TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANÁRI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő méréshez szolgál információkkal. elemér az informatikai eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatát vizsgálja. A mérőeszköz 100 pozitív, orientáló állítást tartalmaz négy területen: a tanulással, a tanítással, az iskola szervezeti működésével és infrastruktúrájával kapcsolatban. IKT-eszközök alatt ebben a mérésben a számítógépen és az interneten kívül a digitális eszközök sokaságát értjük, például a mobiltelefont, a digitális fényképezőgépet, hangrögzítő eszközöket, a közösségi oldalak szolgáltatásait stb. A digitális pedagógiai módszerek a pedagógiai célú IKT-eszközhasználatot jelentik. A kérdőív kitöltésével Ön hozzájárul az iskola reális önértékeléséhez, valamint az országos összkép kialakításához. A névtelenségről Önök döntenek, a kérdőívek az iskolában maradnak. Köszönjük. Kitöltés időpontja: Kitöltő tanár által tanított évfolyamok: Kitöltő tanár által tanított tárgyak: 1 Információs és kommunikációs technológia, számítógép és egyéb digitális eszközök 2 elemér lakcíme: http://ikt.ofi.hu 1
1. A TANULÓ ÉS A TANULÁS 1.1. Eszközhasználat, felelős tartalomkezelés Ez a mutató azt tárja fel, hogy milyen lehetőségei vannak a tanulóknak a tanulás során az IKTeszközök használatára, és azt is megmutatja, hogy milyen mértékben vannak tisztában az internethasználat veszélyeivel, illetve a digitális tartalmak felhasználásának szabályaival. 1.1.1. Rendszeresen használnak a tanulók IKT-eszközöket többféle tanórán? 1.1.2. Rendszeresen oldanak meg a tanulók különböző tantárgyakból olyan házi feladatokat, amelyek IKT-eszközök használatát igénylik? 1.1.3. Lehetőségük van a tanulóknak arra, hogy különféle feladatok megoldása esetén válasszanak az IKT-eszközök közül? 1.1.4. Lehetőségük van arra a tanulóknak, hogy a tanórákon kívüli időben használják az iskola IKT-eszközeit? 1.1.5. Tisztában vannak a tanulók életkoruknak megfelelően az internet használatának veszélyeivel? 1.1.6. Meg tudják ítélni a tanulók életkoruknak megfelelően a digitális források megbízhatóságát? 1.1.7. Tisztában vannak a tanulók a szellemi tulajdon fogalmával és a felhasználás szabályaival? 2
1.2. Gyakorlott eszközhasználat, intelligens tartalomkezelés Ez a mutató arról ad képet, hogy szeretnek-e a tanulók IKT-eszközöket használni feladataik megoldásakor, illetve hogy hogyan tudnak élni az IKT-eszközök által kínált lehetőségekkel a tanulás során. 1.2.1. Szívesen használják a tanulók az IKT-eszközöket (pl. számítógép, digitális fényképezőgép, mobiltelefon stb.) különféle feladatok megoldására? 1.2.2. Képesek a tanulók önállóan kiválasztani és célszerűen felhasználni a feladataik megoldására legalkalmasabb IKTeszközöket? 1.2.3. Képesek a tanulók arra, hogy különböző digitális állományokat (pl. szövegeket, képeket) elgondolásaik szerint szerkesszenek meg? 1.2.4. Képesek a tanulók arra, hogy adatokat, információkat és különféle digitális állományokat osszanak meg másokkal? 1.2.5. IKT-eszközök segítségével is támogatják egymást a tanulók a tanulásban és különféle feladatok megoldásában? 1.3. Innovatív eszközhasználat, kreatív tartalomkezelés Ennek a mutatónak a segítségével megismerhetjük, hogy a tanulók mennyire önállóan és milyen tudatosan használják az IKT-eszközök által kínált lehetőségeket a tanulás során, illetve mekkora önállóság jellemzi őket digitális kompetenciáik fejlesztésében. Arra is rávilágít, hogy kreativitásuk kibontakoztatásában milyen szerepet játszik az IKT. 1.3.1. Képesek a tanulók arra, hogy önállóan és tudatosan használják az IKT-eszközöket a tanulásukat és a tájékozódásukat segítő információk megszerzésére? 1.3.2. Tükröződik az IKT-t igénylő feladatok megoldásában, hogy a tanulók önállóan is fejlesztik digitális kompetenciáikat? 1.3.3. Használják a tanulók önállóan az IKT-eszközöket tudásuk és képességeik felmérésére, pl. digitális tesztek megoldásával? 1.3.4. Tanulnak a gyerekek egymástól az is IKT-használat terén? 1.3.5. Tisztában vannak a tanulók az IKT-eszközökre épülő sokféle önkifejezési lehetőséggel? 1.3.6. Kreatívan használják a tanulók az IKT-eszközöket? 1.3.7. Törekszenek a tanulók arra, hogy IKT-eszközökkel készült munkáik esztétikusak legyenek? 3
1.4. Az iskolavezetés hatása a tanulóra és a tanulásra A mutató segítségével azt ismerhetjük meg, hogy az iskolavezetés milyen szerepet játszik a tanulók digitális kompetenciáinak fejlesztésében. Megmutatja, hogy mennyire figyelik az IKT-eszközök és a digitális pedagógiai módszerek hatását a tanulásra, illetve hogyan élnek azokkal az IKTlehetőségekkel, amelyek fokozhatják a tanulás eredményességét. 1.4.1. Támogatja és ösztönzi az iskolavezetés az IKT-val segített tanulást? 1.4.2. Példamutatóan használja a vezetőség az informatika adta lehetőségeket a tanulókkal való kommunikációra? 1.4.3. Figyelemmel kíséri az iskolavezetés, hogy a tanulók milyen mértékben és milyen hatékonysággal használják tanulásra az IKT-eszközöket? 1.4.4. Felhasználja az iskolavezetés az IKT-használat tapasztalatait a tanulási folyamat támogatására? 1.4.5. Tanulási/tanulmányi problémák esetén mérlegeli az iskolavezetés, hogy milyen IKT-eszközzel lehet ezeken enyhíteni? 4
2. A tanár és a tanítás 2.1. A pedagógus kompetenciái, felkészültsége, képzés, továbbképzés Ez a mutató képet ad arról, hogy a pedagógusok rendelkeznek-e az IKT tanórai alkalmazásához szükséges digitális kompetenciákkal, ismerik és tudatosan alkalmazzák-e a digitális pedagógiai módszereket. Rávilágít arra, hogy ismerik-e a tantárgyukhoz illeszkedő forrásokat és lehetőségeket, s hogy ők maguk tudnak-e hasznos anyagokat készíteni és megosztani egymással. Digitális pedagógiai módszereken a pedagógiai célú IKT-eszközhasználatot értjük. 2.1.1. Rendelkezik Ön az alapvető IKT-készségekkel és van módja továbbképzésen fejlődni? 2.1.2. Magabiztosan alkalmazza Ön az IKT-eszközöket a tanítás során? 2.1.3. Ismer Ön digitális tanulásszervezési megoldásokat, pl. csoportos számítógépes feladatmegoldás; feleltető rendszer; közös, online produktum készítése? 2.1.4. Meg tudja választani a tantárgyához való IKT-eszközöket? 2.1.5. Használja Ön az IKT-t digitális tananyagok készítésére (prezentáció, animáció, weblap, digitális feladatlap stb.)? 2.1.6. Tisztában van Ön a szellemi tulajdon fogalmával és a digitális források felhasználásának szabályaival? 5
2.2. IKT-használat a tanítási folyamatban Ez a mutató képet ad arról, hogy a pedagógusok hogyan használják az IKT-eszközöket a tanítási folyamatban és a tanulók haladásának nyomon követésében, értékelésében. Feltárja a tanulásszervezés és a pedagógiai célú digitális kommunikáció alkalmazásának helyzetét. Rávilágít, hogy a tehetséggondozás, a leszakadás megakadályozása érdekében, illetve a sajátos nevelésű igényű tanulók támogatására igénybe veszik-e az IKT által nyújtott lehetőségeket. Digitális tanulásszervezési eljárás alatt azt értjük, hogy a tanulók egyénileg és csoportmunkában is dolgoznak számítógéppel, órán és otthon is. Ezt digitális kommunikáció, esetleg virtuális tanulási környezet 3 is támogatja. 2.2.1. Elfogadja Ön, hogy a digitális kompetencia fejlesztése nem csak az informatika tanár feladata? 2.2.2. Alkalmaz Ön a tanítás során IKT alapú tanulásszervezési eljárásokat is, pl. csoportos számítógépes feladatmegoldás; feleltető rendszer; közös, online produktum készítése?*. 2.2.3. Használja Ön a digitális kommunikációs lehetőségeket a tanulás támogatására (e-mail, fórum, chat, Skype, Moodle stb.)? 2.2.4. Használja Ön az informatikai eszközöket a tanulók fejlődésének követésére (pl. digitális portfólió)? 2.2.5. Használ Ön speciális IKT-eszközöket és szoftvereket a sajátos nevelési igényű tanulók támogatására és / vagy tehetséggondozásra? 2.2.6. Használ Ön valamilyen digitális kommunikációs eszközt, pl. online szakmai fórumot szélesebb szakmai kapcsolattartásra? 2.2.7. Igaz, hogy a feladatlapokat általában számítógéppel készítik a tantestület tagjai, és ezek esztétikusak és kreatívak? 3 Virtuális tanulási környezeten olyan online vagy a szerveren található tanulási teret értünk, ahol feladatokat lehet kiosztani, beadni, és a feladatmegoldást különféle digitális kommunikációs eszközök, az együttműködést szolgáló lehetőségek is támogatják. Ilyen pl. a Moodle, a WetPaint, a Ning stb., de létrehozható ilyen környezet a közösségi oldalakon is. 6
2.3. A tanulók IKT-használatának fejlesztése Ez a mutató képet ad arról, hogy hogyan fejlesztik a pedagógusok a tanulók digitális kompetenciáit a tanórán és azon kívül. Megmutatja, mennyire járulnak hozzá ahhoz, hogy a tanulók sokféle nézőpontot megismerve képesek legyenek a releváns és megbízható információk kiválasztására és jogszerű felhasználására, valamint az internet biztonságos használatára. Feltárja, hogy ösztönzik-e a kreativitást, valamint az iskolában és az iskolán kívül megszerzett digitális kompetenciák összekapcsolását. 2.3.1. Fejleszti Ön a tanulók IKT-kompetenciáit saját tanóráin? 2.3.2. Fejleszti Ön a tanulók IKT-kompetenciáit tanórán kívül, például házi feladatok, szakkörök, versenyek formájában? 2.3.3. Többféle nézőpontot és információszerzési lehetőséget is megismerhetnek a tanulók az internet segítségével az Ön óráin? 2.3.4. Gondoskodik arról, hogy tanítványai tisztában legyenek a biztonságos és jogszerű IKT-használat szabályaival? 2.3.5. Lehetőséget biztosít Ön arra, hogy a tanulók önálló döntéseket hozhassanak, szabadon alkothassanak az IKTeszközök használatával? 2.3.6. Lehetőséget biztosít Ön arra, hogy a tanulók bemutassák tanórán kívül készült digitális alkotásaikat? 7
2.4. Az iskolavezetés hatása a tanítási folyamatra Ez a mutató képet ad arról, hogy az iskola vezetése hogyan biztosítja a pedagógusok számára az erőforrásokhoz, képzésekhez és továbbképzésekhez való hozzáférést, valamint az iskolán belüli és az iskolák közötti kommunikációs lehetőségeket. A mutató vizsgálja azt is, hogy az iskola vezetése figyelemmel kíséri és értékeli-e az IKT pedagógiai célú alkalmazását, és beépítik-e az elvárásokat az iskolai folyamatokba és dokumentumokba. 2.4.1. Megszervezi az iskola vezetősége az IKT tanórai használatához szükséges képzéseket? 2.4.2. Megjelennek a helyi tantervben a digitális kompetencia fejlesztési feladatai? 2.4.3. Támogatja és ösztönzi az IKT-eszközökkel segített tanítási-tanulási folyamatot az iskolavezetés? 2.4.4. Támogatja és használja az iskolavezetés az iskolán belüli digitális kommunikációt (pl. intranet, levelezőlisták)? 2.4.5. Biztosít vagy használ az iskola virtuális tanulási környezetet 4 a tanulás terének és idejének kitágítására (pl. Moodle, social networking)? 2.4.6. Figyelemmel kíséri a vezetőség, hogy milyen mértékben épül be az IKT a tanulás támogatásába? 2.4.7. Felhasználja az iskola vezetősége az értékelés eredményét az iskola IKT-stratégiájának kialakítása vagy fejlesztése során? 2.4.8. Részt vesznek az iskola vezetői, pedagógusai az IKT alkalmazásával kapcsolatos konferenciákon, tájékoztatókon (pl. Sulinet rendezvények, innovatív tanárok stb.)? 2.4.9. Ösztönzi a vezetés az IKT-alkalmazást is igénylő projektekben való részvételt (központi, sulinetes, egyetemi stb.)? 4 Virtuális tanulási környezeten olyan online vagy a szerveren található tanulási teret értünk, ahol feladatokat lehet kiosztani, beadni, és a feladatmegoldást különféle digitális kommunikációs eszközök, az együttműködést szolgáló lehetőségek is támogatják. Ilyen pl. a Moodle, a WetPaint, a Ning stb., de létrehozható ilyen környezet a közösségi oldalakon is. 8
3. Szervezeti működés 3.1. Az iskola vezetése Ebben a kategóriában találhatók azok az állítások, amelyek a vezetés szerepét vizsgálják az iskola IKThasználatával kapcsolatos tervezésében és a tervek megvalósításában. Választ keres arra, hogyan jelenik meg az alapdokumentumokban (pedagógiai program, helyi tanterv, tanmenetek, IKTstratégia) a digitális kompetencia fejlesztése, s milyen mértékben vannak jelen az IKT-eszközök és a lehetőségek a fejlesztő munkában, az intézményi kommunikációban. 3.1.1. Ön szerint meghatározza az iskola IKT-jövőképe a technikai eszközök szerepét a tanulásban és a tanításban? Ha az iskolának nincs IKT-stratégiája, a válasz nem. 3.1.2. Ön szerint épít az iskola IKT-stratégiája az iskola minden munkatársának tudására? Ha az iskolának nincs IKT-stratégiája, a válasz nem. 3.1.3. Ön szerint tükrözi az általános tervezés (munkaerőgazdálkodás, továbbképzés, IKT-erőforrások, pedagógiai program és helyi tanterv) az iskola IKT-jövőképét? Ha az iskolának nincs IKT-stratégiája, a válasz nem. 3.1.4. Megjelenik a digitális kompetencia fejlesztése az informatika tantárgy mellett más tárgyak helyi tantervében is? 3.1.5. Összehangolja a helyi tanterv az informatika és a többi tantárgy tantervét úgy, hogy meghatározza, a többi tantárgy keretében mikor milyen eszközöket, alkalmazásokat használjanak a tanulók? 3.1.6. Biztosítja a vezetés a feltételeket ahhoz, hogy a pedagógusok használják az IKT-t a tanulókkal kapcsolatos, tanórán kívüli tevékenységek során (korrepetálás, versenyfelkészítés, szabadidős programok)? 3.1.7. Biztosítja a vezetés, hogy a tanulók a tanórákon kívüli időben is használhassák az iskola IKT-eszközeit, ha otthon nincs hozzáférésük? 3.1.8. Otthonról is elérik a tanárok, a diákok és a szülők a digitális tananyagokat, az órarendet, tájékoztatókat, az IKTeszközökkel adminisztrált hiányzást, eredményeket? 3.1.9. Megfelelő lehetőségeket teremt a fenntartó / az oktatási kormányzat az iskola informatikai kultúrájának fejlesztéséhez? 3.1.10. Határozott elvárásokat fogalmaz meg a fenntartó/az oktatási kormányzat az informatikai eszközök használatával kapcsolatban?* 9
3.2. Az iskola értékelési kultúrája E részterület az IKT-stratégia minőségfejlesztési felügyeletével foglalkozik, különös tekintettel az IKThasználat lehetőségeinek és eredményességének mérésére, monitorozására. 3.2.1. Az IKT-t is használja az iskola a tanulói teljesítmény és tudás mérésére és nyomon követésére? 3.2.2. Figyelemmel kíséri és értékeli az iskola vezetése az IKTstratégia megvalósulását? Ha nincs IKT-stratégia, a válasz nem. 3.2.3. Integrálja az iskola az IKT használatának felülvizsgálatát más minőségbiztosítási folyamatokba? 3.2.4. Elemzik és felhasználják a kompetenciamérés eredményeit a tanulási folyamat optimalizálására? 3.2.5. Elemzik és felhasználják a kompetenciamérések eredményeit? 3.2.6. A tantestület legalább 75%-át megkérdezik az elemérés során? 3.2.7. Negyedik évfolyamtól kezdve legalább a fele tanulót megkérdezik az elemérés során? 3.3. Az iskola kapcsolatrendszere E terület állításai az intézmény belső és külső tudásmegosztó gyakorlatára vonatkoznak. Az iskola infokommunikációs rendszerének működtetését, az IKT-használat lehetőségeit vizsgálják az iskola belső és külső kapcsolatainak intenzívebbé tételében. 3.3.1. Megosztja Ön digitális tudását, sikeres IKT-alkalmazási gyakorlatát kollegáival pl. belső képzések, digitális feladatbank, fórum, chat, levelezési rendszer által? 3.3.2. Használja Ön a digitális lehetőségeket a kollegáival közösen tanított tanulók összehangolt fejlesztése érdekében? 3.3.3. Megosztja sikeres IKT-alkalmazási gyakorlata során szerzett tapasztalatait más intézményekkel? 3.3.4. Használja Ön az IKT-t az iskolán belüli kommunikációra (pl. belső dokumentumok, hírlevelek online is elérhetők, elektronikus adattárolás, üzenőfal, levelezőlista)? 3.3.5. Használja Ön az IKT-t a szülőkkel való együttműködésben (e-mail, honlapon fórum és chat, aktuális közlemények, tájékoztatás, e-napló)? 3.3.6. Működtet az iskola külső nyilvánosság számára is elérhető infokommunikációs rendszert? (e-mail, web2-es alkalmazások, folyamatosan frissített honlap stb.). 3.3.7. Részt vesznek a pedagógusok IKT-használatot is igénylő nemzetközi együttműködésben? (pl. e-twinning)? 3.3.8. Rendszeresen jelennek meg az iskola életét bemutató fotók, videók, beszámolók az iskola honlapján vagy más online 10
felületen? 4. Infrastruktúra 4.1. Technikai eszköztár A technikai eszköztárra vonatkozó állítások segítségével feltárható, hogy adottak-e az infrastrukturális feltételek arra, hogy az IKT valóban támogassa az iskola egészének munkáját, különösen pedig a tanulást és a tanítást. 4.1.1. a. Rendelkezik az iskola megfelelő mennyiségű IKTeszközzel? Módot adnak a változatos és célszerű IKThasználatra? 4.1.1. b. Megfelelő minőségűek az IKT-eszközök? Módot adnak a változatos és célszerű IKT-használatra? 4.1.2. Zavartalan az eszközök üzemelése és fenntartása? 4.1.3. Hamar kijavítják a hibákat? 4.1.4. Használnak a tanárok és a diákok szabad szoftvereket az iskolában? 4.1.5. Jogtiszták az iskolai szoftverek? 4.1.6. Vírus-, spam- és adatvédelem szempontjából egyaránt biztonságos az iskola informatikai rendszere? 4.1.7. Támogatja az iskolai tanulási környezet, a tantermek felszereltsége és berendezése az IKT-eszközök és a korszerű tanulási módok alkalmazását? 4.1.8. Támogatja az iskola belső hálózata a pedagógiai munkát (digitális tananyagok és segédanyagok, szoftverek elérhetősége, web2-es környezet, belső levelezés stb.)? 11
4.2. Hozzáférés A hozzáféréssel kapcsolatos állítások azt vizsgálják, hogy az iskolai eszközöket és dokumentumokat, illetve a technikai szolgáltatásokat hol és hogyan lehet igénybe venni. Digitális forrásközpontról akkor beszélünk, ha van szabad számítógép, lehet információt keresni, és vannak digitális tananyagok, pl. CD-k is. 4.2.1. Biztosították az iskola belső hálózatához való hozzáférést az iskola egész területén? 4.2.2. Hozzá lehet férni az internethez az iskola egész területén? 4.2.3. Biztosítja az internet sebessége a tanórai használatot? 4.2.4. Hatékonyan támogatja az Ön és a diákok munkáját az iskolai könyvtár digitális forrásközpontként? 4.2.5. Megtanulják a gyerekek is az iskola technikai eszközeinek használatát (pl. videokamera, fényképezőgép, vágó szoftver stb.)? 4.2.6. Hozzá tudnak férni az érdekeltek a digitális tanulási forrásokhoz az iskolán belül és kívül is? 4.2.7. Vannak olyan szoftverek az iskolában, amelyek kifejezetten a tehetséges és a lemaradó és / vagy a sajátos igényű tanulók fejlesztését szolgálják? 4.2.8. Naprakész információkat tartalmaz az iskola honlapja? 4.2.9. Használja Ön a digitális napló szolgáltatásait? 4.2.10. Akadálymentesek az informatika/számítástechnika termek, a könyvtár és a közösségi terek? 4.3. Az iskolavezetés hatása az infrastruktúrára A terület vizsgálatával elemezhetők az intézmény eszközfejlesztési módszerei, valamint az infrastruktúra értékelésének gyakorlata. 4.3.1. Tudatosan és tervszerűen, az iskola pedagógiai programjával összhangban történik az IKT-eszközfejlesztés? 4.3.2. Kihasználja az iskola a pályázatokban rejlő informatikai fejlesztési lehetőségeket?* 4.3.3. Figyelemmel kíséri az iskolavezetés, hogy az iskola céljainak megfelel-e az infrastruktúra, és figyelembe veszi a tapasztalatokat a tervezés során? 4.3.4. Figyelembe veszik az IKT-t eszközfejlesztés során a gyengén és a kiemelkedően teljesítők és az SNI-s tanulók fejlesztésének szükségleteit? 4.3.5. Az iskola tervszerűen törekszik a tantermi IKThasználat feltételeinek megteremtésére. Köszönjük, hogy válaszaival hozzájárult az iskola reális önértékeléshez! 12