Magyar Energia Szimpózium, 2017 A rezsicsökkentés lakossági energiafelhasználásra gyakorolt hatásának vizsgálata az LMDI index dekompozíciós módszer alkalmazásával Sebestyénné Szép Tekla, PhD egyetemi adjunktus, intézetigazgató-helyettes Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet 3515 Miskolc-Egyetemváros, regtekla@uni-miskolc.hu
Tartalom Rezsicsökkentés szakaszai A fogyasztói kiadások szerkezete az Európai Unióban Az energiaárak alakulása a rezsicsökkentés előtt és után Módszertan LMDI index dekompozíciós módszer Eredmények árhatás intenzív strukturális hatás extenzív strukturális hatás kiadási hatás népesség hatás Konklúzió
Rezsicsökkentés szakaszai 2013. évi LIV. törvény: hatályba lépése óta Magyarországon több lépésben csökkent a lakossági (vagyis egyetemes szolgáltatói) földgáz, villamosenergia és a távhő ára. 1. szakasz (2013. január 1. és október 31. között): az áresés mértéke 10% (a. december 1-én alkalmazott árakhoz képest). 2. szakasz: 11,1% (a 2013. október 31-én alkalmazott árakhoz képest). 3. szakasz: további 6,5%-kal a földgáz (. április 1-től), 5,7%-kal a villamos energia (. szeptember 1-től) és 3,3 %-kal a távhő (. október 1-től) ára csökkent. Ez így összesen 25,19 százalékos árcsökkenést eredményezett a földgáz, 24,55 százalékot a villamosenergia, és 22,63 százalékot a távhő esetében a háztartási szektor egésze számára!
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2011 2013 2016 A fogyasztóiár-indexek alakulása Magyarországon (1990-2016; 1960=100%) 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 Fogyasztóiár-index élelmiszer háztartási energia egyéb cikkek, üzemanyagok szolgáltatás Forrás: KSH (2017) adatai alapján saját szerkesztés
A fogyasztói kiadások szerkezete az Európai Unióban (,, %; kiinduló adat: EUR, folyó áron) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 DK CZ SE UK FI FR DE SK EU- 28 BE PL IT LU NL HU IE AT LV ES RO BG EL EE SI CY PT LT MT Lakásfenntartás, háztartási energia Élelmiszerek és alkoholmentes italok Szeszes italok, dohányáru Ruházat és lábbeli Lakberendezés, háztartásvitel Egészségügy Közlekedés Hírközlés Kultúra, szórakozás Oktatás Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás Egyéb termékek és szolgáltatások Forrás: Eurostat (2017) adatai alapján saját szerkesztés Felhasznált adatsor elnevezése: Final consumption expenditure of households by consumption purpose (COICOP 3 digit), EUR, current prices [nama_10_co3_p3]
Magyarország Bulgária Románia Luxemburg Szlovákia Svédország Lengyelország Horvátország Olaszország Dánia Németország Spanyolország Szlovénia Észtország Portugália EU-28 Hollandia Litvánia Írország Görögország Franciaország Belgium Finnország Ciprus Ausztria Lettország Csehország Nagy-Britannia Málta A fogyasztói kiadások szerkezete az Európai Unióban (, %)* 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% Egyéb termékek és szolgáltatások Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás Oktatás Kultúra, szórakozás Hírközlés Közlekedés Egészségügy Lakberendezés, háztartásvitel Ruházat és lábbeli Szeszes italok, dohányáru Élelmiszerek és alkoholmentes italok Lakásfenntartás, háztartási energia 0% Forrás: Eurostat (2017) adatai alapján saját szerkesztés *Az ábra elkészítéséhez az Eurostat (2017) fogyasztói kiadások szerkezete a COICOP nemzetközi nomenklatúra 4 számjegyű részletes csoportja szerint elnevezésű adatsor használtam (angolul: Overall structure of consumption expenditure by detailed COICOP level (1 000), EUR, pps, [hbs_str_t211]).
A villamosenergia (2500-5000 kwh fogyasztók, vagyis közepes méretű háztartások) és a földgáz ára (20-200 GJ fogyasztók, vagyis közepes méretű háztartások esetében) az Európai Unióban (pps, EUR,, ; EU-28=100%) 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 Földgáz ára adókkal és illetékekkel () Földgáz ára adókkal és illetékekkel () Villamosenergia ára adókkal és illetékekkel () Villamosenergia ára adókkal és illetékekkel () Forrás: Eurostat (2017) adatai alapján saját szerkesztés
Adatok és módszertan Felhasznált adatok: a háztartási szektor végső energiafelhasználása energiafajták szerint (mértékegysége: TOE; forrás: Eurostat 2017); fűtési napok száma és átlagos fűtési napok száma (1980-2004 vonatkozásában), (mértékegysége: nap; forrás: Eurostat 2017 és Enerdata Odyssee 2017); az egy főre jutó éves kiadások részletezése COICOP-csoportosítás, jövedelmi tizedek (decilisek) szerint (mértékegysége: HUF; forrás: KSH 2017); népesség (mértékegysége: fő; forrás: KSH 2017).
LMDI index dekompozíciós módszer E = i j E ij Y ij Y ij Y i Y i L i L i P i P i ahol: E a háztartási szektor klímával korrigált végső energiafelhasználása (TOE); Y az éves energetikai (elektromos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok összesen) kiadások (HUF); L az éves kiadások (HUF); P a népesség száma (fő); i a jövedelmi decilis; j a háztartási energiafelhasználás fajtája, nevezetesen elektromos energia, gáz (palackos és vezetékes), folyékony tüzelőanyagok, szilárd tüzelőanyagok és központi fűtés, távhő. E tot = E t E t 1 = E PR + E S1 + E S2 + E EP + E PO ahol: ΔEPR az árhatás: az árak változásának hatása; ΔES1 az intenzív strukturális hatás: az energetikai kiadások energiafajták szerinti változásának hatása (összetétel hatás); ΔES2 az extenzív strukturális hatás. az energetikai kiadások összes éves kiadáshoz viszonyított részarányának változásának hatása; ΔE EP a kiadási hatás: az egy főre jutó éves kiadások változásának hatása; ΔE PO a népesség hatás: az egyes jövedelmi decilisekbe tartozó népesség nagyságának változása.
A lakossági energiafelhasználás változásának összetevői az LMDI-féle index dekompozíciós módszer eredményei alapján (-, 1000 TOE és PJ) TOE 1000 500 0-500 -2011 2011- -2013 2013- - - ΔEtot ΔEPR ΔES1 ΔES2 ΔEEP ΔEPO Forrás: saját számítás -1000 (PJ) ΔE tot ΔE PR ΔE S1 ΔE S2 ΔE EP ΔE PO -2011-5,23-21,23 1,24 4,61 10,79-0,65 2011- -13,22-1500 -10,13-6,44-3,06 7,05-0,63-2013 -7,46 17,02-8,78-24,61 9,50-0,59 2013-0,12 14,54-4,33-17,69 8,28-0,67-3,73 5,21-2,19-15,11 16,39-0,57 - -22,07 7,22-20,31-59,60 53,81-3,19
A háztartási szektor energiafelhasználásának változása - között (%) A végső energiafelhasználásnak, illetve a háztartási szektor végső energiafelhasználásának változása - között az Európai Unióban (klímával korrigált, %) 20 15 MT 10 5 BG 0-30 -25-20 -15-10 -5 0 5 10 15 20 CY LU DK -5 CZ BE AT FR RO PT -10 PL EE ES HR EU-28 LT SE SK LV DE UK HU FI -15 SI EL IE NL -20-25 A végső energiafelhasználás változása - között (%) Forrás: Eurostat (2017) adatai alapján saját számítás
A lakossági energiafelhasználás szerkezete energiafajták szerint (-, %) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2011 2013 Elektromos energia Megújulók Távhő Földgáz Folyékony tüzelőanyagok Szilárd tüzelőanyagok Forrás: Eurostat (2017) adatai alapján saját szerkesztés
össz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. össz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. A háztartások energetikai kiadásainak szerkezete jövedelmi decilisenként (,, %) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Elektromos energia Folyékony tüzelőanyagok Központi fűtés, távhő Gáz (palackos és vezetékes) Szilárd tüzelőanyagok Forrás: KSH (2017) adatai alapján saját szerkesztés
Az egy főre jutó éves kiadásokban a háztartási energia aránya, jövedelmi tizedek szerint (, %) 20 18 16 14 12 10 8 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. összesen Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés
Kumulált relatív értékeösszegek A Lorenz-görbe és a Gini-együttható alakulása 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 Lakossági jövedelmi decilisek (%) Egyenlőség vonala (45 fok) Háztartási energiafelhasználásra fordított, egy főre jutó éves kiadások () Háztartási energiafelhasználásra fordított, egy főre jutó éves kiadások () Egy főre jutó éves nettó jövedelem () Egy főre jutó éves nettó jövedelem () Egy főre jutó éves kiadás () Egy főre jutó éves kiadás () Forrás: KSH (2017) adatai alapján saját szerkesztés
Összefoglalás Magyarországon a háztartási energiafelhasználásra fordított kiadások nagysága vásárlóerőparitáson számolva az egyik legnagyobb volt az Európai Unióban indokoltnak tekinthetőek az energiaárak és ezen kiadások arányának csökkentését megcélzó intézkedések, de számos negatív hatással is számolni kell. A rezsicsökkentés eredményeként -2013 között 17,02 PJ, 2013- között 14,54 PJ, - között 5,21 PJ pótlólagos energiafelhasználás indukálódott ezt a strukturális és a népesség hatás nagyjából ellensúlyozni tudta. A stratégiai energiamegtakarítási célkitűzések megvalósítása nehezebbé válik! Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve 2020-ig Rövid távon: tarifarendszer sávossá tétele? Hosszú távon: lakossági szemléletformálás?
KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!