Hungary Issue 438 29 November 2010 A PwC összefoglalója a 2011. évre vonatkozó adóváltozásokról. Adóváltozások 2011 Contacts: Russell W. Lambert, Service Line Leader E-mail: russell.w.lambert@hu.pwc.com Tel: +36 1 461 9223 Gabriella Erdős E-mail: gabriella.erdos@hu.pwc.com Tel: +36 1 461 9130 Paul Grocott E-mail: paul.grocott@hu.pwc.com Tel: +36 1 461 9260 Tamás Lőcsei E-mail: tamas.locsei@hu.pwc.com Tel: +36 1 461 9358 János Kelemen E-mail: janos.kelemen@hu.pwc.com Tel: +36 1 461 9310 Zaid Sethi E-mail: zaid.sethi@hu.pwc.com Tel: +36 1 461 9289 Zsolt Szelecki E-mail: zsolt.szelecki@hu.pwc.com Tel: +36 1 461 9733 PricewaterhouseCoopers Kft. Wesselényi utca 16, Budapest, H-1077 Tel: + 36 1 461 9100 www.pwc.com/hu This Tax & Legal Alert is produced by PricewaterhouseCoopers tax department in co-operation with Réti, Antall & s, a Law Firm associated with PricewaterhouseCoopers. Réti, Antall & s Law Firm Wesselényi utca 16/A. Budapest, H-1077 Tel: + 36 1 461 9888 www.landwellglobal.com/hu Személyi jövedelemadó Csökken az adókulcs A magánszemély valamennyi, azaz az összevont adóalapba tartozó, valamint a külön adózó jövedelme után egységesen 16% adót fizet. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adóalapjának meghatározásakor kell, míg a tőkejövedelmek esetében nem kell adóalap-kiegészítéssel számolni. Az adóalapkiegészítés 2011-ben marad 27%, míg a 2012- ben felére csökken (13,5%), majd 2013-tól teljesen megszűnik. Adójóváírás és adókedvezmények A bérjövedelmek tekintetében marad az adójóváírás, mely a bér és adóalap-kiegészítés 16%-a, havonta maximum 12 100 Ft (teljes mértékben 2 millió 750 ezer Ft-os éves összes jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves összes jövedelemig lehet érvényesíteni). Nagy hangsúlyt kap a családok támogatása 2011-től. Már az első és második gyermek után is 62 500 Ft-ot, míg három és több eltartott esetében 206 250 Ft adóalapot csökkentő kedvezményt lehet igénybe venni gyermekenként. A kedvezményt az adóalapkiegészítéssel növelt adóalapból lehet igénybe venni. A törvény a fenti rendelkezést minden EGT tagállam jogszabálya alapján családi pótlékra jogosult magánszemélyre kiterjeszti. A jelenlegi személyi és őstermelői kedvezmény változatlan feltételekkel, de jövedelemkorlát nélkül érvényesíthető, egyes áthúzódó kedvezmények, mint pl. a tandíj, a lakáscélú hiteltörlesztés után legkésőbb a 2015. évi adóbevallásban lehet kedvezményt érvényesíteni. Az adóról történő rendelkezés (önkéntes kölcsönös pénztárakba, nyeszszámlára) szabályai nem változnak, de az igénybe vehető kedvezmény mértéke 30%-ról 20%-ra csökken. Nem pénzbeli juttatások Jelentősen átalakul a nem pénzbeli juttatások adózása. Megszűnik a természetbeni juttatás, mint fogalom, alapvetően minden juttatás után a magánszemélynek kell az összevont adóalap részeként adóznia. A sportszolgáltatás, a személyszállítás, a munkavállalóknak egységesen vagy szabályzat alapján történő juttatás után ezentúl nem a munkáltatónak kell 54%-os vagy 25%-os adót fizetni, hanem a munkavállalónak 16%-ot, mely után 27% tb-járulék és 1,5% szakképzési hozzájárulás jövőre is felmerül a munkáltatónál. Ha a juttatás értéke egyénenként nem állapítható meg ilyen például a vendéglátás, a telefon magáncélú használata, a csoportos biztosítás, nem társasági adóalanyok esetében a reprezentáció - a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás; a minimálbér 1%-át meg nem haladó értékű reklámcélú vagy egyéb üzleti ajándéknak nem minősülő juttatás; a minimálbér 10%-át meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás ún. csekély értékű ajándék maximum évi három alkalommal; és a béren kívüli juttatás kedvezményes adózású értékhatárán felül adott juttatás a kifizetőt terheli az adófizetési kötelezettség. Az ún. egyes meghatározott juttatások adómértéke is 16% lesz, viszont itt is bevezetésre kerül az adóalapkiegészítés, melynek eredményeként Réti, Antall & s Law Firm
az adó és az eho alapja a juttatás szokásos piaci értékének 1,19-szerese (az összteher 51,17% a korábbi 97,89 % helyett). Megmarad a béren kívüli juttatások rendszere (azaz a Cafeteria) azzal, hogy az adómérték itt is 16% a 1,19-es szorzóval megállapított adóalap után (azaz az adómérték 19,04%), de egyéb járulék, illetve eho fizetési kötelezettség nem terheli. Ide tartozik 2011-től meghatározott korlátokhoz kötve az üdülési csekk, üdülési szolgáltatás, étkeztetési utalvány, nyugdíj-előtakarékossági, önkéntes pénztári hozzájárulás, az internethasználat juttatása, helyi utazási bérlet, iskolakezdési támogatás, iskola rendszerű képzés és új elemként a Széchenyi Pihenő Kártya munkáltatói támogatás. A béren kívüli juttatásokra vonatkozó értékhatár feletti rész egyes meghatározott juttatásnak minősül. Adónyilatkozat Az adózók bevallási kötelezettségének további egyszerűsítése érdekében az adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallás vagy az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallás eddigi lehetősége mellett a törvény új lehetőségként vezeti be az adónyilatkozatot, először a magánszemély 2011. évi adókötelezettsége teljesítésekor. A magánszemély akkor tehet adónyilatkozatot, ha kizárólag egy munkáltatótól szerez összevont adóalapba tartozó jövedelmet, amely után a levont adóelőleg és a ténylegesen fizetendő adó különbözete az ezer forintot nem haladja meg. További feltétel, hogy a magánszemély nem számol el tételesen költséget, más bevallási kötelezettség alá eső jövedelmet nem szerez, adókedvezményeket nem vagy csak az adóelőlegnél érvényesítettel azonosan vesz igénybe, és adójáról önkéntes pénztári, nyesz nyilatkozatot nem ad. Nem zárja ki azonban az adónyilatkozat megtételét, ha a magánszemély a munkáltatóján kívül más kifizetőtől is kap alkalmanként 100 ezer forintot meg nem haladó bevételt, melyből a kifizető az adót, adóelőleget hiánytalanul levonta. Egyéb változások 2011-től az egykulcsos adótábla bevezetésével párhuzamosan megszűnik az adóterhet nem viselő járandóság fogalma. Ami korábban adóterhet nem viselő járandóságnak számított, az ezentúl adómentes lesz, de pl. a hallgatói munkadíj teljes összege, az EGTállam belső joga alapján adómentes bevétel az összevont adóalap részeként válik adókötelessé. 2 A társasági adó szokásos piaci árra vonatkozó meghatározásával összhangban módosul a szokásos piaci érték fogalma a személyi jövedelemadó törvényben. Módosul az üzleti ajándék definíciója is, és a minimálbér 25%-a felett juttatott üzleti ajándék összevont adóalapba tartozó jövedelemként adózik. A kamatkedvezményből származó jövedelem után a kifizetőt az 1,19-es szorzóval megállapított adóalap után 16% adó és az adóalap-kiegészítés nélküli adóalap után 27% eho terheli (összteher 46,04% a korábbi 81% helyett). Változik a tőkejövedelmek (kamat, osztalék, árfolyamnyereség, ingatlanátruházás) adóterhe is jövőre. Az eddigi 10-20-25% mértékű adókulcsokat felváltja az egységes 16%, de itt nem kell adóalapkiegészítéssel számolni. Ezáltal az EGTállamban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapír osztaléka után a korábbi 10% helyett 16% adót kell megfizetni. Hatályon kívül helyezték az ingatlan bérbeadására vonatkozóan meghatározott külön adózási szabályok. Ezen jövedelmek így az ingatlan-bérbeadás tekintetében, amennyiben azt a magánszemély nem egyéni vállalkozóként végzi nem külön adózó jövedelemként, hanem az összevont adóalap részeként adókötelesek. Hatályon kívül helyezték a kisösszegű kifizetésekre és egyösszegű járadékmegváltásokra vonatkozó, valamint a külföldi, de nem egyezményes országban illetőséggel bíró magánszemély részére kamat, jogdíj, szolgáltatási díj címén fizetett bevétel utáni adókötelezettségről rendelkező külön adózási szabályokat. Társadalombiztosítási járulék és egészségügyi hozzájárulás 2011-től az egyéni nyugdíjjárulék mértéke 9,5%-ról 10%-ra emelkedik, az egyéni egészségbiztosítási járulék (7,5%) és a munkáltatói társadalombiztosítási járulék (27%) mértéke nem változik. Az egyéni nyugdíjjárulék-alap fizetés felső határa 7 665 000 Ft (azaz napi 21 000 Ft), de a javaslattal ellentétben, a munkáltatói társadalombiztosítási járuléknak nincs felső korlátja. Az egészségügyi szolgáltatás járulék mértéke havi 5 100 Ft-ra emelkedik. Réti, Antall & s Law Firm
Réti, Antall & s Law Firm 3 A járulékok alapját 2011-től a ténylegesen kifizetett jövedelem, de legalább a tárgyhavi minimálbér (várhatóan 76. 800 Ft) képezi. Megszűnik a minimálbér kétszeresére vonatkozó járulékfizetési kötelezettség és a főállású vállalkozóra irányadó, a tevékenységre jellemző kereset ( TEJEKE ) utáni járulékfizetési szabály. Ezután a minimális járulékalap az egyszeres minimálbér, illetve a középfokú végzettséget igénylő vállalkozói tevékenység esetén a garantált bérminimum összege. EGT-államban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapír osztaléka után 14%-os eho nem merül fel. A jelenlegi szabályozások szerint a harmadik országbeliek kiküldetés, kirendelés és munkaerő-kölcsönzés esetén mentességet élveznek a járulékfizetési kötelezettség alól Magyarországon. 2012-től a mentesség csak akkor lesz alkalmazható, ha a magyarországi munkavégzés a két évet nem haladja meg, azaz ha a magyarországi munkavégzés időtartama meghaladja a két évet, először 2014-ben merül fel járulékfizetési kötelezettség. 2011-től a külföldi foglalkoztató közvetlenül is teljesítheti a járulékkötelezettségeket a Magyarországon biztosított munkavállalója után és bejelentkezési kötelezettsége keletkezik az adóhatóság felé. A módosítás pontosítja a biztosítás kezdetét. A biztosítás csak akkor jön létre, amikor a munkavállaló ténylegesen is felveszi a munkát (jelenleg a munkaszerződés megkötését követő nap). Példa a pénzbeli és Cafeteria juttatás költségeire: Az alábbi táblázatból látható, hogy ha ugyanakkora költséget számol el a cég, akkor a dolgozó nettó juttatása magasabb Cafeteria esetében. Megnevezés Pénzbeli juttatás Bruttó bér 77 821 Szuper bruttó adóalap 98 833 Szja (16%) 15 813 Nyugdíjjárulék (10%) 7 782 Egészségbizt. járulék (7,5%) 5 837 Munkavállalótól levonandó 29 432 Béren kívüli juttatás Egyes meghatározott juttatás Nettó kifizetés 48 389 84 005 66 151 Adóalap 99 966 78 719 Szja (16%) 15 995 12 595 Eho (27%) 21 254 Járulékok alapja 77 821 Nyugdíjjárulék (24%) 18 677 Eészségbiztosítási jár (3%) 2 335 Szakképzési hj (1,5%) 1 167 Munkáltató kötelezettsége 22 179 15 995 33 849 Munkáltató összes költsége 100 000 100 000 100 000
Változások a társasági adózásban A 2010. évi CXXIII. törvény több helyen is módosította a jelenlegi társasági adózásra és helyi iparűzési adóra vonatkozó szabályokat. A 2010 júliusa óta a társasági adó mértéke a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig minden további feltétel nélkül 10 százalék, az e feletti összegre a társasági adó mértéke 19 százalék. A módosítás szerint 2013. január 1-től a társasági adó egységesen a pozitív adóalap 10 százaléka lesz. A fenti rendelkezéssel összhangban az ellenőrzött külföldi társasággal kapcsolatos adókulcs tesztre vonatkozó feltétel a jelenleg hatályban lévő általános adómérték kétharmada helyett 10 százalékra módosult 2011. január 1-jétől. Kedvező változás továbbá, hogy az adózás előtti eredményt csökkentő jogcímek közül a közhasznú szervezeteknek nyújtott támogatásról szóló rendelkezés kiegészül a Magyar Kármentő Alapnak nyújtott támogatással már 2010-ben. 2011. január 1-jétől nemcsak a bejelentett részesedés értékesítésének árfolyamnyeresége, hanem a bejelentett részesedés apport útján történő elidegenítésekor realizált árfolyamnyeresége is csökkenti az adóalapot. Továbbá a számviteli törvény egyik módosítása egyértelműsíti, hogy a részesedés értékesítése által elért árfolyamnyereség mind a tőke, mind az esetlegesen felmerülő devizaárfolyam nyereséget is magában foglalja. A törvénymódosítás eltörli a 2010-ben alkalmazandó társasági adóalanynak tekintett külföldi szervezet fogalmát. Ennek következtében 2011. január 1-jétől megszűnik a magyar társaságok azon kötelezettsége, hogy a kifizetett kamat, jogdíj vagy szolgáltatatási díj összegéből 30 százalékos forrásadót vonjanak le vagy bekérjék a jövedelmet realizáló társaság illetőségigazolását. További jelentős módosítás az is, hogy a jövőben nem alkalmazható a szintén tavaly bevezetett rendelkezés, miszerint a külföldről származó kamatbevételek 75 százaléka mentes a társasági adó alól. Ezzel visszatér a korábbi szabályozás, amely szerint a kettős adózást elkerülő egyezmények alapján kerülhet sor a külföldről szerzett kamatjövedelem kettős adóztatás alóli mentesítésére, illetve a fizetett adó beszámítására. Újdonság 2011-től a kapcsolt vállalkozások közötti transzferárak meghatározásánál, hogy az eddig hagyományosként kezelt módszerek Réti, Antall & s Law Firm 4 (összehasonlító árak, viszonteladási árak módszere, költség és jövedelem módszer) mellett az ügyleti nettó nyereségen és a nyereség-megosztásos módszer is általános jelleggel használható lesz. Ezeken a módszereken kívül egyéb módszerek is válaszhatóak maradnak. A módosítás összhangot teremt az OECD Irányelvek 2010 júliusában történt változásaival. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szabályainak módosítása révén megszűnik a természetbeni juttatás fogalma, és helyette a juttatás elnevezést használja a továbbiakban a törvény, ennek következtében a társasági adóról szóló törvény is több helyen módosul. Új adókedvezmény fajta igénybevételére lesz lehetőség a jövőben, amellyel a látványcsapatsportot (labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, jégkorong, vízilabda) lehet támogatni. A látvány-csapatsport támogatásokkal kapcsolatos adókedvezményekre vonatkozó szabályok az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 15. napon lépnek majd hatályba. A jogharmonizációs kötelezettségeinknek eleget téve a belföldi adózók köre kiegészül az ún. Európai Kutatási Infrastruktúráért Felelős Konzorciummal (ERIC), amely az Európai Unión belül egy új szervezet. Fontos, hogy már 2010. december 16-tól életbe lép az a módosítás, amely szerint a jelenlegi 50 millió forint helyett 100 millió forintnál magasabb nettó árbevételt elszámoló adózók kötelezettek az adóelőleg feltöltésére. Változások a helyi adózásban A helyi iparűzési adó tekintetében a törvénymódosítás pontosította, hogy mikor minősül az építőipari tevékenység ideiglenes, illetve állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenységnek, továbbá az építőipari vállalkozók adóalapjuk egyes települések közötti megosztására milyen módszereket alkalmazhatnak. A távközléssel foglalkozó társaságok esetén változik a telephely fogalom, és a jövőben a fogyasztók számlázási címe keletkeztet majd számukra telephelyet. Ennek következtében a távközléssel foglalkozó társaságok helyi iparűzési adóalapját 2011-től az általánostól eltérő módon kell megosztani, a megosztás alapját a fogyasztók számlázási címe szerinti településekhez tartózó nettó árbevétel képezi majd.
Réti, Antall & s Law Firm 5 Ennek köszönhetően változik a telephely fogalom is. Ez adminisztratív többletterhet eredményez majd az említett társaságok számára, hiszen be kell jelentkezniük 2011. január 15-ig minden egyes olyan önkormányzathoz, ahol eddig nem voltak bejelentkezve, és ezzel egyidejűleg az új szabályok szerinti várható adót is be kell vallaniuk. Változott az építményadó maximálisan kivethető mértéke 900-ról 1.100 Ft/m 2 -re, illetve 3 százalékról 3,6 százalékra emelkedett. Fontos kiemelni, hogy ingatlannyilvántartásról szóló törvény módosításának köszönhetően építményadó alany lehet a zárt végű lízingnél a lízingbe vevő, ha őt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Változások az innovációs járulékban A törvénymódosítás alapján a jövőben kizárólag a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő és az ún. nonprofit kutatóhelytől megrendelt kutatás-fejlesztési szolgáltatás után lehet adókedvezményt elszámolni az innovációs járulék terhére. Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-jétől az állami adóhatósági és vámhatósági feladatokat egy újonnan létrehozott kormányhivatal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) fogja ellátni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség megszűnik, és a NAV mint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség általános jogutódja kezdi meg a tevékenységét jövő év elejétől. Az új szabályozás célja az állami adóhatósági és vámhatósági feladatoknak a minőségileg új, hatékonyabb, átláthatóbb és költségtakarékosabb ellátása, és az azokhoz szükséges információáramlás korszerű biztosítása, valamint a központi költségvetés bevételi előirányzatainak hatékonyabb és gazdaságosabb teljesítése, továbbá a pénzügyi és egyes más bűncselekményeket hatékonyan és eredményesen felderítő bűnügyi szervezetrendszer kialakítása. Az államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó NAV, a megszűnő szervek valamennyi közfeladatát el fogja látni, továbbá jogaikat és kötelezettségeiket érvényesíteni illetve gyakorolni fogja. Vámjogszabályok változásai A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. tv. módosításai, kisebb pontosításokat és kiegészítéseket tartalmaznak. A 2010. évi CXXII. törvénnyel kihirdetett Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény, 2011. január 1-jei hatálybalépésével együtt, hatályon kívül helyezik a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvényt, a Vám- és Pénzügyőrség szervezetéről, valamint egyes szervek kijelöléséről szóló 314/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet, valamint a Vám- és Pénzügyőrségről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 24/2004. (IV. 23.) PM rendeletet. Környezetvédelmi termékdíj A környezetvédelmi termékdíj szabályozás tervezett módosításának koncepcióját elsősorban a sajtóból és előadásokon lehetett megismerni, mert a jogszabályt még nem nyújtották be az Országgyűlés elé. Így az adójogszabályokra vonatkozó jogalkotási rendelkezések miatt amennyiben a későbbiekben az Országgyűlés a módosítások elfogadása mellett dönt, az új szabályozás 2011. január 1-jével már nem léphet hatályba. Ezért előfordulhat, hogy év közben fognak a jogszabályok változni. A környezetvédelmi termékdíjért felelős államtitkár által ismertetett koncepció fő elemei a következők: A termékdíj tételek minimális mértékben csökkennek. Megszűnik a hasznosítást koordináló szervezetekkel kötött termékdíjátvállalási szerződésen keresztül elérhető termékdíj-mentesség. Ez a változás érintené a legérzékenyebben a vállalatokat, hiszen az alacsonyabb hasznosítási díj helyett a teljes összegű termékdíjat kellene megfizetni, ami a költségeket a többszörösére növelné. A jelenleg működő hasznosítást koordináló szervezetek helyett egy állami szervezet, az Országos Hulladékgazdálkodási Zrt. koordinálja a termékdíj-köteles termékekből keletkező hulladékok begyűjtését és hasznosítását.
Réti, Antall & s Law Firm 6 Energiaadó Az energiaadóról szóló törvényben kisebb módosításokat fogadott el az Országgyűlés. A módosítások főbb elemei a következők: Az energiát felhasználók adókötelezettsége kiterjed az adóval nem terhelten beszerzett energia felhasználására is. A nem tüzelő- vagy fűtőanyagként felhasznált szén adója visszaigényelhető lesz. Az energiaadót önadózással fizetők esetén a visszaigénylés (levonás) érvényesítéséhez nem lesz szükség az adó összegét tartalmazó számlával rendelkezni. Jövedéki adó A jövedéki adó törvény módosításának legfőbb elemei a következők: Meghatározott körülmények között visszaigényelhető a motorfejlesztéshez felhasznált ásványolajok utáni jövedéki adó; valamint a közúti árufuvarozáshoz és személyszállításhoz felhasznált gázolaj utáni jövedéki adó. A gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények gyártása esetén nem lehet adómentesen alkoholterméket felhasználni. A 2,8 térfogatszázaléknál kevesebb alkoholt tartalmazó (ízesített) sörök esetében a jövedéki adót a termék alkoholfoka alapján kell fizetni; alkoholfokonként 1, 400 forintot. A dohánytermékek jövedéki adótétele emelkedik; valamint a jövedéki adóemelés előtti készletezési lehetőséget korlátozták. Az általános forgalmi adóval kapcsolatos törvényi változások Jelen tájékoztatónkban az áfa szabályozás 2010 második felében és a 2011-ben hatályba lépő jelentősebb változtatásait ismertetjük. A vonatkozó pénzügyminisztériumi rendelet alapján 2010. március 31-ig a számlákon kötelező volt feltüntetni, hogy a számla összesen hány példányban készült és hogy az adott példány hányadik a sorban. 2010. április 1-jétől már csak a számlák eredeti és másolati példányának egymástól való megkülönböztethetőségét kellett biztosítani, továbbá azt, hogy a számla csak egy eredeti példány legyen nyomtatható. 2010. szeptember 27-től a számlák példányszámozására vonatkozó minden megszorítást eltöröltek, így nem szükséges a példányszám, vagy egyéb a számla eredetiségére utaló megjegyzés feltüntetése a számlákon. 2010. során újra bevezetésre került a közcélú adomány fogalma, amiről egy korábbi hírlevelünkben már részletesen írtunk. A közcélú adományok kikerültek az ellenérték fejében teljesített termékértékesítés és az ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás köréből, így a közcélú adományok után áfa-fizetési kötelezettség nem keletkezik. Az új szabályozás és az ennek alapján kialakított adóhatósági gyakorlat alapján a közcélú adományhoz kapcsolódó beszerzéseken felmerült adólevonási jog csak akkor nem korlátozott, ha a beszerezésre nem adományozási céllal került sor. Ahogy arról egy korábbi hírlevelünkben szintén írtunk, a külföldi adóalanyok számára adható megváltozott áfavisszatérítési eljárásban az adóalanyoknak az EU többi tagállamában felmerült áfát érintő visszatérítési kérelmüket a letelepedésük szerinti ország adóhatósághoz, elektronikus úton a visszatérítési időszakot követő naptári év szeptember 30-ig kell előterjeszteniük. Tekintettel arra, hogy az új rendszer bevezetése során több országban is technikai nehézségek merültek fel, az Európai Bizottság javaslatára a 2009-es év vonatkozásában a visszatérítési kérelmek benyújtására nyitva álló határidőt 2011. március 31-ig meghosszabbították. 2011-ben bevezetésre kerül az együttműködő közösség (cost sharing) áfa jogi intézménye. Az együttműködő közösség a közös cél elérésének érdekében működik és ennek során szolgáltatást nyújt az együttműködő közösség tagjainak. Az együttműködő közösség létrejöttének több feltétele is van (tagok száma, nyilvántartási kötelezettség, felelősség formája stb.), melyekre jelen tájékoztatónkban nem térünk ki. Az együttműködő közösség lényege abban áll, hogy az általa a tagjainak nyújtott szolgáltatás adómentes, amennyiben a tag a szolgáltatást nem adóalanyként, illetve kizárólag meghatározott adómentes tevékenységéhez veszi igénybe és a szolgáltatás ellenértékét, mely nem lehet több mint a szolgáltatással kapcsolatban felmerült igazolt költség, a tagnak tagi hozzájárulás formájában kell fedeznie.
Réti, Antall & s Law Firm További változás lesz 2011-ben az áfa szabályozásban, hogy változik a kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások teljesítési helyének meghatározása. Amennyiben a fenti szolgáltatásokat nem adóalany rendeli meg a teljesítés helye továbbra is a tényleges teljesítés helye lesz. Abban az esetben, ha a megrendelő adóalany, a fenti szolgáltatások teljesítési helye főszabályként a megrendelő letelepedésének helye lesz. A főszabály alól kizárólag a kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sporteseményekre történő belépés biztosítása jelent kivételt, mely esetben a teljesítés helye a tényleges teljesítés helye marad. 2011-ben az adó alapja utólagosan csökkenthető lesz az eddigieken felül abban az esetben is, ha a futamidő alatt bármely okból meghiúsul részletvétel, zárt végű lízing, a bérbeadás vagy a vagyoni értékű jog időleges használatának átengedése és a felek az ügylet kötése előtti helyzetet állítják helyre, vagy ha ez nem lehetséges, az ügyletet a meghiúsulás bekövetkezéséig terjedő időre hatályosként elismerik. 7 Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése lenne vagy további információra lenne szüksége az adóváltozásokkal kapcsolatban, kérjük, forduljon megszokott kapcsolattartó partneréhez vagy Lőcsei Tamáshoz (tel: +36 1 461 9358, email: tamas.locsei@hu.pwc.com). Az SZJA területtel kapcsolatos kérdésekben Horváthné Szabó Beátához (tel: +36 1 461 9283, e-mail: beata.horvathne@hu.pwc.com). A társasági adóval kapcsolatos kérdésekben Máthé Dórához (tel: +36 1 461 9767, e-mail: dora.mathe@hu.pwc.com), vagy Lipták Virághoz (tel: +36 1 461 9523, e-mail: virag.liptak@hu.pwc.com). Az általános forgalmi adóval kapcsolatos kérdésekben Elkán Lászlóhoz (tel: +36 1 461 9233, email: laszlo.elkan@hu.pwc.com). A vámmal, jövedéki adóval, termékdíjjal és energiaadóval kapcsolatos kérdésekben Deák Lászlóhoz (tel: +36 1 461 9590, e-mail: laszlo.deak@hu.pwc.com). Tax & Legal Alert Hungary Issue 438 29 November 2010 Legal Disclaimer: This publication has been prepared for general guidance on matters of interest only, and does not constitute professional advice. You should not act upon the information contained in this publication without obtaining specific professional advice. No representation or warranty (express or implied) is given as to the accuracy or completeness of the information contained in this publication, and, to the extent permitted by law, PricewaterhouseCoopers Kft. and Réti, Antall és Társai Law Firm, its members,employees and agents do not accept or assume any liability,responsibility or duty of care for any consequences of you or anyone else acting, or refraining to act, in reliance on the information contained in this publication or for any decision based on it. If you no longer wish to receive Tax & Legal Alert, please write to the following e-mail address: tax.alert@hu.pwc.com 2010 PwC. All rights reserved. Not for further distribution without the permission of PwC. "PwC" refers to the network of member firms of PricewaterhouseCoopers International Limited (PwCIL), or, as the context requires, individual member firms of the PwC network. Each member firm is a separate legal entity and does not act as agent of PwCIL or any other member firm. PwCIL does not provide any services to clients. PwCIL is not responsible or liable for the acts or omissions of any of its member firms nor can it control the exercise of their professional judgment or bind them in any way. No member firm is responsible or liable for the acts or omissions of any other member firm nor can it control the exercise of another member firm's professional judgment or bind another member firm or PwCIL in any way.