AITSZME VII. Nemzeti Kongresszusa 2011. szeptember 29. - október 1. Ramada Hotel Balaton Balatonalmádi PROGRAMFÜZET Ramada Hotel Balaton 8220 Balatonalmádi, Bajcsy-Zsilinszky utca 14. Vasútállomás 8220 Balatonalmádi, József Attila út Aneszteziológus és Intenzív Terápiás Szakápolók Magyarországi Egyesülete
TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG Prof. Dr. Darvas Katalin Jakab Judit Meixner Katalin SZERVEZŐ BIZOTTSÁG Meixner Katalin Juhászné Tálas Tímea Gubó Tünde A KONGRESSZUS HIVATALOS SZERVEZŐJE CongressLine Kft. 1065 Budapest, Révay köz. 2. Telefon: (1) 429-0146 Fax: (1) 429-0147 E-mail: riesz@congressline.hu Weboldal: www.congressline.hu A KONGRESSZUS KIÁLLÍTÓI ÉS TÁMOGATÓI Premier G. Med Kft. B.Braun Medical Kft. Linde Gáz Magyarország Zrt. Replant-Cardo Kft. Draeger Medical Mo. Kft. Dutchmed Kft. Medexpert Kft. Anamed Kft. Baxter Hungary Kft. Comesa Budapest Kft. 1 CPP Budapest Kft. Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet Magyar Transzplantációs Társaság Speeding Kft. MSD Magyarország Kft.
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ TÁRSASÁGI PROGRAMOK A Kongresszus időpontja 2011. szeptember 29. - október 1. Ebéd 2011. szeptember 29.-én és 30.-án a Ramada Hotel Balatonban. Ára: 3.650,- Ft/fő/alkalom. (Az előzetesen befizetett kongresszusi csomagok tartalmazzák az ebédeket.) A Kongresszus helyszíne Ramada Hotel & Resort Lake Balaton 8220 Balatonalmádi, Bajcsy-Zsilinszky u. 14. A szoba extrákat (telefon, minibár, fürdőköpeny (2.500,- Ft/db.), garázs (2.000,Ft/nap) mminden vendégnek, távozáskor saját magának kell rendeznie a szálloda recepcióján. Regisztrációs Iroda nyitva tartása a Kongresszus ideje alatt a Ramada Hotel Balatonban 2011. szeptember 29., csütörtök 08:00-17:00 2011. szeptember 30., péntek 08:00-17:00 2011. október 1., szombat 08:00-12:00 Részvételi díj AITSZME tagoknak Nem AITSZME tagoknak Napijegy AITSZME tagoknak Napijegy nem AITSZME tagoknak 2 Helyszínen 22.000,- Ft/fő 25.000,- Ft/fő 9.000,- Ft/fő 12.000,- Ft/fő A részvételi díj az ÁFA-t tartalmazza. A részvételi díj tartalmazza a Kongresszus tudományos programján való részvételt, a Kongresszus kiadványait, a kávészüneteket és belépőt egy fő részére a nyitófogadásra. A napijegy tartalmazza az aznapi részvételt a Kongresszus tudományos programján, a programfüzetet valamint az aznapi kávészüneteket. Nyitófogadás 2011. szeptember 29., csütörtök 20:00 óra, a szálloda saját strandján, a Balaton parton. A részvételi díj tartalmazza. Gálavacsora 2011. szeptember 30., péntek 20:00 óra, a Kongresszus helyszínén. Az est meghívott sztárvendége a Non Stop Vokál Együttes. Előadásuk után a tánczenéről és a jó hangulatról a Madarak Házibulizenekar gondoskodik. Ára: 8.900,- Ft/fő/alkalom, amely tartalmazza a svédasztalos vacsorát, bort, sört, üdítő italokat. Kredit pont A Kongresszus akkreditálása folyamatban van. 3
RÉSZLETES TUDOMÁNYOS PROGRAM 13.30-14.30 Premier G. Med Szimpózium 2011. szeptember 29., csütörtök 14.30-15.00 Kávészünet 10.00 Megnyitó 15.00-16.30 Üléselnökök: Dr. Nagy László Gubó Tünde 4 10.30-12.00 Üléselnökök: Prof. Dr. Gál János Oroszi Zsuzsanna 12.00-13.30 Ebédszünet Inhalációs anesztetikumok szervvédő hatásai Prof. Dr. Gál János 1. A Merendino műtét és anesztéziája Szedlák Márta, Dr. Bálint András, Kiss Judit Szent Imre Kórház Általános Sebészeti Profil, Budapest 2. Az intraoperatív hőmérséklet csökkenés dinamikája és megelőzése az infúzió melegítésével Köviné Drabb Judit, Galambos Zsuzsa, Prof. Darvas Katalin, Dr. Csomós Ákos 3. Nosocomiális fertőzések változása az intenzív osztályon Kollárné Túri Zsuzsanna, Dr. Szűcs Orsolya, Prof. Darvas Katalin, Dr. Csomós Ákos 4. 20 hónap az intenzív osztályon Sajerli Csaba, Tatár Tímea 5. PICCO monitorizált beteg ellátása az intenzív osztályon Rieth Judit 6. Gyógyulni akarok Hegedűs Éva Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály, Kistarcsa 16.30-17.00 Kávészünet Az aneszteziológus szerepe a posztoperatív fájdalomcsillapításban Dr. Nagy László Honvédkórház ÁEK, Budapest 7. 167 perces reanimáció után is van élet Hegedűs Erzsébet, Németh Miklós Szent Imre Kórház Intenzív Terápiás Egység, Budapest Újraélesztés 2010. irányelvek Dr. Erőss Attila Szent Imre Kórház Intenzív Terápiás Egység, Budapest 8. Koponya agysérült betegeink utánkövetéses vizsgálata Baracskai Erzsébet, Nardai Gábor Péterfy Kórház, Baleseti Központ AIBO, Budapest 9. A tapasztalat a legjobb tanulás : Guilliain-Barré másképp, mint mások? Kassainé Klement Mariann, Diószegi Andrea, Ajtai Eszter 10. Surveillance az intenzív osztályon Erdős Zsuzsanna Pest Megyei Flór Ferenc Kórház AITO, Kistarcsa 11. A csatát megnyertük, a háború még folyik Pintérné Csehtóth Anita Pest Megyei Flór Ferenc Kórház AITO, Kistarcsa 17.00-19.00 Szakmai vetélkedő 2011 Jelentkezés a Regisztrációnál. 20.00-22.00 Nyitófogadás 5
2011. szeptember 30., péntek 09.00 10.30 Linde Szimpózium 17. Miért rohannánk? Palla László Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Központi Intenzív Osztály, Kistarcsa 6 10.30-11.00 Kávészünet 11.00-12.30 Üléselnökök: Dr. Smudla Anikó Meixner Katalin 12.30-14.00 Ebédszünet 12. Amire van magyarázat Kiszel Attila, Dr. Molnár Anna SZTE Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Szeged Kommunikáció a donor családjával: Mi sírva élünk, ők boldogok Dr. Smudla Anikó, Dr. Fazakas János SE ÁOK Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest 13. Donorgondozás szakápolói feladatai Kiszel Attila, Dr. Molnár Anna SZTE Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Szeged 14. Szakmai összefogás egy akut májelégtelen gyermekért Rengeiné Kiss Tímea, Dr. Fazakas János SE ÁOK Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest 15. Élődonoros vesetranszplantáció jelentősége napjainkban Varga Tímea, Sós Erzsébet SE ÁOK Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest 14.00-15.30 Üléselnökök: Prof. Dr. Darvas Katalin - Jakab Judit Perioperatív ellátás egynapos sebészet során Prof. Dr. Darvas Katalin 16. TRAM lebennyel való emlőpótlás anesztéziája és posztoperatív kezelése Hajdáné Németh Andrea, Dr. Kelemen Péter Szent Imre Kórház, Központi Műtő és Aneszteziológiai Szolgálat Plasztikai Sebészet, Budapest 15.30-16.00 Kávészünet 18. Kockázat megelőzés az infúziós terápiában Meixner Katalin 1, Horváthné K. Gizella 1, Szaniszló Mária 1, Dr. Láncz László 2 1 SE ÁOK Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest 2 Honvédkórház - ÁEK, Budapest 19. Multidiszciplináris laparoszkopos nőgyógyászati műtétek anesztéziája az aneszteziológiai szakasszisztens feladata a TEAM munkában Molnár Veronika 20. Nőgyógyászati laparoscopos műtétek az aneszteziológus asszisztens szemével Pappné Mongyi Katalin Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Intenzív és Aneszteziológiai Osztály, Kistarcsa 16.00-17.30 Üléselnökök: Dr. Keresztes László Juhászné Tálas Tímea Az Abdominális kompartment szindróma (ACS) Dr. Keresztes László Honvédkórház - ÁEK, Budapest 21. Jobbra át, balra át, hasra át Speciális lélegeztetés hason fekve lélegeztetett beteg ápolása Vas Krisztina, Bíró Éva Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Budapest 22. Lélegeztetés hason Szebellédi Szilvia, Reinhardné Rácz Rita, Várhegyiné Balázs Tímea 23. Centrális vénás katéterekhez kötődő véráramfertőzések prevenciója osztályunkon Langa Jánosné Jósa András Oktatókórház Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály, Nyíregyháza 7
24. Epidemiológiai tevékenységek az intenzív osztályon Hegedűsné Ballai Judit Differenciált alvadás management Dr. Fazakas János SE ÁOK Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest 17.45-19.00 Vezetőségválasztó Küldött Közgyűlés 20.00 Gálavacsora ABSZTRAKTOK 1. A Merendino műtét és anesztéziája Szedlák Márta, Dr. Bálint András, Kiss Judit Szent Imre Kórház Általános Sebészeti Profil, Budapest Bevezetés: A nyelőcső alsó harmadát érintő adenocarcinomák (Barrett carcinoma) műtéti megoldására alkalmazott, K. A. Merendino nevéhez fűződő, műtéti technika újra elterjedésével, figyelem irányul annak anesztéziájára, valamint az aneszteziológiai ambulancia szerepére. 2011. október 1., szombat 09.00-11.30 Üléselnökök: Mezőcsáti Melinda Meixner Katalin 25. Szakdolgozók helyzete: oktatás, utánpótlás, életpálya modell Mezőcsáti Melinda Esetismertetés: Kórházunkban 2008. áprilisa és 2010. februárja között öt esetben végeztek Merendino műtétet. Betegeink preoperatív kivizsgálása során kiemelt fontosságúnak tekintettük az aneszteziológiai ambulancia, valamint az intézetünkben vele szorosan együttműködő dietetikus szolgálat szerepét. Különös gondot fordítottunk a PONV kockázat felmérésére és a hozzá tartozó protokoll betartására, valamint a kielégítő perioperatív fájdalomcsillapításra. Minden esetben kombinált inhalációs anesztéziát alkalmaztunk kiegészítve folyamatos epidurális fájdalomcsillapítással. 8 11.30 Zárszó 26. Új képzési struktúra: két legyet egy csapással? Piskóti Zoltánné Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Budapest AITSZME országos felmérésének értékelése Meixner Katalin AITSZME 27. Új kihívások az aneszteziológiai szakasszisztensek munkakörében Silló-Pál Enikó 28. Az első lépcső a műtőig az aneszteziológiai ambulancia jelentősége Rumi Brigitta Megbeszélés: Bebizonyosodott számunkra a Merendino műtéten átesett betegeink esetében is, hogy az aneszteziológiai ambulancia szerepe túlmutat eddigi feladatain. A gondos preoperatív ellátásnak és a kiváló műtéti technikának köszönhetően, betegeink zavartalan postoperatív időszakot követően, panaszmentesen távoztak otthonukba. 2. Az intraoperatív hőmérséklet csökkenés dinamikája és megelőzése az infúzió melegítésével Köviné Drabb Judit, Galambos Zsuzsa, Darvas Katalin, Csomós Ákos Célkitűzés: Arra kerestünk választ, hogy nyitott hasi műtétre kerülő betegek intraoperatív hőmérséklet-csökkenését hatékonyan megelőzi-e a beadott infúzió melegítése. Módszer: Nyitott hasi műtéttel operált betegek maghőmérsékletét mértük az anesztézia során minden 15. percben prospektív vizsgálat során. Rögzítettük a betegek életkorát, ASA osztályozását, az intraoperatív infúzió mennyiségét. Borítékos randomizálást 9
10 követően a kezelt csoport betegeinél az intraoperatív folyadékpótlást 37 ºC-on tartott infúzió melegítő használatával végeztük. A kontroll csoportban infúzió-melegítés nem történt. A műtő hőmérsékletét a vizsgálat során állandó értéken tartottuk. Az adatokat medián tartományban fejeztük ki, szignifikanciát kétmintás T-próbával számoltunk. Eredmények: Vizsgálatunkat 40 betegnél (18 melegített, 22 kontroll csoport) végeztük. A két csoport demográfiai adatai között nem találtunk különbséget: életkoruk 64,5 év vs. 57 év (p=0,901), az ASA medián értéke 3. A beadott infúzió mennyisége a kezelt és a kontroll csoportban nem különbözött szignifikánsan: 2500 ml vs. 2500 ml (p=0,398). Az intraoperatív hőmérséklet kezdeti értéke a kontroll csoportban 35,8ºC, a melegített csoportban 36,2ºC volt, különbségük nem szignifikáns (p=0,104). A hőmérséklet csökkenése a melegített infúziós csoportban szignifikánsan kisebb volt (34,9ºC vs. 35,7ºC, p=0,020). A hőmérséklet csökkenése az első órában jelentősebb, a kontroll csoportban 15 percenként átlag 0,20-0,30ºC, a melegített csoportban 0,10-0,14ºC, de a melegített csoportban szignifikánsan kisebb mértékű (p=0,020). Az anesztézia időtartama és a maghőmérséklet-csökkenés mértéke között nem találtunk összefüggést sem a kezelt, sem a kontroll csoportban. Következtetés: A hőmérséklet csökkenés mértéke már az anesztézia első órájában fokozott kockázatot jelent; a műtét alatti hőmérséklet csökkenését a beadott infúzió melegítésével megelőzhetjük. 3. Nosocomiális fertőzések változása az intenzív osztályon Kollárné Túri Zsuzsanna, Dr. Szűcs Orsolya, Prof. Dr. Darvas Katalin, Dr. Csomós Ákos Célkitűzés: Vizsgálatunkban elemeztük a leggyakoribb polirezisztens kórokozók érzékenységi adatait, és hatását az intenzív osztályos mortalitásra. Módszer: 2010-ben az intenzív osztályunkról mikrobiológiai vizsgálatra küldött bakteriológiai minták eredményét elemeztük. Kigyűjtöttük a pozitív hemokultúrák gyakoriságát és érzékenységi adatait a leggyakoribb nosocomiális kórokozók esetében. Eredményeinket összehasonlítottuk a 2008. évi adatokkal. Eredmények: Methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus 5 esetben igazolódott hemokultúrából (HK), mindegyik érzékeny volt vancomycinre. Pseudomonas aeruginosa HK 11 betegnél volt pozitív, 63,6%-a (n=7/11) volt érzékeny ciprofloxacinra és csak 36,3 %-a karbapenemekre, 2008-ban 81.8% ciprofloxacinra, és 72.7% karbapenemekre. ESBL termelő Escherichia coli és Klebsiella spp. pozitív hemokultúra esetek karbapenem érzékenységét 100%-nak találtuk. 2010-ben 1 betegből tenyészett ki vancomycin rezisztens Enterococcus, mely tigecyclinre érzékeny volt. Multirezisztens Acinetobacter baumannii (MACI) 57 betegből tenyészett ki, mindegyikük érzékeny volt colistinre (átlag MIC=0,68±0.21). A hemokultúrából kitenyészett MACI esetén az intenzív osztályos mortalitást 57,9%-nak találtuk (n=11/19). 2008-ban Acinetobactert csak egy esetben izoláltak HK-ból, mely nem volt multirezisztens. Az Acinetobacter terjedésének egyik oka az alacsony nővérlétszám: nemzetközi ajánlások szerint nővér : beteg arány 1:1, saját intenzív osztályunkon az arány 1:3-4. Megbeszélés: Két éves összehasonlításban a kitenyészett baktérium flóra és az antibiotikum érzékenység változást mutat osztályunkon. A multirezisztens Acinetobacter baumannii fertőzések magas mortalitásuk miatt fokozott figyelmet és az infekció kontroll megfelelő alkalmazását igénylik. A nővér létszám emelése és a higiéniás szabályok betartása csökkenti a nosocomiális infekciók számát. 4. 20 hónap az intenzív osztályon Sajerli Csaba, Tatár Tímea Az előadás egy 20 hónapja lélegeztetett, ALS betegségben szenvedő beteg esetbemutatása. A beteg 2009. szeptemberében került felvételre klinikánkra, ahol a mai napig is ápoljuk. A beteg kielégítő légzéséhez tartós gépi lélegeztetés szükséges. Tudata tiszta, jól kooperál, együttműködő, de betegsége következtében az önálló mozgásra képtelen. Az előadás rávilágít a több mint másfél éves lélegeztetés során adódó ápolásszakmai problémák leküzdésére, a beteg pszichés vezetésére, a tartós kórházi kezelés következtében kialakult hospitalizáció csökkentésére. Az előadás célja rámutatni a tartós lélegeztetés és a hosszantartó intenzív ellátás és ápolás nehézségeire: több hónapja lélegeztetett tiszta tudatú beteg, túlterhelt és csekély létszámú ápolószemélyzet mellett a tartós és színvonalas intenzív ellátás és ápolás kivitelezése. Reméljük, hogy az előadással sikerül felkelteni a figyelmet erre az ápolási problémára, rávilágítani a hosszú és költséges betegellátásra, az ápolószemélyzet tartós pszichés igénybevételére. 11
5. PiCCO monitorizált beteg ellátása az intenzív osztályon Rieth Judit 7. 167 perces reanimáció után is van élet Hegedüs Erzsébet, Németh Miklós Szent Imre Kórház, Intenzív Terápiás Egység, Budapest 12 Az előadás bemutatja a PiCCO monitor és monitorozás rövid történeti áttekintését. Ismerteti a PiCCO monitorral történő mérés elvét, a mérést és technikáját, a normál tartományokat, a PiCCO monitorozás lehetséges szövődményeit. Részletesen kitér az ápoló kompetenciáira, a speciális ápolási tevékenységekre: napi ápolási feladatok végzésének speciális lehetőségei, a kanül kezelése, aszepszis antiszepszis szabályai és ezek betartása, a beteg ágyban történő mobilizálása, kényelmi eszközök alkalmazása. Az intenzív ellátás napi gyakorlatában egyre gyakrabban kerül alkalmazásra a PiCCO monitor. Ezért tartjuk szükségesnek a monitorozással kapcsolatos ismeretek bemutatását. 6. Gyógyulni akarok... Hegedűs Éva Pest megyei Flór Ferenc Kórház Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály, Kistarcsa 2011. 06. 09-én kórházunkba érkezett egy 78 éves nőbeteg erős mellkasi fájdalommal és egyre fokozodó nehézlégzéssel. Az elsődleges vizsgálatok alapján cardiális decompenzáció lehetősége merült fel. A beteget a coronária őrzőbe szállították, ahol is szív ultrahang vizsgálat történt. A vizsgálatot követően felgyorsultak az események. Betegünk mitralis billentyűje teljes egészében leszakadt, azonnali ellátást igényelt. Mivel nálunk nincs szívsebészti osztály, így a beteget át kellett szállítatni egy budapesti intézménybe. 19 nappal később a beteg visszaérkezett kórházunkba, és az osztályunkon kapott elhelyezést. Ekkor ismertük meg Őt csak igazán. A néni egy állandóan mosolygó, segítőkész, nyugodt beteg, akinek a lénye, a jelenléte is megnyugvást sugároz. Pedig volna miért szomorúnak lennie. Az áthelyezést követően igaz átesett a sikeres szívműtéten, de tachyarrytmiája, bradyarrytmiája, szénhidrát anyagcsere problémája, gyulladásos paramétereinek fokoztott emelkedése miatt nagyfokú általános állapot romlás következett be nála. Ezen felül sajnos elszenvedett egy trachea sérülést is, a tracheostoma készítése alatt. Ő mégis boldog, tornázik és mindent megtesz azért, hogy erősödjön és a hamarosan rá váró trachea rekonstrukciós műtét minél jobban sikerüljön. Megtesz mindent azért, hogy meggyógyuljon. Az Ő kitartása és hozzállása példaértékű. Szeretném bemutatni a nálunk töltött napjait, a kitartó team munkánkat, amit a beteggel együttesen értünk el, és a kongresszus kezdetére remélhetőleg a beteg teljes gyógyulásáról is be tudok számolni. Bevezetés: Sikeres reanimáció után az intenzív osztályra kerülő betegek túlélési esélye és az agyi károsodások elkerülése érdekében az első huszonnégy óra meghatározó jelentőséggel bír. Cerebrális reszusztitáció (hűtés), a keringés stabilizálása és az oxigenizáció fenntartása a legfontosabb. Esetismertetés: 54 éves férfi hypotermiásan, 167 perc reanimációt követően szedálva, lélegeztetve, keringéstámogatással, mellkas drénnel érkezik osztályunkra. Szedációt folytattuk, a keringéstámogatást kiegészítettük, az agresszív hűtéstől eltekintettünk a már fennálló extrém hypotermia miatt (29-30C ). Folyadék- és elektrolit háztartását, sav-bázis eltérését rendeztük. Második ápolási napon szedációt le tudtuk állítani, a beteg tudata visszatért, durva neurológiai eltérés nem volt. Keringéstámogatást felvételét követő napon el tudtuk hagyni. Kontroll mellkas RTG sorozat bordatörés mellett a PTX csökkenését mutatott. Felvételét követő 2. napon subfebrilis lett és sok trachea váladék ürült ezért empírikus antibiotikum terápiában részesítettük, ezután láztalanná vált. Oxigenizációja megfelelő volt, lélegeztetés invazivitását fokozatosan csökkenteni tudtuk. 3. ápolási napon megtartott tudat mellett extubáltuk, azonban váladékretenció és rossz légzésmechanika miatt reintubációra került sor. Az erős mellkasi fájdalom miatt epidurális fájdalomcsillapítást igényelt. 4. ápolási napon készült mellkas CT mindkét oldali sorozat bordatörést, tüdőkontúziót és jobb oldali ablakos bordatörést igazolt. Ezt követően a beteg állapota folyamatosan javult, fájdalmat nem jelzett a 7. ápolási napon extubálhatóvá vált, váladékot jól expectorálta, légzési státusza rendeződött. Kontroll MRTG vizsgálat negatív lett, mellkas drént, EDA kanüljét eltávolítottuk a 9. ápolási napon. A 10. ápolási napon jó általános állapotban, további kezelés céljából fekvőbeteg osztályra emittáltuk. Következtetés: Hypotermiás betegek reanimációja extrém ideig kitolható, szövődmény minimalizálásának lehetősége igen jó eredményekkel zárulhat. Minden elhúzódó reanimációs esetekben is kiemelten fontos a hűtés, cerebrális reanimáció, mert a reperfúzió szöveti károsodást valószínűleg így minimalizálhatjuk, mert az adatok szerint, a neuronok intoleranciája a legnagyobb szöveti hypoxiával szemben. 13
14 8. Koponya-agysérült betegeink utánkövetéses vizsgálata Baracskai Erzsébet, Nardai Gábor Péterfy Kórház, Baleseti Központ, AIBO A középsúlyos/súlyos koponya-agysérülés magas mortalitású, hosszú intenzív osztályos kezelést igénylő kórkép. Ebben a betegcsoportban fontos a késői kimenetel követése is, hiszen a maradandó károsodás aránya nagy, ami komoly megpróbáltatást jelent a család/társadalom számára. Az utánkövetés lehetővé teszi munkánk értékelését,és segít, hogy a hozzátartozók jogos, ám igen nehezen megválaszolható kérdését, a prognózist illetően, mind pontosabban megválaszolhassuk. Célkitűzés: Osztályunkon kezelt betegek kimenetelének felmérése és annak elemzése, hogy az intenzív osztályt elhagyó betegek közül kinél várható jó felépülés és rehabilitálhatóság. Módszer: Retrospektív adatgyűjtés a 2007 és 2008-ban felvett középsúlyos/súlyos agysérültek körében (GCS<13). A demográfiai-, sérülés-, terápiás adatok mellett rögzítettük a kórházi tartózkodás hosszát, helyét, a későbbi betegutat, az egy éves kimenetelt telefoninterjúval mértük fel a GOS és DRS pontrendszerek (rehabilitálhatóságot felmérő módszer) segítségével. Eredmények: Közel 110 beteg adataiból, többségük súlyos agysérült (65%), az utánkövetés kb. 20%-ban nem volt lehetséges. Az intenzív osztályos mortalitás 40%, az egy éves közel 50% volt, az elhunytak mindvégig kórházi kezelést igényeltek.. A felépültek többsége jó funkcióval gyógyult (GOS=4-5 75%). Az intenzív osztályt elhagyó, különböző kimenetelű betegcsoportokat (felépülés vs.elhalálozás) vizsgálva, bár a kezdeti neurológiai állapot hasonló volt (GCS<9: 75% vs. 80%) a jól gyógyulók fiatalabbak (medián: 48 vs. 79 év), több időt töltöttek intenzív osztályon (2 vs. 12 nap), jobb neurológiai állapotban távoztak (GCS<13: 100% vs. 9%). Konklúzió: A korai mortalitás a hazai átlaghoz képest jónak mondható, azonban ez csak a helyi ellátási, betegáthelyezési viszonyok ismeretében értékelhető helyesen. Kiemelendő, hogy az idős illetve, tartósan kómás betegek rossz végkimenetelére a hozzátartozók felkészítése szükséges lehet. 9. A tapasztalat a legjobb tanulás : Guilliain-Barré Másképp, mint mások? Kassainé Klement Mariann, Diószegi Andrea, Ajtai Eszter Célkitűzés: Az elmúlt két év alatt két súlyos G-B beteg ápolására nyílt lehetőségünk. Előadásunkban betegeink ápolásáról, pszichés vezetéséről és erről a team munkáról szeretnénk beszélni. A G-B szindróma bármely életkorban előforduló, petyhüdt paresissel járó, nem specifikus megbetegedéssel, általában légúti vagy gastrointestinális fertőzéssel induló kórkép. A betegség izomgyengeséggel, érzészavarral és érzéskieséssel kezdődik az alsóvégtagokban, ami aztán felterjed a felső végtagokra is. Amennyiben a specifikus terápia mellett a gyors regresszió elmarad, a beteg tartósan paretikus vagy plég, a lassú idegregeneráció miatt hónapokon át tartó szupportív kezelést igényel, aminek legjelentősebb komponense az intenzív ápolás. Célunk a két, több hónapos ápolást igénylő eset ellátása során szerzett tapasztalataink áttekintése. Ennek kapcsán figyelemfelhívás ezen ritka, az ápolás szempontjából nagy kihívásokat támasztó kórképre. Módszerek: Az ellátás kiemelt szempontjait egyenkét átgondolva, az általános szabályok tudatos alkalmazása mellett hangsúlyozzuk az egyénre szabott ápolás jelentőségét. Eredmények: A második eset ellátása során fel tudtuk használni az első eset során szerzett tapasztalatainkat, így annak ellátása gördülékenyebben zajlott. Konklúzió: Van még mit tanulnunk - saját és mások tapasztalataiból! Ez a betegség az idegek harca. Harcol a neuron az idegpályán, harcol a nővér az intenzív csataterén. Azért, hogy ezeket a sporadikusan előforduló, extrém hosszú intenzív ápolást, kitartó munkát igénylő betegeket eredményesen tudjuk kezelni, át kell gondolnunk és összegeznünk kell mindazt a tapasztatatot és tudást, melyet ennek a betegségnek, annak súlyos formájának a megismerése, kezelése során szereztünk. 10. Surveillance az intenzív osztályon Erdős Zsuzsanna Pest Megyei Flór Ferenc Kórház AITO, Kistarcsa 15 A progresszív betegellátás legmagasabb szintjét jelentő intenzív betegellátó osztályokon a legnagyobb problémát az jelenti, hogy életmentő beavatkozásokat
16 követően a betegek életkilátásait a gyógykezelés során jelentkező fertőzések nagy mértékben rontják. Ezért az intenzív osztályon a higiénés körülményeknek, a betegek fertőzéseinek folyamatos felügyelete elengedhetetlen, mivel az itt szerzett fertőzéseknek és az ezzel járó következményeknek egy része bizonyíthatóan megelőzhető. Az osztályunkról gyűjtött adatokat néztem át két évre visszamenőleg, amit a kórházunk Higiéniai osztálya készített. Megfigyelésem fő célja az volt: - Betartjuk-e a beavatkozások higiénés protokolljait? - Betartatásához szükséges feltételeket megteremtettük-e? - Aktuális létszám helyzet befolyásolja-e a fertőzések előfordulását? - Az adatok elemzése és megbeszélése után ellenőriztük a bevezetett higiénés szabályok hatékonyságát. - Folyamatos kontrollal feltárunk további olyan területeket és problémákat melyeket meg kell oldanunk. - Az eljárásaink elemzésével reméljük, hogy csökkenteni tudjuk a nosocomiális fertőzéseket és ezek gyógyítására fordított költségeket, javítani tudjuk a betegellátás minőségét. 11. A csatát megnyertük, a háború még folyik Pintérné Csehtóth Anita Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Kistarcsa Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály, Kistarcsa 2011. március hónapban a 10 ágyas intenzív osztályunkon, ahol 2 db. 1 ágyas elkülönítő kórtermünk van, néhány nap különbséggel 1 TBC-s és 3 MACI-val fertőzött beteget gyógyítottunk. A 4 beteg teljes elszeparálásához és ellátásához gondos szervezésre, és a gyors problémamegoldó képességünkre volt szükség. Előadásomban bemutatom, hogyan sikerült hatékonyan a fertőzések tovább terjedésének megakadályozása úgy, hogy a maradék 6 ágyunkon kis létszámú csapatunk hatékony gyógyító munkája ne legyen akadályozva, és az újonnan érkező betegeket ne fertőzzük meg, ne kapjanak TBC fertőzést, nosocomiális MACI-t. Hogyan oldottuk meg mindazt a személyi feltételt és az anyagi terhet, amivel ez együtt járt? Hogyan tudta osztályunk ebben a magas költségvetésű időszakban fenntartania magát? Hogyan tettük a konzíliumokat, a gyógytorna időszakot és a látogatásokat zökkenő mentessé úgy, hogy sem betegeink, sem a hozzátartozók ne vegyék észre a mi problémáinkat? Hogyan működtünk együtt a kórház higiénikusaival? Miért nem zártunk le? Hogyan viseltük mi nővérek és az orvosaink a folyamatos öltözködés, kézmosás, fertőtlenítés megsokszorozódását és a megszorítási intézkedéseket abban a közel 1 hónapban? A gyakorlat teszi a mestert szakbarbárrá Murphy törvényei 12. Amire van magyarázat Kiszel Attila, Dr. Molnár Anna Szegedi Tudományegyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Szeged Nagyon kevés klinikai döntés bír akkora jelentőséggel, mind a beteg, mind a hozzátartozók szempontjából, mint az agyhalál egyértelmű kimondása. A pontos diagnózis kétséget kizáró felállítása mellett igen fontos az időtényező figyelembevétele, a protokollok betartásával a szervek, szövetek megőrzése. A donorkondicionálásban résztvevő team valamennyi tagjának ismernie kell az agyhalál kimondásának kritériumait. Az agyi autoreguláció épsége biztosítja fiziológiás körülmények között az artériák és az arteriolák átmérőjének változásával, a közel azonos agyi vérátáramlást. Az agyi vérátáramlást befolyásoló tényező a cerebrális perfúziós nyomás, amely az artériás középnyomás és az intracranialis nyomás különbsége. Minden olyan tényező, amely befolyásolja az értónust (pl. hypo/hypercapnia), illetve az intracranialis nyomást (vérzés, agyduzzanat, liquorkeringési zavar stb.), a CPP változásához vezet. A primer (pl. trauma miatti), vagy secunder (pl. hypoxia hatására kialakult) agysérülés az agyi autoreguláció zavarához vezet, további ICP emelkedés alakul ki. A kritikus érték elérése után bekövetkezik a beékelődés, amelynek szintjétől függően jönnek létre a szimmetrikus, vagy az egy oldalt érintő neurológiai tünetek (pl. pupilladifferencia, fényreakció hiánya). Ezzel együtt gyakran látható vegetatív idegrendszeri instabilitás. A vérnyomáskiugrás és a bradycardia együttes fellépése jól ismert tünet. A hypothalamus-hypophysis működészavara miatt diabetes insipidus alakul ki, a beteg poikylothermiássá válik, a vércukor- és ionháztartás egyensúlya felborul. Az ICP további növekedése az agytörzsi struktúrák működészavarát idézik elő. A keringési központ érintettsége-, valamint a sympathicus idegrendszer szerepet játszik a ritmuszavarok és a neurogén tüdőödéma létrejöttében. A légzőközpont funkciózavara kóros légzéshez, majd apnoe kialakulásához vezet. A szisztémás gyulladásos válaszreakció (SIRS) a capillaris permebilitás fokozódásán keresztül további ICP emelkedést idéz elő. Ha a folyamat nem állítható meg, és az ICP meghaladja a MAP értéket, kialakul az agytörzsi reflexek teljes hiányával jellemezhető agyhalál. Kiegészítő vizsgálatok (pl. TCD) igazolják az agyi vérátáramlás hiányát. Ezen alapvető patofiziológiai folyamatok ismerete segíti az intenzív osztályos ápolók munkáját, hogy ne fehér folt legyen az agyhalál folyamata, mely csak kevesek számára érthető. 17
13. A donorgondozás szakápolói feladatai Kiszel Attila, Dr. Molnár Anna Szegedi Tudományegyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Szeged 14. Szakmai összefogás egy akut májelégtelen gyermekért Rengeiné Kiss Tímea, Dr. Fazakas János SE ÁOK, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest A statisztikai adatok szerint Magyarországon jelenleg is 1300 fő van transzplantációs várólistán, és ebből évente kb. 400 szervátültetés valósul meg. 1 donor jelentésével, majd megfelelő gondozásával, akár 7 várólistás beteg életét menthetjük meg, illetve életminőségének javulásához járulhatunk hozzá. Kulcsszavak: agyhalál, adekvát megfigyelés, 1 beteg:1 nővér arány, kommunikáció Bevezetés: Magyarországon a Semmelveiss Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinika fennállása óta 479, az elmúlt 5 évben átlagosan 40 májtranszplantáció történt. 92%- ban felnőtt, és csupán 8%-ban 18 év alatti betegek estek át májátültetésen. Az esetszámot tekintve csupán 39 gyermeket érint. Magyarországon ennél több lenne az igény, hiszen felfelé mutató tendencia a májbeteg- májelégtelen gyermek. 18 Szakápolói feladataink a következő lépésekkel vázolhatóak fel: Fontos feladatunk, hogy az agyi történésen átesett betegek megfigyelése megfelelő legyen, hisz az agyhalottak 90%-a, ebből a betegcsoportból kerül ki. (33% koponyatrauma-, 57% agyi vaszkuláris történés eredetű). Ehhez elengedhetetlenül fontos az optimális 1 beteg: 1 nővér arány biztosítása. A megfelelően képzett ápoló feladata, az ellátó team tevékeny tagjaként az agyhalál jeleinek korai észlelése. Agyhalál beálltakor az agytörzs működésének teljes és visszafordíthatatlan megszűnését tapasztaljuk. A beteg areflexiássá válik, a fájdalomérzékelés, a légzés- és a keringés szabályozása, valamint az anyagcsere-folyamatok irányítása és szabályozása károsodik, majd végérvényesen elveszik. Az ápoló feladata az agyhalál megállapításához szükséges vizsgálatokhoz való előkészítés, asszisztálás (pl. apnoe teszt). A potenciális donor paramétereit szigorú célértékek betartása mellett monitorizáljuk, s felkészülünk a lehetséges szövődmények elhárítására. (Kihűlés, haemodinamikai instabilitás, diabetes insipidus, stb.). Ebben az ápolási periódusban nem mindig elegendő 1 nővér a beteg mellett. Óriási lelki teher nehezedik a beteget ellátó nővérre. Az ellátó team tagjai fokozott figyelmi- és stresszállapottal kell, hogy megküzdjenek, emellett a családtagok reakcióinak is állandó részesei. Tisztában kell lennünk a transzplantáció jogi vonatkozásaival. Tudnunk kell, hogy Magyarországon a feltételezett beleegyezés elve működik. A családtagok a kérdéseiket a beteg mellett dolgozó nővérnek teszik fel, de a válaszokat az orvos adja meg, a beteget ellátó nővér jelenlétében. A donáció megkezdéséig kísérjük a beteget, nem megfeledkezve az alapápolási feladatokról, a szemérem védelméről és az infekciókontrollról. Esetismertetés: Az esetismertetés egy 10 hónapos, 12 kg súlyú, ismeretlen etiológiájú, akut májelégtelen gyermek életéért folytatott küzdelméről szól, beleértve az előkészületeket, a gyermek fogadását, a májátültetést és a transzplantáció utáni speciális feladatokat, mint például a CVVH-kezelést, hemodinamikai monitorizálást, alvadási paraméterek nyomonkövetését, és az ehhez szükséges feltételek megteremtését. A tárgyi feltételek, eszközök biztosítását, az idő rövidsége, illetve a speciális méretek miatt, több klinikával, intézettel összefogva tudtuk megoldani. A legkisebb májtranszplantált gyermek ellátásánál, az osztályunkon kezelt gyermekek révén és a felnőtt transzplantációk során szerzett tapasztalatainkat alkalmaztuk, együttműködve az I.sz. Gyermekklinika orvosaival, ápolóival. Következtetés: A gyermekért folytatott küzdelem mindvégig közös csapatmunka volt, amely a gyermek áthelyezése után az I.sz. Gyermekklinikán folytatódott, ahol továbbra is aktívan részt vettünk. Az 52 nap közös munka során sok új tapasztalatot szereztünk, amely a már meglévő ismereteinket tovább bővítette. Az 1 év alatti gyermekek az eltérő élettani sajátosságok miatt speciális ellátást igényelnek. Mind a tárgyi, mind a személyi feltételek tekintetében a fejlesztés és fejlődés elengedhetetlen fontosságú. 15. Élődonoros vesetranszplantáció jelentősége napjainkban Varga Tímea, Sós Erzsébet SE ÁOK, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest Előadásom célja: az élődonoros vesetranszplantáció megismertetése és jelentősége, mert tapasztalataink azt mutatják hogy ez a lehetőség nem kellően ismert. Mutatják ezt a hazai adatok, melyek messze elmaradnak a külföldi országokéhoz képest, ahol élődonoros vesetranszplantáció folyik. (például: Németország, 19