JELENTÉS. a Tempus Közalapítványnak juttatott központi költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzéséről. 0811 2008. június

JELENTÉS a Tempus Közalapítványnak juttatott központi költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzéséről 0811 2008. június

3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.1. Szabályszerűségi Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V-1027-39/2007. Témaszám: 891 Vizsgálat-azonosító szám: V-0379 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Elek János általános főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Solymár Ágnes osztályvezető főtanácsos Az összefoglaló jelentést készítette: Sas Imréné számvevő tanácsadó Az ellenőrzést végezték: Brebán Andrea számvevő Sas Imréné számvevő tanácsadó Dr. Méri Sándorné számvevő Pásztor Katalin számvevő tanácsos A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a közalapítványoknak és az alapítványoknak az 1998-2001. évek között juttatott nem normatív központi költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzéséről Tájékoztató az európai uniós támogatások 2006. évi felhasználásának ellenőrzéséről sorszáma 0228 0727 Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatóak.

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 13 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 20 1. A gazdálkodási és ellenőrzési rendszer 20 1.1. Alapító okirat, képviseleti jog, kuratóriumi határozatok 20 1.2. Az SZMSZ és a gazdálkodási szabályzatok 21 1.3. A TKA ellenőrzési rendszere 23 2. A közalapítvány gazdálkodása 24 2.1. Az éves költségvetések 24 2.2. A beszámolási kötelezettség teljesítése 25 2.3. A kapott támogatások 27 2.4. A TKA által megvalósított programok ráfordításai 28 2.5. A működési költségek 30 2.6. A vállalkozási tevékenység 31 3. A költségvetési támogatások felhasználására kötött szerződések 32 3.1. A szerződések szabályossága 32 3.2. A támogatások felhasználásával való elszámolások 32 3.3. A közbeszerzésekről szóló törvény előírásainak betartása 33 4. Az állami támogatásokból megvalósított programok 34 4.1. A TKA által nyújtott támogatások összhangja az alapító okirat céljaival 34 4.2. A pályáztatás és a támogatási szerződések szabályossága 35 4.3. A támogatottak elszámoltatása és ellenőrzése 37 4.4. A támogatási célok teljesülése 38 MELLÉKLETEK 1. számú A Tempus Közalapítvány eszközei és forrásai 2. számú A Tempus Közalapítvány bevételei és ráfordításai 3. számú A Tempus Közalapítványhoz 2005-2007-ben befolyt támogatások 4. számú A Tempus Közalapítvány által megvalósított programok ráfordításai 5. számú Felnőttképzési tevékenység a 2005-2007. években 6. számú A Világ-Nyelv pályázati programcsomag 2005-2007. évi pályázatai 1

2

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Áht. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény ÁSZ Állami Számvevőszék ÁSZ tv. Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény CEEPUS program Közép-európai felsőoktatási csereprogram EKKÖ Európai Közigazgatási Képzési Ösztöndíj EU Európai Unió FAT Felnőttképzési Akkreditációs Testület FB Felügyelő Bizottság GKM Gazdasági és Közlekedési Minisztérium IHM Informatikai és Hírközlési Minisztérium Khtv. a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény Kbt. a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény LLP Egész Életen át tartó tanulás programja MeH Miniszterelnöki Hivatal MPA Munkaerő Piaci Alap NSZFI Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet OKM Oktatási és Kulturális Minisztérium OM Oktatási Minisztérium OMAI Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága OMFB Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság OSZT Országos Szakképzési Tanács Ptk. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény SZMSZ Szervezeti és működési szabályzat TKA Tempus Közalapítvány számviteli rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet számviteli törvény a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény Útravaló rendelet az útravaló ösztöndíjprogramról szóló 152/2005. (VIII. 2.) Korm. rendelet Útravaló program Útravaló Ösztöndíjprogram Világ-Nyelv program Világ-Nyelv pályázati programcsomag 3

ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR Alapítvány bevételei Alapítvány költségei (kiadásai) CEEPUS program Cél szerinti tevékenység Induló vagyon Kiemelkedően közhasznú közalapítvány A vállalkozási tevékenység bevétele, az alapítványi célú tevékenység bevételei (minden olyan bevétel, amely nem a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó befizetés, ideértve a céltámogatást is) [115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdésének a)-b) pontja]. A vállalkozási tevékenység közvetlen költségei, az alapítványi célú tevékenység közvetlen költségei, az alapítvány kezelő szervének költségei (kiadásai) és az egyéb közvetett költségek (kiadások) [115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet 3. (2) bekezdésének a); (b); c) pontja]. Célja a közép-európai régió felsőoktatási intézményei közötti együttműködés támogatása hallgatói és oktatói csere megvalósításával. Minden olyan tevékenység, amely az alapító okiratban megjelölt célkitűzés elérését közvetlenül szolgálja [Khtv. 26. b) pontja]. A közalapítvány javára a célja megvalósításához az alapító okiratban meghatározott vagyon [Ptk. 74/A. (1) bekezdése, 74/B. (1) bekezdés c) pontja]. A közalapítvány rendelkezésére legalább olyan mértékű vagyont kell bocsátani, amely a működése megkezdéséhez feltétlenül szükséges [Ptk. 74/B. (4) bekezdése]. A közalapítványi vagyon pontos megjelölése nélkül a közalapítvány nem jöhet létre [BH2001. 303]. A kiemelkedően közhasznú közalapítványnak a közhasznú közalapítványokra előírt követelmények teljesítésén túl közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot kell ellátnia, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia, az alapító okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza, továbbá a közhasznú tevékenységet maga látja el [Khtv. 5. és a BH2001. 451]. Közalapítvány A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat képviselőtestülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre [Ptk. 2006. VIII. 23-ig hatályos 74/G. (1) bekezdése]. Közfeladat Közfeladat az, az állami vagy helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról jogszabály alapján az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia [Ptk. 2006. VIII. 23- ig hatályos 74/G. (2) bekezdése]. Közhasznú A közhasznú nyilvántartásba vett közalapítványoknál 5

egyszerűsített éves beszámoló Közhasznú tevékenység Közhasznúsági jelentés Támogatás Törzsvagyon Útravaló Ösztöndíjprogram Vezető tisztségviselő a közalapítványoknál mérlegből, közhasznú eredmény-kimutatásból és tájékoztató adatokból áll [224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. (8) bekezdése, illetve 4. és 6. számú melléklete]. A társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló, a közhasznú közalapítvány alapító okiratában szereplő cél szerinti tevékenység a törvényben meghatározott körben [Khtv. 26. c) pontja]. Tartalmazza a számviteli beszámolót; a költségvetési támogatás felhasználását; a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; a cél szerinti juttatások kimutatását; a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót [Khtv. 19. (3) bekezdése]. Pénzbeli és nem pénzbeli juttatás [Khtv. 26. j) pontja]. Az alapítói vagyon dologi-eszköz elemeit törzsvagyonként indokolt elkülöníteni, ami elidegenítési és terhelési tilalmat jelent. A törzsvagyonná nyilvánítás az alapító kizárólagos jogköre, erre az alapító okiratban a kuratórium részére nem adható felhatalmazás [1052/1997. (V. 21.) Korm. határozat 5. a) pontja]. Célja, hogy elősegítse a hátrányos helyzetben lévő tanulók esélyegyenlőségét, valamint támogassa a természettudományos érdeklődésű tanulók tehetséggondozását, az alábbi programokból áll: Út a középiskolába ösztöndíj, amelynek célja a résztvevő tanulók felkészítése érettségit adó középiskolában való továbbtanulásra; Út az érettségihez ösztöndíj, amelynek célja a részt vevő tanulók támogatása a középiskola sikeres befejezése céljából; Út a szakmához ösztöndíj, amelynek célja a részt vevő tanulók esetében megteremteni a kapcsolatot a munkaerőpiac igényei és a beiskolázás között, különös tekintettel a hiányszakmákra; Út a tudományhoz program, amelynek célja a természettudományok, a műszaki tudományok és a matematika területe iránt kiemelt érdeklődést mutató tanulók tehetséggondozása. [152/2005. (VIII. 2.) Korm. rendelet 1. (1) és (2) bekezdései] A közalapítvány kuratóriumának és felügyelő bizottságának elnöke és tagja, a közalapítvánnyal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, az alapító okirat szerint egyszemélyi felelős vezető feladatot ellátó személy [Khtv. 26. m) 6

Világ Nyelv Program pontja]. Célja, hogy elősegítse hazánk felzárkózását az idegen nyelveket beszélő európai országok sorába, vagyis minden, az iskolapadot elhagyó fiatal rendelkezzen legalább egy idegen nyelv középszintű és egy másik nyelv alapszintű ismeretével, legyen képes nyelvtudását fenntartani, továbbfejleszteni és más idegen nyelveken is megtanulni. 7

JELENTÉS a Tempus Közalapítványnak juttatott költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzéséről BEVEZETÉS A Tempus Közalapítványt (TKA) a Magyar Köztársaság Kormánya az Európai Unió Phare Tempus programjának megszervezésére és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 7. és 9. -aiban meghatározott közfeladatok ellátása érdekében, az 1007/1996. (II. 7.) Korm. határozattal hozta létre. A közalapítványok megalakítására és működésére a Ptk. 74/G. -a az alapítványok szabályozásán belül külön feltételeket és követelményeket határozott meg az alapítók körét, az ellátandó közfeladatokat, valamint a működés és gazdálkodás feltételeit illetően. A szabályozást 2006. augusztus 24- től az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. A jogszabály a még működő közalapítványok gazdálkodására vonatkozó szabályokat a korábbihoz képest annyiban módosította, hogy azok alapítványt nem hozhatnak létre, ahhoz nem csatlakozhatnak, azzal nem egyesíthetők, pályázat kiírása nélkül évente a vagyonuk 5%-ának mértékéig, de legfeljebb egymillió forint összértékben támogatást nyújthatnak az alapító okiratban foglalt célokra, továbbá tevékenységük újabb közfeladat ellátásával nem bővíthető. A TKA alapító okiratában meghatározott céljai: a magyar szakképzés, oktatás és kutatás-fejlesztés európai felzárkózásának és kapcsolódásának, az európai integráció gondolatának és a Magyar Köztársaság EU tagságból adódó kötelezettségeinek, feladatainak végrehajtása, az ezzel járó kihívásoknak való megfelelés előmozdítása és támogatása; a magyar oktatás keretein belül a nők és a férfiak esélyegyenlőségének előmozdítása, a fogyatékkal élő személyek igényeinek kielégítése, a rasszizmus és az idegengyűlölet leküzdésének elősegítése; a Ceepus program végrehajtásának és a Ceepus Magyarországi Iroda működtetésének biztosítása; az Európai Unió Leonardo da Vinci programja végrehajtásának és a Leonardo Nemzeti Iroda működtetésének biztosítása; az Európai Unió Socrates programja végrehajtásának és a Socrates Nemzeti Iroda működtetésének biztosítása; 9

BEVEZETÉS az Európai Unió Tempus programja végrehajtásának és a Tempus Nemzeti Kapcsolattartó Pont működtetésének biztosítása; az Európai Unió Erasmus Mundus programja végrehajtásának és az Erasmus Mundus Nemzeti Kapcsolattartó Pont működtetésének biztosítása; az Európai Unió EUROPASS Training programja végrehajtásának és a EUROPASS Training Nemzeti Kapcsolattartó Pont működtetésének biztosítása; az Európai Parlament és a Tanács 2241/2004/EK határozatának előírásai szerint ellátja az Europass Mobilitási Igazolvánnyal (Europass-mobilitás) kapcsolatos feladatokat; az Alumni for Europe hálózat működtetése; az EKKÖ (Európai Közigazgatási Képzési Ösztöndíj) Európa Klub működtetésében való közreműködés; az Európai Unió Európai Nyelvi Díj programjának lebonyolításában való közreműködés; az Európa-tanulmányi Központok hálózatának működtetésével járó koordinációs feladatok ellátása; a Világ Nyelv pályázati programcsomag végrehajtásának biztosítása; a szellemi erőforrások fejlesztése érdekében olyan nemzetközi programok szervezése, amelyekre az oktatási és kulturális miniszter a közalapítványt felkéri; az Útravaló Nemzeti Ösztöndíjprogram működtetésében való részvétel; a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap tervezését és felhasználását segítő képzések szervezése és lebonyolítása. A közalapítványt a Fővárosi Bíróság 1998. január 1-jétől kezdődően kiemelten közhasznú szervezetté nyilvánította. Az alapítót megillető jogkört az oktatási és kulturális miniszter gyakorolja a TKA felett. A közalapítvány tevékenységi köre sokrétű, számos nemzeti és nemzetközi oktatási, képzési pályázati programot kezel, végzi az Európai Bizottság Egész életen át tartó tanulás programjának, a közép-európai CEEPUS programnak a magyarországi koordinációját, pályáztatja az Oktatási és Kulturális Minisztérium idegennyelv-tudás fejlesztését célzó Világ-Nyelv pályázati programját. Akkreditált képzőintézményként különböző képzéseket nyújt az EU támogatások felhasználása témakörében. A közalapítvány alapító okiratban meghatározott induló vagyona 20 millió Ft, ezen belül a törzsvagyon az induló vagyon 5%-a. A közalapítvány közhasznú feladatai ellátásához a 2005-2007. években 4,1 milliárd Ft költségvetési támogatást kapott, európai uniós forrásból 11,1 milliárd Ft támogatáshoz 10

BEVEZETÉS jutott. Ugyanezen időszakban a hazai finanszírozású programokra 3,2 milliárd Ft-ot, uniós programokra 11,6 milliárd Ft-ot fordított. A hazai és nemzetközi programok közös jellemzője az oktatatás innovációs képességének, modernizációjának és nemzetközi kompatibilitásának előmozdítása az európai együttműködés eszközeivel. Az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítványoknál az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nemcsak az állami támogatás felhasználását, hanem a gazdálkodás törvényességét és célszerűségét is jogosult ellenőrizni. Az Állami Számvevőszék az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. (2) bekezdésének e) pontja alapján ellenőrzi a közalapítványok gazdálkodásának törvényességét és célszerűségét. Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény (ÁSZ tv.) 2. (5) bekezdése alapján ellenőrzi a közalapítványoknál az állami költségvetésből nyújtott támogatás felhasználását. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a közalapítvány a költségvetésből kapott támogatást szabályosan, és az alapító okiratában meghatározott céljai megvalósítása érdekében használta-e fel. Ennek keretében értékeltük, hogy a közalapítvány alapító okirata és belső szabályzatai megteremtették-e a költségvetési támogatás felhasználásának törvényes kereteit; a közalapítvány gazdálkodása megfelelt-e a vonatkozó jogszabályok, az alapító okirat és a belső szabályzatok előírásainak; a közalapítvány a kapott állami támogatást szabályosan, rendeltetésszerűen használta-e fel az alapító okiratban meghatározott céljainak megvalósítása és feladatainak ellátása érdekében. Az ÁSZ a közalapítványt a 2002. évben a közalapítványoknak és az alapítványoknak az 1998-2001. évek között juttatott nem normatív központi költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzése keretében írásos beszámoltatással ellenőrizte, a 2007. évben az európai uniós támogatások 2006. évi felhasználásának ellenőrzéséről készített tájékoztató keretében értékelte a közalapítvány uniós finanszírozású programjait. A közalapítvány gazdálkodását helyszíni ellenőrzés keretében első alkalommal ellenőriztük. Tételesen ellenőriztük a kapott költségvetési támogatások felhasználására kötött szerződések, és a támogatások felhasználásával való elszámolások szabályosságát. Reprezentatív minta alapján ellenőriztük a kuratóriumi határozatok meghozatalának szabályosságát, a közbeszerzésekről szóló törvény előírásainak betartását, továbbá a költségvetési támogatás terhére, az Útravaló Ösztöndíjprogram, a CEEPUS program és a Világ-Nyelv pályázati programcsomagok keretében nyújtott támogatásokat. Tanúsítvány alapján értékeltük a hazai és külföldi forrásból származó támogatások alakulását, összetételét, valamint a közalapítvány által megvalósított programok ráfordításainak évenkénti alakulását, összetételét. 11

BEVEZETÉS Az ellenőrzés a 2005. január 1-jétől 2007. december 31-éig tartó időszakra terjedt ki. 12

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Tempus Közalapítvány az alapító okiratában megfogalmazott célok megvalósítása érdekében az ellenőrzött években az oktatás, a képzés és a kutatás-fejlesztés területén számos programot valósított meg hazai és európai uniós támogatásokból. A közalapítvány a 2005-2007. években közhasznú feladatai ellátásához összesen 15,2 milliárd Ft támogatást kapott, ennek háromnegyed része közvetlenül az Európai Bizottságtól, egynegyed része hazai forrásból származott. A TKA a kapott állami támogatást az alapító okiratban meghatározott célok elérése érdekében végzett feladatokra használta fel. Az állami támogatás (4,1 milliárd Ft) 87,8%-át az OKM biztosította, 11,7%-a származott a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből, 0,5%-a egyéb állami forrásból. A közalapítvány az államháztartás alrendszereitől a törvényi előírásoknak megfelelően, kizárólag írásbeli szerződés alapján részesült támogatásban. A támogatási szerződések meghatározták a támogatás folyósításának és felhasználásának előírásait, a támogatások felhasználásával való elszámolás módját és határidejét, a támogató ellenőrzési jogosultságát, a szerződésszegés jogkövetkezményeit. A TKA a támogatások felhasználásáról pénzügyi elszámolások és szakmai beszámolók benyújtásával, a támogatási szerződésekben előírt határidőben elszámolt, a maradványt a támogatók számlájára visszautalta. A TKA által kezelt közösségi programok megvalósítása az Európai Unió támogatásával és az OKM ehhez történő hozzájárulásával történt. A közalapítvány az OKM felé a hazai és uniós forrásból kapott támogatás felhasználásának együttes összegével számolt el. A támogatók minden esetben elfogadták a támogatások felhasználásáról szóló elszámolásokat. Ugyanakkor a TKA és az OKM közötti szerződések és annak mellékletét képező költségtervek csak az OKM hozzájárulása összegének költségfelhasználását szabályozták. A programokhoz kapcsolódó, a költségvetésben nem tervezett bevételekkel és ráfordításokkal (pl. árfolyam különbözet) a TKA teljes körűen elszámolt az OKM felé, azonban e tételek elszámolási kötelezettségét a támogatási szerződések csak a 2007. évtől tartalmazták. A 2005-2007. években megvalósított szakmai programok összes kimutatott ráfordítása 14,8 milliárd Ft volt, ebből pályázatokra 13,0 milliárd, programok megvalósítására 1,8 milliárd Ft-ot számoltak el. A kuratórium a pályázati támogatások 78,5%-át az uniós 1 programokra ítélte meg a szakképzés, a közoktatás, a felsőoktatás fejlesztésére, valamint az innovációt, a hallgatói és 1 Az Állami Számvevőszék az európai uniós támogatások 2006. évi felhasználásának ellenőrzéséről készített 0727. számú tájékoztatóban értékelte a TKA uniós finanszírozású programjait. 13

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK oktatói mobilitást elősegítő együttműködési és egyéb közösségi programokra. A kuratórium a pályázati támogatások 21,5%-át a hazai finanszírozású programokra fordította, ennek 86,2%-át az Útravaló Ösztöndíjprogramra, 8,8%-át a Világ-Nyelv pályázati programra, 5%-át a CEEPUS Ösztöndíjprogramra. E programok keretében nyújtott támogatások céljai összhangban voltak az alapító okiratban megjelölt közalapítványi célokkal. A TKA mindhárom programot a jogszabályi és az alapító okiratbeli előírásoknak megfelelően, pályázati úton hirdette meg. A pályázati felhívások megfeleltek a pályázattal kapcsolatos jogszabályi előírásoknak. A pályáztatást a szerződésekben, a kuratóriumi határozatokban, valamint a vonatkozó kézikönyvben foglalt szabályoknak megfelelően végezték. A kuratórium a pályázatok bírálati eredményei alapján az odaítélt támogatásokról egy támogatás kivételével határozattal döntött. Az Útravaló programnál a számítógépes adatbázis ellenőrzési hiányosságai miatt egy támogatás nem szerepelt a kuratórium által elfogadott listában, amelynek kifizetése a kuratórium által elfogadott pályázati kiírásban meghatározott összegben történt. Az alapító okirat nem rögzítette a kuratórium döntéseinek a támogatottakkal való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módját, azt a kuratórium eltérően a jogszabályi előírástól belső szabályzatban sem határozta meg. 2 A gyakorlatban a pályázókat levélben értesítették pályázatuk eredményéről. A nyertes pályázókkal megkötött támogatási szerződéseket a képviseleti joggal rendelkezők írták alá. A támogatások folyósítása a szerződésben foglaltaknak megfelelően történt. A támogatottak a támogatási szerződésnek megfelelően készítették el a támogatás felhasználásról elszámolásaikat. A közalapítvány a támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően ellenőrizte az elszámolásokat. A TKA az Útravaló programnál a támogatottak 10,8%-át szólította fel helyesen az elszámolásuk kiegészítésére, amelynek a felszólítottak határidőre eleget tettek. A Világ-Nyelv programnál a támogatottak 32%-ánál, a CEEPUS programnál a támogatott intézmények 50%-ánál vonta vissza a támogatás egy részét, mert azt nem, vagy nem a szerződésben foglaltaknak megfelelően használták fel a támogatottak. A visszafizetési kötelezettségnek valamennyi támogatott határidőben eleget tett. A helyszíni szakmai és pénzügyi ellenőrzések az Útravaló esélyegyenlőségi programoknál a támogatott tanulók 3,9%-át, a Világ-Nyelv programnál a támogatottak 11,6%-át, a CEEPUS programnál 5%-át fedte le. A helyszíni ellenőrzéseket a TKA mindhárom programnál egységes szempontrendszer alapján végezte, az ellenőrzések tapasztalatait pályáztatási tevékenységében hasznosította. A támogatások szabályos és rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzése csak a közalapítvány által helyszínen ellenőrzött szervezeteknél valósult meg teljes körűen, mivel a támogatási szerződések nem írták elő az igényjogosultságot igazoló dokumentumok, a megkötött ösztöndíjszerződések, a kifizetéseket igazoló pénzügyi alapbizonylatok másolatainak megküldését a támogatások felhasználásával való pénzügyi elszámolás keretében. 2 A kuratóriumi elnök észrevétele szerint, a kuratórium 2008. február 22-i ülésén módosított SZMSZ már rendelkezik a döntések támogatottakkal való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról. 14

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A szakmai beszámolók szerint a támogatottak a TKA által visszavont támogatások kivételével a szerződésben vállalt feladatokat megvalósították, a támogatásokat rendeltetésszerűen használták fel. Az Útravaló program a 2005-2006. években széles körű érdeklődést váltott ki az oktatási intézmények körében, 2005-ben mintegy húszezer, 2006-ban további hétezer tanuló kapott támogatást. Az esélyegyenlőségi alprogramok célja a hátrányos helyzetű, szegénységben élő társadalmi réteg gyermekei esélyegyenlőségének elősegítése több éves folyamat eredményeképpen valósítható meg. Az Út a tudományhoz program kutatási projektjeiben évenként átlagosan háromszáz tanuló vett részt, a program a tanulók aktív közreműködésére épített. A Világ-Nyelv program legfontosabb eredményeként a Forrás programban a közoktatás hátrányos helyzetű résztvevőinek felzárkóztatását segítő, önálló tanulást lehetővé tevő idegen nyelvi könyvtári tanulóközpontok jöttek létre, és a támogatással ezek fennmaradását sikerült biztosítani. Az Élesztő programban a Magyarországon kevéssé oktatott idegen nyelvek legalább egy tanulócsoportban történő bevezetése valósult meg a támogatott közoktatási intézményekben. Az alapfokú nyelvtanfolyam program keretében a támogatott intézményekben legalább három főállásban dolgozó nyelvvizsgával nem rendelkező pedagógus angol, német vagy francia vizsgával záródó nyelvtanfolyamon vett részt. A külföldi tanárjelöltek program keretében a támogatott intézmények szak- és nyelvtanárai külföldi asszisztenshez jutottak, amely hozzájárult a tanórai és a tartalomalapú nyelvoktatás alkalmazásához és fejlesztéséhez. Magyarország aktívan vett részt a CEEPUS programban mind a koordinátori, mind a partneri szerepét tekintve. A program keretében a magyar felsőoktatási intézmények részére megítélt 2130 ösztöndíjhónapból a támogatottak 1936 hónapot teljesítettek. A kiutazó hallgatók száma minden évben meghaladta a beutazókét, ez azt jelentette, hogy a külföldi országokban fel nem használt, felszabaduló hónapokra a magyar oktatók és hallgatók többlet hónapokat tudtak igénybe venni. Két magyar felsőoktatási intézmény (2006-ban a Miskolci Egyetem Matematikai Intézet Analízis Tanszéke, 2007-ben az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Informatikai Kar, Programozó nyelvek és Fordítóprogramok Tanszéke) elnyerte a legjobb CEEPUS hálózat díjat. Az alapító okirat a TKA céljai között előírta az esélyegyenlőség elősegítését. A kuratórium 2005-ben a hátrányos helyzetű célcsoportok esélyeinek növelése érdekében esélyegyenlőségi stratégiát fogadott el, meghatározta a hátrányos helyzetű célcsoportokat, az esélyegyenlőségi célkitűzéseket és megvalósításuk módját. A célkitűzéseket az általa kezelt pályázati programok (pályázati felkészítés, tanácsadás révén, a bírálat során adható többletpont, többlettámogatás nyújtásával), a képzések (hátrányos helyzetű célcsoportok és civil szervezetek képviselőinek bevonásával), és az információs tevékenység (honlapon vakbarát oldal működtetése, vakok és gyengén látók számára elektronikus hírlevél) keretein belül valósította meg. A TKA az ellenőrzött években a vonatkozó törvényi és az alapító okirat előírásával összhangban, vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében folytatott. Az uniós támogatások elnyeréséhez és szabályos felhasználásához kapcsolódó felnőttképzési 15

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK tevékenységet végzett. A képzések forrásait térítéses, és vállalkozási szerződés alapján végzett képzéssel, illetve pályázati úton teremtette meg. A szakmai programokon belül elkülönített támogatásból, a program sikeres és szabályos végrehajtása érdekében, térítésmentes képzéseket is folytatott. A TKA a FAT által tanúsított képző intézmény, képzési programjait a FAT és a Magyar Közigazgatási Intézet által akkreditáltatja. A 2005-2007. években tizenöt képzési programon mintegy 2500 fő vett részt, a résztvevők 90%-a végezte el sikeresen azokat. A képzési programok tananyagának, módszertanának fejlesztése céljából a TKA a képzéseket rendszeresen (hallgatói, oktatói, megrendelői vélemény alapján) értékelte. A közalapítvány működési költségei az alapító okirat előírása alapján nem haladhatták meg az éves tervezett költségvetés kiadásainak 10%-át. Az előírt mérték betartása azonban nem volt megállapítható, mivel a működési költségek között elszámolható költségek körét sem az alapító okirat 3, sem az alapítványok gazdálkodására vonatkozó jogszabályi előírások nem határozzák meg. A jogi szabályozás a működési költség fogalmát nem használja, az alapítványi költségeknek alaptevékenység és vállalkozási tevékenység közvetlen és közvetett költségek szerinti nyilvántartását írja elő. A költségvetési támogatások felhasználására megkötött szerződésekben előírt elszámolási kötelezettség nem igazodott sem az alapító okirat, sem az alapítványok könyvvezetési szabályaihoz, mivel pályázatokra és programirodák működtetésére, programok megvalósítására fordítható támogatást határozott meg. A 2005-2007. években a programirodák működtetésére, programok megvalósítására elszámolt költségek az összes ráfordítás 11,9%-át tették ki, ebből az ún. közvetett költségek aránya 6,1% volt. A közvetett költségek 4 az általános igazgatási, a kommunikációs tevékenység, és a pénzügyi monitoring költségcsoportokat tartalmazták. A kuratórium a beszerzéseinél érvényesítette a közbeszerzési törvény előírásait. A közalapítvány működésének legfontosabb szabályait a Kormány által jóváhagyott alapító okirat tartalmazta. Az alapító az alapító okiratban rögzített célokat, a Ptk. vonatkozó előírása ellenére, 2007-ben csökkentette. Ennek oka az volt, hogy az alapító okirat a közalapítvány átfogó céljai mellett konkrét feladatokat és programokat is célként nevesített, így a programok nevének, szerkezetének változása, új programokban való közalapítványi részvétel, vagy annak megszüntetése az alapító okiratban rögzített célok módosítását igényelte. A TKA által végzett konkrét feladatok és programok a közalapítványi célok megvalósítása érdekében végzett feladatok, ezért téves azoknak célként való nevesítése. 3 Az ÁSZ közalapítványoknál végzett ellenőrzési tapasztalatai szerint az alapító okiratok nem határozzák meg a működési költségek körét, csak annak mértékét és vetítési alapját. 4 A közalapítványok a működési költségek között általában a kuratórium, a munkaszervezet, és a közalapítvány egyéb közvetett (az ellátott valamennyi tevékenység érdekében felmerült) költségeit számolják el. 16

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az alapító a Ptk. előírásának megfelelően meghatározta az alapító okiratban a kuratóriumi ülések határozatképességéhez szükséges, alapítótól független kuratóriumi tagok számát, azonban nem jelölte meg, hogy kik számítanak alapítótól függetlennek, azt a kuratórium döntötte el. Az alapító az alapító okiratban a törvényi előírásoknak megfelelően szabályozta a képviseleti jog gyakorlásának módját, terjedelmét, a helyettesítés rendjét, valamint a bankszámlák feletti rendelkezés szabályait. A kuratórium elnöke és a közalapítvány igazgatója által kiadott aláírási rend azonban nem felelt meg az alapító okiratban előírtaknak, mivel a képviseleti joggal felruházott igazgatón kívül a közalapítvány más alkalmazottait (csoportvezetőket, koordinátorokat, asszisztenseket) is felhatalmazta aláírásra a támogatások felhasználásáról szóló elszámolások elfogadására vonatkozóan 5. A bankszámlák felett az alapító okiratban képviseletre feljogosított személyek rendelkeztek. A kuratórium az éves költségvetések keretében meghatározta a szakmai programok megvalósításához felhasználható pénzeszközök mértékét. Az éves költségvetések teljes körűen tartalmazták az uniós és hazai finanszírozású szakmai programok bevételeit és költségeit, azokat a felügyelő bizottság véleményezte, a kuratórium határozatképes ülésen, az előírt szavazati aránnyal elfogadta. Az ellenőrzött években hozott kuratóriumi határozatok 83%-a megfelelt, 17%-a nem felelt meg az alapító okirat előírásának, mivel azokat a kurátorok nem az alapító okiratban előírt határozatképes üléseken, hanem levélszavazás útján hozták meg 6. A kuratórium az alapító okiratban az alapító felé előírt beszámolási kötelezettségét a közalapítvány működéséről szóló részletes szakmai beszámolók, és az éves közhasznúsági jelentések megküldésével teljesítette. A TKA belső szabályzatai az SZMSZ-re vonatkozóan feltárt hiányosságok kivételével megteremtették a költségvetési támogatás felhasználásának törvényes kereteit. A kuratórium által elfogadott SZMSZ a levélszavazás engedélyezése miatt nem volt összhangban az alapító okirattal, továbbá belső ellentmondást tartalmazott, mivel a tanácsadó bizottságok száma és megnevezése tekintetében nem egyezett meg a szabályzat mellékleteivel 7. 5 A Fővárosi Főügyészség a törvénysértő gyakorlat megszüntetése érdekében 2008. január 8-án a kuratórium elnökénél felszólalással élt, amelyet a kuratórium elfogadott, és az OKM államtitkára észrevétele szerint az alapító okirat módosításánál figyelembe vették a szükséges módosítást. 6 A Fővárosi Főügyészség a törvénysértő gyakorlat megszüntetése érdekében 2008. január 8-án a kuratórium elnökénél felszólalással élt, amelyet a kuratórium elfogadott, és a kuratóriumi elnök észrevétele szerint a kuratórium 2008. február 22-i ülésén törölte az SZMSZ-ből a levélszavazás lehetőségét tartalmazó pontot. 7 A Fővárosi Főügyészség a hiányosság miatt 2008. január 8-án a kuratórium elnökénél jelzéssel élt, amelyet a kuratórium elnöke elfogadott, és a kuratóriumi elnök észrevétele szerint a kuratórium 2008. február 22-i ülésén módosított SZMSZ a belső ellentmondást megszüntette. 17

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A kuratórium a törvényi előírásoktól 8 eltérően az alapító által a kuratórium gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére kinevezett FB működését a közalapítvány szervezeti egységeként az SZMSZ-ben szabályozta. A közalapítvány rendelkezett az ellenőrzött időszakban a számviteli törvényben kötelezően előírt, a kuratórium által elfogadott gazdálkodási szabályzatokkal, amelyeket a törvényi változásokkal összhangban aktualizált. A TKA gazdálkodása a vonatkozó jogszabályoknak és belső szabályozási előírásoknak megfelelt. A TKA az ellenőrzött évekre elkészítette a kettős könyvvitel szerinti könyvvezetéssel alátámasztott egyszerűsített éves beszámolóit és az éves közhasznúsági jelentéseket, azokat a TKA felügyelő bizottsága véleményezte, független könyvvizsgáló hitelesítette. A kuratórium az éves beszámolókat a 2005. évre vonatkozóan az alapító okirat előírásának megfelelően, határozatképes ülésen, az előírt szavazati aránnyal, a 2006. évre vonatkozóan levélszavazással fogadta el. A beszámolókat főkönyvi kivonattal, a mérleget a számviteli törvény és a leltározási szabályzat előírásának megfelelő leltárral támasztották alá. A könyvvezetésben a központi költségvetésből, az uniós és egyéb forrásból származó támogatásokat és egyéb bevételeket jogcímek szerint, a bevételek felhasználását szakmai egységek, szakmai programok szerint, elkülönítetten számolták el. A közalapítvány az éves közhasznúsági jelentéseket a törvényi előírásnak megfelelően honlapján közzétette. A közalapítvány gazdálkodásának legfontosabb adatait a Hivatalos Értesítőben a 2005. évre vonatkozóan a számviteli politika előírásától eltérően nem tette közzé, a 2006. évre vonatkozóan már teljesítette e kötelezettségét. A közalapítvány belső ellenőrzési rendszere a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzéssel, valamint függetlenített belső ellenőr foglalkoztatásával valósult meg. A TKA belső szabályzataiban a pénzkezelésnek, a szállítói számlák ellenőrzésének, utalványozásának zárt rendszerét kialakították, azt a gyakorlatban betartották. A közalapítvány kialakította a kuratórium által nyújtott támogatások felhasználásának monitoring rendszerét, amelynek keretében szakmai és pénzügyi ellenőrzést végzett egyrészt a közalapítványhoz benyújtott pénzügyi és szakmai beszámolók alapján, másrészt a támogatott szervezeteknél helyszínen ellenőrizte a beszámolók valódiságát, a támogatások hasznosulását. A függetlenített belső ellenőr megbízása a TKA szervezeti egységei működésének folyamatvizsgálatát tartalmazta, feladata volt a megszerzett ISO minősítés minőségirányítási követelményeinek való megfelelés vizsgálata, belső auditálása. A belső ellenőr munkaterveit, féléves, éves tevékenységéről szóló 8 A Ptk. 2006. augusztus 23-ig hatályos 74/G. (5) bekezdése szerint közalapítvány létesítése esetén az alapító okiratban a kezelő szervet is meg kell jelölni, vagy ilyen célra külön szervezet - ideértve a kezelő szerv ellenőrzésére jogosult szervet is - létrehozásáról kell gondoskodni. A Khtv. 11. (1) bekezdése értelmében 11. (1) A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. 18

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK jelentéseit a kuratórium elfogadta, javaslatait a munkaszervezet hasznosította. A kuratórium gazdálkodásának törvényességét és szabályosságát az alapító által kinevezett felügyelő bizottság ellenőrizte. Az FB tagjai rendszeresen részt vettek a kuratóriumi üléseken, véleményezték a költségvetést, az éves beszámolókat és közhasznúsági jelentéseket, a belső ellenőri munkatervet és annak teljesítését. Az FB határozattal elfogadott javaslatait a kuratórium és az igazgató figyelembe vette. Az FB tevékenységéről az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően évente beszámolt az alapítónak. A közhasznú egyszerűsített éves beszámolók megbízhatóságát, jogszabályi előírásoknak való megfelelését az alapító okirat előírásának megfelelően független könyvvizsgáló ellenőrizte és hitelesítette. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: az oktatási és kulturális miniszternek 1. Tegyen javaslatot a Kormánynak az alapító okirat módosítására, ennek során a) vizsgálja felül az alapító okiratban megfogalmazott célokat, és a TKA által kezelt programokat a közalapítványi cél elérése érdekében végzett feladatként határozza meg; b) kezdeményezze a kurátorok alapítótól való függetlenségének egyértelmű meghatározását. 2. Intézkedjék arra vonatkozóan, hogy a költségvetési támogatások felhasználására megkötött szerződésekben az érintett támogatási programok sajátosságainak figyelembe vétele mellett kerüljön meghatározásra a programok lebonyolítására biztosított támogatáson belül a közalapítvány alapító okirat szerinti működési költségei terhére elszámolható támogatási összeg. a közalapítvány kuratóriumának 1. Vizsgálja felül a levélszavazás útján hozott kuratóriumi határozatokat, és intézkedjék azok kuratóriumi ülésen történő megerősítéséről. 2. Törölje a szervezeti és működési szabályzatból a felügyelő bizottság működésére vonatkozó előírásokat. 3. Vizsgálja felül a támogatott szervezetek elszámoltatatásának gyakorlatát, ennek során az adott támogatásokkal való elszámolások bizonylati ellenőrzése érdekében írja elő a támogatások felhasználását igazoló, pénzügyi dokumentumok elszámoló által hitelesített másolatainak beküldését. 19

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A GAZDÁLKODÁSI ÉS ELLENŐRZÉSI RENDSZER 1.1. Alapító okirat, képviseleti jog, kuratóriumi határozatok Az alapító az alapító okiratot az ellenőrzött években a Fővárosi Bíróság végzései szerint négyszer módosította. Az alapító a TKA alapító okiratában a közalapítvány átfogó céljai mellett olyan konkrét, a hazai oktatás és képzés nemzetközi felzárkóztatását segítő célokat fogalmazott meg, amelyekhez hazai és nemzetközi elsősorban Európai Uniós programok kapcsolódtak. Ennek következtében a hazai és nemzetközi programok nevének, szerkezetének változása, új programokban való részvétel, illetve programokban való részvétel megszüntetése az alapító okiratban rögzített célok számának módosítását (növelését, csökkentését) igényli. Az alapító okiratban meghatározott közalapítványi célok szűkítése a Ptk. 74/B. (5) bekezdés előírása szerint nem megengedett, mivel az alapító az alapító okiratot az alapítvány céljának sérelme nélkül módosíthatja. A Ptk. 74/B. (5) bekezdése alapján az alapító az alapító okiratot indokolt esetben az alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül módosíthatja. A TKA alapító okiratban rögzített céljai 2005-ben növekedtek, a célok megvalósításához az eszközöket az alapító biztosította, így az eredeti célok nem sérültek, a módosítás megfelelt a Ptk. 74/B. (5) bekezdésében előírtaknak. Az alapító a 2005. évben három új céllal bővítette a TKA tevékenységét egy Európai Uniós és két magyar program végrehajtásában, működtetésében való részvétellel. Az alapító az alapító okiratban rögzített célokat 2007-ben csökkentette, a módosítás nem felelt meg a Ptk. 74/B. (5) bekezdésében előírtaknak. Az alapító a célokat szűkítette, amikor a 2005. évben indított Útravaló Ösztöndíjprogram működtetésében való részvételre, valamint az EKKÖ Európa Klub működtetésében való közreműködésre vonatkozó célokat az alapító okiratból törölte. A TKA alapító okirata a Ptk. 74/C. (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megnevezte a közalapítvány képviseletére jogosult személyeket, a képviseleti jog gyakorlásának módját, terjedelmét, a helyettesítés rendjét. Lehetőséget adott a kuratóriumnak arra, hogy a közalapítvány igazgatója részére a kuratórium által meghatározott keretek között képviseleti jogot biztosítson. A kuratórium a közalapítvány igazgatójának képviseleti jogát az SZMSZ-ben szabályozta, illetve eseti döntésekben hatalmazta fel aláírásra. 20

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A TKA az aláírások rendjét a kuratórium elnöke és az igazgató által aláírt belső szabályzatban is meghatározta. Az aláírás rendjének szabályozása nem felelt meg sem az alapító okirat, sem az SZMSZ képviseletre vonatkozó előírásainak, mivel a közalapítvány alkalmazottait (csoportvezetőket, koordinátorokat, asszisztenseket) is felhatalmazta aláírásra a kuratórium által nyújtott támogatások felhasználásáról szóló elszámolások elfogadására vonatkozóan. Az alapító okiratban az alapító az alkalmazottak közül csak az igazgatónak adott képviseleti jogot. A Ptk. 29. (3) bekezdése értelmében a jogi személy nevében aláírásra a jogi személy képviselője jogosult. A Ptk. 30. (2) bekezdése értelmében a szervezeti egység vezetője az egység rendeltetésszerű működése által meghatározott körben a jogi személy képviselőjeként jár el. Jogszabály, alapító határozat vagy okirat ettől eltérően rendelkezhet. A TKA bankszámlái feletti rendelkezés alapító okiratbeli szabályozása megfelelt a Ptk. 74/C. (4) bekezdésében foglaltaknak, banki aláírási joggal az alapító okiratban megnevezett személyeket hatalmazták fel. A TKA bankszámlái felett az ellenőrzött időszakban az aláírásra feljogosított személyek rendelkeztek. Az ellenőrzött három évben a kuratórium határozatainak 83%-át hozta meg az alapító okirat előírásának megfelelően határozatképes kuratóriumi ülésen. A határozatok 17%-át a kuratórium által elfogadott SZMSZ-ben és a kuratórium ügyrendjében szabályozott levélszavazás útján hozta meg. A levélszavazás nem felelt meg az alapító okirat 8.1.6. pont előírásának, mivel az alapító az ülések határozatképességét a kuratóriumi tagok jelenlétéhez kötötte. Az ellenőrzött időszakban hatályos alapító okiratok a Khtv. 7. (2) bekezdésével összhangban meghatározták a kuratóriumi ülések határozatképességének feltételeit. A Ptk. 74/C. (3) bekezdésével összhangban amely szerint az alapító az alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást nem gyakorolhat az alapító meghatározta az ülések határozatképességéhez szükséges, alapítótól független kuratóriumi tagok számát. A kuratórium személyi összetételénél azonban nem jelölte meg, hogy kik számítanak alapítótól függetlennek, azt a kuratórium a kuratóriumi tag munkahelye alapján határozta meg. A kuratóriumi ülések jegyzőkönyvei minden esetben rögzítették a jelenlévő, az alapítótól független kuratóriumi tagok számát. A 2005. évben a kuratóriumi ülések határozatképességéhez legalább tíz (ebből hat az alapítótól független tag), a 2006-2007. években legalább hat kuratóriumi tag (ebből négy az alapítótól független tag) jelenlétére volt szükség, a határozatok meghozatalához az SZMSZ kivételével egyszerű szótöbbség kellett. 1.2. Az SZMSZ és a gazdálkodási szabályzatok A kuratórium az alapító okirat előírásainak megfelelően, minősített szótöbbséggel fogadta el az SZMSZ módosításait. Az ellenőrzött időszak alatt mindenkor hatályos SZMSZ a levélszavazás útján történő határozathozatal szabályozása kivételével összhangban volt az alapító okirattal. 21

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A kuratórium az ellenőrzött időszakban négy alkalommal, a KU-05-05-20/2., KU- 06-03-03/3., KU-06-10-20/3., KU-06-12-08/5. számú határozataival módosította az SZMSZ-t. A kuratórium által elfogadott SZMSZ III. pontja a törvényi előírástól eltérően a TKA szervezeti egységeként nevesítette a közalapítvány ellenőrző szervét (FB-t), és az alapító okirat 8.3.3. pontjától eltérően mellékletként tartalmazta annak ügyrendjét. Az FB és a kuratórium között nincs hierarchikus kapcsolat, a Ptk. 74/G. (5) bekezdése szerint mindkét testületet az alapító hozta létre, a kuratóriumot a vagyon kezelésére, az FB-t a kuratórium ellenőrzésére. Az alapító által létrehozott FB a Khtv. 11. (1) bekezdése alapján a közalapítvány működését és gazdálkodását ellenőrzi. Az FB számára feladatokat csak az alapító határozhat meg. Az alapító okirat 8.3.3. pontja értelmében az FB ügyrendjét maga állapítja meg. Az SZMSZ-en belül ellentmondás volt a szabályzatban nevesített tanácsadó bizottságok, valamint a mellékletként felsorolt tanácsadó bizottsági ügyrendek száma és megnevezése tekintetében. Az SZMSZ Socrates, CEEPUS tanácsadó bizottságot nem nevesített, de az ügyrendjüket mellékletként tartalmazta. Az SZMSZ Szakképzési Kiértékelő és Tanácsadó Bizottságot, míg a melléklet Leonardo da Vinci Tanácsadó Bizottsági ügyrendet nevesített. A 2005-2007. években a könyvvezetés és az éves beszámolók elkészítésének belső szabályozási rendszere a számviteli törvény által kötelezően előírt szabályozáson alapult. A számviteli törvény 14. (5) bekezdésével összhangban a TKA rendelkezett számviteli politikával, ennek keretében az eszközök és a források értékelési-, az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási-, és pénzkezelési szabályzatokkal, továbbá a 161. (1) bekezdésnek megfelelően számlarenddel. A kuratórium a szabályzatok módosításait az ellenőrzött években jóváhagyta. A számviteli politika a közalapítvány sajátosságaihoz igazodóan, és a számviteli törvény előírásainak megfelelően rögzítette a könyvvezetés módját, az évközi és év végi zárlatok feladatait, az éves beszámoló elkészítésének rendjét, időpontját, az értékelési eljárásokat, a beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során érvényesítendő számviteli alapelveket, az értékelésnél mit kell lényegesnek, nem lényegesnek, továbbá jelentős összegnek, nem jelentős összegnek tekinteni, az eszközök minősítési szempontjait. Az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata igazodott a közalapítvány működésének és gazdálkodásának sajátosságaihoz, meghatározta a leltározás módját, bizonylati rendjét, a leltározás és a könyvelési adatok egyeztetésének módját, a leltárfelvétel dokumentumainak megőrzési módját. Az eszközök és források értékelési szabályzata meghatározta az eszközök bekerülési értékét, annak nyilvántartását, a nyilvántartási érték változásának lehetséges eseteit, azok tartalmát, az év végi értékelés módját, módszereit, az 22

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK állományból történő kivezetés feltételeinek előírásait, a követelések értékelésének szabályait. A pénzkezelési szabályzatban szabályozták a házipénztár létesítésének, kialakításának feltételeit, a pénztárossal szemben támasztott követelményeket, felelősségét, feladatait, az ellenőrzés szabályait, valamint a készpénz felvétel, a pénzmozgások (bankszámla, készpénz) bizonylati rendjét, az értékpapírok megőrzésének, kezelésének, nyilvántartásának módját, a bankszámlák és a pénztár kapcsolatrendszerét, az utalványozók, a bank- és értékpapírszámla feletti rendelkezésre jogosultakat. A számlarend a főkönyvi számlákhoz kapcsolódó analitikáról a számviteli törvény 161. (2) bekezdés c) pontja szerint rendelkezett, meghatározta az analitikus nyilvántartások tartalmát, formáját és a főkönyvi egyeztetés módját. Tartalmazta minden főkönyvi számla számát, megnevezését, a számlakapcsolatok ellenőrzési pontjait, meghatározta az évközi és év végi zárlattal kapcsolatos feladatokat, a bizonylati rendet. A TKA elkészítette a számlarendhez kapcsolódó számlatükröt. 1.3. A TKA ellenőrzési rendszere Az alapító az alapító okiratban a TKA gazdálkodásának, működésének ellenőrzésére felügyelő bizottságot nevezett ki. Az FB rendszeresen részt vett a kuratóriumi üléseken, véleményezte a közalapítvány éves közhasznúsági jelentéseit, benne az éves egyszerűsített beszámolókat, azokat a kuratóriumnak elfogadásra javasolta. Véleményezte a költségvetést, a belső ellenőri munkatervet, a munkaterv teljesítését, azokat határozattal fogadta el. Az FB határozattal elfogadott javaslatait a kuratórium és az igazgató figyelembe vette. Az FB tevékenységéről az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően évente beszámolt az alapítónak. A TKA éves beszámolóit független könyvvizsgáló ellenőrizte, és azokat hitelesítő záradékkal látta el. A könyvvizsgáló szerződés szerinti feladata a számviteli nyilvántartások, valamint az éves beszámoló jogszabályi megfelelésének ellenőrzése volt. A közalapítvány belső ellenőrzési rendszere a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzéssel, valamint függetlenített belső ellenőr foglalkoztatásával valósult meg. A belső szabályzatokban a pénzkezelésnek, a szállítói számlák ellenőrzésének, utalványozásának zárt rendszerét kialakították. A házipénztár kezelése, a pénztári nyilvántartások vezetése, valamint az utalványozás gyakorlata megfelelt a szabályzatok előírásainak. Az SZMSZ rögzítette az igazgató munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatait, az egység- és programvezetők részére a kuratórium felé beszámolási kötelezettséget írt elő. A számviteli törvény szerinti és egyéb belső szabályzatok egyaránt tartalmazták a pénzügyi és könyvvezetési feladatokra vonatkozó ellenőrzési, egyeztetési kötelezettséget. A számlarend tartalmazta a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartás egyeztetési módját, a pénzkezelési szabályzat rögzítette pénztáros 23

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK és a pénztárellenőr munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatait, a pénztári kifizetések utalványozásának szabályait. A kiküldetési szabályzat rögzítette az elszámolások teljesítés igazolásának és a kifizetés engedélyezésének rendjét. A közalapítvány kialakította a kuratórium által nyújtott támogatások felhasználásának monitoring rendszerét. Ennek keretében szakmai és pénzügyi ellenőrzést végzett egyrészt a közalapítványhoz benyújtott pénzügyi és szakmai beszámolók, dokumentumok alapján, másrészt a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvek tanúsága szerint a támogatott szervezeteknél ellenőrizte a benyújtott dokumentumok valódiságát, a támogatások hasznosulását. A függetlenített belső ellenőr megbízása a TKA szervezeti egységei működésének folyamatvizsgálatára szólt. A belső ellenőr további feladata volt a TKA által megszerzett ISO minősítés minőségirányítási követelményeinek való megfelelés vizsgálata, belső auditálása. A belső ellenőr munkaterveit, féléves, éves tevékenységéről szóló jelentéseit a kuratórium elfogadta, javaslatait a munkaszervezet hasznosította. A költségvetési támogatások felhasználását az OKM ellenőrizte. Az ellenőrzés az ellenőrzési jegyzőkönyvek tanúsága szerint a támogatások szerződés szerinti felhasználását és elszámolását állapította meg. A Fővárosi Főügyészség a 2006-2007. évekre vonatkozóan ellenőrizte a közalapítvány működésének törvényességét, amely ellenőrzésünk befejezésekor zárult le. 2. A KÖZALAPÍTVÁNY GAZDÁLKODÁSA 2.1. Az éves költségvetések A TKA irodája az időszakban hatályos alapító okiratok előírásának megfelelően, az ellenőrzött 2005-2007. évek mindegyikére elkészítette az éves költségvetéseket, az FB minden évben véleményezte és elfogadásra javasolta, a kuratórium megtárgyalta és elfogadta azokat. A kuratórium az éves költségvetéseket és azok módosításait minden évben az alapító okirat előírásának megfelelően, határozatképes ülésen, az előírt szavazati aránnyal fogadta el. Az ellenőrzött időszakban a kuratórium által elfogadott éves költségvetések módosítását a 2005. évben az Útravaló Ösztöndíjprogram működtetésének a közalapítványhoz való be-, a 2007. évben a közalapítványtól való elkerülése indokolta. A hatályos alapító okirat 8.1.6. pontja a kuratóriumi ülések határozatképességét 2005-ben tíz, 2006-2007-ben egyaránt hat-hat kuratóriumi tag jelenlétéhez, a határozatok elfogadását a kurátorok egyszerű szótöbbségéhez kötötte. A kuratórium az éves költségvetést 2005-ben tizenegy, a módosítást tíz, 2006-ban nyolc, 2007-ben tíz, a módosítást hét igen szavazattal fogadta el. A kuratórium a 2005-2007. évi költségvetések elkészítését megelőzően mind az uniós, mind pedig a hazai támogatások vonatkozásában a támogató 24