E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK KÖLTSÉGVETÉSI ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁGA JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE

Átírás

1 E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK KÖLTSÉGVETÉSI ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁGA JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 1515/2006. MELLÉKLETEK: DB TÁRGY: Tájékoztató a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács évi tevékenységéről (regtanacs) ELŐTERJESZTŐ: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: dr. Máté János, a Gazdasági, Terület- és Vidékfejlesztési Iroda vezetője MEGTÁRGYALTA: A Területfejlesztési, Idegenforgalmi, Informatikai és Foglalkoztatási Bizottság VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: Az Igazgatási és Ügyrendi Bizottság KÖZGAZDASÁGI IRODÁVAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: május 30. TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: május 30. FELELŐS TISZTSÉGVISELŐ: dr. Kékes Ferenc, a Közgyűlés elnöke A közgyűlés elnökének engedélye alapján az SZMSZ-ben meghatározott terjedelmet meghaladja.

2 2 II. Az önkormányzat évről szóló Munkaterve tartalmazza a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács tevékenységét ismertető beszámoló közgyűlés elé terjesztését. Az előterjesztés alapját képező beszámolót a Tanács május 31-i ülésén elfogadta, amely a Gazdasági, Terület- és Vidékfejlesztési Irodán teljes terjedelemben megtekinthető. A Dél- Dunántúli Fejlesztési Tanács az országban elsőként február 20-i alakuló ülésével kezdte meg működését, akkor még négy megye részvételével ben a tervezési statisztikai régióbeosztásnak megfelelően jött létre a három megyét integráló Dél-Dunántúli Régió. A Tanács július 1-én hozta létre a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Társaságot, mely azóta tárgyi és személyi feltételek tekintetében is jelentősen megerősödött. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (Tanács) december 23-án elfogadott, és azóta kétszer módosított Ügyrendjének II/1. pontja értelmében a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. (Ügynökség) egyik fő feladata volt 2005-ben is a Tanács döntéseinek szakmai és adminisztratív előkészítése valamint azok végrehajtása. Ebben a minőségében az Ügynökség az alábbi feladatokat látta el: Döntés-előkészítés: a régió középtávú területfejlesztési prioritásainak meghatározásának támogatása; a régió forrásainak (decentralizált és egyéb források) felhasználási elveinek kidolgozása; pályázati dokumentációk, szakértői bizottságok által előminősített, pályázati értékelésekkel kapcsolatos döntések előkészítése jóváhagyásra; a Tanács bizottságai valamint a társbizottságok döntéshozatalának előkészítése, megszervezése, lebonyolítása, annak kommunikálása a Tanács felé; a Régió külkapcsolati tevékenységének előkészítése; a Régió közreműködői, önkormányzati szféra, egyetemek, civil szervezetek stb. és a Tanács közötti kommunikáció és együttműködés elősegítése; a Tanács PR és kommunikáció biztosítása a tömegtájékoztatásban; az Ügynökség éves üzleti tervének előkészítése jóváhagyásra; Adminisztratív feladatok: a Tanács üléseinek előkészítése, előterjesztések készítése, szakmai és jogi ellenőrzése; a Tanács döntéseinek operatív lebonyolítása; a Tanács tagjainak rendszeres tájékoztatása, számukra rövid, informatív áttekinthető anyagok készítése; a Tanács által létrehozott, valamint az alulról kezdeményezett szakmai, döntéselőkészítő bizottságok üléseinek előkészítése, az előterjesztések elkészítése, a bizottságok tagjainak folyamatos informálása az aktualitásokról, a bizottságok döntéseinek operatív lebonyolítása és közvetítése a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács felé; a Régió képviselete operatív ügyekben a kormányzat, a Minisztériumok, a társrégiók és egyéb harmadik fél irányában; a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács tevékenységével kapcsolatos szakmai és pénzügyi jelentéstétel; a évi LXXV. törvény - a területfejlesztésről és területrendezésről - értelmében a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Szervezeti és Működési Szabályzatának elkészítése, annak az aktualitásoknak megfelelő felülvizsgálata, az Ügyrend elkészítése, felülvizsgálata és legitimálása a Tanács által;

3 a évi LXXV. törvény a területfejlesztésről és területrendezésről, valamint 258/2004. (IX.16.) Kormányrendelet értelmében a Dél-Dunántúli Regionális Civil Fórum folyamatos működtetése; a Dél-dunántúli régióban működő regionális szakmai szervezetekkel való hivatalos kapcsolatfelvétel és folyamatos kommunikáció elsősorban a kultúra és a sport területén a Dél-dunántúli Regionális Kulturális Bizottság, valamint a Dél-dunántúli Regionális Sport Bizottság felállításával és működtetésével. Adminisztratív feladatok ellátása a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. működése érdekében: A évben elvégzett feladatok az alábbiakban foglalhatók össze: a szakmai tevékenység adminisztratív hátterének biztosítása; a tevékenységek dokumentálása, postai, elektronikus kapcsolattartás, kommunikáció; PR és kommunikáció biztosítása; az Ügynökség tevékenységével kapcsolatos szakmai és pénzügyi adminisztráció; képzések szervezése, nyilvántartása; könyvtár folyamatos gyarapítása, a meglévő irodalom állomány nyilvántartása és karbantartása; publikációk tervezése és koordinálása. 3 Humánerőforrás-fejlesztési programok A humán erőforrás fejlesztése és ennek támogatása az Európai Unió országaiban jelentős prioritást élvez. Az Ügynökség nagyon fontosnak tartja ezt térségünkben. Emiatt az Ügynökség a év során igyekezett minden olyan pályázati lehetőséggel élni, amely program a fenti célok megvalósításával összhangban van, és amelyben az anyagi és a szakmai lehetőségeket figyelembe véve részt tud venni. A évben a legfontosabb program, a Regionális Operatív Program 3.1-es intézkedése volt. Az intézkedés célja a helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitás építése. Az intézkedés 1. komponenséhez szorosan kapcsolódva az Ügynökség a másik hat tervezési-statisztikai régió regionális fejlesztési ügynökségével, valamint az IFUA Horváth & Partners tanácsadó céggel közösen készített egy komplex képzési anyagot és módszertant, amely decemberében akkreditálásra került a Magyar Közigazgatási Intézet által. Az intézkedés 3. komponensében a végső kedvezményezettek a regionális fejlesztési ügynökségek. Ennek keretében kidolgozásra került egy projektterv, amely a TIPP (Tudástranszfer Innovatív Projektekhez, Partnerséghez) nevet viseli, és a megvalósítására vonatkozó szerződés május 1-jén került aláírásra. A program legfontosabb célja az állami, az önkormányzati, a civil és a magán szféra együttműködésének elősegítése, a partnerségben megvalósuló fejlesztési programok kidolgozása, a hálózatos együttműködések feltételeinek megteremtése. A program keretében májusában kaposvári központtal felállításra került a TIPP Kapacitásfejlesztő Programiroda, és ezzel kezdetét vette a program megvalósítása. Az év folyamán elkészült a szektorok képzési igényeit feltérképezni hivatott igényfelmérés, majd kidolgozásra kerültek a program arculati, kommunikációs elemei, valamint kidolgozásra került a képzések szakmai és módszertani tartalma is. A hivatalos indítás egy nyitókonferencia keretében valósult meg október 27-én Kaposváron. Ezt követően az egész régiót átölelő információs kampány valósult meg, ahol bemutatásra kerültek a program képzési elemei az érintett célcsoportok számára.

4 A régió külső és belső kapcsolatainak kialakítása, továbbformálása, menedzselése Külső kapcsolatok A 2005-ös évben az alábbi nemzetközi kapcsolati irányok gondozása élvezett prioritást: az EU Jövőrégió és a Balkán térségével fennálló együttműködés építése, szorosabbá tétele, közös projektek kidolgozása; az Európai Unió intézményeivel, így kiemelten a brüsszeli adminisztrációval fennálló kapcsolatok kialakítása, illetve ápolása a Dél-dunántúli régió fejlesztési céljainak megvalósítása érdekében; nyitás az Európai Unió tagjelölt államai felé (Románia, Bulgária, Horvátország) a területfejlesztési tapasztalatok cseréje, és az e területtel kapcsolatos együttműködés irányában; a Dél-Dunántúli Regionális Külkapcsolati Stratégiában foglaltak megvalósítása. A régión belüli partnerség-építés vonatkozásában kiemelt célként fogalmazódott meg a Dél- Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. (és áttételesen a Dél-Dunántúli Regionális Külkapcsolati Bizottság) szolgáltató szerepének erősítése az alábbi területeken: a nemzetközi kapcsolatok ápolásához szükséges együttműködés, partnerség erősítése a Dél-Dunántúlon (a felesleges intézményközi párhuzamosságok elkerülését is szem előtt tartva); a lehetőségekhez mérten naprakész információ-szolgáltatás a területfejlesztési témájú nemzetközi együttműködésekről. A fenti célok érdekében a Tanács és Ügynöksége éves munkatervet állított össze, és a évi Dél-dunántúli Regionális Külkapcsolati Alapot bruttó ,- Ft összegben állapította meg. 4 A Tanács és az Ügynökség külkapcsolati munkatervének, és a évi külkapcsolati alap felhasználásának teljesülése A Tanács és Ügynöksége nemzetközi kapcsolati munkatervében foglaltak teljesítésére kisebb eltérésekkel ugyan, de sor került. Kiemelésre méltó: a márciusában, Brüsszelben megrendezett Magyarországi Régiók Hete; a A 67. számú főút Szigetvár-országhatár közötti szakasza megvalósításának előkészítése című nyertes INTERREG IIIA Szlovén-Magyar-Horvát projekt kidolgozása; a horvát-magyar együttműködési projektfejlesztő CROST projekt megvalósítása; részvétel a 6. K+F Keretprogramból támogatást nyert NOVAREGIO című projekt kidolgozásában és megvalósításában; a Rhone-Alpok Régióval fennálló dél-dunántúli együttműködés megújításának előkészítése; a romániai CENTRU Regionális Fejlesztési Ügynökséggel együttműködési megállapodás aláírása; a régión belüli partneri együttműködés erősítése a megyék, megyei jogú városok; nemzetközi kapcsolatokkal foglakozó további szervezetek, valamint a hazai régiók között; a Dél-dunántúli régió önálló brüsszeli képviseletének előkészítése. Belső kapcsolatok A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht ben is széleskörű partnerséget működtetett a régió területfejlesztésben érintett szervezeteivel, különös tekintettel: a regionális területfejlesztési tanácsba tagokat delegáló szervezetekre;

5 a megyei területfejlesztési tanácsokra; a megyei és kistérségi szintű területfejlesztési szervezetekre és szereplőkre; a régióban létrejövő, egyes ágazatokhoz tartozó regionális bizottságokra és szervezetekre (pl. Regionális Idegenforgalmi Bizottság, Regionális Civil Fórum, Regionális Kulturális Bizottság, Regionális Sport Bizottság stb.); a régió önkormányzataira; az érintett megyei szintű ágazati szervekre (Munkaügyi Központok, FM Hivatalok, infrastruktúrához kapcsolódó regionális és megyei szervezetek, környezet és természetvédelemhez kapcsolódó megyei és regionális szervezetek, stb.); a gazdasági kamarákra; a régió tudományos kutatási és oktatási központjaira; a régió civil szervezeteire; a régió vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó szervezeteire; a régió nagyvállalkozásaira (együttműködési megállapodást kötött a Tanács és a Paksi Atomerőmű Rt.) valamint a kis- és középvállalkozásokra. 5 Interregionális partnerkapcsolatok ápolása és továbbfejlesztése A régiók közötti kapcsolat nagyon fontos az országon belüli kapcsolatok tekintetében is, különös tekintettel a Dél-Dunántúllal érintkező régiókra: Nyugat-Dunántúl, Balaton-régió, Közép-Dunántúl, Dél-Alföld. Széleskörű együttműködést építettek ki évben a fenti régiók területfejlesztésben érintett szervezeteivel, melyet a közös programok megvalósítása során (különös tekintettel a ROP 3.1- es intézkedésre) jól tudtunk hasznosítani. A Tanács és az Ügynökség munkáját támogató marketingkommunikáció A 2005-ös év elvégzett tevékenységei és eredményei a következőkben foglalhatóak össze. Elkészült a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht ös kommunikációs terve (összefüggésben a Tanács 2005-ös kommunikációs tervével), amely az alapját képezte a évi kommunikációs munkának. Az operatív programok kommunikációs forrásainak szeptemberi központosítása után is folytatódott a Regionális Fejlesztés Operatív Programhoz (ROP) kapcsolódó dél-dunántúli kommunikáció, bár az intenzitása csökkent. A tevékenységet az Ügynökség az országos rendszerbe illeszkedve végezte. Hasonló munkát igényelt a decentralizált alapok (például a TRFC) kommunikációja is áprilisától a Dél-dunántúli Regionális Portálba ( más címen: illesztették a Tanács és az Ügynökség közös honlapját, és a portálon jelentős fejlesztéseket is elvégezték. A portál népszerűsítése is tovább folyt, amivel összefüggésben a látogatottság is folyamatosan emelkedett. Marketingkommunikációnkban növeltük az információk sokszínűségét, erősítettük a házon belüli hírtermelési folyamatot. A 2005-ös marketingkommunikáció az Ügynökség és a Tanács, és azok tevékenységeinek megismertetésével jól szolgálta a szervezetek céljainak megvalósítását, így többek között a régió belső kohéziójának és a régiónkban élők régiós identitástudatának az erősítését, valamint a régió versenyképességének a növelését immáron az Európai Unióban.

6 PÁLYÁZATI RENDSZEREK MŰKÖDTETÉSE A pályázati rendszerek működtetése az Ügynökség munkája során fokozatosan növekvő feladatokat jelentett. Ez adódik egyrészt abból, hogy a korábbi évek programjait érintő feladatok áthúzódtak a beszámolás évére, tekintve, hogy a döntést követően a megvalósítás több évet vesz igénybe, másrészt, hogy a pályázati források elosztásában 2004-től a decentralizáció fokozott hangsúlyt kapott, ezen belül is növekedett a régiók szerepe és hatásköre. A hazai forrású, a Tanács döntési hatáskörébe tartozó pályázatok mellett fontos szerepet játszik az Ügynökség részvétele az Európai Unió által biztosított előcsatlakozási alapok és a Strukturális Alapok felhasználásában. A pályázatok bonyolításával kapcsolatos feladatok bővülése maga után vonta az intézményrendszer fejlődését is. Ez a létszámbővülés mellett minőségi változást is hozott a működési keretek szabályozottságát illetően. Az Ügynökség más egységeinél is felhasználható működési kézikönyv és szabályzatok kerültek kialakításra, melyek a lekövethető, szabályozott működést biztosítják. 6 Előzetes Regionális Fejlesztési Program (ERFP, Tükörprogram ) A program 2005 decemberéig tartott. A pályázatok döntő többsége lezárult 2004-ben, ezért a évi tevékenység a visszamaradó összegek elszámolásából, kifizetéséből, és döntő részben a projektek záró ellenőrzéséből állt. Az ellenőrzés a projektek könyvvizsgálatára és a műszaki ellenőrzésére terjedt ki, amit külső szakértők segítségével végez az Ügynökség. A lezárt projekteket a Regionális Monitoring Bizottság előzetes véleményezése alapján a Tanács fogadta el. Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzat 2005 (TRFC) A Terület- és Régiófejlesztési Célelőirányzat (TRFC) decentralizált pályázati programjait a Dél- Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 90/2004. (IV.25.) Kormányrendelet alapján március 4-én hirdette meg. A pályázati programok keretében területfejlesztési és szakmai programok meghirdetésére volt lehetőség. A területfejlesztési program célja a hátrányos helyzetű területek, települések felzárkózásának elősegítése, a térbeli esélyegyenlőtlenségek mérsékelése. A támogatható célok a munkahelyteremtés, a gazdaságfejlesztés, a termelő infrastruktúra, a humán infrastruktúra fejlesztése, a kulturális örökségvédelem, valamint a közmunkaprogramok beruházási fejlesztése voltak. A pályázatok a felhívás megjelenésétől kezdődően folyamatosan kerültek beadásra augusztus 31-ig. A területfejlesztési programra benyújtott pályázatok teljes támogatási igénye többszöröse volt a rendelkezésre álló forrásoknak. Az Ügynökség a pályázat-előkészítéssel és a pályáztatással kapcsolatos feladatok között öszszeállította a pályázati egységcsomagot, egyeztette több hivatali szervvel, és eljuttatta azt a partner szervezeteknek. A pályázók részére tanácsadást, tájékoztató előadások szervezését, konzultációk biztosítását folyamatosan végezte. Az Ügynökség végezte a pályázatok átvételét, valamint regisztrációját is. Közreműködő szervezetként a Háromszoros esélyteremtés a szociális ellátórendszer fejlesztése című szakmai programban részt vettek a Térségi Menedzser Szervezetek, a kerékpárutak fejlesztése esetén az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóságok, idegenforgalmi szakmai program esetén pedig a Dél-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság. A beérkezett pályázatok adatait az Ügynökség megküldte a Magyar Államkincstárnak, aki az adatokat továbbította az Országos Támogatási Monitoring Rendszerbe. A pályázatok szakmai bírálatára és a döntés előkészítésére a Tanács szakértőket jelölt ki. A TFI-k által előzetesen formailag, jogosultságilag és tartalmilag értékelt a pályázatokat, az Ügynökség megvizsgálta és az értékeléseket előterjesztette a szakértők részére, lebonyolította az értékelő és szakértői bizottságok üléseit, ellátta azok titkársági teendőit. A szakértői véle-

7 mény alapján a Programértékelő Bizottság által kialakított előzetes javaslatról a Tanács több alkalommal döntött. Az első ütemben a április 29-ig beérkezett pályázatokról július 12-én, a második ütemben a május 31-ig beérkezett pályázatokról szeptember 7-én született döntés ÉVI TERÜLET- ÉS RÉGIÓFEJLESZTÉSI CÉLELŐIRÁNYZAT PROGRAMJAINAK MEGOSZLÁSA Területfejlesztési program (TRFC) Háromszoros esélyteremtés a szociális ellátórendszer fejlesztése szakmai program (TRFC-HET) Köztisztviselők és pedagógusok intenet hozzáférésének támogatása szakmai program (TRFC-NET) Kerékpárutak fejlesztése szakmai program (TRFC- ÚT) Idegenforgalmi fejlesztések szakmai program (TRFC- TUR) Benyújtott db Támogatási igény Támogatott db Megítélt támogatás Fejlesztés értéke , , , , Összesen: , ,98 (adatok ezer forintban) Fejezeti kezelésű decentralizált pályázati programok A 27/2005. (II.14.) Kormányrendelet kettő célelőirányzatot utalt a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács hatáskörébe évben. Valamennyi célelőirányzat esetében a kedvezményezettek a települési önkormányzatok voltak. A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, Települési hulladék közszolgáltatás-fejlesztés támogatása című pályázati felhívás március 7-én került kiírásra. Összesen 44 db pályázat érkezett be az Ügynökség irodáiba. A teljes pályázati igény ,6 ezer Ft, szemben a Déldunántúli Régióban rendelkezésre álló ezer Ft kerettel. A Tanács döntése alapján 42 önkormányzat részesült támogatásban ezer Ft értékben, mellyel ezer Ft beruházás valósul meg. A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat-felújításának támogatása című pályázati felhívás keretén belül amely március 7-én került kiírásra. Összesen 305 db pályázat érkezett be az Ügynökség irodáiba. A teljes pályázati igény ,25 ezer Ft, szemben a Dél-dunántúli Régióban rendelkezésre álló ,724 ezer Ft kerettel. A Tanács döntése alapján 299 pályázat részesült támogatásban ,724 ezer Ft értékben összesen négy körben -, mellyel ,429 ezer Ft beruházás valósul meg. A döntés-előkészítésben jogszabályban, illetve a Tanács és az illetékes minisztériummal kötött megállapodásban szabályozott módon szakértői bizottságok vettek részt. A bizottságok véleménye alapján a Dél-Dunántúli Regionális Programértékelő Bizottság alakította ki az előzetes sorrendet, melyről a Tanács évben négy ülésén döntött. Phare Integrált Helyi Fejlesztési Akciók Ösztönzése című program megvalósítása A Programban támogatott projektek effektív megvalósítása évben kezdődött meg. A beruházási munkákhoz, árubeszerzéshez, illetve szakértői segítségnyújtáshoz szükséges közbe-

8 szerzési eljárások megindítására ekkor került sor. Mivel azonban több eljárás is sikertelenül zárult, néhány projekt esetében szükségessé vált a tervezett befejezési határidő meghosszabbítása. A projektek megvalósításának nyomon követése céljából havi rendszerességgel megrendezésre kerülő PIR meetingeken az Ügynökséget a Programban közreműködő projekt menedzserek képviselték, valamint számoltak be az elmúlt időszaki tevékenységükről, a felmerült problémákról és azok megoldásáról. Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) végrehajtása Az Ügynökség az OTH ROP Irányító Hatóságával (ROP IH) kötött Közhasznú Keretszerződés és Éves Közhasznú Szerződés alapján, a megállapodásban és a jogszabályokban meghatározott közreműködő szervezeti feladatokat látta el. A főbb feladatok a pályázati felhívások előzetes véleményezése, pályázati tájékoztatók tartása, információnyújtás, pályázatok befogadása, formai- jogosultsági és szakmai értékelése, valamint a monitoring rendszerhez kapcsolódó adatszolgáltatás voltak. A ROP végrehajtásában az Ügynökség a VÁTI Kht.-val osztozott a Közreműködő Szervezeti szerepen. A munkamegosztás szerint az Ügynökség a ROP IH döntéséig vett részt a folyamatban. A Dél-dunántúli régióban a pályázatok keretében meghirdetett intézkedések indikatív támogatási forrása összesen 16 milliárd Ft volt, a os időszakra ben már csak a 3.2-es (Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása), és 3.3-as (Felsőoktatás és a helyi szereplők együttműködése) intézkedés volt kiírva, illetve az 1.2-es (Turisztikai fogadóképesség javítása) intézkedés került az év folyamán újra kiírásra. Ezekre a még élő pályázati felhívásokra ben 96 db pályázatot nyújtottak be. A ROP IH néhány pályázatról csak első negyedévében döntött, részben annak köszönhetően is, hogy a évi Költségvetési törvény a ROP forrásaira 10% többlet-kötelezettségvállalást tett lehetővé. A ROP végrehajtásával kapcsolatos feladatokat az Ügynökség elkülönített szervezeti egysége, a ROP IH által elfogadott működési kézikönyv alapján végezte. Összegezve a fentieket a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a megnövekedett feladatait jó színvonalon látta el, a rendelkezésére álló keretek szétosztását körültekintően végezte. Javaslom a Közgyűlésnek a tájékoztató elfogadását. 8 Határozati javaslat: III. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése elfogadja a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács évi tevékenységéről szóló tájékoztatót. Pécs, május 30. Dr. Kékes Ferenc