A gyomaendrődi Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA OM 039476 2010.

A gyomaendrődi Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA OM 039476 2010. 0

Tartalomjegyzék I. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, feladata...2 1. Az SZMSZ célja, feladata...2 2. Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok...2 II. Általános rendelkezések...2 1. Az intézmény neve és címe...2 2. Az intézmény székhelye...2 3. Az intézmény telephelyei...2 4. Az intézmény alapító és fenntartó szerve...3 5. Az alapító okirat száma, kelte...3 6. A költségvetési szerv típus szerinti besorolása...3 7. Alaptevékenysége...3 8. A költségvetési szerv működési köre...3 9. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendje...3 10. A költségvetési szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése...4 11. Az intézmény célja, tevékenysége...4 12. Az intézmény művészeti ágai, tanszakai és felvehető létszámai...4 12.1. Zeneművészeti ág...4 12.2. Táncművészeti ág...4 12.3. Képző- és iparművészeti ág...6 12.4. Szín- és bábművészet ág...6 13. Az intézmény maximális gyermek- és tanuló létszáma, művészeti ág megnevezése...6 14. Évfolyamok száma...6 15. A feladatellátást szolgáló vagyon, s az intézmény vagyon feletti rendelkezési joga...6 III. Az intézmény működésének rendje...6 1. A nyitva tartás rendje...7 2. A vezetők benntartózkodása...7 IV. Az iskola vezetése, hatáskörök, ellenőrzés, külső kapcsolatok...8 1. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, feladatmegosztás...8 2. Az iskolavezetőség...9 3. Az intézmény vezetője...9 4. Intézményvezető-helyettes... 10 5. Munkaközösség... 11 6. A munkaközösség vezető (művészeti ág)... 13 7. A vezető akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje... 13 8. Iskolatitkár... 14 V. Az intézmény kapcsolattartási rendszere... 14 1. A fenntartóval való kapcsolattartás... 14 2. Az iskolavezetés és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás rendje... 14 3. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja... 15 VI. A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok... 15 VII. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságra hozatala... 17 VIII. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje... 17 1. Ellenőrzésre jogosultak... 17 2. Az ellenőrzés módszerei... 17 IX. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok... 18 X. A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, eljárási rendje... 18 XI. A tanulói jogviszony megszűnésének szabályai, eljárási rendje... 18 XII. Az iskola munkarendje... 18 XIII. A helyiségek használatának rendje... 19 XIV. Fizetési kötelezettség szabálya... 19 XV. A tanév rendje... 20 1. A tanítási, képzési idő... 20 2. A tanítási órák rendje... 21 3. A tanulók mulasztásának igazolása... 21 0

XVI. A munkaterv elkészítése... 21 XVII. Értekezletek... 22 1. Tanévnyitó értekezlet... 22 2. Félévi értekezlet... 22 3. Tanévzáró értekezlet... 22 4. Nevelési értekezlet... 22 5. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet... 22 XVIII. Kulcshasználat... 23 XIX. Fegyelmi intézkedések... 23 XX. A létesítmények és helyiségek használati rendje, az iskolai tulajdon védelme... 23 1. Az iskola dolgozóinak és tanulóinak felelősségge... 23 2. Taneszközvédelem... 23 3. Az iskolai kottatár, könyvtár, zeneműtár használata /továbbiakban könyvtár/... 24 4. Bombariadó esetén szükséges teendők... 24 5. Dohányzásról... 24 XXI. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és azok rendje... 24 1. Tanulmányi kirándulások, művészeti táborok, külföldi utak, tanulmányi versenyek, fesztiválok, szakmai rendezvények... 24 2. Cserekapcsolatok, belföldi és külföldi tapasztalatcsere... 25 XXII. A tanulók értékelése... 26 1. Félévi és tanév végi osztályozás... 26 2. Szorgalom... 26 3. Javítóvizsga... 26 4. Összevont beszámoló... 27 5. Felsőbb osztályba lépés... 27 6. Tanulmányok folytatása ugyanabban az osztályban... 27 7. Különbözeti vizsga... 27 XXIII. A tanulók jutalmazásának elvei és formái... 28 1. Az egyes tanulók jutalmazásának lehetőségei... 28 2. Tanulói közösségek, csoportok jutalmazásának elvei... 28 XXIV. Az alkalmazottak átlagon felüli munkateljesítményének elismerése... 28 1. A kereset-kiegészítés feltételei... 28 XXV. Intézményi teljesítményértekelés... 29 1. A minőségfejlesztési csoport és a minőségfejlesztési vezető... 29 XXVI. A dolgozók jutalmazása és egyéb juttatások... 29 XXVII. Tanügyi nyilvántartások... 29 XXVIII. Alkalmazandó záradékok... 31 XXIX. Záró rendelkezések... 32 1. Véleményezte... 32 2. Egyetértését nyilvánította, elfogadta... 32 3. Jóváhagyta... 32 4. Irattári száma...... 32 1.számú melléklet: Iratkezelési szabályzat... 33 1

I. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, feladata 1. Az SZMSZ célja, feladata A Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a külső és belső kapcsolatára vonatkozó megállapodásokat és azon rendelkezéseket, melyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. 2. Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok - Az 1993. évi LXXIX. Törvény A közoktatásról - Az 1992. évi XXXIII. TV. A közalkalmazottak jogállásáról - A 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben - 11/1994. (VI.8.)MKM rendelet a nevelő-oktató intézmények működéséről II. Általános rendelkezések 1. Az intézmény neve és címe 2. Az intézmény székhelye Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 5500 Gyomaendrőd, Kisréti u. 27. Telefon: 66/581-830 E-mail: hallhatohang@mail.datanet.hu Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 5500 Gyomaendrőd, Kisréti u. 27. 3. Az intézmény telephelyei Gyomaendrőd Város közigazgatási területén az alapfokú zeneművészeti, táncművészeti, képzőművészeti, színművészeti képzés. Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola Gyomaendrőd, Népliget u. 2. Képzőművészeti ág: kézműves tanszak Zeneművészeti ág: (előképző, egyéni és elméleti foglalkozás) Táncművészeti ág: néptánc tanszak társastánc tanszak Színművészeti-bábművészet ág: színjáték tanszak Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Óvoda Gyomaendrőd, Selyem u. 109/2. Képzőművészeti ág: képzőművészeti tanszak Zeneművészeti ág: (előképző, egyéni és elméleti foglalkozás) Táncművészeti ág: néptánc tanszak társastánc tanszak FVM ASZK Szakképző Iskola Gyomaendrődi Tagintézménye 55 Gyomaendrőd, Hősök útja 40. Színművészeti ág: színjáték tanszak Táncművészeti ág: néptánc tanszak társastánc tanszak Közművelődési-Közgyűjteményi és Turisztikai Szolgáltató Intézmény Katona József Művelődési Központ telephelye 5500 Gyomaendrőd, Kossuth u. 9. 2

Színművészeti ág: színjáték tanszak Táncművészeti ág: néptánc tanszak társastánc tanszak Hunya község közigazgatási területén Endrőd Közösségi Ház 5500 Gyomaendrőd, Blaha u. 21. Táncművészeti ág: néptánc tanszak Általános Iskola 5555 Hunya, Óvoda u. 10. Képzőművészeti ág: kézműves tanszak Táncművészeti ág: néptánc tanszak társastánc tanszak 4. Az intézmény alapító és fenntartó szerve alapító: Nagyközségi Tanács VB Gyomaendrőd 1986. fenntartó, alapítói jogokkal felruházott-, irányítói-, felügyeleti szervének neve, székhelye: Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 5500 maendrőd, Szabadság tér 1. 5. Az alapító okirat száma, kelte 290/1999. (X.28). KT. számú határozata 6. A költségvetési szerv típus szerinti besorolása 6.1. A tevékenységek jellege alapján: közszolgáltató közintézmény 6.2. Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján: Önállóan működő költségvetési szerv. A gazdálkodással összefüggő pénzügyi feladatai Gyomaendrőd Város Polgármesteri Hivatala látja el. A két szerv közötti gazdálkodásra vonatkozó munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét a polgármester által jóváhagyott megállapodás szabályozza. Az intézmény vezetője az intézményvezető, aki képviseli az intézményt és az intézmény dolgozói felett a munkáltatói jogkört gyakorolja. 7. Alaptevékenysége Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak támogatása Alapfokú művészetoktatás A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Tv. 37. (5) bekezdése alapján Szakágazat száma: 852000 TEÁOR szám: 8520 Szakfeladat szám: 2009. évben 801313 Alapfokú művészet-oktatás Szakfeladat szám: 2010 évtől 85203 Alapfokú művészetoktatás Gyomaendrőd, Kisréti u. 27. 852031 Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban 852032 Alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ágban 8. A költségvetési szerv működési köre Közszolgáltató közintézmény, mely alaptevékenysége szerint közoktatási feladatokat ellátó költségvetési szerv. Gyomaendrőd Város közigazgatási területe, Hunya Község közigazgatási területe. 9. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendje Az intézmény élén álló intézményvezető vonatkozásában a kiemelt munkáltatói jogokat (kinevezés, fegyelmi eljárás, felmentés) Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete gyakorolja, Kjt. 1992. évi XXXIII. tv. 23. alapján. 3

10. A költségvetési szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése Közalkalmazotti jogviszony a 1992. évi XXXIII. tv. alapján 11. Az intézmény célja, tevékenysége Az alapfokú művészetoktatási intézményben művészeti nevelés és oktatás folyik. Tevékenységéről a 1993. évi LXXIX törvény 31. rendelkezik. Művészeti alapvizsgát először azoktól a tanulóktól lehet megkövetelni a továbbhaladás feltételeként, akik a 2004/2005. tanévben kezdték meg tanulmányaikat az alapfokú művészetoktatási intézmény első alapfokú évfolyamán. Addig az időpontig, ameddig a továbbképző évfolyamra lépés előfeltételeként a művészeti alapvizsga nem követelhető meg, a tanuló akkor kezdheti meg tanulmányait az alapfokú művészetoktatási intézmény továbbképző évfolyamán, ha legalább két alapfokú évfolyamot sikeresen elvégzett. Az intézményünk célja: Kiemelt alapelvünk: személyiségfejlesztés, a művészi tehetség kibontakoztatása. A gyermekeknek a választott tanszakon felül nyújtson speciális művészeti ismereteket, és az alkotó munkával együtt járó pozitív élmények segítségével járuljon hozzá a harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához. Az intézményben folyó nevelés-oktatás alakítsa ki a kultúra iránt nyitott magatartást, az esztétikai érzékenységet, neveljen a művészetek befogadására, értésére és amatőr művészeti tevékenységek művelésére. Sajátos eszközeivel ösztönözzön a társadalmi kapcsolatteremtésben, együttműködésben és kommunikációban a toleráns magatartásra. Az átlagosnál jobb képességű növendékeket készítse fel a szakirányú továbbtanulásra. 12. Az intézmény művészeti ágai, tanszakai és felvehető létszámai Székhelye:5500 Gyomaendrőd, Kisréti u. 27. 12.1. Zeneművészeti ág Tanszakok Maximális létszám - székhelyen - Klasszikus zene hangszeres tanszakai: Zongora 75 fő Hegedű 20 fő Fafúvós: furulya 20 fő 4 Fuvola Rézfúvós: trombita klarinét szaxofon kürt harsona 20 fő 5 fő 5 fő 5 fő 5 fő 5 fő Gitár 30 fő Tangóharmonika 5 fő Citera 5 fő - Elektroakusztikus zene hangszeres tanszakai: Szintetizátor 5 fő ZENEMŰVÉSZETI ÁG ÖSSZESEN: 205 fő 12.2. Táncművészeti ág Tanszakok Maximális létszám - székhelyen - Balett tanszak: Klasszikus és jazz-balett 60 fő -Néptánc tanszak: 100 fő -Társastánc tanszak: 100 fő

TÁNCMŰVÉSZETI ÁG ÖSSZESEN: 260 fő 5

12.3. Képző- és iparművészeti ág Tanszakok Maximális létszám - székhelyen KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG ÖSSZES: Kézműves 200 fő 12.4. Szín- és bábművészet ág Maximális létszám - székhelyen - Színjáték tanszak 60 fő SZÍNMŰVÉSZETI ÁG ÖSSZESEN: 60 fő 13. Az intézmény maximális gyermek- és tanuló létszáma, művészeti ág megnevezése Székhely Telephelyek Gyomaendrőd Gyomaendrőd Hunya Összesen Képzőművészeti ág 200 140 40 380 /fő/: Zeneművészeti ág 205 75-280 /fő/: Táncművészeti ág 260 760 20 1040 /fő/: Színművészeti ág 60 120-180 /fő/: Összesen: 725 fő 1095 fő 60 fő 1780 fő 14. Évfolyamok száma Az intézménynek legfeljebb 12 évfolyama van. 15. A feladatellátást szolgáló vagyon, s az intézmény vagyon feletti rendelkezési joga Az intézmény ingatlan vagyonnal nem rendelkezik, a működéshez szükséges- Gyomaendrőd, Kisréti út 27. szám (Hrsz: 338) alatti ingatlant a fenntartó használatba adja az intézménynek. A feladatellátáshoz az ingatlanon kívül rendelkezésre állnak még, az intézményben a leltár szerint nyilvántartott vagyontárgyak, melyeket szabadon használhat. Az intézmény a rendelkezésre álló vagyont az önkormányzati vagyonrendeletben foglaltak szerint köteles kezelni és biztosítékként nem adhatja. A Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a következő telephelyein: - Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola Gyomaendrőd, Népliget u. 2. - Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Óvoda Gyomaendrőd, Selyem u. 109/2. - FVM AszK, Szakképző Iskola Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégium Gyomaendrőd, Hősök útja 40. - Közművelődési-Közgyűjteményi és Turisztikai Szolgáltató Intézmény Katona József Művelődési Központ telephelye Gyomaendrőd, Kossuth u. 9. - Endrődi Közösségi Ház Gyomaendrőd, Blaha utca 21. - Hunya község közigazgatási területén Hunya, Óvoda u. 10. a telephelyek fenntartójával megkötött együttműködési megállapodás alapján végzi a művészeti oktatást. III. Az intézmény működésének rendje 6

1. A nyitva tartás rendje Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig, reggel 8,00 órától az utolsó tanítási órák végéig, 20,00-ig, szombaton 8,00-18,00 óráig tart nyitva. A próbaterem a tanórák előtt tizenöt perccel nyit ki, és a tanórák végéig tart nyitva. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető ad engedélyt. Hivatalos ügyek intézése az irodában történik 8-16 óra között. Nyári szünetben irodai ügyeleti napot kell tartani. Ennek közzétételéről az intézményvezető gondoskodik. 2. A vezetők benntartózkodása Az iskolában 8,30 órától 16,30 óráig tartózkodik bent a vezető. A vezető távozásától az iskola zárásáig az intézmény rendjéért a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel. Az intézményvezető tanévenként - az órarendek alapján - felelőst jelöl ki az intézmény rendjének felügyeletére. A felügyelet rendjét a munkaterv tartalmazza. 7

IV. Az iskola vezetése, hatáskörök, ellenőrzés, külső kapcsolatok 1. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, feladatmegosztás Az intézmény szervezeti felépítése Intézményvezető Munkaközösségvezetők Intézményvezetőhelyettes Iskolatitkár /művészeti áganként/ Pedagógusok Technikai dolgozók/ /takarító személyzet, karbantartó/ 8

2. Az iskolavezetőség Az intézményvezető döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. Tagjai: - intézményvezető - intézményvezető-helyettes - munkaközösség vezetők /művészeti áganként/ Az iskolavezetőség tagjai a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII. törvény szerint vagyonnyilatkozatot tesznek, első alkalommal 2008. június 30-ig. A vagyonnyilatkozatokat intézményvezetőhelyettesét - az iskola irattárában elkülönítve kell őrizni, kivétel az intézményvezetőé, melyet a munkáltatói jogkör gyakorlójának kell elküldeni. 3. Az intézmény vezetője Az intézmény élén álló intézményvezető vonatkozásában a kiemelt munkáltatói jogokat (kinevezés, fegyelmi eljárás, felmentés) Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete gyakorolja a Kjt. 1992. évi XXXIII. tv. 23. alapján. Az 1993. évi LXXIX törvény III. fejezet 18. részletezi az intézményvezetői megbízás feltételét, felelősségéről pedig az V. fejezet 54. szól. A nevelési oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik különösen: a nevelőtestület vezetése, a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyei és tárgyi feltételek biztosítása, a diákönkormányzattal, illetve szülői munkaközösséggel való együttműködés, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. Az intézmény alapdokumentumainak, szabályzatainak elkészítése, szükség szerinti módosítása Felelős a leadott túlórák és helyettesítések adatainak helyességéért. Vizsgákon ellátja a vizsgaelnöki teendőket. Az intézményvezető a munkakörét érintően a Kt. 2. sz. mellékletének 1. és 2. pontja alapján adatszolgáltatási kötelezettséggel tartozik a munkáltatói jog gyakorlója felé. 9

4. Intézményvezető-helyettes Az intézményvezető-helyettes az intézményvezető közvetlen munkatársa, aki az intézményvezetőt akadályoztatása esetén és távollétében felelősséggel helyettesíti. Az intézményvezető megbízása alapján képviseli az intézményt különböző tanácskozásokon, rendezvényeken. Munkakörét az alábbi feladatok alkotják: Pedagógiai feladatok Az iskola pedagógusainak szakmai ellenőrzése, tanítási órák látogatása, a nevelők pedagógiai segítése. Látogatási tapasztalatait közli a nevelővel, ill. beszámol arról az iskola intézményvezetőjének. Különös gonddal segíti a fiatal, kezdő nevelőket munkájukban. Gondoskodik arról, hogy megismerkedjenek az iskola kialakult gyakorlatával, hagyományaival, az iskolára vonatkozó jogszabályokkal, a házirenddel, az adminisztrációs teendőkkel, stb. Feladata a nevelő-oktató munka eredményességének vizsgálata, ellenőrzése. Vizsgákon elláthatja a vizsgaelnöki teendőket. A 2009/2010-es tanévben az intézményvezető-helyettesi feladatokat a megbízott munkaközösségvezető (művészeti ág) látja el. Szervezési, tanügy igazgatási feladatok Irányítja, segíti és ellenőrzi az iskola ügyvitelét, figyelemmel kíséri az intézményvezetői utasításokat, azok végrehajtását. Szervezi, ellenőrzi a tanszakok tanügy igazgatási feladatait, a naplók, összesítők, törzskönyvek, tandíjlap és egyéb okmányok vezetését, a változásokat rendszeresen bevezeti. Figyelemmel kíséri, ellenőrzi az iskolai tanszakainak létszámát. Felelős a leadott túlórák és helyettesítések adatainak helyességéért. Részanyagokkal, információkkal segíti az intézményvezető személyzeti munkáját. Elkészíti az iskola tanszakainak tantárgyfelosztását, órarendjét, a terembeosztásokat. A változásokat folyamatosan naprakészen vezeti. Gondoskodik a betegségek, egyéb okok miatt távollévő pedagógusok helyettesítéséről. Szervezi a beszámolókat, vizsgákat és a helyettesítéseket! Irányítja a beiskolázások, felvételi vizsgák rendjét, előkészíti az iskolai rendezvényeket, ünnepélyeket. Nyilvántartja a tanulók, nevelők szerepléseit. Irányítja a félévi és év végi értesítők egyeztetését. Számon tartja, elbírálja az osztályfolytatásra beadott kérvényeket. Munkaköréhez tartoznak az éves iskolai munkatervben meghatározott feladatok. Részt vesz az iskolai leltározásban. Munkájáról, tapasztalatairól rendszeresen beszámol az intézményvezetőnek. 10

5. Munkaközösség A közoktatási törvény 58. -a szerint: a nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. 1./ Az azonos művészeti ágban tanító pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. 2./ A szakmai munkaközösségek vezetőit (művészeti áganként) a munkaközösségek véleményének kikérését követően az intézményvezető bízza meg határozott vagy határozatlan időre. A megbízás többször meghosszabbítható, a megbízott munkaközösségvezető éves munkájának mérlegelése alapján. 3./ A munkaközösségek számát, létrehozását a nevelőtestület határozza meg a mindenkori Szervezeti és Működési Szabályzatban. 4./ A szakmai munkaközösségek munkáját (zeneművészeti ág, képző- és iparművészeti ág, táncművészeti ág, szín-és bábművészeti ág) munkaközösség vezetők irányítják. 5./ A szakmai munkaközösségek az iskolai munkaterv és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított éves munkatervek szerint tevékenykednek. 6./ A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban (11/1994. (VI. 8.) MKM r. 30. ) megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek döntenek működési rendjükről és munkaprogramjukról. A szakmai munkaközösségek döntenek szakterületükön: - a nevelőtestület által átruházott kérdésekről: o gyakorlati oktatás feladatainak összeghangolásában o az alkalmazott tankönyvek kiválasztásában o munkaközösség vezetőjének személyéről o szakmai kiállítások, rendezvények látogatásáról - a továbbképzési programokról, - az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. A szakmai munkaközösségek véleményét a nevelési, illetőleg a pedagógiai program elfogadásához, szakterületüket érintően be kell szerezni: A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületüknek megfelelően és a pedagógusok munkájában: - szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját; - részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés); - részt vesznek a taneszközök, segédeszközök, tanulmányi segédletek kiválasztásában; - pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása; - szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez; - összeállítják a felvételi, a program szerinti vizsgák és a művészeti vizsgák tételsorait, - segítik a pályakezdő pedagógusok, illetve az iskolába újonnan érkező kollégák munkáját; - felelősek a munkaközösség hatáskörébe tartozó anyagi eszközökért, szertári felszerelésekért; - segítséget nyújtanak a munkaközösség-vezetőnek a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez - javaslatot tesznek az intézményvezetőnek a költségvetésben, a szakmai előirányzatok tervezéséhez, majd a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásáról - a helyi tantervek elkészítése - javaslatot tesznek az intézményvezetőnek a saját tantárgycsoportjuk tantárgyfelosztására. - Javaslatot tesznek az intézményvezetőnek a pedagógus szükségletnek megfelelően álláspályázatok kiírására - Javaslatot tesznek az intézményvezetőnek a pedagógus továbbképzésben való részvételre. Az iskolai munkaközösségek kapcsolattartási rendje: 1. Iskolavezetéssel 11

- Részt vesznek a munkaközösségek tanévi eleji munkaterv előkészítő, elfogadó és a tanév végi értékelő értekezleten. - Minden hónap első csütörtökén értekezletet tartanak. - Gondoskodnak a munkaközösséget érintő folyamatos információáramlásról. - Az intézményvezető a munkavégzéshez szükséges információkat átadja a munkaközösség-vezetőnek, melyet a munkaközösség-vezetők továbbítanak a munkaközösség tagjainak. - Az érintett vezetők az IMIP-ben megfogalmazottak szerint és az éves belső ellenőrzési tervnek megfelelően ellátják a munkaközösség-vezetők és a munkaközösségi tagok teljesítmény-értékelésével kapcsolatos feladatokat. - Érintett vezetők jóváhagyják a munkaközösség-vezetők által ellenőrzött és aláírt tanmeneteket. 2. A munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje: - A munkaközösségek az éves munkaterveiket a tanévet előkészítő nevelőtestületi értekezletig elkészítik és a vezetőnek leadják. - A szakmai és pedagógiai feladatok elvégzésében a munkaközösségek közötti kapcsolattartásért a munkaközösség-vezetők felelnek. A tanévzáró értekezleten szóban beszámolnak a munkaközösség elért eredményeiről, elvégzett munkájáról és a feladatok teljesítéséről. 12

6. A munkaközösség vezető (művészeti ág) A munkaközösség vezetői tevékenységét az intézményvezető irányítása mellett, egymással együttműködve látja el. A munkaközösség-vezetők felelősek: A munkaközösség munkatervében rögzített feladatok végrehajtásáért. Felelős a munkaközösségben folyó munka megszervezéséért, ellenőrzéséért, elemzéséért az oktatási törvénynek megfelelően. Kötelessége a megfelelő információáramlás biztosítása az iskola vezetősége, az iskola és más közösségei és munkaközösség tagjai között. Javaslatokat ad a tantárgyfelosztáshoz, illetve, illetve az órarend kialakításhoz, tankönyvek kiválasztásához, megrendeléséhez. Szervezi a tanulók versenyeit, tervezi és szervezi a pedagógiai programban szereplő évközi és év végi vizsgákat. Összeállítja a félévi meghallgatások, és év végi beszámolók anyagát, feladatait. Segítséget nyújt a pedagógiai programban meghatározott tanórán kívüli tevékenységek megvalósításához. Szervezi és vezeti a tantárgyi programok, taneszközök folyamatos felülvizsgálatát és korrigálását. Támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját. Munkáját az intézményvezető irányítja. Kötelessége a törvények, helyi szabályozások betartása. Fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát. Javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására. Szervezi a pedagógusok továbbképzését. Összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert. 7. A vezető akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az intézményvezető akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörben, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével - teljes felelősséggel az intézményvezető-helyettes helyettesíti. Az intézményvezető tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Az intézményvezető és az intézményvezető-helyettes egyidejű tartós távolléte esetén a helyettesítésre az intézményvezető írásbeli megbízást ad, amellyel munkaközösség vezető bízható meg. 13

8. Iskolatitkár Feladata és kötelessége: Adatlapok, beírási naplók, nyilvántartási lapok pontos kitöltése, vezetése. Túlórák kiszámítása, nyilvántartása, lejelentése. Nyilvántartja az iskola bélyegzőit. Ellátja a tantestület és az intézményvezető gépelési, fénymásolási igényeit. Bizonyítvány másodlatokat készít. Értekezlet alkalmával elvégzi a jegyzőkönyv vezetését. Kezeli az ügyiratokat, azok iktatását, az iskola levelezését, a postázással kapcsolatos teendőket, az adminisztrációs feladatokat. Vezeti a postakönyvet, a bélyeggel kapcsolatos elszámolást intézi. Év végén bizonyítványok, naplók, anyakönyvek lerakását és bekötését végzi. Nyilvántartja az intézményvezető, tanárok elfoglaltságait, a határidőket. Beszerzi a tanügyigazgatáshoz, gazdasági munkához szükséges nyomtatványokat, irodai eszközöket. Nyilvántartja az évi rendes és rendkívüli szabadságokat. Gondoskodik arról, hogy a hatáskörébe utalt dokumentumok rendezett és bármikor ellenőrizhető állapotban legyenek, és az ügyviteli rendnek megfeleljenek. Fentieken kívül elvégzi mindazokat a feladatokat, amivel az intézményvezető vagy az intézményvezető helyettes megbízza. V. Az intézmény kapcsolattartási rendszere 1. A fenntartóval való kapcsolattartás Az iskola az oktatási előadón keresztül tart kapcsolatot a fenntartóval. Az iskola dolgozói - a jogszabályokban meghatározott kivételektől eltekintve - az intézményvezető útján fordulhatnak az irányító szervhez. Az intézményvezető a hozzá benyújtott kérést - a véleményével, javaslataival együtt - továbbítja. Az intézményvezető minden rendkívüli eseményről 24 órán belül jelentést tesz a fenntartó szervnek. E jelentési kötelezettség a következőkre terjed ki: A nevelő-oktató munkát tartósan akadályozó, vagy váratlanul fellépő esemény. A társadalmi tulajdonban bekövetkezett nagyobb kár. A dolgozók, vagy a tanulók súlyosabb balesete, a dolgozók súlyosabb fegyelmi, vagy büntetőjogi felelősségre vonást igénylő cselekménye. Minden olyan esemény, amelyről a nevelő-oktató munkára gyakorolt hatása miatt - az intézményvezető megítélése szerint - a fenntartó szervek tájékoztatása szükséges. 2. Az iskolavezetés és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás rendje A művészeti alapiskolában a szülők a törvényben meghatározott jogaik érvényesítésére munkaközösségeket hozhatnak létre. A szülői munkaközösség dönt saját működéséről. A szülői munkaközösség iskolaszintű képviselőjével az intézményvezető tart kapcsolatot. - Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői munkaközösségnek az SZMSZ vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az intézményvezető kéri meg az írásos anyagok átadásával. - A szülői munkaközösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet, véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. - Az intézmény szülői munkaközösségének az intézményvezető tanévenként legalább egy alkalommal, tájékoztatás ad az intézmény munkájáról. A diákok vélemény nyilvánításának módja: - Észrevételeit jelzi a szaktanárnak, aki azt továbbítja az intézményvezető felé - Közvetlenül is felkeresheti az intézményvezetőt 14

3. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja Az iskolát a külső kapcsolatokban az intézményvezető képviseli. Az iskolarendszeres kapcsolatot tart: - Az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával. A Hallható Hang Alapítvány kuratóriumának elnöke /az iskola tanára/ évi négy alkalommal tájékoztatja a kuratórium tagjait az intézmény munkájáról. - Körösmenti Táncegyüttes Alapítványával - A tanulók iskoláival. A művészeti iskola órarendje elkészítésénél alkalmazkodik az általános és középiskolák elfoglaltságához. Amennyiben a foglalkozások ideje megváltozik az órák védelme érdekében a változásokat egyeztetni kell. Az iskolák tanulói a Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény engedélye alapján részt vehetnek művelődési, kulturális és ismeretterjesztő rendezvényeken. A Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igény szerint tájékoztatást nyújt a tanuló előmeneteléről, magatartásáról. A NAT művészeti területeinek oktatásában az intézmény ismeretterjesztő foglalkozásokkal, rendezvényekkel segítséget nyújt. A Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanárai közreműködnek az egyéb oktatási intézmények rendezvényein. - A város egyéb intézményeivel. Az iskola együttműködési megállapodás alapján igénybe veszi a Művelődési Központ helyiségeit. A rendezvények szervezésében, lebonyolításában az iskola pedagógusai segítséget nyújtanak. Az iskola segítséget kap zenei és képzőművészeti oktatásaihoz a Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskolától, zenei oktatásában Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Óvodától és a Kis Bálint Általános Iskola és Óvodától. Hangversenyei, kiállításai megrendezéséhez a Közművelődési-Közgyűjteményi és Turisztikai Szolgáltató Intézmény Katona József Művelődési Központ telephelye, Endrődi Tájház és Helytörténeti Gyűjteménytől, Déryné Közösségi Háztól, a Határ Győző Városi Könyvtártól, Városi Önkormányzattól. - Egészségügyi szolgáltatóval Az intézmény dolgozói kétévente egy alkalommal, kötelező orvosi vizsgálaton vesznek részt. - Más művészeti alapiskolákkal. Az iskola vezetése és pedagógusai szakmai kapcsolatot tartanak az azonos tanszakok tanáraival, ennek formája személyes tapasztalatcsere. - A Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Országos Szövetségével. Az iskola képviselteti magát a szövetség tanácskozásain, kongresszusain VI. A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Ktv. 56-57. -ai határozzák meg. A nevelőtestület az alapfokú művészetoktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. Az intézmény nevelőtestülete nevelési és oktatási kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A szaktanárok adminisztrációs ellenőrzéséért és betartatásáért az intézményvezető és helyettese felelős. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: - A Pedagógiai Pprogram és módosításának elfogadás. 15

- A SZMSZ elfogadása és módosítása. - Az éves munkaterv elfogadása. - Az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása. - A nevelőtestület képviseletébe eljáró pedagógus kiválasztása. - A Házirend elfogadása. - A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása. - A tanulók fegyelmi ügyeinek elbírálása. - Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt. 16

VII. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságra hozatala Az alapdokumentumokat (SZMSZ-t, a pedagógiai programot, munkatervet, beszámolót, házirendet) elfogadás után az intézmény a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. Ennek módjai: Az SZMSZ, Pedagógiai Program, Munkaterv, Beszámoló, Házirend kifüggesztésre kerül a tanáriban, az aula információs faliújságán. Az alapdokumentumokat és ezek mellékleteit az irodában bocsátjuk minden érdeklődő rendelkezésére előre egyeztetett időpontban. A Házirendet beiratkozáskor minden tanuló kézhez kapja. A Házirendet tanév első óráján szóban is kihirdetjük. VIII. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásra is. A nevelőoktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az intézményvezető és helyettese felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését, az ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzések lefolytatásáról az intézményvezető dönt. 1. Ellenőrzésre jogosultak intézményvezető intézményvezető-helyettes munkaközösség vezetők (művészeti áganként), szaktanárok külön megbízás szerint Az intézményvezető és helyettese az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzik a munkaközösség vezetők (művészeti áganként) munkáját, melynek egyik eszköze a beszámoltatás. A munkaközösség vezetők (művészeti áganként) ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő saját területeiken végzik. 2. Az ellenőrzés módszerei A tanórák, a tanórákon kívüli foglalkozások, a beszámolók, a hangversenyek, bemutatók látogatása. A tanulói munkák vizsgálata. Írásos dokumentumok vizsgálata. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség (művészeti ág) tagjaival kell megbeszélni. Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. 17

IX. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok Az iskola hagyományainak ápolása, jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei: Tanévnyitó és tanévzáró ünnepély Növendékhangversenyek Képzőművészeti kiállítások Táncbemutatók Szín- és bábművészeti bemutatók Zenei Világnap Tánc Világnapja Karácsonyi Ünnepségek Anyák napja Nyári tábor Hősök Napja Az ünnepélyek tartalmukban és külsőségükben szolgálják a művészeti nevelés ügyét, segítsék elő a közösség fejlesztését, tartsák a kapcsolatot a különböző nemzedékek között. X. A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, eljárási rendje A felvételi vizsgákat május közepétől, június közepéig kell megtartani, szeptember első hetében az esetleges üres helyek betöltésére pótfelvételi vizsgát lehet tartani. Új tanuló felvételéről - a felvételi bizottság javaslatát figyelembe véve - az intézményvezető dönt. A felvétel eredményét írásban, vagy az iskola hirdetőtábláján kell a tanulókkal és a szülőkkel közölni. Ha egy tanszakra több jelentkező van, mint férőhely, a jelentkezőket a vizsga eredménye és az alkati megfelelés alapján kell rangsorolni. A tanulók osztályba sorolására - a felvételin nyújtott teljesítményük alapján - a felvételi bizottság tesz javaslatot. A főtárgy, a kötelezőtárgy és a választható tárgy osztályba sorolása eltérhet egymástól. Ha a tanuló az intézmény magasabb évfolyamára kéri felvételét, a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetni. Kérelméről egy felvételi bizottság különbözeti vizsga alapján dönt, az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának az adott évfolyamra meghatározott rendelkezései alapján. XI. A tanulói jogviszony megszűnésének szabályai, eljárási rendje Megszűnik a tanulói jogviszony: Az intézményben, ha a szülő, illetve a nagykorú tanuló bejelenti, hogy kimarad az iskolából, a bejelentésben megjelölt napon, továbbá az utolsó alapfokú évfolyam utolsó napján, ha a tanuló nem tesz művészeti alapvizsgát, valamint az utolsó továbbképző évfolyam záróvizsga letételének napján, illetve ha a tanuló nem tesz záróvizsgát, az utolsó évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány kiállításának napján. Ha a tanuló tanulói jogviszonyát fizetési hátralék miatt az intézményvezető a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján. E rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a tanuló hátrányos helyzetű. Megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki az iskolában igazolatlanul tíz tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább kettő alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. XII. Az iskola munkarendje Alapfokú művészeti iskolánk zeneművészeti, képző- és iparművészeti, táncművészeti és szín- bábművészeti ágon folytat oktató-nevelő munkát. Intézményünkben az alapfokú művészetoktatás délután, az órarend szerinti időpontokban kezdődik. 18

Az intézmény a szervezeti és működési szabályzat szerint hétfőtől-szombatig, az órarendekben rögzített időben tartja a tanítási óráit. A próbaterem és a képzőművészeti tanszak épülete a tanórák előtt tizenöt perccel nyit ki, és a tanórák végéig tart nyitva. Az iskolában hétvégén (szombaton) is van tanítás, ilyenkor az intézmény rendjéért a foglalkozást tartó tanár tartozik felelősséggel. A tanulónak a csoportos tanítási órára az óra előtt úgy kell megérkeznie, hogy az órakezdésre felkészült legyen (átöltözzön, kipakolja a felszerelését). Az egyéni órára legalább 5 perccel az órakezdés előtt kell megérkezni. Az órarend és foglalkozási rend által behatárolt tanulmányi időben (tanítási időben) az iskola épülete csak a szaktanár engedélyével hagyható el. A foglalkozásoktól való távolmaradás engedélyezését, kiskorú tanuló esetében a szülő vagy gondviselő kérheti. Miután a gyermek egyéni illetve csoportos óráján részt vett, intézményünkből haza távozik. Az iskola a rendezvények, szünetek, ünnepek, alkotónapok rendjét az éves munkaterv alapján mindenki számára hozzáférhető helyen közli, a tanév megszokott rendjétől eltérő változásokról írásban tájékoztat. Az iskola növendéke csak a főtárgy tanár engedélyével közreműködhet iskolán kívüli rendezvényen, előadáson. XIII. A helyiségek használatának rendje Az előtérben, a szaktantermekben, a folyosókon, az öltözőben, mosdóban kötelesek fegyelmezett magatartást tanúsítani, ügyelni azok rendjére, tisztaságára. A szaktantermek felszerelésének használata kizárólag a szaktanteremért felelős tanár engedélyével lehetséges. A csoportos órák tantermeiben csak szaktanári felügyelet mellett tartózkodhatnak tanulók. A könyvtár szolgáltatásai a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott nyitvatartási és kölcsönzési idő alatt állnak rendelkezésére, a könyvtárat a tanulók csak főtárgy tanáruk közvetítésével használhatják. A tanulóért érkező felnőtt az épület előtt, illetve eső esetén az előtérben levő fedett térben tartózkodhat. A Diákönkormányzat, a Szülői Munkaközösség, az iskola Hallható Hang Alapítványa, valamint a Csillagpor Művészeti Egyesület díjmentesen használhatja az iskola helyiségeit. XIV. Fizetési kötelezettség szabálya A mindenkori Költségvetési törvény, valamint a fenntartó határozza meg a térítési díj és tandíj összegét, valamint a térítési díj és tandíj befizetésének határidejét. A tanulmányi eredmény alapján járó és szociális helyzet alapján adhat kedvezményeket. /19/1996 Képviselő-testületi rendelet/ Részletfizetési kérelmet október 1-ig kell benyújtani a szülőknek. Térítési díjak befizetési határideje: október 31. Részletfizetés esetén: 1. részlet befizetésének időpontja: október 31. 2. részlet befizetésének időpontja: november 15. 3. részlet befizetésének időpontja: december 31. A térítési díjak befizetése történhet készpénzzel, illetve csekkel. Az előképző 1. és 2. évfolyamán, valamint az alapfok első félévében / új tanuló esetén 5%-nak megfelelő térítési díjat köteles fizetni. A szaktanárok vezetik a beszedett térítési és tandíjakról a nyilvántartást, nyugtát adnak. A díjakkal vagy a befizetést igazoló csekk másolatokkal a fenntartó által meghatározott időpontig el kell számolnia az iskolatitkárnak. Azt a tanulót, aki nem fizeti be a térítési díjat, töröljük a tanuló nyilvántartásból. 19

A térítési díjak mértékéről, a kedvezményekről a beiratkozáskor tájékoztatni kell a szülőt. A tanulót megilleti az a jog, hogy a nevelési-oktatási intézményben családja anyagi helyzetétől, szociális körülményeitől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes tanszerellátásban részesüljön, továbbá engedélyt kapjon a fizetési kötelezettségek (térítési díj) mérséklésére. Kérelemre a (19/1996.) Képviselő-testületi rendelet alapján megállapítható térítési díj a./ 25%-át el kell engedni abban az esetben, ha a tanuló családjában az 1 főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori összegű saját jogú öregségi nyugdíj 1,5-szeresét. b./ 50%-át el kell engedni, ha a tanuló családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori kötelező legkisebb összegű saját jogú öregségi nyugdíjat. Az intézmény vezetője egyéni elbírálás alapján, a tanuló szociális körülményeit figyelembe véve, a hátrányos helyzetű családok (három gyermekes családok, gyermeket egyedül nevelők, munkanélküliség a családban, szülők tartós betegsége) esetén. Minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, a testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos és az autista tanuló részére. Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló részéren ingyenes egy alapfokú művészetoktatásban való részvétel. Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapította, ezen belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei az iskolai felvételi körzet megállapításával összefüggésben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás alapján készült statisztikai adatszolgáltatás, a gyermeket, tanulót megillető szolgáltatás megállapításához a szülő nyilatkozata szerint legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, továbbá az a gyermek, az a tanuló, akit tartós nevelésbe vettek. Térítési díjkedvezményt az iskola által adott igénylő lapon lehet igényelni, mellékelve a szülők kereseti kimutatását, valamint az eltartottak számának közlését. A kedvezmény egy tanévre szól. Az igénylőlap beadási határideje: november 15. XV. A tanév rendje A tanév helyi rendjét - a jogszabály figyelembevételével az iskola munkaterve határozza meg. A szorgalmi idő kezdő és bejező napját - a jogszabálynak megfelelően az intézményvezető határozza meg. Az órarend szerint megtartott foglalkozásokon felül tanítási napnak kell tekinteni a tanterv által előírt meghallgatásokat, a tanév végi beszámolót, a növendékhangversenyeket, bemutatókat, ha azokon a tanuló és a tanár részvétele kötelező. A tanítási és tanítás nélküli munkanapok száma: az évenként kiadott rendelet szerint. 1. A tanítási, képzési idő Az alapfokú művészetoktatási intézményben a normatív költségvetési hozzájárulás meghatározásánál akkor lehet a tanulót egy tanulóként figyelembe venni, ha a tanítási év átlagában, tanítási hetenként a tanuló részére biztosított négy foglalkozás együttes időtartama - zeneművészeti ágban csak egyéni foglalkozás, illetve egyéni és csoportos foglalkozás esetén legalább százötven perc, - kizárólag csoportos foglalkozás esetén minden művészeti ágban legalább száznyolcvan perc. A tanuló térítési díj ellenében igénybe vett heti tanórai foglalkozásainak összes időtartama nem haladhatja meg a háromszáz percet. Ha a tanuló több alapfokú művészetoktatási intézménnyel létesít tanulói jogviszonyt, vagy egy alapfokú művészetoktatási intézményben több művészeti képzésben vesz részt (több tanszakra jár), a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy melyik iskolában (tanszakon) vesz részt művészeti képzésben térítési díj fizetési kötelezettség mellett. Az intézmény vezetője köteles a szülőtől a nyilatkozatot beszerezni. A fentiekben meghatározott idő számításánál az alapfokú művészetoktatási intézmény által a tanuló részére biztosított foglalkozások idejét kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a tanuló azokon részt vett vagy igazoltan, illetve igazolatlanul távol maradt. 20

2. A tanítási órák rendje Az alapfokú művészeti oktatási intézménybe járó tanulók e tevékenységüket kötelesek az osztályfőnöküknek bejelenteni, illetve az egyéb más intézmény munkájában /sport,/ való részvételükről előzetesen az alapfokú művészetoktatási intézmény intézményvezetőjét tájékoztatni. A tanulók óráit úgy kell beosztani, hogy azok ne ütközzenek az általános és középiskola tanítási óráival, illetőleg munkaidejével. A főtárgyi órák beosztásánál ügyelni kell arra, hogy a távolabb lakó tanulók óráit - ha lehetséges - kapcsoljuk a kötelező tárgyi órákhoz. A csoportos órákat szünet beiktatásával kell megtartani. Kivételes esetben - a körülményektől függően - az intézményvezető másképp is rendelkezhet. Ahol a tanulók többsége távol lakik az iskolától, illetőleg ha ezt a tanulók elfoglaltsága indokolja, csoportos órák (előképző, csoportos HEK és a B tagozatosok óráinak kivételével) heti egy alkalomra összevonhatók. A megtartott órákat főtárgyi naplóban dátum szerint, a szolfézs, illetőleg a kötelező tantárgyi órákat az említett tantárgyi naplókban sorszám és dátum szerint kell feltüntetni. A zenén kívüli művészeti tanszakok óráit tantárgyi naplókban, sorszám és dátum szerint kell feltüntetni. A tanítási órák zavartalansága érdekében a tanárt és a tanulót az óráról kihívni, vagy a tanítási órát más módon zavarni nem szabad. A tanítási órán illetéktelen személy nem tartózkodhat. A tanítási órák látogatására jogosultakon kívül az intézményvezető - indokolt esetben - engedélyt adhat óralátogatásra. A tanár köteles a tanítási idő előtt tíz perccel a tanítás színhelyén megjelenni. A tanár a növendék hiányzása esetén sem hagyhatja el az iskola épületét, illetve az épület elhagyását köteles bejelenteni. A tanulók órarend szerinti munkájában bekövetkezett változást a tanár negyvennyolc órán belül köteles jelenteni az intézményvezetőnek. A tanítás este nyolc óráig tarthat, felnőtt tanuló esetén ez az intézményvezető engedélyével meghosszabbítható. Az iskolában folyó szakmai munka rendjét, beosztását, időtartamát - tanszakonkénti tantervét és óratervét - külön jogszabály írja elő. 3. A tanulók mulasztásának igazolása A tanuló előzetes engedély nélkül csak indokolt esetben (betegség, iskolai elfoglaltság, közlekedési nehézségek) maradhat távol a főtárgy, kötelezőtárgyi órákról, foglalkozásokról. Az órarend szerinti foglalkozásokról való távolmaradást nyolc napon belül igazolni kell. Az igazolást a szülő, az orvos, az iskola pedagógusa adhat. A mulasztásokat és azok igazolását a tájékoztató füzetbe is be kell vezetni. Kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása esetén a szülőt írásban értesíteni kell. Az óra megkezdése után érkező tanuló késését a tanár a naplóban bejegyzi. Ha az óra megkezdése után, több mint 10 perccel érkezik meg, akkor távolléte hiányzásnak minősül. A késések ideje összeadódik. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Ha az igazolatlan mulasztások ismétlődnek, az intézményvezető köteles a tanulót, illetve szüleit annak következményeire legalább két alkalommal írásban figyelmeztetni. Az alapfokú művészetoktatási intézményben tíz tanítási óránál igazolatlanul többet mulasztók esetén - a jogszabály erejénél fogva - megszűnik a tanuló jogviszonya. XVI. A munkaterv elkészítése Az alapfokú művészeti oktatási intézmény munkatervét az intézményvezető, a munkaközösség vezetők (művészeti áganként) javaslatai, a szülői munkaközösség véleményének figyelembevételével készíti elő megvitatásra. A munkaterv végleges kialakításáról és elfogadásáról a nevelőtestület határoz. 21

A munkaterv kiterjed a nevelő-oktató munkával kapcsolatos feladatok konkrét megfogalmazására, az irányítás, az ellenőrzés, a továbbképzés, továbbá az iskola társadalmi vonatkozású, valamint a személyzeti és gazdasági feladataira. Magában foglalja a munkaközösségi (művészeti ág) programokat is, a feladatokat határidőkkel, a felelősök megnevezésével, az évenként ismétlődő teendőket időbeli sorrendben tartalmazza. Az intézményvezető a munkaterv egy példányát megküldi az oktatási előadónak. XVII. Értekezletek A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az iskola intézményvezető hívja össze. 1. Tanévnyitó értekezlet Augusztus hó utolsó hetében az intézményvezető által kijelölt napon tanévnyitó értekezletet kell tartani. Ezen az intézményvezető ismerteti a nyáron végzett munkát, az új tanév főbb feladatait, és a nevelőtestület elé terjeszti a munkaterve vonatkozó javaslatát. 2. Félévi értekezlet Eltérő rendelkezés hiányában legkésőbb január 31-ig kell megtartani. Ezen az intézményvezető elemzi az első félévi munkát, és tájékoztatást nyújt a következő félév feladatairól. 3. Tanévzáró értekezlet Az utolsó tanításnapot követő nyolc napon belül kell megtartani. Ezen az intézményvezető elemzi, értékeli a tanév nevelő-oktató munkáját, a munkatervi feladatok végrehajtását. Ismerteti a Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény nyári tervét, az ügyeleti beosztást, és a következő tanév előkészítéséhez szükséges tudnivalókat. A félévi és a tanévzáró értekezleten értékelni kell a pedagógiai munkát, a nevelőtestület megállapításairól, a pedagógiai munka értékeléséről - az értekezleten készült jegyzőkönyv megküldésével - az iskola köteles tájékoztatni a fenntartót. 4. Nevelési értekezlet Az éves munkatervben meghatározott időpontokban kell tartani, tárgya bármely nevelési kérdés lehet, amelyet a nevelőtestület határoz meg. A nevelési értekezlet témájától függően a nevelőtestület határozatot, állásfoglalást hozhat. 5. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet Az intézményvezető rendkívüli értekezletet hívhat össze, ha fontos ok azt szükségessé teszi. Az intézményvezető a rendkívüli értekezlet összehívásáról a napirend három nappal korábban történő kihirdetésével intézkedik. Rendkívüli értekezletet köteles összehívni, ha azt a nevelőtestület legalább egyharmada aláírásával, valamint az ok megjelölésével kezdeményez. Rendkívüli értekezlet összehívását szülői munkaközösség is kezdeményezhet, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. Az értekezletet tanítási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések: - A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv, az iskola munkára irányuló átfogó beszámoló elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat. - Az intézményvezető az előterjesztés írásos anyagát az értekezlet előtt legalább nyolc nappal átadja a munkaközösség vezetőknek (művészeti ág), valamint gondoskodik a kifüggesztésről. - A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési, vagy véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét is meg kell hívni. - A nevelőtestület a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Amennyiben a tantestület úgy dönt, az intézményvezető titkos szavazást rendel el. - Az értekezleten a nevelőtestület minden tagjának részt kell venni, ez alól - alapos indok esetén - az intézményvezető adhat felmentést. - Az értekezlet jegyzőkönyvét az iskolatitkár vezeti. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő három munkanapon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítésre felkért két pedagógus írják alá. A jegyzőkönyv másolatát az irattárban kell elhelyezni. A jegyzőkönyvekbe a nevelőtestület tagjai, valamint az iskola munkájának ellenőrzésével megbízott szervek betekinthetnek. 22