HU HU HU
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.08.03 COM(2010) 418 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK Átfogó jelentés a garanciaalap működéséről SEC(2010) 968 ES ES
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés Az uniós költségvetésnek a nemteljesítések miatti garancialehívásokkal szembeni védelmét 1994 óta biztosító alap... 1 2. Az alap működése 2007 2009 között... 1 2.1. Az alap hatáskörébe tartozó műveletek... 1 2.1.1. A kockázatok nyomon követése... 2 2.1.2. Az EBB külső hitelnyújtása az EBB-nek nyújtott garanciák nagyságrendje és fő kockázati jellemzői... 2 2.1.3. Az alap által fedezett makroszintű pénzügyi támogatás... 3 2.1.4. Az alap hatáskörébe tartozó Euratom-műveletek... 3 2.2. Az alap feltöltése jó tapasztalatok az új feltöltési mechanizmus kapcsán... 3 2.3. Az új feltöltési mechanizmus egyéb paraméterei... 4 3. Az alap vagyonának kezelése nehéz piaci környezetben az alap alakulása és teljesítménye 2007 2009 között... 4 3.1. A válság időszaka... 4 3.2. Az alap portfóliójának alakulása... 5 4. A célráta értékelése... 5 4.1. A hitelkockázati profil elemzése... 5 4.2. Célráta... 6 5. Az alap külső szakértő általi értékelése... 6 5.1. Főbb megállapítások:... 6 5.2. Ajánlások:... 7 5.3. A célráta egyedi mennyiségi értékelése... 7 5.4. A pénzügyi válság hatása a makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtott kölcsönök volumenének növekedése... 8 5.5. Az EBB-folyósítások gyorsuló ütemének lehetséges hatása... 8 5.6. Ajánlások a 2013 utáni következő pénzügyi kerethez... 8 5.7. A 2006. évi átfogó jelentésben az alap vagyonának kezelésére vonatkozóan felvetett intézményi megoldások felülvizsgálata... 8 6. Következtetés... 10 ES ES
1. BEVEZETÉS AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉSNEK A NEMTELJESÍTÉSEK MIATTI GARANCIALEHÍVÁSOKKAL SZEMBENI VÉDELMÉT 1994 ÓTA BIZTOSÍTÓ ALAP A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapot (a továbbiakban: az alap) az 1994. október 31- i 2728/94/EK, Euratom tanácsi rendelet 1 hozta létre 1994-ben abból a célból, hogy védelmet biztosítson az Unió költségvetésének abban az esetben, ha az Európai Unió által nyújtott vagy garantált kölcsönök kedvezményezettje nem teljesíti fizetési kötelezettségét. Az alapról szóló rendeletet háromszor módosították 2 és jelenleg a 2009. május 25-i 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendeletnek (kodifikált változat) 3 megfelelően működik. Az alap működését háromszor vizsgálták felül, 1998-ban, 2003-ban és 2006-ban. A 2006. évi utolsó felülvizsgálat után új feltöltési mechanizmust vezettek be, amely 2007-ben lépett hatályba. A Tanács és a Bizottság között létrejött intézményközi megállapodás 4 megállapította, hogy a garanciaalap működéséről szóló következő átfogó jelentésnek tartalmaznia kell az új feltöltési mechanizmus teljes elemzését. Ennek keretében a Bizottság 2009 szeptemberében külső tanácsadó céget bízott meg a garanciaalap értékelésével abból a célból, hogy elemezze az új feltöltési mechanizmus működését és az alap különböző paramétereit, különösen a 9 %-os feltöltési célrátát. A bizottsági szolgálati munkadokumentum (a továbbiakban: a munkadokumentum) grafikonokkal és táblázatokkal egészíti ki ezt a jelentést. E jelentés megállapítja, hogy a garanciaalap jelenlegi rendszere jól működik és az új feltöltési mechanizmus megfelel az elvárásoknak. Ezt a véleményt alátámasztják a garanciaalap külső szakértő általi értékelésének megállapításai, többek között annak megerősítése, hogy a 9 %-os célráta tekintettel az alap által fedezett kockázatokra megfelelő. Ebből következően a jelentés megállapítja, hogy jelenleg nincs szükség az alap jogalapjának vagy az alap bármely paraméterének módosítására. 2. AZ ALAP MŰKÖDÉSE 2007 2009 KÖZÖTT 2.1. Az alap hatáskörébe tartozó műveletek Az alap fedezete alá tartozó hitelezési műveletek három különböző, uniós költségvetési garanciával rendelkező eszközzel kapcsolatosak: az Európai Beruházási Bank (EBB) külső kölcsöneire és kölcsöngaranciáira nyújtott garanciák, az Euratom külső kölcsönei és az EU által makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) keretében harmadik országoknak nyújtott kölcsönök. Az alap szervezeti ábrája, amely a munkadokumentumban található, bemutatja az alap működését és az ahhoz kapcsolódó pénzmozgásokat. 1 2 3 4 2728/94/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 293., 1994.11.12., 1. o.) 1149/1999/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 139., 1999.6.2., 1. o.); 2273/2004/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 396., 2004.12.31., 28. o.); 89/2007/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 22., 2007.1.31., 1. o.) HL L 145., 2009.6.10., 10. o. 2005/0025 (CNS) (2007. január 16.). HU 1 HU
2.1.1. A kockázatok nyomon követése Az alap harmadik országoknak nyújtott kölcsönök és kölcsöngaranciák kockázatára biztosít fedezetet. 2009 végén az alap 16,361 milliárd EUR összegű garantált kölcsönre nyújtott fedezetet, ebből 16,239 milliárd EUR volt a kinnlevőség és 122 millió EUR volt a felhalmozott kamat; az EBB jelenlegi külső mandátumának 5 2007-ben kezdődött végrehajtása óta a fedezett kinnlevő összeg évente átlagosan 15 %-kal növekedett, 16 361 millió EUR-ra. Az alap által fedezett kinnlevő összeg növekedése nem jelenti azt, hogy az alap a fedezett euroösszeghez viszonyítva nagyobb kockázatot visel. Az alap által viselt kockázat nyomon követése alapján a kockázat az új műveletek hitelkockázata tekintetében nem változik, amennyiben az új kölcsönöket olyan projektekre nyújtják, amelyek kockázati profilja megegyezik a jelenlegi kölcsönportfólió kockázati profiljával (lásd a munkadokumentum 5. szakaszában levő ábrát). 2000 óta ez a helyzet. Ezért az előző átfogó jelentés 2006-ban arra a következtetésre jutott, hogy a célráta szintje 9 % marad. 2.1.2. Az EBB külső hitelnyújtása az EBB-nek nyújtott garanciák nagyságrendje és fő kockázati jellemzői Az alap által fedezett teljes kinnlevő összeg körülbelül 97 %-a az EBB által harmadik országbeli projektekre adott kölcsönökre nyújtott kölcsöngaranciából áll. A jelenlegi mandátum tervezett végrehajtása alapján megállapítható, hogy az alap által fedezett kockázat tekintetében a jövőben továbbra is megmarad az EBB-garanciák túlsúlya. Ha a garantált kölcsön kedvezményezettje az esedékesség időpontjában nem törleszt, az EBB felszólítja a Bizottságot, hogy a Bizottság és az EBB között létrejött garanciamegállapodással összhangban fizesse meg a nem teljesítő adós helyett az esedékes összeget. Amennyiben az EBB az uniós garancia mellett egy másik közszektorbeli vagy magánkezes garanciájával is rendelkezik, akkor az uniós garancia lehívása előtt ezeket a garanciákat veszi igénybe. 1. ábra: Az alap által fedezett EBB-műveletek aránya 2009-ben (esedékes tőketartozás és kamat) MFA 3% Eur atom 0% EBB 97% Az uniós garancia a harmadik országbeli garantált kölcsönügyletek minden hitelkockázatára kiterjed. Az EBB által egy állammal kötött, illetve közszférabeli vagy magánszférabeli 5 A mandátum az EU költségvetése által az EBB-nek biztosított garanciakeretre vonatkozik. A mandátumok nyújtása általában a pénzügyi keret időtartamára (jelenleg a 2007 és 2013 közötti időszak) vonatkozik és felosztásuk régiónként és tevékenységenként történik. HU 2 HU
szereplővel kötött és az állam által garantált valamennyi finanszírozási művelet ipso facto átfogó garanciával fedezett. Más típusú műveletek, nevezetesen a magánszektorbeli műveletek esetében a garancia az egyértelműen meghatározott, politikai kockázatot jelentő eseményekre korlátozódik. 2.1.3. Az alap által fedezett makroszintű pénzügyi támogatás Az alap által fedezett ilyen jellegű ügyletek során az Európai Unió kölcsönt vesz fel a pénzügyi piacokon, majd a felvett összeget továbbkölcsönzi ( back-to-back alapon) nem tagállamok részére (makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtott kölcsönök). A Tanácsnak a makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtott valamennyi kölcsönt egyedileg kell engedélyeznie. A kölcsön törlesztőrészleteinek esedékességét úgy tervezik, hogy egy időbe essenek az Unió által felvett kölcsön törlesztőrészleteivel. 2.1.4. Az alap hatáskörébe tartozó Euratom-műveletek Az Euratom-hitelnyújtási eszköz a tagállamok (77/270/Euratom határozat) vagy egyes harmadik országok (Ukrajna, Oroszország, illetve Örményország; 94/179/Euratom határozat) projektjeinek finanszírozására használható. A Tanács 1990-ben a hitelfelvétel határát 4 milliárd EUR-ban állapította meg, amelyből mintegy 3,4 milliárd EUR folyósítását hagyták jóvá és hajtották végre. A Bizottság 2002-ben a hitelfelvételi határ 4 milliárd EUR-ról 6 milliárd EUR-ra való emelését javasolta, a Tanács még nem döntött az ügyben. A makroszintű pénzügyi támogatások keretében nyújtott kölcsönökhöz hasonlóan az Euratom is kölcsönt vesz fel a pénzügyi piacokon, majd a felvett összeget továbbkölcsönzi ( back-toback alapon) egyes harmadik országokban a nukleáris energia területén aktív vállalatok részére. A kölcsön törlesztőrészleteinek esedékességét úgy tervezik, hogy egy időbe essenek az Euratom által felvett kölcsönök törlesztőrészleteivel. Az Euratom-műveletek aránya 2009-ben nem volt jelentős (1 %-nál kevesebb), a tőketartozás és a kamatok alap által fedezett teljes kinnlevő összegéhez képest (lásd a fenti 1. ábrát). 2.2. Az alap feltöltése jó tapasztalatok az új feltöltési mechanizmus kapcsán A 2007-ben bevezetett új feltöltési mechanizmus megváltoztatta az alap feltöltési szabályait, megszüntetve a korábbi gyakorlatot, amelynek lényege az volt, hogy az alapot az aláírt kölcsönszerződésekre vonatkozó előrejelzésekre építve, a tényleges folyósításoktól függetlenül töltik fel. Az új feltöltési mechanizmus most már a nettó folyósításokon alapul. E változás révén teljesült a fő célkitűzés, vagyis az alap működésének javulása azáltal, hogy immár évente egy alkalommal kerül sor az Unió költségvetése és az alap között átutalásra, és az alap és a költségvetés közötti eszközáramlás precízebben tervezhető. Mivel a feltöltés a garantált kölcsönök megfigyelt nettó folyósítása alapján történik, a feltöltéshez szükséges költségvetési forrásokat megfelelő időben be lehet állítani a szokásos költségvetési eljárásba. Ez a változás megszüntette a korábbi feltöltési mechanizmus keretében megfigyelt, strukturális szempontból túlzott feltöltést, amely az alap létrehozásának időszakában megfelelő volt. Ahogy a munkadokumentum 2. táblázatában látható, a 2007 2011 közötti jelenlegi pénzügyi keret első felében a költségvetési hatóság döntésének megfelelően rendelkezésre álló, évi 200 millió EUR összegű költségvetési forrás több mint elegendő volt az alap feltöltéséhez. Azonban az alap 2012-re és 2013-ra vonatkozó az EBB külső hitelnyújtási mandátumának végrehajtásától függő feltöltési szükségletének becslése azt jelzi, hogy az alapnak körülbelül HU 3 HU
598 millió EUR-ra lehet szüksége. A 2012 2013-ra vonatkozó indikatív pénzügyi programozásba beállított összeg 400 millió EUR. Ezt kiegészíti az alap vagyona után kapott kamat (lásd a 3.2. szakaszt). A felhasznált és becsült összes forrás a 2007 2013 közötti időszak egészében várhatóan jóval a 2007 2013 közötti pénzügyi keretben eredetileg előirányzott 1,4 milliárd EUR teljes összeg alatt marad. A költségvetésből az alapba való összes átutalás és a költségvetésben elkülönített teljes összeg aránya a 2007 2013 közötti időszak végén várhatóan körülbelül 60 % lesz. 2.3. Az új feltöltési mechanizmus egyéb paraméterei Az uniós költségvetés sokkhatásoktól való védelme érdekében a feltöltési mechanizmus kiegyenlítő mechanizmust irányoz elő, amelynek célja, hogy jelentős nemteljesítések esetén korlátozza az alapba átutalt éves összeget. Emellett úgynevezett küszöbértékek bevezetésére került sor. Ezek célja, hogy a költségvetési hatóság folyamatosan tájékoztatást kapjon az alap nagyobb veszteségeiről (a küszöbérték 80 %, vagyis ha az alap értéke a célösszeg 80 %-a alá csökken), illetve a Bizottságot jelentést készítésére ösztönözzék azokról a kivételes intézkedésekről, amelyek az alap újrafeltöltéséhez szükségessé válhatnak (a küszöbérték 70 %). A kiegyenlítő mechanizmus a következőképpen működik: Ha egy vagy több nemteljesítés eredményeként az alap által egy adott évben fedezendő összeg meghaladja a 100 millió EUR-t (aminek a költségvetési hatása a késedelem utáni [n+2]. év elején jelentkezik), a 100 millió EUR fölötti összeg legfeljebb 100 millió EUR összegű éves részletekben a következő években visszafizetésre kerül az alapba. Az éves részlet nagysága 100 millió EUR vagy a fennmaradó esedékes összeg, attól függően, hogy melyik az alacsonyabb (a 480/2009/EK rendelet 6. cikke). Az új feltöltési mechanizmus végrehajtása óta nem aktiválták a kiegyenlítő mechanizmust, mivel ebben az időszakban nem került sor az alap lehívására. 3. AZ ALAP VAGYONÁNAK KEZELÉSE NEHÉZ PIACI KÖRNYEZETBEN AZ ALAP ALAKULÁSA ÉS TELJESÍTMÉNYE 2007 2009 KÖZÖTT 3.1. A válság időszaka A 2007 és 2009 közötti időszakban az alap portfóliójának abszolút hozama mindig pozitív maradt és nem következett be a pénzügyi válság miatti tőkeveszteség. Sem a külső és a belső auditorok, sem az Európai Számvevőszék részéről nem merültek fel aggályok az alap vagyonának kezelésével kapcsolatban, amelyet az EBB a Bizottság szolgálatainak felügyelete mellett végez. Az EBB nehéz piaci körülmények között rendkívül sikeresen kezelte az alap vagyonát a Bizottság felügyelete mellett. A 2007 és 2009 közötti időszak egészében az alap abszolút hozama összességében átlagosan évente +4,6928 % volt Mindazonáltal a globális pénzügyi piacok közelmúltban lezajlott legsúlyosabb válsága fényében az alap teljesítménye átlagosan évente 15,27 bázisponttal maradt el a referenciaindextől. A garanciaalap portfóliójában kezelt összes eszköz piaci értéke 2009. december 31-én EUR 1 240,5 millió EUR volt (beleértve a készpénzt), 3,01 évre módosított futamidő mellett. HU 4 HU
3.2. Az alap portfóliójának alakulása A munkadokumentum 2. ábrája jelzi, hogy az alap volumene az új feltöltési mechanizmus bevezetését követően 2007-ben csökkent, majd 2008-ban növekedett és 2009-ben elérte az 1 240,5 millió EUR-t. A 2007. évi csökkenés azzal magyarázható, hogy a jelenlegi EBB külső mandátum kezdetén a kölcsönök folyósítása lassú volt, ami 125,75 millió EUR többletet eredményezett, amelyet átutaltak az alapból a költségvetésnek. Az alap eszközállománya 2007 óta évente átlagosan +2,5 %-kal növekedett. Az alap eszközállományának értéke tovább növekedik és 2013-ban el kell érnie a 2,2 milliárd EUR-t. Az alap eszközállományának értékére vonatkozóan előre jelzett növekedés a külső hitelezési mandátum 2010. évi folyósítási ütemének valószínű gyorsulásával és a makroszintű pénzügyi támogatás keretében zajló műveletek várható növekedésével magyarázható (lásd a munkadokumentum 6. és 7. szakaszát). Az alap másik fő bevételi forrását a vonatkozó költségvetési sorból történő feltöltésen kívül az alap eszközállománya után kapott kamatok jelentik. Az alap vagyona után kapott kamatok 2007 óta esnek, mivel a piaci kamatlábak általánosan az eddigi legalacsonyabb mértékre csökkentek. A 2007 és 2009 közötti időszakban kapott kamat összege 146 millió EUR-t tett ki (lásd a munkadokumentum 1. táblázatát: pénzmozgások az alap létrehozása óta). 2009 végén az alap teljes eszközállománya 1 240,5 millió EUR volt (piaci érték). A vagyon 84,3 %-át kötvényekben, 15,6 %-át lekötött betétekben, 0,1 %-át pedig folyószámlákon tartották. 4. A CÉLRÁTA ÉRTÉKELÉSE Az alap jogalapja 2006-ban módosult azzal a céllal, hogy 2007-ben új feltöltési mechanizmust vezessenek be 6, a Bizottság pedig vállalta, hogy ebben az átfogó jelentésben értékeli az új mechanizmus működését. Emellett megállapodás született arról, hogy felül kell vizsgálni az alap fő paramétereinek, mindenekelőtt a 9 %-os célrátának a megfelelőségét (az alap mérete és a fedezett kockázatok teljes összege közötti arány). 4.1. A hitelkockázati profil elemzése Az alap hitelkockázati profilja a 2006. évi utolsó átfogó jelentés óta nem változott (lásd a fenti 2.1.1. pontot és a munkadokumentum 5. szakaszának ábráit; az alap által fedezett kölcsönök kockázati profilja 2006-ban és 2009-ben). Ugyanebben az időszakban nem került sor az alap lehívására nemteljesítés fedezése céljából. Az alap által fedezett kölcsönök hitelkockázati elemzése azt jelzi, hogy nincs szükség a célráta módosítására. A kölcsön kedvezményezettjének nemteljesítésével összefüggő kockázat tükröződik a 9 %-os célráta fenntartásában. Meg kell említeni, hogy a 2009. évi garantált kölcsönportfólió körülbelül 14 %-ának hitelminősítése B szintűnél alacsonyabb (Moody's vagy annak megfelelő minősítés), ami azt jelenti, hogy a fő hitelminősítő intézetek által különböző időtartamokra közzétett, az országkockázattal összefüggő különböző hitelminősítésekhez tartozó korábbi kumulatív nemteljesítések mértéke alapján a nemteljesítés valószínűsége egy éven belül nem elhanyagolható. Az országkockázati profil viszonylagos stabilitása az alap által fedezett hitelnyújtási műveletek földrajzi eloszlásának köszönhető, ami 2000 és 2009 között viszonylag állandó volt. Ez a stabilitás az EBB-mandátum eloszlásával magyarázható, mivel az előző és a 6 [Lásd a 2. lábjegyzetet.] HU 5 HU
jelenlegi mandátum tekintetében a hitelnyújtási műveletek megoszlása hasonló. A hitelnyújtási műveletek mintegy 81 %-a a mediterrán országokra, valamint a lehetséges tagjelölt és tagjelölt országokra összpontosul (lásd a munkadokumentum 3. ábráját: az alap által fedezett hitelnyújtási műveletek földrajzi eloszlása 2009-ben). Az alap 42 országra kiterjedően fedezi a nemteljesítés hitelkockázatát. A 10 legmagasabb hitelkockázatú országhoz tartozik a teljes kockázat mintegy 81 %-a. 2009-ben a legmagasabb hitelkockázatú országban a kockázat az összes kockázat 27 %-át teszi ki. 1994 óta az alapból összesen mintegy 478 millió EUR összegű lehívás történt és a visszafizetési ráta 100 %-os volt (lásd a munkadokumentum 1. táblázatát). Az utolsó lehívásokra 2003-ban és 2004-ben került sor az Argentin Köztársasággal összefüggésben, amelyek összege körülbelül 10 millió USD-t tett ki. Ezeket az összegeket 2004-ben és 2008- ban büntetőkamattal együtt teljes mértékben visszafizették. 4.2. Célráta Legutóbbi megfigyeléseink és az alap által fedezett jelenlegi hitelnyújtási műveletek hitelkockázati profiljának elemzése alapján megállapítható, hogy az alap fő paramétere (a 9 %-os célráta) megfelelő mértékű az alap által viselt kockázat és a pénzügyi válság hatásának következtében esetleg változó hitelkockázat figyelembevételéhez. 5. AZ ALAP KÜLSŐ SZAKÉRTŐ ÁLTALI ÉRTÉKELÉSE Az alap értékelését a GHK Consulting és a Volterra Consulting végezte el 2009 szeptembere és 2010 februárja között. Az értékelés célja az volt, hogy megvizsgálja az alap jelentőségét, hatékonyságát és eredményességét, különös tekintettel az alap fő paramétereinek, mindenekelőtt a célrátának a megfelelőségére. Az értékelő kérdések tekintetében a tanulmány számos minőségi és mennyiségi módszert ötvözött, többek között elméleti kutatást és elemzést, interjúkat, valamint mennyiségi kockázatmodellezést (Monte Carlo szimulációk). 5.1. Főbb megállapítások: Az alap az EU külső hitelnyújtásához kapcsolódó kockázatok kezelésének hatékony és eredményes eszköze; az alap működtetésének költségei mérsékeltek az alap által biztosított költségvetési védelemhez és stabilitáshoz képest; az alap jelenlegi igazgatási módszerei hatékonyan működnek és megfelelnek a célnak; a 9 %-os feltöltési ráta megfelelő mértékű és a veszteségekkel szemben elegendő tartalékot biztosít. A mennyiségi értékelés azt jelzi, hogy húszévente egy veszteség még felgyorsult HU 6 HU
körülmények között 7 (olyan típusú nemteljesítés esetén, amelyet az EU hitelnyújtása terén eddig nem tapasztaltak) is valószínűleg kezelhető; a feltöltési mechanizmus megfelelően jól veszi figyelembe az alap kockázati profilját. Tekintettel annak valószínűtlenségére, hogy az alap átlépi a 80 %-os vagy a 70 %-os küszöbértéket, a jelenlegi mechanizmus megfelelően lehetővé teszi a törlesztés elmaradása miatti kockázat viselését. Ami az alap számára előirányzott költségvetési források megfelelőségét illeti, az értékelés következtetései a következők: A veszteségek miatt az alapnak teljesített kifizetéseket a kiegyenlítő mechanizmus a 100 millió EUR küszöbértéken belül tartja. A modellezés eredménye azt jelzi, hogy a kiegyenlítő mechanizmus és a 100 millió EUR összegű küszöbérték megfelelő; az előrejelzések szerint az alapba irányuló azon kifizetések, amelyek a kiegészítő folyósításokból erednek, a 200 millió EUR-t kitevő jelenlegi éves költségvetési keret fölé emelkednek. 5.2. Ajánlások: Az alapnak továbbra is garanciát kell nyújtania az EU külső hitelnyújtási műveleteire; az alap célrátáját 9 %-on kell tartani; de rendszeresen felül kell vizsgálni; a következő pénzügyi keretben az alap számára előirányzott költségvetési forrásoknak jobban kell tükrözniük a feltöltési szükséglet várt profilját. Ennek megfelelően körültekintő lenne az éves költségvetési keretet 250 300 millió EUR közötti összegre emelni; további elemzést kell végezni annak meghatározása érdekében, hogy a Bizottság (az EBBvel összehasonlítva) ugyanolyan minőségű portfóliókezelési tevékenységet tudna-e végezni kisebb költséggel (az EBB-nek fizetett igazgatási díjhoz képest). 5.3. A célráta egyedi mennyiségi értékelése Az alap külső értékelése, amely többek között az alap kockázati profiljának mennyiségi elemzésére és az alap eszközállományának megfelelő szintjére összpontosított, megerősítette a Bizottság szolgálatainak azon következtetését, amely szerint a 9 %-os célráta lehetővé teszi, hogy az alap teljesítse fő célkitűzését, vagyis biztosítsa a likviditási tartalékot az EU hitelfelvevőinek nemteljesítése esetén, valamint a folyamatos költségvetési stabilitást. A tanulmány megerősíti, hogy az alap által fedezett kölcsönök és garantált kölcsönműveletek jelenlegi hitelkockázatának összefüggésében a jelenlegi 9 %-os szint megfelelő. A külső tanácsadók által végzett érzékenységi vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a célráta jelenlegi szinten (9 %) való tartása a portfólió kockázati profiljára tekintettel prudens megközelítés, amely már figyelembe veszi a nemteljesítések valószínűsége körüli 7 Az alapot általában csak azért hívják le, hogy adott időpontban ellentételezzenek egy elmaradt törlesztést (kamat- és/vagy tőketörlesztést). Ez azt jelenti, hogy a jövőben esedékes törlesztések teljes összege csak idővel befolyásolja az alapot, amikor ezek a törlesztések esedékessé válnak. Elvben egy elmaradt törlesztés után a hitelező követelheti az összes később esedékes összeg visszafizetését, ha azok törlesztése a jövőben nem várható. Az alapra ható legnagyobb stressz szimulálása érdekében a mennyiségi elemzés olyan esetet is modellezett, amelyben az elmaradt fizetés az összes jövőben esedékes részlet kifizetésének felgyorsulását váltja ki. HU 7 HU
elkerülhetetlen bizonytalanság mértékét. A célráta jelenlegi 9 %-os szintjének csökkentése, ami lehetővé tenné az alap feltöltésének finanszírozását szolgáló költségvetési források kisebb mértékű igénybevételét, nem lenne prudens megközelítés. Ez különösen igaz az alap által fedezett jelenlegi kölcsönportfólió kockázati profilját figyelembe véve és annak ismeretében, hogy a pénzügyi válság nyomán számos országban romlott a gazdasági helyzet. 5.4. A pénzügyi válság hatása a makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtott kölcsönök volumenének növekedése A nemzetközi pénzügyi válság intenzitása ahhoz vezetett, hogy számos csatlakozás előtt álló és szomszédos ország formális vagy informális úton a Bizottsághoz fordult makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtandó kölcsönért. A makroszintű pénzügyi támogatás keretében ezeknek az országoknak nyújtandó esetleges kölcsönök végrehajtása 2010 2011- ben körülbelül 1,5 milliárd EUR összeget tenne ki (a 2011 utáni időszakra nincs előrejelzés) és a kölcsönfolyósítások ütemétől függően legkorábban 2012-ben legfeljebb további 135 millió EUR összeget jelent majd az alap feltöltése tekintetében. 5.5. Az EBB-folyósítások gyorsuló ütemének lehetséges hatása A jelenlegi mandátum keretében aláírt EBB-kölcsönök folyósításának 2007 és 2009 között megfigyelt üteme lassú volt. Ebből következően a költségvetésből az alapba történő éves átutalások lényegesen a rendelkezésre álló költségvetési eszközök alatt maradtak. Az EBBfolyósítások ütemének lehetséges gyorsulása a makroszintű pénzügyi támogatási műveletek körülbelül 1,5 milliárd EUR összeggel való növekedésével együtt azt jelzi, hogy az alap számára rendelkezésre álló költségvetési eszközök valószínűleg nem lesznek elegendőek, ha a 2012 és 2013 közötti időszakban nem növekszik az alap feltöltését szolgáló költségvetési sor összege. Ez a pénzügyi keret végéig, 2013-ig növelné a 01 04 01 14. költségvetési sorra (az alap feltöltése) nehezedő nyomást. 5.6. Ajánlások a 2013 utáni következő pénzügyi kerethez Az alap 2014 utáni költségvetési szükségletét nehéz megbecsülni. Ez főként az EU pénzügyi struktúrájának jövőbeli reformjától függ (a Camdessus-jelentés 8 alapján), konkrétabban az EBB-nek az új pénzügyi keretek kapcsán meghatározott új külső mandátumától. Az alap értékelése során szimulációkat végeztek arra az esetre, ha a következő pénzügyi keretben a jelenlegi mandátum megismétlésére kerülne sor. A szimuláció eredménye megerősíti, hogy az EBB-folyósítások profilja ismét jelentősen befolyásolja majd az alap feltöltési szükségletét (lásd a munkadokumentum 9. szakaszát). A jelenlegi helyzet ismeretében nem ajánlott az alap éves átalány-költségvetésből való feltöltése. Ezt a szempontot a 2013 utáni következő pénzügyi keret kidolgozásakor figyelembe kell venni. 5.7. A 2006. évi átfogó jelentésben az alap vagyonának kezelésére vonatkozóan felvetett intézményi megoldások felülvizsgálata Az EP költségvetési bizottsága 2003-ban felvetette azt a kérdést, hogy a Bizottság vagy az EBB kezelje-e az alap portfólióját. E javaslat egyetlen indoka az alap vagyonának közvetlenül a Bizottság általi kezelésével járó lehetséges költségelőny lenne. Semmilyen jel nem utal arra, hogy az EBB vagyonkezelésének színvonalát kritizálni lehetne és egy ilyen változás indokolt 8 A Camdessus-jelentést a bölcsek egy csoportja készítette az EBB külső hitelezési mandátumának 2010. februári félidős felülvizsgálata keretében. HU 8 HU
lenne. Mindazonáltal csak az EBB és a Bizottság igazgatási költségeinek összehasonlító elemzése tudná biztosítani az említett módosításra irányuló javaslathoz szükséges tényeket. Jelenleg nem állnak rendelkezésre megbízható, részletes adatok arra vonatkozóan, hogy az EBB-vel összehasonlítva mekkora lenne a Bizottság alternatív költsége az alap vagyonának közvetlen kezelése esetén. A Bizottság később dönt arról, hogy szükség van-e ilyen elemzés elvégzésére. Az erről szóló döntésig nem készül az EBB-vel kötött megállapodás módosítására vonatkozó javaslat. HU 9 HU
6. KÖVETKEZTETÉS Az új feltöltési mechanizmus a megfigyelt nettó folyósításokon alapuló feltöltés révén a költségvetési eljárásra vonatkozóan előirányzott javulást eredményezte. Ennek következtében javult az alap feltöltésének költségvetési eljárása. Az alap által fedezett kockázat és az alap 9 %-os célrátájának alapos mennyiségi elemzése azt jelzi, hogy ez a célráta és az alap egyéb fő paraméterei megfelelőek. A Bizottság ezért nem tartja szükségesnek a célráta vagy az alap egyéb paramétereinek módosítását. Mindazonáltal ezeket a paramétereket rendszeresen felül kell vizsgálni annak mérlegelése érdekében, hogy továbbra is kellő mértékben figyelembe veszik-e az alap által viselt kockázati profilt. Ennek a felülvizsgálatnak az előterjesztésére az alap működéséről szóló következő jelentés keretében, 2013-ban kerül sor. A jelenlegi pénzügyi keretben az alap számára előirányzott összes költségvetési forrás elegendő, bár változik az alap feltöltési szükségletének profilja. Ezt a 2013 utáni pénzügyi keret tervezése során figyelembe kell venni. HU 10 HU