NYME GEO GEODÉZIA TANSZÉK MÉRNÖKGEODÉZIA TANTÁRGYI KÓD: GBNFMGEOB és GBLFMGEOB Mérnöki létesítmények alapponthálózatai Vízszintes alapponthálózatok
Mérnöki létesítmények alapponthálózatai Állami alapponthálózat Mérnökgeodéziai alapponthálózatok A helymeghatározó adatok száma magassági vízszintes térbeli magassági vízszintes térbeli Rendűség szerint Területi kiterjedés szerint Aktív-passzív hálózattípus Magassági: elsőrendű másodrendű harmadrendű negyedrendű helyi országos világ Permanes állomások Vízszintes elsőrendű harmadrendű negyedrendű ötödrendű felmérési Feladatfüggő Alaphálózat (felsőrendű) Kitűzési, Felmérési, Mozgásvizsgálati hálózat Feladatfüggő Helyi (lokális) Feladatfüggő Automatizált mozgásvizsgálati hálózatok
Mérnöki létesítmények alapponthálózatai Mérnökgeodéziai vízszintes alapponthálózatok Elhelyezkedésük szerint építési területen (terepen) épületen belül földalatti térségek Meghatározási mód: irányméréses távméréses (hossz) vegyes GNSS fotogrammetriai Alak: háromszög négyszög sokszögelési
Vízszintes alapponthálózatok létesítésének általános elvei CÉL: különböző létesítmények, mint pl. az ipartelepek, üzemek, lakótelepek, vonalas létesítmények, vízerőművek stb. tervezésével, kivitelezésével, üzemeltetésével, mozgásvizsgálatával kapcsolatos geodéziai munkálatokhoz vízszintes értelemben egységes alapot biztosítsanak. ALAPPONTHÁLÓZAT LÉTESÍTENDŐ: a beruhárási alaptérkép készítéséhez szükséges felmérésekhez kitűzésekhez a kivitelezés ellenőrző méréseihez a megvalósult állapot felméréséhez a közművek felméréséhez a mozgásvizsgálati mérésekhez Eltérő követelményrendszer
Vízszintes alapponthálózatok létesítésének általános elvei A LÉTESÍTMÉNYEK ALAPPONTHÁLÓZATAINAK FAJTÁI: felsőrendű (alap) hálózat alsórendű hálózat felmérési kitűzési (esetleg négyszög) NEM MEREV A TERÜLETI KITERJEDÉSTŐL FÜGGŐEN PL. VÁLTOZHAT A FOKOZATOK SZÁMA GYAKRAN NEM VÁLIK SZÉT
ALAPELVEK: A létesítmények felsőrendű hálózata Alsórendű hálózat létrehozásához alapot biztosítson Szabatos kitűzésekhez Megbízhatóság: az országos felsőrendű (esetleg IV.) alappontokéval azonos Kiépítése szükséges: a) több üzemből, blokkból álló nagy kiterjedésű (több km2 területű) ipartelepek; b) alagutak, földalatti vasutak; c) vízerőművek, vagy hidak; d) lakótelepek; e) több km hosszú nyomvonalas létesítmények építése során, továbbá; f) ahol azt különleges előírások vagy pontossági körülmények megkívánják.
A létesítmények felsőrendű hálózata ALAPELVEK: Az országos felsőrendű hálózat pontjait célszerű felhasználni Felhasználás előtt a hálózatrész vizsgálandó Állandósítási mód (épség) Pontok elhelyezkedése (sűrűség) pl. Közrefogja-e az építési területet Hálózatrész megbízhatósága Ha közvetlenül nem felhasználható: Gazdaságosan átalakítható-e? Eredeti mérések alapján a hálózat újraszámítása (vetület nélküli helyi hálózatként) Pontok újraállandósítása(fömi) Önálló hálózat létrehozása (és bekapcsolása)
A létesítmények felsőrendű hálózata A hálózattal szemben elvárt pontossági követelmények: Hálózat megbízhatósága jellemezhető: A pontok koordináta középhibáival A hálózati pontok közötti távolságok középhibáival Ezekből számítható értékekkel A hálózat megbízhatóságával támasztott igényeket megszabják: A felmérések pontossági követelményei (l. Geodéziai hálózatok) A kitűzések pontossági követelményei Építési tűrés (l. később) Általában: Általános célú kitűzések 1/10000 relatív középhiba Szabatos kitűzések 1/20000-1/40000 Szabatos, nagy távolságú 1/40000-1/100.000
A létesítmények felsőrendű hálózata HÁLÓZAT VIZSGÁLATA: A pontok relatív helyzete megfelelő-e? (Nincs az alapponthálózatra előírt relatív pontossági értéket meghaladó ellentmondás) A pontok koordinátáiból számított távolságok hosszegysége megegyezik-e a törvényes méterrel. A pontok relatív helyzetének vizsgálata: 1. Vizsgálat a lineáris eltérések alapján Eredeti mérések Saját észlelések Lineáris eltérések négyzetes középértéke: Vizsgált átlagos irányhossz: Lineáris eltérésekből számított relatív középhiba: Mértékegység!
A létesítmények felsőrendű hálózata A pontok relatív helyzetének vizsgálata: 2. Vizsgálat a koordináta középhibák alapján (FÖMI) Ponthiba számítása: Közepes ponthiba: Közepes ponthibák négyzetes középértéke: A hálózatrészt jellemző relatív középhiba:
A létesítmények felsőrendű hálózata A pontok relatív helyzetének vizsgálata: 3. Vizsgálat a hálózati oldalak távolságainak középhibái alapján Mért távolságok középhibái: Távolsági középhibák négyzetes középértéke: A hálózatrészt jellemző relatív középhiba:
A létesítmények felsőrendű hálózata A hálózat metrikusságának vizsgálata: Terepi mérésekkel meghatározzuk a vizsgált hálózati oldalakat van Adott koordinátákból kell Alapfelületi Vetületi redukció figyelembevétele Méretaránytényező <>1 figyelembe lehet(kell) venni
Az önálló hálózatok kialakítása ALAPELVEK: Első lépésként az alaphálózatok első fokozatát építjük ki Jellemzően csak nagy kiterjedésű beruházások esetén fejlesztjük tovább a hálózatot. A hálózat alakja a beruházási terület alakjához igazítandó. Pl. nagy ipartelep
Pl. vonalas létesítmény Az önálló hálózatok kialakítása
Az önálló hálózatok kialakítása Pl. mozgásvizsgálati hálózat 1.egyenlő rendűek az alap- és a vizsgálatai pontok
Az önálló hálózatok kialakítása Pl. mozgásvizsgálati hálózat 2. különböző rendűek az alap- és a vizsgálatai pontok
A hálózat bekapcsolása az országos rendszerbe Szükségesség: M2 tervezési segédlet előírása Esetei: A két hálózat megegyezik Önálló hálózat bekapcsolása Országos alaphálózat pontjaival alappontsűrítéssel Transzformációs paraméterek (3, illetve 4 paraméter) nincs közös pont egy közös pont több közös pont 1.Nincs közös pont: Legalább egy pont meghatározása
A hálózat bekapcsolása az országos rendszerbe 2.Egy közös pont (M1,M2): Több fordulóban tájékozó iránysorozat mérése (a hálózati mérésektől függetlenül)
A hálózat bekapcsolása az országos rendszerbe
A hálózat bekapcsolása az országos rendszerbe A tájékozás elvégzése után a hálózati pontok számíthatóak az országos rendszerben. Nincs adat a méretarány-tényezőről. 3.Több közös pont: Egybevágósági Helmert-féle transzformáció méretaránytényező
A hálózat bekapcsolása az országos rendszerbe Az önálló hálózat alapsíkjának és koordináta-rendszerének megválasztása Feladatfüggő
A hálózat bekapcsolása az országos rendszerbe Az önálló hálózat alapsíkjának és koordináta-rendszerének megválasztása http://www.agt.bme.hu/tantargyak/web/atvalt.html
A hálózat pontjainak állandósítása M2 segédlet: ajánlások pl. A5 szabályzat előírásai Tulajdonságok: - nagy pontpusztulás - építési terület: olcsó, monolit pontjelek - egy emberes felmérések támogatása - építés közben változó terepszint Alappontok tervezésére szempontok: - a hálózat létesítésének célja (felmérési, mozgásvizsgálati) - terep, talajviszonyok (pl. mozgásvizsgálati pontok) - építési körülmények (pontelhelyezés, generáltervezővel egyeztetve) - pontossági követelmények (l. létesítés célja) - felhasználás időtartalma
A hálózat pontjainak állandósítása Könnyen felvetíthető
A hálózat pontjainak állandósítása
régen A hálózat pontjainak állandósítása
A hálózat pontjainak állandósítása Tripód: autópályaépítés Pontpusztulás
Speciális pontelhelyezés A hálózat pontjainak állandósítása
Felmérési hálózat Kialakítás célja: - tervezés előtti részletes felmérés - állapotrögzítő felmérések -belső terek (üzemcsarnokok, irodaházak, műemlékek) felmérése a megkövetelt tartalommal elvégezhető legyen, Meghatározható: a létesítmény alaphálózatáról (ha van) az országos rendszerben A pontok állandósítására, meghatározási módra, a megbízhatósági mérőszámokra az alapponsűrítési előírások érvényesek (l. geodéziai hálózatok).
Kitűzési (gyakran derékszögű) hálózat DERÉKSZÖGŰ NÉGYSZÖGHÁLÓZAT, BENNE AZ ALAPPONTOK A KOORDINÁTA TENGELYEKKEL PÁRHUZAMOS EGYENESEKEN ÉS (LEHETŐLEG) KEREK KOORDINÁTAÉRTÉKŰ HELYEKEN HELYEZKEDNEK EL. OTT CÉLSZERŰ KIALAKÍTANI, AHOL: SOK A KITŰZÉSI ÉS BEMÉRÉSI FELADAT ÉS ADOTTAK A TERÜLETI ÉS MŰSZAKI FELTÉTELEK FELADATA KETTŐS: LÉTESÍTMÉNYEK (pl. egy csarnok) TÉRBELI ELHELYEZÉSE LÉTESÍTMÉNYEK SZERKEZETI ELEMEINEK (pl. csarnok tartópilléreinek) ELHELYEZÉSÉ FAJTÁI: ÜZEMI ÉS SZERELÉSI HÁLÓZAT (MIKRO HÁLÓZAT)
Kitűzési (régebben gyakran derékszögű) hálózat
Kitűzési (régebben gyakran derékszögű) hálózat épületen belül
+ x Kitűzési hálózat koordináta rendszere Fejlesztésre szánt terület y = 1000,00 x = 4000,00 I. Építési főirány II. Építési főirány y = 3000,00 x = 4500,00 + y
KITŰZÉSI HÁLÓZATOK TERVEZÉSE PONTOK HELYÉT ÉS SŰRŰSÉGÉT A TERVEZÉSI TÉRKÉPEN TERVEZHETJÜK MEG HELYKIVÁLASZTÁS SZEMPONTJAI: A PONTOK FENNMARADÁSA BIZTOSÍTVA LEGYEN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FŐPONTOKRA (SAROKPONTOK, ALAPVONAL VÉGPONTOK - I. RENDŰ 300-400 M-RE LEVŐ PONTOK) KÖZEL A KITŰZÉSI FELADATHOZ (l. létrehozásának szükségessége), TÁVOL AZ ALAPOZÁS MUNKAGÖDÖRTŐL PONTSŰRŰSÉG: ÁLTALÁNOS RECEPT NEM ADHATÓ 50-100 M II. RENDŰ VAGY SZAKASZ PONTOK ENNÉL RÖVIDEBB IS LEHET (PL. 20 M), HA A KITŰZÉSI FELADAT INDOKOLJA
KITŰZÉSI HÁLÓZAT PONTOSSÁGA MEGHATÁROZZA A KITŰZÉS CÉLJA TÉRBELI ELHELYEZÉSHEZ SZERKEZETI KITŰZÉSEKHEZ AZ ÉPÍTÉSI TŰRÉSEKBŐL (e) KELL LEVEZETNI t= n*e t = MEGENGEDETT KITŰZÉSI ELTÉRÉS (vagy kitűzési tűrés) e = ÉPÍTÉSI TŰRÉS n = 0,2 0,6 A KITŰZÉS PONTOSSÁGÁTÓL FÜGG A KITŰZÉS PONTOSSÁGÁNAK ISMERETÉBEN A HÁLÓZAT PONTOSSÁGÁT ANNAK 0,6-0,7 SZERESÉBEN KELL FELVENNI PÉLDA: LEGYEN A SZERKEZETI MÉRET 15 m ÉS t = 5 mm t DEFINÍCIÓJÁBÓL KÖVETKEZŐEN HIBAHATÁR JELLEGŰ MENNYISÉG KERESSÜK A HÁLÓZAT PONTOSSÁGÁT (RELATÍV KÖZÉPHIBÁJÁT) AZ 1/H-t
KITŰZÉSI HÁLÓZAT PONTOSSÁGA Építési tűrés ÉPÍTÉSI TŰRÉS Méretfogalmak: TM: tényleges méret N: elméleti méret FH: felső határméret AH: alsó határméret Méretletérések: TE: tényleges eltérés FE: felső határeltérés AE: alsó határeltérés T (tűrés): az a méretszórás, amely gyártási és felhasználási szempontból egyaránt megengedhető. T = FH AH= N + FE (N AE)= FE + AE
KITŰZÉSI HÁLÓZAT PONTOSSÁGA Építési tűrés ÉPÍTÉSI TŰRÉS T = f (méret, jelleg)
KITŰZÉSI HÁLÓZAT PONTOSSÁGA MEGHATÁROZZA A KITŰZÉS CÉLJA TÉRBELI ELHELYEZÉSHEZ SZERKEZETI KITŰZÉSEKHEZ AZ ÉPÍTÉSI TŰRÉSEKBŐL (e) KELL LEVEZETNI t= n*e t = MEGENGEDETT KITŰZÉSI ELTÉRÉS (vagy kitűzési tűrés) e = ÉPÍTÉSI TŰRÉS n = 0,2 0,6 A KITŰZÉS PONTOSSÁGÁTÓL FÜGG A KITŰZÉS PONTOSSÁGÁNAK ISMERETÉBEN A HÁLÓZAT PONTOSSÁGÁT ANNAK 0,6-0,7 SZERESÉBEN KELL FELVENNI. PÉLDA: LEGYEN A SZERKEZETI MÉRET 15 m ÉS t = 5 mm t DEFINÍCIÓJÁBÓL KÖVETKEZŐEN HIBAHATÁR JELLEGŰ MENNYISÉG KERESSÜK A HÁLÓZAT PONTOSSÁGÁT (RELATÍV KÖZÉPHIBÁJÁT) AZ 1/H-t
INDULJUNK A KÖVETKEZŐ ADATOKBÓL LEGYEN A KITŰZÉS PONTOSSÁGA: t = 5 mm EBBŐL A HÁLÓZAT PONTOSSÁGA SZÁMÍTHATÓ: 0.6*5 = 3 mm m = 1/3*t 1 mm ( három σ szabály) EBBŐL A SZERKEZETI MÉRETET IS ISMERVE (15 m) 1/H = 1/15 000 1/H ISMERETÉBEN VEZETHETŐ LE MINDEN TOVÁBBI PONTOSSÁGI MÉRŐSZÁM: ÍGY AZ ALAPVONALMÉRÉS RELATÍV KÖZÉPHIBÁJA 1/A = 1/(1.4*H) EBBŐL A = 1.4*H AZ ALAPVONAL HOSSZMÉRÉSÉNEK KÖZÉPHIBÁJA: m mm = D/A (D-t mm-ben kell behelyettesíteni) HA 1/H = 1/ 15 000 AKKOR 1/A = 1/ 21 000 ÉS HA D= 500 m akkor m D = ± 2,3 cm
A HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSÁNAK MUNKASZAKASZAI 1. AZ ÉPÍTÉSI FŐIRÁNY(OK) KITŰZÉSE VONALAS LÉTESÍTMÉNY TENGELYÉHEZ KÖTVE IRÁNYSZÖGGEL MEGADVA 2. AZ ALAPVONAL KITŰZÉSE, HOSSZÁNAK MEGHATÁROZÁSA HELYÉNEK KIJELÖLÉS TERVEZÉSI TÉRKÉPRE TILTOTT TERVEZÉSI SÁV (1,5 2,0 m) VÉGPONTOK ÁLLANDÓSÍTÁSA TÁVMÉRÉS SZAKASZPONTOK ÁLLANDÓSÍTÁSA ELLENŐRZÉS (EGYENESRE MÉRÉSSEL) 3. A HÁLÓZATI PONTOK KITŰZÉSE ÉS ÁLLANDÓSÍTÁSA 4. KOORDINÁTASZÁMÍTÁS 5. ELLENŐRZÉS
A HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSÁNAK MUNKASZAKASZAI 2. AZ ALAPVONAL KITŰZÉSE, HOSSZÁNAK MEGHATÁROZÁSA HELYÉNEK KIJELÖLÉS TERVEZÉSI TÉRKÉPRE TILTOTT TERVEZÉSI SÁV (1,5 2,0 m) VÉGPONTOK ÁLLANDÓSÍTÁSA TÁVMÉRÉS SZAKASZPONTOK ÁLLANDÓSÍTÁSA SZAKASZPONTOK ELLENŐRZÉSE (EGYENESRE MÉRÉSSEL) a b ε E E mm a b ε = 1000 a+ b ρ " " a és b HOSSZAKAT ELEGENDŐ m ÉLESEN ISMERNI ISMÉTLÉS A KÖVETKEZŐ GEOMETRIAI FELTÉTELEK TELJESÜLÉSÉIG: A PONT AZ ALAPVONALON VAN A PONT A TERVEZETT KEREK KOORDINÁTÉRTÉKŰ HELYEN VAN
A HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSÁNAK MUNKASZAKASZAI C D A 1 2 B
A HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSÁNAK MUNKASZAKASZAI 3. A HÁLÓZATI PONTOK KITŰZÉSE ÉS ÁLLANDÓSÍTÁSA 3.1. KIS HÁLÓZATOK (RÖVID OLDALAK) ESETÉBEN SAROKPONTOK KITŰZÉSE POLÁRIS KOORDINÁTA MÉRÉSSEL (A KOORDINÁTÁK ISMERTEK) TOVÁBB PONTOK MÉRÉSI VONALPONTKÉNT HA PONTOSABB KITŰZÉSRE VAN SZÜKSÉG, AKKOR A SAROKPONTOK ELŐZETES PONTHELYEK JAVÍTÁS TÖBBFORDULÓS IRÁNYMÉRÉSEKBŐL SZÁMÍTOTT LINEÁRIS ELTÉRÉSEKKEL
A HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSÁNAK MUNKASZAKASZAI E C Előzetes ponthely C pont előzetes kitűzése A-tól T távolságra α többfordulós iránymérésből T E ( o 90 α) mm = T " mm ρ ekkor ρ= 206 264,8 α A 1 2 B
A HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSÁNAK MUNKASZAKASZAI 3.2. NAGY HÁLÓZATOK ESETÉN (VAGY SZABATOS KIS HÁLÓZATOKNÁL) HASONLÓ A MENET: 3.2.1. AZ ELŐZETES PONTHELYEK KITŰZÉSE 3.2.2. HÁLÓZAT- MEGHATÁROZÓ MÉRÉSEK 3.2.3. A HÁLÓZAT KIEGYENLÍTÉSE A KIEGYENLÍTETT KOORDINÁTÁK ÉS AZ ELMÉLETI (TERVEZETT) PONTHELY ALAPJÁN SZÁMÍTJUK A JAVÍTÁSOKAT (δ és t) számított ponthely δ Y t X tervezett ponthely
A HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSÁNAK MUNKASZAKASZAI A HÁLÓZATI PONTOK ÁLLANDÓSÍTÁSA: ELŐZETES KITŰZÉSNÉL (FAKARÓ) NÉHÁNY cm KÖRÜLI PONTOSÁGGAL, MAJD VB. KŐ VAGY MONOLIT BETON OSZLOP A FEDŐLAPON FÉMLEMEZZEL (10X10 cm VAGY NAGYOBB), A KÖZPONTOT UTÓLAG A KORREKCIÓK ALAPJÁN JELÖLJÜK (FÚRT LYUK VAGY PONTOZÓ VÉSŐ ÜTÖTT JEL) PONTVÉDELEM!! LEHET IDEIGLENES JEL PL. FÉMÁRBÓC VAGY EGYÉB PL. ZSINÓRÁLLÁS )
A HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSÁNAK MUNKASZAKASZAI 5. KITŰZÉSI HÁLÓZATOK ELLENŐRZÉSE MÓDSZEREI: TÁVOLSÁG MÉRÉSSEL IRÁNYMÉRÉSSEL, VAGY EZEK KOMBINÁCIÓJA HIBAHATÁROK: T A MEGENGEDETT TÁVOLSÁG ELTÉRÉS T AZ ELLENŐRZÖTT HOSSZ H A HÁLÓZAT RELATÍV KÖZÉPHIHÁJÁNAK A NEVEZŐJE T T 0,33H E A MEGENGEDETT LINEÁRIS ELTÉRÉS ÉRTÉKE T AZ IRÁNYHOSSZA H A HÁLÓZAT RELATÍV KÖZÉPHIHÁJÁNAK A NEVEZŐJE E T 0.6H MINDEN ESETBEN MINIMÁLISAN A HÁLÓZAT 20 %-ÁRA KELL KITERJESZTENI LEHETŐLEG FÜGGETLEN PONTOK KÖZÖTT
A HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSÁNAK MUNKASZAKASZAI A HÁLÓZATOK SZÁMÍTÁSA: Beillesztett hálózatként (feltételeit l. előző óra) Önálló hálózatként KIEGYENLÍTÉSSEL Legkisebb négyzetek módszere Ismeretlenek változásvektora x = -( A* P A )-1 (A* P l ) A az alakmátrix, P a mérési eredmények súlymátrixa, l a tisztatagok vektora. vagy x = -N-1 n N = A* P A n = A* P l Amennyiben az önálló hálózatban minden koordináta ismeretlen, az N mátrix szinguláris det (N) = 0 Defektus: d (N) = r (N) ς (N) r (N) mátrix rendszáma ς (N) mátrix rangja A defektus a hálózat meghatározásától függ és megegyezik a hálózat szabadsági fokával. A hosszméréses hálózat és a vegyes hálózat defektusa 3, az irányméréses hálózaté 4, mert akkor meg kell adni a hálózat méretarányát is. Szingularitását többféleképpen szüntethetjük meg: pl. a defektusnak megfelelő számú ismeretlen előzetes értékét véglegesnek fogadjuk el.
ÉPÜLETEN BELÜLI ALAPPONTHÁLÓZATOK A HÁLÓZAT CÉLJA: A BELSŐ KITŰZÉSEK (pl. pillérek, gépalapok) AZ ELLENŐRZŐ MÉRÉSEK ÉS A RÉSZLETES FELMÉRÉSEK (pl. felújítás) VÉGREHAJTÁSÁHOZ NEM MINDIG HASZNÁLHATÓ FEL A MEGLEVŐ (KÜLSŐ) HÁLÓZAT, OK: AKADÁLYT KÉPEZ(HET)NEK A FALAK ESETENKÉNT PONTOSABB HÁLÓZATRA VAN SZÜKSÉG FŐ FORMÁI: DERÉKSZÖGŰ NÉGYSZÖGHÁLÓZAT ÁLTALÁNOS HELYZETŰ MÉRÉSI VONALHÁLÓZAT SOKSZÖGVONAL EGYETLEN ALAPPONT
ÉPÜLETEN BELÜLI ALAPPONTHÁLÓZATOK AZ ALAPPONTOK HELYÉNEK KIVÁLASZTÁSA: A PONTOK FENNMARADJANAK MŰSZERÁLLÁS LEGYEN LÉTESÍTHETŐ RAJTUK ÜZEM KÖZBEN IS HASZNÁLHATÓK LEGYENEK TÁVOLSÁGUK (LEHETŐLEG) MÉRŐSZALAGHOSSZNYI SŰRŰSÉGÜK IGAZODJON A FELADATHOZ A MÉRÉSI VONALAK ZÁRT RENDSZERT ALKOSSANAK (ELLENŐRZÉS!) BEKAPCSOLÁS A KÜLSŐ HÁLÓZATBA HÁLÓZATOK KÜLÖNBÖZŐ SZINTEKEN: A DOMINÁNS POTOKAT VETÍTÉSSEL ÁLLANDÓSÍTÁS: A KÖRÜLMÉNYEKHEZ IGAZODÓAN (NE PUSZTULJON! FESTÉS!)
MAGASSÁGI ALAPPONTHÁLÓZATOK CÉL: EGYSÉGES ALAP A KITŰZÉSEKHEZ ÉS A MAGASSÁGI RÉSZLETMÉRÉSEKHEZ KIALAKÍTÁSA ALAPEV: AZ ORSZÁGOS HÁLÓZAT FELHASZNÁLÁSÁVAL. FELHASZNÁLÁS ELŐTT VIZSGÁLANDÓ A HÁLÓZATRÉSZ: -PONTSŰRŰSÉGE: ~4km2 egy felsőrendű pont ~0.7 1.2km átlagos ponttávolság -PONOTSSÁG (MEGBÍZHATÓSÁG) ~általában megfelel ~gépek (hengersorok, turbinák) szerelésirányítása Helyi rendszer BALTI MAGASSÁG: Mb= Ma 0.6747m
MAGASSÁGI ALAPPONTHÁLÓZATOK A HÁLÓZAT FELÉPÍTÉSE POLIGON VONAL CSOMÓPONTOK SZAKASZ ZÁRT POLIGONOK VONAL SZAKASZ Jelölés (M2): I. II. III. 01.02...15 001..015, országos alappont megtartja a számozását
MAGASSÁGI ALAPPONTHÁLÓZATOK ELŐKÉSZÍTÉS, TERVEZÉS, ÁLLANDÓSÍTÁS - ADATGYŰJTÉS (FÖMI, FÖLDHIVATALOK) JEGYZÉK ÖSSZEÁLLÍTÁS - TERVEZÉS: TERVEZÉSI VÁZLAT segítségével -terület határvonala -épületek (elbontandó) -utak -jelentősebb terepalakulatok -később építendő épületek, közművek stb. VONALVEZETÉS ÉS PONTSŰRŰSÉG IRODAI TERVEZÉSI TÉRKÉP ÉPÜLETEK, TEREP, VÍZSZINTES AP-OK TEREPI PONTOK KIVÁLASZTÁSA
MAGASSÁGI ALAPPONTHÁLÓZATOK AJÁNLÁSOK (M2) A PONTSŰRŰSÉGRE: 5 HA-IG KÉT ALAPPONT 5-20 HA KÖZÖTT SZINT.VONAL 20 HA FÖLÖTT HÁLÓZAT -ZÁRT POLIGONOK HOSSZA: 3 KM -POLIGONOK ÚGY CSATLAKOZZANAK, HOGY KÖZÖS SZAKASZUK LEGYEN PONTTÁVOLSÁG: ÁTLAG 200 M MINÉL TÖBB VSZ ALAPPONT IS LEGYEN A MÉRÉSBE BEFOGLALVA ÁTLAGOS TEREPSZINT ALATT-FELETT: ÖNÁLLÓ HÁLÓZATOT KELL ALAKÍTANI, MAJD BEKAPCSOLÁS A LÉTESÍTMÉNY RENDSZERÉBE (AMI SZINTÉN LEHET ÖNÁLLÓ)
MAGASSÁGI ALAPPONTHÁLÓZATOK A HÁLÓZAT SZÜKSÉGES PONTOSSÁGA A MEGENGEDETT KITŰZÉSI ELTÉRÉSTŐL FÜGG: A RENDŰSÉG EGYBEN MEGSZABJA AZ ALKALMAZHATÓ: MŰSZER ÉS ESZKÖZ FELSZERELÉST A HIBAHATÁROKAT l. Geodéziai hálózatok SZÉLSŐ PONTOSSÁGÚ MÉRÉSEK: észlelési differenciákat, poligonzáróhibákat, majd ezen belül a mérési módszereket (pl. kisebb léctávolság, nagyobb ismétlési szám), műszereket (pl. hidrosztatikai szintező alkalmazása) tervezzük úgy, hogy a tervezés során rögzített a priori megbízhatósági mérőszámok értékei összhangba legyenek a vonatkozó feladatok pontossági követelményeivel.
MAGASSÁGI ALAPPONTHÁLÓZATOK A MAGASSÁGI ALAPPONTOK ÁLLANDÓSÍTÁSA -3m-es léc elhelyezhető legyen -épületekbe csak a talajsüllyedés lezajlása után (ha nem vizsgálati pontról van szó)
MAGASSÁGI ALAPPONTHÁLÓZATOK FELSZERELÉS: -felsőrendű digitális, optikai műszerek (komparált) -III. rendű szintezéshez mikrométerrel is felszerelt optikai szintezők -invárbetétes, kettős osztású léc (igazított libellával) -I. II. rendű mérések esetén a léceket is komparálni (talpponti hiba, lécegyenlet) kell a mérés előtt és után MÉRÉSEK: -műszerállások, kötőpontok (facövek vasszeggel, szuronyos vascövek) helyének kijelölése -25-30m-es műszer-léc távolságok (max. 40-50m) -facövek hiltivel, szuronyos vascövek -páros számú műszerállás, talppont javítás figyelembe vétele I. rendű mérések esetén -I. rendű, illetve II. rendű (>5km, dm>10m): - levegő hőmérsékletének mérése - komparálási javítás: (hőmérséklet, magasságkülönbség, léckomparálás) a nyers magasságkülönbségre. - HE-EH leolvasás (I-II. 0.25mm, III. 0.3mm)
MAGASSÁGI ALAPPONTHÁLÓZATOK HÁLÓZAT MEGTERVEZÉSE: Vízszintes hálózat befoglalása Nagyméretű földmunka esetén két lépcsőben: építési terület széleire építési területre - Magassági jegyek épületekben Nagy létesítményeknél süllyedésvizsgálat Építményen belüli kitűzésekhez - Hálózat pontjait poligonba célszerű foglalni
MAGASSÁGI ALAPPONTHÁLÓZATOK A MÉRÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSE: MÉRŐ PÁLYA KIJELÖLÉSE LÉC-MŰSZER TÁVOLSÁG I-II. R. MAX 40 M III. R. MAX 50 M KÖTŐPONT: TALAJBA FACÖVEK+SZEG VAGY SZURONYOS VASCÖVEK LEVERŐ KUPAK PONTJEL SZILÁRD BURKOLATBAN HILTI SZ. (SARU : KIVÉTELESEN) MÉRÉS: LÉCLEOLVASÁS H E E H
MAGASSÁGI ALAPPONTHÁLÓZATOK Leica N3: pánfokális távcső speciális mikrométercsavar hő-védő műszerburkolat
MAGASSÁGI ALAPPONTHÁLÓZATOK ZEISS NI 002 KÉT KOMPENZÁTOR ÁLLÁSBAN VALÓ MÉRÉS FORGATHATÓ OKULÁRIS) MOTOROS SZINTEZÉSHEZ TERVEZVE, DE RAGYOGÓAN HASZNÁLHATÓK A MÉRNÖKGEODÉZIÁBAN FORGÓ OKULÁRIS KOMPENZÁTOR KAR QUASI ABSZOLÚT HORIZONT
MAGASSÁGI ALAPPONTHÁLÓZATOK MOM NI A31 TÖRT-TENGELYŰ TÁVCSŐ KOMPENZÁTOR KAR kompenzátor arretáló kar speciális mikrométercsavar rezgést csökkentő műszerláb
MAGASSÁGI ALAPPONTHÁLÓZATOK DIGITÁLIS SZABATOS SZINTEZŐMŰSZEREK LEICA NA 3000, DNA 003 TOPCON DL 101 C ZEISS DiNi 12 SOKKIA SDL 30 LEICA NA 3000 DNA 03
MAGASSÁGI ALAPPONTHÁLÓZATOK III. RENDŰ MÉRÉSEKHEZ AZ ELŐBBIEK VAGY MÉRNÖKI SZINTEZŐK KIEGÉSZÍTVE RÁTÉT OPTIKAI MIKROMÉTERREL LIBELLÁS: WILD NA 2 MOM NI B1 ZEISS Ni 030 KOMPENZÁTOROS MOM Ni B5 PL. ZEISS NI 030 mikrométer csavar plánparalel lemez foglalata
MAGASSÁGI ALAPPONTHÁLÓZATOK ESZKÖZÖK: KETTŐS OSZTÁSÚ LÉCEK MIKROMÉTERES LEOLVASÓ BERENDEZÉS VÁLTOZÓ HOSSZÚSÁGÚ 3 M - 0,2 M-IG
MAGASSÁGI ALAPPONTHÁLÓZATOK A HÁLÓZATI SZÁMÍTÁSOK ELŐTT A NYERS MAGASSÁGKÜLÖNBSÉGEK ELLENŐRZÉSE: SZAKASZOK ÉSZLELÉSI DIFFERENCIÁJA: di. rendű = 1.2 Lsz dii. rendű =2.0 Lsz diii. rendű =3.0 Lsz A VONAL km-es KÖZÉPHIBÁJA: m km = 1 4 n [ dd ] L I. rendű = 0.5mm II. rendű =0.8mm III. rendű =1.0mm A POLIGON ZÁRÓHIBÁK [mm]: I. rendű II. rendű III. rendű 0,9 20, 3.0 L L L
MAGASSÁGI ALAPPONTHÁLÓZATOK AZ ÖNÁLLÓ HÁLÓZATI BEKAPCSOLÁSA AZ ORSZÁGOS RENDSZERBE: A BERUHÁZÁS TERÜLETÉN NINCS ORSZÁGOS ALAPPONT - III. rendű szintezési vonal vezetés -Országos magassági alappontok mozdulatlansága Ellenőrző mérések a szomszédos alappontokról Mozdulatlanság feltétele: dm<iii. rendű észlelési differencia Megkeresni a legközelebbi mozdulatlannak tekinthető alappontot
MAGASSÁGI ALAPPONTHÁLÓZATOK AZ ÖNÁLLÓ HÁLÓZATI BEKAPCSOLÁSA AZ ORSZÁGOS RENDSZERBE: A BERUHÁZÁS TERÜLETÉN EGY ORSZÁGOS ALAPPONT -Az országos alappont mozdulatlanságának vizsgálata egy szomszédos országos alappontra szintezéssel (az adott vonalnak megfelelő rendűségű) -Mozdulatlanság esetén a nyilvántartott magasság elfogadása -Egyébként a legközelebbi mozdulatlannak tekinthető pontról meghatározzuk a magasságát.
MAGASSÁGI ALAPPONTHÁLÓZATOK AZ ÖNÁLLÓ HÁLÓZATI BEKAPCSOLÁSA AZ ORSZÁGOS RENDSZERBE: A BERUHÁZÁS TERÜLETÉN TÖBB ORSZÁGOS ALAPPONT -Az országos alappontok mozdulatlanságának vizsgálata: (a hálózatrész rendűségének megfelelő méréssel) -egymáshoz képest -az országos szintezési hálózathoz viszonyítva -Ha legalább egy szakasz kielégíti a mozdulatlanság feltételét, akkor valamelyik szakaszvégpontot elfogadva a hálózat számítható -Ha nem található mozdulatlan országos alappont, akkor a legközelebbi mozdulatlannak tekinthető alapponthoz kell csatlakozni -Általános elv: A beruházás területére eső, mozdulatlan (azaz az ellenőrző mérések során rendűségre előírt észlelési differenciát kielégítik) országos szintezési szakaszok magasságkülönbségét változatlannak kell tekinteni (kényszerként kell kezelni a kiegyenlítés során)
MAGASSÁGI ALAPPONTHÁLÓZAT ÉPÜLETEN BELÜL CÉL: AZ ÉPÜLETEN BELÜLI KITŰZÉSEKHEZ (ELLENŐRZŐ ÉS RÉSZLETES FELMÉRÉSEKHEZ) EGYSÉGES RENDSZER KIALAKÍTÁS TERVEZÉS, ÁLLANDÓSÍTÁS: FENNMARADÁSRA ALKALMAS HELYRE, AHOL MEGJELÖLHETŐ, DE LEHETŐLEG A KITŰZÉSI MUNKÁK KÖZELÉBEN A LÉC ELHELYEZHETŐ LEGYEN A MÉRÉSEK SORÁN (OPCIÓSAN KAPHATÓK RÖVID LÉCEK IS) KERÜLNI AZ EXTRA HELYEKET (MELEG, REZGÉSES STB. HELYEK) AZ ELŐRE- HÁTRA LEOLVASÁS AZONOS REFRAKCIÓVISZONYOK KÖZÖTT ELVÉGEZHETŐ LEGYEN REZGÉSMENTES HELYRE BEKAPCSOLÁS LEHETŐSÉGE PONTJELÖLÉS LEHETŐSÉG SZERINT V ÉS M EGYÜTT RÉGI VAGY NYUGALOMBA KERÜLT ÉPÜLETRÉSZEKBE CSAK TEHERVISELŐ SZERKEZETBE PONTSZÁMOZÁS PONTLEÍRÁS KITŰZÉS SORRENDJÉBEN FOLYAMATOSAN (ÉS AZ FELFESTVE A PONT MELLÉ), KÉSZÍTENDŐ
MAGASSÁGI ALAPPONTHÁLÓZAT ÉPÜLETEN BELÜL MAGASSÁGÁTVITEL 1. LEOLVASÁS AZ A PONTON ÁLLÓ LÉC 1.OSZTÁSÁN 2. EGYIDEJŰ LEOLVASÁS AZ 1-2 HELYEN A SZALAGON 3. MÉRÉS A B PONTRA ÁTVITT LÉC 1. OSZTÁSÁN 4. A SZALAG ELMOZDÍTÁSA MÉRÉS A B PONTON ÁLLÓ LÉC 2. OSZTÁSÁN 5. EGYIDEJŰ LEOLVASÁS AZ 1-2 HELYEN AZ ELMOZDÍTOTT SZALAGON 6. MÉRÉS AZ A PONTRA ÁTVITT LÉC 2. OSZTÁSÁN
MAGASSÁGI ALAPPONTHÁLÓZAT ÉPÜLETEN BELÜL MAGASSÁGÁTVITEL - SZÁMÍTÁS dm = H-E (de fordított léctartás figyelembe vétele előjel) redukciók (szabatos mérés): Komparálási javítás Hőmérséklet változás miatti redukció Mérőszalag önsúlyából adódó redukció Feszítőerő hatásából adódó redukció
MAGASSÁGI ALAPPONTHÁLÓZAT ÉPÜLETEN BELÜL BERNOULLI TÖRVÉNYE: ZÁRT RENDSZERBEN KÖZLEKEDŐEDÉNYEK ELVE: CSAK A STATIKUS TAGO(KA)T VIZSGÁLVA A PONTOSSÁG FÜGG : A p LÉGNYOMÁSTÓL A ρ FOLYADÉK SŰRŰSÉGÉTŐL (ρ= f( t)) A g NEHÉZSÉGI GYORSULÁSTÓL A h FOLYADÉKOSZLOP MAGASSÁGÁTÓL A ρ KÖZVETLENÜL NEM MÉRHETŐ, MÉRJÜK A VELE FÜGGVÉNY KAPCSOLATBAN LEVŐ t HŐMÉRSÉKLETET (LÁSD FIZIKAI TÁVMÉRÉS n TÖRÉSMUTATÓ ÉS t)
MAGASSÁGI ALAPPONTHÁLÓZAT ÉPÜLETEN BELÜL A HIDROSZTATIKAI ELVŰ SZINTEZÉS KÖZLEKEDŐ EDÉNYEK ELVÉN ALAPPONTSŰRÍTÉSRE (KORLÁTOZOTTAN) MOZGÁSVIZSGÁLATOKRA ELŐNYEI: ZÁRT RENDSZER NAGY PONTOSSÁG PONTOSSÁG (NEM FÜGG AZ ÁTHIDALT TÁVOLSÁGTÓL) NINCS SZÜKSÉG OPTIKAI ÖSSZELÁTÁSRA EGYDIMENZIÓS JELLEG: HIBÁK KÖNNYEBB KEZELÉSE HÁTRÁNYAI: KÖRÜLTEKINTŐBB ELŐKÉSZÍTÉS LASSABB MÉRÉSI FOLYAMAT (ÁLLVÁNYON IS, DE BONYOLULT) CSAK KIS MAG.KÜLÖNBSÉGEK MEGHATÁROZÁSÁRA ALKALMAS
MAGASSÁGI ALAPPONTHÁLÓZAT ÉPÜLETEN BELÜL ELTERJEDT TIPUSA A FREIBERGI PRAEZISIONS MECHANIC GYÁR MEISSER-FÉLE MŰSZERE 2DB EGYSÉG+TÖMLŐ MÉRÉS LÉPÉSEI: TÖMLŐ ÉS ÜVEGEDÉNY VÍZZEL FELTÖLTÉSE LÉGMENTESEN CSAPOK ELZÁRÁSA, MŰSZEREK ELHELYEZÉSE A PONTOKON FÖGGŐLEGESBE ÁLLÍTÁS CSAPOK MEGNYITÁSA NYUGALMI HELYZETBEN CSAPOK ELZÁRÁSA FOLYADÉKFELSZÍN MÉRÉSE MIKROMÉTER MIKROMÉTERCSAVAR, MÉRŐCSÚCS (ALAPOSZTÁS 1mm, MIKROMÉTERSKÁLA 0.01mm)
MAGASSÁGI ALAPPONTHÁLÓZAT ÉPÜLETEN BELÜL HIBAFORRÁSOK: MŰSZERHIBÁK TALPPONTI HIBA MIKROMÉTER HIBÁJA (RUN) SZEMÉLYI HIBÁK MÉRŐCSÚCS ILLESZTÉSE LEOLVASÁSI HIBA A MÉRÉS KÜLSŐ (FIZIKAI) KÖRÜLMÉNYEI
MAGASSÁGI ALAPPONTHÁLÓZAT ÉPÜLETEN BELÜL A KÜLSŐ HIBÁK FORRÁSA: A FOLYADÉK HŐMÉRSÉKLET VÁLTOZÁSA A PÁLYA MENTÉN A LÉGNYOMÁS VÁLTOZÁSA A g VÁLTOZÁSA A FOLYADÉK LENGÉSE A KAPILLARITÁS A FOLYADÉKBAN MARADT LÉGBUBORÉKTÓL (A GÁZ ÉS A FOLYADÉK ELTÉRŐ TULAJDONSÁGÚ A FOLYADÉK NEM NYOMHATÓ ÖSSZE!!)
Felhasznált és ajánlott irodalom: Ágfalvi M.: Mérnökgeodézia TÁMOP jegyzet 2010. Ágfalvi M.: Mérnökgeodézia.ppt előadás 2010. Bánhegyi I.-Dede K.: Segédlet a mérnökgeodéziai gyakorlatokhoz. Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1997. Detrekői Á.-Ódor K.: Ipari geodézia I-II. Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. Detrekői Á.: Kiegyenlítő számítások. Tankönyvkiadó, Budapest, 1991. Kéri Gyula - Földmérő Kft. : Nostra cementgyár építése.ppt előadás Magyar Mérnöki Kamara: M.2. Mérnökgeodézia tervezési segédlet, 2011.