SZAKDOLGOZAT Aradi Zsuzsanna Veronika 2010

SZAKDOLGOZAT Aradi Zsuzsanna Veronika 2010

Pünkösdi Teológiai Főiskola Internet eszköz az egyház kezében a fiatalok eléréséhez Az Internet funkcióinak bemutatása a fiatal korosztály körében, valamint a keresztény egyházak országos ifjúsági honlapjainak elemzése Készítette: Aradi Zsuzsanna Veronika Konzulens: Nagy-Ajtai Erzsébet Budapest, 2010 2

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. AZ INTERNET FUNKCIÓI A FIATAL KOROSZTÁLY KÖRÉBEN... 6 2.1 A FIATAL KOROSZTÁLY... 6 2.2 SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉP- ÉS INTERNET-ELLÁTOTTSÁG ÉS HASZNÁLAT A FIATALOK KÖRÉBEN... 7 2.3 AZ INTERNET JELLEMZŐI ÉS FUNKCIÓI A FIATALOK KÖRÉBEN... 7 3. AZ E-EVANGÉLIZÁCIÓ - AZ INTERNET HASZNÁLATA A FIATALOK ELÉRÉSÉHEZ... 9 3.1 A HÍD-STRATÉGIA... 11 3.2 A HÍD ÉPÍTÉSE... 13 3.2.1 Egyik pillér: az érdeklődésre okot adó témák... 13 3.2.2 Másik pillér: az érzett szükségletek... 14 3.2.3 A gyakorlati megvalósítás... 18 4. A KERESZTÉNY INTERNETES FELÜLETEK VIZSGÁLATÁNAK ELEMZÉSI SZEMPONTRENDSZERE... 19 5. A KERESZTÉNY EGYHÁZAK IFJÚSÁGI HONLAPJAINAK BEMUTATÁSA ÉS EREDMÉNYEI 21 5.1 Nagyegyházak országos ifjúsági honlapjai... 21 5.1.1 Katolikus Egyház ifjúsági honlapjai... 21 5.1.2 Református Egyház... 24 5.1.3 Evangélikus Egyház... 26 5.2 Kisegyházak országos ifjúsági honlapjainak vizsgálata... 27 5.2.1 Az Agapé Gyülekezet ifjúsági honlapja... 27 5.2.2 Evangéliumi Pünkösdi Közösség ifjúsági és tinédzser missziójának honlapjai... 28 5.2.3 Hetednapi Adventista Egyház ifjúsági honlapja... 29 5.2.4 Krisztus Magyarországi Egyházának ifjúsági honlapja... 30 5.2.5 Magyarországi Baptista Egyház ifjúsági honlapja... 31 5.2.6 Magyarországi Metodista Egyház ifjúsági honlapja... 32 5.2.7 Szabad Evangéliumi Egyház (Szabad Evangéliumi Gyülekezet) ifjúsági honlapja... 33 5.2.8 Szabadkeresztény Egyház ifjúsági honlapja... 33 5.2.9 Omega Pünkösdi Gyülekezetek Hálózatának ifjúsági honlapja... 34 6. A KERESZTÉNY EGYHÁZAK IFJÚSÁGI HONLAPJAINAK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA... 35 6.1 KÜLSŐ MEGJELENÉS - DIZÁJN... 36 6.2 STRUKTÚRA... 40 6.3 INTERAKTIVITÁS... 42 6.4 TARTALOM... 46 8. ÖSSZEGZÉS... 52 MELLÉKLETEK... 55 1.SZÁMÚ MELLÉKLET... 55 AZ INTERNETES FELÜLETEK VIZSGÁLATÁNAK ELEMZÉSI SZEMPONTRENDSZERE... 55 2.SZÁMÚ MELLÉKLET... 61 NAGYEGYHÁZAK ORSZÁGOS IFJÚSÁGI HONLAPJAINAK EREDMÉNY-GRAFIKONJAI... 61 KISEGYHÁZAK ORSZÁGOS IFJÚSÁGI HONLAPJAINAK EREDMÉNY-GRAFIKONJAI... 63 3.SZÁMÚ MELLÉKLET... 69 TOVÁBBI KUTATÁSRA ÉRDEMES KERESZTÉNY IFJÚSÁGI HONLAPOK... 69 IRODALOMJEGYZÉK... 72 FÜGGELÉKEK... 76 1.SZÁMÚ FÜGGELÉK... 76 2.SZÁMÚ FÜGGELÉK... 78 3.SZÁMÚ FÜGGELÉK... 79 3

1. Bevezetés Jézus mennybemenetele előtt ezt a parancsot adta tanítványainak: Elmenvén e széles világra, hirdessétek az evangéliomot minden teremtésnek..(mk 16:15). E feladat nem csak akkori tanítványaira várt, hanem azóta is érvényes minden korban minden Krisztust követőre. Mert ahogyan a Biblia következő verse mondja a ki hiszen és megkeresztelkedik, idvezül; a ki pedig nem hiszen, elkárhozik. (Mk 16:16). Isten azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és eljusson az igazság megismerésére. (1Tim 2,4). De hogyan hinnének abban, a ki felől nem hallottak? És mi módon hallanának pedig anélkül, hogy valaki elmondaná nekik? teszi fel Pál apostol is a kérdést (Róm 10:13-14), s egyúttal a választ is megadja: A hit pedig hallásból van (Róm 10:17). Nagy a felelőssége tehát minden kereszténynek, hogy továbbadja a jó hírt. Arra, hogy e parancsot hogyan teljesítsük, nincs korlátozás. A kommunikáció módja és eszköze ahhoz, hogy az üzenet célba érhessen optimálisan mindig az aktuális korhoz és társadalomhoz szabott kell, hogy legyen. Ma, a XXI. század eleji Magyarországon is elmondható, hogy egyre bővülő körben, egyre inkább életünk szerves részévé vált és válik a világot körülölelő hatalmas rendszer, az Internet. A kutatók egykori misztikus kommunikációs eszköze ma már szinte bármilyen hétköznapi emberi tevékenységet támogat. Segítségével kapcsolatot tartunk barátokkal, munkatársakkal, üzletet kötünk, kutatómunkát végzünk, információt cserélünk, idegenekkel találkozunk. Ez az ún. kibertér 1 a valódi világ mellett alternatív teret biztosít számunkra. Teret alkalmasint arra is, hogy elmondjuk evangéliumot. Ha Jézus fent idézett szavai napjainkban hangzottak volna el először, lehet, hogy hozzátette volna: és természetesen felmenvén e széles világhálóra is, hirdessétek az evangéliumot minden teremtésnek!. Az Internet, mint korunk mindent behálózó rendszere, népszerű kommunikációs csatornája, eszköz lehet az egyház kezében is, ha megfelelően él vele. Az Internet csak egy eszköz és nem önmagáért való cél! amely felhasználható jól, átgondoltan és indokoltan, de önmagában, cél nélkül eredménytelen. (Áts [2000]) Vajon az egyház mennyire és milyen módon használja ezt a csatornát arra, hogy betöltse küldetését a világban? E kérdésre keressük 1 A kibertér (angolul cyberspace) a görög kyber (hajózni, navigálni) szóból ered, és valójában hajózásra alkalmas teret jelent. A kibertér szót William Gibson tudományos-fantasztikus (sci-fi) szerző alkotta meg, aki a Neuromancer (1984) című regényében így nevezi a hálózatba kapcsolt számítógép-terminálokról közvetlenül elérhető digitális, navigálható teret (a mű 1992-ben Neurománc címen magyarul is megjelent). A kibertér Gibson felfogásában egy olyan mátrix, amely színes, elektronikus, karteziánus adattájkép (dataspace), ahol, vagy inkább amelyben az egyének és a cégek interaktív kapcsolatba lépnek az információval, sőt, kereskednek vele. (Mészáros [2001]) Gibsontól származik a meatspace (hús-tér) kifejezés is, amelyet a virtuális világ, a kibertér ellentéteként használ a fizikai világ jelölésére. 4

a választ e dolgozatban. A vizsgálat annak kiterjedtsége, szerteágazottsága miatt a fiatalokat célzó országos egyházi internetes felületekre koncentrálódik. Az ifjúság választása melletti döntést több ok is alátámasztja. Egyrészt a fiatalok és az új technológiák közötti viszony: az új technológiákhoz való hozzáférést és azok használatát leginkább az életkor határozza meg. A fiatal korosztályok az új technológiák korai adaptálói és innovatív alkalmazói. Kettős kötésben vannak: egyfelől ők azok, akik úttörő módon alkalmazzák az új technológiákat, másfelől azonban éppen az új technológiák terjedése által elősegített globalizáció hatásainak leginkább kitett rétegei is. Ezért a fiatal generációk kiemelt célcsoportjai az információs társadalommal kapcsolatos vizsgálódásoknak. (Nagy [2007] 24-25. o.) Másrészről az ifjúság az a korosztály, amelyik olyan életszakaszban van, melyben még életére hatással levő legmeghatározóbb benyomásait gyűjti, s különösen fogékony az evangéliumra 2. Lehet, hogy sokszor kevésbé látványos, mikor egy fiatal jön Krisztushoz (egy mélyen elrontott életű felnőtthöz képest), de sokkal korábban és hatékonyabban tud beállni a szolgálatba, mivel jó esetben még nincs tele sérüléssel, kevesebb lelkigondozást igényel. A Biblia különböző versei rávilágítanak arra, hogy az elért fiatalok Isten szava által már kora ifjúságukban megerősödnek, és később sem könnyű eltéríteni őket erről az útról. 3 Rövid elméleti alapozásaként hogy átfogóbb képet alakíthassunk ki a választott témával kapcsolatosan a dolgozat első része (a második és harmadik fejezet) bemutatja a fiatalok célcsoportját, az Internet funkcióit e korosztály körében, majd pedig az Internetnek a fiatalok evangélizációjában betöltött szerepét. A dolgozat második része a választott internetes felületek általános (ötödik fejezet) és részletes, összehasonlító vizsgálatának (hatodik fejezet) eredményeit ismerteti a (negyedik fejezetben) bemutatott szempontok alapján. Az elemzett honlapok között három történelmi nagyegyház (katolikus, református, evangélikus) és a kisegyházak fellelhető országos hivatalos ifjúsági honlapjai szerepelnek. E munka előfeltevése, hogy az egyház képviseli magát a világhálón a fiatalok felé, és széles spektrumon használja ki az Internet-adta lehetőségeket az ifjúság eléréséhez. Az eredményesség definiálása és mérése a jelen vizsgálódás mélységében a modell-elemzés eredményein és a látogatottsági statisztikákon alapul 4. 2 Ez az ember életének első 20 éve, illetve kb. első harmada (legfeljebb 29 éves korig). Alátámasztja ezt egy 2006-os adventista felmérés, mely szerint az új tagoknak kb. 10százaléka csatlakozott 18 éves kora előtt a felekezethez. A felnőttkorban megkereszteltek 37 43százaléka 18-29 évesen tért át. A többi korcsoport aránya az életkor haladtával csökkent. A középkorúak (30 60 év) aránya alig haladta meg a fiatal felnőttekét. (Rajki [2009] 44. o.) 3 sz.n. Royal Rangers Vezetőképzés I. kötet, 3. o. 4 Empirikus kutatások nélkül arra vonatkozóan nem lehet következtetést levonni, hogy a vizsgált keresztény internetes tartalmak mennyiben érnek célt, s milyen változásokat indukálnak a fiatalok életében. (a szerző) 5

A szakdolgozat magyar és angol nyelvű nyomtatott, valamint elektronikus írott források, elsősorban szakkönyvek, szakfolyóiratok tanulmányainak feldolgozásával készült. A dolgozat a Károli Gáspár féle fordításból idézi a bibliai részeket. 2. Az Internet funkciói a fiatal korosztály körében 2.1 A fiatal korosztály Az ifjúsági korosztály életkori besorolása kultúránként, de még egy kultúrán belül más-más megközelítés szerint is nagyon különböző lehet. A magyarországi ifjúságpolitika fogalmi meghatározását alapul véve, a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram 5 alkalmazásában fiatal a 15 26 éves korosztályokhoz tartozó személy. Pszichológiai megközelítésben az előbb definiált ifjúsági korszak-intervallum az életkori sajátosságoknak megfelelően két nagy korszakra bontható: a pubertás korra, más néven serdülőkorra (13-18 évesek) és az ifjúkorra (18-25 évesek). Szociológiai megközelítésben az ifjúság alatt számos tanulmány a 14-35 éves korosztályhoz tartozó egyéneket érti, de mivel a célcsoport ilyen meghatározásban rendkívül széles és korántsem homogén általában korcsoportok és élethelyzetek szerinti kategóriákra bontva vizsgálja. Dolgozatomban a fiatalok alatt elsősorban a 14-26 évesek korcsoportját értem, de e besorolás felső időkorlátja a dolgozat témájának szempontjából nem szigorú. A fiatalok életének e korszaka magatartásformák, beállítottságok és meggyőződések megszerzésének folyamata, amelyek szükségesek számukra ahhoz, hogy megállhassák helyüket a társadalomban. (Hegedűs [1997] 65. o.) A civilizált társadalmak normarendszere, erkölcsi tanításai ellentmondásosak, ezért a fiatalok választási döntései sokszor konfliktusokkal és feszültségekkel születnek. Pedig a serdülőkor különösen a döntések időszaka: a pályaválasztás, társválasztás, világnézet és életterv, az identitás kialakításának szakasza, melyben elsősorban a ki vagyok én? és a hol a helyem a világban? kérdésre keresik a választ. (Kulcsár [2005] 41. o.) E korszak legfontosabb irányai még az önállóság (a szülőkhöz és általában a felnőttekhez való korábbi, gyermekes, függő viszony átalakítása az egyenrangúság elve alapján) és az önértékelés (a reális önértékelés és az önnevelés képességének kifejlesztése). Szociológiai szempontból e kor egy személy életének az a periódusa, mely folyamán a társadalom már nem tekinti gyermeknek, de funkcióban, szerepében és státusában még nem ismeri el felnőttnek. (Hegedűs [1997] 66. o.) 5 A Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról, valamint az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjéről szóló 1995. évi LXIV. törvény. 6

Ifjúkoron (fiatal felnőttkoron) azt az életszakaszt értjük, amely átmenetet képez a serdülőkor és a felnőttkor között. E kor pszichoszociális krízise az intimitás, avagy izoláció, amelynek kedvező kimenete a szoros és tartós intim kapcsolatok kialakításának képessége, valamint egy pálya, hivatás iránti elkötelezettség, tehát végeredményben felelősség-vállalás a saját családban és a hivatásban. (Cole [2006] 687. o.) 2.2 Személyi számítógép- és Internet-ellátottság és használat a fiatalok körében 2008-as adatok szerint 6 a magyar fiatalok 84 százaléka használ valamilyen formában számítógépet, s már ugyanekkora az Internetet használók aránya is (zárult az olló, amely eddig a számítógép- és Internet-használat arányaiban mutatkozott). Otthoni Internethozzáféréssel a fiatalok 70 százaléka rendelkezik. A 15 24 éves fiataloknak 60 százaléka, a 25-29 évesek 48 százaléka napi szintű internethasználó, az Internet bármilyen formában és eszközön keresztül napi rutinjuk egyik legalapvetőbb részévé vált 7. A másfél millió 15-25 éves 79 százaléka, tehát közel 1,2 millió fő használja az internetet legalább havonta többször 8. 2.3 Az Internet jellemzői és funkciói a fiatalok körében Az Internet sajátosságai 9 közül kiemelhető gyorsasága, amivel a kapható információ mennyiségét és az elérhető csatornák számát megtöbbszörözte. Interaktív: nagyobb fokú részvételt követel, mint a hagyományos média, ezért itt aktív felhasználóról beszélünk, s a felhasználók különböző módokon kapcsolatba is léphetnek egymással - a jó weboldal közösséget épít ki. Jellemzője továbbá, hogy anonim és alapvetően demokratikus jellegű (nehéz bármilyen cenzúrát, társadalmi kontrollt alkalmazni). Hipertextuális, ebből következően a felhasználó maga határozza meg a tartalom befogadási sorrendjét, nem úgy, mint például egy lineáris nyomtatott irodalomnál, videónál; és konvergencia jellemzi: multimédiás, kombinálja a korábbi technológiákat, így a képet, videót, hangot, szövegeket. (Újhelyi [2007] 153. o.) 6 Ifjúság2008 Gyorsjelentés( Szabó [2009] 84. o.) 7 Ezzel szemben a Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2008-as adatai szerint könyveket kevesebben olvasnak rendszeresen: havonta 26 százalékuk olvas el legalább egyet. A fiatalok szabadidejük eltöltése során átlagosan hétköznap 2,14 órán keresztül, hétvégén 3,52 órán keresztül nézik a televíziót. A szabadidőben rendszeresen sportolók aránya mindössze 3 százalék. (NIS 32. o.) 8 Kurucz [2008] 2.o. 9 Ahhoz is szükséges ismerni e közvetítőeszköz természetét, hogy használni tudjuk a fiatalok elérésében, ami a dolgozatban a későbbiekben fontos szempont. 7

Az Internet nem homogén, hanem különböző pszichológiai jellemzőkkel leírható közegekből áll. (Újhelyi [2007] 152. o.) Az Internet hét közege-környezete: 1. világháló vagy web (egyfajta könyvtár, raktár), 2. E-mail (elektronikus levelezés), 3. aszinkrón vitafórum, 4. szinkrón csevegés ( chat ), 5. MUD avagy szövegalapú virtuális valóság, 6. metavilág (online szerepjáték), 7. interaktív videó és hang. (Wallace [2004] 17-23. o.) Az Internet funkcióit több szempont szerint meg lehet határozni. A felhasználói típusok 10 alapján behatárolt funkciói a következők: 1. Rekreációs funkció Ide sorolható a számítógépen végzett minden szabadidős tevékenység, szórakozás. Az otthoni Internet-elérés a fiatalok otthoni szórakozásának alapvető formáit is átalakította (főleg a középiskolás korosztálynál). A legális vagy illegális forrásból letöltött filmek számítógépen keresztüli megnézése a szabadidő eltöltésének egyik jellegzetes módjává vált, akár egyedül, akár barátokkal. A fiatalok 41 százaléka szokott filmeket letölteni, illetve 63 százaléka filmeket nézni számítógépén 11. A fiatalok 11 százaléka alkalmanként még fizetni is hajlandó letölthető videókért, képekért, zenékért Ez az eszköz egyben a zenehallgatás fontos forrásává is vált, hiszen az említett korosztály 62 százaléka zenéket is le szokott tölteni, míg 82 százalékuk a gépét használja zenehallgatásra. Online rádiót 67 százalékuk hallgat, online tv-t pedig 34 százalékuk néz. Ingyenes online játékokkal legalább alkalmanként a fiatalok 69 százaléka játszik. 12. Ide sorolhatók a MUD-ok és az online szerepjátékok virtuális világai 13 is. 2. Kommunikációs funkció 14 Az Ifjúság2008 Gyorsjelentés megvizsgálta a kommunikációhoz kapcsolódó legfontosabb felhasználási módokat. Ezek alapján a fiatalok 74 százaléka rendszeresen küld és fogad E- maileket (míg 59 százaléka SMS-ezik). A harmadik leggyakrabban használt kapcsolattartási mód az azonnali üzenetküldő programok használata, amelyet 47százalék rendszeresen, míg további 15százalék ritkán, de használ. Ez a kommunikációs mód az elmúlt néhány évben nagyon előretört, ma már elsősorban a középiskolások esetében az iskolai együttlét meghosszabbításának egyik eszközévé vált. A közösségi kommunikáció, az ismerősökkel, vagy akár ismeretlenekkel való információcsere fontos lehetőségét jelentik a fórumokon és 10 Nagy [2007] 27. o. 11 Ifjúság2008 Gyorsjelentés (Szabó [2009] 85. o.) 12 Kurucz [2008] 3.o. 13 Az ezekben létrehozható szereplők, az avatarok, a létrehozó személyiségének képi reprezentációi. Csákvári [2008] 24. o. 14 Nem felhasználói típus szerinti funkció, de gyakoriságánál, jelentőségénél fogva külön funkcióként is kiemelhető, ahogy Komenczi tanulmánya (Komenczi [2001] 55.o.) is teszi. 8

blogokon való hozzászólások: ezzel a fiatalok 47 százaléka rendszeresen, míg 15 százaléka ritkábban szokott élni. Saját blogbejegyzést valamilyen rendszerességgel a fiatalok 12százalék szokott készíteni. A 2004 2008 közötti időszak a közösségi oldalak magyarországi felfutásának időszaka is volt. Az internetező fiatalok 85 százaléka regisztrált tag egy vagy akár több ilyen oldalon. (Az Internet különböző környezetei átfedést tesznek lehetővé a funkciók között, hiszen például az itt szereplő blogolás és chatelés 15, közösségi oldalak látogatása rekreációs tevékenység is lehet.) 3. Információszolgáltató funkció Ide tartozik mindenfajta információgyűjtés, például tanulással, érdeklődési körrel kapcsolatosan, vagy a vásárlás előtti online informálódás 16. (Az Internet különböző környezetei itt is átfedést tesznek lehetővé a funkciók között, hiszen informálódni például az előző funkcióknál említett blogokon, fórumokon, online tv-ből is lehet.) 4. Instrumentális funkció Ide sorolható a hivatalos, banki online ügyek intézése 17. E motívum a legkevésbé körvonalazható alkalmazás, magasabb kulturális erõforrásokhoz és aktív munkaerõpiaci státuszhoz köthetõ. A keresõ tevékenységet folytatók nagyobb eséllyel intézik ezen ügyeiket az Interneten, mint az inaktív, de Internetet használó fiatalok. (Nagy [2008] 48. o.) Az Internet jellegénél fogva hatékony evangelizációs csatorna is lehet, így értelmezhető lenne e pontban végül evangélizációs funkcióról is beszélni. A dolgozat a következőkben többek között azt is vizsgálja, hogy létezik-e ilyen funkciója ma Magyarországon az Internetnek a keresztény egyházak országos ifjúsági honlapjainak viszonylatában, illetve e honlapok melyik kifejtett funkciókhoz járulnak hozzá. Ennek előkészítéseként a következő fejezet arról szól, hogyan lehet az Internetet hatékonyan evangélizációs célra használni. 3. Az E-evangélizáció 18 - az Internet használata a fiatalok eléréséhez A maga korában Gutenberg találmánya, a könyvnyomtatás tette lehetővé a szövegek világméretű terjesztését. Az új technológia következtében jelentős mértékben csökkentek az 15 Azonnali üzenetküldés, szinkrón csevegés. 16 Tízből kilenc fiatal gyűjt információt az Interneten vásárlás előtt. (Kurucz [2008] 3. o.) 17 A fiatalok 23 százaléka intézi banki ügyeit online. (Kurucz [2008] 3. o.) 18 A fejezethez fő forrásul két weboldal szolgált: http://www.brigada.org/today/articles/web-evangelism.html és http://www.internetevangelismday.com/bridge-strategy.php 2010. február 22-i állapot. 9

előállítási és elosztási költségek, s elsőként nyílt mód arra, hogy emberek tömegei hozzáférjenek szövegekhez, képekhez saját otthonaikban. E felfedezés gyökeresen megváltoztatta az élet sok területét, többek között az oktatást, kommunikációt, az evangelizációt, s a mai kultúra körvonalának kijelölője, egyik legmeghatározóbb eleme lett. Ma az Internet az a virtuális hálózat, amely lehetővé teszi az evangélium gyors, világméretű terjedését még olyan helyeken is, ahova fizikailag nehéz bejutni az evangéliummal. Jelenleg 1,8 milliárd Internet-felhasználó található a Földön, ami a népesség 26,6 százalékát jelenti (tehát átlagosan minden negyedik ember rendelkezik Internet-kapcsolattal); Európában közel 426 millió Internet felhasználót tartanak számon, ami a lakosság 53,8 százaléka (minden második ember rendelkezik hozzáféréssel a világhálóhoz). 19. Magyarországon 2009 III. negyedévében 2.595.560 darab Internet-előfizetést tartottak számon. 20 Mérhetetlen potenciál rejlik tehát az Internetben. Ennek a kutatások szerint 21 a keresztények, keresztény közösségek nincsenek teljes tudatában, vagy nem tesznek kellő lépéseket az irányba, hogy ezt kihasználják. Az adatok tanúsága szerint világszerte meglehetősen kevés keresztény csoport használja a webet valós evangelizációra. Az angol nyelvű keresztény honlapok többsége kizárólag keresztényeket céloz, a gyülekezeti honlapok zömében csak tagjaik számára készülnek. Az internetes evangélizáció jelentőségét felismerve jött létre Amerikában az Internet Evangelism Coalition 22 (IEC, Internet-Evangélizációs Szövetség) nevű szervezet, amely gyűjtőszervezete azoknak a misszióknak, amelyek már részt vesznek a web-evangelizációban. A Szövetség céljai között szerepel folyamatosan további keresztény közösségek bekapcsolódásának elősegítése e munkába. Magyarországon ilyen jellegű gyűjtőszervezet nem ismeretes. 23 19 Forrás: http://www.internetworldstats.com/stats.htm, 2009. december 31-ére vonatkozó adatok. 20 Forrás: http://statinfo.ksh.hu/statinfo/haviewer.jsp. 21 Például: a Brown Governance (www.browngovernance.com) által végzett kutatás, az International Internet Evangelism Survey szerint. 22 Honlapja: http://www.webevangelism.com. Jelenleg 24 tagszervezete van. A szervezet weboldaláról, tagszervezetei oldalairól, valamint linkgyűjteményéből kiindulva rengeteg hasznos elektronikus információ, oktatási- és segédanyag elérhető az internetes evangéizáció témakörében. 23 Magyarországon az egyházak külön-külön megjelennek ugyan valamiféle online evangélizációs tartalmakkal, de direkt online evangélizációs oldal, s az ilyen jellegű munkát összefogó (gyűjtő)szervezet nem ismeretes. A Reménység Evangélizációs Központ (REK) az, ami evangélizációs központként működik az Interneten, és részben kimondottan Internet-evangélizációs tartalmakkal is rendelkezik. A REK az Adventista Egyház magyarországi uniójának médiaközpontja. Televízió- (www.remenytv.hu) és rádióprogramjaival, webalapú virtuális újságjával (www.felfedezesek.hu), illetve Bibliai Levelező Iskolájával (www.bli.hu) a reménység jó hírét közvetíti az érdeklődőknek. Céljuk, hogy hiteles információk alapján ismertessék meg a Bibliát és Jézus 10

Az Ifjúság2008 Gyorsjelentés adatai szerint ma már a magyar fiatalok háztartásainak 79 százalékában van személyi számítógép, a háztartások 70 százalékában Internet-hozzáféréssel. Az egyházaknak tehát lehetőségük van eljutni a fiatalok otthonaiba az örömhírrel. Kérdés, hogy törekszenek-e erre, és ha igen, mennyire hatékonyan 24. A következő részek egy olyan az Internetes evangélizáció szakirodalmában szereplő stratégiát mutatnak be, amely szemléletbeli és gyakorlati segítséget jelent a fiatalok hatékony eléréséhez. E stratégia nem az egyetlen, azonban az internet-evangélizációt propagáló és az ilyen jellegű anyagokat, szakirodalmat összegyűjtő szervezet, az Internet Evangelism Day honlapja 25 szerint az egyik gyakran használt, biblikus és eredményes módszer. 3.1 A híd-stratégia 26 Egy weboldal sem indul el úgy, hogy már automatikusan rendelkezik látogatói körrel. Ahogyan a könyvtár keresztény szekcióját keresztényeken kívül esetleg kevés kutató keresi fel szükség esetén, a néhány odatévedő érdeklődő kivételével a legtöbb nem-keresztény azonban soha az életben. Ugyanez a helyzet az Internet esetében is: az emberek olyan oldalakat látogatnak, amelyek információjára szükségük van, illetve amelyek tatalma érdeklődési körüknek megfelel. Ezek az oldalak vonzzák őket. Nem keresztények ritkán keresnek keresztény tartalmakra. Ha bármilyen keresett témában eredményként listázna is a keresőprogramjuk egyértelműen keresztény oldalt, csekély valószínűséggel kattintanának rá. Ha rá is tévednének egyre, valószínűleg nem időznének rajta túl sokat, mivel a keresztény honlapok többsége keresztényeknek készült, s ez megmutatkozik előfeltevéseikben, nyelvezetükben: a kívülállók (nem keresztények) számára tartalmuk azon kívül, hogy kevéssé ad érdeklődésre okot legtöbb esetben nem is érthető. Az embereket a Gray mátrixban 27 elhelyezve megállapíthatjuk, hogy döntő többségük annak bal alsó szegmensében helyezkedik el. Ez azt jelenti, hogy hozzáállás tekintetében valamilyen mértékben ellentétes, ellenséges a kereszténységgel szemben, és ehhez társul, hogy ilyen irányban kevés ismerettel is rendelkezik. Krisztust mindazokkal, akiket eszközeikkel elérnek. Honlapjaik segítségével a Szentírás üzenetét hang-, videoés nyomtatott formában teszik elérhetővé. Honlapjuk: http://remeny.info. 24 Az egyházak ifjúsági honlapjainak elemzése erre a kérdésre ad választ az 5-6. fejezetben. 25 Honlapja: http://www.internetevangelismday.com. 26 A híd-stratégiának ( bridge strategy ) más elnevezése is ismeretes, ilyen például a mágnes oldalak ( Magnet pages ). 27 Az Engel-skála módosított változata. Forrás: http://www.internetevangelismday.com/gray-matrix.php 2010. március 8-i állapot. Az alapmodellt bemutatja a 2. számú függelék. 11

Ezért ahhoz, hogy egy keresztény weboldal elérjen nem keresztényeket is, olyan témák mentén kell felépíteni, amelyek az ő érdeklődésüknek, szükségleteiknek megfelelnek. S nem utolsósorban az oldalnak szövegében és megjelenésében is olyan stílusban kell készülnie, amely egy nem-kereszténynek is sajátja, levetve a keresztény jólfésültséget, patetikus zsargont, kánaáni nyelvezetet. Léteznek honlapok, melyek igyekeztek e megközelítést figyelembe venni 28, de számuk abszolút értékben is csekély. Pedig Pál apostol is e stratégiára bíztat a maga példájával: Mert én, noha mindenkivel szemben szabad vagyok, magamat mindenkinek szolgájává tettem, hogy a többséget megnyerjem. És a zsidóknak zsidóvá lettem, hogy zsidókat nyerjek meg; a törvény alatt valóknak törvény alatt valóvá, hogy a törvény alatt valókat megnyerjem; A törvény nélkül valóknak törvénynélkülivé, noha nem vagyok Isten törvénye nélkül, hanem Krisztus törvényében való, hogy törvény nélkül valókat nyerjek meg. Az erőtleneknek erőtelenné lettem, hogy az erőteleneket megnyerjem. Mindeneknek mindenné lettem, hogy minden módon megtartsak némelyeket. Ezt pedig az evangyéliomért mívelem, hogy részestárs legyek abban. (1Kor. 9:19-23) S azon kívül, hogy belehelyezkedünk a kívülállók helyébe, Úgy változtathatjuk meg gyorsan az adott kultúrát, ha olyan területeket érintünk, amelyek dominánsak abban. A magunk érdeke, hogy megtaláljuk ehhez a tapintatos utat. 29 Henry Ward Beecher szerint: Amíg meg nem próbálod, nem tudod meg, mennyire elérhetőek is az emberek; de mindegyikhez meg kell megtalálnod a személyesen hozzá vezető ajtót, s azon kell közelítened. 30 Az evangélizáció célja gyakorlatilag a (még) nem-keresztényeket Istenhez vezetni és nála megtartani. Isten Jézusban vert hidat az ember és maga közé, hogy a bűnös ember Jézusban bűnbocsánatot nyerve kapcsolatba kerülhesen a szent Istennel (János 3:16). Istennek Jézus volt a híd-stratégiája. Jézus ember lett (belehelyezkedett célcsoportja, az emberek helyébe, helyzetébe), ismerte vélt és valós szükségeiket, ezekre hathatósan adott személyes és társadalmi szintű választ, nyitott ajtót a megoldásra. Ha e megközelítés fényében az Internetre vonatkoztatjuk a fenti idézeteket, megkapjuk az internetes híd-stratégia lényegét: helyezkedjünk legalább gondolatban a megcélzottak (ez esetben a keresztény szemszögből kívülállók, a még nem keresztények) helyébe, majd helyzetüket, vélt és valós 28 Angol nyelvű honlapok között ilyen például a hollywoodjesus.com (filmekről), hobbitlore.com (Tolkienhez kapcsolódóan), tothenextlevel.org (sport témakörben), getrealdiet.com (fogyókúra témakörben), runningempty.org (életvezetési problémákkal kapcsolatosan). A dolgozatban (3. számú mellékeltben) megemlített magyar ifjúsági oldalak között a www.tulelocsomag.hu az, amely legközelebb áll ahhoz, hogy igazi híd-oldal legyen. 29 A varsói Ulazdowski Kastély Művészeti Központ szabadtéri kiállításán szereplő felirat. 30 Forrás: http://www.quotes.net/authors/henry+ward+beecher, 2010. március 30. 12

szükségeiket megismerve, elemezve találjuk meg a hozzájuk vezető ajtót. A gyors és jelentős hatás elérése érdekében pedig érintsük az életükben, kultúrájukban domináns pontokat. A gyakorlatban ez azt jelenti., hogy olyan weboldalakat kell létrehozni, amelyek nem keresztények érdeklődésére is okot adó témák (például filmek, zene, utazás, sport, egészséges életmód, stb.) és szükségleteik mentén felépítettek, s a megfelelő stílusban szólnak hozzájuk. Ilyen megközelítésben az Internet igazán alkalmas arra, hogy milliókat elérjen bárhol a Földön, ahol emberek csatlakoznak a világhálóhoz. A magyar fiatalokhoz vezető híd pilléreit tárgyalják a dolgozat következő részi. A 2. fejezetben szereplő látogatottsági adatok tanúsága szerint hazánkban a fiatalok nagy arányban és rendszeresen használják az Internetet. Érdemes tehát e területen vizsgálódni, hogy milyen legyen egy keresztény ifjúsági oldal ahhoz, hogy nem keresztény fiatalok érdeklődésére is okot adhasson, találhassanak a világhálón számukra is érdekes, aktuális keresztény hátterű honlapokat, legyen az közösségi oldal, fórum, blog, stb. 3.2 A híd építése A híd-oldalakra, másképpen mágnes-oldalakra azoknak van szükségük, akik még nem is érdeklődnek a kereszténység iránt. (Akik már elindultak a keresés útján, találnak számos kiváló keresztény weboldalt). A híd-stratégia egy olyan módszertant mutat be, amely segít eljutni a még csak nem is érdeklődő, nem is kereső emberekhez, fiatalokhoz. 3.2.1 Egyik pillér: az érdeklődésre okot adó témák A híd stratégia szerint ahhoz, hogy látogatott weboldalt tudjunk létrehozni és fenntartani, érdemes az érdeklődésre okot adó témákat megtalálni és ezen a nyomon elindulni. A fiatalok is, mint bárki, olyan témákra keresnek rá az Interneten, amelyek érdeklik őket, aktualitással bírnak számukra. E témák jelentik a híd pilléreit. Az NRC Piackutató cég 2008-as felmérése 31 szerint a 18-25 év közötti korosztályt az alábbi témák érdeklik leginkább: mozi, filmek (70 százalékot), tudományos újdonságok, érdekességek (53 százalékot), számítástechnika (53 százalékot; e téma a férfiak 79 százalékát, míg a nők 26 százalékát érdekli), szórakoztató elektronika (46 százalékot), a mobiltelefon, mobilkommunikáció (43 százalékot). könnyűzene (42 százalékot), sport, sportesemények (42 százalékot), kulturális programok (38 százalékot, a program és műsorajánló oldalak negyedik legnépszerűbbek, a fiatalok 66 százaléka látogatja őket), szépség és divat 37 százalékot (e téma a nők 69 31 Kurucz [2008] 7.o. 13

százalékát, míg a férfiak 10 százalékát érdekli), autó-motor (35 százalékot), utazás, útleírások (35 százalékot), gasztronómia, konyhaművészet (33 százalékot). Érdeklődésükre okot adó témák lehetnek még a párkapcsolatok, szex (talán egy felmérésben kevéssé bevallottan, de az életkori sajátosságokból adódóan hangsúlyosan; társ- és partnerkereső oldalt pedig bevallottan is a fiatalok 16 százaléka látogat), az egészség-életmód témakör, hírek, humor (a hivatkozott felmérés szerint hírportált a fiatalok 71 százaléka látogat, humor-oldalakat 51 százalékuk), hírességekkel kapcsolatos információk, helyi és helyközi információk, hobbik, geo-bio témák, okkultizmussal kapcsolatos tartalmak (az ezoterika, természetgyógyászat témakörben az NRC adatai szerint a fiatalok 16 százaléka érdeklődik, s ebben vélhetően nincs benne a horoszkópot rendszeresen olvasók tábora). Megjegyzendő, hogy témaválasztásban nem biztos, hogy éles a határvonal keresztény és nem keresztény témák között. Érdemes lehet vizsgálni, hogy az úgymond kifejezetten keresztény fiataloknak szóló tartalmak mennyire látogatottak, mennyire népszerűek. Ellenben egy átlagos fiatal, legyen az keresztény vagy (még) nem keresztény, életkori sajátosságaiból, élethelyzetéből adódóan érdeklődhet hasonló témák iránt. A fent felsorolt témák többsége ilyen. E szemszögből is érdemes lehet átgondolniuk a keresztény honlapok készítőinek az általuk üzemeltetett oldalak tartalmát. 3.2.2 Másik pillér: az érzett szükségletek A másik nyom, amin a híd-stratégia szerint elindulhatunk a nem keresztények elérése felé, az érzett szükségleteik feltérképezésének vonala. A szükségletet több pszichológiai forrás hiányérzetként definiálja, mely cselekvést vált ki önmaga megszüntetésére. A szükséglet, mint hiányérzet annak legtágabb értelmezésében az élet bármely területét érintheti: jelenthet megválaszolatlan kérdéseket, információhiányt vagy egyszerűen csak valamit, amin nevetni lehet. E fejezet keretében szűkebb értelemben a mélyebb személyes szükségeket értjük alatta. Olyan szükségeket, szükséghelyzeteket, amellyel mindenki szembesül saját vagy egy hozzá közelálló családtag, barát életében. Ilyenek például a magányosság, széttört kapcsolatok, anyagi problémák, beteljesülés iránti vágy, stressz, iskolai-munkahelyi problémák, munkanélküliség, betegség, gyász. Az egyik legismertebb szükséglet-modell, a Maslow-féle elmélet 32 a szükségleteket két nagy rendezőelv mentén (hiány alapú szükségletek és növekedés alapú szükségletek) hét csoportba 32 Leírása megtalálható a 3. számú függelékben. 14

rendezi, amely hierarchikus rangsort is jelent nála. Az elmélet szerint a szükségletek hierarchiájában általában az alacsonyabb szintű igényeket legalább részben előbb kell kielégíteni, mielőtt a magasabb szintűek motivátorként kezdenek el működni. A kielégített szükséglet viszont már nem motivátor ha az ember már valaminek birtokában van, akkor többet vagy mást kezd akarni. (Kiss. [1996] 73-74. old.) Az élet produkálhat olyan helyzeteket, amikor az elméletek nem könyv szerint működnek, ezért nem meglepő, hogy a Maslow-féle elméletet is több kritika érte. Két előnyét azonban e dolgozat keretében is ki lehet emelni: az egyik a szükségletek logikus csoportokba foglalása. A fiatalok esetében is értelmezhetőek az általa definiált szükséglet-csoportok, azonban életkori sajátosságaiknak megfelelően egyidőben több szükséglet is dominál(hat), s nem feltétlenül a fenti hierarchiában. Serdülőknél ilyen a szociális- és az elismerés iránti szükséglet, a kognitív szükséglet, hiszen ez az életszakasz a családon kívüli kapcsolatok előtérbe helyezésének, az önállósodás, önértékelés kialakulásának, a pályaválasztásnak az időszaka. Az ifjúkorban pedig elsősorban a szociális- és az önmegvalósítás szükséglet dominál olyan módon, hogy felerősödik a családtervezés irányába mutató tartós intim kapcsolat iránti vágy, valamint egy pálya, hivatás iránti elkötelezettség. Az elméletből másrészről kiemelhető a hierarchiamegközelítése : egyes, éppen legégetőbbnek érzett szükségletek aktuálisan előrevalóbbak a többinél. A dolgozat szemszögéből sajátosan értelmezve ez a pszichológiai megfigyelés a keresztényeknek is útmutató: addig nem lehet érdemben a másik ember úgymond valós (lelki-szellemi) szükségével foglalkozni, amíg az érzett (főképp fizikai, fiziológiai) szükségletében, aktuális problémájában nem segítünk neki. Isten is az egész emberrel törődik (Jakab 2:14-17). Az érzett szükségletek betöltése készíti az utat a valós szükséglet felé, ahogyan az alacsonyabb szintűek kielégítésével egyre magasabb szintű igények kerülnek felszínre. Az egyén mindaddig nyitott marad, amíg érzi, hogy reménykedhet szükséghelyzete megoldásában. Ha nem tapasztalja ezt, elfordul és máshol kezd segítséget keresi. Fájdalmak, krízisek, problémák A fájdalmak, problémák, krízisek időszaka még inkább felerősíti a szükség érzését. Lehet, hogy ilyen esetben nem mindenki próbál meg az Interneten választ, megoldást találni problémájára, kérdéseire, de néhányan biztosan megteszik. Az ifjúsági korcsoportra koncentrálva feltehetjük a kérdést, hogy életkori sajátosságaikból következően ezen életszakaszukban átélnek-e kríziseket. A pszichológia beszél erről. A serdülőkor krízisei között az alábbiakat említi (Kulcsár [2005] 58-59.): 15

teljesítménykrízis a fiatal teljesítménye hirtelen leromlik, melynek oka lehet rejtett dac, félelem a szülővel való azonosítástól, ellenállás; autoritáskrízis mindenfajta tekintély elleni lázadás, melynek háttere lehet egy széteső család, egy túlkontrolláló vagy brutális szülő, túl szorosan fogva tartó környezet, érzelmi elhanyagoltság; szociális gátlás, beilleszkedési zavar; identitáskrízis - sérült én-azonosság, melynek alapja lehet a szülővel való azonosítástól, a felnőtt szerep vállalásától félelem, a szexuális identitás zavara. Az ifjúkori válság szindrómát pszichológiai szemszögből a krízisek sorozata és összefonódása jellemzi: a kiélezett családi konfliktusok, a tanulási és pályakezdési csődök, a társas kapcsolati és szexuális kudarcok okozta elkeseredés, a depresszió szinte rászakad a fiatalra. Elveszettnek érzi magát, nem képes önmagát irányítani. Az ifjúkor válság lefolyása és kimenetele gyakorta a fiatal szociális réteghelyzetének függvénye. Mire az ember érzelmileg és társadalmilag éretté válik, sok krízisen megy át, s ezek életre szóló nyomot is hagyhatnak. (Albert [2009] 179.) A magyar ifjúság problémái Az előző részek a szociológia és pszichológia általános válaszait mutatták be arra a kérdésre, hogy mik a fiatalok szükségletei, s életkorukból adódóan milyen kríziseket él(het)nek át. Ezek után megismerjük, hogy a legfrissebb, 2008-as, valamint a korábbi, 2004-es és 2000-es nagymintás vizsgálatok, az Ifjúság2008, az Ifjúság2004 és Ifjúság2000 Gyorsjelentések adatai szerint mit tartanak maguk a magyar fiatalok a legnagyobb problémának. A vizsgálatok e kérdésben érdekes módon más-más problémacsoport érzékelésére mutattak rá. Míg 2000-ben a korosztály legégetőbb problémái elsősorban a társadalmi gazdasági folyamatokkal és problémákkal voltak összefüggésben (munkanélküliség, pénztelenség, lakáshelyzet), 2004-re lényegesen megváltozott a problématérkép. 2004-ben a 15 29 évesek számára a drogok elterjedése jelentette a legfontosabb feszültségforrást. Fontos változás volt az is, hogy a másik devianciaforrás, az alkohol elterjedése is bekerült a négy legfontosabb feszültségpotenciál közé (negyedik helyen szerepelt; második helyen a munkanélküliség, harmadikon a kilátástalan jövő állt). 2004-ben tehát az ifjúság legégetőbb problémáira gondolva a fiatalok az életvilágukban megjelenő ügyekre asszociáltak. 2008-ban a 2000-es állapotokhoz való visszacsatolás érzékelhető. A 15 29 éves korosztály feltehetően nem 16

függetlenül a gazdasági problémáktól számára újra a munkanélküliség, a pénztelenség és elszegényedés, valamint a létbizonytalanság vált a három legfontosabb problémává. A drogok elterjedése visszacsúszott az ötödik helyre. Az erkölcsi romlás, a család válsága, a kilátástalan jövő, a céltalanság, amelyet a fiatalok szintén problémaként megjelöltek, a drogok, az alkohol terjedéséhez is hozzájárulhat. A 15 19 éves korosztály az átlagosnál jóval fontosabbra értékelte a drog és az alkohol elterjedését, míg a munkanélküliséget a pályakezdőként most a munkaerőpiacra kilépő 20 24 évesek, valamint a 25 29 évesek említették különös hangsúllyal. Az önálló egzisztencia megteremtésével összefüggő problémák, így a kilátástalanság, a céltalanság, a létbizonytalanság a többi csoporthoz képest ez utóbbi, legidősebb korosztály problématérképén jelent meg nagyobb arányban. 33 Láthatjuk, hogy általánosságban a fiatalok milyen szükségletekkel, problémákkal, krízisekkel szembesülnek. Ezek lefolyása és a fiatalok szociális réteghelyzetének, valamint személyiségének függvénye is, ilyen módon mindenkinél egyedi, személyes. A különböző élethelyzetek valamilyen nyomot mindenképpen hagynak az ember életében, sőt az egészségi állapotra is kihathatnak. Erre mutatott rá két amerikai pszichiáter, Thomas Holmes és Richard Rahe 1967-ben végzett vizsgálatával. Kutatásuk bizonyította: a különböző élethelyzetek és betegségek kialakulása között van összefüggés (mintavételükben számszerűsítve 0.118 pozitív korrelációt mutattak ki) 34. Az élethelyzeteket egy általuk felnőttekre és külön nem felnőttekre kidolgozott pontrendszerben, a Holmes és Rahe stressz skálán 35 rangsorolták. C S Lewis szerint a fájdalom Isten hangszórója, amivel felhívja magára a figyelmet. A Biblia elejétől a végéig arról szól, hogy Isten mennyire együttérző és könyörülő azokhoz, akik szenvednek (betegség, gyász, életvezetési problémák, stb. miatt) 36. Éppen a kereszténység tud rávilágítani arra, hogy a szenvedés vezethet megmeneküléshez, üdvösséghez; s azzal, hogy átélünk szenvedéseket, problémákat az életben, jobban megértünk másokat, akik hasonló helyzetbe kerülnek, ezáltal hathatósabban tudunk segíteni nekik. (2Kor 1:4) Jézus hívja magához azokat, akik nehézségben vannak (Máté 11:28-30). Isten szuverén abban is, hogy hogyan használja fel akár első lépésként az ilyen élethelyzeteket, a Gray mátrix 37 mégis betekintést ad, hogyan is működik Isten e folyamatban, s hogyan lehet továbbhaladni az úton addig, míg a valódi megoldásra, az evangéliumra is fogékonnyá válik a másik ember. 33 Ifjúság2008 Gyorsjelentés (Szabó [2009] 131. o.) és Ifjúság2004 Gyorsjelentés (Bauer [2005] 109. o.) alapján 34 Holmes TH, Rahe RH [1967]. 35 Ennek hivatalos neve a The Social Readjustment Rating Scale (SRRS). 36 Aszerint, hogy hogyan csoportosítjuk., 1000-3000 ilyen témájú bibliavers található. 37 Megtalálható a 2. számú függelékben. 17

Jézus Krisztus szolgálata iránymutató e kérdésben is, ami megméri a fent leírtak biblikusságát. Jézus találkozásaiban általában először egy érzett szükségletre összpontosított. 38 Sok esetben először a fizikai betegséget gyógyította meg, s utána adott lelki tanácsot. Evangélizációja sem igei bevezetővel kezdődött (kivéve, amikor a zsinagógában beszélt), hanem mindenki számára érthetően, gyakran történeteken keresztül szólt. A hatékony kommunikáció kulcsa: először is ismerni Istent, aztán ismerni magunkat, végül de nem utolsósorban ismerni a másik embert. 3.2.3 A gyakorlati megvalósítás Az előző pontokban tárgyalt elvek mentén felépített híd - vagy más néven mágnes - oldalaknak amellett vagy annak ellenére, hogy úgymond keresztény oldalak becsületesen valóban arról kell szólni, aminek feltüntették. Ha a témája éppen a zene vagy a film, akkor természetesen keresztény szemszöggel, morális egzisztenciával a háttérben valóban zenékről és filmekről kell szólnia, olyan informatívan, amennyire csak lehet, akár hasznos linkekkel utalva más hasonló témájú weboldalakra. Továbbá az ilyen oldalaknak megfelelő kontextualizációban kell az olvasói környezethez alkalmazkodni. Az X-Spectrum 39 segít elemezni a honlap által képviselt kontextualizációs fokot. Stílus kérésében is a célcsoport igényeit kell figyelembe venni. Charles Haddon Spurgeon, a 19. századi evangélista hatékonyan tudta átadni az evangéliumot kortársainak ma úgy fogalmazhatnánk, hogy a hídstratégia elvei mentén: az aktuális, való élet példáiból indult ki, s mondandóját örökzöld humorral fűszerezve adta elő. A humor az evangélizációban is hasznos: ledönti a falakat és becsempészi a gondolatokat az emberek szívébe. A viccek, humoros történetek jobban megmaradnak az emlékezetben, ezért még a tanítás eszköztárában is szerepelnek. Ha a keresztények alkalmazzák, bárki megérezheti, hogy Jézus követése nem besavanyodott szentfazekaskodás. A fiatalok különösen nyitottak a humorra. Az evangélium túl komoly ahhoz, hogy komolyan adjuk elő. 40 Praktikusan érdemes elkerülni, hogy a híd-oldalak, nyelvezetükben keresztényesek legyenek, s ugyanez igaz grafikájukra is. 38 Ezt a példát tapasztaljuk a samáriai asszonnyal való találkozásakor is. Jézus tudta, hogy az asszony legbelső szüksége: az elfogadás iránti vágy. És amikor elfogadta őt (beszélgetett vele, vizet kért tőle, nem vádolta), az asszony azonnal az egyik lelkes tanúja lett, aki a későbbi samáriai ébredés elindítója is lehetett (ApCsel 8). 39 Forrás: http://www.internetevangelismday.com/x-spectrum.php, 2010. március 8-i állapot. Az X-spektrum a keresztény weboldalakat sorolja be a meghatározott X1-X6 kategóriákba aszerint, hogy kik tartoznak a célközönségükbe, s ennek megfelelően milyen elemeket kell, hogy tartalmazzanak. 40 http://www.internetevangelismday.com/humor.php, 2010. április 8. 18

Tartalom tekintetében mind mennyiség mind minőség terén bölcsen meg kell találni az egyensúlyt. Lehet olyan is, hogy a híd-oldal csak utal további oldalakra, amelyeken többet megtudhat a látogató a kereszténységről. De megszólalhat az evangélium egy-egy élettörténeten keresztül (az emberek általában kíváncsiak mások életére). Bármelyik téma mentén felépített is a weblap, el lehet helyezni néhány linket (például az élet értelme vagy valódi feltöltődés címmel), amelyek bárki számára érdekesen hangzanak, és az evangéliumra irányíthatják a figyelmet. A témák többsége lehetőséget ad valamilyen párhuzamra az evangéliummal 41. A filmek, könyvek, zenék már szinte kínálják magukat ilyen gondolat-párhuzamokhoz. Ha mód van rá, egy-egy audio vagy videó klip még érdekesebbé teszi az oldalt. Kreatívan mindig egy újabb és újabb ötletünk támadhat. A világhálón található bizonyságok, adatok tanúsága szerint a web-evangelizáció működik. 42 Azok a közösségek, missziós szervezetek, amelyek megértik ennek fontosságát, milliókat érhetnek el. A kanadai TruthMedia.com oldal 43 az egyik hónapban például 650 ezer látogatót vonzott, s 2000 ember jelezte az Interneten, hogy megtért (az oldal segítségével 44 ). De az E- evangélizáció nem csak a nagyobb csoportok kiváltsága. Bárki hozhat létre olyan honlapot, amely hatással lehet másokra vagy beszélgethet a csevegőszobákban az evangéliumról. 4. A keresztény internetes felületek vizsgálatának elemzési szempontrendszere E dolgozat elsődleges célja annak vizsgálata, hogy az egyházak Magyarországon (illetve magyar nyelven) mennyiben használják ki az Internet-adta lehetőségeket az ifjúság eléréséhez: képviseli-e magát, s megszólaltatja-e az evangéliumot a világhálón a mai fiatalok nyelvén, közérthetően az adott keresztény közösség, egyidejűleg sugározza-e ezen a csatornán a keresztény értékrendet hitelesen és vonzóan s ha igen, hogyan, milyen eszközökkel. A dolgozat keretében a bejegyzett 45 keresztény egyházak országos hivatalos ifjúsági honlapjai 41 Például ha az oldal autókról szól, és arról tartalmaz írást, hogy a régi autók új motorral hogyan kelnek új életre, kapcsolódhat hozzá egy gondolatébresztő megjegyzés, miszerint az embernek is szüksége van arra, hogy belül megújuljon. 42 A http://www.internetevangelismday.com/results.php oldal a webevangélizáció eredményességéről szól és több bizonyságot is tartalmaz ezt alátámasztandó. 43 Az oldal különböző célcsoportoknak tartalmaz al-oldalakat: az IamNext.com tizenéveseknek szól, s ide tartozik a PowertoChange.com and WomenTodayMagazine.com is. Az adat forrása: http://www.brigada.org/today/articles/web-evangelism.html 2010. február 22-i állapot. 44 A híd-oldalak alkalmasak arra is, hogy közreműködjenek a frissen megtértek lelki segítségnyújtásában (utógondozásában), orientálásában, hogy merre induljanak el a keresztény életben. 45 Az OKM, az APEH és az Apológia Kutatóközpont összesített, 2009. szeptember 1-jén lezárt adatai alapján. Forrás: http://www.apologia.hu. 19

(országos ifjúsági munkájának honlapjai) képezik a vizsgálat tárgyát amennyiben rendelkeznek külön országos ifjúsági honlappal 46. Mivel a magyar fiatalok eléréséhez nem elsősorban az egyház magyarországi bejegyzése, hanem a magyarajkúsága számít, érdekességképpen két határon túli magyar (nagy)egyház országos ifjúsági oldala is az elemzés része. Kisegyházak közül a felekezet méretétől függetlenül azon a bejegyzett egyházak országos ifjúsági oldalai képezik vizsgálat tárgyát, amelyek magukat keresztényeknek tartják, s vallják a Szentháromságot. A felekezethez nem kimondottan köthető keresztény ifjúsági oldalak e dolgozat részletes elemzésében nem szerepelnek, ahogyan az egyházak egyes gyülekezeteinek, szűkebb kört érintő munkájának oldalai (pl. kimondottan egyetemistákat, középiskolásokat célzó oldalak) sem. 47 A szakdolgozat elkészítéséhez használt vizsgálati szempontsor kereteit az Országos Közoktatási Intézet felkérésére készített, a magyar középiskolák honlapjainak elemzését tartalmazó beszámoló tanulmány 48 a dolgozat témájához igazítottan némileg módosított elemzési szempontrendszere adja. A szempontok kidolgozása e munkán kívül a Városi könyvtárak honlapjai Pest megyében című dolgozat 49, és a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának elektronikus állományából fellelhető Honlapelemzési szempontsor 50 elemeinek felhasználásával, valamint az E-evangélizáció szakirodalmából 51 származó és az NRC Piackutató cég által a fiatalok internetezési szokásairól prezentált 52 eredmények figyelembevételével történt. Az elemzés négy fő értékelési iránya: a design, a struktúra, az interaktivitás és a tartalom. Az értékelési modellt a kérdéseket és az azokra kapható pontszámokat az 1. számú melléklet bemutatja be. A részletes elemzés e szempontok mentén vizsgálja a kiválasztott honlapokat (a 6. fejezetben), ahol a kérdések hivatkozásai is megtalálhatóak. Megjegyzendő, hogy a vizsgálatnak az objektivitás is határt szabott: szubjektívebb szempontokat is objektív vizsgálatnak kellett alávetni, objektíven megragadható és értékelhető kérdésekkel kellett közelíteni. Mivel az elemzés egy személyben történt, az objektivitás biztosítása érdekében a pontozás egyértelmű besorolást tesz lehetővé: legtöbbször igen/nem, van/nincs típusú egyszerűen eldönthető, vagy egyéb, egyértelműen 46 Amennyiben a Google keresőrendszer az adott egyház neve és az ifjúság szóra kiadta, vagy egyéb honlapról közvetetten megtaláltam a dolgozat készítése közben. (a szerző) 47 Ezen oldalakat a dolgozat a teljesség igénye nélkül a 3. számú mellékletben felsorolja, de a modellelemzésben, és ezáltal az összehasonlító elemzésben sem szerepelnek. 48 Áts [2000] 49 Bajnok [2006] 50 szn[2009] Az 1. számú függelék tartalmazza. 51 Elsősorban a 3. fejezetben kifejtettek mentén. 52 Kurucz [2008] 20