AZ ÖRKÉ YI PÁLÓCZI HORVÁTH ISTVÁ SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM MI ŐSÉGIRÁ YÍTÁSI PROGRAMJA

AZ ÖRKÉ YI PÁLÓCZI HORVÁTH ISTVÁ SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM MI ŐSÉGIRÁ YÍTÁSI PROGRAMJA A nevelés egyet jelent azzal, hogy segítünk a gyereknek valóra váltani a lehetőségeit. / Erich Fromm /

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 4 2. Az intézmény bemutatása 6 2.1. Küldetésnyilatkozat 6 2.2. Az intézmény rövid története 8 2.3. Az intézmény szervezeti felépítése 11 3. Fenntartói minőségpolitika intézményünkre vonatkozó része 12 4. Az intézmény minőségpolitikája 14 4.1. Az intézmény képzési irányai 14 4.2. Az intézmény nevelési elvei 14 4.3. Intézményünk minőségpolitikai nyilatkozata 17 4.4. Intézményünk minőségi céljai 19 5. Az intézmény minőségirányítási rendszere 25 5.1. Tervezés 29 5.1.1. Stratégiai tervezés 30 5.1.1.1. Éves munkaterv 30 5.1.1.2. Jogi megfelelés 31 5.1.1.3. Belső működési rend biztosítása 34 5.2. Ellenőrzés, mérés, értékelés 34 5.2.1. Vezetői ellenőrzés, értékelés 37 5.2.2. Belső- és külső mérés 41 5.2.3. Folyamatos fejlesztés eszközrendszere 48 5.2.4. Irányított önértékelés 50 5.2.5. Intézményi működés értékelése 50 5.2.6. Ösztönzőrendszer 54 5.3. Vezetés 55 5.3.1. Nevelés-oktatás 55 5.3.1.1. Módszertani eszköztár és kultúra 56 5.3.1.2. Tanulás támogatása 57 5.3.1.3. Pedagógusok együttműködése 57 5.3.1.4. Éves pedagógiai tervezés 57 5.3.2. Emberi erőforrások biztosításának fejlesztése 57 5.3.2.1. Továbbképzési rendszer 57 5.3.3. Egyéb erőforrás 58 5.3.3.1. Gazdasági és pénzügyi erőforrások biztosítása 58 5.3.3.2. Infrastruktúra 58 5.3.3.3. Munkakörnyezet biztosítása 59 5.3.3.4. Biztonságos intézmény 59 5.3.3.5. Intézményműködtetés 60 5.4. Kapcsolattartás 60 2

5.4.1. Partneri azonosítás 61 5.4.2. Kommunikáció a partnerekkel 62 5.4.3. Igény és elégedettségmérés 67 5.4.4. Panaszkezelés 69 6. Teljesítmény értékelés szempontja és az értékelés rendje 71 6.1. Általános alapelvek 71 6.2. Általános cél 71 6.3. Az értékelés szempontjai 72 6.4. Vezetőértékelés 73 6.5. Pedagógusértékelés 75 6.5.1. Alapelvek és az ezekből következő elvárások 75 6.5.2. A teljesítményvizsgálat célja és jellege 77 6.5.3. Az értékelés tárgya, szempontjai, módszerei és menete 78 6.5.4. Felelősök és feladatköreik 85 6.5.5. A vizsgálat dokumentálása és az adatok felhasználása 87 6.5.6. Eljárási szabályok 89 6.6. IMIP-értékelés 91 7. Záró rendelkezések 92 Táblázatok 93 Mellékletek 98 3

1. Bevezetés Az Intézményi Minőségirányítási Program elkészítésének jogszabályi alapját a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 40. -a az alábbiak szerint határozza meg: (10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék (Kt. 60-61. ) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat (Kt. 63. ) véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. A minőségirányítási program végrehajtását a nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) évente értékeli. Az értékelést meg kell küldeni a fenntartónak és a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. Az Intézményi Minőségirányítási Program célja egy olyan önálló minőségirányítási rendszer kiépítése, működtetése és folyamatos továbbfejlesztése, amely a partnerek igényeink, elvárasainak felmérésével és figyelembe vételével meghatározza az iskola működésének hosszú, közép, és rövid távra szóló elveit. Tartalmazza a megvalósításra vonatkozó elképzeléséket, amelyek biztosítják az iskola tevékenységének hatékonyságát. 4

Az Intézményi Minőségirányítási Program meghatározza az intézmény minőségpolitikáját, minőségcélokat, és ezek megvalósításának érdekében kiépít és működtet egy olyan minőségfejlesztési rendszert, amely meghatározza a működést szabályozó folyamatokat. Intézményünk vezetése és kollektívája elkötelezte magát a minőségügyi célok és minőségkezelési feladatok megvalósítása mellett. Partnereink igényeinek, elvárásainak felmérése után iskolánk a következő minőségi célok megvalósítását tűzte ki: A hozzáadott pedagógiai értékkel csökkenteni a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőtlenségét, és javítani a gyerekek neveltségi szintjét; A tanulás folyamán megszerzett ismereteket legyenek képesek hatékonyan alkalmazni és felhasználni; Iskolánk külső- és belső környezetének rendezettségét tovább fejlesztjük; Tovább erősítjük a tanulói fegyelmet. Ezeket a minőségi célokat és feladatokat alapul véve készült el a Minőségirányítási Program, amely egyre hatékonyabban és magasabb színvonalon igyekszik kielégíteni az intézmény használói szükségleteket, valamint biztosítja: az intézmény saját küldetésének megvalósítását; a szaktárca és a fenntartó elvárásainak való megfelelést; az intézmény hosszú távú jövőjének megalapozását; a szűkebb környezethez történő létfontosságú alkalmazkodást; az ismeretek, a tudás, az alapvető emberi értékek ápolását és megőrzését; új eszközök, módszerek bevezetésével és felhasználásával tudatos, tervszerű célratörő munkával a felnövő generáció felkészítését a kor elvárásainak teljesítésére. A MIP stratégiai alapdokumentuma a Pálóczi Horváth István Szakképző Iskola és Kollégium működésének. 5

2. Az intézmény bemutatása 2.1. Küldetésnyilatkozat A nevelés egyet jelent azzal, hogy segítünk a gyereknek valóra váltani a lehetőségeit. / Erich Fromm / A Pálóczi Horváth István Szakképző Iskola és Kollégium többcélú intézmény, szakiskola, szakközépiskola és kollégium. A szakközépiskolában és a szakiskolában a vendéglátó-idegenforgalom, illetve a mezőgazdasági szakmacsoportban versenyképes, jó minőségű képzési kínálattal várjuk a hozzánk jelentkező tanulókat, hogy képességeiknek, érdeklődésüknek, személyiségüknek megfelelően tanulhassanak. A szakképzés tartalmi, szerkezeti és módszertani fejlesztésének megvalósítása érdekében részt veszünk a Kecskeméti Térségi Integrált Szakképző Központ munkájában. A szakközépiskolában, az ifjúsági és felnőttoktatásban is, elsődleges feladatunk az általános műveltséget megalapozó, az érettségi vizsgára és a szakmai vizsgára, valamint a felsőfokú iskolai tanulmányokra felkészítő nevelés és oktatás biztosítása, továbbá az ifjúsági képzésben, a munkába álláshoz és az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek nyújtása. A felnőttoktatással hozzájárulunk, a munkaerőpiac változó elvárásaihoz szükséges tudás megszerzéséhez, az élethossziglani tanulás kialakításához. A szakiskolában, az alapműveltséget megalapozó képzés után, a mezőgazdasági és a vendéglátó szakmacsoportban, felkészítjük a tanulókat a szakmai vizsgára, a sikeres munkaerő-piaci beilleszkedésre. A kollégiumunk működése biztosítja a szabad iskolaválasztás alkotmányos elvének érvényesülését mindazoknak a megye kistelepülésein élő fiataloknak a számára, akiknek lakóhelyén hiányzik a választott iskolatípus. A kollégiumra és az iskolára jellemző családias légkör segíti tanulóink fizikai és lelki egyensúlyának megteremtését, képességeik kibontakoztatását, személyiségük fejlődését. 6

Nevelési koncepciónk a konstruktív életvezetési, magatartási és tevékenységformák fejlesztését szorgalmazza. Arra törekszünk, hogy diákjaink megtanulják a társadalmi együttélés és konfliktusmegoldás alapvető szabályait. Az oktató-nevelő munka színvonalát a pedagógusok rendszeres továbbképzésével, önképzésével biztosítjuk. Nyitottak vagyunk tanulóink, tanáraink, munkatársaink és a szülők közösségének véleménye iránt. Igényeljük, hogy véleményükkel segítsék az intézmény nevelő-oktató munkáját, céljaink meghatározását és megvalósítását. Nyitottak vagyunk az általános iskolák felé szakmai, pedagógiai jellegű együttműködéssel, nyílt napok, pályaválasztási programok szervezésével. Nyitottak vagyunk a KETISZK partneriskolái, a régió középiskolái, kollégiumai felé a szakmai, a pedagógiai és a szabadidős tevékenységeken keresztül. Nyitottak vagyunk a szakmai és a szolgáltató szervezetek felé képzésünk folyamatos megújítása érdekében. Nyitottak vagyunk a Pest Megyei Munkaügyi Központ felé a régió munkaerő-piaci igényének ismerete érdekében. Nyitottak vagyunk a különböző adottságokkal, készségekkel, képességekkel rendelkező tanulók fogadására. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a gyermekvédelmi feladatokra, az egyéni tanulási utak támogatására, a tehetséggondozásra, a lemorzsolódás megelőzésére és csökkentésére. A kompetenciaalapú fejlesztéssel arra törekszünk, hogy tanulóink a biztos alapkészségek birtokában korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, és képesek legyenek boldogulni a munkaerőpiacon, a szűkebb és tágabb környezetükben. Az iskolában és a kollégiumban a nevelés és oktatás gyermekközpontú. Az intézményben, az ismeretközvetítés magas színvonalú, a munkaerőpiac igényeihez rugalmasan alkalmazkodó, az oktatás változásaira nyitott, eredményes és hatékony nevelő-oktató munka folyik. Ennek eredményeként kreatív, művelt, a magyar és az európai értékeket ismerő és tiszteletben tartó, 7

kommunikatív, a változásokra nyitott, toleráns és erkölcsös, demokratikus elveket követő, az egészségüket és a természetet megóvó, erős érdekérvényesítő és együttműködő képességekkel rendelkező állampolgárokat nevelünk. 2.2. Az intézmény rövid története Intézményünket Pálóczi Horváth István és felesége Katona Ilona örkényi földbirtokosok alapították mint a Vitézi Rend Gazdaképző Iskoláját. 1926. november 20-án indult meg a mezőgazdasági jellegű oktatás. A szűkebb-tágabb régió kisgazdáinak gyermekeit készítették fel a korszerű gazdálkodásra és arra, hogy beszerzéseiket és értékesítéseiket a szövetkezeti mozgalom révén meg tudják valósítani. Az alapítók saját birtokukból 4 kat. hold 225 négyszögöl belső telket és épületeket, valamint földbirtokukból 15 kat. holdat ajánlottak fel az iskolának, Fülöp Józsiás Szász Coburg és Gothai királyi herceg pedig 200 kat. hold területet bocsátott az iskola rendelkezésére Pusztavacs határában. Örkény község is ajándékozott 1 kat. hold belső telket, és a Földművelésügyi Minisztérium is segítette az iskolai oktatás beindulását tanárok és különböző tanszerek, taneszközök biztosításával. Az iskola történetének ez a szakasza 1944. november 2-ig tartott. 1947-1949 Szervezett felnőttoktatás folyik a különböző mezőgazdasági szaktanfolyamokon. 1949-1954 A Mezőgazdasági Gépészképző Iskolában 800 hallgató szerzett mezőgazdasági gépész és gépszerelő szakképesítést. 1954-1962 Érettségizett hallgatók szerezhettek mezőgazdasági gépszerelő szakképesítést. Az ország különböző részeiről érkezett tanulók közül sokan itt telepedtek le, és a végzett 340 hallgató közül többen a megyei és az országos szervek munkatársai lettek. 1962-1965 Szervezett felnőttoktatás keretében 607 dolgozó kapott képesítést a traktoros tanfolyamokon és a gépszerelő szakmában. 8

1965 Elindult a hagyományos értelemben vett ifjúsági képzés a növénytermesztő szakmában, 6 osztállyal. 1977 Megkezdődött az oktatás a Szakmunkások Szakközépiskolája 3 éves levelező tagozatán. 1980 Az ifjúsági képzés keretében megindult a tanítás a mezőgazdasági gépszerelő szakmában is. Az oktatás két szakmában, 12 osztályban folyt. Az iskola ekkor kapta meg a volt általános iskola épületét. 1989 A MATÁV támogatásával a telefon- és hálózatszerelő szakmával bővült az oktatás (1995-ben megszűnt). Megkezdődik az ifjúsági szakközépiskolai képzés a mezőgazdasági gépszerelő szakmában. 1990 Átadták az új, korszerűen felszerelt 120 férőhelyes kollégiumot. 1994 Elindult az oktatás a Szakmunkások Szakközépiskolája két éves intenzív nappali tagozatán. 1995 Az intézmény felvette egyik alapítója, Pálóczi Horváth István nevét. 1996 Pálóczi Horváth István Alapítvány létrehozása. 1997 Kapcsolat felvétele és diákcsere kapcsolat a Quintanes-i Escola Familiar Agraria (katalán) mezőgazdasági iskolával. 1998 Sikeres pályázat az ifjúsági szakképzés korszerűsítésére kiírt Világbanki Projekten. Képzési profil bővítése: a vendéglátó-idegenforgalom szakmacsoportos képzés beindítása. A szakképzésben új szakmák indítása: szakács; pincér; falusi vendéglátó; mezőgazdasági gépész (10 osztályra épülő). Érettségire épülő szakképzés: vendéglátó technikus; idegenforgalmi technikus; mezőgazdasági technikus. Külföldi testvériskolai kapcsolat kialakítása- mezőgazdasági- Grupul Scolar Agricol, Székelyudvarhely (Románia). Elkészül a Pedagógiai Programunk. 1999 Diákcserekapcsolat a katalán mezőgazdasági testvériskolával. 9

2000 Elkészült a világszínvonalú tanéttermünk és tankonyhánk. 2001 Elkészült az új Pedagógiai Programunk. 2002 Külföldi testvériskolai kapcsolat kialakítása- vendéglátás- La Escuela Joviat, de Manresa (Spanyolország). Diákjaink szakmai tanulmányi útja. 2003 A szakképzési kínálat bővülésével 15 nappali tagozatos osztályunk van. A tanulói létszám öt év alatt megduplázódott. 2004 Az intézmény alapdokumentumainak (Pedagógiai Program, Házirend) módosítása és az Intézményi Minőségirányítási Program elfogadása. 2005 Fontosnak tartjuk a szakképzés tartalmi, szerkezeti és módszertani fejlesztését. Ennek megvalósítása érdekében a fenntartó hozzájárulásával nyertesként veszünk részt a Humánerőforrásfejlesztés Operatív Program keretében kiírt Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozása és infrastrukturális feltételeinek javítása című pályázatban, a Kecskeméti Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozása pályázatban való részvétellel. 2006 Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása. 2007 Pedagógiai Programunk kiegészítése. Három osztályunk kapcsolódott be a KeTISZK-ben folyó nevelő-oktató munkába. 10

2.3. Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény (iskola és kollégium) sajátos szervezet. Az intézményben mindenki vezető, vagy tanulnia kell a vezetői szerepet. A vezetés itt elsősorban a folyamatok irányítását jelenti. Az intézményt tanuló- és önfejlesztő rendszerként definiáljuk. A VEZETÉS SZI TJEI I TÉZMÉ YI SZÉK I TÉZMÉ YVEZETÉS DÖK MI ŐSÉGÜGYI CSOPORT SZÜLŐI MU KAKÖZÖSSÉG MU KAKÖZÖSSÉG VEZETŐK EVELŐTESTÜLET EGYÉB ALKALMAZOTTAK OSZTÁLYOK KOLLÉGIUMI TA ULÓCSOPORTOK 11

3. Fenntartói minőségpolitika intézményünkre vonatkozó része Az intézménynek hozzá kell járulnia az élethossziglani tanulás olyan rendszerének a kialakításához együttműködve a felnőttoktatás és a munkaerőpiac szereplőivel -, amely biztosíthatja a megye tanulói és adófizetői számára a munkavállaláshoz és helytálláshoz szükséges tudásés kompetenciák folyamatos és hatékony elsajátítását. Cél, az új ismeretek, új technológiák és módszerek alkalmazása és beépítése a pedagógiai szakmai munkába az ifjúsági- és a felnőttképzésben; széleskörű, konvertálható szakmai tudásra való felkészítés a munkaerő szabad áramlásának biztosítása érdekében. Az intézménynek, az Európai Unióhoz történő csatlakozás részeként, fel kell készülnie a Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban való részvételre, a megye fejlesztése érdekében a szükséges projektekben való aktív megjelenésre, a sikeres fejlesztésekhez szükséges partnerhálózat kialakítására a szociális partnerekkel. Az intézménynek el kell sajátítania a sikeres pályázáshoz és a projektmegvalósításhoz szükséges készségeket, és ki kell alakítania a fenntartóval közös pályázatfigyelési és projekttervezési rendszert. A fejlesztési pályázatok során kiemelt figyelmet kell fordítania a tehetséggondozásra, az esélykiegyenlítésre, valamint az informatikai és nyelvi képzés feltételeinek javítására. Az intézménynek egyre komolyabb szerepet kell betöltenie a munkaerőpiacra történő felkészítés rendszerében. Ennek keretében sikeressé kell tenni a végzett tanulók munkaerőpiaci beilleszkedését, a sikeres munkavállalói léthez szükséges kulcskompetenciák fejlesztésével. A pályaorientációs szakaszban biztosítani kell a szakmacsoportok, a szakmai alapozó képzési szakaszban a szakmák bemutatását, választhatóságát. 12

Hosszú távon szükséges összehangolni a szakmai, tartalmi munkát a megye iskolarendszerű szakképzést folytató szakképző intézményei között annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a szabad szakma- és iskolaváltást, az átjárhatóságot. A megyében szorosabban együtt kell működni a szakmai szervezetekkel, a hasonló profilú iskolákkal, különösen a gyakorlati képzés területén a közös bázistanműhelyek kialakításával, a munkaerő-piaci igények kielégítése érdekében a gazdasági kamarákkal, munkaadói szervezetekkel. Az intézménynek különös figyelmet kell fordítania a gyermekvédelem feladataira, az egyéni tanulási utak támogatására, a lemorzsolódás megelőzésére és csökkentésére. Ennek megvalósítása érdekében fejlesztenie szükséges: A prevenciós tevékenységek alkalmazott módszertanát. A veszélyeztetett, tanulási- és egyéb problémákkal küzdő tanulók időbeni előrejelzési, felismerési rendszerét. A számukra szükséges megfelelő ellátást, a deviáns viselkedés kialakulásának megelőzését. A gyermekvédelmi munka belső szabályozottságát. Az intézmény és más gyermekvédelmi szervezetek közötti együttműködést. A kommunikációt és az információáramlást. Prioritásként kell kezelni a gyermekvédelmi felelősök és az osztályfőnökök szakmai továbbképzését. Az intézménynek partnerei növekvő megelégedettségére kell működnie. Úgy kell kialakítania és működtetnie a minőségirányítási rendszerét, hogy az biztosítsa a megfelelő szabályozottságot és a partneri igények és visszajelzések beépítését az intézményi működésbe. 13

4. Az intézmény minőségpolitikája 4.1. Az intézmény képzési irányai Intézményünkben két szakmacsoportban folyik az érettségire történő felkészítés: vendéglátó- idegenforgalom szakmacsoport; mezőgazdasági szakmacsoport. Tanulóink a sikeres érettségi vizsga után, szakképzési évfolyamokon, az alábbi szakokon tanulhatnak tovább: vendéglátó technikus 52 7822 02 idegenforgalmi technikus 52 7872 02 mezőgazdasági technikus 52 6201 01 Tanulóink a szakiskolában, a 10. évfolyam eredményes elvégzése, illetve az alapműveltségi vizsga letétele után, a szakképzési évfolyamokon, a következő szakokon tanulhatnak tovább: pincér 33 7822 01 szakács 33 7826 02 falusi vendéglátó 31 7822 01 növénytermesztő gépész 31 6280 07 mezőgazdasági gépész 33 6280 01 4.2. Az intézmény nevelési elvei A tudatos nevelési értékközvetítés és a színvonalasan szervezett ismeretátadás adja pedagógiai alapvetésünk gerincét. Nevelési céljaink a társadalomban széleskörűen elfogadott, humanisztikus normák köré szerveződnek. Az intézményben folyó nevelőmunka értékközpontú. Az értékek létrehozásában és érvényesítésében teret kapnak: a közoktatási törvényben megfogalmazott normák; a gyermekek jogairól szóló ENSZ Egyezmény; az egyetemes és a nemzeti kultúra értékei; az emberi együttélés általánosan elfogadott szabályai. 14

Intézményünk az értéktisztelet a gyermekszeretet, a diákok személyiségének tiszteletben tartása jegyében felelősséggel neveli és oktatja a tanulókat. Célunk, az erkölcsi értékeket tisztelő és elfogadó, a széles ismeretekkel rendelkező, egyénileg sikeres, közösségi szempontból értékes, társadalmi szerepeit ismerő és vállaló, szellemileg, erkölcsileg, testileg és lelkileg egészséges nemzedék nevelése. Hangsúlyt helyezünk a tanulók jogainak teljes körű érvényesítésére és védelmére, a kölcsönösen gyümölcsöző tanár-diák kapcsolat kialakítására. Tiszteletben tartjuk a szülők gyermekeik nevelése iránti felelősségét és jogait, törekszünk a szülők által is helyesnek ítélt normák közvetítésére. Következetesen megvalósítjuk az életkorhoz illeszkedő terhelés feltételeit, az egészséges, biztonságos intézményi körülményeket. Azonos fontosságúnak tekintjük a szabadságot és a rendet, hogy valóságosan működjön intézményünkben a tolerancia, a személyiség tisztelete. Fontos szerepet kap az emberi méltóság, az egyéniség tiszteletben tartása, a kreativitás kibontakoztatása. A tanulók magatartásáról, tanulmányi munkájáról a közoktatási törvényben foglaltak szerint tájékoztatjuk a szülőket. A tanulók rendszeres és teljes körű információkat kapnak a személyüket és tanulmányaikat érintő kérdésekben. Szervezett formában, a diákönkormányzatokon keresztül gyakorolhatják egyetértési, döntési, véleményezési és javaslattételi jogaikat. Minden kollégista tanulónk számára biztosítjuk a lakhatást, az alapellátást, a szociális és az un. érzelmi védőhálót. 15

Minden tanulónk megkapja a szeretetteli nevelést, a tanuláshoz a támogatást, a problémáinak megoldásához a segítséget. Mindannyian felelősek vagyunk az intézmény egészének fejlődéséért, az intézmény értékeinek, jó hírnevének megőrzéséért, a ránk bízott feladatok felelősségteljes elvégzéséért. A nevelőtestület minden tagja példamutatással, illetve különböző pedagógiai módszerekkel, eszközökkel segíti tanulóink helyes szemléletének kialakítását. Elősegítjük és értékeljük a kiváló teljesítményt. A következetes értékeléssel motiváljuk a jobb eredmények elérését. Az intézményi értékelés alapja az egyenlő elbírálás elve. Figyelembe vesszük a tanulók egyéni és életkori sajátosságait. Az eredményesség növelése érdekében biztosítjuk a megfelelő feltételeket az átlagos és az átlag alatti képességű diákok számára is. Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy minden tanulónk képességeit kibontakoztathassa és hasznosíthassa helyi és társadalmi szinten is. Az intézmény segíti a tanulók társadalomba történő beilleszkedését és nagy hangsúlyt helyez az általános emberi-, európai-, nemzeti- és helyi értékek elfogadására, a hazaszeretet erősítésére és környezeti nevelésre. Nevelési elveinknek a tanulók érdekében történő alkalmazása csak akkor éri el a kívánt eredményt, ha az intézmény és a szülők kétirányú- és folyamatos kapcsolata biztosított, ezért ennek folyamatos fejlesztésére törekszünk. 16

4.3. Intézményünk minőségpolitikai nyilatkozata A Pálóczi Horváth István Szakképző Iskola és Kollégium nagy hagyományokkal és 80 éves szakképzési múlttal rendelkező intézmény. Az intézmény vezetése és minden dolgozója elkötelezett a minőségi munka, a folyamatos intézményi fejlesztés, a partnerközpontú működés iránt. A sikeres működés és fejlesztés érdekében széleskörű partnerkapcsolatot építünk ki. Partnereinkkel folyamatos kapcsolattartásra és információcserére törekszünk. Együttes igényüknek megfelelő nevelési, oktatási, szakképzési kínálatot biztosítunk. Intézményünk, az iskolai és a kollégiumi dokumentumokban megfogalmazott értékeknek, alapelveknek megfelelően működik. Az értékek közvetítése az iskolai, kollégiumi nevelő-oktató munka egészén keresztül történik. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák körébe sorolták be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Az oktatásnak mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. Mindegyik kulcskompetencia egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. 17

Kiemelt célunk: az idegen nyelvi szociális, életvitel, vállalkozói kompetencia fejlesztése; a hagyományos oktatási folyamatot váltsa fel a hatékony önálló tanulás folyamata, a pedagógusok módszertani kultúrájának folyamatos fejlesztésével; a szövegértési és a matematikai kulcskompetencia folyamatos fejlesztése, méréssel történő folyamatos ellenőrzése értékelése; az életkornak megfelelő ismeretek képességek, attitűdök (figyelem, emlékezet, kommunikáció, gondolkodás stb.), valamint szociális és életviteli kompetenciák (önismeret, kooperáció, konfliktuskezelés, stb.) kialakítása; az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése, az érzelmi intelligencia fejlesztése; a digitális kompetencia fejlesztése, a meglévő információskommunkikációs technikai feltételek, eszközök alkalmazásra kerüljenek a napi gyakorlatban, valamint folyamatos továbbfejlesztésük valósuljon meg a kötelező eszközfejlesztés és pályázatok keretében. Ennek eredményeképp lehetővé váljon: a mindennapi internetes kapcsolattartás, információáramoltatás a fenntartó és intézményei között; az intézményi dokumentumok, statisztikák, stb. egységes formátumú, számítógépes elkészítése, továbbíthatósága; az IKT által támogatott tudásközvetítés, szemléltetés, többcsatornás információátadás minél több tantárgy oktatásában; a tantárgyközi, gyakorlatban is alkalmazott tudás kialakulása, a kreatív készségek fokozott fejlesztése az oktatás teljes rendszerében, új munkaformák (pl. projektmunka, kooperatív tanulás) megismerésével és alkalmazásával. 18

Nevelőmunkánk célja olyan értékek közvetítése, amelyek a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményére, jövőjére pozitív hatást gyakorolnak. Célunk, hogy tanulóink művelt, testileg és lelkileg is egészséges tagjai legyenek a társadalomnak. Szakképzésünkben a munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó ismereteket közvetítünk, és nyitottak vagyunk a szakképzési kínálat folyamatos bővítésére. Korszerű, magas színvonalú szakmai, vállalkozási ismeretekkel, konvertálható és továbbfejleszthető tudással rendelkező szakembereket képzünk. A tanulókkal szemben magas követelményeket támasztunk. Intézményünkben az iskolai és a kollégiumi nevelés és oktatás gyermekközpontú és humánus. Intézményünk nyitott a társadalmi és az oktatáspolitikai változásokra. Kapcsolatot tartunk a külföldi testvériskolákkal. Intézményünk tevékenységének középpontjában a minőségi nevelő-oktató munka áll, amely biztosítja tanulóink továbbhaladását a szülők elvárásainak és a tanulók képességeinek megfelelően. Fontosnak tartjuk, hogy a kollégium a kollégista diákok második otthona legyen. Felelősséget vállalunk diákjaink fizikai és mentális egészségéért. Az iskolában és a kollégiumban a szülők és a tanulók igényeinek, elvárásainak megfelelő szabadidős tevékenységeket kínálunk. 4.4. Intézményünk minőségi céljai Megfelelő minőségügyi képzettségű szakemberek a MIP irányításában. Sikerkritérium: Akkreditált képzésben részt vesz 2 fő; Minőségügyi szakértő képzésben 1 fő; Külső szakértő biztosítása. Megvalósítás időtartama: 2006-2008. 19

Indikátor: A MIP elkészítése és elfogadása az alkalmazottak és a partnerek részéről. A MIR teljes kiépítése. Megfelelő képzettségű alkalmazotti kör kialakítása. Sikerkritérium: Újabb szakmai kompetenciák, végzettségek megszerzése. 100%-os szakos ellátottság a nevelőtestületben. Továbbképzési terv teljesítése. Megvalósítás időtartama: 3 év. Indikátorok: A többdiplomások számának aránya a tantestületben. Az alkalmazottak megfelelő képesítése. A hiányzó szakemberek száma. Új ismeretek, új technológiák és módszerek alkalmazása és beépítése a szakmai munkába. Sikerkritérium: A könyvtár állományának bővítése szakmai kiadványokkal. Tudományos tanácskozások; módszertani továbbképzések. Belső szakmai képzések szervezése (idegen nyelv; informatika). Bemutató foglalkozások tartása (új módszerekkel, technológiákkal). Megvalósítás időtartama: Folyamatosan. Indikátorok: A könyvtár szakmai beszerzéseire fordított összeg, a kölcsönzések gyakorisága. A külső és a belső előadók száma. Konferenciákon való részvétel, új eljárások, ismeretek beépítése az intézményi folyamatokba. Bemutató foglalkozások száma. A partnerek igényeinek megismerése, elvárásaik beépítése a nevelőoktató munkába, folyamatos információcsere az elért eredményekről. Sikerkritérium: Hiteles és bevált mérőeszköz elkészítése és alkalmazása a méréshez. 20

Tanévenkénti partneri igény és elégedettségvizsgálat mérőlapokkal; partner-party rendezvényekkel, irányított beszélgetésekkel. A partnerek 60%-a visszajelez. Az erőforrások, értékek figyelembe vételével a visszajelzett igények beépítése, illetve tervezése a nevelő-oktató munkába. Megvalósítás időtartama: 3 év. Indikátorok: A partneri visszaadott mérési lapok számának változása. A partnerek megjelenése a rendezvényeinken. A megkérdezettek válaszadási hajlandósága. Elvárások, megvalósítható elvárások aránya. A nevelő-oktató munka feladatainak olyan színvonalon történő ellátása, hogy a 9. évfolyamra minden tanévben túljelentkezés legyen. Sikerkritérium: Legalább másfélszeres túljelentkezés legyen. Megvalósítás időtartama: Folyamatosan. Indikátorok: A jelentkezési lapot beadott tanulók száma, és a felvett tanulók számának aránya. A testvériskolákkal történő kapcsolatok ápolása és fejlesztése. Sikerkritérium: 1,5-2 évente diákcsere programok, szakmai programok szervezése. Folyamatos kapcsolattartás a külföldi iskolákkal. Megvalósítás időtartama: 3 év. Indikátorok: A cserekapcsolatok száma, a résztvevők száma. Az egy főre jutó saját költségek csökkenése. Értékek közvetítése, beépítése a nevelési-oktatási folyamatba (kulturális értékek; egészséges élet; környezetvédelem; nyitottság; igény kialakítása az élethossziglani tanulásra). 21

Sikerkritérium: A mérések, értékelések során kimutatható pozitív változások bekövetkezése. Megvalósítás időtartama: Folyamatosan. Indikátorok: Az értékek bekerülése a tanmenetekbe; az elemzésekről készült adatok összevetése. Az érettségi vizsgák eredményességének szinten tartása. Sikerkritérium: A tanulók vizsgaátlaga a 3,00 átlaghoz közelítsen. Megvalósítás időtartama: Folyamatos (évenként június 30-ig). Indikátorok: Az érettségi vizsgák eredménye a jegyzőkönyvek alapján. Az ifjúsági tagozaton minden érettségizett tanulónk tanuljon tovább vagy felsőfokú oktatási intézményben, vagy szakképzési évfolyamon. Sikerkritérium: A tanulók 80%-az érettségi után továbbtanul. Megvalósítás időtartama: Folyamatos. Indikátorok: Az érettségi vizsga után továbbtanulók száma. A technikus képzésre beiratkozottak száma, illetve a kiküldött visszajelző lapok alapján. A szakmai vizsgákon tanulóink 75%-a sikeres vizsgát tegyen. Sikerkritérium: A sikeres vizsgát tett tanulók száma a fenti értéket eléri. Megvalósítás időtartama: Folyamatos (évenként június 30-ig). Indikátorok: Az OKJ-s vizsgaeredmények a jegyzőkönyvek alapján. Az iskolai tanulmányi átlag legalább 0,5%-os javítása. Sikerkritérium: A tanulmányi átlagok növekedése. Megvalósítás időtartama: 2 tanév. Indikátorok: Az osztálynaplók statisztikája. Olyan eredményes és hatékony nevelő-oktató munka végzése, hogy a tanulóink 80%-a a szakiskolai évfolyamokon be tudjon kapcsolódni a szakképzésbe. 22

Sikerkritérium: A szakiskolai osztályokba felvett tanulók 80%-a sikeresen eljut a szakképzési évfolyamra. Megvalósítás időtartama: 2 tanév. Indikátorok: A lemorzsolódott tanulók, és a továbblépő tanulók száma az osztálynaplók adatai alapján. A 9-10. évfolyamos tanulóink sikeres felkészítése az Országos Kompetencia mérésre. Anyanyelvi és matematikai kompetencia fejlesztése. Sikerkritérium: A szakiskolai és szakközépiskolai 10. osztályok a jogszabályban előírt minimum felett teljesítsenek. Megvalósítás időtartama: Folyamatos. Indikátorok: Az OH-OKÉV által megküldött mérési eredmények. Tehetséges tanulóink felkészítése és eredményes részvétele a megyei és az országos versenyeken. Sikerkritérium: A legjobb versenyeredményeink a megyei szintű versenyeken az első tíz közé kerülés; az országos versenyeken, az országos döntőbe jutás. Megvalósítás időtartama: Folyamatos. Indikátorok: Legjobb versenyeredmények; a legsikeresebb tanuló vagy csapat eredménye, akár tanulmányi, akár a sport területén. A munkaerő-piaci igényeknek megfelelő felnőttképzések (gazdatanfolyam, számítógépes tanfolyam, hegesztői tanfolyam) indítása. Szociális és életpálya kompetencia fejlesztése. Sikerkritérium: Az indított tanfolyamokon végzők száma legalább 15 fő legyen. Megvalósítás időtartama: Folyamatos. Indikátorok: A tanfolyamot sikeresen elvégzők száma, a vizsgaeredmények alapján. 23

Hasznos szabadidős és tanórán kívüli tevékenységek kínálata. Sikerkritérium: A szabad sávok érdeklődésnek megfelelő hasznosítása. Versenyek, szabadidős programok, szakkörök szervezése az intézményben. Megvalósítás időtartama: 1 év. Indikátorok: A szakkörök, szabadidős programok, tevékenységek számának növekedése. A résztvevők számának változása. A partneri igények kimutatása adatokkal. Esztétikai kompetencia fejlesztése, fejlesztő környezet kialakítása a kollégium körül. Sikerkritérium: Környezetvédő csoport létrehozása. A kollégista diákok 70%-a részt vesz a környezetszépítő (parkosítás, fák ültetése) akciókban. Megvalósítás időtartama: Folyamatos. Indikátorok: A résztvevő tanulók száma, az elvégzett munka, feljegyzések. A tanulók viselkedésének fejlesztése. Sikerkritérium: A tanulói dicséretek számának növekedése, a figyelmeztetések számának csökkenése. Megvalósítás időtartama: 1 év (év vége). Indikátorok: A naplóba beírt dicséretek és figyelmeztetések száma az év végén. Együttműködés a helyi és a kistérségi intézményekkel, szervezetekkel. Sikerkritérium: Működő kapcsolat a kistérség intézményeivel, szervezeteivel. Megvalósítás időtartama: Folyamatos. Indikátorok: A közös programok, rendezvények száma. Együttműködési megállapodások száma, jellege. 24

Intézményi szintű értékelési rendszer működtetése. Sikerkritérium: Az értékelési, mérési rendszer jól működik, a tapasztalatok hasznosíthatóak, beépíthetőek. Megvalósítás időtartama: 5 év. Indikátorok: Az értékelések, mérések száma. Az elemzésről készült dokumentumok. Az intézményvezető irányításával, a nevelőtestület az önértékelésre alapozva fejlesztési irányokat, konkrét minőségügyi célokat határoz meg. 5. Az intézmény minőségirányítási rendszere Intézményünk nem rendelkezik minőségügyi múlttal, ezért nem tudja azonnal felvállalni a teljes minőségirányítási rendszer kiépítését, működtetését. Intézményünk vállalja, hogy kiépíti partnerközpontú minőségfejlesztési rendszerét a Comenius I. intézményi modell alapján. A modell négy fő eleme: 1. Tervezés 2. Megvalósítás 3. Ellenőrzés 4. Beavatkozás 25

A partnerközpontú működés modelljének alkalmazása: 1. Tervezés 1.1. Nyitott önértékelésen alapuló intézményi helyzetfelmérés Kérdőíves felmérés, amelyben az intézmény teljes munkatársi köre részt vesz. A nyitott önértékelés kiterjed a belső és külső intézménykép felmérésére. 1.2. A partnerek (közvetlen, közvetett) azonosítása Az azonosított partnereket képviselő személyek írásban történő rögzítése. Az azonosított partnerlista felülvizsgálati módjának, idejének meghatározása. 1.3. A partnerek igényének és elégedettségének felmérése Kérdőíves felmérés a partnerek teljes körére kiterjedően. A közvetlen partnerek esetében évente, a közvetett partnerek esetében két évente. Feladatunk, olyan kérdőív kidolgozása, amely megfelel az ismételhetőség és az összehasonlíthatóság kritériumainak. 1.4. Az igények elemzése A nyitott önértékelés és a partnerek igényei és elégedettségi vizsgálatának összehasonlító elemzése (írásos összefoglaló készítése) a kollégák bevonásával. Az elvárásoknak megfelelő, illetve az elégedettséget növelő célok meghatározása. 1.5. Célok és prioritások meghatározása Sorrend felállítása a tanulói-, szülői igények; a belső humánerőforrásfejlesztés; az országos és helyi szabályozás; a fenntartói igények; a rendelkezésre álló erőforrások (emberi; pénzügyi stb.) alapján. Rövid, közép és hosszú távú célok meghatározása, a kollégák, munkatársak bevonása a team munkába. 1.6. Intézkedési terv készítése 26

Ebben határozzuk meg a célok eléréséhez vezető cselekvési sort, a szükséges erőforrásokat és az időtartamot, a felelősöket, az elvárt eredményt, és annak mérési, illetve értékelési módját. 2. Megvalósítás 2.1. Intézkedési tervek megvalósítása Ezáltal a gyakorlatban is reagálunk az érdekelt felek elvárásaira. 3. Értékelés, ellenőrzés 3.1. Az intézkedési tervek megvalósításának elemzése Kitűzött céljaink elérését elemezzük, értékeljük. 4. Beavatkozás 4.1. Korrekciós terv készítése és megvalósítása Amennyiben az elemzés eredménye arra utal, hogy nem történt meg az elvárásoknak megfelelő változás, a tervezési folyamattól újragondoljuk, hogy mit kell másképpen csinálnunk. A partnerközpontú működés bevezetésével az a célunk, hogy a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő nevelési-oktatási szolgáltatást nyújtsunk és kialakítsuk a partnerközpontú működéshez szükséges szervezeti kultúrát. A modell megvalósítása során alkalmazzuk a PDCA-SDCA ciklust. Az irányított önértékelés segítségével pedig megállapíthatjuk, hogy működésünk a kitűzött szándéknak, a partnerek igényének megfelel-e. Célunk, hogy a partnerközpontú működés kiépítése után, a Comenius II. modell alapján a teljes körű minőségirányítási rendszer kiépítésével képessé váljunk folyamataink szabályozására, a szervezeti kultúra fejlesztésére, a folyamatos fejlesztés képességének kialakítására. Intézményünk vezetése a minőségfejlesztési rendszer kiépítésével, és a minőségpolitikánkban megfogalmazott célok megvalósításának irányításával a Minőségügyi Csoport tagjait bízta meg. Az intézmény vezetése, a törvény értelmezése után, megvitatta és a következő előterjesztést javasolta a MIR struktúrájára vonatkozóan: 27

MI ŐSÉGFEJLESZTÉSI RE DSZER 1. Tervezés Stratégiai tervezés Éves munkaterv Jogi megfelelés Belső működési rend biztosítása 2. Ellenőrzés, mérés, értékelés Vezetői ellenőrzés, értékelés Belső- és külső mérés Folyamatos fejlesztés eszközrendszere Irányított önértékelés Tanulók értékelése Pedagógusok és alkalmazottak értékelése Vezetők értékelése Intézményi működés értékelése Ösztönzőrendszer 3. Vezetés evelés-oktatás Módszertani eszköztár és kultúra Tanulás támogatása Pedagógusok együttműködése Éves pedagógiai tervezés Emberi erőforrások biztosításának fejlesztése Továbbképzési rendszer Egyéb erőforrások Gazdasági és pénzügyi erőforrások biztosítása Infrastruktúra Munkakörnyezet biztosítása Biztonságos intézmény Intézményműködtetés 4. Kapcsolattartás Partnerek azonosítása Kommunikáció a partnerekkel Igény és elégedettségmérés Panaszkezelés 28

A vezetés szerepe a minőségirányítási rendszerben Az intézmény vezetése elkötelezi magát a minőségbiztosítás intézményi rendszerének kiépítésében. Ennek megvalósítása érdekében: Az intézmény vezetése kinyilvánítja elkötelezettségét a minőség, a minőségfejlesztés terén. Személyes példamutatással erősíti a minőségi munkavégzést, segíti ebben a teljes alkalmazotti kör mindennapi tevékenységét. A stratégiai tervezés területén biztosítja az intézmény alapdokumentumainak elkészítését, azok folyamatos felülvizsgálatát. Szervezi a közvetlen és a közvetett partnerekkel történő együttműködést, a velük kialakított kommunikáció folyamatosságát. Betartja az intézmény működését szabályozó külső és belső jogrendszert, a szabályozók előírásait. A jogszerű működés érdekében összehangolja azon dokumentumok tartalmát, amelyek az intézmény működését szabályozzák. Elkészíti az intézmény küldetésnyilatkozatát, Pedagógiai Programját ezt megfelelő időközönként felülvizsgálja minőségpolitikáját és a minőségi célokat. Kinevezi az intézmény minőségügyi vezetőjét, minőségfejlesztési csoportot működtet. Elkészíti az intézményi és munkatársi értékeléseket, szükséges beavatkozásokat kezdeményez. Biztosítja mindezekhez a szükséges erőforrásokat. 5.1. Tervezés Cél: Az intézménynek, mint szervezetnek a munkája kiszámítható, egymásra épülő, ellenőrizhető tevékenységek sora legyen. 29

Feladat:Érvényesüljön a stratégiai tervezés. Operatív tervek (munkaterv, továbbképzési terv, ellenőrzési terv stb.) készüljenek. Az elfogadott tervek mindenki számára hozzáférhetőek legyenek. Meglévő elemek: Pedagógiai Programok (iskolai; kollégiumi); SZMSZ (és mellékletei); Éves tervek (iskolai, kollégiumi, munkaközösségi munkatervek; diák-önkormányzati munkatervek; továbbképzési terv; ellenőrzési munkaterv; stb.); Házirend; Kollektív Szerződés. Fejlesztendő elem: MIP. A tervezési szintek meghatározása, az operatív tervezés tartalmi kidolgozása. 5.1.1. Stratégiai tervezés 5.1.1.1. Éves munkaterv Az intézményvezetés legfőbb feladata a stratégiai tervezés. Az intézményben folyó nevelő-oktató munkát meghatározó alapdokumentumok az iskola és a kollégium Pedagógiai Programja. A Pedagógiai Programokban rögzített alapelvekre épül az intézmény minőségpolitikája és az ehhez kapcsolódó minőségcélok rendszere. A Pedagógiai Program alapján történik a helyi képzési kínálat tervezése. A stratégiai terveket az éves munkatervek bontják le operatív feladatokra. Az iskola és a kollégium kiemelt céljai, alapfeladatai egyedivé, mássá, az intézményhasználók számára megkülönböztethetővé teszik a többi intézménytől. Az intézményi célokból eredő, a nevelő-oktató munkánkkal összefüggő feladatokat rövid- (1 év), közép- (2-3 év) és hosszú távon (3 éven túl) valósítjuk meg. A feladatok megvalósításának színterei a tanítási órák; a tanítási órán kívüli foglalkozások; a felzárkóztató foglalkozások; a differenciált képességfejlesztések; az osztályfőnöki órák; a kollégiumi csoportfoglalkozások; a szabadidős foglalkozások; az egyéni törődést biztosító foglalkozások; a diákönkormányzatok tevékenységei; az iskolai és a kollégiumi rendezvények, kirándulások. 30

5.1.1.2. Jogi megfelelés Az intézményvezetés fontosnak tartja, hogy az iskola és a kollégium életét szabályozó jogi dokumentumok (törvények, különböző szintű rendeletek, a fenntartó, vagy az intézmény belső szabályzói) minden munkatárs számára hozzáférhetőek legyenek, azokat mindenki ismerje meg. Munkaköri feladatuk az ezekben foglaltak betartása. Minőségbiztosítási dokumentáció A minőségbiztosítással kapcsolatos dokumentáció a központi számítógépen található. A dokumentumokhoz való hozzáférés szigorú. A minőségügyi csoport vezetőjének van írásjoga, minden más munkatársnak csak olvasási joga van. A működés során bekövetkező változásokat, a szükséges módosításokat a minőségügyi vezető, a tantestületi és az igazgatói jóváhagyás után vezeti be a megfelelő helyre. A minőségügyi vezető felelős a dokumentumok határidőre történő elkészítéséért; a dokumentumok szükséges továbbításáért, illetve intézményi megőrzéséért; szükség esetén a dokumentumok, adatok nyilvánosságra hozataláért. Dokumentumok kiadása, kezelése A dokumentumok kiadása, kezelése az intézmény iratkezelési szabályzata alapján történik. 1. Az intézménybe érkező hivatalos küldeményeket az igazgató vagy az általa megbízott dolgozó bontja fel. 2. Minden beérkezett hivatalos iratot (ügyiratot), valamint az intézményben hivatalból kezdeményezett intézkedést igénylő ügyiratot, jegyzőkönyvet iktatóbélyegző alkalmazásával iktatni kell. 3. Az iktatás az iktatókönyvben, naptári évenként újra kezdődő növekvő sorszámos rendszerben, az iratok beérkezése sorrendjében történik. 31

4. Az iktatás során az iktatókönyv rovatait pontosan ki kell tölteni. Az ügyirat tárgyát úgy kell megállapítani, hogy az ügy lényegét röviden és szabatosan fejezze ki, és annak alapján a helyes mutatózás elvégezhető legyen. A naptári év végén az igazgató az iktatókönyvet az utolsó iktatás után aláhúzással, keltezéssel, az iskola kerek bélyegzőjével és névaláírásával lezárja. Az iktatókönyvet, ha arra elegendő hely van, több éven át lehet használni. 5. A bizalmas iratokat az igazgató vagy megbízottja beérkezési sorrendben külön iktatja. 6. Az iskolában az iratkezelési szabályzat alapján történik az ügyiratok csoportosítása. 7. Az iratok elintézése és továbbítása Postabontáskor, a beérkezés dátumával, a postabontást végző személy az iratot láttamozza. Ráírja az elintézésért felelős személyt, a határidőt, az ügyintézési teendőket. Az iskolatitkár a beérkezett iratokat iktatja. Az elintézésért felelős személyeknek az ügyiratot kiadja, az irat határidőre történő elintézését figyelemmel kíséri. Végzi az iratok irattári rendezését. Az ügyiratokat kézbesítőkönyvvel vagy postakönyvvel továbbítja. A Közlönyökre és szabályzatokra vonatkozó előírások Intézményünkbe az alábbi közlönyök járnak: Magyar Közlöny felelős: gazdasági vezető Oktatási Közlöny felelős: igazgató A Magyar Közlöny példányát a gazdasági vezető részére az iskolatitkár adja át, és ezt dokumentálja az e célra rendszeresített naplóban. A közlönyben megjelent változásokról a felelősök értesítik az érintetteket, melynek módja a következő: Az érintettek tájékoztatása egy héten belül történjen meg. 32

Sürgős esetekben az érintetteket fénymásolattal azonnal, vagy a következő munkanapon tájékoztatják. Mindenkit érintő esetben, a heti (hétfői) vezetői megbeszélésen szóban közölni kell, majd egy-egy példányt két hétre ki kell tenni a faliújságokra (elmélet; gyakorlat; kollégium; gazdasági hivatal), melynek figyelemmel kísérése mindenki számára munkaköri kötelesség. A technikai dolgozókat is érintő tételek esetén, előre megbeszélt időpontban szóbeli tájékoztatás történik. A közlönyökhöz a felelős személyek betekintést biztosítanak a könyvtári kölcsönzés lehetősége mellett. A különböző jogszabályokat az alábbi helyen lehet megtekinteni, kölcsönözni: Könyvtárban: Iskolai és Kollégiumi Pedagógiai Program MIP Házirend Kollektív szerződés Szervezeti és Működési Szabályzat (és mellékletei) Igazgatónál: Közoktatási Törvény Szakképzési Törvény Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendeleteik Gazdasági vezetőnél: Munka Törvénykönyve Kölcsönzési füzetben vezetve maximum három napra kikölcsönözhetők azzal a feltétellel, hogy a kölcsönzés ideje alatt szükség esetén bármikor visszakérhetők. 33

A jogi követelmények betartását vezetői ellenőrzésekkel támogatja az intézményvezetés. 5.1.1.3. Belső működési rend biztosítása Az intézmény belső működési rendjének szabályait az intézményi SZMSZ és mellékletei együttesen tartalmazzák. A minőségirányítási rendszer működtetése a minőségügyi csoport feladata. Ennek irányítása a minőségügyi vezető feladata, akit az igazgató nevez ki az igazgatótanács véleményének figyelembevételével. A minőségügyi vezető a feladatait munkaköri leírása alapján végzi. A minőségügyi vezető a minőségügyi munkába szükség esetén dolgozói teameket von be. A minőségügyi csoport többi tagját az igazgató nevezi ki a nevelőtestület, illetve az alkalmazotti közösség véleményének a figyelembe vételével. 5.2. Ellenőrzés, mérés, értékelés Az intézményben folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere: Ellenőrzés és értékelés A fogalmak között jelentős átfedés van, azonban mégsem azonosak. Az értékelést az alábbiak különböztetik meg az ellenőrzéstől: Az értékelés középpontjában minden esetben az eredményesség és a minőség áll, célja ezek javítása, az intézmény egészének vagy egyes elemeinek, funkcióinak a fejlesztése. Az értékelés az ellenőrzéssel szemben nem a szabályoknak való megfelelés, hanem az eredményesség és a minőség vizsgálatára irányul. Az értékelés eredményei nem csak néhány felelős vezető személy érdeklődésére tarthatnak számot, mint az ellenőrzés esetében, ezért az értékelés gyakran nyilvános. 34

Értékelés és minőségbiztosítás Az értékelés legfontosabb funkciója a minőség biztosítása és fejlesztése, mégsem azonos fogalmak. A minőségbiztosítás tágabb fogalom: Minőségbiztosítás az intézmény egyes elemeinek működésébe beépülve folyamatosan elősegíti a minőségi elvek érvényre jutását. Azaz ne csak vizsgák idején értékeljünk, hanem a szervezeti működés és a pedagógiai folyamat minden pontján. Ennek érdekében az intézménynek el kell készítenie az indikátorrendszerét. Mérés Az intézményi munka ellenőrzésének, értékelésének egyik legfontosabb eszköze. A tantárgyi mérések mellett egyre több lehetőség van kipróbált mérési eszközökkel pedagógiai mérések elvégzésére is. Több ponton elvégzett méréssel becsülhető az ún. hozzáadott pedagógiai érték. Ellenőrzés Az intézményi szabályoknak (normáknak) való megfelelés. Értékelés A kitűzött célok és az elért eredmények összevetése. Színterei: Tanulók tanulmányi munkája tanórai és tanórán kívüli tevékenységek; alap, érettségi és szakmai vizsgák; tanulmányi versenyek. Tanulók magatartása, szorgalma (a helyi tantervben leírtak szerint) Pedagógusok, technikai dolgozók munkája önértékelés (évente, munkaközösségenként); vezetői ellenőrzés, értékelés; tervezett (munkatervi); eseti; külső, szakmai vizsgálat. 35

Intézményi szintű fenntartói, és egyéb vizsgálatok; szakmai tevékenységre vonatkozó; gazdasági, pénzügyi szempontú; vizsgák; irányított önértékelés. Ellenőrzési-értékelési rendszerünk Rövid távú céljai: a pillanatnyi teljesítmény javítása az erősségek kihasználásával, a gyengeségekre utaló visszajelzésekkel és annak megvitatásával, hogyan lehet ezeken úrrá az egyén, a testület; az egyéni képességek felszínre hozása és hasznosítása, az ehhez szükséges oktatási-képzési szükségletek és lehetőségek összhangba hozása. Hosszú távú céljai: az intézmény céljainak eredményes megvalósítását, az optimális emberi erőforrás kihasználását segíti; pontos, tárgyilagos adatokat biztosít a minőségi munka elismeréséhez. Egyéb céljai: a felelősség-hatáskör pontos meghatározása alapján az elvárások egyértelműbb megfogalmazását segíti; megbízható információt nyújt a tényleges teljesítményekről, a meglévő tartalékokról; javítja a munkahelyi légkört a hitelesebb kommunikációval, az információáramlás minőségének javításával, fokozódik az együttműködési készség és mindezekkel együtt az egyéni és az intézményi stratégiai célok összhangját biztosítja. 36

5.2.1. Vezetői ellenőrzés, értékelés Intézményünkben külső ellenőrzést a törvényben megfogalmazottak szerint az OM és a fenntartó végezhet, szakértők bevonásával. Belső, intézményi szintű ellenőrzési rendszerünk az alábbi elemekből épül fel: Ellenőrzést végző vezetők: igazgató; igazgatóhelyettes; kollégiumvezető; gazdasági vezető; gyakorlati oktatásvezető; munkaközösségek vezetői. Az ellenőrzés területei: Az intézmény működése: a személyi, tárgyi, biztonságos munkafeltételek megléte; működési dokumentumokban (SZMSZ, Házirend stb.) foglaltak végrehajtása; a tankötelezettségről szóló törvény érvényesülése; a tervezési és beszámolási feladatok teljesítése, a gazdálkodási, ügyviteli és adminisztrációs tevékenység ellátása. Pedagógiai tevékenység: a munkabeosztással és a tantárgyfelosztással kapcsolatos tervező munka; a tanítási órák, foglalkozások, osztályfőnöki, kollégiumi tanulócsoportvezetői teendők; a kulcskompetenciák fejlesztése; tanórán kívüli tevékenységek, versenyek; tanulmányi eredmények értékelése, mérése; munkatervi feladatok határidőre történő teljesítése; munkaközösségi tevékenység, team munka; 37