A Váci Mihály Kollégium Pedagógiai Programja 2015

Váci Mihály Kollégium 1141 Budapest Mogyoródi út 128. tel: (06-1) 606-7300 fax: (06-1) 606-7299 www.vacimkoll.hu A Váci Mihály Kollégium Pedagógiai Programja 2015 Készítette: Debreczeni Zsuzsanna intézményvezető

TARTALOM 1. HELYZETELEMZÉS... 4 1.3. Tárgyi feltételek... 18 2. KAPCSOLATOK... 19 3. TANULÁSSEGÍTÉS... 20 4. GONDOSKODÁS A TANULÓKRÓL, BIZTONSÁGOS ÉLETTÉR NYÚJTÁSA... 22 4.1 Szociális hátrányokat enyhítő tevékenységek a kollégiumban... 23 5. TEHETSÉGGONDOZÁS, MŰVÉSZETI NEVELÉS... 25 6. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK, A DIÁKÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE 27 A kollégiumra vonatkozó közösségfejlesztő feladatok... 27 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai... 30 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai... 31 7. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓK A KOLLÉGIUMBAN... 32 8. ÉRTÉKELÉSI RENDSZER... 38 8.1. A tanulók értékelése... 38 8.2. A pedagógusok értékelése... 38 9. RENDSZERES TESTMOZGÁS... 38 10. HAGYOMÁNYŐRZÉS A KOLLÉGIUMBAN... 39 Hagyományőrző rendezvényeink... 39 11. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJA... 41 1. A Tanulás tanítása... 44 2. Az erkölcsi nevelés... 45 3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés... 46 4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés... 47 5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése... 48 6. A családi életre nevelés... 49 7. Testi és lelki egészségre nevelés... 51 8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség... 52 9. Fenntarthatóság, környezettudatosság... 53 10. Pályaorientáció... 54 11. Gazdasági és pénzügyi nevelés... 56 12. Médiatudatosságra nevelés... 57 12. SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉG... 58 2

Bevezetés Az elmúlt évek alatt a köznevelési intézmények, így a kollégium társadalmi, oktatáspolitikai környezete megváltozott, új követelmények léptek fel, amire az intézményrendszernek válaszolnia kellett. A követelményeket a működés napi szintjére mindenekelőtt a köznevelési törvény és a Nemzeti alaptanterv közvetíti úgy, hogy megjelennek bennük azok a prioritások is, amelyek a nemzeti nevelés- és oktatáspolitika, valamint az EU a tagországokra kötelező oktatáspolitikai határozataiban megfogalmaz. A kollégiumi alapprogram tartalmának felfrissítését, megújítását is e körülmények indukálják: igazodni kell a jelenkor oktatáspolitikai elvárásaihoz, szellemiségéhez, társadalmi kihívásaihoz. Ebből ki kell emelni az iskolai nevelésben és oktatásban a kompetenciaalapú fejlesztés követelményét. Pedagógiai Programunkat az alapprogramban megfogalmazott alapelvekkel, nevelési célokkal, feladatokkal kapcsolatos új elvárások szerint alakítottuk ki, illetve korrigáltuk. Az alábbiakban a kollégium új Pedagógiai Programjának összeállításánál az áttekinthetőség és a szövegnek megfeleltethető magvalósítás vezérelt. Új alapokra kell helyezni a kollégiumi tevékenységrendszert, megtisztítva a felesleges sallangoktól. A program korrekciójához az alábbi jogszabályokat és dokumentumokat használtuk fel, illetve vettük figyelembe: a. 59/2013.(VIII.9.) EMMI rendelete a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról b. 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről c. 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról d. 2/2005. (III.1) OM rendelet: a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatása, irányelve kiadásáról e. 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről, 3

Egyéb dokumentumok: - régi PP - IMIP - Intézményvezetői pályázat 2012. - NAT (az iskolai nevelés-oktatás közös értékei, alapvető céljai, kulcskompetenciák fejlesztése, kiemelt fejlesztési feladatok) - VMK Esélyegyenlőségi intézkedési terv A kollégium pedagógiai programja foglalja össze, határozza meg azokat a pedagógiai célokat, feladatokat, tevékenységi formákat, módszereket, eszközöket, amelyek biztosítják a tanulók személyiségének fejlesztését, képességének és tehetségének kibontakoztatását. A programot minden részletében olyan stratégiai dokumentumnak tekintjük, amely évekre előre kijelöli, meghatározza tennivalóinkat a kollégiumban, de elég konkrét ahhoz, hogy a pedagógiai munka éves tervezésénél kiindulópontnak tekinthessük. A pedagógiai program végrehajtása a mindennapos működésben realizálódik: a kollégium éves nevelési (munka) terve e dokumentum lebontásával készül, a pedagógusok pedig ennek, valamint az aktuális tanulói szükségletek és elvárások ismeretében készítik el munkatervüket, foglalkozási terveiket. 1. Helyzetelemzés Ma a főváros középiskolai kollégiumaiban, így a Váci Mihály Kollégiumban is 14 25 éves fiatalok laknak. Vagy azért lesz a diák kollégista, mert lakóhelyén és közelében nincs középfokú képzés, vagy speciális képzést választott, amely szintén nincs a közelben, vagy művészeti szakközépiskolába vették fel. A tudományok fejlődésével egyenes arányban nőtt azok száma, akikről a szakértői és rehabilitációs bizottságok, nevelési tanácsadók megállapították a sajátos nevelési igényt, és olyan középiskolát ajánlottak nekik, amely csak a fővárosban van, vagy ott van legközelebb. Ezeknek az 4

intézményeknek nincs saját kollégiumuk, tehát olyan elhelyezést javasolnak diákjaiknak, amely az alapító okiratban foglaltak szerint tartalmazza, hogy fogadhatnak sajátos nevelési igényű tanulókat. A Váci Mihály Kollégiumban minden évben 50 körül mozog a kiemelt figyelmet igénylő tanulók száma. Nagyobb számban élnek fiúk, de a lány oldalon is van egy szinte teljesen látás-, és mozgássérültekből álló csoport, és másik csoportban is akad mindig 1-2 tanuló. A fiú oldali 1. emelet mindhárom csoportja minden évben belőlük áll össze, de a 2. és a 3. emeleten is laknak kiemelt figyelmet igénylő tanulók, ahol a kollégák nagy szakértelemmel, tapasztalattal és türelemmel foglalkoznak velük. Figyelembe veszik sajátos igényeiket és lehetőségeiket mind a tanulássegítés, mind a szabadidős programok vonatkozásában. Minden félévben egy alkalommal közös külső programot szerveznek, ami nem kis dolog, mivel közlekedésük csak külön járművel, vagy taxival lehetséges. Ez az igény és egyben probléma jelenik meg a gondozás területén, amikor orvoshoz kell eljutniuk. Mozgássérült tanulóink elsősorban a Mozgásjavító és a Neumann János Szakközépiskola diákjai, látássérült tanulóink a Hermina úti Vakok és Gyengénlátók Iskolájába járnak. Elmondható, hogy jó az intézményközi kapcsolat. Szaporodnak az alapítványi iskolák, amelyek felvállalják a sajátos nevelési igényt, az egyéni, egyénre szabott fejlesztést, vagy valamelyik ismert pszichológiai iskola elvei alapján működnek. Olyanok is vannak, amelyek a leszakadó, vagy éppen még kapaszkodó tanulóknak nyújtanak mentőövet, akár második esélyként. A kép nagyon változatos, mint ahogyan változatos a problémahalmaz is, amely a tanulókat - a hiperaktivitástól a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségen (BTMN) át a diszlexiáig - érinti. Megállapították, hogy egyre több a BTMN-es, a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű diák. Ezek az értékvesztett társadalomban élő munkanélküli, kiábrándult, felelősséget nem vállaló szülők gyermekeiként, a plázavilág talmi csillogásán, a média együgyű és harsány celebideáljain felnövő útkeresők-úttévesztők, áldva és verve a serdülőkor minden nyűgével. Éppen abban az életszakaszban, amikor a serdülő a bizalom kialakításán dolgozik, amikor a legerősebb benne az autonómia, a közös kezdeményezés és a teljesítmény iránti igény. Ezek a tanulók egészen más, újszerű pedagógiai hozzáállást igényelnek. 5

Nálunk egy újabb nagy csoport került a középiskolai kollégiumokba, az OKJ-s képzésben résztvevők egyre szaporodó tábora. Mivel középiskolába járnak, bár már érettségiztek, jogosultak az ellátásra. Az ő számuk valószínűleg még nőni fog az új felsőoktatási törvény életbe lépése után. A negyedik csoport tagjai már ott lehetnek az előzők valamelyikében is, de kollégiumba kerülésük oka kimondva vagy kimondatlanul: hátrányos helyzetük. Hátrányuk adódhat anyagi viszonyaikból is (kilakoltatás, mélyszegénység), veszélyeztetettségükből is. Gyermekjóléti szolgálatok javaslata, kérése nyomán kerülnek a kollégiumba. Indok az ellátatlanság, a súlyosan beteg szülők, s ami egyre gyakoribb: a gyereket nevelő nagyszülő tehetetlensége a serdülőkori gondok láttán. Évről évre nő azok száma, akik szüleik válása után kerülnek be, mert nem kellenek sehol, akikkel az őket egyedül nevelő (többnyire anya) szülő nem bír. Vannak fiatalok, akik droghasználat miatt elterelésre járnak, de ezt otthon mégsem tolerálják. Ha nincs a gyerek szem előtt, gond sincs vele. Némely esetben csak megfelelő mediálásra lenne szükség, és helyreállna a rend, hiszen a szülő dolga, hogy megfelelő családi légkörben biztosítsa serdülő gyermeke fejlődését. De itt vannak, itt vannak a kollégiumban, és velük is, mint a fentebb említett összes fiatallal kell valamit kezdeni, kell valami olyat kezdeni, ami a javukra válhat. Újból megemlítem a törvényt, amely feladatul szabja a tanuló erkölcsi védelmét. Beletartozik ebbe a családi életre nevelés is, amely a kollégiumi nevelés alapprogramjának része, és azt a célt szolgálja, hogy a hibás minta ne hagyományozódjon a családban. Összegezve a kollégiumba kerülés okait: - lakóhely távolsága a választott középiskolától (általános középiskola, szakképzés, OKJ, alapítványi képzés stb.) - lakóhely távolsága a kijelölt középiskolától (KFI, BTMN, alapítványi iskola stb.) - családból való kiemelés a család saját kérésére, - családból való kiemelés társadalmi és gazdasági okokból. 6

Azért bocsátkoztam ilyen kissé részletesebb elemzésbe, hogy kiderüljön mik a kollégiumi nevelés kiindulási pontjai, mik azok a feladatok, amikkel a ma kollégiumának dolgoznia kell. Számbavétel nélkül nincs eredményes munka. Mit tehet a kollégium? Óriási lehetőségek vannak a kollégiumok kezében, ha hozzáértő szakembereik vannak. Ám amíg a pedagógusok képzésük során nem tesznek szert olyan ismeretekre, amelyek elengedhetetlenek a mai iskolákban, a ma gyerekeinek nevelésében, szükség van minden közoktatási intézményben szociálpedagógusra, pszichológusra és fejlesztő pedagógusra. Ezt nem feltétlenül és kizárólag főállású dolgozóval lehet megoldani, hanem több intézmény szakembere is lehet, valamint önkéntesek is betölthetik ezt a helyet. Hiszen a kollégiumban is, mint minden egyéb köznevelési intézményben gyors döntésekre van szükség. Hogy hogyan valósul meg egy program egy nevelési intézményben, az azon múlik, hogy azt a pedagógusok mennyire teszik magukévá, mennyire azonosulnak vele, és váltják azt valóra. Ezért alapvető fontosságú az emberi erőforrás menedzselés, a pedagógusok attitűdjének figyelembevétele és kihasználása, a külső és belső továbbképzési rendszer, az önszerveződő innovációs és módszertani csoportok működtetése. A vezetési struktúra munkamegosztásán alapuló rendszeres ellenőrzés és értékelés, és a már meglévő IMIP szabályozó dokumentumok szerinti intézményműködtetés alapvető fontosságú. 7

1.1. Tanulói összetétel A tanulók létszáma csökkenő tendenciát mutat, mint minden köznevelési intézményben. Ez általában közel 500 fő. Átlagosan a nagyobb létszámot az OKJ képzésben résztvevő érettségizettek adják, a fővárosi 45%-kal szemben 60% körül. A kollégium honlapja, és személyes tapasztalataim, információim támasztják alá adataimat. A várható létszámmal kapcsolatos adataimat pedig a legújabb kutatásokra alapozom. A partneriskolák száma száz körül van, ahonnan főképpen szakközépiskolás és szakiskolás diákok jönnek, de vannak gimnazisták is, bár számuk elenyésző. A szakmák, szakirányok is heterogén képet adnak, a közgazdaságitól az informatikain át az egészségügyiig. Üdítő színfoltjai a kollégiumnak a művészképzős diákok, és az élsportolók. Körülbelül 10%-a a tanulóknak kiemelt figyelmet igénylő. A tanulói összetétel változása jellemzően az érettségivel már rendelkező un. OKJ-s képzésben résztvevők számának növekedését mutatja. Az utóbbi időben markánsan növekedett a fiúk létszáma, ez elhelyezési problémát jelent, amit némi átcsoportosítással meg kell oldani, lehetőleg úgy, hogy ne kerüljenek át a lányok épületébe. Egyre nagyobb számban jelennek meg a kollégiumban a fővárosi, mégis kollégiumba kényszerülő fiatalok. Szociális okai vannak befogadásuknak, és ez újabb feladatokat, új pedagógiai módszerek alkalmazását teszik szükségessé. Ezen túlmenően ez azzal is jár, hogy fejleszteni kell, vagy esetenként ki kell alakítani a kapcsolatokat a helyi gyermekjóléti szolgálatokkal, az önkormányzatok gyámügyes munkatársaival, az iskolák szociálpedagógusaival. A Váci Mihály Kollégiumban nem jellemző, de egyre gyakoribb a középiskolások között az iskolakerülés. Mindent meg kell tennünk, hogy ezt elkerüljük, vagy időben, hatékonyan lépjünk fel ellene. Az elmúlt 3 tanévben a diákok száma, nemek és életkor szerinti megoszlása az engedélyezett 498-as férőhelyszámhoz, illetve a betöltött férőhelyekhez képest az alábbi diagramokon jól látható. A kiemelt figyelmet igénylő diákjaink közül sajátos nevelési igényű évente több mint 30 fő (lásd 4. ábra). 8

520 500 480 460 440 Diákok száma (fő) 498 498 498 498 488 486 471 434 420 400 2012. okt. 2013 okt. 2014. okt. 2015. okt. engedélyezett férőhelyek betöltött férőhelyek 1. ábra: Kollégista diákok száma az engedélyezett férőhelyek arányában (forrás: OSA 2012, 2013, 2014, 2015) 600 500 400 300 200 Diákok összetétele (fő) 471 488 486 434 284 305 300 255 182 179 183 186 100 0 2012. okt. 2013 okt. 2014. okt. 2015. okt. betöltött férőhelyek leányok fiúk 2. ábra: Kollégista diákok megoszlása nem szerint (forrás: OSA 2012, 2013, 2014, 2015) 9

600 500 400 300 200 100 0 Diákok összetétele (fő) 471 488 434 486 327 310 313 241 139 188 173 166 2012. okt. 2013 okt. 2014. okt. 2015. okt. összes betöltött férőhely érettségi előtt érettségi utáni OKJ-s képzésben 3. ábra: Kollégista diákok megoszlása életkor szerint (forrás: OSA 2012, 2013, 2014, 2015) 600 500 400 300 200 471 Diákok összetétele (fő) 434 488 486 100 0 34 32 33 27 2012. okt. 2013 okt. 2014. okt. 2015. okt. betöltött férőhelyek SNI-s diákok 4. ábra: Az SNI-s diákok száma a betöltött férőhelyekhez viszonyítva (forrás: OSA 2012, 2013, 2014, 2015) 10

Kapcsolatos iskoláink A 2014/15-ös tanévben 110 iskolából fogadtunk diákokat. Legnagyobb létszámban az alábbi iskolák tanulóit: 1. "Schola Europa Akadémia" Szakképző Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2. Athéné Idegenforgalmi, Informatikai és Üzletemberképző Szakképző Iskola 3. Budapesti Innovatív Középiskola (volt BKF Szakközépiskola) 4. Budapest XV. Kerületi Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakközépiskola 5. Computer School Informatikai, Gazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola 6. Csanádi Árpád Általános Iskola, Sportiskola és Középiskola 7. GNM Színitanoda Egyesület Művészeti Szakközépiskola 8. Kőbányai Zenei Stúdió Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete Művészeti Szakképző Iskolája 9. Magyar Gyula Kertészeti Szakképző Iskola 10. META-Don Bosco Szakközépiskola 11. BMSzC Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskolája 12. OKTÁV Szakközépiskola 13. Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakképző Iskola 14. BMSzC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskolája 15. BVHSzC Raoul Wallenberg Szakközépiskolája és Szakiskolája 16. Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola 11

1.1 A nevelőtestület összetétele Nevelőtestület (fő) 9 1 6 9 9 20-29 30-39 40-49 50-59 60-69 Pedagógusaink vagy egyetemi végzettséggel rendelkeznek, vagy folyamatban van annak megszerzése. Sok idegen nyelvszakos, történelem és testnevelés szakos pedagógus van, de népművész, és hivatásos zenész, fotós, filozófus, mérnöktanár és jogász végzettségű tanár is színesíti a palettát. Ez teszi lehetővé a sokféle szabadidős tevékenység működtetését. A kollektívában többen rendelkeznek több diplomával, és többen jelenleg is tanulnak, elsősorban az KFI-s tanulókkal foglalkozó kollégák közül. A nevelőtanárokkal szembeni differenciált igényeket az összetett feladatok, a kollégiumi diákság rendkívüli heterogenitása, és az ebből eredő szakmai-módszertani elvárások indokolják. A testület sokoldalú: színvonalasan oldja meg a tanulók napi felkészülésének segítését, a gondoskodást, az erkölcsi útmutatást, az alapprogram műveltségterületeinek közvetítését, a tehetséges tanulók magas szintű segítését, a sajátos igényű fiatalok nevelését, a szabadidő színvonalas szervezését hogy csak a legfontosabbakat említsem. Az intézmény jó ideje törekszik arra, hogy az új munkaerő felvételénél a végzettségen túl, vizsgálja a leendő munkatárs szakmai felkészültségét, képzettségét, szakértelmét, és ezen túlmenően a pályázó emberi tulajdonságainak színvonalát, személyiségét. Ez utóbbi a legfontosabb a nevelői pályára való alkalmasság megítélése szempontjából, bár a legnehezebb feladat is. A három hónapos próbaidő, vagy a gyakornoki idő alatt az emeleti munkaközösségek aktív 12

közreműködésének köszönhetően általában kiderült az alkalmasság. A humánerőforrás-fejlesztés keretében működtették az új munkatársak betanításának rendszerét (mentorálás). A jövőben a törvény által előírt gyakornoki rendszer működtetése kedvezőbb feltételeket teremt a munkaerő-utánpótláshoz, a humánerőforrás-fejlesztéshez. Rendelkezünk szociálpedagógus munkatársakkal is. Kiemelkedő teljesítményt mutat még a könyvtár-médiatár szakszerű működtetése, amely egyben tanulói tér is. Nevelőtestület (fő) 10 24 férfi nő 13

A Váci Mihály Kollégium elvárásként fogalmazza meg az itt dolgozó pedagógusokkal szemben a kollégiumi pedagógus tudás-, és tevékenységrendszere elvárásait: 1. Szakmai ismeretek - pedagógiai, valamint határtudományi ismeretek (pszichológia, szociológia, kommunikációelmélet, stb.) - szaktárgyi, - friss szakirodalmi tájékozottság 2. Pedagógiai tevékenység - tervezése: kollégiumi pedagógiai tevékenységét tervszerűen végzi, megtervezi csoportvezetői, alapprogrami, valamint szakköri munkáját. Szintén tervszerűen részt vesz valamelyik munkaközösség, vagy munkacsoport munkájában. - szervezése: a vonatkozó tervek figyelembe vételével szervezi rendszeres csoportvezetői, alapprogrami, és szakköri munkáját. Gondoskodik arról, hogy a tanulók részt vegyenek rajtuk, biztosítja a tanulói részvételt. Ha vezetője egy munkaközösségnek, vagy munkacsoportnak, annak munkáját is szervezi. - adminisztrációja: saját munkával, valamint a tanulók adatainak nyilvántartásával kapcsolatos adminisztráció naprakész vezetése 3. Tanulók testi és lelki biztonságáról való gondoskodás, egyéni fejlesztés - megfelelő környezet biztosítása (balesetmentes, egészséges, higiénikus, tiszta) - barátságos, empatikus, nyugodt, támogató légkör biztosítása - személyre szabott, egyéni fejlesztési terv mentén történő folyamatos és tudatos fejlesztés, szükség esetén szakemberek bevonásával (tanév elején interjú, tanév végén együttes értékelés) 14

4. Tanulássegítés - szilenciumok tartása optimális feltételek biztosítása a tanuláshoz, (környezet, eszközök, légkör) - szaktárgyi korrepetálás biztosítása személyes korrepetálás, nem saját tantárgy esetén szakos korrepetitor biztosítása, kollégiumi szintű korrepetálás saját tantárgyból - tanulásmódszertani segítség biztosítása 5. Ügyeleti feladatok ellátásának - pontossága: adott időben, tanulók által ismert megfelelő helyen való tartózkodás, a napszaknak megfelelő ellenőrzések végrehajtása a technikai személyzettel való együttműködés - hatékonysága: következetes házirend-alkalmazás, szabálykövető tanulói magatartás kialakítása - kollégák megfelelő, rendszeres és adekvát tájékoztatása - az ügyeleti adminisztráció pontos vezetése 6. A Kollégiumi Alapprogramhoz kapcsolódó tevékenységek - a program kidolgozásában való részvétel munkaközösségben, vagy munkacsoportban végzett alapprogrami tervkészítés, önállóan végzett, alapprogrami fejlesztő tevékenység kollégiumi, vagy csoportszintű megvalósításhoz - a program megvalósítása kollégiumi szinten kollégiumi, vagy kollégiumon kívüli tevékenység, munkaközösségben, vagy munkacsoportban végezett tevékenység témanapok szervezésében való részvétel, azok lebonyolítása - a program megvalósítása csoport szinten - alapprogrami adminisztráció 15

7. Kollégiumi szabadidős tevékenységek - kollégiumi szintű rendezvények összeállítása és szervezése intézményi hagyományoknak, vagy aktuális évfordulóknak megfelelő kollégiumi rendezvények szervezése, rendezése, tanulók azokra való felkészítése, részvételük biztosítása, kollégiumon kívüli kulturális programok szervezése, előkészítése, tanulókkal együttes részvétel rajtuk - szakkörök, sportkörök programjainak elkészítése, szervezése és a programok megtartása kollégiumi szakkör szervezése, rendszeres tartása, adminisztrációja, rendszeres mozgás, sportlehetőségek biztosítása, sportversenyek szervezése, rendezése kollégiumi és kollégiumon kívüli színtereken 8. A végzett munka értékelése - pedagógiai folyamatok a munka tervezése, szervezése, lebonyolítása értékelése, problémák azonosítása, folyamatos fejlesztés (PDCA) - tanulói teljesítmények tanulók neveltségi szintje alakulásának nyomon követése 9. Együttműködés és kommunikáció minősége - a tanulókkal: megfelelő hangnem használata - a kollégákkal: egymás munkájának ismerete, megbecsülése, segítése, támogatás, együttműködő kommunikáció - a tanuló iskolai tanáraival: rendszeres kapcsolattartás során - a szülőkkel: rendszeres megkereséssel, nevelésbe való bevonással - egyéb intézményekkel 10. Önfejlesztés - továbbképzésen való részvétel rendszeres kötelező, valamint választott képzéseken - belső továbbképzéseken való részvétel, valamint azok tartása 16

- a vonatkozó szakirodalom és a pedagógiai érdeklődésének megfelelő szakirodalom rendszeres figyelése, tanulmányozása 11. Intézményi (kollégiumi) innovációban való részvétel innovációs munkacsoportok szervezése, azokban való részvétel, a munka eredményeinek intézményi disszeminációja 12. Intézmény (kollégium) megismertetése partnerekkel (fenntartó, működtető, hazai és külföldi szakmai szervezetek, partner intézmények, iskolák, szülők) - publikáció, (pedagógiai és szaktudományi) - konferencián való részvétel (tematikus, országos, nemzetközi) Ahhoz, hogy ennek a sok feladatnak és követelménynek meg tudjon felelni a pedagógus, több támogatást is igénybe kell vennie, illetve másik oldalról nézve, meg kell kapnia. Ezek lehetnek csoportos megbeszélések, belső továbbképzések, esetmegbeszélők, munkacsoportok egy-egy témában, vagy külső képzéseken való részvétel. Az új életpálya modell majd úgyis előírja kinek-kinek, hogy milyen fejlesztésre van szüksége minősítése alapján. De ezt a célt szolgálják a nevelőtestületi kihelyezett munkaértekezletek, amelyek mindig az aktuális feladatokra, törvényi, vagy oktatáspolitikai változásokra, és ezek hatásaira fókuszálnak. Rendszerint a tanév előkészítéséhez kapcsolódnak. Munkaközösségeink: 1. Művészeti munkaközösség 2. Sport munkaközösség 3. Segítő munkaközösség (HÁLÓ) 4. Kiemelt figyelmet igénylő tanulók nevelési munkaközössége (KFI) 17

1.3. Tárgyi feltételek Helyiségek: Kollégiumi hálószoba 127 Betegszoba 8 Tanulószoba 17 Nővérszoba 1 Tanári szoba 9 Raktárhelyiség 10 Konferenciaterem 1 Világítóudvar 5 Könyvtár (kötet) 1 (21000 kötet) Öltöző 2 Klub szoba 1 Irattár 2 Elektromos kapcsolóhelyiség 1 Konditerem 1 Fitnessterem 1 Pince 1 Teakonyha 6 Kazánház 1 Számítógépterem 2 Porta 2 Audio-vizuális stúdió 1 Portai pihenő 2 Aula 2 Mosókonyha 6 Ebédlő 1 Mosdóhelyiség emelet 6 Zeneterem 1 WC emelet 12 Zenei gyakorló 1 Zuhanyzóhelyiség emelet 12 Iroda 12 WC + mosdó földszint 8 A kollégium épülete ideális kollégiumi épület, három részre osztható; egy lány, egy fiú részleg, valamint a színházterem, ami az ebédlő is. A két főépület között, könyvtárból való kijárással, egy csodás kis belső kert lett kialakítva, ezen kívül sportudvar is a tanulók rendelkezésére áll. (Ez ugyan javításra szorul.) A tanulók 4-6 ágyas szobákban laknak, és minden tanulócsoport rendelkezik tanulószobával. Minden emeleten található mosó,- főző,- és vasalószoba. A lány oldalon tea- és tankonyha is van. A fiú oldalon teakonyha. Még egy közös helyiség lett kialakítva a könyvtár átalakítása során, ez az átjáró a fiú és lány rész között, amely most a Salamon Ferenc terem nevet viseli, és lehetőséget ad rendezvények lebonyolítására. A konferencia terem is tágas, ideális a nevelőtestületi programok lebonyolítására. Az emeleti előterek is remek helyet adnak a csoportok, vagy emeletek, vagy más közösségek bemutatkozására, kiállításokra. A kollégium saját főzőkonyhával rendelkezik, melyben egy szerződéses külső vállalkozó biztosítja az étkezést. 18

2. Kapcsolatok A kollégium jogszabályi kötelezettségeinek megfelelően, minden tőle telhetőt megtesz a partnerekkel való kapcsolattartás és a tájékoztatás érdekében, valamint az esetleges problémák közös megoldásáért, a kapcsolatokban rejlő lehetőségek kiaknázásáért. A kollégium kapcsolatrendszerét a sokszínűség és a nyitottság jellemzi. Összességében, a kapcsolatok ápolása, bővítése és a kifelé irányuló kommunikáció eredményesnek mondható, és fejlődött. Legfontosabb külső partner a fenntartó, de a kollégium működésében komoly szerepet játszik a Kollégiumi Szövetség, egyéb szakmai és közoktatási partnerek. Kiemelkedő a kapcsolat az ELTE, az Eszterházy Károly Főiskola és más pedagógusképző intézmények pedagógushallgatóival és képzőivel, évente több hallgató teljesíti itt pedagógiai gyakorlatát. Szintén kiemelkedő számban és eredményességben a pályázati tevékenység a kollégiumban, amelynek egyik hozadéka a sok külföldi utazás és kapcsolat. A kollégium rendszeres kapcsolatot tart fenn a tanulók iskoláival, osztályfőnökeivel, tanáraival, rendszeresen beszélnek egymással az iskolai és a kollégiumi pedagógusok és a vezetők. A szülőkkel való kapcsolattartás nem rendszeres, legtöbbször telefonon bonyolódik, tekintettel a nagy földrajzi távolságra. Amennyiben szükséges, akkor természetesen azonnal értesítjük a szülőket a diákkal kapcsolatos problémákról. Az iskolával való kapcsolattartás szempontjából azonban, például a tanulói hiányzások esetén, a kollégium a kapcsolattartó. A belső kapcsolatokhoz tartozik a kollégium tanárai közötti együttműködés, amely nélkül nem létezhet pedagógiai munka. A diákok érdekében a pedagógusok kötelesek együttműködni, a fontos információkat megosztani. Az együttműködés egyik formája az esetmegbeszélő, másik pedig a különböző partnerekkel történő nevelőtanári konzultáció. Ez utóbbi elsősorban a vezetőkkel történő közös munka egyik eleme. 19

3. Tanulássegítés Alapfeladat a tanulók támogatása, segítése az iskolai oktatás eredményességében, azaz az iskolai oktatás támogatása a tanulás lehetőségének biztosításával, valamint korrepetálással. A napirend előírásai biztosítják mindkettőt. Elsődleges kollégiumi feladat és követelmény a tanulás, illetve a tanulássegítés. Ez az iskolákkal való szoros együttműködésben is megnyilvánul. A kötelező csoport-, illetve alapprogrami foglalkozásokkal szemben is előnyt élvez a tanulás, vagyis előbbiek nem mehetnek az utóbbi rovására. Korrepetálás, tanulmányi felkészítés az alábbi tantárgyakból folyik:,,leány oldali" pedagógusok - angol nyelv (Debreczeni Zsuzsanna, Ozsváth Orsolya, Vámosi Irén, Németh Magdolna, Gáspár Ágnes) - matematika (Szabó Erzsébet) - anatómia, biológia (Kiss Ágota, Átó Csilla) - francia nyelv (Vámosi Irén) - magyar nyelv- és irodalom (Suhajda Edit, Dedics Andrea, Fonyó Irén) - olasz nyelv (Dr. Légmánné Dr. Timár Zsuzsanna, Biró Andrea) - számítástechnika (Gáspár Ágnes) - hittan, biblia (Fekete Mária, Gáspár Ágnes) - növénytan (Borbély Zsuzsanna) 20

,,Fiú oldali" pedagógusok - akkordelmélet (Wéber Gábor) - angol nyelv (Szaló István, Varga István, Bódi János) - elektrotechnika (Bukovics András) - filozófia, (Ferencz Sándor) - pszichológia (Tóth Gyula) - fizika (Besenyei Gábor) - történelem (Muladi Tamás, Tóth Zsigmondné) - földrajz (Muladi Tamás) - hangszeroktatás (Wéber Gábor) - jog (Tóth Gyula) - kémia (Horváth Vilma) - magyar nyelv- és irodalom (Budai Éva) - matematika (Horváth Vilma) - német nyelv (Ferencz Sándor) - orosz nyelv (Varga István) - számítástechnika (Szaló István) - társadalomismeret (Wéber Gábor) Mikor tekintjük eredményesnek és hatékonynak a kollégium tanulást támogató tevékenységét? Ha a tanulás-támogatás mindenki számára biztosított, - a diákok tanulmányi előmenetele javul, 21

- a diákok hátrányai csökkennek, - a diákok esélyei nőnek, - a diák, a szülő és az iskola elégedett a támogatással - a diákok képesek megfelelni a tanórai, valamint a vizsgán felmerülő követelményeknek; - fel tudjuk készíteni őket a vizsgaszituációkra, - egyre többen tanulnak tovább, - önbizalommal, és döntésükbe, cselekvésükbe vetett hittel vágnak neki a kihívásoknak. 4. Gondoskodás a tanulókról, biztonságos élettér nyújtása A kollégium összes szabályzata, minden dolgozója azt a célt szolgálja, hogy a tanuló, aki lakóhelyétől távol kénytelen lakni iskolaidő alatt, biztonságban legyen testi és lelki értelemben egyaránt. Ezt jelenti a gondoskodás. Ez meg kell jelenjen mind térben, mind időben, ami azt jelenti egyszerűbben, hogy megvalósul. A következetes pedagógiai munka biztosítja az élhető, egészséges és higiénikus környezetet a tanulók számára, az állandó figyelmes jelenlét pedig lelki biztonságot nyújt. Ide tartozik a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás. - fejlődik a szolgáltatás színvonala, a tárgyi eszközök mennyisége és minősége, a felszereltség, - rendezetté, higiénikussá válik a kollégiumi belső környezet, - a kollégium a családhoz hasonló törődést biztosít, - a kollégium a diákok számára kellemes, biztonságos, otthonos környezetet biztosít a mindennapi életvitelhez, az iskolai felkészüléshez, a fejlődéshez, - a tanulók, a szülők, a fenntartó, az iskolák elégedettek a működéssel, a szolgáltatással, 22

- a tanulók és a szülők érzik a törődést, - a diákok második otthonuknak érzik a kollégiumot, - a nevelőmunka hatékonyságát biztosító - kiegyensúlyozott, pozitív, szeretetteljes pedagógiai környezet alakul ki, - a demokratikus nevelési eljárások válnak gyakorlattá, - a diákot partnerként kezelik, - a diákok teljes megismerésére törekednek, - a tanárok meghallgatják a diákokat, érdekli őket azok véleménye, - a tanár (felnőtt) - diák viszony javul, - a diákok alapvető érdekei (jogai) érvényesülnek. 4.1 Szociális hátrányokat enyhítő tevékenységek a kollégiumban Kollégiumunk kiemelten foglalkozik a valamilyen értelemben hátránnyal küzdő diákokkal, továbbá segítséget nyújt azoknak a különféle problémákkal szembenéző tanulóknak, akik jogi értelemben nincsenek hátrányos helyzetben. A következő tevékenységekben mutatkozik ez meg: - egyéni esetkezelések: a diák személyes, családi, szociális problémái esetén beszélgetés, ügyintézés - csoportfoglalkozások: pályaorientációs alapprogrami foglalkozás korcsoportokra bontva, szociális készségfejlesztő csoport, tanulási technikák csoport egy alkalmas tanulási technikák, családi életre nevelés mentálhigiénés részeire vonatkozó alapprogrami foglalkozások - egészséges életmód támogatása 23

- Kollégiumi Közösségi Szolgálat: 2014-től fogadóintézményként is működik a kollégium, így az itt tartózkodó diákoknak lehetőségük van itt elvégezni a közösségi szolgálatot, megkönnyítve a helyzetüket. Szociális, kulturális és sport területeken van a legtöbb önkéntességi lehetőség - kapcsolati háló: Kapcsolatok Belső Vezetőség Titkárság Csoportnevelők Külső Gyámatóság Gyámhivatal Gyermekjóléti, Önkormányzatok Szülő Pszichológiaipszichiátriaiszociális intézmények OFI Családsegítő Központok - különleges bánásmódot igénylő diákok hétköznapi életének segítése - 2015-től belső kortárssegítő képzés zajlik, mely célja, hogy a mindennapi problémákban ne csak a pedagógusok, hanem kortárssegítők is segítsenek, de legyen egy olyan elméleti háttértudásuk, ami kicsit szakmaivá teszi ezt. - minden évben megrendezésre kerül az Empátia nap, ahol különféle fogyatékosságokat, nehézségeket tapasztalhatnak meg játékos formában a diákok, ebben külön állomása van a szociálpedagógusnak, - szakmai konferenciák látogatása - törvények nyomon követése (gyermekvédelmi- és szociális törvény) - esetmegbeszélő csoport tartása: lehetőség van kéthetente a csoportnevelők által hozott problémás diák esetmegbeszélésére, ami egy fórumként működik, illetve segítséget ad az adott diák kezeléséhez - Háló-munkaközösség: krízisintervenció, ne legyen éhes gyermek projekt, tájékoztató faliújság, resztoratív kör, SNI-segítés 24

Intézményünk kiemelten fontosnak tartja, hogy szociálisan érzékenyek legyünk, és diákjainknak minden segítséget megadjunk ahhoz, hogy felnőtté váljanak. Szociálpedagógusként elvem, hogy ne halat adjunk az éhezőnek, hanem eszközöket, hogy halásszon. Ez azért is fontos, mert az önálló életre is fel kell őket készítenünk. 5. Tehetséggondozás, művészeti nevelés A tehetséggondozás a nevelők körében megosztva zajlik. Elsősorban a művészetek területén, azon belül is a zene és a képző- és iparművészet területén. A kollégium zenés-művészeti rendezvényei komplex jellegüknél fogva tág teret kínálnak a kreativitásukat kiélni szándékozó szakiskolás és amatőr diákoknak. Nyugodt szívvel állíthatom, hogy a művészeti rendezvények kötődjenek bármilyen alkalomhoz mindig kiemelkedő pillanatai az intézmény életének, s mögöttük nem titkolt pedagógiai célok vannak. A művészeti megnyilatkozások pedig a cél nélküli célszerűség (Kant) jegyében mindig célszerűek. A műsorok összeállítása, a beillesztett művészeti elemek (zenék, versek, film részletek, fotók, festmények, saját írások) eleve meghatározzák az általunk sugallni kívánt üzenetet. Önmagában is kivételesen erős alkotásokat választunk, de a komplexitás, a művészeti elemek többsíkú bemutatása tehát a hallás és látás egyidejű alkalmazása egymást erősítve sokszorozzák meg azok hatását. Ezáltal természetesen lehetőségünk nyílik saját világnézeti aspektusaink színvilágával rajzolni, provokálni, sőt sokkolni is. A tehetséggondozásba nálunk elsősorban a művészeti nevelés, az idegen nyelvi foglalkozások és a sport tartozik. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ezekre a területekre külön munkaközösségek alakultak a hatékonyabb együttműködés érdekében. Így a kollégiumban a következő munkaközösségek kapcsolódnak a differenciált neveléshez: SNI-s, Háló, Művészeti és Sport munkaközösség. 25

Kollégiumunkban a tehetséggondozás egyéb területen is megjelenik. A pedagógusok figyelmet fordítanak arra, hogy felismerjék a diákok valamilyen területen megnyilvánuló, vagy látens, kiemelkedő vagy fejlesztésre érdemes képességeit. A fejlesztés egyéb színterei: képességfejlesztő szakköri foglalkozások (ismeretgazdagítás, elmélyítés), önképzőkörök, adott képességterületen egyéni vagy csoportos fejlesztés, speciális, intenzív felkészítés a tanulmányok támogatására, vizsgára való felkészítés. A sport munkaközösség célja a diákok napi testmozgásának biztosítása és annak szervezésén túl, a tehetséges diákok felismerése és támogatása. Kapcsolatban vagyunk több fővárosi sportklubbal, ahonnan rendszeresen kapunk diákokat és volt, hogy mi küldtünk. A kollégium diákja volt több magyar válogatott futballista, cselgáncsozó és jégkorongozó, mint például Hajnal Tamás, Laczkó Zsolt, és Gyömbér Gábor - hogy csak pár nevet említsünk. A művészeti munkaközösség célja a diákok igényes kultúrára való igényének kialakítása, szerteágazó érdeklődésük mellett, ízlésük esztétikai formálása. A kollégiumban a fiú oldal első emeletén van a legtöbb SNI-s és HH-s diák. A velük dolgozó tanárkollégák gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus és pszichológus végzettségűek. A második emeleten jellemzően sportolókat helyeztünk el, nevelőtanáraik maguk is aktív, vagy volt sportolók. A harmadik emeleten vegyes a kép, de jellemzően művész-zenész szakos diákok laknak. A diákok arra az emeletre, ahhoz a tanárokhoz kerülnek, akik a legkompetensebbek segíteni őket az adott élethelyzetükben, különös tekintettel igényeikre és érdeklődési területükre. Kiemelt hangsúlyt fektetünk a tehetséges, jó sportolók képességeinek legoptimálisabb kihasználására. Heti rendszerességgel tartunk sportköri foglalkozást a kollégium idén felújított pályáján. A hét elején általában a focistákkal megyünk le a pályára, a hét másik felében pedig a kosarasokkal. A pingpong és a testedzés is igen népszerű intézményünkben. Ez nem csak ad-hoc jellegű játékot jelent, hanem edzéseket és felkészülést a kollégiumok közötti bajnokságokra, amit a diákok nagyon komolyan vesznek. Hasonló működéssel, mint egy egyetemi sportcsapat. A kollégiumnak van 26

focicsapata, kosárlabda csapata, és olykor sikerül kiállítani kézilabda csapatot is. Sokan közülük kluboknál leigazolt játékosok, akik délutánonként edzésekre járnak. Ezek a diákok a délutáni szilencium (tanulószoba) alól vagy mentesek, vagy más időpontban pótolják tanulnivalóikat. Sportolási lehetőséget biztosítunk számukra a megfelelő eszközök megteremtésével. A sport munkaközösség tagjai rendszeres foglalkozásokat, edzéseket is tartanak. Az életritmusukat figyelembe vesszük a szobák kialakításánál is. A sportolók sportolókkal a művészeti szakosok egymással kerülnek egy szobába. Így nem zavarnak másokat, és nekik is nagyobb biztonságérzetet nyújt, ha csapattárssal vagy zenésztárssal lakhatnak együtt. A művészeti nevelés sokféle lehetőségben mutatkozik meg az intézményben. Zenei korrepetálások a zenész kollégák mentorálása mellett napi rendszerességgel vannak. Egyszer zenei rendezvényre készülés, máskor csak egyszerűen a tehetség fejlesztése a cél. Mindehhez a tárgyi feltételek is adottak: kevés kollégium büszkélkedhet 4 zongorával, 2 szintetizátorral, zenegyakorló teremmel, színpaddal és egy 300 főt befogadó nézőtérrel utóbbiak az ebédlő kialakításából. Az Alkotó-kör a következő évben fog beindulni a kézműves jártassággal rendelkező kolléga támogatása mellett, ahol a diákok alkotó ösztöneiket, vágyaikat élhetik majd ki. Fontos, hogy a tanulók a művészeti nevelés részeként rendszeres színház- és kiállítás látogatások alkalmával, letisztult, sallangmentes vegytiszta alkotói produktumokkal találkozzanak. 6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok, a Diákönkormányzat működése A kollégiumra vonatkozó közösségfejlesztő feladatok A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy fenntartsa a társadalmi mobilitást: esélyeket teremtsen, biztosítsa a hozzáférést a jó minőségű tudáshoz, segítse a szociális, kulturális hátrányok leküzdését, a társadalmi integráció folyamatát. Fontos szerepe van az egész életen át tartó tanulás megalapozásában, a 27

tanuláshoz szükséges készségek és képességek, a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák erősítésében, a tehetség felismerésében és fejlesztésében, a tanulók felzárkózásának segítésében. A kollégium a tevékenysége során megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok sikeres folytatásához, kiegészíti a családi és iskolai nevelést és oktatást, egyúttal szociális ellátást, biztonságot, valamint érzelmi védettséget is nyújt. Megfelelő pedagógiai környezet biztosításával elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszerveződése során kialakuló közösségekben az együttélés, az együttműködés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását; ezzel a kollégium hatékony támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. A kollégiumi nevelőmunkának az egyik legfontosabb feladata a közösség fejlesztése. A foglalkozások (csoportfoglalkozás, érdeklődési kör, egyéni beszélgetések stb.) mindegyike ennek megvalósulását szolgálja. A Váci Mihály Kollégium a foglalkozások felépülését, formáját és tartalmát is úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a közösség fejlődéséhez. A rendszeres, heti kollégiumi csoportfoglalkozásokon megvalósítható közösségfejlesztő feladatok A szobaközösségek mellett a csoportközösségek a kollégium alapvető működési egységei. A rendszeres, heti foglalkozások a közösségfejlesztés fontos színterei az alábbi területeken, s ezek szinte mindegyike összekapcsolható egy-egy kollégiumi szintű rendezvénnyel, vagy szakkörrel (zárójelben feltüntetve): - jogok és kötelességek a kollégiumban és a közösségben (DÖK Közgyűlés), - egyén és közösség együttélési problémáinak megbeszélése, 28

- konfliktuskezelés a közösségben (szükség esetén resztoratív problémamegoldás), - kommunikációs- és vitakultúra kialakítása, fejlesztése (DÖK), - pályaválasztás elősegítése (szociálpedagógus kolléga foglalkozásai segítségével), - egész életen át tartó tanulás eszménye, - esztétikus lakókörnyezet kialakítása (takarítási verseny, szobanévtáblaverseny), - Földünk és környezetünk védelme: az egyéni felelősségérzet kialakítása, energiatakarékosság (PET palack gyűjtés, Föld napja), - a szelektív hulladékgyűjtés jelentősége, megvalósítása (Föld napja), - a kollégiumi hagyományok ápolása, alakítása, fejlesztése (hagyományőrző szakkör), - a nemzeti hagyományok és ünnepek értéke, jelentősége, ápolása (hagyományőrzés, nemzeti összetartozás napja). A kollégiumi nevelés során törekedni kell arra, hogy - a tanulók ráébredjenek saját felelősségükre, a fent felsoroltakkal kapcsolatban, - megismerjék a közvetlen és tágabb környezetükbe, valamint a társadalmi közösségbe való harmonikus beilleszkedés módjait, - felnőtt korukra aktív és hasznos tagjai legyenek az állampolgári közösségnek, a társadalomnak. 29

A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. A kollégiumnak biztosítani kell, hogy a diákok választott tisztségviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. Lehetővé kell tenni, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerjék és a mindennapi gyakorlatban felelősen alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés, a problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit. A kollégium a maga sajátos eszközeivel kiépíti, folyamatosan ápolja és megújítja az önálló arculatához kapcsolódó hagyományait, erősíti a kollégiumi közösség együvé tartozását. Tehát kollégiumunk diákönkormányzata (DÖK) a közösség iránti felelősségtudat kialakításában és fejlesztésében is fontos és kiemelt szerepet játszik. A DÖK a tanulók önszerveződő közössége, amely a törvényi előírásoknak megfelelően, az általa készített, és a tantestület által jóváhagyott SZMSZ szerint működik. Munkáját a diákok javaslatát figyelembe véve az igazgató által megbízott pedagógus(ok) segíti(k). A jól működő DÖK támogatja pedagógiai célok megvalósulását, ezáltal a belső élet harmonikusabbá, gördülékenyebbé tételét. A DÖK működése során a gyakorlatban is fejleszthetők a konfliktuskezelés és megelőzés, a harmonikus együttműködésre törekvés, a közös cél kitűzése és elérése, a diákok mozgósítása, a vezetői kompetenciák. Fontosnak tartjuk és támogatjuk az autonóm, együttműködő diákszervezetet. 30

A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai A közösség leghatékonyabban a közösen átélt tevékenységeken keresztül fejleszthető. A kollégiumi élet során számos lehetőséget biztosítunk a közös tevékenységekre, amelyek lehetnek a csoportokon belüli, és az egész kollégium közösségét érintő szerveződések. A kollégiumon belüli rendezvényeket, ünnepeket a DÖK és a kollégisták minél nagyobb számú bevonásával szervezzük meg. A közös ünneplést az egyén és a közösség szempontjából egyaránt fontosnak tartjuk. A legfontosabb szabadidős tevékenységek a kollégiumban: - közös kulturális programok, előadások, színházi bemutatók, múzeum- és kiállítás látogatások szervezése csoport és kollégiumi szinten - részt veszünk a budapesti középiskolai kollégiumok rendezvényein: a szavalóés énekversenyeken, a sportrendezvényeken integráltan, az SNI-s diákokkal együtt - közös kirándulások, túrák, tanulmányi kirándulások szervezése csoport és kollégiumi szinten - házi sportversenyek szervezése, Empátia nap. - művészeti szakkörök, zenés klubok és színházi bemutatók szervezése Pedagógusaink szabadidő-szervező és sport tevékenységükkel is segítik a kollégiumi közösségfejlesztést. A Váci Mihály Kollégium minden évben megrendezi az új diákok számára háromnapos gólyatáborát, amelynek célja a kollégium és a főváros megismertetése, a tanulók összeszoktatása. Ebben a programsorozatban kiemelt és kulcsszerepet játszik a diákönkormányzat, mivel jórészt segítségével valósulnak meg a programok. 31

2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015 7. Kiemelt figyelmet igénylő tanulók a kollégiumban Kiemelt figyelmet igénylő tanulók (fő) 50 40 32 30 20 13 21 13 28 16 16 22 22 23 22 20 21 17 13 17 13 20 15 10 0 1 2 1 6 3 2 9 7 8 4 5 6 7 8 6 3 4 4 4 4 2 2 2 2 1 2 1 2 1 2 1 2 22 1 2 11 mozgássérült látássérült hallássérült enyhe értelmi fogyatékos tanulásban akadályozott (dys) A Köznevelési törvény új fogalmat használ az SNI-s tanulókra. Az új meghatározás szerint kiemelt figyelmet igénylő gyermekről, tanulóról határoz az alábbiak szerint. 1. Különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, három alcsoportja: a.) aki sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, b.) aki beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, c.) aki kiemelten tehetséges gyermek, tanuló. 2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló. 32

Pedagógiai céljaink Megteremteni az esélyegyenlőség azon alapjait, amelyben tanulóink az iskolai tudáson túli tudást, általános műveltséget szereznek, elsajátítják a társadalmi beilleszkedéshez és léthez szükséges fontos erkölcsi normákat, ezáltal képessé válnak a kulturált életvitel folytatásához. A kollégiumban diákjaink olyan helyes önismereten nyugvó szociális kompetenciák birtokába jutnak, amelyek megkönnyítik a szűkebb és szélesebb közösségi és a társadalmi életben való részvételüket. Segítünk abban, hogy pályaválasztásuk, életkezdésük, valamint a munka világába való beilleszkedésük örömteli legyen, sikeresen fejezzék be megkezdett középiskolai tanulmányaikat. Intézményünkben szükséges és praktikus ismereteket, képességeket szereznek, továbbtanulási elképzeléseik valóra válnak. A kollégium normatív nevelési környezet, mely a diákok számára azonosulási, életmódbeli és életviteli, viselkedési mintákat, továbbá kulturális értékeket közvetít. Fontos alapelvünk, hogy az intézmény falai között fejlesztő, és pozitív hatásokkal találkozzanak. Mindezek alapja a világos értékrend, normarendszer, amely vallási, világnézeti, politikai hovatartozástól független, állandónak tekinthető, és az értékes, teljes emberi élet irányába mutat. Ilyen, általunk is fontosnak tartott érték az egészség, az aktivitás, a kötelességtudat, az önfegyelem, az autonómia, az emberség, a szolidaritás. A minőség oldaláról közelítve: akkor lehet tevékenységünk hatékonyabb, és akkor nyújtunk minőséget, ha érzékenyek vagyunk a diák szociális igényeire, problémáira, és őt a pedagógiai tevékenység középpontjába állítjuk. Pedagógiánk diákbarát: legfontosabb partnerünknek a tanulókat tekintjük. Igényeik és szükségleteik számunkra a legfontosabbak. Hisszük, hogy a kollégiumi működés legérzékenyebb jelzőrendszere maga a diákság. A személyiség feltárásának, a differenciálásnak, illetve az erre alapozott személyre szóló bánásmódnak az alapja a tanulók megismerése, ez a nevelőmunka 33

kiindulópontja. Lényeges, hogy felismerjük, észrevegyük tanulóink konkrét szükségleteit, problémáit azt, hogy pontosan miben szenvednek hiányt. Ebben egyfelől a minőségfejlesztésben alkalmazott technikák, másfelől a nevelők megfelelő feltáró tevékenysége van segítségünkre. Az objektív adottságokhoz is igazodva, lehetővé kell tenni a tanulók minden korosztálya számára egyformán, ugyanakkor differenciálva a fiziológiai biztonság, a szeretet a megbecsülés kognitív, esztétikai önmegvalósítását. Az eltérő fizikai és szellemi adottságokkal rendelkező tehát különleges bánásmódot igénylő fiatalokat az emeleti tanulóközösségekben, nevelőtanári csoportokban, együtt neveljük. A speciális képességek fejlesztése differenciált foglalkozási keretekben történik. Ebben az együttélésben lehetőség nyílik arra, hogy a tanulási teljesítményekben meglévő különbségek szerinti egyébként az iskola által mesterségesen létrehozott megkülönböztetést oldjuk, mivel abból indulunk ki, hogy diákjaink sokféle értékkel, képességgel, tehetséggel rendelkeznek. Ezek megmutatására nyújtunk lehetőséget a kollégiumban. Összefoglalva A különleges bánásmódot igénylő tanulók integrált oktatásának célja a Váci Mihály kollégiumban: - a kudarctűrő képesség növelése, - a tanulók beilleszkedésének elősegítése, - az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, - az egyéni értékek felismertetése, - önállóságra nevelés, - reális jövőkép kialakítása, - sikerélményhez juttatás. 34

A célok eléréséhez szükséges feladatok A kollégium biztosítja a sajátos nevelést igénylő, továbbá a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulók integrált nevelését, oktatását. A problémák feltárásának lehetőségei: - a tanulók viselkedésének, tanulásuk jellemző tulajdonságainak, egyéni fejlődési tempójuknak a megfigyelése, stb. - a rendelkezésre álló szakvélemények (orvosi, pszichológiai, pedagógiai) tanulmányozása és elemzése - a szakértői véleményben szereplő javaslatok figyelembe vétele - egyéni fejlesztési terv készítése - együttműködés az egyéni fejlesztést végző gyógypedagógussal - együttműködés és közös munka a diákokkal foglalkozó pedagógusokkal és a szülőkkel - fejlesztő foglalkozások tartása. - új, nyitott, elfogadó, toleráns, empatikus tanári, tanulói magatartás kialakítása A gyógypedagógus az együttműködés során - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló időkeretben támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. - együttműködik a többi pedagógussal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógusok tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait. - segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a tanulók haladását. 35