KBC Securities Fundamentális elemzés Gyakorlati tanácsok befektetőknek Szentirmai Péter Részvényelemző KBC Securities Somi András Vezető elemző KBC Equitas Budapest, 2012. május 10. Copyright KBC Securities 1
Mi a célja ennek az előadásnak? Hogyan végzi el egy elemző egy tőzsdei cég értékelését? Módszertani kérdés Miket vizsgál? Ez a lényeges kérdés! Copyright KBC Securities 2
Mi a célja ennek az előadásnak? Hogyan végzi el egy elemző egy tőzsdei cég értékelését? Módszertani kérdés Miket vizsgál? Ez a lényeges kérdés! Miről lesz szó? Fundamentális szemléletmód a tőzsdén Copyright KBC Securities 3
Tartalomjegyzék Fundamentális elemzés Részvényelemzés típusai Fundamentális elemzés Diszkontált cash-flow (DCF) modell Relatív értékelés Copyright KBC Securities 4
Tartalomjegyzék Fundamentális elemzés Részvényelemzés típusai Fundamentális elemzés típusai Diszkontált cash-flow (DCF) Relatív értékelés Copyright KBC Securities 5
Részvényelemzés típusai Fundamentális elemzés A cég értékével foglalkozik (félreárazottságot keres) Feltételezés: a félreárazottság ideiglenes Technikai elemzés A részvény piaci ára van a középpontban Feltételezés: a grafikon tartalmaz minden szükséges információt Pénzügyi viselkedéstani elemzés A piaci szereplők érzelmi alapú viselkedését/ döntéseit elemzi okok: félelem, kapzsiság irracionális viselkedés Copyright KBC Securities 6
Tartalomjegyzék Fundamentális elemzés Részvényelemzés típusai Fundamentális elemzés típusai Diszkontált cash-flow (DCF) Relatív értékelés Copyright KBC Securities 7
Részvényelemzés típusai Diszkontált cash-flow Előrejelzett működési paraméterek Mekkora a jövőbeni szabad pénzáramlások jelenértéke? Relatív értékelés Hasonló működésű, kockázatú cégeket hogy értékel a piac? Feltételezés: azonos dolgok értéke azonos kell hogy legyen Egyéb módszerek Opciós értékelés Helyettesítési érték (Mennyibe kerülne egy ugyanolyat előállítani?) Copyright KBC Securities 8
Tartalomjegyzék Fundamentális elemzés Részvényelemzés típusai Fundamentális elemzés típusai Diszkontált cash-flow (DCF) Relatív értékelés Copyright KBC Securities 9
Diszkontált cash-flow (DCF) - Értékmozaik A működés előrejelzése Kockázati tényezők számszerű kifejezése Pénzáramlás Diszkontráta Maradványérték Érzékenység Mi lesz a céggel hosszú távon Mi van ha? Copyright KBC Securities 10
Miből adódik a vállalat értéke? A vállalat értéke a szabad pénzáramlások jelenértéke Copyright KBC Securities 11
Miből adódik a vállalat értéke? A vállalat értéke a szabad pénzáramlások jelenértéke Jelenérték: mai pénzértékben fejezzük ki az összes jövőbeli pénzáramlást = cégérték Hitel értéke Saját tőke értéke Cégérték Copyright KBC Securities 12
Érzékenységvizsgálat Bizonyos inputok változása hogyan hat a cégértékre Equity premium (5% - 6%) 416 469 12/03/2012 closing price: HUF 485 Beta (0.9-1.1) 414 472 Average annual premium (HUF 550k - HUF 650k) 401 521 Average age of the typical client (+/- 10 years) 420 473 New business growth rate (+/- 2pp, 2012-2015) 379 506 Administrative cost (+/- 10%) 367 514 Forrás: KBC Securities 320 370 420 470 520 Copyright KBC Securities 13
Mik a főszabályok? FUNDAMENTÁLIS SZEMLÉLETMÓD Copyright KBC Securities 14
Milyen vállalati információkat figyelünk? ALAPSZABÁLYOK 1) A MÚLT jó kiindulás, de a cégérték a JÖVŐBEN termelődik MÚLT (a bázis, támpont az előrejelzésnél) Milyen az árbevétel dinamika? Hogyan alakultak a különböző költségek? Milyen a cég profitabilitása? Copyright KBC Securities 15
Milyen vállalati információkat figyelünk? ALAPSZABÁLYOK 2) A TREND a lényeg, és nem az egyszeri tételek 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2005 2006 2007 2008 2009F 2010F 2011F 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Árbevétel növekedési ütem Kiindulási alap 2008-ban egy egyszeri tétel miatt kiugró árbevétel növekedés Copyright KBC Securities 16
Milyen vállalati információkat figyelünk? ALAPSZABÁLYOK 2) A TREND a lényeg, és nem az egyszeri tételek 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2005 2006 2007 2008 2009F 2010F 2011F 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2005 2006 2007 2008 2009F 2010F 2011F 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Árbevétel növekedési ütem Árbevétel növekedési ütem Kiindulási alap 2008-ban egy egyszeri tétel miatt kiugró árbevétel növekedés Módszer I. 2008as évből kiindulva átlagos növekedési ütem az elmúlt 4 év alapján Copyright KBC Securities 17
Milyen vállalati információkat figyelünk? ALAPSZABÁLYOK 2) A TREND a lényeg, és nem az egyszeri tételek 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2005 2006 2007 2008 2009F 2010F 2011F 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2005 2006 2007 2008 2009F 2010F 2011F 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Árbevétel növekedési ütem Árbevétel növekedési ütem Kiindulási alap 2008-ban egy egyszeri tétel miatt kiugró árbevétel növekedés Módszer II. 2008as évből kiindulva, de kiszűrve az utolsó év magas növekedését Copyright KBC Securities 18
Milyen vállalati információkat figyelünk? ALAPSZABÁLYOK 2) A TREND a lényeg, és nem az egyszeri tételek 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2005 2006 2007 2008 2009F 2010F 2011F 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2005 2006 2007 2008 2009F 2010F 2011F 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% Árbevétel növekedési ütem Tisztított árbevétel növekedési ütem Kiindulási alap 2008-ban egy egyszeri tétel miatt kiugró árbevétel növekedés Módszer III. Tisztított árbevételből és növekedési ütemből kiindulva Copyright KBC Securities 19
Milyen vállalati információkat figyelünk? ALAPSZABÁLYOK 3) Figyeljünk az apró jelekre! I) Osztalékpolitika Mit jelent? Felesleges pénz jobb helyen van máshol Fenntarthatóság, ne okozzon csalódást! Copyright KBC Securities 20
Milyen vállalati információkat figyelünk? ALAPSZABÁLYOK 3) Figyeljünk az apró jelekre! I) Osztalékpolitika Mit jelent? Felesleges pénz jobb helyen van máshol Fenntartható, ne okozzon csalódást II) Részvény visszavásárlások Mit jelent? Bizalom, olcsóság (?) Miért nem osztalékként adják vissza a pénzt? Copyright KBC Securities 21
Milyen vállalati információkat figyelünk? ALAPSZABÁLYOK 3) Figyeljünk az apró jelekre! I) Osztalékpolitika Mit jelent? Felesleges pénz jobb helyen van máshol Fenntartható, ne okozzon csalódást II) Részvény visszavásárlások Mit jelent? Bizalom, olcsóság (?) Miért nem osztalékként adják vissza a pénzt? III) Finanszírozási források 1) belső forrás 2) külső forrás 3) tőkeemelés (mit sugall?) Copyright KBC Securities 22
Milyen vállalati információkat figyelünk? ALAPSZABÁLYOK 4) ROE saját tőkén elért hozam ROE d(%) osztalék 1-d(%) visszaforgatás ROE d(%) osztalék 1-d(%) visszaforgatás Copyright KBC Securities 23
Milyen vállalati információkat figyelünk? ALAPSZABÁLYOK 5) Vállalatfelvásárlások értelmezése Mi a motiváció? Szinergiák Nincs organikus növekedés (érett cégeknél jellemző) Részvénnyel fizetés vs. pénzzel fizetés Copyright KBC Securities 24
Milyen vállalati információkat figyelünk? ALAPSZABÁLYOK 6) A hitelfinanszírozás bizonyos szintig (!) kedvezőbb, mint a részvénnyel történő finanszírozás Copyright KBC Securities 25
Milyen vállalati információkat figyelünk? ALAPSZABÁLYOK 7) A hosszú távú növekedés becslése Senki se nő gyorsabban a piacánál hosszú távon Általánosságban: reál GDP + infláció (optimista!) Értékesítés átlagos ütemben nő Inflációt teljesen áthárítja a vevőkre Copyright KBC Securities 26
Milyen vállalati információkat figyelünk? ALAPSZABÁLYOK 8) Az előrejelzésekkel óvatosan kell bánni! A technológia fejlődik A versenytársak is fejlődnek Copyright KBC Securities 27
Milyen vállalati információkat figyelünk? ALAPSZABÁLYOK 8) Az előrejelzésekkel óvatosan kell bánni! A technológia fejlődik A versenytársak is fejlődnek Copyright KBC Securities 28
Milyen vállalati információkat figyelünk? ALAPSZABÁLYOK 8) Az előrejelzésekkel óvatosan kell bánni! A technológia fejlődik A versenytársak is fejlődnek Ami fontos: vásárlóértéken nézve melyik termék mennyibe került! Copyright KBC Securities 29
Milyen vállalati információkat figyelünk? ALAPSZABÁLYOK 8) Az előrejelzésekkel óvatosan kell bánni! A technológia fejlődik A versenytársak is fejlődnek Copyright KBC Securities 30
Milyen vállalati információkat figyelünk? EGY PÉLDA TEGNAPRÓL A MOL esete az adókulcsokkal Copyright KBC Securities 31
Milyen vállalati információkat figyelünk? EGY PÉLDA TEGNAPRÓL A MOL esete az adókulcsokkal HÍR No1: Háromkulcsos társasági adó, 30%-os kulcs az energiaszolgáltató cégekre KBC becslés: -1000 Ft Piaci reakció: -800 Ft Copyright KBC Securities 32
Milyen vállalati információkat figyelünk? EGY PÉLDA TEGNAPRÓL A MOL esete az adókulcsokkal Hír No2: 30%= 19% TAO + 11% Robin Hood-adó (korábbi terv: 16%) KBC becslés: +200/300 Ft Piaci reakció: +700 Ft Copyright KBC Securities 33
Milyen vállalati információkat figyelünk? EGY MÁSIK PÉLDA TEGNAPRÓL A Cisco Systems negyedéves jelentése Árbevétel: 11,59 mrd USD (elemzői várakozás: 11,57 mrd USD) Egy részvényre jutó eredmény (EPS): 48 cent (várt: 47 cent) Copyright KBC Securities 34
Milyen vállalati információkat figyelünk? EGY MÁSIK PÉLDA TEGNAPRÓL A Cisco Systems negyedéves jelentése Árbevétel: 11,59 mrd USD (elemzői várakozás: 11,57 mrd USD) Egy részvényre jutó eredmény (EPS): 48 cent (várt: 47 cent) DE! DE! Menedzsment előrejelzés: 2. negyedéves EPS: 44-46 cent (várt: 48 cent) Éves árbevétel: 11,42-11,75 mrd USD (várt: 12 mrd USD) -8,5% Forrás: marketwatch Copyright KBC Securities 35
Milyen vállalati információkat figyelünk? EGY JÓ NEGYEDÉVES JELENTÉS Netflix (DVD kölcsönzés, video streaming) Árbevétel: 870 m USD (elemzői várakozás: 866,21 m USD) Egy részvényre jutó eredmény (EPS): -8 cent (várt: -27 cent) Copyright KBC Securities 36
Milyen vállalati információkat figyelünk? EGY JÓ NEGYEDÉVES JELENTÉS Netflix (DVD kölcsönzés, video streaming) Árbevétel: 870 m USD (elemzői várakozás: 866,21 m USD) Egy részvényre jutó eredmény (EPS): -8 cent (várt: -27 cent) DE! DE! Menedzsment előrejelzés: Második negyedév: 500 ezer új felhasználó (várt: 1,2 millió) -16% Forrás: Bloomberg Copyright KBC Securities 37
Milyen vállalati információkat figyelünk? EGY PÉLDA RÉGEBBRŐL Nokia előrejelzések Forrás: Dietz Miklós, egyetemi előadás, BCE, 2009. november 30. Copyright KBC Securities 38
Milyen vállalati információkat figyelünk? EGY PÉLDA RÉGEBBRŐL Nokia előrejelzések Mi lehet a hiba az előrejelzésben? Technológia változik Versenytársak reagálnak Fogyasztói szokások változnak Forrás: Dietz Miklós, egyetemi előadás, BCE, 2009. november 30. Copyright KBC Securities 39
Milyen vállalati információkat figyelünk? EGY MÁSIK PÉLDA RÉGEBBRŐL Coca Cola fogyasztás Kína lakossága: 1,36 mrd fő Mindenki megiszik egy doboz Colát havonta: 5,38 mrd doboz Becsült árbevétel hatás: 8 mrd USD jelenlegi bevétel 17%-a(!) 60 A Coca Cola árbevétele 50 40 30 20 10 0 2008 2009 2010 2011 2012F 2013F Forrás: Dietz Miklós, egyetemi előadás, BCE, 2009. november 30. alapján Copyright KBC Securities 40
Részvényelemzés típusai Diszkontált cash-flow Előrejelzett működési paraméterek Mekkora a jövőbeni szabad pénzáramlások jelenértéke? Relatív értékelés Hasonló működésű, kockázatú cégeket hogy értékel a piac? Feltételezés: azonos dolgok értéke azonos kell hogy legyen Egyéb módszerek Opciós értékelés Helyettesítési érték (Mennyibe kerülne egy ugyanolyat előállítani?) Copyright KBC Securities 41
Vettem egy gitárpedált Copyright KBC Securities 42
Vettem egy gitárpedált 1. kérdés: Mennyibe kerül? ez még kevés További kérdések: Mit tud ennyi pénzért? Hány csatorna Mekkora memória Mennyi effekt Stb. Azt keressük, hogy adott áron melyik tud a legtöbbet, vagy az azonos tudásúak közül melyik a legolcsóbb Copyright KBC Securities 43
Vettem egy gitárpedált Ilyen a relatív részvényértékelés is! Copyright KBC Securities 44
Relatív értékelési mutatók Alapvető cél: alul- és felülértékeltség meghatározása Összehasonlításon alapul másik céghez, cégcsoporthoz képest és időbeli tendenciák vizsgálata is Miért jó: piaci szemléletet tükröz, gyors, egyszerű Miért rossz: néha túl egyszerű és rosszul használják Copyright KBC Securities 45
Relatív értékelési mutatók Leggyakoribb értékelési módszer A részvényelemzések csaknem 85%-a összehasonlító piaci mutatók alapján készül. Az akvizíciók legalább 50%-a relatív értékelést alkalmaz. Gyakoriak a piaci mutatókon alapuló ökölszabályok, sokszor cégértékelésen alapuló döntések alapját is képezik. A tanácsadók és befektetési bankárok által használt DCF értékelések gyakorta álcázott relatív értékelések! Sok esetben a DCF értékelés célja a relatív értékelés eredményeinek alátámasztása. A maradványérték sokszor piaci mutatóval kerül becslésre. Copyright KBC Securities 46
Így néz ki egy mutató P = E árfolyam EPS EPS: egy részvényre jutó nettó eredmény Copyright KBC Securities 47
Így néz ki egy mutató Egy részvényre vagy a cég egészére vonatkozó piaci érték (pl. árfolyam, kapitalizáció, Enterprise Value) P = E árfolyam EPS EPS: egy részvényre jutó nettó eredmény Copyright KBC Securities 48
Így néz ki egy mutató P = E árfolyam EPS Egy részvényre vagy a cég egészére vonatkozó fundamentális mutató (pl. profit, árbevétel, cash-flow, felhasználószám, stb.) EPS: egy részvényre jutó nettó eredmény Copyright KBC Securities 49
Relatív értékelési mutatók Piaci mutató Rövid leírás Eszköz nyeresége P/E, PEG EV/EBIT EV/EBITDA EV/Cash Flow árfolyam / eredmény, növekedés cégérték / üzemi eredmény cégérték / (üzemi eredmény+écs) cégérték / pénzáramlás Piaci mutatók Eszköz könyv szerinti értéke P/BV EV/BV Tobin Q árfolyam / könyv szerinti érték cégérték / könyv szerinti érték helyettesítési érték / könyv szerinti érték Eszköz révén generált árbevétel P/S EV/S árfolyam / árbevétel cégérték / árbevétel Eszköz / iparág specifikus változó P/kwh P/szobaszám P/Loan Specifikus tényezők alapján Forrás: Martin Hajdu György: Budapesti Corvinus Egyetem előadás 2007 * Csak a legtipikusabb tételek kerülnek bemutatásra Copyright KBC Securities 50
Relatív értékelési mutatók Relatív értékelési mutatók típusai (iparáganként) Piaci mutató Megjegyzés Ciklikus iparágak P/E, EV/EBITDA Gyakran kisimított nyereséggel Technológia PEG, P/S, EV/S Nagy növekedés, nincs eredmény Iparág Nehéz EV/EBITDA infrastruktúra Olajipar, áramszolgáltatók Pénzügyi intézmények P/BV, P/E Kiskereskedelem P/S, EV/S 51
Relatív értékelési mutatók A relatív értékelés menete Rövid leírás 1. Iparág meghatározása 2. Mutatók kiválasztása 3. Összehasonlító csoport 4. Átlagérték kiszámítása 5. Korrekciós tényezık 6. Alul/felül- értékeltség megáll. Melyik iparágban mőködik a vállalat? Iparági specialitások meghatározása Példa: Melyik iparágban mőködik a MOL? A korábban kiválasztott iparágra jellemzı mutatók kiválasztása (fundamentumok és multbeli korrelációk alapján); Pl.: olajipar - EV/DACF, bankok P/BV, P/E; EV/EBITDA soha!!! Csak az azonos növekedéssel, kockázati profillal és megtérüléssel rendelkezı vállalatok Torzítások elkerülése érdekében: nyesett átlag, kiugró értékek figyelmen kívül hagyása, átlag helyett medián vagy súlyozott átlag Likviditási diszkont/prémium, Kontroll prémium, Egyéb a modellben nehezen kvantifikálható kockázatok A részvény alul/felülértékeltségének megállapítása a fundamentumok és historikus trendek figyelembe vételével Forrás: Martin Hajdu György: Budapesti Corvinus Egyetem elıadás 2007 52
Összehasonlító csoport meghatározása: MOL Copyright KBC Securities 53
Összehasonlító csoport meghatározása: MOL Copyright KBC Securities 54
Összehasonlító csoport meghatározása: Apple Copyright KBC Securities 55
Összehasonlító csoport meghatározása: Apple Copyright KBC Securities 56
Összehasonlító csoport meghatározása: Apple Copyright KBC Securities 57
Összehasonlító csoport meghatározása: Apple Copyright KBC Securities 58
A P/E mutató P = E árfolyam EPS EPS: egy részvényre jutó nettó eredmény Copyright KBC Securities 59
Az EPS EPS: egy részvényre jutó nettó eredmény Számítása: EPS = nettó profit/részvényszám Milyen részvényszámot használjunk? saját részvények megítélése változhat opció, várható részvénykibocsátás növeli (hígítás) Copyright KBC Securities 60
Nem mindegy, melyik EPS Lényeges különbség az eltérő számítás miatt 250 200 150 100 50 0 Jelenlegi EPS Gördülő EPS Előremutató EPS Hígított EPS, rendkívüli eseményeket nem tartalmaz Hígított EPS, rendkívüli eseményeket tartalmaz Copyright KBC Securities 61
Kapcsolat más módszerekkel A P/E is a jövőbeli pénzáramlásokat ragadja meg Reciproka (E/P) az eredményhozam A P a részvényesek vagyona, az EPS a rendelkezésükre álló nyereség Az eredményhozam összevethető más eszközök hozamával Állampapírhozam: 7% 8% Kockázati felár: 4% 4% Eredményhozam (E/P): 11% 12% P/E: 9,1 8,3 (!) (a hozamemelkedés rossz a részvénypiacnak) Copyright KBC Securities 62
Előre- vagy visszatekintő P/E? A visszatekintő P/E tényadatra alapul Biztos Folyó (current) EPS Gördülő (trailing) EPS Az előretekintő P/E jövőre vonatkozó EPS- becslésre alapul Az előrejelzések pénzügyi évre szólnak Nem logikus! Általában 12 havi forward P/E-t nézünk (súlyozott átlagot számolunk) Ez a logikus megoldás Copyright KBC Securities 63
Mitől változik a P/E? 1. Árfolyam változása 2. Profitbecslések változása 1. 2. Copyright KBC Securities 64
35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 Mitől változik a P/E? 1. Árfolyam változása 2. Profitbecslések változása A MOL árfolyama és elıretekintı P/E rátája 1. 16 14 12 10 Copyright KBC Securities 65 8 6 4 2 0 2006.11.20 2007.01.20 2007.03.20 2007.05.20 2007.07.20 2007.09.20 2007.11.20 2008.01.20 2008.03.20 2008.05.20 2008.07.20 2008.09.20 2008.11.20 2009.01.20 2009.03.20 2009.05.20 2009.07.20 2009.09.20 2009.11.20 2010.01.20 2010.03.20 2010.05.20 2010.07.20 2010.09.20 2010.11.20 2011.01.20 2011.03.20 2011.05.20 2011.07.20 2011.09.20 2011.11.20 2012.01.20 2012.03.20 Árfolyam P/E 2.
Vissza a példához: MOL Copyright KBC Securities 66
18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 Összehasonlítás a csoporttal Régiós olajcégek elıretekintı P/E rátája 67 2006.11.20 2007.01.20 2007.03.20 2007.05.20 2007.07.20 2007.09.20 2007.11.20 2008.01.20 2008.03.20 2008.05.20 2008.07.20 2008.09.20 2008.11.20 2009.01.20 2009.03.20 2009.05.20 2009.07.20 2009.09.20 2009.11.20 2010.01.20 2010.03.20 2010.05.20 2010.07.20 2010.09.20 2010.11.20 2011.01.20 2011.03.20 2011.05.20 2011.07.20 2011.09.20 2011.11.20 2012.01.20 2012.03.20 Lotos MOL OMV PKN
30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% -5,00% -10,00% -15,00% -20,00% -25,00% Átlag kiszámítása MOL vs. egyéb CEE olajcégek relatív 12 havi forward P/E ráta 68 2006.11.20 2007.01.20 2007.03.20 2007.05.20 2007.07.20 2007.09.20 2007.11.20 2008.01.20 2008.03.20 2008.05.20 2008.07.20 2008.09.20 2008.11.20 2009.01.20 2009.03.20 2009.05.20 2009.07.20 2009.09.20 2009.11.20 2010.01.20 2010.03.20 2010.05.20 2010.07.20 2010.09.20 2010.11.20 2011.01.20 2011.03.20 2011.05.20 2011.07.20 2011.09.20 2011.11.20 2012.01.20 2012.03.20 Relatív P/E ráta Átlag
Alul/felülárazottság megállapítása A nagyobb jövőbeli növekedést a piac magasabb árfolyammal díjazza NAGYOBB növekedés = MAGASABB P/E Drága részvények Olcsó részvények 69
Tanulságos sztori: a Motorola felvásárlása A Google 12 mrd USD-t adott a Motorola Mobilityért 63 % prémium (!) az árfolyamhoz képest Megéri-e? e? Copyright KBC Securities 70
Tanulságos sztori: a Motorola felvásárlása P/E és EPS-növekedés tükrében látszólag jó az ár A P/E mechanikus alkalmazása viszont hiba! Copyright KBC Securities 71
Tanulságos sztori: a Motorola felvásárlása P/E és EPS-növekedés tükrében látszólag jó az ár A P/E mechanikus alkalmazása viszont hiba! Copyright KBC Securities 72
Tanulságos sztori: a Motorola felvásárlása P/E és EPS-növekedés tükrében látszólag jó az ár A P/E mechanikus alkalmazása viszont hiba! Copyright KBC Securities 73
Hibák a mechanikus alkalmazásban A Motorola mély gödörből mászik ki A 90 százalékos növekedés nem fenntartható A Google számára fontos a Motorola szabadalmi portfóliója (szubjektív érték!) A P/E nem foglalkozik a szabadalmak lehetséges értékével (nem szerepelnek az EPS-ben) A mutatószámos értékelés kézenfekvő, de nem mindig helyes Copyright KBC Securities 74
Tartalomjegyzék Fundamentális elemzés Az érték fogalma Részvényelemzés típusai Fundamentális elemzés típusai Diszkontált cash-flow (DCF) Relatív értékelés Tanulság Ajánlott irodalom Copyright KBC Securities 75
Tanulság A relatív értékelés egyszerűbb mint a fundamentális, DCF alapú értékelés azaz az árakat a kereslet és kínálat határozza meg, ami viszont pszichológiai tényezők függvénye ezért a tőzsdei árfolyam tartósan elszakadhat annak tényleges értékétől de mindig visszatér a FUNDAMENTUMOKHOZ Sir Isaac Newton: Ki tudom számítani az égitestek mozgását, de nem tudok számolni az emberek őrületével. André Kostolany: A kutya és a gazda esete Copyright KBC Securities 76
Tartalomjegyzék Fundamentális elemzés Az érték fogalma Részvényelemzés típusai Fundamentális elemzés típusai Diszkontált cash-flow (DCF) Relatív értékelés Tanulság Ajánlott irodalom Copyright KBC Securities 77
Ajánlott irodalom Burton G. Malkiel: Bolyongás a Wall Streeten Jaksity György: A pénz (könnyelmű) természete Michael Lewis: Bróker póker Nicholas Dunbar: A Talált pénz Andre Kostolany: Egy spekuláns bölcsessége (és még sok másik könyve ) Alan Greenspan: A zűrzavar kora Copyright KBC Securities 78
Ajánlott irodalom - hírportálok Budapesti Értéktőzsde: www.bet.hu Financial Times: www.ft.com Economist: www.economist.com Wall Street Journal: www.wsj.com Portfolio: www.portfolio.hu Budapest Business Journal: www.bbj.hu www.ebroker.hu www.eco.hu Copyright KBC Securities 79
KBC Securities Szentirmai Péter Email: peter.szentirmai@kbcsecurities.hu Somi András Email: andras.somi@kbcsecurities.hu Copyright KBC Securities 80