Ikt. sz.: PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

Ikt. sz.: PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT 2014

A Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ pénzkezelési szabályzatát a számvitelről szóló, módosított 2000. évi c. törvény (továbbiakban: Sztv.), az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Áhsz.) foglaltak szerint, valamint a számviteli politikában rögzített alapelvek alapján a következők szerint határozom meg. Jelen szabályzat rendelkezései, a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat 447/2013 (XII. 04.) határozatában elfogadott, 2014. 01. 01-től hatályos Munkamegosztás és Felelősségvállalás Rendjét rögzítő Megállapodás szerint kiterjednek intézményünk, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervhez tartozó Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék, mint önállóan működő költségvetési szervre /továbbiakban JEB/ is. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. A pénzkezelési szabályzat célja és tartalma A pénzkezelési szabályzat célja, hogy meghatározásra kerüljenek azok a szabályok, amelyeket a pénzforgalom és pénzkezelés folyamán érvényesíteni kell. Továbbá szabályozza a pénzmozgások, a pénz- és értékkezelés bizonylati rendjét, valamint a vezetendő nyilvántartások rendszerét. A szabályzat a következő jogszabályi előírások alapján került összeállításra: a) 2000. évi C. törvény a számvitelről, b) 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról, c) 368/2011 (XII.31.) Korm. rendelet az államháztartási törvény végrehajtásáról, d) 4//2013. (I. 11.) Korm. rendelet az államháztartás számviteléről, e) 232/2001. (XII.10.) Korm. rendelet a pénzforgalomról. 2. A pénzkezelés során érvényesítendő alapelvek Intézményünknél törekedni kell a készpénz nélküli és készpénz kímélő fizetési módok alkalmazására, a pénzforgalom lebonyolítása során a bankszámlán történő tranzakciókat kell előnyben részesíteni. A házipénztár létesítésénél biztosítani kell a pénz és egyéb értékek, valamint azok kezelésével foglalkozó munkatársak fokozott védelmét. BANKSZÁMLAKEZELÉS 1. Költségvetési elszámolási számla nyitása, vezetése Az Intézmények a költségvetési gazdálkodásával és a pénzellátással kapcsolatos minden pénzforgalmat a költségvetési számlán - ideértve az elszámolási számla alcímű számláit is - kötelesek lebonyolítani.

Az Intézmény a 2. pontban leírt számlákat, alszámlákat egy belföldi hitelintézetnél nyithatja meg, és csak egy költségvetési elszámolási számlával rendelkezhet. Az Intézmények a választott számlavezető hitelintézetet csak a fenntartó Önkormányzat engedélyével változtathatják meg. Az Intézmények számlavezető hitelintézete: SBERBANK Magyarország Nyrt. 2. Intézményi számlák Intézmények az alábbi bankszámlákkal (alszámlákkal) rendelkezik: JSZSZGYK Bankszámla száma Bankszámla neve 14100000-20150649-01000003 Költségvetési elszámolási számla 14100309-18423949-07000001 Pályázati elszámolási alszámla JEB Bankszámla száma Bankszámla neve 14100000-20150649-0100004 Költségvetési elszámolási számla A számlák nyitására, vezetésére vonatkozó bankszámla szerződés aláírására az intézményvezető és a gazdasági vezető együttesen jogosult. 3. A számlákhoz kapcsolódó készpénzforgalom A 2. pontban felsorolt alszámlákhoz készpénzforgalom is tartozik. Az elszámolási számla és a pénztár közötti kapcsolatot a jelen szabályzat II. fejezete rögzíti.

A 2. pont szerinti alszámlákról kizárólag az alábbi kifizetések, utalások teljesíthetők: a.) Pályázati elszámolási alszámla az intézmény által elnyert pályázati források elkülönítésére szolgáló alszámla. 4. Aláírás bejelentésének szabályozása A számlatulajdonos intézmény, illetve annak erre jogosított vezetői az adott számlavezető pénzintézet által meghatározott módon jelentik be a pénzintézethez, hogy a bankszámla felett kik jogosultak rendelkezni. A bankszámla feletti rendelkezési jogosultság bejelentésénél figyelembe veendő szabályok: a) a bankszámla feletti rendelkezéshez két személy együttes aláírása legyen szükséges (a vagyonbiztonsági célok érvényre juttatása érdekében); b) a rendelkezésre jogosult személyeket úgy kell megjelölni, hogy mindig legyen meg a rendelkezés lehetősége (az esetleges távollétek, az intézményvezető akadályoztatása esetén is biztosítva legyen a felelősségteljes rendelkezés a bankszámla felett); c) a rendelkezésre jogosultak kijelölésénél el kell kerülni az összeférhetetlenségi helyzeteket. A bejelentésben közölt adatok mindaddig érvényben maradnak, amíg azt újabb bejelentésben az intézmény meg nem változtatja. A rendelkezésre jogosultsági körből ki kell zárni újabb bejelentéssel azon személyt: a) aki vezetői döntés alapján nem rendelkezhet tovább a bankszámla felett, b) akinek munkaviszonya a költségvetési szervnél megszűnt, c) aki tartós távollét miatt van távol a munkahelyétől (GYES, GYED, előre láthatóan hosszú ideig tartó betegség), d) akinek munkaköre miatt összeférhetetlen a rendelkezési jog ellátása (pénztárosi feladatokat lát el). A bankszámlák feletti rendelkezési jogosultság bejelentése a Bank által rendszeresített aláírás bejelentőn történik. Az aláírás bejelentést számlaszámonként kell megtenni. A számlák feletti rendelkezési jogot mindig két jogosult együttesen gyakorolja. 5. Bankszámlakivonat A pénzintézet az intézményt bankszámla-tulajdonosi minőségében bankszámlakivonattal értesíti a bankszámlán történt terhelésről, illetve jóváírásról.

A bankszámlakivonat a bankszámlával kapcsolatos főkönyvi könyvelés egyik alapdokumentuma, ezért a kezelése során be kell tartani az alábbi előírásokat: a) a bankszámlakivonatokat idősorrendben le kell fűzni, b) a számlakivonat egyes tételeinek megfelelően csatolni kell a jóváírási és terhelési értesítőket, valamint az értesítőkhöz kapcsolódó érvényesítő és utalványozó lapon érvényesített és utalványozott kiadások, bevételek alapdokumentumait, c) a bankszámlakivonat tételeit sorszámmal kell ellátni a bizonylatok és a könyvelési tételek könnyebb azonosíthatósága érdekében. Az elveszett, megsemmisült bankszámlakivonatot pótolni kell a számlavezető pénzintézettől kért másolattal. 6. A bankszámlaforgalommal kapcsolatos nyomtatványok A bankszámlaforgalommal kapcsolatos szigorú számadás alá vont nyomtatványok a bank által biztosított készpénzfelvételi utalvány. A nyomtatványok kezelését a munkaköri leírásoknak is kell tartalmazniuk, célszerű a munkaköröket úgy kialakítani, hogy a legkevesebb fennakadás legyen a nyomtatványok kezelési rendszerében. A nyomtatványok megfelelő időpontban való rendelkezésre állásáról a nyomtatvány kezelésével megbízott dolgozónak kell gondoskodnia. Az ő feladata továbbá a nyomtatványok megfelelő őrzése, rendszerezése. A készpénz utalványfüzet elvesztése, megsemmisülése esetében gondoskodni kell arról, hogy e tény írásban bejelentésre kerüljön a számlavezető pénzintézet számára. Az elvesztéssel és az elvesztés kapcsán jogtalan használat miatti károk rendezésére, a szükséges felelősségre vonási intézkedéseket meg kell tenni. 7. Alkalmazható fizetési módok Amennyiben törvény vagy kormányrendelet a pénztartozás megfizetésének módját kötelezően nem írja elő, az ügyfelekkel az alábbi fizetési módokban lehet megállapodni: átutalás = egyszerű átutalás = csoportos átutalás, beszedési megbízás = azonnali beszedési megbízás (azonnali inkasszó),

= csoportos beszedési megbízás (csoportos inkasszó), = határidős beszedési megbízás (határidős inkasszó), készpénz-helyettesítő fizetési eszköz = csekk, = bankkártya, készpénzfizetés. Ha a fizetés módjában nincs megállapodás, a fizetést egyszerű átutalással kell teljesíteni. A bank-kapcsolat rendszert csak olyan számítógépre lehet telepíteni és működtetni, amely számítógép biztonságos helyen van. Biztonságos helynek minősül az a helyiség, mely védelmet nyújt az illetéktelen vagy erőszakos behatolás, valamint a tűz- és természeti csapás ellen. A terminál és a hitelintézet között élő számítógépes kapcsolat van, a kapcsolat létrehozója nem hagyhatja el az irodát, csak a kapcsolat megszakítása után. HÁZIPÉNZTÁR KEZELÉSI SZABÁLYOK 1. A házipénztár létesítése 1.1. A házipénztár fogalma, elhelyezése A házipénztár az intézmények működéséhez szükséges készpénz, valamint egyéb értékek (szigorú számadású nyomtatvány, étkezési utalvány, stb.) kezelésére, forgalmának lebonyolítására és megőrzésére kijelölt helyiség (helyiségrész). A házipénztárban kell kezelni: a költségvetési elszámolási számláról felvett készpénzt, a készpénzben teljesített befizetéseket, az egyéb értékeket, Felhasználásra ki nem adott szigorú számadásköteles nyomtatvány, nyilvántartása mellett tartható még a pénztárhelyiségen kívül más helyiségben biztonsági lemez, illetve páncélszekrényben is. A pénztárból kell teljesíteni a készpénz kifizetéseket.

1.2. Készpénzállományt érintő mozgások A készpénzállományt érintő kifizetésként kell elszámolni a) a költségvetési számlára befizetett készpénzt, b) intézmények tevékenységével összefüggésben a tevékenységet szolgáló eszközök megszerzése, szolgáltatás igénybevétele érdekében felmerült készpénz kifizetéseket c) elszámolásra kiadott összegeket, A készpénzállományt növelő bevételként kell elszámolni a) a költségvetési elszámolási számláról felvett készpénzt, b) a pénztárban készpénzben beszedett összeget, c) az elszámolásra kiadott összeg visszafizetését, A házipénztárban az alkalmazottak, illetve más szervezetek pénzét (egyéb értékét) elkülönítetten kell kezelni és nyilvántartani, és a gazdasági vezető engedélyével történhet. 1.3. A készpénz, egyéb értékek biztonságos tárolásának feltételei, kulcsok kezelése Intézményünk házipénztár céljára önálló helyiséget biztosít. A házipénztárban levő készpénz, valamint az ott tartható értékek megőrzése páncélszekrényben történik. A pénz tárolására szolgáló páncélszekrény kulcsának "első példányát" a pénztáros kezeli. A pénztári kulcsok "másod" példányát a pénztáros aláírásával hitelesített, lezárt, lepecsételt borítékban, biztonsági zárral felszerelt szekrényben kell tartani. A tartalékkulcsok kezeléséért a gazdasági vezető a felelős. A kulcsok bármely példányának elvesztését követően - a kulcsok kezeléséért felelős személy jelzése alapján - azonnal ki kell cserélni a zárat. A pénztáros munkahelyéről - bármely ok miatti távolmaradásakor köteles a nála levő kulcsot munkakezdésre lezárt és a ragasztón átírt borítékban a gazdasági vezetőhöz eljuttatni. A pénztáros távollétében történő pénztár felnyitásra a pénztáros helyettes és a gazdasági vezető együttesen jogosult. A pénztár felnyitásánál a pénztár ellenőrnek és

jelen kell lennie. a pénztárat átvevő személynek A pénztár - bármilyen ok miatti - felnyitásáról, az ott talált készpénz, értékek átadásáról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a jelenlevők nevét, a pénztár felnyitásának időpontját, okát, a pénztárban talált = készpénz összegét címletenként, = egyéb értékeket, = szigorú számadású nyomtatványok sorszámát, darab számát, pénztárnapló utolsó bejegyzési tételszámát, az utolsóként felhasznált kiadási-, és bevételi pénztárbizonylat sorszámát, a pénztárat átvevő személy átvételre vonatkozó nyilatkozatát, a jelenlévők aláírását. A pénztárosnak gondoskodni kell az utalványozásra jogosult személyek névsorának, aláírásának jól látható helyre történő kifüggesztéséről. A házipénztárban lévő készpénz és értékek megóvása érdekében a helyiség ablakait védőráccsal, az ajtókat pedig biztonsági zárral kell ellátni. 1.4. Pénztári nyitva tartás rendje A pénztári be és kifizetések rendjének biztosítására pénztári órákat kell meghatározni és arról az ügyfelek részére, tájékoztatást kell a pénztárhelyiség ajtaján kifüggeszteni. Hétfő 9-15 Szerda 9-15 Péntek 9-12 Kivéve a munkarend változás miatt heti szabadnapot, vagy pihenőnapon munkavégzést elrendelő utasítások eseteit.

1.5. A házipénztár pénzellátása 1.5.1. A szükséges pénzkészlet biztosítása A házipénztár pénzszükséglete a pénztárba befolyt készpénzbevételből, valamint költségvetési elszámolási számláról felvett készpénz útján biztosítható. A pénztáros az előző napi záró pénztáregyenleg és a tárgynapi kifizetések várható összegének figyelembevételével köteles gondoskodni a pénztár zavartalan működését biztosító készpénz mennyiségéről és címletéről. Ennek keretében a pénztáros: felméri a pénztár pénzszükségletét, összeállítja a címletjegyzéket, az előírásoknak megfelelően kiállítja a készpénz felvételéhez szükséges készpénzfelvételi utalványt, gondoskodik a készpénzfelvételi utalvány - arra jogosultak által történő - aláíratásáról. 1.5.2. A készpénz szállításának szabályai A házipénztár működéséhez szükséges készpénz pénzintézettől történő felvételére, illetve szállítására a pénztáros jogosult. Az 500.000 Ft feletti összeget csak két fő együttesen szabad szállítani. A készpénz szállításával megbízott személynek a készpénz felvételét követően a készpénzt a legrövidebb időn belül a pénztárba kell szállítani. A készpénz felvételével és szállításával megbízott dolgozók felelősek az általuk - a hitelintézetben - átvett készpénzért. A felelősség addig tart, amíg a pénzt a pénztárban el nem helyezték, és a pénztáros az összeg bevételezésére vonatkozó bevételi pénztárbizonylatot el nem készítette. 1.5.3. Készpénz kezelése a házipénztárban A pénztárban nem fogadható el hiányos, rongálódott, megcsonkult bankjegy, olyan érme, amelyről nyilvánvalóan megállapítható, hogy nem a természetes kopás következtében, hanem más ok miatt (pl. szándékos rongálás miatt) vesztett súlyából vagy sérült meg.

Ha a pénztáros a neki átadott pénzek között hamis vagy hamisítványnak látszó bankjegyet vagy érmét talál, azt fizetésként nem fogadhatja el. A bankjegyet vagy érmét vissza kell tartania és a befizetőt jegyzőkönyvben meg kell hallgatnia arra vonatkozóan, hogy hol, kitől és mikor kapta a fizető eszközt. A hamis pénz átvételéről készült jegyzőkönyvet a hamis pénzzel együtt át kell adni a pénzintézetnek. A pénztáros a pénztárban levő pénzt címletenként elkülönítve köteles kezelni. 1.6. Pénztárzárlat, házipénztári keret Az intézménynél a pénztárzárlatot pénztári naponként kell végezni. A pénztárban a pénztári órák befejezését követően, intézményenként, 250.000 Ft, azaz kétszázötvenezer forint készpénz tartható. A pénztárkeretet meghaladó összeget vissza kell fizetni a költségvetési elszámolási számlára. 2. A pénztár kezelésével kapcsolatos feladatkörök 2.1. Személyi feltételek Pénz és értékkezeléssel csak büntetetlen előéletű, a feladat ellátására szakmailag is alkalmas személy, dolgozó bízható meg. Pénz- és értékkezelésre, annak ellenőrzésére a következő dolgozók jogosultak: a) pénztáros, b) pénztárost helyettesítő, c) pénztárellenőr. Nem lehet pénztáros és helyettese olyan dolgozó, akinek a munkaköre a pénztárosi munkakörrel összeférhetetlen. Összeférhetetlen munkakörben dolgozónak kell tekinteni a pénzügyi, a könyvelési, a bérelszámolási és anyagbeszerzési feladatkörben foglalkoztatott dolgozókat, akik utalványozási vagy ellenőrzési jogosultsággal rendelkeznek. Ugyancsak összeférhetetlen munkakörben dolgozónak kell tekinteni a pénztárosnak és helyettesének a Ptk. 685. -ának b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozói. Két vagy több személy egy időpontban közösen, a pénztárat még kivételesen, kisegítésképpen sem kezelheti.

2.2. A pénztáros A házipénztárt a pénztáros önállóan, teljes anyagi felelősséggel kezeli. A pénztáros munkakörének elfoglalásakor ezt a tényt írásbeli nyilatkozatban kell rögzíteni (2. sz. melléklet). A nyilatkozat megőrzéséért a gazdasági vezető felelős. A pénztáros feladata a pénztárban tartott készpénz, értékpapír kezelése és megőrzése, valamint a pénztárral kapcsolatos nyilvántartások és elszámolások vezetése. Részleteiben: a készpénz szükséglet felmérése, a készpénz igénylése, részvétel a készpénz pénzintézetben történő felvételében, az elszámolási számláról felvett pénz bevételezése, a pénztárban tartott készpénz és értékek szabályszerű kezelése, megőrzése, az alapbizonylatok elfogadás előtti alaki és tartalmi (számszaki) felülvizsgálata, a bizonylati fegyelem betartása, a bevételi és kiadási pénztárbizonylatok kiállítása, a pénztárba befizetett összeg átvétele, valamint az utalványozott kiadások teljesítése, a pénztárzárlatra vonatkozó előírások betartása, a nyilvántartások, elszámolások vezetése, a pénztárjelentés napi elkészítése, a pénztárban tárolt szigorú számadású nyomtatványok kezelése, nyilvántartása. Amennyiben a pénztárost bármely okból helyettesíteni kell, vagy a beosztásából végleg távozik, a pénztár átadásáról-átvételéről jegyzőkönyvet kell készíteni, amit a pénztárnapló mellékleteként meg kell őrizni (3. sz. melléklet). A pénztár átadásánál-átvételénél az átadón és átvevőn kívül a pénztár ellenőrnek jelen kell lennie. 2.3.Pénztáros helyettes A pénztáros helyettesének amennyiben ellátja a pénztárosi teendőket a 2.2. pontban leírt pénztárosi feladatokat kell értelemszerűen elvégezni. A pénztáros helyettesítésének időszakában a pénztároshoz hasonlóan a pénztáros helyettesét teljes anyagi felelősség terheli. Pénztáros helyettesi feladatokat a pénztáros távollétében a pénztárellenőr látja el.

2.4. A pénztárellenőr Az előző pontokban rögzítetteken túl feladata a bizonylatok alaki és tartalmi ellenőrzése, valamint a pénztárjelentés helyességének és a kimutatott pénzkészlet meglétének ellenőrzése. Az alaki és tartalmi ellenőrzés során az ellenőrnek meg kell vizsgálni, hogy: az alapbizonylatokat az arra jogosult személyek utalványozták, érvényesítették, és ellenjegyezték-e, a kiadási és bevételi pénztárbizonylatokhoz csatolták-e a szükséges mellékleteket (alapbizonylatokat), a pénztári bizonylatok adatai megegyeznek-e az alapbizonylat adataival, a bizonylatokon nincsenek-e szabálytalan javítások, a pénztári be- és kifizetések bizonylatolására a megfelelő nyomtatványt használták-e, a pénztárbizonylatokon szerepelnek-e a megfelelő aláírások, a pénzkifizetéseknél megvan-e a meghatalmazás abban az esetben, ha a készpénzt nem a jogosult vette fel személyesen. A pénztárjelentés, valamint a kimutatott pénzkészlet, értékpapírok meglétének ellenőrzése során a pénztárellenőrnek ellenőriznie kell, hogy: a pénztárjelentésbe bevezetett tételekkel kapcsolatban megvannak-e a pénztári bizonylatok és az alapbizonylatok, a tényleges pénzkészlet összege megegyezik-e a pénztárjelentés adatával, az értékpapírok nyilvántartása a 8. pontban foglaltak szerint megtörténik-e, az értékpapírok mennyisége, értéke, sorszáma megegyezik-e a nyilvántartás adatával. A pénztárellenőr köteles az ellenőrzött okmányokat, pénztárjelentést kézjegyével ellátni. A pénztárellenőri feladatokat dekádonként kell elvégezni. A pénztárellenőrzés során megállapított szabálytalanságokat, eltéréseket azonnal jelezni kell a gazdasági vezető felé. Pénztáros helyettesítése esetén a gazdasági vezető látja el a pénztárellenőri feladatokat. Hiány vagy többlet esetén jegyzőkönyvet kell felvenni, s a jegyzőkönyv alapján bevételi pénztárbizonylat írásával kell a pénztári forgalom és a meglévő készpénzállomány közötti egyezőséget megteremteni.

3. Pénztári pénzkezelés bizonylatai A pénztári pénzkezelés során a CT-EcoSTAT programrendszer által előállított gépi bizonylatokat alkalmazzuk. A pénztárosnak (helyettesének) minden pénztári befizetésről bevételi pénztárbizonylatot, minden pénztári kifizetésről kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani. A bevételi és kiadási pénztárbizonylatokhoz minden esetben csatolni kell a gazdasági eseménnyel kapcsolatos alapokmányt, melyek a következők lehetnek: készpénzfizetési számla (számla), illetmény kifizetési jegyzék, kiküldetési rendelvény, pénztári ki-, vagy befizetést elrendelő egyéb bizonylat. A kiállított pénztárbizonylatokat javítani nem szabad. A rontott pénztárbizonylatot stornírozással kell érvényteleníteni és helyette új bizonylatot kell kiállítani. A rontott pénztárbizonylat valamennyi példányát meg kell őrizni. 3.1. Pénztári bevételek bizonylatolása Minden házipénztári befizetésről bevételi pénztárbizonylatot kell kiállítani. A bizonylatot - a bevételezett összeg azonosságának igazolása céljából - a befizetővel alá kell íratni. A pénz átvételét a bizonylaton a pénztárosnak aláírásával igazolnia kell. A bevételi pénztárbizonylatot 2 példányban kell kiállítani, melyből az első példány a könyvelés bizonylata, ezt a példányt a pénztári alapokmányokkal és a vonatkozó pénztárjelentéssel együtt a könyvelés részére kell átadni, a második példányt a befizető részére kell átadni, A postai kézbesítés útján érkezett készpénz összegek bevételi pénztárbizonylatához a pénztárosnak minden esetben csatolni kell a postai értesítő szelvényt. A bevételezést a fentiek szerint kell ellátni.

A bankszámlát vezető hitelintézettől közvetlenül felvett készpénz bevételezéséről készített bevételi pénztárbizonylat második példányát csatolni kell a hitelintézet - készpénzfelvételről szóló - banki terhelési értesítéséhez. 3.2. Intézményünk által kiállított készpénzfizetési számla esetén követendő gyakorlat Abban az esetben, amikor intézményünk értékesítésről, szolgáltatásnyújtásról egyszerűsített számlát (készpénzfizetési számlát) állít ki, a számla kiállításával egyidejűleg a bevételi pénztárbizonylatot is ki kell állítani. 3.3. Pénztári kifizetések bizonylatolása Minden házipénztári kifizetésről kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani. A kiadási pénztárbizonylathoz minden esetben csatolni kell a vonatkozó pénztári alapbizonylatot (készpénzfizetési számla, útiköltség elszámolás, bérjegyzék, stb.). A pénztáros csak szabályszerűen kiállított, utalványozott, ellenjegyzett kiadási pénztárbizonylat alapján fizethet ki a pénztárból pénzt. A pénztárosnak a kifizetéskor meg kell állapítania, hogy a pénzért jelentkező személy jogosult-e a pénz felvételére. Ha a pénz felvételére jogosult nem személyesen jelenik meg a pénztárban, megbízottja részére az összeg csak szabályszerűen kiállított meghatalmazás ellenében fizethető ki. A meghatalmazást a kiadási pénztárbizonylathoz kell csatolni. Rendszeres kifizetéseknél, esetenkénti meghatalmazás helyett visszavonásig érvényes meghatalmazás is elfogadható. Ezekről a meghatalmazásokról a pénztáros a 4. számú melléklet szerinti nyilvántartást köteles vezetni, és a kiadási pénztárbizonylaton hivatkozni kell a meghatalmazás nyilvántartási számára. A kiadási pénztárbizonylatot 1 példányban kell kiállítani, mely a könyvelés bizonylata, melyet a pénztári alapokmányokkal és a vonatkozó pénztárjelentéssel együtt a könyvelés részére kell átadni. 3.4. Pénztárjelentés A pénztárjelentés 1 példányban készül, melyet a mellékletekkel együtt a könyvelés részére kell átadni. 3.5. Készpénzfelvételi utalvány A készpénzfelvételi utalvány a számlavezető hitelintézettől történő készpénz felvételére szolgál. A nyomtatványfüzetet a számlavezető hitelintézet bocsátja a pénztár rendelkezésére. Az utalványt egy példányban kell kiállítani és a hitelintézetnél bejelentett módon kell aláírni.

A készpénzfelvételi utalvánnyal a hitelintézettől felvett készpénzt bevételi pénztárbizonylattal kell bevételezni a pénztárba. A pénztárbizonylat második példányát ebben az esetben a készpénzfelvételről szóló banki terhelési értesítéséhez kell csatolni. 5. Elszámolásra kiadott összeg nyilvántartása 5.1. Elszámolásra történő kiadások jogcímei Készpénzt elszámolásra csak a következő célokra adhat ki a pénztáros: eszköz és anyagbeszerzésre, szolgáltatás kifizetésére, postaköltségre. Kivételesen indokolt esetben az intézményvezető adhat írásban engedélyt a fenti jogcímeken kívül, készpénz elszámolásra történő kiadásra. 5.2.Készpénz elszámolásra történő felvételének engedélyezése Készpénzt elszámolásra csak névre szólóan, az arra jogosultak utalványozása és csak olyan bizonylat alapján lehet kifizetni, amelyen az összeg rendeltetése és az elszámolás határideje is fel van tüntetve. Ha nyilvánvalóvá válik, hogy az elszámolásra kiadott összeg a célnak megfelelően nem használható fel, a felvett összeget haladéktalanul vissza kell fizetni. Ha ugyanaz a személy elszámolásra újabb összeget vesz fel, a korábban felvett összeggel akkor is el kell számolnia, ha az annak elszámolására megjelölt határidő még nem telt el. 5.3. Az elszámolásra kiadott összeggel történő elszámolás Az elszámolásra kiadott összeg maximális elszámolási határideje: 30 nap Az elszámolásra kiadott összeggel (előleggel) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 72. (4) bekezdés c) pontja alapján annak felvételétől számított 30 napot meg nem haladó időtartamon belül el kell számolni. Amennyiben az elszámolásra kiadott összeggel (előleggel) az azt felvevő 30 napon belül nem számol el, úgy Őt a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 72. -a szerinti kamatkedvezményből származó jövedelem adója terheli.

5.4. Elszámolásra kiadott összegek nyilvántartása Az elszámolási kötelezettséggel kiadott összegről gépi nyilvántartást vezetünk. A nyilvántartásban feltüntetésre kerül: a) a kiadás kelte, b) a felvevő neve, c) az összeg jogcíme, d) a felvett összeg, e) az elszámolás határideje (mely a 30 napot nem haladhatja meg), f) a felhasznált összeg, g) az elszámolás kelte, h) az esetlegesen visszafizetett összeg, A nyilvántartás adatai alapján a pénztáros haladéktalanul köteles jelezni a gazdasági vezető felé, azoknak a nevét, akik nem számoltak el a megadott határidőre az elszámolásra felvett összeggel. Záró rendelkezés Jelen szabályzat 2014. június 2-án lép hatályba, ezzel egy időben a korábbi szabályzat hatályát veszíti. Budapest, 2014. május 30. intézményvezető