HAGE ZRT NÁDUDVAR MOLNÁRTAG (HRSZ 0180/5) 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI EMGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓJA

1/129 HAGE ZRT NÁDUDVAR MOLNÁRTAG (HRSZ 0180/5) 3000 KOCÁS SZAPORÍTÓ TELEP EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI EMGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓJA KÉSZÍTETTE: NAGISZ ZRT. 4181 NÁDUDVAR, Fİ U. 119. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI OSZTÁLY MUNKASZÁM: K-01-2015 2015. OKTÓBER

2/129 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 ALÁÍRÓLAP... 5 BEVEZETÉS... 6 1. ÁLTALÁNOS ADATOK... 6 1.1. A környezetvédelmi felülvizsgálatot végzı adatai... 6 1.2. A felülvizsgált cég adatai... 6 1.3. A telephelyen folytatott tevékenységek... 6 1.4. A telephelyre vonatkozó engedélyek és elıírások felsorolása és bemutatása... 11 1.4.1. Általános környezetvédelmi engedélyek... 11 1.4.2.Vízgazdálkodási rendszerre vonatkozó határozatok... 11 1.4.3. Termıtalaj védelmét érintı határozatok... 11 1.5. A telephelyen a vizsgálat idıpontjában folytatott tevékenységek felsorolása, a TEÁORszámok megjelölésével és az alkalmazott technológia rövid leírása... 11 1.6. A telephelyen az érdekelt által korábban (legfeljebb 5 év) folytatott tevékenységek bemutatása különös tekintettel a környezetre veszélyt jelentı tevékenységekre, a bekövetkezett környezetet érintı rendkívüli eseményekkel együtt... 12 2. A FELÜLVIZSGÁLT TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ ADATOK... 13 2.1. A tevékenységek és a létesítmények részletes ismertetése, a tevékenység megkezdésének idıpontja, a felhasznált anyagok listája, az elıállított termékek listája a mennyiség és az összetétel feltüntetésével... 13 2.1.1. A tevékenység megkezdés idıpontja... 13 2.1.2. A létesítmények és a tevékenységek részletes ismertetése... 13 2.2. A tevékenységgel kapcsolatos dokumentációk, nyilvántartások, bejelentések, hatósági ellenırzések, engedélyek, határozatok, kötelezések ismertetése, bírságok esetében 5 évre visszamenıleg... 24 3. A TEVÉKENYSÉGEK FOLYTATÁSA SORÁN BEKÖVETKEZETT, ILLETİLEG JELENTKEZİ KÖRNYEZETTERHELÉS ÉS IGÉNYBEVÉTEL BEMUTATÁSA... 24 3.1. Levegı... 24 3.1.1. Levegıkörnyezeti állapot... 24 3.1.2. A sertéstelep emissziói... 25 3.1.3. Jellemzı levegıhasználatok, légszennyezési paraméterek... 30 3.1.4. Összefoglaló... 60 3.2. Víz... 61 3.2.1. A jellemzı vízhasználatok, vízi munkák és vízi létesítmények, illetve az arra jogosító engedélyek és az engedélyektıl való eltérések ismertetése... 61 3.2.2. A friss víz beszerzésére, felhasználására, a használt vizek elhelyezésére vonatkozó statisztikai adatszolgáltatások bemutatása. A technológiai vízigények kielégítésének, a tevékenység biztonságos végzéséhez tartozó vízigénybevételeknek (vízszintsüllyedés, víztelenítés) és a vízforgalmi diagramnak a bemutatása... 61 3.2.3. Az ivóvízbeszerzés, ivóvíz ellátás, a kommunális és technológiai célú felhasználás bemutatása... 61 3.2.4. A vízkészlet-igénybevételi adatok ismertetése 5 évre visszamenıleg... 62 3.2.5. A szennyvíz keletkezések helyének, a szennyvizek mennyiségi és minıségi adatainak bemutatása a technológiai leírások alapján.... 63 3.2.6. A szennyvíz összegyőjtésére, tisztítására és a tisztított (vagy tisztítatlan) szennyvíz kibocsátására, elhelyezésére vonatkozó adatok, az ipari és egyéb szennyvízcsatornák, a

3/129 szennyvíztisztító telep jellemzıi, továbbá az iszapkezelés, iszapminıség és elhelyezés adatainak ismertetése... 64 3.2.7. A csapadékvíz-rendszer bemutatása... 64 3.2.8. A vízkészletre gyakorolt hatásokat vizsgáló monitoring rendszer adatainak és mőködési tapasztalatainak bemutatása, beleértve mind a vízkivételek, mind a szennyvízbevezetések hatásának vizsgálatát, hatásterületének meghatározását, értékelését... 65 3.2.9. Összefoglaló... 68 3.3. Hulladék... 68 3.3.1. A hulladékképzıdéssel járó technológiák és tevékenységek bemutatása, technológiai folyamatábrák készítése... 68 3.3.2. A technológiai és tevékenység során felhasznált anyagok megnevezése, éves felhasznált mennyiségük. Anyagmérleg készítése a hulladék keletkezésével járó technológiákról.. 68 3.3.3. A keletkezı hulladékok mennyiségének és összetételének ismertetése (veszélyes hulladék esetében az azonosító számát, veszélyességi osztályát és a veszélyességi jellemzıit is meg kell adni technológiánként és tevékenységi bontásban)... 68 3.3.4. A hulladékok győjtési módjának ismertetése... 69 3.3.5. A hulladékok telephelyen belül történı kezelésének, tárolásának, az ezeket megvalósító létesítmények és technológiák részletes ismertetése, beleértve azok mőszaki és környezetvédelmi jellemzıit... 69 3.3.6. A telephelyrıl kiszállított (export is) hulladékot szállító, átvevı szervezet azonosító adatai, a hulladék szállítás folyamatának (eszköze, módja, útvonala) ismertetése.... 69 3.3.7. A hulladékgazdálkodási terv, a keletkezı hulladékok mennyiségének és környezeti veszélyességének csökkentésére tett intézkedések ismertetése... 69 3.3.8. Más szervezettıl átvett (import is) hulladékok minıségi összetételének, mennyiségének és származási helyének (átadó azonosító adatai), valamint kezelésének ismertetése... 70 3.3.9. A begyőjtéssel átvett hulladékok minıségi összetételének, mennyiségének és származási helyének (átadó azonosító adatai), valamint kezelésének ismertetése... 70 3.3.10. Összefoglaló... 70 3.4. Talaj... 70 3.4.1. A terület-igénybevétel és a terület használat megváltozásának adatai... 70 3.4.2. A talaj jellemzése a multifunkcionális tulajdonságai alapján, különös tekintettel a változásokra (vegyi anyagok, hulladékok, stb.)... 70 3.4.3. A tevékenységbıl származó talajszennyezések és megszüntetési lehetıségeinek bemutatása... 72 3.4.4. Prioritási intézkedési tervek készítése... 73 3.4.5. Remediációs megoldások bemutatása... 74 3.4.6. Összefoglaló... 74 3.5. Zaj és rezgés... 74 3.5.1. Zajterhelési állapot... 74 3.5.2. A létesítmény hatásterületének meghatározása... 75 Út megnevezés/db jármő... 78 3.6. Az élıvilágra vonatkozó környezetterhelés és igénybevétel bemutatása... 79 3.6.1. A területhasználattal érintett életközösségek (növény- és állattársulások) felmérése és annak a természetes, eredeti állapothoz, vagy környezetében lévı, a tevékenységgel nem érintett területekhez való viszonyítása... 79 3.6.2. A tevékenység következtében történı igénybevétel módjának, mértékének megállapítása. A biológiailag aktív felületek meghatározása... 82 3.6.3. A tevékenység káros hatásaira legérzékenyebben reagáló indikátor szervezetek megjelölése... 84

4/129 3.6.4. Az eddigi károsodás mértékének meghatározása... 85 3.6.5. Összefoglaló... 85 3.7. Az alkalmazott legjobb elérhetı technika ismertetése... 85 3.7.1. BAT technika a takarmányozás területén... 85 3.7.2. BAT technikák az energiagazdálkodás területén... 86 3.7.3. BAT technikák a levegıtisztaság-védelemben... 86 3.7.4. BAT technikák a vízgazdálkodás területén... 89 3.7.5. BAT technikák a hulladékgazdálkodás területén... 92 3.7.6. BAT technikák a zaj kibocsátások csökkentésére... 92 4. Rendkívüli események... 93 4.1. A rendkívüli esemény, illetve üzemzavar miatt a környezetbe került vagy kerülı szennyezı anyagok, valamint hulladékok minıségének és mennyiségének meghatározása környezeti elemenként... 93 4.2. A megelızés és a környezetszennyezés elhárítása érdekében teendı intézkedések, haváriatervek, kárelhárítási tervek bemutatása... 93 5. Összefoglaló... 93 5.1. A környezetre gyakorolt hatás értékelése, bemutatva a környezeti kockázatot is... 93 5.2. Környezetvédelmi engedéllyel rendelkezı tevékenység esetén az engedélykérelemhez elkészített tanulmányok hatás-elırejelzéseinek összevetése a bekövetkezett hatásokkal... 94 5.3. A felülvizsgálat és a korábbi vizsgálatok eredményei, illetve határozatok alapján meg kell határozni azokat a lehetséges intézkedéseket, amelyekkel az érdekelt a veszélyeztetés mértékét csökkenteni, illetve a környezetszennyezés megszüntetése érdekében, vagy a környezet terhelhetıségének figyelembevételével annak elfogadható mértékőre való csökkentését érheti el.... 95 5.4. Ha az engedély nélküli tevékenységet új telepítési helyen valósították meg, akkor ismertetni kell a telepítés helyén az ökológiai viszonyokban és a tájban valószínősíthetı, vagy bizonyítható változásokat, és az esetleges káros hatások ellensúlyozására bevezetett intézkedéseket... 95 5.5. Javaslatot kell adni a szükséges beavatkozásokra, átalakításokra, ezek sürgısségére, idıbeli ütemezésére... 95 5.6. Kiemelten kell foglalkozni a környezetszennyezésre, -veszélyeztetésre utaló jelenségekkel, és szükség esetén javaslatot kell tenni az érintett terület feltárására, az észlelı, megfigyelı rendszer kialakítására... 95 6. Mellékletek... 96 6.1. Felülvizsgálatra jogosító engedély... 96 6.2. Ivóvíz vizsgálati jegyzıkönyv... 98 6.3. Felszín alatti víz vizsgálati jegyzıkönyv... 105 6.4. Talaj vizsgálati jegyzıkönyv... 118 6.5. Zajmérési jegyzıkönyv... 123 6.5. 2014 évi anyagmérleg... 129

5/129 ALÁÍRÓLAP Tárgy: HAGE Zrt. Nádudvar, Molnártag 3000 kocás szaporítótelep EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ Megrendelı: Készítette: HAGE Zrt. 4181 Nádudvar, Kossuth L. u. 2. NAGISZ Zrt. 4181 Nádudvar, Fı u. 119. Környezetgazdálkodási osztály Széll Gábor Akusztikai és munkavédelmi szakmérnök, Akusztikai szakértı KvVM Sz-821/2007, EüM 100-9/2006 Dr. Nagy Tibor SZKV1.2 környezetvédelmi szakértı MK-16-0734 mérnök kamarai tagság Tóth Gyula környezetgazdálkodási osztályvezetı Környezetgazdálkodási és környezetvédelmi okleveles szakmérnök SZKV-hu, -le, -vf,-zr/09-1032 környezetvédelmi szakértı SZTjV/Sz-005/2013 tájvédelmi szakértı Mérnök kamarai tagság: 09-1032 Készült: 4 nyomtatott példányban

BEVEZETÉS 6/129 A Nagisz-Tej Kft. Molnártagi növendék szarvasmarhatelepén a HAGE-NAGISZ cégcsoport sertéságazata a cégcsoport termelési kapacitásának növelése céljából egy darab új 3 000 kocás szaporító telepet létesített. A telep összevont környezeti hatástanulmány és egységes környezethasználati engedélyezési eljárást követıen 1371/22/2010. sz. egységes környezethasználati engedélyt kapott. A telep építése 2011. november 2-én indult és a mőszaki átadása 2012. október 20-án meg történt. 1. ÁLTALÁNOS ADATOK 1.1. A környezetvédelmi felülvizsgálatot végzı adatai A cég elnevezése: Nagisz Zrt. Környezetgazdálkodási osztály A cég székhelye: 4181. Nádudvar, Fı út 119. A cég cégjegyzékszáma: 09-10-000194 Telefonszám: 06-54/525-506 E-mail: tgy@nagisz.hu Tóth Gyula Nagy Tibor Széll Gábor Környezetgazdálkodási és környezetvédelmi okleveles szakmérnök SZKV-hu, -le, -vf,-zr/09-1032 környezetvédelmi szakértı SZTjV Sz-005/2013 tájvédelmi szakértı SZKV1.2 környezetvédelmi szakértı MK-16-0734 mérnök kamarai tagság Akusztikai és munkavédelmi szakmérnök, KvVM Sz-821/2007 akusztikai szakértı 1.2. A felülvizsgált cég adatai Hosszú neve: HAGE Hajdúsági Agráripari Zártkörően Mőködı Részvénytársaság Rövid neve: HAGE Zrt. Székhelye: 4181 Nádudvar, Kossuth u. 2. KÜJ száma: 100 185 797 Település azonosító száma: 28103 A cég statisztikai számjele: 10218796-0123-114-09 Ügyvezetı igazgató: Csirkés László Lakcíme: 4200 Hajdúszoboszló, Major u. 42. A Zrt. megalapításának éve: 1988 október 31. A tulajdon viszonyokban változás nem történt. 1.3. A telephelyen folytatott tevékenységek Sertéstenyésztési vállalkozás-vezetı: Garai Tibor Lakcíme: 4181 Nádudvar, Hortobágy u. A sertéstelep létszáma: 18 fı Telephelye: 4181 Nádudvar, Kabai útfél KTJ száma: 100 241 245 Település azonosító száma: 28103

7/129 Telephely helyrajzi száma: Nádudvar külterület 0180/5, 0179/10 hrsz - sertéstelep Telephely nagysága: 115 126 m 2 A telephely Nádudvar és Kaba között húzódó 3407. sz. közút mellett található. Nádudvar közigazgatási területén, Nádudvar településtıl kb. 1,1 km-re. A telep tevékenységi köre a hízó alapanyag és a nıivarú tenyészállomány utánpótlásához szükséges tenyészalapanyag elıállítása. Hízlalást ezen a telepen nem végeznek. A telep 3 000 koca és szaporulata elhelyezésére alkalmas (kb. 14 400 db sertés). A telep súlypontjának EOY koordinátái: X= 231 051 m Y= 811 150 m Átnézetes helyszínrajz (mőhold felvétel) Átnézetes helyszínrajz (katonai térkép)

8/129

9/129

10/129

11/129 1.4. A telephelyre vonatkozó engedélyek és elıírások felsorolása és bemutatása 1.4.1. Általános környezetvédelmi engedélyek - A TiKTVF 1371/22/2010. sz. egységes környezethasználati engedélyt adott a telepnek. - A TiKTVF 4381/4/2012. sz. módosította az egységes környezethasználati engedélyt a tervezett 1 db tenyész koca nevelı épülettel. - A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Élelmiszer-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága IX-I-18.1/1450/6/2012. sz. égetımő mőködési engedélyt adott ki, a telepen keletkezı állati hulla égetésére. 1.4.2.Vízgazdálkodási rendszerre vonatkozó határozatok - A TiKTVF 6272/16/2011. sz. vízjogi létesítési engedélyt adott a tervezett mélyfúrású kút és a vízellátást biztosító vízilétesítmények megépítésére. - A TiKTVF 6272/17/2011. sz. vízjogi létesítési engedélyt adott a Molnártagi régi, K-409- kataszteri számú kút eltömedékelésére. - A TiKTVF 3819/6/2012. sz. vízjogi létesítési engedélyt adott 2 db monitoring kút létesítésére. - A TiKTVF 22081/8/2013. sz. vízjogi üzemeltetési engedélyt adott ki a telep vízilétesítményeinek üzemeltetésére. - A TiKTVF 2980/9/2014. sz. határozatával a benyújtott üzemi kárelhárítási tervet jóváhagyja. 1.4.3. Termıtalaj védelmét érintı határozatok - A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság HBF/01/06029-6/2014. sz. hígtrágya felhasználási engedélyt adott 371,0555 ha területre. - A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság HBF/01/06110-6/2014. sz. hígtrágya felhasználási engedélyt adott 309,1064 ha területre. - A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság HBF/01/06126-8/2014. sz. hígtrágya felhasználási engedélyt adott 752,1783 ha területre - A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Élelmiszer-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Fıosztály HBF/01/04791-5/2015. sz. hígtrágya felhasználási engedélyt adott 38,0214 ha területre. 1.5. A telephelyen a vizsgálat idıpontjában folytatott tevékenységek felsorolása, a TEÁOR-számok megjelölésével és az alkalmazott technológia rövid leírása A vizsgálat idıpontjában, illetve az azt megelızı évben a HAGE Zrt. Nádudvar Molnártagi sertéstelepén az alábbi TEÁOR számú tevékenységek végzése történt. A felülvizsgált telephelyen folytatott tevékenységek TEÁOR Tevékenység 01.46 Sertéstenyésztés

12/129 1.6. A telephelyen az érdekelt által korábban (legfeljebb 5 év) folytatott tevékenységek bemutatása különös tekintettel a környezetre veszélyt jelentı tevékenységekre, a bekövetkezett környezetet érintı rendkívüli eseményekkel együtt 2010 Az összevont környezeti hatástanulmány és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás megindítása, az összevont dokumentáció elkészíttetésével és benyújtásával. A telep egységes környezethasználati engedélyt kap. 2011 A Nagisz-Tej Kft. elköltöztette a növendék szarvasmarha állományát, megkezdıdött a beruházás elıkészítése. Az építési engedély, valamint a vízjogi létesítési engedély birtokában november 2-án megindul a beruházás. 2012 Október 20-án a telep elkészült, a mőszaki átadás-átvétel lezajlott. Az egységes környezethasználati engedély módosításra került, egy tenyész kocasüldı nevelı épület tervezett építése miatt. 2 db talajvízminıség-észlelıkút vízjogi létesítésére kapott a telep engedélyt. 2013 A tenyészkoca süldı nevelı épület megvalósult. A telep vízilétesítményei vízjogi üzemeltetési engedélyt kaptak. 2014 Hígtrágya kijuttatási engedélyek megszerzése. 2015 Hígtrágya felhasználási engedély bıvítése, megújítása. A telepen történt változások mőhold felvételek segítségével 2009. április 11. 2010. augusztus 18. 2013. augusztus 12.

HAGE ZRT /KÜJ 100 185 797/ 13/129 2. A FELÜLVIZSGÁLT TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ ADATOK 2.1. A tevékenységek és a létesítmények részletes ismertetése, a tevékenység megkezdésének idıpontja, a felhasznált anyagok listája, az elıállított termékek listája a mennyiség és az összetétel feltüntetésével 2.1.1. A tevékenység megkezdés idıpontja A sertéstelep mőszaki átadása 2012. október 20-án történt meg, ez után kezdıdött a telep állománnyal való feltöltése. 2.1.2. A létesítmények és a tevékenységek részletes ismertetése A telep tenyészkoca állománya ~ 3 000 db. Ezek ún. TOPIGS fajtájúak. A sertéstelep technológiai rendszerei I-TEK Tuffigo és Rapidex tartástechnológiai berendezésekkel kerültek kialakításra. 1 db fiaztató épület 2 db azonos mérető kocaszállás épület 1 db süldıszállás Az épületek zárt közlekedı folyosóval összekötöttek.

14/129 A technológiai rendszer elemei minden istálló típusban: 1. kutricarendszer 2. automatizált takarmánybehordó rendszer, 3. automatizált szellıztetési rendszer Fiaztató Az épületben 864 férıhely lett kialakítva 12 teremben. Az állategészségügyi biztonság érdekében a rotációhoz igazodva az épületben 12 terem kerül kialakításra termenként 72 férıhellyel. Az "all in, all out" elv figyelembevételével egyszerre 2 terem kerül ki, illetve betelepítésre 7 naponként. Betelepítés elıtt minden esetben kötelezı a takarítás és fertıtlenítés. A vemhes kocák az ellés elıtt 5-7 nappal kerülnek a fiaztatóba betelepítésre, de legkésıbb 110 napos vemhes korban. A választott malacok 28 napos átlagkorban (kb. 9-9 kg) elszállításra kerülnek a hizlaló telepre. A szállításhoz várakoztató és felhajtó rámpa van az épületben. A fiaztató istálló a sertés-tartás legigényesebb és legkényesebb tartási egysége, mivel két teljesen eltérı igényő állatcsoport igényét kell egy szerre kis területen biztosítania: a kocákét és a szopós malacokét. Kutrica A fiaztató kutricák I-TEK Laktek fiaztató kutricái, melyek lagúnás rendszerőek. A kocák öntöttvas rácson vannak elhelyezve, amely 4 cm-rel kiemelkedik a padlószintbıl, ezáltal biztosítva az alsó csecssorhoz való jobb hozzáférést a malacok számára. Az öntöttvas felülete csúszásmentes kiképzéső megakadályozandó a kocák lábának szétcsúszását. A koca hátuljánál trágya ledobó nyílás van a rácson kialakítva a könnyebb tisztítás érdekében. Az öntöttvas rácspadlót rozsdamentes acélból készült tartókeret tartja a lagúna fölött. A szerkezet önhordó alátámasztást nem igényel. A tartókerethez van rögzítve a kocaleszorító és a homlokfal, ez utóbbira van rögzítve a kibillenthetı vályú. A kocaleszorító egyik oldalra nyitható a könnyebb beállás érdekében. A kocaleszorító hosszúságban és szélességben is állítható. A malacok alatt mőanyag rácspadló van a koca mindkét oldalán. A rácsok résmérete kisebb, mint 1 cm. A mőanyag rácsok alátámasztást igényelnek, ami rozsdamentes acélból készült tartó. A koca egyik oldalán a rácspadlóba integrált melegvizes malac melegítılap található a malacok komfortjának biztosítására. A kutricák mérete 2,6 m x 1,705 m = 4,42 m 2. A kutrica oldalfalak 50 cm magas 3,5 cm vastag, könnyen tisztítható üreges, mőanyag panelbıl készülnek, amelyek könnyen moshatóak és fertıtleníthetıek ellenállnak az ammónia és fertıtlenítı szer hatásainak.

15/129 Etetés-itatás A fiaztató épületben száraz takarmányozási rendszer lett beépítve. Az istálló elıtt elhelyezett takarmánytároló silóból spirálos takarmánybehordóval történik a takarmány behordása az épületbe, ahol egy átadó garaton keresztül jut a korongos behordó rendszerbe. A kocák etetıi felett elhelyezett labdás Rapidex 7L koca térfogat adagolókat, az automata korongos behordórendszer tölti fel, zárt csırendszeren keresztül. A behordó rendszer indítása óraszerkezettel, leállítása szenzorok segítségével történik. A térfogat adagolókból termenként egy automatikus nyitó szerkezettel egyszerre juttatható a kocák vályújába a takarmány, naponta 2-3 alkalommal. A malacok etetése kézzel történik, tekintettel a többszöri kis adag igényre. A malacok etetése a mőanyag rácshoz rögzíthetı mőanyagetetıbıl történik. Az itatásra a kocáknak szopókás a malacok számára szelepes itató van, amelyek közös itató száron vannak elhelyezve így elkerülhetı a vezetékben pangó víz, ami egészségügyi problémát okozhat. Az itatók rozsdamentes anyagúak, a gerincvezeték mőanyagból készül. Szellızés A Tuffigo főtı-, hőtı és szellıztetı berendezéseket automatizált vezérlı rendszer szabályozza. Az épületbe a levegı úgynevezett elıfőtı helyiségeken keresztül lép be, vezérelt motoros zsalukon keresztül. A helyiségben a levegı elıfőtése gáz légbefúvóval történik. A szellızı csatornába a közlekedı folyosók alatt történik a levegı bejuttatása a termekbe. A terembe a levegı vezérelt módon, Exatop szellızı oszlopokon keresztül lép be. Az Exatop szellızı rendszerrel biztosítható az egyenletes levegı eloszlás. A szellızı csatorna úgy van méretezve, hogy a teremben lévı állatok levegı igénye ezen keresztül kielégíthetı legyen. A szellızés negatív nyomású, azaz a terembıl elszívott levegı mennyisége határozza meg a belépı levegı mennyiségét. Az Athis vezérlı komputer a szabályozást a külsı és belsı hımérséklet a páratartalom és a negatív nyomás érzékelése alapján végzi. A levegı elszívása a lagúnából történik oldalfali kürtıs ventillátorral. Főtés A terem főtés három részbıl tevıdik össze. a, Az épületbe bejövı levegı elıfőtése 12 ºC-ra, az elıfőtı helyiségben lévı gáz légbefújóval. b, Malacmelegítı lap melegvizes főtése, központi gázkazánnal. c, Infralámpa helyi kiegészítı főtésnek. A főtés vezérlése teljesen automatikus, a klíma komputer által van vezérelve. A levegı elıfőtését az

16/129 elıfőtı helyiségben lévı klíma komputer szabályozza, a helyiség hımérséklete alapján, amennyiben 12 ºC alá süllyed a hımérséklet, az elıfőtés bekapcsolja a hılégbefúvót. A beengedett levegı mennyiségét a vákuum és a hımérséklet alapján szabályozza, ennek megfelelıen nyílik, vagy záródik a motoros zsalus légbeejtı nyílás. A malacmelegítı lap melegvizes rendszerő, a szükséges melegvizet két központi gázkazán állítja elı. A klíma komputer vezérli a rendszerbe szükséges melegvíz mennyiségét. Egy elektromágnes szelepen keresztül. A melegvizes lapok polimer betonból készülnek és 40 x 135 cm méretőek. A lapok a mőanyag rácsba integráltak, felületük csúszás mentesített. A kellı mikroklíma kialakításához, fıleg a fialási idıszakban infralámpával van a kellı hımennyiség biztosítva. Az infralámpák szabályozhatóak, hogy csak a szükséges energiát használja a rendszer. Hőtés A termek hőtésérıl nagynyomású porlasztásos evaporatív hőtırendszer gondoskodik. A rendszer mikroködöt képez, amely a párolgás útján hıt von el a környezetébıl. A fúvókák az Exatop oszlopok felett vannak elhelyezve, hogy így a terembe belépı levegı egyenletesen eloszlassa a mikroködöt, ezáltal egyenletes hőtést biztosítson a teremben. Az inox csıvezeték lehetıvé teszi a 80 85 bar nyomáson való porlasztást. A kellı nyomást a szivattyú egység biztosítja. A szabályozást a komputer a hımérséklet és páratartalom alapján végzi. A páratartalom mérése azért fontos, mert magas páratartalom esetén a hőtés nem tud jól mőködni (nehéz a párolgás) és a magas páratartalom kedvezıtlenül befolyásolja az ammóniaképzıdést. Kocaszállások A telepen két egymással teljesen azonos kocaszállás épület van. A technológiai leírás egy épületre vonatkozik. A kocaszállás épületekben vannak elhelyezve a kocák a fialáson kívüli idıszakban. Ugyanebben az épületben vannak elhelyezve a süldık és a keresı kanok. Egy épületben lévı férıhelyek - 978 csoportos koca férıhely - 504 egyedi koca férıhely - 5 kan férıhely - 140 csoportos süldı férıhely - 72 egyedi süldı férıhely - Csoportos kocaszállás A 978 állat 1 nagy teremben van elhelyezve, mivel itt az állatok mozgása folyamatos nem all in all out. A kutricákban 12-13 állatot lehet elhelyezni. A kutricák galvanizált acélból és mőanyagból készülnek. A kutricák oldalfalai 1,1 m magasak. A kutricák úgy lettek tervezve, hogy ellenállnak az akár 300 kg testtömegő kocák által kifejtett erıhatásoknak. A kutricák úgy vannak méretezve, hogy biztosítsák az európai elıírásnak megfelelı 2,25 m 2 /koca életteret.. A falkákban lévı rangsorharc minimalizálása érdekében a vályúkon 1,22 m elválasztók vannak, ami gyakorlatilag kiküszöböli a kocák közötti veszekedést az etetés idıszakában. A vályúk rozsdamentes acél anyagúak és fel vannak emelve a padozattól 25 cm-re. Ez megkönnyíti a tisztítást és jobb levegı áramlást is biztosít. A vályúkban 6-7 kocánként vályú elválasztó van, így a vízszint minden koca számára megfelelı. A teremben a kocák alatt beton rácspadló és lagúna van kialakítva. A rácspadló réseltsége az európai normának megfelelı. A közlekedı folyosók tömör beton burkolatúak, légcsatornaként is funkcionálnak. A padozati és vályúrögzítések rozsdamentes acél, a kutrica egyéb részei galvanizált csavarral vannak rögzítve.

17/129 Csoportos kocaszállás Egyedi kocaszállás - Egyedi kocaszállás Az épületben 504 db Gevitop egyedi kocaállást helyezünk el a kocák termékenyítésére, és vemhesség elsı hónapjában való tartására. Ez a kutrica biztosítja a kocák könnyő kezelését, és az eredményes termékenyülést. A Gevitop kocaállás felfelé nyíló ajtója megkönnyíti a kocák ki-be mozgatását, mert az ajtó nem vesz el teret a közlekedı útból. Az ajtó úgy van formatervezve, hogy megkönnyítse az inszeminálás szakszerő végzését. A biztonsági zár megakadályozza az ajtó kinyílását. A szerkezet az ajtóknál felsı merevítıkkel is össze van kapcsolva. Felsı merevítık rendkívül stabillá teszik a szerkezetet, miközben nem akadályozzák a dolgozó munkáját. A vályúba 6-7 kocánként vályú elválasztó és itató van építve Az emelt vályú biztosítja a jó takaríthatóságot, és egyben a jobb helykihasználást. Az egyedi állások vázszerkezete 1 -os tüzihorganyzott acélcsıbıl készül. Az állások 65 cm szélesek., 2,22 m hosszúak, 1,05m magasak. Az állás hossza az emelt vályú miatt lehet rövidebb, mint 2,30m. Az állások elején 4 sorban galvanizált csövek vannak szerelve a kocák kiugrásának megakadályozására. Az emelt vályú miatt a 4 sor elegendı. A kocaállások gyorsan összeszerelhetıek. A szerelés önzáró csavarokkal történik

18/129 - Kanszállás 5 db keresı kan számára lett kialakítva kutrica. A kutricák tüzihorganyzott acélból és mőanyagból készülnek 1,2 m magasságúak. A méretük 3 x 2 m kanonként. Az egyedi vályúk a padozathoz vannak rögzítve - Süldık A süldık kutrica rendszere a kocaszálláséhoz hasonló, de itt az állások 55 cm szélességőek. Etetetés A kocaszállás épületben száraz takarmányozási rendszer lesz beépítve. Az istálló elıtt elhelyezett takarmánytároló silóból spirálos takarmánybehordóval történik a takarmány behordása az épületbe ahol egy átadó garaton keresztül jut a korongos behordó rendszerbe. A kocák etetıi felett elhelyezett labdás Rapidex 7L koca térfogat adagolókat, az automata korongos behordó rendszer tölti fel zárt csırendszeren keresztül. A behordó rendszer indítása óraszerkezettel, leállítása szenzorok segítségével történik. A térfogat adagolókból termenként egy vagy több automatikus nyitó szerkezettel juttatjuk a kocák vályújába a takarmányt, naponta két három alkalommal. A kanok takarmányozása kézzel történik. Szellızés A Tuffigo főtı-, hőtı és szellıztetı berendezéseket automatizált vezérlı rendszer szabályozza. Az épületbe a levegı úgynevezett elıfőtı helyiségeken keresztül lép be, vezérelt motoros zsalukon keresztül. A helyiségben a levegı elıfőtése gáz légbefújóval történik. A szellızı csatornába a közlekedı folyosók alatt történik a levegı bejuttatása a termekbe. A terembe a levegı vezérelt módon, Exatop szellızı oszlopokon keresztül lép be. Az Exatop szellızı rendszerrel biztosítható az egyenletes levegı eloszlás. A szellızı csatorna úgy van méretezve, hogy a teremben lévı állatok levegı igénye ezen keresztül kielégíthetı legyen. A szellızés negatív nyomású, azaz a terembıl elszívott levegı mennyisége határozza meg a belépı levegı mennyiségét. Az Athis vezérlı komputer a szabályozást külsı és belsı hımérséklet, páratartalom és negatív nyomás érzékelése alapján végzi. A levegı elszívása a lagúnából történik oldalfali kürtıs ventillátorral. Főtés A főtés vezérlése teljesen automatikus, a klíma komputer által van vezérelve. A levegı elıfőtését az elıfőtı helyiségben lévı klíma komputer szabályozza, a helyiség hımérséklete alapján. Amennyiben 12 ºC alá süllyed a hımérséklet, az elıfőtés bekapcsolja a hılégbefúvót. A beengedett levegı mennyiségét a vákuum és a hımérséklet alapján szabályozza a rendszer, ennek megfelelıen nyílik, vagy záródik a motoros zsalus légbeejtı nyílás. Hőtés A termek hőtésérıl nagynyomású porlasztásos evaporatív hőtırendszer gondoskodik. A rendszer mikroködöt képez, amely a párolgás útján hıt von el a környezetébıl. A fúvókák az Exatop oszlopok felett vannak elhelyezve, hogy a terembe belépı levegı egyenletesen eloszlassa a mikroködöt, ezáltal egyenletes hőtést biztosítson a teremben. Az inox csıvezeték lehetıvé teszi a 80-85 bar nyomáson való porlasztást. A kellı nyomást a szivattyú egység biztosítja. A szabályozást a komputer hımérséklet és páratartalom alapján végzi. A páratartalom mérése azért fontos, mert magas páratartalom esetén a hőtés nem tud jól mőködni (nehéz a párolgás) és a magas páratartalom kedvezıtlenül befolyásolja az ammóniaképzıdést

19/129 Süldıszállás A tenyészkoca alapanyag elıállítás céljából utólag engedélyezett és 2013épített süldıszállás 3 részbıl áll - malac utónevelı rész: 6 terem (108 fh/terem), termenként 9 kutricával - tenyészkan terem: 22 fh - süldınevelı rész: 18 db terem (108 fh/terem) termenként 9 kutricával Süldınevelı A 1 944 állat 18 teremben van elhelyezve, termenként 9 kutricában. A kutricákban 12 állatot lehet elhelyezni. A kutricák galvanizált acélból és mőanyagból készülnek. A kutricák oldalfalai 1,1 m magasak. A falkákban lévı rangsorharc minimalizálása érdekében a vályúkon 1,22 m elválasztók vannak, ami gyakorlatilag kiküszöböli az állatok közötti veszekedést az etetés idıszakában. A vályúk rozsdamentes acél anyagúak és fel vannak emelve a padozattól 25 cm-re. Ez megkönnyíti a tisztítást és jobb levegı áramlást is biztosít. A vályúkban 6-7 kocánként vályú elválasztó van, így a vízszint minden koca számára megfelelı. A teremben beton rácspadló és lagúna van kialakítva. A rácspadló réseltsége az európai normának megfelelı. A közlekedı folyosók tömör beton burkolatúak, légcsatornaként is funkcionálnak. A padozati és vályúrögzítések rozsdamentes acél, a kutrica egyéb részei galvanizált csavarral vannak rögzítve. Etetetés A süldıszállás épületben száraz takarmányozási rendszer lesz beépítve. Az istálló elıtt elhelyezett takarmánytároló silóból spirálos takarmánybehordóval történik a takarmány behordása az épületbe ahol egy átadó garaton keresztül jut a korongos behordó rendszerbe. A süldık/malacok etetıi felett elhelyezett labdás Rapidex 7L koca térfogat adagolókat, az automata korongos behordó rendszer tölti fel zárt csırendszeren keresztül. A behordó rendszer indítása óraszerkezettel, leállítása szenzorok segítségével történik. A térfogat adagolókból termenként egy vagy több automatikus nyitó szerkezettel juttatjuk a kocák vályújába a takarmányt, naponta két három alkalommal. A kanok takarmányozása kézzel történik. Szellızés A Tuffigo főtı-, hőtı és szellıztetı berendezéseket automatizált vezérlı rendszer szabályozza. Az épületbe a levegı úgynevezett elıfőtı helyiségeken keresztül lép be, vezérelt motoros zsalukon keresztül. A helyiségben a levegı elıfőtése gáz légbefújóval történik. A szellızı csatornába a közlekedı folyosók alatt történik a levegı bejuttatása a termekbe. A terembe a levegı vezérelt módon, Exatop szellızı oszlopokon keresztül lép be. Az Exatop szellızı rendszerrel biztosítható az egyenletes levegı eloszlás. A szellızı csatorna úgy van méretezve, hogy a teremben lévı állatok levegı igénye ezen keresztül kielégíthetı legyen. A szellızés negatív nyomású, azaz a terembıl elszívott levegı mennyisége határozza meg a belépı levegı mennyiségét. Az Athis vezérlı komputer a szabályozást külsı és belsı hımérséklet, páratartalom és negatív nyomás érzékelése alapján végzi. A levegı elszívása a lagúnából történik oldalfali kürtıs ventillátorral. Főtés A főtés vezérlése teljesen automatikus, a klíma komputer által van vezérelve. A levegı elıfőtését az elıfőtı helyiségben lévı klíma komputer szabályozza, a helyiség hımérséklete alapján. Amennyiben 12 ºC alá süllyed a hımérséklet, az elıfőtés bekapcsolja a hılégbefúvót. A beengedett levegı mennyiségét a vákuum és a hımérséklet alapján szabályozza a rendszer, ennek megfelelıen nyílik, vagy záródik a motoros zsalus légbeejtı nyílás.

20/129 Hőtés A termek hőtésérıl nagynyomású porlasztásos evaporatív hőtırendszer gondoskodik. A rendszer mikroködöt képez, amely a párolgás útján hıt von el a környezetébıl. A fúvókák az Exatop oszlopok felett vannak elhelyezve, hogy a terembe belépı levegı egyenletesen eloszlassa a mikroködöt, ezáltal egyenletes hőtést biztosítson a teremben. Az inox csıvezeték lehetıvé teszi a 80-85 bar nyomáson való porlasztást. A kellı nyomást a szivattyú egység biztosítja. A szabályozást a komputer hımérséklet és páratartalom alapján végzi. A páratartalom mérése azért fontos, mert magas páratartalom esetén a hőtés nem tud jól mőködni (nehéz a párolgás) és a magas páratartalom kedvezıtlenül befolyásolja az ammóniaképzıdést A telep férıhely kimutatása Jele Neve Épület db Karám/ épület db Férıhely/ karám Férıhely F Fiaztató 1 12 72 864 K1 Kocaszállás 1 Csoportos koca 12-13 978 Egyedi koca 504 1 504 Csoportos süldı 12-13 140 Egyedi süldı 72 1 72 Egyedi kan 5 1 5 K2 Trágyakezelés technológiája S Kocaszállás Süldıszállás Σ 1 699 1 Csoportos koca 12-13 978 Egyedi koca 504 1 504 Csoportos süldı 12-13 140 Egyedi süldı 72 1 72 Egyedi kan 5 1 5 Σ 1 699 1 Utónevelı 6 108 648 Süldınevelı 18 108 1 944 Σ 2 592 Σ férıhely 6 854

21/129 A telep lagúnás rendszerő, ezért víztakarékos, a trágya az épületek alatti lagúnában győlik kb. 3-4 hónapig, majd innen a trágya telepre kerül. Lagúna kialakítás Padozatot tartószerkezet a lagúnában Győjtı-átemelı akna Szivattyús leürítı T1 tározó T2 tározó

22/129 Ttartálykocsi töltı Keverı-homogenizáló Csévélıdobos kiöntözı Szeparátor A telep trágya termelése 23 000 m 3, ennek egy részét az épületek alatti lagúnákban egy részét pedig a 12 000 m 3 -es két medencés trágyatározóban tárolják, a tározó kapacitás kb. 10 hónap. A lagúnák leeresztésekor a trágya a győjtıátemelı aknába gravitál. Az aknából lehetıség van arra, hogy a trágya a szeparátorra kerüljön feladásra, illetve közvetlenül a tározóba. A trágyát felhasználási engedélyek alapján, mezıgazdasági területeken hasznosítják

23/129 Állati hulla és egyéb állati eredető hulladékok (magzatburok) égetéssel történı ártalmatlanítása A telepen a HBM Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága IX- I-18.1/1450/6/2012. határozatával 08-AH-017(EÉ) nyilvántartási szám alatt engedélyezte egy Volkan500 típusú állati eredető melléktermék (hulladék) kisteljesítményő égetımő mőködését.

24/129 2.2. A tevékenységgel kapcsolatos dokumentációk, nyilvántartások, bejelentések, hatósági ellenırzések, engedélyek, határozatok, kötelezések ismertetése, bírságok esetében 5 évre visszamenıleg Nyilvántartások, tervek A nyilvántartási rendszer a cég többi telepénél alkalmazott módon lett kialakítva. Hatósági ellenırzések - 2012. május 16. TiKTVF által a telep egységes környezethasználati engedélyében foglaltak teljesítésének ellenırzése. - 2013. december 18. TiKTVF által a telep egységes környezethasználati engedélyében foglaltak teljesítésének ellenırzése. Engedélyek Lásd az 1.4. pont alatt. Bírságok Nem volt. 3. A TEVÉKENYSÉGEK FOLYTATÁSA SORÁN BEKÖVETKEZETT, ILLETİLEG JELENTKEZİ KÖRNYEZETTERHELÉS ÉS IGÉNYBEVÉTEL BEMUTATÁSA 3.1. Levegı 3.1.1. Levegıkörnyezeti állapot Nádudvar közigazgatási területe, így a sertéstelep is a módosított 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet alapján a 10. légszennyezettségi zónához sorolható. Ennek értelmében a légszennyezettségi tartományok és a maximális légszennyezettségek a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. sz. melléklete szerint: Kéndioxid Nitrogéndioxid Szénmonoxid PM 10 Benzol Talaj közeli ózon* PM 10 Arzén (As) PM 10 Kadmium (Cd) PM 10 Nikkel (Ni) PM 10 Ólom (Pb) PM 10 benz(a)- pirén (BaP) F F F E F O-I F F F F D *: napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma D csoport: azon terület, ahol a levegıterheltségi szint egy vagy több légszennyezı anyag tekintetében a felsı vizsgálati küszöb és a levegıterheltségi szintre vonatkozó határérték, az 1. melléklet 1.1.4.1. pontjában foglalt táblázat 3 6. sorában szereplı anyagok esetében a célérték között van. E csoport: azon terület, ahol a levegıterheltségi szint egy vagy több légszennyezı anyag tekintetében a felsı és az alsó vizsgálati küszöb között van.

25/129 F csoport: azon terület, ahol a levegıterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. O-I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. A 4/2011. (I.14.) VM rendelet 1-2. sz. mellékletei szerinti levegıterheltségi szint egészségügyi határértékei, célértékei, hosszú távú célkitőzései (zárójelben a tőréshatárok, ill. a határérték feletti esetek megengedhetı száma): Légszennyezı anyag Határérték (µg/m 3 ) órás 24 órás éves Kén-dioxid (SO 2 ) 250 (24) 125 (3) 50 Szén-monoxid (CO) 10000 5000 3000 Nitrogén-oxidok (NO x =NO+NO 2 mint NO 2 ) 200 150 - Nitrogén-dioxid (NO 2 ) 100 (18*) 85 40 Szálló por (PM10) - 50 (35**) 40 Szálló por (TSPM) 200 100 - Ózon (O 3 ) 120*** Ülepedı por (ÜP) 16 g/m 2 30nap 120 t/km 2 év * az egy órás határérték évi 18 alkalommal léphetı túl; ** a 24 órás határérték évi 35 alkalommal léphetı túl; ***: napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma. A sertéstelep környezetének levegıminıségét maga a sertéstelep emissziói határozzák meg. 3.1.2. A sertéstelep emissziói A Tiszántúli KTVF 1371/22/2010. sz. EKHE határozatában 500 méter védelmi övezetet állapított meg. Ez összhangban van a levegı védelmérıl szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet 5. -ban

26/129 megállapított szabályokkal. A telephely Nádudvartól kb. 1100 méterre fekszik, ezért tudják biztosítani a rögzített védıtávolságot. A telephelyen a fenti határozat hatályba lépese után egy új süldıszállás létesült:

27/129 A telepen a HBM Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága IX- I-18.1/1450/6/2012. határozatával 08-AH-017(EÉ) nyilvántartási szám alatt engedélyezte egy Volkan500 típusú állati eredető melléktermék (hulladék) kisteljesítményő égetımő mőködését. A nagy létszámú sertéstelepekre, az 1. sz. táblázatban közölt levegıbe történı kibocsátások jellemzıek (Útmutató az elérhetı legjobb technika meghatározásához a nagylétszámú sertéstelepek esetében. Budapest, 2004). Levegı Ammónia (NH 3 ) Metán (CH 4 ) N 2 O NO x CO 2 Bőz (pl. H 2 S) Por Füst / CO Sertéstelepek kibocsátásai a levegıbe Tevékenység Istállók, trágya/hígtrágya tárolása, trágya/hígtrágya kijuttatása földekre Istállók, trágya/hígtrágya kezelése Istállók, trágya/hígtrágya tárolása és kijuttatása Főtı berendezések az épületekben, kisebb tüzelıberendezések Istállók, a telepen főtésre, ill. szállításra felhasznált energia, hulladékégetés Istállók, trágya/hígtrágya tárolása és kijuttatása Takarmány ırlése, tárolása, trágya tárolása és kijuttatása Hulladékok égetése N-hez kapcsolódó kibocsátások Minthogy az ammóniának fontos szerepet tulajdonítanak a talajok, ill. vizek savasodása tekintetében, a legtöbb figyelmet az istállókból származó ammónia kibocsátások kapták. Az

28/129 ammónia nagyobb koncentrációban irritálhatja az emberek, ill. állatok szemét, torkát, és a nyálkahártyákat. Lassan száll fel a trágyából az épületen keresztül, és végül a szellıztetı rendszerrel távozik az épületbıl. Az ammónia szintjét olyan tényezık befolyásolják, mint a hımérséklet, légcsere, páratartalom, állatsőrőség, az alom minısége, ill. a takarmány összetétele (nyers fehérje tartalom). Az ammónia kibocsátások szintjét befolyásoló tényezıket a 2. táblázat mutatja be. Az ammónia kibocsátások szintjét befolyásoló folyamatok, ill. tényezık Folyamat N megjelenési formája Befolyásoló tényezık A bélsár Húgysav és meg nem emésztett Állat és a takarmány keletkezése fehérje Lebomlás Ammónia a Folyamatjellemzık (ph, hımérséklet, trágyában/hígtrágyában víz aktivitás, stb.) Párolgás Ammónia a levegıben Folyamatjellemzık és a helyi klíma Szellızés Ammónia az istállóban Helyi klíma, hımérséklet, relatív páratartalom, légáramlás Emisszió Ammónia a környezetben Levegıtisztító berendezések Egyéb gázok Sokkal kevesebbet tudunk az egyéb gázok kibocsátásairól, bár e témában is történnek kutatások, különösen a metán és a dinitrogén-oxid tekintetében. A dinitrogén-oxid magasabb szintje általában egyrészt a levegıztetéses hígtrágyakezelés, másrészt az istállótrágya kezelése során jellemzı. A széndioxid keletkezése a légzéshez köthetı, arányosítható az állat hıtermelésével. A talajban zajló mikrobás folyamatok (denitrifikáció) dinitrogén-oxid (N 2 O) és nitrogén gáz (N 2 ) keletkezésével járnak. Míg a dinitrogén-oxid egyike azon gázoknak, melyek az üvegházhatás elıidézésében szerepet játszanak, a nitrogén gáz a környezetre ártalmatlan. Mindkettı keletkezhet a talajban a nitrát lebomlásakor, függetlenül attól, hogy a nitrát maga trágyából, szervetlen mőtrágyából vagy a talajból magából származik; a trágya jelenléte azonban elısegíti a folyamatot. Bőzhatás A bőzhatás egy helyi jelentıségő kibocsátás, melynek jelentısége fokozatosan növekedett, ahogy a sertéstartó gazdaságok száma növekedett, ill. ahogy a külvárosi lakóövezetek közelebb kerületek a tradicionálisan mezıgazdasági hasznosítású területekhez. A trágyából, ill. hígtrágyából keletkezı bőzös, illékony gázok kibocsátásában a fı tényezık a mikroba, ill. nedvesség tartalom. A bőz keletkezésének fıbb forrásai a következık: istállók, trágya és hígtrágya tárolók és a trágya/hígtrágya kijuttatása a földekre. Jóllehet a trágya kijuttatásakor keletkezı bőzhatás is intenzív lehet, de ezek a hatások egyrészt viszonylag rövid idejőek, összehasonlítva az istállókból, ill. a tárolásból származó bőzhatással; másrészt jelentısen csökkenthetık a megfelelı kijuttatási technikák alkalmazásával. Amennyiben a sertéstelep bőzhatása eléri a környezı érzékeny befogadókat, a bőzhatás csökkentését célzó intézkedések megkövetelhetıek az üzemeltetıtıl. E tekintetben érzékeny befogadónak tekintendık elsısorban a parkok és közterek, iskolák, kórházak, valamint a lakóövezetek. Por A por általában nem tartozik a környezetvédelmi szempontból fontos kibocsátások közé a sertéstelepek esetében; azonban esetenként, különösen száraz és szeles idıjárási körülmények között, zavaró lehet. Az istállón belül, egyes technológiákban (pl. száraz takarmány etetése

29/129 padlóról), jelentkezhet olyan porképzıdés, mely mind az állatok, mind az ott dolgozó emberek légzıszerveire ártalmas lehet. A sertéstelep technológiája A Molnártag szaporító telep 3000 kocával évi kb. 90000 választott malacot állít elı, értékesít. A sertéstelep technológiai rendszerei I-TEK Tuffigo és Rapidex tartástechnológiai berendezésekkel kerültek kialakításra. Épületek: 2 db azonos mérető kocaszállás épület (25x195.1 m) 1 db fiaztató (25x251.4 m) 1 db süldıszállás (25x135.65 m) Az épületek zárt közlekedı folyosóval összekötöttek. Férıhely, létszámok: a telepen a következı korcsoportok vannak jelen, a lent ismertetett férıhelyeken: Tenyészkoca-süldı: 412 állat, 412 süldı-férıhelyen elhelyezve: 280 süldı csoportos tartás, teljes rácspadozaton, egyedi térfogat-adagolós takarmányozással, vezérelt vályús itatással, 144 egyedi állásban tartva, termékenyítésre elkészítve. A tenyészkoca-süldıket kéthetente, 175-185 életnapos korban vásárolja a telep. Takarmányozásuk vásárolt késztakarmánnyal, tenyészsüldı 2. Kutricák, egyedi állások mérete, kialakítása az állatok igényét, valamint az állatjóléti normatívákat maradéktalanul kielégíti. Padozat: csúszás-mentesített síkbeton, és betonrács. Tenyészkoca-tartás egyedi vemhesítı: Tenyészkoca-süldık elsı termékenyítésüktıl (min. 240. életnap) átkerülnek a vemhesítı helységbe, és a tenyészkoca korcsoportba, ezentúl együtt kezelendık a szintén ide került választott kocákkal. Választott kocák a vemhesítı egyedi állásaiba kerülnek, 4 6 nap után ivarzanak, termékenyítésre kerülnek. 30 napos vemhességi korban ultrahangos vemhességvizsgálattal vizsgáljuk a termékenyített kocákat, a vemhes állatokat áttelepítjük a csoportos kocaszállásra. A vemhesítıben 1008 egyedi állás található, 6 heti termékenyítés férı el. A telep rotációs terve alapján heti 170 termékenyítésre (választott koca + tenyészsüldı) van szükség. Takarmányozás egyedi térfogat-adagoló által vályúba kiosztott vásárolt késztakarmány vemheskoca-táp. Itatás elektromosan vezérelt, vályús. Egyedi állások mérete, kialakítása az állatok igényét, valamint az állatjóléti normatívákat maradéktalanul kielégíti. Padozat: csúszás-mentesített síkbeton, és betonrács. Csoportos tenyészkoca-tartás: A vemhesnek vizsgált kocák, heti ritmusban a kiscsoportos kocaszállásra kerülnek, méret szerinti falkákba. Takarmányozás egyedi térfogat-adagolós kiosztással vályúba, vásárolt késztakarmány: vemheskoca-táp. Itatás: víztakarékos, vezérelt vályús rendszer. Kutricák, mérete, kialakítása az állatok igényét, valamint az állatjóléti normatívákat maradéktalanul kielégíti. Padozat: csúszás-mentesített síkbeton, és betonrács. Férhelyek száma: 13 heti vemhes állat: 13 x 150 db = 1950. Fiaztatás: A telep fiaztató férhelye: 12 teremben 72 fiaztató kutrica. (180 X 250 m). A heti rotációban termékenyített kocák, (144 db fialás / hét) heti egy alkalommal, 105 112 napos vemhességi korban kerülnek az elıkészített (kimosott, fertıtlenített, elıtemperált) fiaztató terembe. Kocák takarmányozása egyedi, térfogat adagoló által adagolt száraz, granulált késztakarmány szoptató kocatáp. Itatásuk önitatós. Szopós malacok részére tálcás etet, a malactápszer, prestarter etetésére. Itatás szopókás önitatóval. Fialástól (csütörtök, péntek) számított 4. héten a malacok választásra, értékesítésre kerülnek, a kocák pedig a vemhesít terembe, ahol elkezdik következı ciklusukat.

30/129 A telepen nagyszülı, valamint dédnagyszülı vonalú kocák is termelnek. A tenyésztési koncepció szerint a termékenyítések meghatározott hányada nagyszülı-, dédnagyszülı kanok spermájával történik, a született tenyész-alapanyagok a megfelelı egyedi jelölésben részesülnek, adminisztrációjuk megfelel az elıírtaknak. Tenyész-alapanyagot képezı malacok választáskor, értékesítéskor, valamint a fogadó nevelı-, hizlaló telepen a hízó alapanyaggal azonos légtérben de elkülönített kutricákban kerülnek felnevelésre. Társaik értékesítését megelzen, kéthetente, 175-185 életnapos korban visszakerülnek a Molnártag telepre. Telepi dolgozói létszám: telepvezetıvel 18 fı. Szociális helység, beléptetı, öltözı-, ebédlı-, stb. helység a tömbösített telep része. Sertéstelep évi tenyészkoca-süldı utánpótlás igénye: 1 600 db, 175, 185 életnapos állat, kéthetente 60 db. 28 napos korú, 8 kg-os testtömegválasztott malac kibocsátása: évi: 90000 db, heti 1726 db, 13808 kg. Éves keletkezett hígtrágya-mennyiség: 23000 m3 közepes hígtrágya. A hígtrágya-kijuttatás korlátai miatt a tárolókapacitás: épület alatti lagúnában kb. 7500 m3, fóliával bélelt trágyatározóban 10000 m3. Éves takarmány-igény: Vemhes kocatáp: 2300 tonna Tenyészsüld 2-táp: 343 tonna Szoptató kocatáp: 1314 tonna Malactápszer: 30 tonna Prestarter:68 tonna 3.1.3. Jellemzı levegıhasználatok, légszennyezési paraméterek A diffúz légszennyezés meghatározó épületei: 2 db azonos mérető kocaszállás épület (25x195.1 m) 1 db fiaztató épület (25x251.4 m) 1 db süldıszállás (25x135.65 m) Takarmány-silók: épület megnevezése takarmány siló db kapacitás (t) süldıszállás (battéria) 3 18.0 süldıszállás (süldınevelı) 3 54.0 fiaztató 3 24.0 kocaszállás 1. 2 24.0 kocaszállás 2. 2 24.0 A silók feltöltése zárt rendszerben történik, az etetés úgy szintén. Légszennyezı pontforrás ehhez kapcsolódóan nem üzemel. Hígtrágya tárolók:

31/129 A trágyatárolók méretei: T1: 31x52 m, 3000 m3 T2: 80x52 m, 9000 m3 Almos trágya tározó nincs. A szeparálót nem használják. Épületek főtése, légszennyezı pontforrások Berendezés helye (épület) Megnevezése Telj. kw db Kémény Kémény Összesen magasságok átmérık kw m m Viessmann Vitodens 200W fiaztató kondenzációs falikazán 56.2 3 168.6 4 0.200 Hılégfúvó (HEOS) 120 4 480 - - kocaszállás 1. Hılégfúvó (HEOS) 120 4 480 - - kocaszállás 2. Hılégfúvó (HEOS) 120 4 480 - - Hılégfúvó (HEOS) 120 4 480 - - süldıszállás Viessmann Vitodens 100W kondenzációs falikazán 24.3 2 48.6 - -

32/129 hullaégetı Volkan 500 állati hulladékégetı 85 1 85 5.367 0.400 F8-50 gázkonvektor 5.8 1 5.8 - - szociális épület Viessmann Vitodens 100W kondenzációs falikazán 24.3 1 24.3 - - porta F8-50 gázkonvektor 5.8 1 5.8 - - PRIMAGÁZ ÉTI-25 gázkazán szabályozó főtése 25 1 25 3 0.200 Molnártag összes beépített teljesítmény: 2283.1 A VOLKAN500 állati hulladékégetı és kéménye Az épületek főtését szolgáló berendezések levegıhasználatai Berendezés helye (épület) Megnevezése Telj. db Összesen Összes névleges gázfogyasztás kg/h kw kw Viessmann Vitodens 200W kondenzációs fiaztató falikazán 56.2 3 168.6 13.201 Hılégfúvó (HEOS) 120 4 480 37.582 kocaszállás 1. Hılégfúvó (HEOS) 120 4 480 37.582 kocaszállás 2. Hılégfúvó (HEOS) 120 4 480 37.582 Hılégfúvó (HEOS) 120 4 480 37.582 süldıszállás Viessmann Vitodens 100W kondenzációs falikazán 24.3 2 48.6 3.805 hullaégetı Volkan 500 állati hulladékégetı 85 1 85 6.655 F8-50 gázkonvektor 5.8 1 5.8 0.454 Viessmann Vitodens 100W kondenzációs szociális épület falikazán 24.3 1 24.3 1.903 porta F8-50 gázkonvektor 5.8 1 5.8 0.454 PRIMAGÁZ szabályozó ÉTI-25 gázkazán 25 1 25 1.957 főtése Molnártag összes névleges gázfogyasztása: 2283.1 178.755

33/129 A propán (C 3 H 8 ) főtıértéke kb. 46.4 MJ/kg, ill. 93.6 MJ/m3. A bután (C 4 H 10 ) főtıértéke kb. 45.7 MJ/kg, ill. 123.5 MJ/m3 Egy MSZ 1601:2001 szabvány szerinti összetételő PB gáz (60% bután, 40% propán) átlagos főtıértéke: H PB = 46.0 MJ/kg A fenti összetételő PB gáz móltömege, m(pb) = 0.4*m(C 2 H 8 )+0.6* m(c 3 H 10 ), azaz m(pb) = 0.4*(2*12+8*1) + 0.6*(3*12+10*1) = 40.4 g/mol 1 kg PB gáz így 1000 g/40.4 g/mol = 24.75 mol. Avogadro törvénye alapján 1 mól gáz térfogata standard körülmények között (25 C, 0.1 MPa nyomáson) 24.5 dm 3. Ennek megfelelıen 1 kg cseppfolyós PB gáz 0.606375 m 3 standard állapotú gáznak felel meg. Az elmúlt 5 év PB gáz felhasználásai: 2010 2011 2012 2013 2014 kg/év nem üzemelt nem üzemelt 14 845 91 320 106 751 MJ/év 682 573 4 198 894 4 908 411 Az elméleti levegıszükségletet és a keletkezı füstgázmennyiséget a Rosin-Fehling egyenletekkel határozhatjuk meg. Elméleti levegıszükséglet: Elméleti füstgázmennyiség: [Nm 3 /Nm 3 ] [Nm 3 /Nm 3 ] ahol Hi a főtıérték, kj/m 3 Az a 1,2 és b 1,2 paraméterek értelmezése: Tüzelıanyag a1 a2 b1 b2 Szilárd 1.01 0.5 0.89 1.65 Cseppfolyós 0.85 2.0 1.11 1.0 Gáz (18420<H i <43960 kj/kg) 1.154-0.466 1.215 0.05 Gáz (73720<H i <175850 kj/kg) 0.2756-0.466 0.29 0.05 H i a főtıérték, PB gázra: H i =111.5 MJ/m 3 A számításokat elvégezve: L elm = 30.2744 m 3 /m 3 V elm = 32.3966 m 3 /m 3 A főtés által elhasznált levegı és a kibocsátott füstgáz mennyiségeit az alábbiak szerint számíthatjuk.

34/129 PB gáz tüzelés esetén λ = 1.2 értékkel számolhatunk, így az éves levegıhasználat (m 3 /év): PB felhasználás (m 3 /év)*l elm (m 3 /m 3 )*1.2 Füstgázkibocsátás: = V elm + L elm λ ( 1) V, ahol a fentieken túl V a tényleges füstgázkibocsátás (m 3 /m 3 PB gáz) λ légfelesleg tényezı Az éves füstgázkibocsátás (m 3 /év): PB felhasználás (m 3 /év)*v (m 3 /m 3 ) PB gáz tüzelés esetén λ = 1.2 értékkel számolhatunk, így V= 38.4515 m 3 /m 3 PB gáz. A számításokat elvégezve kapjuk a telephely tüzeléstechnikai eredető levegıhasználatát és füstgázkibocsátását: 2010 2011 2012 2013 2014 levegıhasználat (m3/év) 327 056 2 011 906 2 351 873 nem üzemelt nem üzemelt füstgázkibocsátás (m3/év) 346 161 2 129 432 2 489 257 Épületek szellıztetése A légtérbe kerülı szennyezett levegı éves mennyisége (Q, m 3 /év): 3 nap óra m Q = 365 24 ventilátor db beép. telj. év nap óra Az istállók szellızése: épület épület megnevezése térfogata beépített elszívó m3 db m³/óra /db süldıszállás (battéria) 1945 6 4000 süldıszállás (süldınevelı) 6516 20 7950 fiaztató 15625 25 7300 kocaszállás 1. 12115 28 7300 kocaszállás 2. 12115 28 7300 Ventillátoros szellıztetı rendszerrel üzemelı létesítmények levegıhasználata Épület megnevezés Légköbméter Beépített elszívó db Beépített telj. m 3 /óra Légtérbe kerülı szenny. levegı m 3 /év süldıszállás 1945 6 4000 2.102E+08 (battéria) süldıszállás 6516 20 7950 1.393E+09 (süldınevelı) fiaztató 15625 25 7300 1.599E+09 kocaszállás 1. 12115 28 7300 1.791E+09 kocaszállás 2. 12115 28 7300 1.791E+09

35/129 A használt, elszívott levegı tisztítását szolgáló berendezések A sertéstelepen az elszívott levegı tisztítását szolgáló berendezés nem üzemel. Helyhez kötött diffúz légszennyezı források jellemzıi, légszennyezı komponensei A telepen alkalmazott technológia szerint diffúz légszennyezı források az istállók, a hígtrágya tárolók és a kihelyezı területek. Levegıbe történı kibocsátások sertés istállókból A telepen a levegıbe történı kibocsátásokat a BAT technika normáit figyelembe véve a referencia kibocsátásokat foglalják össze az alábbi táblázatok: Sertés kategória Ól padozat típusa NH 3 CH 4 N 2 O kg/állat férıhely/év Koca Vemhes - 0.4-4.0 21.1 - Szoptató - 0.8-5.0 - - Választási malac <30 kg - 0.06-0.34 3.9 - Teljes rácspadozat 1.35-3 2.8-4.5 0.02-0.15 Hízó >30 kg Részben rácspadozat 0.9-2.4 4.2-11.1 0.59-3.44 Tömör padló/almos tartás 2.1-4 0.9-1.1 0.05-2.4 NH 3 kibocsátás a különbözı trágya és hígtrágya tárolási technikák esetében Trágya és hígtrágya tárolási technika NH3 veszteség (%) Trágyakazal 20-25 Vizelet tárolása 40-50 Hígtrágya felszín feletti tárolótartályokban 10 Hígtrágya földgáttal körbevett medencékben 10 Sertés hígtrágyából származó bőz kibocsátásra vonatkozó adatok Kibocsátás Alacsony fehérje Normál fehérje tartalom tartalom Bőz egység (OUe/s * ) 371 949 H 2 S (mg/s) 0.008 0.021 * Európai bőz egység (szagegység, SZE): az a mennyiségő bőz, melyet 1 m 3 semleges, normálállapotú gázban elpárologtatva pont ugyanolyan fiziológiai választ vált ki egy mintaelemzı panelbıl. Por A por általában nem tartozik a környezetvédelmi szempontból fontos kibocsátások közé a sertéstelepek esetében; azonban esetenként, különösen száraz és szeles idıjárási körülmények között, zavaró lehet. Az istállón belül, egyes technológiákban (pl. száraz takarmány etetése padlóról), jelentkezhet olyan porképzıdés, mely mind az állatok, mind az ott dolgozó emberek légzıszerveire ártalmas lehet. A telephelyen alkalmi kiporzást jelenthet a takarmány-silók feltöltése. Az ún. levegıztetı csövön kerülhet por a környezetbe, ui. jelenleg nem mindegyiket fedik le zsákkal a porzás megelızésére. Az ilyen úton történı kiporzás kis magasságban, lokálisan történik. A zsákos védelem kellı védelmet nyújtana ehhez. A telephely jelenlegi állatállománya (2015. augusztus 31-i záró állomány): - tenyészkoca: 3143 db

36/129 - kocasüldı: 111 db - szopós malac: 5556 db - battériás malac: 4879 db Hígtrágyatárolás 80x52 m és 31x52 m tároló, összesen 12 000 m 3 tároló kapacitás, emittáló felület összesen 5 772 m 2. A fentieket figyelembe véve jelenleg a sertéstelep mint diffúz forrás az alábbi mennyiségben bocsát ki légszennyezı anyagokat. -tól NH 3 -ig kg/h CH 4 -tól N 2 O kg/h -ig 0.23 1.88 12.25 0.000253 0.00190 ÁTLAG 1.06 12.25 0.00108 A telep bőzkibocsátása A szagterhelés becslésére a 10-es faktor módszere, ill. a VDI 3782 szabványban elıírt módszer alkalmazható. A módszer a szagimmissziós koncentrációt tízzel szorozva figyelembe veszi a fellépı koncentráció csúcsokat. Ha az így kapott koncentráció nagyobb, mint 1 SZE/m 3, az adott helyen és idıszakban >10 % gyakoriságú a túllépés, szagóra bekövetkeztével kell számolni. A jelenlegi állatlétszámmal (tenyészkoca: 3 143 db, kocasüldı: 111 db, szopós malac: 5 556 db, battériás malac: 4 879 db) Oldenburg 1 alapján számolva a telep bőzkibocsátása 35 176 SZE/s. Hígtrágya kezelése A trágya szeparálás nélkül a tározókba, majd szántóföldi kijuttatásra kerül. Almos trágyatároló nincs. A felülvizsgált tevékenységekkel kapcsolatban rendszeresen vagy idıszakosan üzemeltetett mozgó légszennyezı források jellemzı kibocsátási adatainak leírása, a tevékenységhez kapcsolódó szállítás,, ill. jármőforgalom hatásai. A telepre napi rendszerességgel szállítják ki a takarmányt a Nagisz Zrt. nádudvari takarmányüzemébıl tartálykocsival. A takarmányigény 4059 t/év, ez 225 kamion/év, az élıállat szállítás kb. 1196 t/év, ez 66 kamion/év. A dolgozók egyénileg, gépkocsival, motorkerékpárral, vagy kerékpárral járnak ki. A szállítás útvonala: a 3405, 3406, 3407. jelő közutak, valamint a 4. sz. fıút. A vizsgált telephely közvetlen környezetének levegıminıségét e tekintetben a 3407. jelő, Nádudvar-Kaba-Földes összekötı út forgalma határozza meg. 1 Oldenburg, J.1989. Geruchs und Ammoniak Emissionen aus der Tierhaltung KTBL Schrift 333. diss. Herausgegeben vom, Kuratorium für Technik und Bauwensen in der Landwirtschaft e.v. 6100. Darmstadt Kranichstein, Germany

37/129 A 3405, 3406, 3407. jelő közutak jelenlegi forgalmi adatai Az országos közutak 2014. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma (Magyar Közút Nonprofit Zrt. Budapest, 2015. június) alapján: Tehergépkocskerékpár jmő. Motor- Lassú Személygk. Kisteher Autóbusz Út jele km szelvény [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] 3405. 10+318 m - 14+497 m 1756 507 28 153 93 74 3406. 1+552 m - 16+391 m 1139 448 43 91 29 74 3407. 0+000 m - 9+620 493 228 25 150 17 37 Telephellyel kapcsolatos forgalom 4 0 0 2 0 0 Mértékadó órai forgalom nappal, MÓF= 0.92*[j/nap]/16 Tehergépkocskerékpár jmő. Motor- Lassú Személygk. Kisteher Autóbusz Út jele km szelvény [j/óra] [j/óra] [j/óra] [j/óra] [j/óra] [j/óra] 3405. 10+318 m - 14+497 m 100.97 29.1525 1.61 8.7975 5.3475 4.255 3406. 1+552 m - 16+391 m 65.4925 25.76 2.4725 5.2325 1.6675 4.255 3407. 0+000 m - 9+620 28.3475 13.11 1.4375 8.625 0.9775 2.1275 Telephellyel kapcsolatos forgalom 0.23 0 0 0.115 0 0 Mértékadó órai forgalom éjjel, MÓF= 0.08*[j/nap]/8 Tehergépkocskerékpár jmő. Motor- Lassú Személygk. Kisteher Autóbusz Út jele km szelvény [j/óra] [j/óra] [j/óra] [j/óra] [j/óra] [j/óra] 3405. 10+318 m - 14+497 m 17.56 5.07 0.28 1.53 0.93 0.74 3406. 1+552 m - 16+391 m 11.39 4.48 0.43 0.91 0.29 0.74 3407. 0+000 m - 9+620 4.93 2.28 0.25 1.5 0.17 0.37 Telephellyel kapcsolatos forgalom 0.04 0 0 0.02 0 0 E forgalom magába foglalja a fenti, teleppel kapcsolatos forgalmat is.

38/129 A telephelyhez köthetı forgalom napi 2 kamiont 4 személygépkocsit jelent, ami a telep melletti 3407. jelő út összes forgalmának elenyészı hányada. A Közlekedéstudományi Intézet 2006-ban megjelent tanulmánya szerint a fajlagos gépjármő emissziók 60 km/h sebességnél az alábbiak: Jármő CO CH (FID) NO 2 SO 2 PM CO 2 g/km/jármő személygépkocsi 7.74 1.56 1.62 0.00699 0.101 166.4 autóbusz 9.18 0.645 5.99 0.0932 1.56 671.9 tehergépjármő >3.5 t 10.2 1.21 5.44 0.123 1.71 904.1 A számításokat elvégezve kapjuk a forgalomból eredı kibocsátásokat. 3405. út nappal Jármő CO CH NO2 SO2 PM CO2 mg/s m személygépkocsi 0.279763 0.056386 0.058555 0.000253 0.003651 6.014551 autóbusz 0.004106 0.000288 0.002679 4.17E-05 0.000698 0.300489 tehergépjármő >3.5 t 0.024926 0.002957 0.013294 0.000301 0.004179 2.209394 ÖSSZESEN 0.308795 0.059632 0.074528 0.000595 0.008527 8.524434 3405. út éjjel Jármő CO CH NO2 SO2 PM CO2 mg/s m személygépkocsi 0.04865 0.009806 0.01018 4.39E-05 0.000635 1.04601 autóbusz 0.00071 5.02E-05 0.00047 7.25E-06 0.000121 0.05226 tehergépjármő >3.5 t 0.00434 0.000514 0.00231 5.23E-05 0.000727 0.38424 ÖSSZESEN 0.0537 0.010371 0.01296 0.000103 0.001483 1.48251 3406. út nappal CO CH NO2 SO2 PM CO2 Jármő mg/s m személygépkocsi 0.19619 0.039543 0.04106 0.000177 0.00256 4.21789 autóbusz 0.0063 0.000443 0.00411 6.4E-05 0.001071 0.46146 tehergépjármő >3.5 t 0.01483 0.001759 0.00791 0.000179 0.002485 1.31408 ÖSSZESEN 0.21732 0.041744 0.05308 0.00042 0.006117 5.99344 3406. út éjjel CO CH NO2 SO2 PM CO2 Jármő mg/s m személygépkocsi 0.03412 0.006877 0.00714 3.081E-05 0.000445 0.73355 autóbusz 0.0011 7.7E-05 0.00072 1.113E-05 0.000186 0.08025 tehergépjármő >3.5 t 0.00258 0.000306 0.00138 3.109E-05 0.000432 0.22854 ÖSSZESEN 0.0378 0.00726 0.00923 7.304E-05 0.001064 1.04234

39/129 3407. út nappal Jármő CO CH NO2 SO2 PM CO2 mg/s m személygépkocsi 0.089134 0.017965 0.018656 8.05E-05 0.001163 1.916258 autóbusz 0.003666 0.000258 0.002392 3.72E-05 0.000623 0.268293 tehergépjármő >3.5 t 0.024438 0.002899 0.013033 0.000295 0.004097 2.166073 ÖSSZESEN 0.117237 0.021121 0.034081 0.000412 0.005883 4.350624 3407. út éjjel CO CH NO2 SO2 PM CO2 Jármő mg/s m személygépkocsi 0.015502 0.003124 0.003245 1.4E-05 0.000202 0.333262 autóbusz 0.000638 4.48E-05 0.000416 6.47E-06 0.000108 0.04666 tehergépjármő >3.5 t 0.00425 0.000504 0.002267 5.13E-05 0.000713 0.376708 ÖSSZESEN 0.020389 0.003673 0.005927 7.17E-05 0.001023 0.75663 Telepi közlekedés nappal Jármő CO CH NO2 SO2 PM CO2 mg/s m személygépkocsi 0.000495 9.97E-05 0.000104 4.47E-07 6.45E-06 0.010631 autóbusz 0 0 0 0 0 0 tehergépjármő >3.5 t 0.000326 3.87E-05 0.000174 3.93E-06 5.46E-05 0.028881 ÖSSZESEN 0.00082 0.000138 0.000277 4.38E-06 6.11E-05 0.039512 Telepi közlekedés éjjel Jármő CO CH NO2 SO2 PM CO2 mg/s m személygépkocsi 0.000086 1.73E-05 0.000018 7.77E-08 1.12E-06 0.001849 autóbusz 0 0 0 0 0 0 tehergépjármő >3.5 t 5.67E-05 6.72E-06 3.02E-05 6.83E-07 9.5E-06 0.005023 ÖSSZESEN 0.000143 2.41E-05 4.82E-05 7.61E-07 1.06E-05 0.006872 Az MSZ 21459/2:1981 szabvány alapján elvégeztük az érintett útvonalon közlekedı jármővek légszennyezı hatásának számításait. A vizsgált útvonal szennyezı anyag kibocsátásainak számítása a következı módon lehetséges: 3 n j eij j= 1 E =, i 3 3.6 10 ahol: E i a vizsgált útszakaszon áthaladó teljes légszennyezı anyag kibocsátása az i- edik szennyezı anyag komponensbıl [mg/s m]; e ij a j-edik jármőfajta kibocsátása az i-edik szennyezı anyag komponensbıl a jármőfolyam tényleges sebességénél [g/km] n j a jármőfolyam jármőszáma az adott jármőtípusból (j=1 - személygépkocsi, j=2-3,5 t-nál nagyobb tömegő tehergépjármő, j=3 - autóbusz) [db/óra]; 1/3.6*10 3 a [g/km óra] és a [mg/s m] közötti váltószám.

40/129 Folytonos vonalforrás esetén a rövid idejő átlagolási idıtartamra (1 óra) vonatkozó koncentráció számítása az út tengelyétıl szélirányba számított távolság függvényében, felszín közeli receptor pontban, ha eltekintünk az ülepedéstıl és a kémiai átalakulástól (ez a legrosszabb eset), az alábbi egyenlettel történik: Ci = 2 1000 Ei π sinα u σ zv, ahol: C i az i-edik szennyezı anyag koncentrációja [µg/m 3 ]; E i a vonalforrás i-edik szennyezı anyag emissziója [mg/s m]; α a szélirány és az út által bezárt szög [ ]; σ zv folytonos vonalforrás esetén a függıleges turbulens szóródási együttható [m]; zv 2 2 ( σ σ ) σ = +, z0 z ahol σ z0 a függıleges irányú kezdeti szóródási együttható, gépjármővek esetén σ z0 = 1,5 m σ z a függıleges irányú kezdeti szóródási együttható (MSZ 21457/4-80. Légszennyezı anyagok transzmissziós paraméterei. A turbulens szóródás mértékének meghatározása). [m] és 1.3 H 1.55 exp ( 2.35 p) σ z = 0.38 p 8.7 ln x z, 0 ahol H a kibocsátás effektív magassága [m], gépkocsi esetén H=0.3 m; x az út tengelyétıl mért távolság [m]; z 0 a vizsgált területen az érdességi paraméter [m]; p a szélprofil egyenlet kitevıje, értéke a stabilitási indikátortól függ. A számításokat az alábbi paraméterekkel végeztük el: semleges légköri állapot (S=6, p=0,282), 3.03 m/s átlagos évi szélsebesség, kistelepülésre jellemzı felületi érdesség (z0=0,15 m), az úttal bezárt szög 45. Az út tengelyétıl számítva a levegıterheltségeket az alábbi ábrák mutatják be. A terheltség sehol nem lépi túl a jogszabály által meghatározott határértékeket.

41/129

42/129

43/129

44/129 A bőz terjedése, hatásterülete A szagforrástól x távolságban a rövid idejő koncentráció nagysága: c( x) = Q 0,1376 π u x 1,669, ahol Q az emissziós áram (SZE/s), u a szél átlagos sebessége, x a forrástól mért távolság. A térségben az éves átlagos szélsebesség 3.03 m/s.