Quo vadis Magyarország? Kopits György Republikon Intézet Konferenciája Budapest, 2018. október 17.
Vázlat A makrogazdaság-politikai ágak interakciója Dominancia-típusok Rezsimek néhány országban Magyarország Konklúzió
A makrogazdaság-politikai ágak Monetáris politika interakciója Aktív: árstabilitásra törekszik Passzív: alkalmazkodik a fiskális politikához Fiskális politika Aktív: figyelmen kívül hagyja az intertemporális költségvetési korlátot Passzív: megfelel az intertemporális költségvetési ` korlátnak
A makrogazdaság-politikai ágak interakciója Kooperatív rezsimek M: Aktív monetáris politika, passzív fiskális politika F: Aktív fiskális politika, passzív monetáris politika Nem-kooperatív rezsimek Aktív politikák Passzív politikák
Dominancia-típusok Monetáris dominancia: M rezsim Célok: árstabilitás (nincs inflációs hajlam); fiskális szolvencia Követelmények: a központi bank függetlensége; semleges fiskális politika (nincs deficit-hajlam) Fiskális dominancia: F rezsim Cél: rövid távú hasznosságmaximalizálás, expanzív fiskális politika (deficit-hajlam) Explozív rezsim Cél: árstabilitás; nem-kooperatív fiskális politika (deficit-hajlam) Pénzügyi dominancia: passzív rezsim Cél: a bankrendszer támogatása; rendszerkockázat megelőzése
Dominancia-típusok Passzív Fiskális politika Aktív Szabály-alapú: megfelel az intertemporális költségvetési korlátnak Diszkrecionális: figyelmen kívül hagyja az intertemporális költségvetési korlátot Monetáris politika Aktív Passzív Szabály-alapú: inflációs célkövetés Diszkrecionális: alkalmazkodik a fiskális politikához Kooperatív, M rezsim MONETÁRIS DOMINANCIA A fiskális és inflációs várakozások horgonyzottak, fenntartható növekedés ( ricardói ekvivalencia) Nem-kooperatív passzív rezsim PÉNZÜGYI DOMINANCIA Mennyiségi lazítás Az árszínvonal meghatározatlansága Nem-kooperatív, aktív rezsim Explozív, magas infláció és/vagy államcsőd ( kellemetlen monetarista számtan ) Kooperatív, F rezsim FISKÁLIS DOMINANCIA Költségvetési hiány monetizálása, magas infláció, negatív reálkamatok, stagnálás
Rezsimek néhány országban Passzív Fiskális politika Aktív Szabály-alapú: megfelel az intertemporális költségvetési korlátnak Diszkrecionális: figyelmen kívül hagyja az intertemporális költségvetési korlátot Monetáris politika Aktív Passzív Szabály-alapú: inflációs célkövetés Diszkrecionális: alkalmazkodik a fiskális politikához Kooperatív, M rezsim MONETÁRIS DOMINANCIA Chile Lengyelország Peru Svédország Nem-kooperatív passzív rezsim PÉNZÜGYI DOMINANCIA Egyesült Államok (2016 előtt) Egyesült Királyság Eurózóna Nem-kooperatív, aktív rezsim Argentína Egyesült Államok Brazília Magyarország (2013 előtt) Kooperatív, F rezsim FISKÁLIS DOMINANCIA Argentína (2016 előtt) Venezuela
Magyarország Kedvező makro-mutatók Folyamatos, bár mérsékelt ütemű növekedés Alacsony, bár emelkedő infláció Folyófizetésimérleg-többlet Jelentős EU-s transzferek beáramlása
Magyarország Kedvezőtlen körülmények Egyre prociklikusabb, expanzív fiskális politika Magas és várhatóan emelkedő államadósságráta Alacsony a produktív beruházások GDP-aránya Torzító adók és szabályozási lépések; romló, nem átlátható intézményrendszer (GCR, OBS) Alacsony termelékenység (holland kór?)
Kilátások, kihívások Magyarország Korlátozott költségvetési mozgástér Elfojtott költségvetési hiány Közpénzügyek kiszámíthatatlansága és átláthatatlansága Kedvezőtlen helyzetben még nem kipróbált monetáris politika Magas hozamfelar
Magyarország Sérülékenység, kitettség Emelkedő külföldi kamatlábak; kockázati prémiumok megugrása Várható sokkok negatív hatásai: pl. olasz összeomlás, hard Brexit, kereskedelmi háborúk, cserearány-romlás, amerikai pénzügyi válság Gazdasági stagnálás: a munkaerőállomány, a beruházások, illetve az EU-s transzferek várható csökkenése esetén
Konklúzió Látszólag monetáris dominancia Inflációs célkövetés Mérsékelt költségvetési hiány Kedvező makro-egyensuly mutatók Kérdőjelek a gazdaságpolitikában További infláció és költségvetési hiány részben mesterséges fékentartása? Gazdaságpolitika reakciója romló külső feltételek esetén? Megelőző intézményrendszer és strukturális lépések beleértve az államadosság-ráta csökkentés érdekében?
KKE: reál GDP (1997-es szint százalékában) Forrás: Eurostat 220% 210% 200% 190% 180% 170% 160% 150% 140% 130% 120% 110% 100% 90% 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Magyarország Bulgária Csehország Lengyelország Románia Szlovákia
KKE: inflációs ráta (éves százalékban) Forrás: Eurostat 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% -2% -4% 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Magyarország Bulgária Csehország Lengyelország Románia Szlovákia
KKE: folyófizetésimérleg-egyenleg (GDP százalékában) Forrás: Eurostat 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20% -25% 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Magyarország Bulgária Csehország Lengyelország Románia Szlovákia
KKE: strukturális költségvetési egyenleg (GDP százalékában) 2% Forrás: AMECO 1% 0% -1% -2% -3% -4% -5% -6% -7% -8% 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Magyarország Bulgária Csehország Lengyelország Románia Szlovákia
KKE: bruttó államadósság (GDP százalékában) Forrás: Eurostat 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Magyarország Bulgária Csehország Lengyelország Románia Szlovákia
KKE: magánszektor nettó beruházásai (GDP százalékában) Forrás: AMECO 20% 15% 10% 5% 0% -5% 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Magyarország Bulgária Csehország Lengyelország Románia Szlovákia
KKE: egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson (EU-átlag százalékában) 100% Forrás: Eurostat 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1997 2007 2017 Csehország Szlovákia Magyarország Lengyelország Bulgária Románia
KKE: költségvetési kiadások (GDP százalékában) Forrás: Eurostat 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1997 2007 2017 Magyarország Szlovákia Lengyelország Csehország Románia Bulgária
10% KKE: 10 éves államkötvény hozamfelára (százalékban Németországhoz viszonyítva) 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1% Forrás: Thomson Reuters 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Magyarország Bulgária Csehország Lengyelország Románia Szlovákia
Hivatkozások Aurelio, M. (2006) Targeting Inflation and the Fiscal Balance: What is the Optimal Policy Mix? Research Working Paper 06-07, Fedral Reserve Bank of Kansas City. International Budget Partnership (2018) Open Budget Survey, 2017, Washington. Leeper, E. (2010) Monetary Science, Fiscal Alchemy in Macroeconomic Challenges: The Decade Ahead, Federal Reserve Bank of Kansas City Symposium (Jackson Hole) Oblath, G. (2016) Economic Policy and Macroeconomic Developments in Hungary, 2010-15 CASE Seminar Proceedings No. 143/2016. Sargent, T.J., N. Wallace (1981) Some Unpleasant Monetary Arithmetic Federal Reserve Bank of Minneapolis Quaterly Review, 5/3. World Economic Forum (2018) The Global Competitiveness Report, 2018-19, Geneva.