1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. V. Melléklet: A munkaerő-piaci kereslet és kínálat előrejelzése, az irány-arány döntés megalapozása 1. v. 2015. 06. 03.
2 Tartalom 1. A baranyai járásokban felmerülő fejlesztési szándékok jellemzői és munkahely-generáló hatása... 4 2. A kereslet várható változása... 14 2.1 A stratégiákból összesíthető munkaerő-piaci igények összefoglalása...14 2.2 A projekttervezetekből levezethető 2015-2020-as munkaerőigények...15 3. A kínálat várható változása... 19 3.1 A munkaerő-piaci kínálat becslése a 2019-2020-as évekre...19 3.2 A projektek felszívó hatása utáni kínálat...22 3.3 A stratégiai ágazati fejlesztési igényekhez kapcsolódó OKJ-s képesítések bemutatása...24 3.3.1 Agráripari képesítési kínálat...24 3.3.2 Egészségipari képesítési kínálat...25 3.3.3 Elektronikai, elektrotechnikai képesítési kínálat...26 3.3.4 Élelmiszeripari képesítési kínálat...27 3.3.5 Energetikai képesítési kínálat...27 3.3.6 Gépipari képesítési kínálat...28 3.3.7 Helyi termelésre, helyi termékekre irányuló képesítési kínálat...29 3.3.8 Információs és kommunikációs technológiák képesítési kínálata...31 3.3.9 Környezetipari képesítési kínálat...31 3.3.10 Kreatív ipari képesítési kínálat...31 3.3.11 Kultúra, kulturális ipari képesítési kínálat...33 3.3.12 Logisztikai képesítési kínálat...33 3.3.13 Oktatás, szociális, egészségügyi közszolgáltatásokra irányuló képesítési kínálat...34 3.3.14 Turizmusra irányuló képesítési kínálat...34 3.3.15 Vegyipari képesítési kínálat...35 3.3.16 Bányászati képesítési kínálat...35 4. A kereslet és kínálat megyei szintű összevezetése... 36 5. Az irány/arány döntés... 38 5.1 Döntési tábla...38 5.2 A BMFKB állásfoglalása a munkaerő-piaci igények és a megyei képzési kínálat figyelembe vételével...44 5.2.1 OKJ-s szakmák...44 5.2.2 Szakközépiskolai keretszámok...45 5.2.3 Ösztöndíjas szakmák...46 6. Megjegyzések a szakképzés és a szakképzés-irányítás fejlesztéséhez... 47 6.1 A beiskolázási keretszám-tervezéssel kapcsolatos tapasztalatok...47 6.2 Szempontok a képzési rendszer kialakításához...50
6.3 A társadalmi felzárkóztatás támogatása...52 3
4 1. A baranyai járásokban felmerülő fejlesztési szándékok jellemzői és munkahely-generáló hatása Az alábbi táblázat a Baranya megyei területfejlesztési stratégiák és a projekttervezetek prioritásait mutatja be tankerület szintű lebontásban. A táblázat utolsó oszlopa azt vizsgálja, hogy a projekttervezetek prioritásai hányad részben fedik le a stratégiák prioritásait és hogy van-e olyan terület, amely a projekteknél szerepel, viszont a stratégiákban nem jelenik meg. Ez alapján Mohács tankerület az a terület, ahol a stratégiák és a projektek prioritásai leginkább fedik egymást. Szigetvár tankerületben ezzel szemben a projektek csak egy stratégiai prioritással vannak fedésben. Fontos kiemelni, hogy vannak olyan projektek, amelyek nem rendelkeznek területi besorolással, viszont tervezési szempontból figyelembe kell őket venni; ezek a Megyei szintű projektek. 1 Bóly Tankerület 2 Komló 1. táblázat: A tankerületekben tervezett projektek és stratégiák összevetése Projektek nemzetgazdasági ágak A, C, CA, CK, D, E, I, Q A, C, CA, CB, CC, CE, CK, D, E, F, I Megyei stratégiai, valamint Pécs prioritás Agrár, élelmiszeripar, turizmus, logisztika Bányászat, környezetipar, gépipar Projektmegfelelés stratégiának 3/4 stratégia + 3 terület 2/3 stratégia + 6 terület 3 Mohács A, C, CA, D, E, H, I Agrár, élelmiszeripar, turizmus, logisztika 4/ stratégia + 3 terület Környezet, energetika, gépipar, elektronika, kreatív ipar, 1/3 stratégia, A, C, CE, CK, CL, D, infokommunikáció, egészségipar, kultúra, 4 Pécs Pécsi stratégia - részben E, G, H, I, M, P turizmus, logisztika, oktatás, szociálisegészségügy, közszolgáltatások, helyi megfelel termelés 5 Pécsvárad C, CA, CK, D, I Bányászat, környezetipar, gépipar 1/3 stratégia + 3 terület Agrár, élelmiszeripar, helyi termelés, 6 Sásd CA, CK, D, I, M, Q 3/5 stratégia + 2 terület gépipar, turizmus A, C, CA, D, E, I, M, Agrár, élelmiszeripar, helyi termelés, 7 Sellye 4/5 stratégia + 3 terület Q gépipar, turizmus 8 Siklós CA, D, E, I, Q Agrár, élelmiszeripar, turizmus, logisztika 3/4 stratégia + 2 terület 9 Szentlőrinc A, C, D 10 Szigetvár CG, D, E, H, I Megyei Megyei szint A, CA, CG, CK, D, E, H, I, N, Q, W Agrár, élelmiszeripar, helyi termelés, gépipar, turizmus Agrár, élelmiszeripar, helyi termelés, gépipar, turizmus 3/5 stratégia + 1 terület 1/5 stratégia + 4 terület Az alábbi táblázat a tervezett fejlesztési projektek által teremtett munkahelyeket mutatja be nemzetgazdasági ág szerint tankerületi szinten. (A teremtett munkahelyek száma az OKJ-s végzettséggel és a szakközépiskolai ágazati végzettséggel rendelkezőkre vonatkozik.) Az első sorban szereplő számok 1-10 között a tankerületeket jelölik a fenti táblázat jelölésének megfelelően (pl.: 1-Bóly). A számítások alapján a projektek a legtöbb munkahelyet Pécs tankerületben teremtik, összesen 934 fő számára. A számítások alapján ebből a 934 munkahelyből jelentős számú munkahelyet - mintegy 360 db-ot - teremt a Pécsre települő Harman Professional az OKJ-s és/vagy szakközépiskolai ágazati végzettséggel rendelkezők számára. A cég által teremtett munkahelyek a gép, gépi berendezés gyártása nemzetgazdasági ágban jelennek meg.
A projektek által generált új munkahelyek számát illetően Pécs tankerületet követi Mohács tankerület viszonylag magas, összesen 817 db új munkahellyel. A harmadik legtöbb munkahelyet (444 db-ot) Komló tankerületben teremtik a projektek. Fontos azonban megjegyezni, hogy jelentős számú munkahelyet (586 db-ot) generálnak azok a fejlesztési projektek, amelyek nem rendelkeznek területi besorolással; tervezési szempontból azonban e projektek is lényegesek, hisz keresletet teremtenek a szakképzettséggel rendelkező munkaerő iránt. A 2. táblázat: A tankerületekben tervezett projektek által generált munkaerőigény Tankerület Nemzetgazdasági ág Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Megyei 5 Össze sen 82 3 65 10 0 0 149 0 48 0 188 545 B Bányászat, kőfejtés 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 C Feldolgozóipar 16 51 44 110 11 0 11 0 26 0 0 269 CA élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 20 12 621 0 1 22 61 11 0 0 16 764 CB textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása 0 25 0 0 0 0 0 0 0 0 0 25 CC fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai 0 69 0 0 0 0 0 0 0 0 0 69 tevékenység CD kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 CE vegyi anyag, termék gyártása 0 1 0 19 0 0 0 0 0 0 0 20 CF gyógyszergyártás 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 CG CH CI gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 1 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 CJ villamos berendezés gyártása 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 CK gép, gépi berendezés gyártása 27 234 0 554 25 2 0 0 0 0 181 1023 CL járműgyártás 0 0 0 5 0 0 0 0 0 0 0 5 CM egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 6 9 18 19 2 2 2 2 2 6 2 70 E Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, 17 14 16 10 0 0 5 10 0 6 2 80 szennyeződésmentesítés F Építőipar 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 0 0 0 4 0 0 0 0 0 0 0 4 H Szállítás, raktározás 0 0 34 45 0 0 0 0 0 8 1 88 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 26 25 19 16 8 22 28 232 0 62 35 473 J Információ, kommunikáció 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 K Pénzügyi, biztosítási 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Nemzetgazdasági ág tevékenység Tankerület 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 L Ingatlanügyletek 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 M N O Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Megyei 6 Össze sen 0 0 0 99 0 7 5 0 0 0 0 111 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 64 64 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 P Oktatás 0 0 0 43 0 0 0 0 0 0 0 43 Q R Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő 2 0 0 0 0 11 4 13 0 0 44 74 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 S Egyéb szolgáltatás 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 W Kisprojektek 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 52 52 Összesen 196 444 817 934 47 66 265 268 76 84 586 3783 Fontos megjegyezni, hogy a fenti táblázat a projektmegvalósulás után teremtett munkahelyek számát mutatja be. Ez az oka annak, hogy az Építőipar nemzetgazdasági ágban a projektek csupán egy munkahelyet teremtenek (ez egy építőipari cég saját fejlesztéséhez kapcsolódik). A megvalósítás alatt a fejlesztési projektek kivitelezése az építőiparban számos munkahelyet generál az OKJ-s és/vagy szakközépiskolai ágazati végzettséggel rendelkezők számára. A projektek építési kivitelezéséhez szükséges munkaerőt az építőipar részéről a 8. táblázat szemlélteti nemek és végzettség szerinti megbontásban. Az alábbi táblázat az egyes tankerületekben található szakképző intézmények szakképzési kapacitását mutatja be szakmacsoportok és szakközépiskolai ágazatok szerint. A szakmacsoportok és szakközépiskolai ágazatok mellett található számok azt jelölik, hogy az adott szakmacsoport OKJ-s képesítéseihez vagy az adott szakközépiskolai ágazathoz kapcsolódóan hányféle képzés található a különböző szakképző iskolákban. Mivel egy adott OKJ-s képzést egy tankerületben több szakképző iskola is biztosíthat, ezért a feltüntetett számok átfedéseket is tartalmazhatnak. Például Oktatás (3.) szakmacsoportban 4 db OKJ-s képzés biztosítására képesek a szakképző iskolák. Ezek a (1) Fitness-wellness instruktor, (2) Gyógypedagógiai segítő munkatárs, (3) Pedagógiai- és családsegítő munkatárs és a Sportedző. Az Oktatás (3.) szakmacsoportba tartozó képzések biztosítására Pécs és Siklós tankerületekben lévő iskoláknak van kapacitásuk. Pécs tankerületben az előbb felsorolt szakképesítések közül mind a 4 elérhető, a Pedagógiai- és családsegítő munkatárs képzés 3 iskolában is biztosított. Siklós tankerületben csak a Pedagógiai- és családsegítő munkatárs képzésre van kapacitás. Így az Oktatás (3.) szakmacsoportba tartozó OKJ-s képzésekre összesen 7 helyen van kapacitás. A táblázat azt is megmutatja, hogy egy tankerületben hányféle OKJ-s képzés vagy hányféle szakközépiskolai ágazati képzés érhető el a különböző szakképző iskolákban. Például a bólyi iskola hét különböző OKJ-s képzést tud indítani; vagy a Pécs tankerületben négy különböző szakképző intézménynek van kapacitása Kereskedelem (XXVI.) szakközépiskolai ágazati képzés biztosítására. A szakmacsoportok mellett feltüntetett szám az adott szakmacsoportba tartozó alap szakképesítéseket (34-gyel, 52-vel és az 54-gyel kezdődő OKJ) és a szakképesítés ráépüléseket (35- tel és 55-tel kezdődő OKJ) tartalmazza.
7 3. táblázat: A járások iskolái által kínált szakmacsoportok és ágazatok Tankerület Bóly Pécs Sásd Sellye Siklós Komló Mohács Pécsvárad Szentlőrinc Szakmacsoport/Ágazat 1. Egészségügy 1 2 28 1 32 2. Szociális szolgáltatások 1 5 15 1 22 3. Oktatás 6 1 7 4. Művészet, közművelődés, komm. 15 15 5. Gépészet 6 2 13 2 23 6. Elektrotechnika-elektronika 1 5 6 7. Informatika 3 1 14 1 1 20 8. Vegyipar 4 4 9. Építészet 2 1 1 11 1 16 10. Könnyűipar 1 5 1 7 11. Faipar 1 1 1 3 1 7 12. Nyomdaipar 1 1 13. Közlekedés 1 12 13 15. Közgazdaság 1 12 1 14 16. Ügyvitel 2 8 10 17. Ker.-mark., üzleti adminisztráció 2 1 11 1 2 17 18. Vendéglátás-turisztika 2 1 2 21 1 3 3 1 34 19. Egyéb szolgáltatások 5 5 20. Mezőgazdaság 1 1 1 7 6 3 19 21. Élelmiszeripar 1 2 4 1 8 OKJ-összesen 7 27 11 190 3 3 7 16 3 13 280 I. Egészségügy 1 1 1 2 1 6 III. Szociális 1 1 2 4 IV. Pedagógia 1 1 2 IX. Gépészet 1 1 V. Képző-és iparművészet 2 2 VII. Bányászat 1 1 VIII. Épületgépészet 1 1 XI. Villamosipar és elektronika 2 2 XIII. Informatika 1 1 1 5 8 XIV. Vegyipar 1 1 XV. Vegyész 1 1 XVI. Építőipar 1 1 XVII. Könnyűipar 1 1 XVIII. Faipar 1 1 XXII. Közlekedésgépész 2 2 XXIV. Közgazdaság 1 3 1 5 XXV. Ügyvitel 1 1 2 4 XXVI. Kereskedelem 1 1 1 4 1 8 XXVII. Vendéglátóipar 1 1 1 2 1 6 XXVIII. Turisztika 2 2 XXX. Szépészet 1 1 XXXI. Mezőgazdasági gépész 1 1 XXXIII. Mezőgazdaság 1 1 1 3 XXXIV. Kertészet és parképítés 1 1 XXXV. Földmérés 1 1 XXXVI. Élelmiszeripar 1 1 XXXVIII. Rendészet 1 1 1 3 Szakközépiskola-összesen 7 8 5 39 1 0 2 4 1 3 70 Mindösszesen 14 35 16 229 4 3 9 20 4 16 350 Sziget vár Össze sen
8 Az alábbi mátrix az egyes tankerületek iskolái által kínált szakmacsoportok és ágazatok, valamint az adott tankerületre vonatkozó stratégiák és projektek közötti megfelelőség kapcsolatát mutatja be. Az ábrát a következőképp kell értelmezni: Igen: a tankerület által kínált szakmacsoport/ágazat megfelel a stratégiák és/vagy a projektek által igényelt végzettségnek. Nem: a tankerület által kínált szakmacsoport/ágazat nem felel meg a stratégiák és/vagy a projektek által igényelt végzettségnek. Potenciális: a tankerület által kínált szakmacsoport/ágazat közvetetten felel meg a stratégiák és/vagy a projektek által igényelt végzettségnek. Az Építészet szakmacsoport és Építőipar ágazat igen-igen megfeleltetéssel szerepel mindegyik járásban/tankerületben, mivel a projektek megvalósítása alatti építési kivitelezések mindegyik járásban/tankerületben szakképzett munkaerőt igényelnek. A be nem sorolható projektek Megyei szint néven egy darabbal a potenciális-potenciális cellában találhatók. Stratégia - igen 11 5 41 Stratégia - potenciális 5 13 7 Stratégia - nem 20 10 10 Projekt - nem Projekt - potenciális Projekt - igen 1. ábra: Az egyes tankerületek által kínált szakmacsoportok és ágazatok, valamint az adott tankerületre vonatkozó stratégiák és projektek közötti megfelelőség kapcsolata Az ábra alapján elmondható, hogy a különböző tankerületekben található szakmacsoportokhoz és szakközépiskolai ágazatokhoz kapcsolódó képzések körülbelül egyharmada (41 db) megfelel mind a stratégiáknak, mind pedig a projekteknek. A képzések körülbelül 16%-a nem felel meg sem a stratégiák, sem pedig a projektek prioritásainak; körülbelül 10%-uk pedig közvetetten felel meg a projekteknek és a stratégiáknak (potenciális).
Az alábbi táblázat a fenti mátrix alapadatait tartalmazza. Megmutatja, hogy a szakmacsoportok és szakközépiskolai ágazatok, melyeket az adott tankerület szakképző iskolái képesek biztosítani, megfelelnek-e a területi stratégiák és projektek által igényelt végzettségeknek. Amennyiben az iskolai képzések megfelelnek a stratégiáknak és/vagy projekteknek, igen besorolást; amennyiben azok nem felelnek meg, nem besorolást kaptak. Amennyiben az adott képzés közvetetten felel meg a stratégiáknak és/vagy projekteknek, az potenciális besorolást kapott. 4. táblázat: A tankerületi kínálat és a stratégia-projektmegfelelés mátrixának alapadatai Iskolai megfelelés projekteknek Iskolai megfelelés stratégiának igen nem potenciális Összesen igen 41 11 5 57 Bóly 5 5 9. Építészet 1 1 18. Vendéglátás-turisztika 1 1 20. Mezőgazdaság 1 1 XXVII. Vendéglátóipar 1 1 XXXIII. Mezőgazdaság 1 1 Komló 4 1 5 5. Gépészet 1 1 6. Elektrotechnika-elektronika 1 1 9. Építészet 1 1 13. Közlekedés 1 1 VII. Bányászat 1 1 Mohács 4 4 9. Építészet 1 1 18. Vendéglátás-turisztika 1 1 21. Élelmiszeripar 1 1 XXVII. Vendéglátóipar 1 1 Pécs 15 9 4 28 1. Egészségügy 1 1 2. Szociális szolgáltatások 1 1 3. Oktatás 1 1 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 1 1 5. Gépészet 1 1 6. Elektrotechnika-elektronika 1 1 7. Informatika 1 1 9. Építészet 1 1 10. Könnyűipar 1 1 11. Faipar 1 1 12. Nyomdaipar 1 1 13. Közlekedés 1 1 18. Vendéglátás-turisztika 1 1 20. Mezőgazdaság 1 1 I. Egészségügy 1 1 III. Szociális 1 1 IV. Pedagógia 1 1 IX. Gépészet 1 1 V. Képző-és iparművészet 1 1 VIII. Épületgépészet 1 1 XI. Villamosipar és elektronika 1 1 XIII. Informatika 1 1 XVI. Építőipar 1 1 XVII. Könnyűipar 1 1 XVIII. Faipar 1 1 XXVII. Vendéglátóipar 1 1 XXVIII. Turisztika 1 1 XXXV. Földmérés 1 1 Sásd 1 1 18. Vendéglátás-turisztika 1 1 9
10 Iskolai megfelelés projekteknek Iskolai megfelelés stratégiának igen nem potenciális Összesen Sellye 3 3 20. Mezőgazdaság 1 1 XXXI. Mezőgazdasági gépész 1 1 XXXIII. Mezőgazdaság 1 1 Siklós 5 5 18. Vendéglátás-turisztika 1 1 20. Mezőgazdaság 1 1 21. Élelmiszeripar 1 1 XXXIV. Kertészet és parképítés 1 1 XXXVI. Élelmiszeripar 1 1 Szentlőrinc 2 2 20. Mezőgazdaság 1 1 XXXIII. Mezőgazdaság 1 1 Szigetvár 2 1 1 4 5. Gépészet 1 1 9. Építészet 1 1 18. Vendéglátás-turisztika 1 1 21. Élelmiszeripar 1 1 nem 10 20 10 40 Bóly 2 2 2 6 2. Szociális szolgáltatások 1 1 11. Faipar 1 1 III. Szociális 1 1 XIII. Informatika 1 1 XXV. Ügyvitel 1 1 XXVI. Kereskedelem 1 1 Komló 6 7 4 17 1. Egészségügy 1 1 2. Szociális szolgáltatások 1 1 7. Informatika 1 1 10. Könnyűipar 1 1 11. Faipar 1 1 15. Közgazdaság 1 1 16. Ügyvitel 1 1 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 1 1 18. Vendéglátás-turisztika 1 1 20. Mezőgazdaság 1 1 I. Egészségügy 1 1 III. Szociális 1 1 XIII. Informatika 1 1 XXIV. Közgazdaság 1 1 XXV. Ügyvitel 1 1 XXVI. Kereskedelem 1 1 XXVII. Vendéglátóipar 1 1 Mohács 2 3 5 5. Gépészet 1 1 7. Informatika 1 1 11. Faipar 1 1 XIII. Informatika 1 1 XXXVIII. Rendészet 1 1 Pécs 2 2 16. Ügyvitel 1 1 XXXVIII. Rendészet 1 1 Pécsvárad 2 1 3 18. Vendéglátás-turisztika 1 1 21. Élelmiszeripar 1 1 XXXVIII. Rendészet 1 1 Siklós 3 3 3. Oktatás 1 1 7. Informatika 1 1
11 Iskolai megfelelés projekteknek Iskolai megfelelés stratégiának igen nem potenciális Összesen IV. Pedagógia 1 1 Szigetvár 3 1 4 2. Szociális szolgáltatások 1 1 7. Informatika 1 1 15. Közgazdaság 1 1 XXIV. Közgazdaság 1 1 potenciális 7 5 13 25 Bóly 1 1 I. Egészségügy 1 1 Megyei szint 1 1 (üres) 1 1 Mohács 1 3 4 1. Egészségügy 1 1 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 1 1 I. Egészségügy 1 1 XXVI. Kereskedelem 1 1 Pécs 5 5 1 11 8. Vegyipar 1 1 15. Közgazdaság 1 1 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 1 1 19. Egyéb szolgáltatások 1 1 XIV. Vegyipar 1 1 XV. Vegyész 1 1 XXII. Közlekedésgépész 1 1 XXIV. Közgazdaság 1 1 XXV. Ügyvitel 1 1 XXVI. Kereskedelem 1 1 XXX. Szépészet 1 1 Siklós 2 2 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 1 1 XXVII. Vendéglátóipar 1 1 Szigetvár 6 6 1. Egészségügy 1 1 10. Könnyűipar 1 1 11. Faipar 1 1 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 1 1 I. Egészségügy 1 1 XXVI. Kereskedelem 1 1 Összesen 58 36 28 122 A Sásd, Sellye és Szentlőrinc tankerületekben megjelenő szakmacsoport és szakközépiskolai ágazat szerinti képzési kapacitás 100%-ban megfelel a stratégiák és a projekttervezetek prioritásainak. Például Sellye tankerületben a szakképző iskola egy szakmacsoport (20. Mezőgazdaság) és két szakközépiskolai ágazat (XXXI. Mezőgazdasági gépész, XXXIII. Mezőgazdaság) oktatására képes; ezek megfelelnek a projekteknek (A Mezőgazdaság, CA Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása) és a stratégiák prioritásainak (Agrár, élelmiszeripar, helyi termelés) egyaránt. A 100%-os megfelelést az is magyarázza, hogy ezekben a tankerületekben viszonylag kevés számú szakmacsoport és szakközépiskolai ágazat képzésére képesek a szakképző iskolák. Pécs tankerületben például 19 különböző szakmacsoport és 22 különböző szakközépiskolai ágazat oktatására képesek a szakképző iskolák. Az összesen 41 féle képzés közül 15 db olyan, amely megfelel mind a stratégiák mind pedig a projekttervezetek prioritásainak. A legnagyobb számban (összesen 7 db képzés) Komló tankerületben találhatóak olyan szakmacsoport szerinti vagy szakközépiskolai ágazat szerinti képzések, amelyek nem felelnek meg sem a stratégiák, sem pedig a projektek prioritásainak.
Fontos továbbá kiemelni, hogy vannak olyan stratégiai és projekttervezetek szerinti prioritások, amelyekhez kapcsolódóan nem jelenik meg képzés az adott tankerület szakképző iskoláiban. Ezeket a prioritások az alábbi táblázatban félkövér betűtípussal emeltük ki: 5. táblázat: A stratégiák, a projekttervezetek prioritásai és a képzési kapacitás összevetése tankerületi szinten 12 Tankerület 1 Bóly 2 3 Komló Mohács 4 Pécs Projektek nemzetgazdasági ágak A, C, CA, CK, D, E, I, Q A, C, CA, CB, CC, CE, CK, D, E, F, I A, C, CA, D, E, H, I A, C, CE, CK, CL, D, E, G, H, I, M, P Megyei stratégiai, valamint Pécs prioritás Agrár, élelmiszeripar, turizmus, logisztika Bányászat, környezetipar, gépipar Agrár, élelmiszeripar, turizmus, logisztika Környezet, energetika, gépipar, elektronika, kreatív ipar, infokommunikáció, egészségipar, kultúra, turizmus, logisztika, oktatás, szociálisegészségügy, közszolgáltatások, helyi termelés OKJ-s szakmacsoportok 2. Szociális szolgáltatások 9. Építészet 11. Faipar 18. Vendéglátás-turisztika 20. Mezőgazdaság 1. Egészségügy 2. Szociális szolgáltatások 5. Gépészet 6. Elektrotechnika-elektronika 7. Informatika 9. Építészet 10. Könnyűipar 11. Faipar 13. Közlekedés 15. Közgazdaság 16. Ügyvitel 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 18. Vendéglátás-turisztika 20. Mezőgazdaság 1. Egészségügy 5. Gépészet 7. Informatika 9. Építészet 11. Faipar 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 18. Vendéglátás-turisztika 21. Élelmiszeripar 1. Egészségügy 2. Szociális szolgáltatások 3. Oktatás 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 5. Gépészet 6. Elektrotechnika-elektronika 7. Informatika 8. Vegyipar 9. Építészet 10. Könnyűipar 11. Faipar 12. Nyomdaipar 13. Közlekedés 15. Közgazdaság 16. Ügyvitel 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 18. Vendéglátás-turisztika 19. Egyéb szolgáltatások Képzési kapacitás Szakközépiskolai ágazat I. Egészségügy III. Szociális XIII. Informatika XXV. Ügyvitel XXVI. Kereskedelem XXVII. Vendéglátóipar XXXIII. Mezőgazdaság I. Egészségügy III. Szociális VII. Bányászat XIII. Informatika XXIV. Közgazdaság XXV. Ügyvitel XXVI. Kereskedelem XXVII. Vendéglátóipar I. Egészségügy XIII. Informatika XXVI. Kereskedelem XXVII. Vendéglátóipar XXXVIII. Rendészet I. Egészségügy III. Szociális IV. Pedagógia IX. Gépészet V. Képző-és iparművészet VIII. Épületgépészet XI. Villamosipar és elektronika XIII. Informatika XIV. Vegyipar XV. Vegyész XVI. Építőipar XVII. Könnyűipar XVIII. Faipar XXII. Közlekedésgépész XXIV. Közgazdaság XXV. Ügyvitel XXVI. Kereskedelem XXVII. Vendéglátóipar XXVIII. Turisztika XXX. Szépészet
13 Tankerület Projektek nemzetgazdasági ágak Megyei stratégiai, valamint Pécs prioritás OKJ-s szakmacsoportok Képzési kapacitás Szakközépiskolai ágazat 20. Mezőgazdaság XXXV. Földmérés XXXVIII. Rendészet 5 6 Sásd 7 Sellye 8 Siklós 9 10 Pécsvárad Szentlőrinc Szigetvár Megyei Megyei szint C, CA, CK, D, I CA, CK, D, I, M, Q A, C, CA, D, E, I, M, Q CA, D, E, I, Q A, C, D CG, D, E, H, I A, CA, CG, CK, D, E, H, I, N, Q, W Bányászat, környezetipar, gépipar Agrár, élelmiszeripar, helyi termelés, gépipar, turizmus Agrár, élelmiszeripar, helyi termelés, gépipar, turizmus Agrár, élelmiszeripar, turizmus, logisztika Agrár, élelmiszeripar, helyi termelés, gépipar, turizmus Agrár, élelmiszeripar, helyi termelés, gépipar, turizmus 18. Vendéglátás-turisztika 21. Élelmiszeripar 18. Vendéglátás-turisztika 20. Mezőgazdaság 3. Oktatás 7. Informatika 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 18. Vendéglátás-turisztika 20. Mezőgazdaság 21. Élelmiszeripar XXXVIII. Rendészet XXXI. Mezőgazdasági gépész XXXIII. Mezőgazdaság IV. Pedagógia XXVII. Vendéglátóipar XXXIV. Kertészet és parképítés XXXVI. Élelmiszeripar 20. Mezőgazdaság XXXIII. Mezőgazdaság 1. Egészségügy 2. Szociális szolgáltatások 5. Gépészet 7. Informatika 9. Építészet 10. Könnyűipar 11. Faipar 15. Közgazdaság 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 18. Vendéglátás-turisztika 21. Élelmiszeripar I. Egészségügy XXIV. Közgazdaság XXVI. Kereskedelem A táblázat alapján Sásd tankerületben található a legtöbb olyan stratégiai és projekttervezetek szerinti prioritás, melyekhez kapcsolódóan a tankerületben nincs képzési kapacitás. Emellett Pécsvárad tankerületben csak néhány ponton van átfedés a stratégiai prioritások, a projekttervek prioritásai és a tankerület szakképző iskolái képzési kapacitása között. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy ilyen esetekben a megoldás nem feltétlenül az iskolák képzési kínálatának átszervezése, hanem annak a lehetőségnek a biztosítása, hogy az adott prioritáshoz kapcsolódóan valamelyik közeli, szomszédos tankerület iskolájában biztosított legyen a szakképzés. A szakképző iskolák képzési kínálatának kialakításánál a felsoroltakon túl fontos szem előtt tartani az iskolák felszereltségét, azok elérhetőségét, a kollégiumi ellátottságot, valamint a gyakorlati képzőhelyek rendszerét.
14 2. A kereslet várható változása 2.1 A stratégiákból összesíthető munkaerő-piaci igények összefoglalása A stratégiák alapján fontosnak tekinthető gazdasági ágazatok köre kissé széles, de sok átfedést és kapcsolódást tartalmaznak. Az egyes ágazatok fejleszthetősége és várható tényleges fejlődése sok, előre nem látható tényezőtől (pl.: a befektetési hajlandóságtól, néhány tervezett, nagy jelentőségű projekt megvalósításától stb.) függ. Fontos az is, hogy több terület csak egymással összhangban fejleszthető, valamint sok átfedés, együttműködési lehetőség rejlik az ágazatok között. A következő táblázat a stratégiák szerint kiemelkedő gazdasági ágazatokat sorolja fel (sorok szerint a legjelentősebbektől kezdve). 6. táblázat: A stratégiák szerint a jövőben kiemelkedő munkaerő-piaci igényű ágazatok gépipar agrárium élelmiszeripar, helyi termelés, helyi termékek környezetipar energetika kultúra, kulturálisipar, kreatív ipar Összesített munkaerő-piaci igények elektronika, elektrotechnika információs és kommunikációs technológiák egészségipar logisztika turizmus oktatás, szociális, egészségügyi közszolgáltatások A stratégiák, a megye legjobban fejlődő cégei és a befektetői érdeklődés alapján egyértelműnek tűnik a gép- és villamos ipari, elektronikai ipari ágazatok fontossága, valamint a minden területhez kapcsolódó és önmagában is kitörési pontként kezelhető IKT szektor jelentősége. A jelentősebb ipari fejlesztések és a térségi kapcsolatok, Pécs regionális szerepei megkövetelik a kapcsolódó logisztikai feltételrendszer fejlesztését is. A környezetipar önálló fejlődési ágazat, de a fejlesztések jelentős része erősen gépipari kötődésű is, valamint jelentős az elektronikai és informatikai kapcsolódás. Tágabb értelmezésben a környezetfejlesztés, mint városfejlesztés, épített és zöld környezet fejlesztése (Smart Cityfejlesztések) rendkívül széles spektrumon kínál innovatív lehetőségeket. A vidék szempontjából az agrárium, a hozzá kapcsolódó helyi mezőgazdasági termékelőállítás fejlesztése és a termékek feldolgozása bír nagy jelentőséggel, mint lakosságmegtartó és a települések önfenntartó-képességét fejlesztő tényezők. E területek fejlődése szempontjából is fontos az infrastruktúra és a logisztika összehangolt fejlesztése a lépték természetesen az alapok arányaihoz illesztendő. A helyi termék, a vidéki termelési kultúra és szolgáltatások szorosan kapcsolódnak a vidékturizmus és a városi turizmus fizikai és kulturális termék-ellátásához is. Ez utóbbi pedig az önálló termékek révén is fejleszthető kulturális-kreatív termékfejlesztéssel is összefügg. A energetika jellegénél fogva kötődik a gépiparhoz és a villamos-iparhoz is (pl.: megújuló energiák hasznosítása, hulladékok energetikai hasznosítása).
Az egészségipar szerepe részben a megyei lakosság öregedési tendenciája miatt erősödik, másrészt e szolgáltatások termékként (egészségturizmus, regionális-térségi egészségügyi ellátási funkciók, egészségügyi közép-és felsőfokú képzés) is növekvő jelentőségűek. A kutatás-fejlesztési eredmények révén a magas tudásigényű innovációk fontosak, mivel jelenleg a megyében igen alacsony a megtermelt hozzáadott érték-előállítás. Az innovatív megoldások részben a kreatív iparhoz is kapcsolódhatnak. A fejlesztési területek mindegyike tekintetében állítható, hogy a 2020-ig tartó fejlesztések várhatóan minőségi-technológiai előrelépést is jelentenek az adott területen. A területek többsége eleve technológia- és tudásigényes, ami növekvő követelményeket támaszt a duális képzés rendszerével szemben (technológiai és tudáságazatok). Más területeken, mint pl.: a helyi termékelőállítás, turizmus, a létező tudás- és kínálathiányok, minőségi hiányok pótlása jelent kiemelt feladatot. Mindenképpen azzal kell számolni, hogy a piaci követelmények jelentősen nőnek az előttünk álló időszakban. Nem szerepel a stratégiai ágazatok közt a könnyűipar, mint hagyományosan alacsony hozzáadott értékű ágazat. Ez annyit jelent, hogy e területeken elsősorban szociális megközelítéssel, foglalkoztatási céllal várható támogatás, főként a hátrányos helyzetű lakosság munkába állíthatósága érdekében. A versenyszférában az alacsony hozzáadott értékű termékek, szolgáltatások piacán általában arra kell törekedni, hogy a kínálat ne a termékpaletta alsó-középső zónájában, hanem az innovációt, tudást, minőséget tartalmazó felső minőségi kategóriában helyezkedjen el, mivel ekkor képes a fennmaradáson felül a fejlődés előmozdítására. (Azaz a tömegképzés helyett minőségi képzésre kell törekedni pl.: a textiliparban, bőr- és cipőiparban, a szakács- és pincérképzésben, kerámia-, bútoriparban stb.). Nem jelenik meg a stratégiai ágazatok közt az építőipar sem, azonban a stratégiai területeken és a településfejlesztésben várható fejlesztések jelentős építőipari kapacitásokat is igényelnek. Növeli ezt az igényt a paksi atomerőmű fejlesztését célzó beruházás is, amely részben munkát ad baranyai építőipari cégeknek is, részben keresletet generál közvetlenül a munkavállalók körében is. A képzés terén ezt a szempontot is figyelembe kell venni. 15 2.2 A projekttervezetekből levezethető 2015-2020-as munkaerőigények A következő évek munkaerőigényeinek meghatározásához a megyében tervezett beruházási tervek ismerete szükséges. Ezeket az ötleteket azonban óvatosan szükséges kezelni, mert számos, előre nem látható tényező befolyásolhatja megvalósulásukat. Előfordulhat, hogy egy részük nem, vagy nem olyan formában valósul meg, mint tervezték, valamint az is, hogy további beruházások érkeznek térségünkbe, melyekről jelenleg még nincs értesülésünk, így a tervezetek sem tartalmazhatják. A rendelkezésünkre álló információk alapján azonban az látható, hogy a megyei szereplők nagyszámú beruházásban gondolkodnak 2020-ig. Feltételezzük, hogy ágazati és nagyságrendi tekintetben a felméréshez hasonló összetételű, többnyire pályázatokhoz kötődő fejlesztésekre kerül sor, ezek munkaerőigényének becslését végeztük el. A következő tényezőkről rendelkezünk információval az egyes projektekről: projektgazda, rövid tartalom, becsült beruházási összeg. A projektgazda és a bruttó beruházási összeg egyes helyeken hiányzott; továbbá egyes projektötleteket nem tudtunk egyértelműen nemzetgazdasági ágba sorolni (információhiány vagy több nemzetgazdasági ág érintése okán, így lehet az, hogy a C Feldolgozóipar összességére és annak ágazataira vonatkozóan is kaptunk értékeket). A következő táblázat tartalmazza a projektek főbb információit:
16 7. táblázat: A tervezett megyei projektcsoportok fő számai Operatív Program Darab Tervezett bruttó beruházási összeg TOP-csoportok 70 kb. 37 milliárd Ft GINOP-csoportok 138 kb. 63 milliárd Ft EFOP-csoportok 14 kb. 6 milliárd Ft KEHOP-csoportok 11 kb. 89 milliárd Ft IKOP-csoportok 8 kb. 32 milliárd Ft MAHOP- és VP-csoportok 14 kb. 23 milliárd Ft Összesen 255 kb. 250 milliárd Ft Módszertan A projektek feldolgozása során a következő kódokat készítettük: projekttípusok saját besorolás az építés százalékának meghatározásához, pl.: az infrastruktúra-fejlesztési témájú projektek esetén 80%-os építéssel kalkuláltunk. adott nemzetgazdasági ág munkahely-generáló hatása (1 fő munkahely teremtéséhez szükséges beruházási összeg; illetve adott beruházási összeg hány munkahelyet teremt) saját kalkuláció, az elmúlt években és a közeljövőben tervezett magyarországi projektek alapján határoztuk meg az értékeket. adott nemzetgazdasági ágban az alkalmazásban állók nemek szerinti megoszlása a KSH Munkaerő-piaci Tükör 2012 c. kiadványának országos átlagát használtuk fel. multiplikátor egyes ágazatok esetében a beruházások megvalósulása utáni munkaerőigényeket multiplikátorral szoroztuk fel. Ezen ágak a stratégiákban prioritásként jelennek meg, illetve általunk is húzóágaknak ítéltettek, továbbá azt a célt is szolgálják, hogy jelezzük, mely nemzetgazdasági ág irányába kell elmozdulni Baranya gazdaságának. adott nemzetgazdasági ágban a foglalkoztatottak végzettség szerinti megoszlása, melyből csak az OKJ-s és szakközépiskolai értékeket vettük figyelembe saját kalkuláció 2016-ra a 2001. és 2011. évi népszámlálás A foglalkoztatottak legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemzetgazdasági ág szerinti adatai alapján. A projekttervezetekből levezethető munkaerőigény kiszámításának módszertanát a következő ábra tartalmazza, melynek szöveges magyarázata alább található.
17 Projekttípusba sorolás (építési % szerint) Projekt / Projektcsoport Nemzetgazdasági ágba sorolás Beruházási összeg x Építési % = Építés összege Építés összege Munkahely-generáló hatás (Ft/fő) = Építőipar részéről igényelt munkaerő Beruházási összeg Munkahely-generáló hatás (Ft/fő) * Multiplikátor = Adott ngi ágban teremtett munkahely Figyelembe véve: - építőiparban alkalmazottak végzettség szerinti megoszlását (OKJ: 53,35%; Szkp: 12,3%) - nemek megoszlása (Férfi: 93,48%; Nő: 6,52%) Figyelembe véve: - adott nemzetgazdasági ágban alkalmazottak végzettség szerinti megoszlását - nemek megoszlása 2. ábra: A projektek által igényelt munkaerő számítása során alkalmazott módszer Zöld háttér: projekt megvalósítása alatt Kék háttér: projekt megvalósítása után (működés) A könnyebb kezelhetőség érdekében a hasonló típusú projektötletek részére csoportokat alkottunk (pl. a tíznél is több ivóvízminőség-javítási célú beruházást egy csoportba soroltuk). Ezután a projektcsoportokat egyszerre kétféle besorolással láttuk el: projekttípusba és nemzetgazdasági ágba soroltuk, ezzel megkülönböztettük a projektek megvalósítás alatti (az építőipart érintő) és megvalósítás utáni (működési) munkaerőigényét. A projekttípusok azt a célt szolgálják, hogy segítségükkel megállapítsuk, az adott projekt előreláthatólag hány százalékban tartalmaz építési elemeket. A nemzetgazdasági ág pedig azt a területet jelöli, melyben a projektek a megvalósulásuk után működni fognak. A projekttípusok által meghatározott építési százalék és a beruházási összeg szorzata adta meg az építés összegét. A kapott összeget elosztottuk az F Építőipar nemzetgazdasági ágra meghatározott munkahelyteremtő hatással, és megkaptuk, hogy hány fő szükséges a projekt építési kivitelezéséhez az építőipar részéről és hogy ebből nemek szerinti megbontásban hány fő OKJ-s, illetve szakközépiskolai végzettségű (8. táblázat).
18 8. táblázat: Az építőipar által igényelt munkaerő a projekttervezetek megvalósításához (fő) Végzettség OKJ Szakközép Férfi 3351 777 Nő 228 43 Összesen 3579 820 Összesen 4399 Nem meglepő, hogy az építőipari szakmák jellegéből adódóan lényegesen nagyobb férfi munkaerőigényt generál az építőipar, mint nőit. A projekttervezetek megvalósulása utáni működési munkaerőigény kiszámítása is hasonló módszerrel történt. A projekttervezet bruttó beruházási költségéből az adott nemzetgazdasági ágra vonatkozó munkahely-generáló hatás segítségével megkaptuk, hogy az adott nemzetgazdasági ágban előreláthatólag hány munkahely létesül a projekt megvalósulása után. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a nemzetgazdasági ágak közé beiktattunk két technikai besorolást is: a 20 millió Ft alatti kisprojekteket egy-egy csoportba soroltuk. A projektötlet-szintű számításnál olyan alacsony beruházási költséggel szerepelnek, hogy önmagukban nem generáltak volna munkahelyeket, összességében azonban számolhatunk a munkahelyteremtő hatásukkal. Így bár nem az érintett nemzetgazdasági ágban, mégis megjelennek (a nemek és végzettség szerinti megoszlást 50-50%-ra állítottuk); X-szel jelöltük azon projekteket, melyek nem generálnak munkahelyeket, ezek jellemzően infrastrukturális, felújítási jellegű projekttervezetek, így az összesítő táblában is 0 értékkel szerepel ez a kategória. Tehát a fentiek alapján kapott teremtett munkahely-számot korrigáltuk a multiplikátorral (lásd fent), és figyelembe véve az adott nemzetgazdasági ágra jellemző nemés végzettség-arányokat, megkaptuk, hogy előreláthatólag hány munkahely jön létre az egyes nemzetgazdasági ágakban, és az milyen végzettséget igényel. Ezt az eredményt szemlélteti a 9. táblázat. 9. táblázat: Projektek által generált munkahelyek száma nem és végzettség szerinti bontásban (fő) Férfi Nő Összesen Nemzetgazdasági ág Szakközéközéközésen Szak- Szak- Össze- OKJ OKJ OKJ A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 262 123 118 37 380 160 540 B Bányászat, kőfejtés 0 0 0 0 0 0 0 C Feldolgozóipar 117 52 69 31 186 83 269 CA élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 308 157 208 94 516 251 767 CB textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása 11 5 7 2 18 7 25 CC fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 30 13 18 8 48 21 69 CD kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 0 0 0 0 0 0 0 CE vegyi anyag, termék gyártása 9 4 5 2 14 6 20
19 Férfi Nő Összesen Nemzetgazdasági ág Szakközéközéközésen Szak- Szak- Össze- OKJ OKJ OKJ CF gyógyszergyártás 0 0 0 0 0 0 0 CG gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 2 0 1 0 3 0 3 CH fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 0 0 0 0 0 0 0 CI számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 0 0 0 0 0 0 0 CJ villamos berendezés gyártása 0 0 0 0 0 0 0 CK gép, gépi berendezés gyártása 648 127 170 78 818 205 1023 CL járműgyártás 2 1 1 1 3 2 5 CM egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása 0 0 0 0 0 0 0 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 28 26 9 8 37 34 71 E Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, 45 17 14 5 59 22 81 szennyeződésmentesítés F Építőipar 1 0 0 0 1 0 1 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 1 1 1 1 2 2 4 H Szállítás, raktározás 42 23 15 8 57 31 88 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 112 78 171 113 283 191 474 J Információ, kommunikáció 0 0 0 0 0 0 0 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 0 0 0 0 0 0 L Ingatlanügyletek 0 0 0 0 0 0 0 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 17 31 21 42 38 73 111 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 23 13 17 11 40 24 64 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 0 0 0 0 0 0 0 P Oktatás 6 4 20 13 26 17 43 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 6 8 27 34 33 42 75 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő 0 0 0 0 0 0 0 S Egyéb szolgáltatás 0 0 0 0 0 0 0 W Kisprojektek 13 13 13 13 26 26 52 X Irreleváns 0 0 0 0 0 0 0 Összesen 1683 696 905 501 2588 1197 3785 3. A kínálat várható változása 3.1 A munkaerő-piaci kínálat becslése a 2019-2020-as évekre Jelen tanulmány a 2016/2017-es tanév szakiskolai és szakközépiskolai beiskolázási követelményeit a gazdaság és a demográfia oldaláról közelíti meg.
Az előző fejezetben összefoglalt projekttervezetek várhatóan kb. 2016-2022 között valósulhatnak meg, a működési szakaszba előreláthatólag 2019-2020-tól léphetnek. A projektek kivitelezésében közreműködő építőipari igényeket a jelenleg is alkalmazásban állók 1 (kb. 3.400 fő) tudják teljesíteni, mely állományhoz számításaink szerint 2014-2016 között további kb. 300 fő 9. Építészet szakmacsoportú szakiskolai tanuló csatlakozhat. A 2016/2017-es tanévben beiratkozó tanulók közül a legtöbben 3, illetve 4 évig végzik tanulmányaikat, valamint figyelembe vettük az 1-2 éves ráképzéseket is. Tehát a 2016/2017-es tanévben beiratkozók végzési éve 2017-től kezdődően egészen 2020-ig terjedhet. Így a tervezett projektek működési szakaszba lépése nagyrészt megegyezik a 2016/2017-ben beiratkozó tanulók végzésével. 20 Módszertan A kereslet és kínálat összevezetése során a következő adatsorokat készítettük elő: rendelkezésre állt a 2014-ben alkalmazásban állók 2 létszáma nemzetgazdasági ág megbontásban ezt tájékoztató értéknek tekintettük, a számítások nem tartalmazták az adatokat; előrejelzést készítettünk 2016-ra az alkalmazásban állók számáról, szintén nemzetgazdasági ág megbontásban ehhez a KSH 2001-es és 2011-es A foglalkoztatottak legmagasabb befejezett iskolai végzettség és nemzetgazdasági ág szerint adatait használtuk fel ezt is tájékoztató értéknek tekintettük, a számítások nem tartalmazták az adatokat; rendelkezésre állt a 2014-es évre vonatkozó regisztrált/nyilvántartott álláskeresők száma, melyből az OKJ-s végzettséggel rendelkezőket nemzetgazdasági ágba soroltuk, a szakközépiskolai végzettségűek kalkulálásához pedig az OKJ-s végzettségűek nemzetgazdasági ágakon belüli megoszlását és a 2009-2013-as években a regisztrált álláskeresőkön belül a feltételezett középfokú végzettségűek átlagos arányát vettük figyelembe; a megyei korfa alapján előrejelzést készítettünk a várhatóan 2016-2020 között nyugdíjba vonulók számáról, mely adatokból csak a szakiskolai és szakközépiskolai végzettségűekkel kalkuláltunk. Az adott nemzetgazdasági ágon belüli végzettségek arányának megállapításához is a feljebb említett KSH-adatokat használtuk fel, mely nemzetgazdasági ág megbontást is tartalmaz. a szakiskolai és szakközépiskolai tanulók végzési és egyben munkaerőpiacra kerülésének évéhez felhasználtuk a 2013/2014-es és 2014/2015-ös tanévben első évfolyamra beiratkozók tényszámait, a 2015/2016-os tanévre vonatkozóan a korábbi évek alapján becsléssel határoztuk meg a tanulószámokat, a 2016/2017-es tanévre pedig az általunk számolt keretszámokkal dolgoztunk. Az egyes végzettségek megszerzése különböző időszükséglettel bír (1-4 év), a tervezett végzési év meghatározásánál ezt is figyelembe vettük. az összevezetésnél felhasználtuk a tervezett projektek által generált munkaerőigényeket (nemzetgazdasági ág és végzettség szerinti megbontásban), melynek eredménye az előző fejezetben található. lemorzsolódással nem számoltunk. A kb. 30%-os lemorzsolódási mértéket a túltervezés kompenzálja. 1 A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. 2 A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai.
feltételeztük, hogy a külföldre történő munkavégzés célú elvándorlás 2020-ra megáll, illetve mértéke akkor már megegyezik a visszatérők mértékével. 3 Előzetesen meg kell jegyeznünk, hogy az egyes nemzetgazdasági ágakra kapott eredmények átfedésben lehetnek egymással, ugyanis a számításokat több nehezítő tényező is befolyásolta. A munkaerő-piaci keresletet a gazdaság oldaláról nemzetgazdasági ágak szerinti megbontásból közelítettük meg (19 fő ággal dolgoztunk, ezen belül a C Feldolgozóipart alábontottuk, ez 13 ágazatot ölel fel). A munkaerő-piaci kínálat ezzel szemben szakiskolai szakmacsoportokból (22 db) és szakközépiskolai ágazatokból (38 db) tevődik össze, melyek között vannak átfedések, illetve könnyen megfeleltethetők egymásnak (pl.: Szakmacsoport: 21. Élelmiszeripar; Ágazat: XXXVI. Élelmiszeripar; Nemzetgazdasági ág: CA Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása), valamint vannak nehezebben besorolható területek, melyek több nemzetgazdasági és szakközépiskolai ágazathoz, szakmacsoporthoz is kapcsolódhatnak. Továbbá az ugyanazzal a szakmával, végzettséggel rendelkező fiatal több nemzetgazdasági ágban is elhelyezkedhet, pl.: a pénzügyi-számviteli ügyintéző nem csak könyvelőirodában, hanem gépipari vállalatnál vagy akár a közszférában is dolgozhat. Mindezeken felül nem állnak rendelkezésre olyan statisztikák, melyek kellő részletezettséggel és pontossággal írnák le Baranya megyét, így esetenként pl. országos átlagokkal, korábbi évek adatai alapján feltételezett arányokkal számoltunk. 21 A kereslet és kínálat összevezetésének módszertanát a következő ábra tartalmazza, melynek szöveges magyarázata alább található. Az alkalmazásban állók számát csupán tájékoztatási céllal jelenítettük meg táblázatainkban, az eredményre ezen számok nincsenek hatással. Azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a gazdaság és a munkaerőpiac elemzésünk kezdetéig (2016-ig) a korábbi évekhez hasonlóan kiegyenlítődik.ezt a feltételezést az indokolja, hogy a korábbi évek termelékenység-emelkedése és a foglalkoztatottak számának csökkenése kiegyenlítette egymást, a GDP stagnált. (Struktúraváltozásból és beruházásnövekedésből származó növekedés nem volt, a beruházások az alacsony hatékonysággal kihasznált pályázati forrásokhoz kapcsolódtak.) 2016-tól kezdődően nemzetgazdasági ág és szakiskolai-szakközépiskolai bontásban az adott évekre összesítettük a nyugdíjba vonulók (munkaerőpiacról kikerülők, így csökkentő tétel), végzős diákok (munkaerőpiacra bekerülők, növelő tétel), nyilvántartott álláskeresők (a munkaerőpiac szempontjából kínálatként, így növelő tételként jelennek meg) egyenlegét. A nyilvántartott álláskeresők esetében azzal számoltunk, hogy kb. 30%-uk tudna visszalépni a munkaerőpiacra, ezt a mértéket több évre osztottuk szét. 3 Nem rendelkezünk megfelelő adatokkal a külföldön történő munkavállalásról, melyeket alapul vehetnénk. Az egészségügyi-szociális és a vendéglátó szakmák esetében érzékelhető pregnánsan a külföldi munkavállalás hatása, mivel a képzésre jelentkezés nagyságrendileg meghaladja a hazai igényeket, illetve a végzettek nem itthon helyezkednek el.
22 Alkalmazásban állók száma 2014-tény, 2016-becslés (megye, nemzetgazdasági ág, végzettség) Csökkentő tétel (2016-2020): - Nyugdíjba vonulók (megyei korfa, végzettség) Növelő tétel (kb. 2014-2021): + Végzős diákok (végzettség) + Nyilvántartott álláskeresők (nemzetgazdasági ág, végzettség) Adott évi és kumulált egyenlegek: Pozitív munkaerőtöbblet Negatív - munkaerőhiány Projektek által generált munkaerőigény (nemzetgazdasági ág, végzettség) Felmerülés: kb. 2019-2020 Összesített egyenleg (kb. 2019-2020-ban) a projektek felszívó hatása után: Pozitív munkaerőtöbblet Negatív - munkaerőhiány 3. ábra: A munkaerő-piaci igények kiszámításához alkalmazott módszer Ezzel megkaptuk, hogy egy-egy évben az egyes nemzetgazdasági ágakban mekkora lesz a munkaerő-többlet, illetve -hiány. Ezen éveket kumuláltuk is, így nem csak az adott év egyenlegét láttuk, hanem időszakos egyenlegeket is, pl.: a szakiskolások/okj-s képzést végzők esetében inkább a 2016-2019-es időszak releváns, míg a szakközépiskolások esetében inkább a 2016-2020-as időszak egyenlege meghatározó. Ezeket az egyenlegeket összesítettük az előző fejezetben bemutatott projektek által generált munkaerőigénnyel, és megkaptuk, hogy a projektek felszívó hatása után az egyes nemzetgazdasági ágakban mekkora lesz a munkaerő-többlet, illetve -hiány. Nemzetgazdasági iránymutatásként szolgálhatnak ezek a mértékek, melyek megmutatják, hogy mely területen van túlképzés, illetve melyek azok a területek, amelyekben munkaerőhiány keletkezhet, ha nem irányítjuk arra a tanulókat. A szakiskolai/okj-s és szakközépiskolai képzések között lehet átjárás, akár képzés közben, akár más iskolatípusból, pl.: gimnáziumból is érkezhetnek tanulók OKJ-s képzésekre, így érdemes a szakiskolai és szakközepes projekt utáni egyenlegeket is összesíteni. Ezen felül, mint fent említettük, az egyes szakmák több nemzetgazdasági ágat is lefedhetnek, így pl. a K Pénzügyi, biztosítási tevékenység nemzetgazdasági ágba sorolt Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítéssel rendelkezők más területen is elhelyezkedhetnek. 3.2 A projektek felszívó hatása utáni kínálat A következő ábra mutatja be a fenti számítások eredményét, a projektek felszívó-hatása utáni állapotot. Az abszolút számok biztosan nem tükrözik a valóságot (kis valószínűséggel alakul éppen így a munkaerő-piaci helyzet), mert a módszertan sok becslést tartalmaz, az arányok azonban iránymutatók lehetnek. A 2019-es piros értékek a szakiskolai és OKJ-s képzések, a 2020-as kék értékek pedig a szakközépiskolások létszámait tartalmazzák. A két kategória egybemosódhat és egybe is mosódik, a
szakközépiskolások (és a gimnazisták) érettségi után 52-es vagy 54-es OKJ-s képzésre iratkozhatnak be, így a fenti két oszlopsor bizonyos mértékben átfedi egymást. A Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás ágazatban 2011-2014 között akkora mértékű alkalmazotti létszámnövekedés volt, mely kérdéses, hogy tovább folytatódik-e 4, mindazonáltal az előreszámítás során (az arányokat megtartva, így magasabb számokkal) is kalkuláltunk az ággal. Továbbá az egészségügyi szakközépiskolában végzők egy része megjelenik az OKJ-s képzésekben, így ez kiegyenlítődhet. Az ipari ágazatok esetében 0 körül mozognak az értékek, tehát a projektek felszívhatják a kapcsolódó végzettségű tanulókat, és nem marad munkaerő további projektek igényeinek kielégítésére. Ahol viszont magasabb pozitív értékek vannak, túlképzés van. Ez a gépipari szakmákban a befektetési stratégia része, a turizmus-vendéglátás oldalon azonban kifejezetten az elvándorlást táplálja. A humán egészségügy-szociális ágazatban csak évek közti eltérés van, azonban a külföldi munkavállalás elszívó hatása hazai munkaerőhiányt okozhat. 23 4. ábra: A projektek "felszívó hatása" utáni munkaerő-piaci kínálat Balra negatív értékek: munkaerőhiány Jobbra pozitív értékek: munkaerőtöbblet 4 A humán egészségügyi ágazat létszámnövekedését vizsgálni szükséges.
3.3 A stratégiai ágazati fejlesztési igényekhez kapcsolódó OKJ-s képesítések bemutatása 24 Az alábbi táblázat a stratégiák és a tervezett projektek fejlesztési prioritásai közötti átfedéseket veti össze. A legtöbb esetben átfedés van a stratégiák és projektek fejlesztési irányai között, azonban előfordulnak elágazások is, pl.: a stratégiákban nem jelenik meg önmagában a vegyipar, a gazdasági oldalról azonban terveznek ilyen jellegű beruházást. 10. táblázat: A stratégiák és projektek fejlesztési prioritásainak összehasonlítása Stratégiák fejlesztési prioritásai Projektek fejlesztési prioritásai agráripar egészségipar elektronika, elektrotechnika élelmiszeripar energetika gépipar helyi termelés, helyi termékek információs és kommunikációs technológiák környezetipar kreatív ipar kultúra, kulturálisipar logisztika oktatás, szociális, egészségügyi közszolgáltatások turizmus vegyipar szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (elsősorban K+F) feldolgozóipar meghatározás nélkül bányászat A következő alfejezetek a fenti táblázatban kigyűjtött fejlesztési prioritásokhoz kapcsolható szakközépiskolai ágazatokat; valamint a szakiskolai szakmacsoportokat és a hozzájuk kapcsolódó OKJ-s szakmákat tartalmazzák. 3.3.1 Agráripari képesítési kínálat Szakközépiskola XXXI. Mezőgazdasági gépész XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás XXXIII. Mezőgazdaság XXXIV. Kertészet és parképítés XXXV. Földmérés OKJ-s képesítések 20 Mezőgazdaság