Regionális politika. 3. Elıadás A magyar regionális politika története 1990-ig. Területi folyamatok az I. világháború után



Hasonló dokumentumok
A magyar regionális politika története 1990-ig

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A m á j u s

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

A Hétvezér Általános Iskola minıségirányítási programja szerint mőködtetett ellenırzési, mérési és értékelési rendszer

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! október 16.

Klaszterek és támogatásuk, hatásvizsgálat a NOHAC- Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter esetében

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. Budapest, április 16.

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról. Általános rendelkezések. A Területi Vízgazdálkodási Tanács

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS MIZSEINÉ NYIRI JUDIT

Minıségirányítási Program

Élethelyzetek. Dr. Mészáros Attila. Élethelyzetek. Élethelyzetek. Élethelyzetek. Élethelyzetek. 2. Élethelyzetek, konfliktusok

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta)

Az SZTE JGYTFK Gyakorló Általános és Alapfokú Mővészeti Iskola pedagógusainak ellenırzési és teljesítményértékelési szempontjai

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

VÁROS SAJÓSZENTPÉTER MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI ÖNKORMÁNYZATI PROGRAMJA 2009.

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a évi társaságiadó-bevallások tükrében

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009

Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés szeptember 30.-i ü l é s é r e

FİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) Kutatási terv Március 13.

Újszászi. Általános Iskola Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ RENDSZERE

Korszerő és modern államháztartás a kihívások és az el nem kerülhetı reformok tükrében. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

PEDAGÓGIAI PROGRAM Székesfehérvár Munkácsy Mihály utca oldal, összesen: 124

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után

SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL

II. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési és Stratégiai Terv ( ) által támogatott fejlesztési irányok A horizontális politikák:...

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA

REGIONÁLIS POLITIKA. 9. elıadás Régió- és településmarketing (RTM) A régió és településmarketing fogalma, jellemzıi

Tartalom TARTALOM... 1 AZ INTÉZMÉNY RÖVID BEMUTATÁSA... 2 MÉRÉSI-ÉRTÉKELÉSI RENDSZER AZ INTÉZMÉNY EGÉSZÉRE, ÉS AZ INTÉZMÉNYEGYSÉGEKRE...

A Heves megyei egyéni vállalkozók évi tevékenységének alakulása

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

1. Szervezeti felépítés

A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja

Nemzetközi és határ menti együttmőködések támogatása. Bevezetési javaslatok a határ menti jó gyakorlatok országos szintő elterjesztésére

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

A SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK BESZÁMOLÓJA tanév

Az ÁROP 1.1.5/C/A pályázat a Mezıcsáti kistérségben

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM TÜRR ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Diplomás pályakezdık és felsıoktatási intézmények vállalati szemszögbıl 2008

RÖVIDÍTETT TÁJÉKOZTATÓJA

NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

REGIONÁLIS POLITIKA. A területi tervezés fogalma, jellemzıi

BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET. Szolgáltatásfejlesztési Cselekvési Terv

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS...

Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Újszászi. Általános Iskola Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ

Magyarország Energiahatékonysági Cselekvési Terve és megújuló energiahordozó stratégiája március 18.

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában

Új impulzusok. A idıszak stratégiai jelentıségő fejlesztési projektjei Szombathely Megyei Jogú Városban és térségében

Összefoglaló. A világgazdaság

360 o. Közmővelıdés Csongrád megyében. Török József. Válogatás a hat évfolyam ( ) írásaiból. Szerkesztette: A megjelenést támogatta

Egészséges, tiszta települések Akcióterv

BÁRÁND HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Dr. Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi

INTÉZMÉNYI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM. 1.Az intézmény bemutatása

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

Magyar-arab kapcsolatok. Kovács Viktória Bernadett 13

Alkalmazásportfólió. Szoftvermenedzsment. menedzsment. Racionalizálás. Konszolidáció. Nyilvántartás. Elemzés

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés

KOVÁCS GÁBOR A HATÁRVADÁSZ SZÁZADOK EGYSÉGES RENDÉSZETI ALKALMAZÁSÁNAK LEHETİSÉGEI AZ INTEGRÁLT RENDVÉDELEMBEN

e-közigazgatás fejlesztési koncepció

A magyar fels oktatás-irányítás reformja a lisszaboni stratégia tükrében

Bevezetés AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA Az iskola arculata Hagyományaink, ünnepeink, iskolánk sajátos arculata

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója

Abdalla Rozália* A KÖZÖS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZER (COMMON ASSESSMENT FRAMEWORK) GYAKORLATI ALKALMAZÁSA

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA

Mikro-vállalkozások szakképzı iskolát végzettek iránti keresletének várható alakulása SZAKISKOLA_2009

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete április 30-i ülésére

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola

E L İ T E R J E S Z T É S a költségvetési intézmények évi pénzügyi-gazdasági ellenırzéseinek tapasztalatairól

V E R S E N Y T A N Á C S

VI. Magyar Földrajzi Konferencia Kerese Tibor 1 SOMOGYORSZÁG JELENE ÉS JÖVİJE, AHOGY A FIATALOK LÁTTÁK

Állam- és jogtörténet 5. óra. Mit kell tudni a vizsgán:

INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia

Szociológiai Szemle 2002/ László Miklós Tomay Kyra A WESTEND ÁRNYÉKÁBAN *

A Pannon borrégió agrárföldrajzi és borturisztikai értékelése

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

HIDASNÉMETI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS BELSİ ELLENİRZÉS KÉZIRAT

IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA A magyarországi igazságszolgáltatás hatékony, számonkérhetı és átlátható mőködését elısegítı program

VARGA JÁNOS BIZTONSÁGI KIHÍVÁSOK KÉPZÉSI REAKCIÓK

Boros Anita Courrier, Anne-Elisabeth Kristó Katalin Temesi István. Versenyképesség és közigazgatás 1

JEGYZİKÖNYV. Napirendi pontok:

Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód

TARTALOMJEGYZÉK. II. Küldetésnyilatkozat

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!

A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban

CÍMLAP. (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I.

T/2691. számú. törvényjavaslat

Átírás:

1 Regionális politika 3. Elıadás A magyar regionális politika története 1990-ig 2 Területi folyamatok az I. világháború után Trianoni Békeszerzıdés Magyar Királyság területének 71,5 %, lakosságának 63,3 %-a anyaország területének 67,5 %, lakosságának 58,3 %-a gazdasági szerkezet alapvetıen megváltozott (nyersanyagbázisok, piacok, beszállítási kapcsolatok, új viszonylatok) megváltozott a népesség szerkezete, összetétele, iskolázottsága, vallási struktúra a népesség szerkezete homogénebb lett infrastruktúra döntı átrendezıdés: vasúthálózat 37,9 %, úthálózat 35,5 % maradt meg, szétdarabolt hálózat, körkörös szerkezet, regionális központok elveszítik vonzáskörzetüket! 1

Az állam területének és közigazgatási felosztásának változásai, 1900-1947 3 Forrás: Hajdú Z., 2001 4 A településhálózat és a közigazgatási szerkezet Magyarországon a trianoni békeszerzıdés elıtt és után Forrás: Hajdú Z, 1993. 2

5 Jellemzık a területi szerkezetben a Trianoni Békeszerzıdés következtében (1920 után) a fıváros népessége megnıtt, értelmiség és közszolgálat, de a gazdasági élet vezetıi is bevándoroltak (vagonlakások) városhálózat természetes vonzáskörzetének széttörése, külsı nagyvárosi győrő leszakad, egyensúlyi zavarok közigazgatási rendszer teljes átalakításra szorult alföldi típusú fejlıdés lesz a jellemzı A területi politika elemei a két világháború között (1920-1945) Teleki Pál (1879-1941) : tájelmélet, térszerkezet változásának regisztrálása,békeszerzıdés szakmai megalapozása, területfejlesztés korszerő elméletei Magyary Zoltán (1888-1945): közigazgatási korszerősítése, ország rendezés, modernizációs törekvések, alapos ismeret a korszerő államirányításról Gömbös-kormány 1932. Nemzeti Munkaterv: országrendezési mozgalom,új közigazgatási elképzelések (nagymegyés szerkezet) Városrendezésrıl és építésügyrıl szóló törvény (1937.évi VI tc.) szabályozza a várásfejlesztés, rendezést, övezeti elv (használati módok) és terület felhasználás elvei elkészülnek, fıváros és környezete egységes fejlesztés (Fıvárosi Közmunka Tanácsa) Országgyarapodás (1938-1941): elgondolások a regionális szintő közigazgatás kiépítésére, a területi integráció helyreállítása (közlekedés, városhálózat, közigazgatás), háborús készülıdés elvonja az energiákat 6 3

Területi politika a forradalomig (1945-1956) Világháború pusztításainak felszámolása, újjáépítés megindítása: Újjáépítési és Közmunkaügyi Minisztérium, elemzı Területrendezési Intézet (TERINT) földreform területi hatásainak elemzése, a településhálózat állapotának áttekintése (1948-tól), elsı regionális tervek szocialista iparosítás (I. három és I. ötéves terv), erıltetett nehézipari fejlesztés, szocialista városok kiépítése (Sztálinváros, Komló, Várpalota, Ajka, Tatabánya) Közigazgatási reform (1949-1950), megyék összevonása, Budapest területének rendezése (7 város, 16 község csatolása), tanácsrendszer (községek száma csökkent, járások száma szintén, megyei uniformizált szervezetek) Települések osztályozása, 1951, TERINT szervezésében, feloszlatás 1952 I. osztály: kiemelt települések (73 település), ipari központok II. osztály: városi fejlıdést biztosítani kell, új intézmények (81 település) III. osztály: egyéb települések: falusias, helyi szükséglet, nincs beruházás (1254 település közös tanács, 1500 település nem fejlesztendı) településpolitikában éreztette hatását (igazgatás, telephelyválasztás), 1990- ig hatása érezhetı, örök vesztes a falu! 7 A települések osztályba sorolása a TERINT kapcsolata alapján (1951) 8 Forrás: Hajdu Z., 1989. 4

Területpolitika a forradalomtól az Új Gazdasági Mechanizmusig (1956-1968) 9 1958-tıl a népgazdasági tervezés részének tekintik a területi tervezést 1963-ban megjelenik az Országos Településhálózat-fejlesztési Keretterv: regionális szemlélet érvényesül, regionális központok hálózata elviekben kialakul elkezdıdik a regionális tervezés, módszertan kidolgozása, megyék elsı településhálózati terveinek összeállítása, egyes ágazatok területi telepítésének elemzése, ezek regionális tervei (Sajóvölgy-Miskolc, Székesfehérvár-Veszprém, Pécs-Mecsek, Zagyva-völgy, Salgótarján) a Balaton és Budapest regionális fejlesztési terveinek összeállítása Régióbeosztás az 1963-as településhálózat-fejlesztési koncepció alapján 10 Forrás: Perczel K., Gerle Gy., 1966 5

Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció I. (OTK, 1971) 11 UGM hatására a területi szemléletben is változás, felismerve, hogy a térfolyamatok hatnak a gazdaságra, egyenlıtlenségek alakultak ki, ezek mérséklése Budapest túlsúlyának csökkentése, öt regionális központ fejlesztése: Debrecen, Gyır, Pécs, Miskolc, Szeged, megyei jogú város, önálló költségvetési tétel északkelet-délnyugat ipari tengely monopolhelyzetének csökkentése, ipartelepítés a Dél-Dunántúlon, Alföldön aprófalvas térségekben faluközpontok kijelölése, tanyástérségek központosítása városhiányos térségekben városok alapítása, funkciók szélesítése hierarchikus településrendszer kidolgozása, a funkciók alapján: alsófokú, középfokú, felsıfokú központok, egyben ellátási területek Országos Településhálózatfejlesztési Koncepció II. (OTK, 1971) 12 öt regionális nagyközpont mellett 134 város, mint további ellenpólusok, s ezek hierarchikus vonzáskörzete öt tervezési-gazdasági körzet a korábbi kilenc makrorégió (körzet) helyett, s ezek funkcionális kiskörzetekre tagozódnak speciális kiskörzetek: ipari (15 db), üdülési-idegenforgalmi (23 db), országhatár menti (10 db), agglomerációs (17 db) megyék elkészítették megyei településhálózat-fejlesztési koncepciójukat, aminek alapján besorolták a településeket a fejlesztési kategóriákba a rendezési és a fejlesztési szemlélető tervezése nem kapcsolódott össze 6

A települések száma központi szerepkörük szerint az OTK besorolása alapján Forrás: Hajdú Z., 2001. 13 Az OTK középfokú és magasabb szerepkörő központrendszere és a tervezési-gazdasági körzetek 14 7

Az OTK hatása a területi fejlıdésre (1971-1980) ÚGM lelassult, politikában a centralista vonal került elıtérbe megindult a körzetesítés: új gazdasági alapelvek a gazdaságosság, a hatékonyság, gazdasági egységek és szolgáltatások összevonása: iskola, TSZ, közös községi tanács, takarékszövetkezet, állami gazdaság, vasút, stb. településhálózat egyensúlya megbomlott: források a megyeszékhelyekre, felsıfokú központok áramoltak, alsófokú, középfokú központok leépülése, egyéb kategória: Győrőfő szindróma uniformizált megyei tervek, erısen hatott az ideológiai szemlélet, döntı volt a rendezés, a létesítmény és nagyrendszerek kiépítésének tervei: belsı adottságokat nem vették figyelembe 15 A községek funkciócsökkenését eredményezı folyamatok országos jellemzıi Forrás: Nemes Nagy J., 1987. 16 8

A szocialista területi politika alkonya (1980-1990) erıteljes bírálata az OTK-nak megindult 80-as évek elején közigazgatási-területszervezési reform elindul 1984-ban városkörnyék létrehozása, mint új közigazgatási egység: járások megszőntetése 139 városkörnyék jött létre, új igazgatási kapcsolatok 1985-ben OGY Határozat (12/1980-1985) a területfejlesztésrıl, egyben az OTK módosítása: nagyvárosok súlyának csökkentése településhálózat egységes fejlesztése a besorolás eltőntetése alapfokú ellátás helyi intézményeinek a kiépítése, középfoka városokban, felsıfok a megyeszékhelyeken fıváros súlyának csökkentés, öt regionális központ minıségi fejlesztése (új intézmények) elmaradott és kedvezıtlen adottságú térségek kategóriájának bevezetése, speciális támogatási rendszer kiépítése (infrastruktúra fejlesztés, alapvetı intézmények kiépítése) 17 A városkörnyéki beosztás területi és központrendszere, 1984. I.1. 18 9

Államszocialista területi politika eredményei (1970-1990) 19 Nagy-Budapest, mint az ország központja minden értelemben, az ország reprezentálására alkalmas lett megerısödött a 100 ezer fınél nagyobb városok funkciói, regionális hatású intézmények kiépültek, nagyobb térségi vonzás alakítottak ki (oktatás, egészségügy) megyeszékhelyek bázisán a középvárosok viszonylag széles köre elindult a kisvárosok gyorsabb modernizációja létrejött a községhálózaton belül a vidéki mikroközpontok hálózata a kis lélekszámú települések (az ország területi nagyobbik fele, a népesség egyre csökkenı aránya) a terület és a településfejlesztési politika áldozatává vált tanyarendszer szintén vesztese lett ennek a politikának a területfejlesztés a gazdaságpolitika része lesz, annak szükségességét felismerik, de intézményi szinten nem képesek kezelni, nem történik decentralizáció, inkább az ideológiai szempontok a meghatározóak pozitív és negatív elemeket hordozott, de részben követette az európai trendeket, azok elemi felismerhetı 10