KÓSA GYÖRGY VÁROSI ZENEISKOLA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA SZERVEZETI- ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

KÓSA GYÖRGY VÁROSI ZENEISKOLA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA SZERVEZETI- ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2013

2 Tartalomjegyzék I. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja és hatálya... 3 II. Az intézmény jellemzői, jogállása és gazdálkodási módja... 3 III. Az intézmény feladatai és jogosultságai... 4 IV. Az intézmény engedélyezett létszámai, szervezeti felépítése és működési rendszere... 4 V. Az intézményi közösségek, jogaik és kapcsolattartásuk... 7 VI. A szülői kapcsolattartás rendje... 7 VII. Az iskolaszék, a diákönkörmányzat és az intézmény kapcsolattartásának rendje... 8 VIII. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere... 9 IX. A nevelőtestület és működési rendje... 9 X. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei... 10 XI. A nevelőtestület feladatainak átruházása... 11 XII. Az intézmény működési rendje... 11 XIII. Az intézmény munkarendje, a belépés és a benntartózkodás rendje... 12 XIV. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje... 14 XV. Az intézményvezető munkájának értékelése..14 XVI. A tanulói jogviszony és következményei... 15 XVII. A tanuló kártérítési felelőssége, fegyelmi eljárás... 155 XVIII. Az épület egészére vonatkozó rendszabályok... 155 XIX. A helyiségek és berendezésük használati rendje... 166 XX. Az intézményi hagyományok ápolása..166 XXI. Elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatványok hitelesítése és kezelési rendje. 16 XXII. Intézményi óvó-, védő előírások......16 XXIII.Rendkívüli esemény.. 17 XXIV. Fegyelmi eljárás.......17 XXV. A pedagógus heti teljes munkaidejének megoszlása....17 Záró rendelkezések....18

3 I. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja és hatálya 1./ A szervezeti és Működési Szabályzata célja A Szervezeti és működési szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. 2./ A szabályzat hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb szabályzatok (vezetői utasítások) betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. II. Az intézmény jellemzői, jogállása és gazdálkodási módja 1./ Az intézmény jellemző adatai Az intézmény típusa: Az intézmény neve: Az intézmény OM azonosítója: 040160 Az intézmény nyilvántartási száma (Törzsszám): 666062 Fenntartói nyilvántartó szám: 171003 Székhelye: Intézmény alapításának időpontja: 1991. Alapítás határozatszáma: alapfokú művészetoktatási intézmény Kósa György Városi Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola 8220 Balatonalmádi, Bajcsy-Zsilinszky utca 60. 99/1991. (VII.04.) számú önkormányzati határozat Alapító okirat azonosítója: 1/228/55/2009 Alapító okirat kelte: 2009. szeptember 30. 2./ Az intézmény jogállása - Az iskola alapítói jogokkal felruházott irányító szerve, fenntartója és székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ - Az iskola működtetője és székhelye: Balatonalmádi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 8220 Balatonalmádi, Széchenyi sétány 1. 3./ Az intézmény besorolása A tevékenység jellege alapján: A közszolgáltató szerv fajtája: Tevékenységi besorolás: közszolgáltató közintézmény alapvető szakágazat 852020 alapfokú művészetoktatás

4 TEÁOR: 8520 Alaptevékenység megnevezése Alapfokú művészet-oktatás 801313 Szakfeladat száma 2009. december 31-ig Alaptevékenység megnevezése Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban 852031-1 Kiegészítő tevékenység megnevezése Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése 773000-2 Szakfeladat száma 2010. január 1. napjától Szakfeladat száma 2010. január 1. napjától III. Az intézmény feladatai és jogosultságai 1./ Az iskola jogszabályban meghatározott közfeladata: A köznevelésről szóló törvényben meghatározott alapfokú művészeti nevelés és oktatás. A zeneiskolára vonatkozó állami nevelési, oktatási tanterv alapján a zenei ismeretek megszerzésének elősegítése, a zenei műveltség megalapozása, a tanulók felkészítése az amatőr hangszeres zenélésre, továbbá a zenei pályára alkalmas tanuló előkészítése a szakirányú továbbtanulásra. 2./ Az intézmény jogosultságai Év végi bizonyítványok kiállítása. Alapfokú és továbbképzős zenei tanulmányok elvégzésének tanúsítása. IV. Az intézmény engedélyezett létszámai, szervezeti felépítése és működési rendszere 1./ Engedélyezett létszámok Engedélyezett tanulói létszám: 130 fő Engedélyezett pedagóguslétszám: 8 fő Technikai létszám: 1 fő iskolatitkár Balatonalmádi Városgondnokság által biztosított munkakörök: 1 fő takarító részmunkaidőben (heti 20 óra) fűtő-karbantartó részmunkaidőben 2./ Az intézmény szervezeti felépítése A Városi Zeneiskolában a munkavégzés a racionális működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével került kialakításra. Az intézmény szervezeti felépítése: - Igazgató - Igazgató helyettes - Tanszakvezető zenetanár - Zenetanár - Iskolatitkár

5 Városgondnoksággal egyeztetve: - Műszaki dolgozó (fűtő-karbantartó) - Kisegítő dolgozó (takarító) 3./ Az intézmény vezetése A vezető a./ A vezető személye Az intézmény vezetője csak a köznevelési törvény által előírt feltételeknek megfelelő személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetői megbízás legfontosabb követelménye: az intézmény típusnak megfelelő felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, pedagógus szakvizsga és a pedagógus munkakörben való határozatlan idejű alkalmazás, valamint a szükséges szakmai gyakorlat. Az intézményvezetőt a fenntartó bízza meg feladatainak ellátásával. Döntése előtt be kell szereznie az intézmény alkalmazotti közösségének a véleményét. b./ Az intézményvezető jogköre Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a köznevelési törvény, valamint a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai: a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekre való javaslattétel a fenntartó számára; kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, a köznevelési intézmény képviselete, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésének irányítása, a döntés az egyetértési kötelezettség megtartásával az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörbe. c./ Az intézményvezető felelőssége: Az intézmény vezetője (igazgatója) a köznevelési törvénynek megfelelően egy személyben felelős az alábbiakért: a pedagógiai munkáért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért. d./az iskolavezető gazdálkodási feladatai az iskola felújításával kapcsolatosan javaslatot ad a fenntartónak, javaslatot tesz az iskola épületének, berendezésének, felszereléseinek és eszközeinek karbantartására, új eszközök beszerzésére, ellenőrzi a vagyoni nyilvántartásokat, biztosítja a munkavédelmi, a tűzvédelmi-, és balesetvédelmi oktatások megszervezését és az előírások megtartását, gondoskodik az intézmény eszközeinek, berendezéseinek szabályszerű leltározásáról, selejtezéséről, biztosítja az értékes hangszerek tárolását.

6 A vezető-helyettes a./ A vezető-helyettes (igazgatóhelyettes) személye A vezető-helyettesi megbízást a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával az intézményvezető adja a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A megbízás visszavonásig érvényes. A vezető-helyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy. b./ A vezető-helyettes jogköre és felelőssége A vezető-helyettes munkáját munkaköri leírása alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. A vezető-helyettes feladat- és hatásköre, kiterjed egész munkakörére. A vezető-helyettes felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörökre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartozik az intézményvezetőnek. A vezető-helyettes beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. Az iskola vezetősége a./ A vezetőség Az intézmény vezetősége, konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. Az intézményvezetőség tagjai: az intézményvezető, a vezető-helyettes, a szakmai munkaközösségek vezetői, az intézmény közalkalmazottainak választott képviselője. A vezetők és középvezetők a vezetői értekezleteken beszámolnak a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. b./ A vezetők kapcsolattartási rendje Az intézményvezetője és a helyettes kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A vezetők helyettesítési rendje Az intézményvezető helyettesítése: Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén általános helyettese az igazgatóhelyettes helyettesíti. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. Az igazgatóhelyettest tartós távolléte esetén /két hét/ az intézményvezető által megbízott munkatársa helyettesíti. Az intézményvezető gazdálkodási jogkörének gyakorlását két héten túli tartós távollét, vagy összeférhetetlenség fennállása esetén az igazgatóhelyettesre ruházza át. Összeférhetetlenség fennállása esetén az igazgatóhelyettes a gazdálkodási jogkörök gyakorlását teljes körűen elláthatja.

7 V. Az intézményi közösségek, jogaik és kapcsolattartásuk 1./ Alkalmazottak Közalkalmazottak Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktatónevelő munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazott. A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját. Óraadó pedagógusok Az óraadó pedagógusok munkavégzésével kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve szabályozza. 2./ Az alkalmazottak jogai Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosultak, az intézkedéssel ténylegesen egyetértenek. 3./ Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, ülések, stb. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, alkalmazotti értekezletekre a közösség által delegált képviselőt meg kell hívni. VI. A szülői kapcsolattartás rendje A köznevelési törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. 1./ A szülői közösséggel való kapcsolattartás A szülői közösséggel az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább kétszer tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a közösség véleményét és javaslatait.

8 2./ A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az intézmény a köznevelési törvénynek megfelelően a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. 3./ A szülői értekezletek rendje: A szülők számára az intézmény tanévenként két szülői értekezletet tart. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban (csoportban) oktató-nevelő új pedagógusokat is. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető a felmerülő problémák megoldására. 4./ A szülői fogadóórák rendje: Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. 5./ A szülők írásbeli tájékoztatási rendje Köznevelési intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. VII. Az iskolaszék, a diákönkörmányzat és az intézmény kapcsolattartásának rendje 1./ Az iskolaszék és jogai Az intézményben a nevelő és oktató munka segítésére: az intézmény működésében érdekelt, együttműködésének előmozdítására iskolaszék működik, melybe a szülők, a nevelőtestület és az önkormányzat azonos számú képviselője van. Az iskolaszék maga állapítja meg működésének rendjét, munkaprogramját és megválasztja tisztségviselőit. Az iskolaszéket az elnök képviseli. Az iskolaszék véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik. Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol: A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor, A házirend elfogadásakor. 2./A diákönkormányzat Az intézményben diákönkormányzat működik, mely a törvényi kötelezettségek alapján véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik. 3./ A kapcsolattartás rendje Az intézményvezető, az iskolaszék elnöke és a diákönkormányzat vezetője az együttműködés tartalmát és formáját tanévenként az intézményi munkaterv és az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. A kapcsolattartás a feladatellátás függvényében folyamatos. Az intézményvezető vagy megbízottja szükség szerint, de tanévenként legalább két alkalommal tájékoztatja az iskolaszéket és a diákönkormányzatot az intézmény működéséről.

9 VIII. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere 1./ A külső kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk a feladatok elvégzése, valamint a továbbtanulás érdekében kapcsolatot tart fenn más intézményekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, - meghívás vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás formái és módjai: - szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, - módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, - közös ünnepélyek rendezése, - intézményi rendezvények látogatása, - hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon. 2./ Rendszeres külső kapcsolatok Az intézményvezető és az iskolaszék elnöke az együttműködés tartalmát és formáját tanévenként az intézményi munkaterv és az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. A kapcsolattartás a feladatellátás függvényében folyamatos. Az intézményvezető vagy megbízottja szükség szerint, de tanévenként legalább két alkalommal tájékoztatja az iskolaszéket az intézmény működéséről. Az iskolaszék elnöke tanévenként két alkalommal tájékoztatja saját működéséről és munkaprogramjáról a nevelőtestületet. IX. A nevelőtestület és működési rendje 1./ A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, oktatási kérdésekben a köznevelési intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus. 2./ A nevelőtestület feladatai és jogai A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, - ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület döntési jogköre: - a pedagógiai program elfogadása, - az SZMSZ és a házirend elfogadása, - a tanév munkatervének jóváhagyása, - átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, - a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, - az intézményvezetői programok szakmai véleményezése, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - saját feladatainak és jogainak részleges átruházása.

10 3./ A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében számos értekezletet tart a tanév során. Az értekezletek egy részét az intézmény éves munkaterve rögzíti. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók iskolaszék, szülői szervezet képviselőjét meg kell hívni. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. A tanév rendes értekezletei az alábbiak: - alakuló értekezlet - tanévnyitó értekezlet, - félévi osztályozó értekezlet, - nevelési értekezlet, - év végi osztályozó értekezlet - tanévzáró értekezlet. - rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti megbízott és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. 4./ A nevelőtestület döntései és határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt jegyzőkönyvvezető vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül egy hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. X. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 1./ A munkaközösségek célja Tanszaki közösségek létrejöttéhez legalább 5 fő tanár szükséges. 2./ A szakmai munkaközösségek feladatai A munkaközösség a magas színvonalú munkavégzés érdekében: - fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát, - javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására, - támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, - összeállítja a vizsgák feladatait, - kiírja a tanulmányi versenyeket. 3./ A tanszakvezető feladatai - a tanszak vezetője képviseli a tanszakot a vezetőség felé és az iskolán kívül, - felelős a szakmai munkáért: a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítése érdekében irányítja a tanszak tevékenységét, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez, - beszámol a nevelőtestületnek a tanszak tevékenységéről, - javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, jutalmazásokra. 4./ Az intézményben működő tanszakok együttműködése és kapcsolattartásuk rendje Az éves munkatervben meghatározott tanszakvezetői megbeszéléseken összegzik tapasztalataikat, megfogalmazzák javaslataikat, amiket a nevelőtestületi értekezleten ismertetnek.

11 XI. A nevelőtestület feladatainak átruházása A nevelőtestület tanszaki munkaközösségre ruházott jogai A nevelőtestület a köznevelési törvényben meghatározott jogköréből a tanszaki munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: - a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása, - a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, - továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel, - jutalmazásra, fizetésemelésre való javaslattétel, - a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése. XII. Az intézmény működési rendje 1./ A tanév rendjének meghatározása A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig, a szorgalmi idő június 30-ig tart. A tanév általános rendjéről a művelődési és köznevelési miniszter évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. 2./ A tanév rendje és annak közzététele A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: - a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, - a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, - a vizsgák rendjét, - a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját a miniszteri rendelet keretein belül, - a bemutató órák és foglalkozások rendjét, - a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét. 3./ Az intézmény nyitva tartása Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: 7 órától az utolsó tanítási óra befejezéséig tarthat nyitva. Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon: 7 órától az utolsó tanítási óra befejezéséig. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt eseti kérelmek alapján. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódhat. Az intézményt egyébként zárva kell tartani! Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. 4./ A tanítási órák rendje Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. A napi tanítási idő (a kötelező órarend szerinti tanítási órák időtartama) 12.00 órától 20.00 óráig tart. A kötelezően választott fakultációs tanórákat 20.00 óráig be kell fejezni. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák időtartama 2 x 30 perc, ill. 2 x 45 perc. Az első tanítási óra 12.00 órakor kezdődhet.

12 A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. 5./ Az intézményi felügyelet rendszabályai Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódhat. Az intézményt egyébként zárva kell tartani. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. XIII. Az intézmény munkarendje, a benntartózkodás rendje 1./ A vezetők intézményben való tartózkodása Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője vagy helyettese az éves munkatervben megállapított beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. 2./ A közalkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait a vezető-helyettes készíti el, és az intézményvezető hagyja jóvá. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka és balesetvédelmi szabályokat. 3./ A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti. A pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel munkahelyén megjelenni. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell. A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli tanítási órák megtartására a megbízást az intézményvezető adja. 4./ Pedagógusok feladatköre és hatásköre Munkakör megnevezése: tanár A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: az intézmény igazgatója. A munkakör szakmai irányítója: az intézmény igazgatója A munkakörnek utasítást adó munkakörök: vezető beosztású munkakörök. A munkakör célja: a köznevelési törvényben előírtak alapján, az intézmény oktatásinevelési feladatainak ellátása elméletileg megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában. Helyettesítés rendje: - a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök. - a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök.

13 Munkakör megnevezése: tanszakvezető tanár FEOR száma: 2439 A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: az intézmény igazgatója. A munkakör szakmai irányítója: az intézmény igazgatója A munkakörnek utasítást adó munkakörök: vezető beosztású munkakörök. A munkakörnek alárendelt munkakörök: tanárok. A munkakör célja: a köznevelési törvényben előírtak alapján, az intézmény oktatásinevelési feladatainak ellátása elméletileg megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában. Helyettesítés rendje: - a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök. - a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök. 5./ A nem pedagógus munkakörűek munkarendje Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 5 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell az iskolatitkárt. Technikai dolgozók feladatköre és hatásköre Munkakör megnevezése: Iskolatitkár FEOR száma: 3601 A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: az intézmény igazgatója. A munkakör szakmai irányítója: az intézmény igazgatója Az utasítást adó felettes munkakörök: - iskolaigazgató, igazgatóhelyettes. A munkakörnek alárendelt munkakörök: takarító, fűtő-karbantartó. A munkakör célja: az iskolai ügyvitel szervezése és adminisztratív végrehajtása. Az iskola pedagógus, és egyéb alkalmazottaival kapcsolatos adminisztráció ellátása. A gyermekek adminisztratív ügyeinek intézése. Alapvető tájékoztatási és protokoll-szervezési feladatok ellátása. Helyettesítés rendje: - a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - gazdasági, ügyviteli alkalmazottak - a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: - gazdasági, ügyviteli alkalmazottak Munkakör megnevezése: Fűtő - karbantartó A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: Balatonalmádi Városgondnkság A munkakör szakmai irányítója: Balatonalmádi Városgondnokság vezetője Utasítást adó felettes munkakörök: -városgondnokság vezetője - intézményvezető, - intézményvezető-helyettes - iskolatitkár A munkakörnek alárendelt munkakörök: nincsenek. A munkakör célja: a karbantartó feladata, kötelessége az iskolai nevelő-oktató munka segítése és a munkakörébe tartozó feladatok gondos elvégzése.

14 Munkakör megnevezése: takarító A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: Balatonalmádi Városgondnkság Utasítást adó felettes munkakörök: - városgondnokság vezetője - intézményvezető, - intézményvezető-helyettes, - iskolatitkár. A munkakörnek alárendelt munkakörök nincsenek. A munkakör célja: az intézmény tisztaságának megóvása. 6./ A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletében található házirend határozza meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. 7./ Az intézménybe történő belépés és benntartózkodás rendje Az intézménnyel jogviszonyban nem állók - idegenek - az épületben csak az igazgató engedélyével tartózkodhatnak (pl. óralátogatás). Szülők a tanítási órákon nem vehetnek részt, kivétel a nyílt tanítási nap. XIV. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a választható tanórai, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A pedagógiai munka ellenőrzése a szakmai munkaközösségek által kidolgozott területeken és módszerekkel folyik. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét az igazgató készíti el a minőségirányítási program, valamint a szakmai munkaközösségek javaslata alapján. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet a szakmai munkaközösség, vagy az iskolaszék. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosult az igazgató, az igazgató helyettes, a tanszakvezető a saját tanszakán, a tanárok külön megbízás szerint. Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. XV. Az intézményvezető munkájának értékelése A nevelési oktatási intézményvezető munkáját megbízásának második és negyedik évében a nevelőtestületnek és a szülői közösségnek értékelnie kell. - személyazonosításra alkalmatlan kérdőívet kap minden munkatárs és szülő, melyen véleményezhetik az iskolai munka javítása érdekében az intézményvezető teljesítését; - a kérdőíven 0-3 pontig lehet értékelni az alábbi fő szempontok szerint: 1. programok megvalósítása 2. jogszerűség 3. együttműködés

15 - a kérdőíveket az igazgató helyettes állítja össze és ő értékeli: 1./ összesíti 2./ százalékolja 3./ az eredményt ismerteti és közzéteszi XVI. A tanulói jogviszony és következményei 1./ A tanulói jogviszony létesítése és feltételei Iskolánk tanulói közösségébe jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. A köznevelési törvény szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését és a tanulói jogviszonyból következő jogokat és kötelességeket. Az iskola körzeti feladatok ellátásán túlmenően a tanulói jogviszony létesítését felvételi követelmények teljesítéséhez köti. 2./ A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos vizsgák Iskolánkban a tanulói jogviszony vizsgakötelezettséggel jár. A különböző vizsgáztató bizottságokat az igazgató jelöli ki, melynek elnöke felelős a vizsgák jogszerű lebonyolításáért. Intézményünkben a helyi vizsgák évfolyamvizsgák, amelyeknek vizsgaterve az intézmény pedagógiai programjában található. A helyi vizsgák időpontját az intézmény munkaterve tartalmazza. XVII. A tanuló kártérítési felelőssége, a fegyelmi eljárás 1./ A büntetés elvei: - a házirendben foglaltak megsértése fegyelmi intézkedést vonhat maga után; - az iskola épületében, illetve az iskolában található tárgyakban okozott kár; 2./ A büntetés formái: - figyelmeztetés négyszemközt, - figyelmeztetés írásban; - fegyelmi intézkedés fokozatai: tanulói kártérítés meghatározott kedvezmények megvonása kizárás az iskolából. Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatban a fegyelmi fokozatoktól el lehet tekinteni. 3./ Ha a tanuló az intézménynek jogellenesen kárt okoz a kár értékének megállapítása után a kárt meg kell térítenie. XVIII. Az épület egészére vonatkozó rendszabályok Az épület rendje Az intézmény teljes területén, az épületben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles: - a közösségi tulajdont védeni, - a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, - az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni,

16 - az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, - a tűz-és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani XIX. A helyiségek és berendezésük használati rendje 1./ Az alkalmazottak helyiséghasználata A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével. 2./ A tanulók helyiséghasználata A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. XX. Az intézményi hagyományok ápolása Az intézmény hagyományos rendezvényei - Ünnepségek: nemzeti ünnepeken koszorúzás - Az iskola évfordulóinak megünneplése XXI. Elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatványok hitelesítése és kezelési rendje Hitelesítés: Az iratnak elektronikus adathordozón történő érkezését az iktatókönyvben rögzíteni kell. Az elektronikus adathordozón érkezett iratokat és az iratok kísérőlapjait ki kell nyomtatni, és ezeket együtt kell kezelni. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítése az intézmény pecsétjével és intézményvezető (intézményvezető helyettes) aláírásával történik meg. Tárolás: A dokumentumok iktatószámmal ellátva, időrendi sorrendben, tartalmi megosztásban lefűzésre kerülnek az általános iratkezelési szabályoknak megfelelően. A küldemény átvevője köteles gondoskodni az iratnak az iratkezelő részére nyilvántartásba vétel, szignáltatás, iktatás céljából - történő átadásáról az átvétel elismertetése ellenében. Iktatáskor az elektronikus adathordozón érkezett irat kísérőlapján fel kell tüntetni az adathordozó iktatószámát, az adathordozó paramétereit, a dokumentum tárgyát, a nyilvántartásba vevő aláírását. XXII. Intézményi óvó-, védő előírások 1./Az iskolában tartózkodó valamennyi személy köteles a közösségi tulajdont védeni: - a berendezéseket /kártérítési kötelezettség mellett/ rendeltetés szerűen használni; - a rendet és tisztaságot megőrizni; - a tűz- és balesetvédelemi előírások szerint eljárni, - a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani;

17 2./ Biztonsági rendszabályok A hétvégi vagy egyéb záráskor az utolsóként távozó köteles - az ablakok zárt állapotáról meggyőződni; - a tantermeket és mellékhelyiségeket bezárni; - a riasztót bekapcsolni; XXIII. Rendkívüli esemény Munkavédelem, tűzvédelem, bombariadó - A balesetek elkerülése, megelőzése és a tűzesetek elkerülése érdekében a dolgozókat oktatásban kell részesíteni, melyet aláírásukkal igazolnak. - minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést; - tűz- és bombariadó esetén gondoskodni kell az illetékes szervek értesítéséről, és az iskola gyors, szakszerű kiürítéséről; XXIV. Fegyelmi eljárás 1./ A büntetés elvei: - a házirendben foglaltak megsértése fegyelmi intézkedést vonhat maga után; - az iskola épületében, illetve az iskolában található tárgyakban okozott kár; 2./ A büntetés formái: - figyelmeztetés négyszemközt, - figyelmeztetés írásban; - fegyelmi intézkedés fokozatai: tanulói kártérítés meghatározott kedvezmények megvonása kizárás az iskolából. Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatban a fegyelmi fokozatoktól el lehet tekinteni. 3./ Ha a tanuló az intézménynek jogellenesen kárt okoz a kár értékének megállapítása után a kárt meg kell térítenie. XXV. A pedagógus heti teljes munkaidejének megoszlása A neveléssel oktatással lekötött munkaidővel - amely legalább 10 óra, legfeljebb 6 óra - a munkáltató rendelkezik. Ez a heti 32 óra (a teljes munkaidő 80 %-a) és a tanítással lekötött óraszám közötti munkaidő. A pedagógus feladatai a tanórai foglalkozások megtartásán felül: - szülőkkel való kapcsolattartás: a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, - a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad, - tanítványai egész évi munkáját megtervezi, megszervezi, irányítja és ellenőrzi, számukra a félévi és év végi vizsgákat, tanszaki hangversenyeket lebonyolítja, - tanítványait tanulmányi versenyekre felkészíti,

18 - a tanszak B tagozatos növendékeivel a szakközépiskolai meghallgatásokon, konzultációkon, előfelvételi és felvételi vizsgákon részt vesz, - az iskola hagyományosan megrendezésre kerülő kamarazenei fesztiváljának, valamint az éves munkatervben megfogalmazott rendezvények lebonyolításában részt vesz, szükség esetén a tanulók felügyeletét ellátja, - a város intézményeivel a kapcsolatot tartja, szereplésre való felkérésekről azonnal tájékoztatást ad a kollégáknak, a fellépések műsorát összeállítja, szükség esetén részt vesz a rendezvényen, - ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi, - az érvényben lévő jogszabályok szerint az iskolavezetés által előírt adminisztratív feladatokat ellátja (tanári napló vezetése, túlóra elszámolás, osztályozó vizsgákon részvétel, tantestületi értekezleteken való részvétel, beszámolók készítése, naplók, ellenőrzők pontos vezetése), - ellátja a szükséges eseti helyettesítést, - A tanszakvezető tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi a tanszak egész évi munkáját. Lebonyolítja és részt vesz a tanszakhoz tartozó félévi, év végi hangversenyeken és vizsgákon. Évente kétszer beszámolót készít a tanszak munkájáról. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak nevelőtestület elfogadásával és a köznevelési törvény által meghatározott közösségek egyetértésével, valamint a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. 2. Kötelező melléklet: Adatkezelési szabályzat