Foglalkoztatási terhek és adókulcsok Elemzésünkben arra teszünk kísérletet, hogy a foglalkoztatási költségeknek a módosított adótörvényekbıl következı ez évi és lehetséges jövı évi változásait áttekintsük. Emellett rövid kitekintést teszünk az európai országok lineáris és progresszív jövedelemadóztatási gyakorlatára. A foglalkoztatás költsége, mint versenyképességi tényezı Az ország gazdasági versenyképességének összetevıi A különbözı országok gazdasági versenyképességének megítélésével kapcsolatos kérdéseknek a világban nagy irodalma van. Számtalan összetevıje van annak, hogy egy befektetési döntés megítélésénél az üzletemberek milyen objektív, illetve szubjektív körülményeket mérlegelnek. Ezek a legtágabban vett társadalmi, politikai gazdasági környezet milyenségétıl a konkrét jogszabályi, infrastrukturális feltételek vizsgálatáig terjedhet. Többnyire elfogadottnak tekinthetı az a vélekedés, hogy az adórendszer milyensége, ezen belül az adó mértéke csak egy versenyképességi tényezı a sok közül. A Világbank Doing Business 1 címmel évrıl évre közzéteszi azt az összehasonlító elemzését, amelyben egységes módszertan alapján, elıre meghatározott indikátorok segítségével rangsorolja a világ országait a versenyképesség szempontjából, külön figyelve azokra a pozitív vagy negatív elmozdulásokra, amelyek az egyes országokban az elızı évhez képest tapasztalhatók. Az általuk alkalmazott rangsorolási szempontok a következık: a vállalkozás indítása (Starting a Business) az építési engedélyezéssel való foglalkozás (Dealing with Construction Permit) az ingatlan-nyilvántartás (Registering Property) a hitelhez jutás (Getting Credit) a befektetık védelme (Protecting Investors) az adófizetés (Paying Taxes) a határon átnyúló kereskedelem (Trading Across Borders) a szerzıdések betartatása (Enforcing Contracts) a vállalkozás megszőntetése (Closing a Business) A Paying Taxes témakörében értékelt adók és járulékok a következık: a nyereségvagy társasági jövedelemadó, a munkáltató által fizetett társadalombiztosítási járulékok és munkát terhelı adók, az ingatlan-adó, az ingatlan átruházási adók, az osztalék adója, a tıkenyereség-adó, a pénzügyi tranzakciók adója, a hulladékgyőjtési adók, a gépjármő- és az útadók és minden más kisebb adók és díjak. Ezen adókkal kapcsolatban mérik az adófizetés gyakoriságát, az adókkal kapcsolatos adminisztrációra fordított idıt, a nyereségadó, a társaságot a foglakoztatással kapcsolatban terhelı adók és járulékok, valamint egyéb adók mértékét. Az ország gazdasági versenyképességének megítélésében a világszerte alkalmazott standardok szerint tehát az adózás egy tényezı a sok közül, de az adózási kérdések vizsgálatán belül nem 1 Ld.: http://www.doingbusiness.org/data/exploreeconomies 1
foglalkoznak azzal, hogy a munkavállalók vagy a vállalkozások tulajdonosai milyen mértékő adót fizetnek a magánszemélyként megszerzett jövedelmük után. Munkaerıköltség és adóék Az elıbbieket némileg finomítva mégsem mondhatjuk azt, hogy a személyi jövedelemadó mértéke közömbös a foglalkoztatás szempontjából. A foglalkoztatott által fizetett jövedelemadó beépül a foglalkoztatási költségbe, s jelentıs módon befolyásolhatja annak mértékét. Tekintettel arra, hogy a munkavállalók a nettó keresetben érdekeltek, a korábbinál magasabb mértékő személyi jövedelemadó ugyanolyan mértékő nettó jövedelem biztosításához magasabb bruttó kereset kifizetését követeli meg a munkáltatótól. (Természetesen ez függ a munkaerı-piaci helyzettıl, a munkavállalók érdekérvényesítési képességétıl, az esetleges állami ráhatástól stb.) Mielıtt a magyarországi munkaerıköltségek alakulását vizsgálnánk, nézzük, milyen pozíciónk van (volt) ezen a téren Európában (1. sz. ábra). 1. sz. ábra. A teljes átlagos havi munkaerıköltség 27 5 45 4 35 Euró/hó 3 25 2 15 1 5 Bulgaria Romania Latvia Lithuania Slovakia Poland Estonia Hungary Czech Republic Malta Portugal Slovenia Cyprus Spain Finland Austria Germany France Belgium United Kingdom Denmark Sweden Luxembourg Forrás: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&init=1&language=en&pcode=tps174&plugin=1 A 27-es adatok szerint a magyar átlagos munkaerıköltség közel 3,8-szerese a bolgárnak, kétszerese a románnak, de csak 14%-kal több a szlovák és 6%-kal a lengyeltıl, ugyanakkor a cseh munkaerıköltségnek csak 88%-a, a szlovénnek pedig nem egészen 59%-a. Jelentısen alacsonyabb ugyanakkor a fejlett európai országoktól, mert a magyar munkavállalók foglalkoztatási költsége 27-28%-a a finn, az osztrák és a német, negyede a francia, a belga és az egyesült királyságbeli és 22-23%-a a dán és a svéd alkalmazottakénak. 2
Ha néhány kiválasztott ország példáján vásárlóerı-paritáson vizsgáljuk a munkaerı költségeit, némileg árnyaltabb képet kapunk (2. számú ábra). 2. sz. ábra Foglalkoztatási költség és összetétele 29 (vásárlóerı-paritáson) 6 5 dollár 4 3 2 1 Szlovákia Lengyelország Magyarország Cseh Közt, Portugália Olaszország Spanyolország Görögország Írország Finnország Franciaország Hollandia Belgium Németország Ausztria Luxemburg Forrás: OECD Taxing Wages 29 Nettó jövedelem Jövedelemadó Munkáltatói járulék Munkavállalói járulék Vásárlóerı-paritáson a magyar átlagos munkaerı-költség 17-18%-kal magasabb a lengyelnél és szlováknál és 4-6%-a között van a fejlett európai országokénak. Szembetőnı ugyanakkor, hogy az összköltségen belül Belgium és Németország mellett Magyarország esetében volt a legmagasabb az állam felé - a munkavállalók és a munkáltatók által - fizetett közterheknek a teljes munkaerıköltséghez viszonyított aránya (az ún. adóék). Az adóék csökkentésére irányuló, 29-ben hozott kormányzati intézkedések egyidejőleg alapvetıen az alsó középosztálynak, az átlagkereset körül keresıknek kedveztek. A személyi jövedelemadó tényleges alsó kulcsát ugyan 18-ról (a szuperbruttósítás bevezetésével) 21,6%-ra emelték, viszont az alsó kulcs sávhatárát havi bruttó 162 ezer forintról 328 ezer forintra növelték. A teljes mértékő adójóváírás igénybevételére jogosító értékhatár havi bruttó 14 ezer forintról 29 ezer forintra, a csökkentett mértékő adójóváírás értékhatára 23 ezer forintról 38 ezer forintra emelkedett. A teljes összegő adójóváírás nominális értéke havi 11.34 forintról 15.1 forintra emelkedett, bár a tényleges növekedés ettıl kisebb, ugyanis azt a szuperbruttósított adóalapból lehetett igénybe venni (a 29-es adójóváírás szuperbruttósított értéke 1.41 forint lett volna). A munkaadók terheit enyhítette, hogy az általuk fizetendı járulékokat 5 százalékponttal csökkentették. Az intézkedések következtében látványosan csökkent az átlagkereset körül keresık esetében az adóék mértéke, míg a kiemelkedıen nagy jövedelmek esetében kismértékő növekedés (pl. 1 millió forintos havi bruttó keresetnél 61,4%-ról 62,1%-ra) következett be. (3. sz. ábra) az adóalap a bruttó jövedelem 127%-a 3
3. sz. ábra Az adóék változása 29-21 Adóék mértéke (%) 65 6 55 5 45 4 43,6 4,5 54,6 46,3 58,6 51,9 6,2 61,1 61,7 61,7 58,9 6,1 57,3 54,9 35 3 1 2 3 4 5 6 7 Havi bruttó jövedelem (ezer forint) 29 21 A 211-re vonatkozó szabályok szerint az összevonás alá esı jövedelmeket terhelı 21,6% tényleges alsó adókulcs egységesen 2,3%-ra csökkent, ugyanakkor a munkavállalók által fizetendı nyugdíjjárulék,5 százalékponttal növekedett. (A tıkejövedelmek adója már 211-ben is 16%.) Az adójóváírás havi maximuma a korábbi havi 15,1 ezer forintról 12,1 ezer forintra csökkent. A maximális adójóváírást jelenleg havi bruttó 18 ezer forintig lehet igénybe venni (szemben a korábbi 29 ezer forinttal), a bruttó 26 ezer forintos havi jövedelem felett pedig a lehetıség teljesen megszőnt (ez 21-ben 38 ezer forint volt). Azt mindenképpen megállapíthatjuk, hogy önmagában az egykulcsos adó bevezetésének csak pozitív hatása lett volna a nettó jövedelmekre, azonban ezt a pozitív hatást az alsóbb jövedelmi kategóriákban semlegesítette az adójóváírásra jogosult munkavállalók körének szőkülése és az adójóváírás mértékének csökkenése, valamint a foglalkoztatottakat terhelı nyugdíjjárulék mértékének emelése. Ennek következtében a 293 ezer forint bruttó jövedelem alatt keresık nettó havi keresete változatlan bruttó jövedelem mellett csökkent. Ez a csökkenés pl. 1 ezer forint bruttó jövedelem esetében 2,9%-os, 26 ezer forint esetében 3,2%-os volt. Ezzel szemben pl. egy havi bruttó 44 ezer forintot keresı dolgozó közel 1%-kal, az 1 millió forint havi bruttót keresı pedig 26%-kal több jövedelmet kap kézhez. Tekintettel arra, hogy nemcsak a munkavállalók, de a kormányzat is elvárta a munkáltatóktól, hogy ezt - az alsóbb jövedelem-kategóriákban jelentkezı - jövedelemcsökkenést a munkavállalók felé kompenzálják, az adószabályok változása a munkáltatóknál jelentısen növelte a foglalkoztatási költségeket. (A foglalkoztatási költségek szempontjából elvileg nincs jelentısége annak a ténynek, hogy a gyermekkedvezményre jogosult a kormányzat által 9 ezer fıre becsült, de jövedelmi viszonyaikat tekintve nem ismert összetételő munkavállalók egyértelmően jól jártak az új adószabályokkal, mert az egyenlı munkáért egyenlı bért elve azt követelné meg, hogy a munkáltató ne tegyen különbséget az azonos munkát végzı dolgozók bérezésében arra való tekintettel, hogy a munkavállalónak van-e gyereke vagy nincs.) 4
Az átlagkereset szintjén számított adóék a 21 évi 46,4%-ról 211-ben 48,9%-ra növekedett. Az adóék változásában (4. sz. ábra) is látszik az adójóváírás csökkentése miatti nettó jövedelemcsökkenés az alsóbb jövedelmi kategóriákban. 4. sz. ábra Az adóék változása 21-211 65 Adóék mértéke (%) 6 55 5 45 4 42,2 4,5 48,1 46,3 6,1 58,9 57,3 54,9 51,6 51,9 51,6 51,6 51,6 51,6 35 3 1 2 3 4 5 6 7 Havi bruttó jövedelem (ezer forint) 21 211 A jövedelemcsökkenés a (legalább) változatlan nettó jövedelem iránti igény miatt a foglalkoztatási költségek növelését követeli meg. A munkáltatók többletterheit rövid távon nem kompenzálhatja a magasabb jövedelmek esetében tapasztalható adóék-csökkenés, hiszen az adóváltozás miatt nem lehet a munkavállalók havi fizetését csökkenteni. (Ennek csak hosszabb távon lehet hatása, ha a magasabb jövedelmőek fizetését a munkáltató esetleg éveken keresztül nem emeli.) Az adójóváírás esetleges megszőntetésének hatása Abban az esetben, ha a sajtóban felvetıdött találgatásoknak megfelelıen a félszuperbruttó fenntartása mellett az adójóváírás teljes egészében megszőnne, az adóék jövedelemtıl függetlenül 49,9%-ra állna be (5. sz. ábra). Ez a 21-eshez képest a 1 ezer forintos havi bruttó kereset mellett 9,4 százalékpontos, 2 ezer forintos bruttó keresetnél 3,6 százalékpontos emelkedést, 7 ezer forintnál pedig 1,2 százalékpontos csökkenést eredményezne a munkáltatók foglalkoztatási költségeihez viszonyított közterhekben. az adóalap a bruttó jövedelem 113,5%-a 5
5. sz. ábra Az adóék (lehetséges) változása 21-212 65 Adóék mértéke (%) 6 55 5 45 4 6,1 58,9 57,3 54,9 49,9 49,9 51,6 51,9 49,9 51,6 49,9 51,6 49,9 51,6 49,9 51,6 49,9 48,1 46,3 42,2 4,5 35 3 1 2 3 4 5 6 7 Havi bruttó jövedelem (ezer forint) 21 211 212 Az adójóváírás teljes megszőnése azt jelentené, hogy a 227 ezer forint alatti bruttó jövedelmek esetében jelentıs nettójövedelem-csökkenés következne be, ami érintené az egy és két eltartott gyermek után adóalap-csökkentı kedvezményt igénybe vevı magánszemélyeket is, akiknél 211-ben még a kedvezmény ellensúlyozta az adójóváírás csökkenését. Abban az esetben, ha az adójóváírás megszőnésével egyidejőleg a szuperbruttósítás is megszőntetésre kerülne, az adóék 48,2% lenne, ami a közterhekben 1,7 százalékpontos könnyebbséget jelentene az elızı változathoz képest mind az alacsony jövedelmő alkalmazottak, mind munkáltatóik részére. A közbeszédben felvetıdött egy olyan szélsıséges változat is, hogy 212-ben a jelenlegi szuperbruttó adóalap nem csökkenne félszuperbruttóra, és emellett teljes egészében megszőntetésre kerülne az adójóváírás. Ez a nehezen elképzelhetı - változat a havi bruttó 26 ezer forint alatt keresık esetében a következı mértékő jövedelem-csökkenést eredményezné: Havi bruttó kereset Nettó jövedelem csökkenése (%) 1. 16,3 12. 14, 14. 12,2 16. 1,8 18. 9,8 2. 6,8 22. 4,3 24. 2, 6
Forintösszegben kifejezve a nettó jövedelemcsökkenést az 6. sz. ábrán szemléltetjük: 6. sz. ábra Jövedelemcsökkenés (Ft) A nettó jövedelemcsökkenés mértéke a szuperbruttó fenntartása és az adójóváírás teljes megszőntetése esetén 212-2 -4-6 -8-1 -12-14 1 12 14 16 18 2 22 24 26-121 -121-121 -121-121 -912 Havi bruttó jövedelem (ezer forint) -672-324 Egy ilyen változat esetén ahhoz, hogy a jelenleg 1 ezer forintos bruttó fizetésben részesülı munkavállaló ugyanazt az összegő nettó bért megkaphassa, a bruttó fizetését 19.6 forinttal kellene emelni, ami a munkáltatójától 25.6 forint többletráfordítást követelne, míg pl. a 2 ezer forintos bruttó kereset 14.67 forintos emelést igényelne, 18.851 forint plusz munkáltatói teher mellett. Adókulcsok Európában Az utóbbi idıben sok szó esik a többkulcsos adózás visszaállításának (illetve egy bizonyos szolidaritási adó bevezetésének) szükségességérıl, illetve lehetıségérıl, ezért célszerőnek látjuk annak áttekintését, hogy az európai országok milyen adókulcsot (adókulcsokat) alkalmaznak. Az országok többségében az alacsonyabb jövedelmő adózók részére bizonyos adójóváírás jellegő mentességeket, kedvezményeket biztosítanak, illetve sok helyen alkalmazzák a családi adózást. Ezek ismertetésétıl tekintve, hogy most csak az adókulcsok alkalmazására, mint technikára koncentrálunk eltekintünk. Az általunk bemutatott adókulcsok az egyedülálló, gyermektelen magánszemélyek jövedelmére vonatkoznak. Családi adózás esetén a nemzeti szabályozások különbözı módon egyenlítik ki a különbözı típusú (az egygyermekes egyedülállótól a többgyermekes házastársakig) családok esetében az adótábla progresszivitását. Az egykulcsos adózás a kelet-közép európai országok sajátossága, mert a világ fejlettebb országaiban általában a többkulcsos adózást tartják igazságosnak (7. sz. ábra). 7
7. sz. ábra A legmagasabb adókulcs és az adókulcsok száma 6 55 5 45 4 35 (% ) 3 25 2 15 1 5 18 17 17 16 15 14 13 12 11 1 9 9 db 8 8 7 6 5 5 5 5 5 4 4 4 4 4 4 4 3 3 3 3 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Bulgária Szerbia Oroszország Ukrajna Litvánia Cseh Közt. Románia Dánia Szlovákia Magyarország Észtország Norvégia Lettország Spanyolország Finnország Lengyelország Luxemburg Franciaország Írország Szlovénia Olaszország Horvátország Németország Görögország Portugália Ausztria Egyesült Királyság Belgium Hollandia Svédország A legmagasabb adókulcs mértéke Adókulcsok száma Forrás: http://www.oecd.org/dataoecd adatainak felhasználásával, illetve az ebben nem szereplı országok estében: http://www.worldwide-tax.com A következı táblázatban összegyőjtöttük néhány egykulcsos adózást alkalmazó közép- keleteurópai ország adókulcsainak mértékét: Ország Adókulcs % Cseh Köztársaság 15 Észtország 21 Románia 16 Szlovákia 19 Szlovénia 16 Oroszország 13 Szerbia 12 Montenegró 9 Ukrajna 15-17 Lettország 25 Litvánia 15 Bulgária 1 8
A gazdaságilag fejlettebb országokban a progresszív adótáblát úgy igyekeznek kialakítani (ld. részletesebben a mellékletben), hogy a magasabb adóterhelés fokozatosan jelentkezzen a jövedelem növekedése esetén. A kétkulcsos adótábla hátránya, hogy túlzottan hirtelen következik be a növekedés abban az esetben, ha a két kulcs közül az egyik viszonylag alacsony, a másik viszonylag magas. (Ahogyan az nálunk az utóbbi években tapasztalható volt.) A progresszió mértékére nincs általánosan elfogadott megoldás. A kétkulcsos adótáblától egészen a 17 kulcs alkalmazásáig (Luxemburg) találunk példákat Európában. Ennek szemléltetésére bemutatjuk néhány ország által alkalmazott többkulcsos adótábla progresszivitásának kialakítását (7. sz. ábra) Néhány ország progresszív adótáblája 7. sz. ábra 5 45 4 Az adó mértéke (%) 35 3 25 2 15 1 5 1 12 23 34 45 56 67 78 89 1 111 122 133 144 155 166 177 188 199 21 221 232 243 Éves bruttó jövedelem (ezer euró) Ausztria Belgium Finnország Franciaország Németország Olaszország A fejlett európai országokban mint látjuk azt tartják igazságosnak (és arányosnak), ha a megszerzett személyi jövedelmük után a nagyobb jövedelemmel rendelkezık nagyobb arányban járulnak hozzá a közterhek viseléséhez. (A tıkejövedelmeknek az általunk alkalmazottnál általában lényegesen magasabb adóztatásáról nem is beszélve.) El kell ismerni persze, hogy a valódi családi adózás kialakítása bonyolultabb a többkulcsos, progresszív adórendszerben, de egy megfelelıen kialakított adótábla és az informatika mai elterjedtsége mellett álláspontunk szerint annak megismerése és alkalmazása egy átlagos magyar adózónak nem okozhat különösebb nehézséget. Ha viszont a családi adózáson továbbra is csak a gyermekkedvezmény házastársak közötti megoszthatóságát értjük, a lineáris és progresszív adózás között csak egy számtani mőveletben (az ún. számított adó kiszámításában) van különbség. Dr. Szikora János 9
Melléklet A fejlett uniós országok adókulcsai a 21-es szabályok alapján (Forrás: http://www.oecd.org/dataoecd) Ország Adókulcsok száma Sávok határai Euróban, kivéve: Svédország (SEK) és Dánia (DKK) Adókulcs % Ausztria 4 Belgium 5 Dánia 2 Finnország 5 Franciaország 5 Németország 4 Görögország 9 Írország 2 Olaszország 5-11 11-25 36,5 25-6 43,21 6-5 -79 25 79-1124 3 1124-1873 4 1873-3433 45 3433-5 -3899 3,67 3899-18,67-125 125-226 6,5 226-368 17,5 368-664 21,5 664-3 -5875 5875-1172 5,5 1172-263 14 263-69783 3 69783-4 -84 85-52881 14 52882-2573 42 25731-45 -12 121-16 18 161-22 24 221-26 26 261-32 32 321-4 36 41-6 38 61-1 4 11-45 -328 2 3281-41 - 15 23 151-28 27 281-55 38 551-75 41 1
Luxemburg 17 Hollandia 4 Norvégia 3 751-43 -11265 11265-13173 8 13174-1581 1 1582-16989 12 1699-18897 14 18898-285 16 286-22713 18 22714-24621 2 24622-26529 22 2653-28437 24 28438-3345 26 3346-32253 28 32254-34161 3 34162-3669 32 367-37977 34 37978-39885 36 39886-38 -18218 2,3 18219-32738 1,8 32739-54367 42 54368-52 -4564 12,55 45641-7417 21,55 74171-24,55 Portugália 8-4793 11,8 4794-725 13,58 7251-17979 24,8 1798-41349 34,88 4135-59926 37,38 59927-64623 4,88 64624-15 42,88 Spanyolország 4 Svédország (helyi 3 jövedelemadóval együtt) Egyesült Királyság 3 Szlovénia 3 151-45,88-1777 15,66 1778-337 18,27 338-5347 24,14 5348-27,13-383 3 3831-5483 5 54831-55 -374 2 3741-15 4 15-5 -7529 16 753-1558 27 1559-41 11