Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és ú Művészetoktatási Intézmény 4032 Debrecen, Bolyai u. 29.sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 Email: bolyai29@axelero.hu Bábszínházismeret
A színházismeret a bábjáték tanszakos is kötelezően választható tárgy a 3-10. évfolyamokon. Célkitűzése, felépítése, feldolgozási módszere megegyezik a színjáték tanszakon tanított tárgyéval. (A bábjáték tanszak növendékeinek is meg kell ismerkedniük a színházművészet általános sajátosságaival, ugyanakkor hasznos, ha a színjáték tanszak növendékei is feldolgoznak bábszínházi előadásokat, tisztában vannak a bábművészet jellegzetességeivel.) Az alsóbb évfolyamokon egyértelműen az élményszerűség megerősítése a fontos. A cél az, hogy a diákok jelentős előadásokat látva pozitív benyomásokat szerezzenek a bábművészet (és a színházművészet) kifejezési lehetőségeiről. Mindezenközben ismerjék meg a bábjáték eszközkészletét, az alkotófolyamat sajátosságait, az egyes kifejezőeszközök közötti kapcsolatok. Ezek a problémák óhatatlanul is felvetnek bizonyos fogalmakat, amelyeknek tudatosítása, rendszerbe ágyazása csak a felsőbb évfolyamokon fontos. A 7. évfolyamtól kezdődően egyre fontosabb lesz ez a feladat, mely egyrészt megerősítheti az önreflexió képességét (azt, hogy a tanulók saját színházi tevékenységüket egyre tudatosabban végezzék), másrészt megerősítheti elemzőkészségüket is (azaz a szubjektív befogadó élményt kotrolláló támpontokat találjanak az előadások értelmezéséhez, értékeléséhez. A tantárgy tanításának célja A tantárgy a bábjáték tanszak célkitűzései közül a következők megvalósítására nyújt kiemelt lehetőséget: Minél több élő és felvett bábszínházi, színházi előadás megtekintésére A tanulók bábszínházzal, színházzal és drámával kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének bővítésére. A tanszak általános célkitűzéseinek szellemében a tantárgy teremtsen lehetőséget arra, hogy a tanulók felkészült nézőkké, tudatos bábjátékosokká váljanak. Fejlesztési követelmények Az alapfok elvégzését követően a tanulók legyenek képesek: Annak felismerésére, hogy saját befogadói élményeiket milyen színházi hatások befolyásolják A bábszínházi előadással kapcsolatos élményeiket, véleményüket világosan, érvekre támaszkodva megfogalmazni A megismert fogalmi készlet alapján egy-egy bábszínházi előadás legfontosabb sajátosságainak, jellegzetességeinek megfogalmazására A mások által készített előadások tanulságait saját tevékenységükre (is) adaptálni A saját csoportjuk által létrehozott előadások sajátosságainak leírására készítése közben felmerült problémákat összefüggésbe hozni a bábszínházi előadás általánosabb problémáival Ismerjék: A bábművészet megközelítésére alkalmas fogalmi készlet legfontosabb elemeit Azt az alkotói folyamatos, ahogyan egy-egy értékes előadás létrejön A legfontosabb bábszínházi mesterségeket különböző közreműködőinek szerepét, részvételi módját az alkotói folyamatban A bábszínházi előadás legfontosabb alkotórészeit Azt, hogy saját tevékenységüknek hol a helye, továbbá mi a szerepe az egész előadás hatásmechanizmusában 123
Javasolt időkeretet Évfolyam Előképző 1. Előképző 2. 1. 2. 3. 4. 5. Heti óraszám - - - - 1 1 1 1 Alapf ok 6. Évi óraszám - - - - 37 37 37 37 (3-4. évfolyam) Éves óraszám: 37 óra Kiindulópontul a jelentős bábszínházi/színházi előadások (élőben, illetve videóról történő) megtekintését javasoljuk, melyet a látottakról folyó beszélgetés követ. Fontos a fokozatosság elvének figyelembe vétele: kezdetben az előadás egészéről szóló összbenyomások megfogalmazását kell ösztönözni, később váljanak egyre aprólékosabbá és szisztematikussá a beszélgetések. A bábjáték tanszak oktatóinak az alábbi szempontok figyelembevételét javasoljuk a beszélgetések irányításához: TÉMAKÖR FEJLESZTÉSI FELADATOK Beszélgetések előadásokról hangulata TARTALOM, TANANYAG ÉS A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA Melyek azok az elemek, amelyek az előadásról kialakult benyomásokat felkeltik? Mi az, ami legerőteljesebben befolyásolja a nézőket? Ki mire emlékszik a legerősebben? Ez összefügg-e az előadás hatásmechanizmusaival? A TOVÁBBFEJ- LESZTÉS ALAPJAI Tudjon véleményt alkotni a látottakról ELVÁRHATÓ MAXIMUM Önálló véleménye legyen. Pozitívnegatív hatások témája, alapanyaga Lehetséges-e az adott téma bábszínpadi feldolgozása? Mennyiben lett volna más az élő színészekkel zajló előadás? Másfajta technikák felhasználásával másfajta feldolgozás született-e volna? Mit képes egy-egy jellegzetes bábszínházi technika az adott alapanyagból megmutatni, kifejezni, mit nem? Mi a fontos a bábszínházban, mire vállalkozhat, mire nem? (Természetesen itt nem elméleti megfontolásokon alapuló válaszokat várunk, hanem a különféle lehetőségekkel való játékból levonható következtetéseket. Az a fontos, hogy ráérezzenek a tanulók az adott bábszínházi nyelv sajátosságaira, belső Tanári irányítással legyen képes az előadásról beszélgetni Önállóan elemezze a látott előadást. Mondja el, hogy ő, hogyan oldotta volna meg egy- egy résznek a bemutatását. Elemzést tud adni megadott szempontok alapján a bábelőadásról 124
helyszíne, körülményei, feltételei látványvilága törvényszerűségeire.) Hogyan befolyásolhatja a nézői élményt a választott bábszínházi forma? (Hol, milyen körülmények között zajlik az előadás? Mennyiben más, ha csak a bábokat/tárgyakat látjuk, illetve ha mozgatóik is érzékelhetők?) Milyen játékszabályok szerint zajlik az előadás? Miből ismeri fel ezt a néző? Hogyan kell alkalmazkodnia hozzá? Az adott előadás milyen kapcsolatot tételez fel a játszók és a nézők között? Az adott bábszínházi forma hogyan jelöli a játékteret, milyen átjárót nyit a nézőtér felé? mely alkotóelemeinek kell harmonizálniuk egymással a látványvilág megteremtéséhez? Milyen színekre, formákra emlékszünk vissza az előadásból? Van-e ezeknek jelentőségük? Mi különbözteti meg a díszletet és a figurákat? (A látványvilág mely elemei azok, amelyek csak hátterül szolgálnak afféle díszletként funkcionálnak, az előadás közegét teremtik meg -, s melyek azok az elemek, melyek maguk is szereplőkké válnak: mozgatásukat, változásukat követve valamifajta történet alakul ki.) Milyen eszközök felhasználásával hogyan teremthető meg az adott bábszínházi előadás közege? Milyen más közegben tudjuk elképzelni a megjelenő figurákat? A díszlet befolyásolja-e mindazt, ami velük történik? Mire használhatók a díszletek, hogyan kerülhetnek vele kapcsolatba a figurák? Tudjon viselkedni bármilyen körülmények között zajlik az előadás A látottak és hallottak alapján tanári segítséggel tudja a díszletek mozgatásának és a színpadi megvilágításának módjait tér Tudjon viselkedni bármilyen körülmények között zajlik az előadás A látottak és hallottak alapján önállóan legyen képes ismertetni a díszletek mozgatásának és a színpadi tér megvilágításának módjait figurái Hogyan kelnek életre a bábok, a tárgyak? Mitől válik szereplővé az adott bábszínházi előadás figurája? A bábu/tárgy anyaga és viselkedése milyen kapcsolatban El tudja mondani, hogy tetszett-e neki a látott bábelőadás. Segítséggel tudja elemezni a bábokat Megadott szempontok alapján tudja elemezni a figurákat 125
Kontaktusok, viszonyok az előadásban története van egymással? Van-e jellemző ereje az adott figura anyagszerűségének? El tudnánk-e képzelni, hogy más anyagból legyen a figura? Mi változna akkor? Más tulajdonságai lennének? Másképp kellene mozdulnia? Hogyan jellemzi a figurát a mozgása? Ez milyen karaktert kölcsönöz neki? Hogyan szólalhat meg? Miképp jellemezheti őt mozgatójának hanghordozása, beszédmódja? Melyek azok az érzelmek, indulatok, szándékok, amelyek kifejezhetők a mozgatással, s melyek azok, melyek szóbeli (verbális) kifejezést kívánnak? Miből ismerjük meg a figurának a többi figurához való viszonyát? Milyen figurák kerülhetnek bele ugyanabba az előadásba? Kit éreznénk idegennek az adott közegben? Csoportosíthatók-e valamiképp Segítséggel ismerje az előadás figurái? Milyen fel a kapcsolatokat a szempontok alapján? bábok között Hogyan kerülhetnek kapcsolatba az adott bábszínházi előadás figurái? Mi árulkodik a viszonyukról? Milyen kapcsolatok ismerhetők fel köztük? Változnak-e ezek az előadás folyamán? Miképp ismerhető meg ebből az előadás története? Mi az a probléma, amiből az előadásban ábrázolt történet kibontakozik? Miből ismeri ezt meg a néző? Ennek van-e valamilyen kapcsolata a látványvilággal, illetve a figurák jellegzetességeivel? Melyek a történet legemlékezetesebb pillanatai, fordulatai? Milyen eszközökkel hangsúlyozza ezeket a mozzanatokat az előadás? Mely mozzanatok befolyásolják leginkább a történet kimenetét? Mikor volt esély arra, hogy másképp alakul a történet? Minek kellene változnia, hogy módosuljon a történet végkimenetele? Milyen hangulatot, érzéseket vált ki a történet befejezése a Segítséggel tudjon elemzést adni a látott darabról Önállóan ismerje fel a kontaktus és viszonyhelyzeteket Tudjon bábdarabot elemezni önállóan 126
nézőben? kezdete és vége Milyen eszközökkel szolgálják az alkotók a néző ráhangolódását az előadásra? Van-e az előadás kezdésének valamilyen rejtett üzenete, hogy mit várjon a befogadó a produkciótól, mit keressen benne? Milyen eszközökkel zárják le az alkotók az előadást, milyen tanulsága van a befejezésnek? Segítséggel a felvetődő kérdések megválaszolása Önálló véleménynyilvánítás a bábbemutatóról legemlékezetesebb jelenetei Hogyan különíti el az előadás egymástól a különféle jeleneteket? Hogyan kapcsolja őket egybe? Vannak-e lassabb és gyorsabb jelenetek? Hogyan alakul ki ebből az előadás ritmusa? Milyen a legfontosabb jelenetek belső felépítése? Élményszerű beszámolót tud készíteni a látottakról Élményszerű beszámolót tud készíteni a látottakról hatása Milyen élményt váltott ki a tanulókból? Spontán megnyilvánulás Spontán megnyilvánulás (5-6. évfolyam) Éves óraszám: 37 óra Egy bábszínházi/színházi előadás létrehozása közben adódó feladatok, illetve az ezekre specializálódott szakmák vizsgálata a kifejezőeszközök indirekt megismerését szolgálják. A tárgy oktatójának ebben az időszakban az elméleti ismeretszerzés és a gyakorlati tapasztalatszerzés egyensúlyára kell törekednie. Egyrészt kapcsolódhat a növendékek által készített előadásokhoz, másrészt lehetséges különféle szakmai vendégekkel, szakemberekkel való találkozó is. A tárgy elméleti jellegéből adódóan a középpontban most is a beszélgetések, konzultációk, ismeretközlő előadások állnak. Természetesen vannak olyan általános színházi szakmák, melyek nem igényelnek speciális bábszínházi felkészültséget, de fontos szerepet töltenek be a bábművészeti előadások létrehozásában is (pl.: a dramaturg, a zeneszerző, a világosító, a hangosító). Ezek megismerése is rendkívül hasznos. A velük való foglalkozások vezetéséhez hasznosítható a színjáték tanszaknál részletezett tematika, azzal a megkötéssel, hogy itt is figyelembe kell venni a speciális bábszínházi igényeket. (Pl.: Van-e sajátos bábszínházi dramaturgia? A figurák jellege, közegük, kontaktuslehetőségeik hogyan befolyásolják a bábelőadás dramaturgiáját? Milyen sajátos feladatai vannak a zeneszerzőnek, ha bábelőadáshoz komponál zenét? Stb.) Ugyanakkor vannak speciális bábszínházi szakmák is, melyek megismerése elengedhetetlen ezen a tanszakon. TÉMAKÖR FEJLESZTÉSI FELADATOK Színházi mesterségek A bábtervező TARTALOM, TANANYAG ÉS A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA Az egyes bábszínházi technikák hogyan befolyásolják a figurák jellegét, sajátosságait? Milyen anyagot választ, ebből milyen módszerek segítségével formálhat figurát? Hogyan tehető képessé a figura különböző mozgásokra, A TOVÁBBFEJ- LESZTÉS ALAPJAI Ismerje a bábtervező feladatát, munkáját ELVÁRHATÓ MAXIMUM Ismerje a bábtervező feladatát, munkáját 127
A látványtervező cselekvésekre? Mi adja az adott figura egyéni karakterét, jellegzetességét? Miképp öltöztethetők fel a figurák? Ez eltakarja, vagy épp hangsúlyozza anyagszerűségüket? milyen más stíluselemeivel áll kapcsolatban a figurák jellege, sajátossága? Miképp veszi figyelembe a figura megtervezője a báb/tárgy életre keltésének lehetőségeit, módját? Mi mindent foglal magába a bábszínházi látvány, hogyan függ össze a figura, díszlet, szcenika a bábszínházban? Hogyan formálható mindez képzőművészeti egységbe? Milyen anyagokból, milyen módszerek segítségével teremthető meg az előadás közege? Miről mesél a látvány? Hogyan olvassuk a vizuális információkat? Hogyan bánik a látványtervező a színekkel, formákkal, stílusokkal? Mennyire a valóságot utánozza le, miképp teremthet fantáziavilágot vagy épp egy stilizált közeget? Ezek a megoldások miképp befolyásolják az előadás stílusát, játékmódját? Hogyan alkalmazkodik a látvány az adott bábszínházi előadás játékteréhez, színpadméreteihez, figuráihoz, a mozgatásukból adódó igényekhez, a rendezői elképzelésekhez? A különféle bábtechnikák milyen játéktereket tételeznek fel? miképp használja ki a játékteret? Az adott bábtechnikához tartozó szcenika milyen kötöttségeket teremt, és ezek alkotó módon miképp tágíthatók? Hogyan befolyásolja a bábszínházi játéktér az előadást? (Milyen játékmódot tesznek lehetővé a különféle megoldások?) Mit kell tudnia az előadás terének? (A történet helyszíneit miképp teremtheti meg a díszlet? Ezenközben milyen lehetőséget biztosít a figurák mozgatásához?) Mikor működik jól a színpadi tér? Hogyan Ismerje a látványtervező feladatát Tudja, hogy mi a látványtervező feladata. Ismerje a különböző szín- és formavilágot. Ismerje a szcenika idevonatkozó törvényszerűségeit 128
szolgálhatja a rendezőt, a bábokat mozgató és megszólaltató színészt? Az adott előadás játéktere mennyire alkalmas az előadás biztonságos lebonyolításához a láthatatlan tér+ mennyiben alkalmas az előadás kiszolgálásához? Bábszínész Milyen speciális feladatai vannak a tárgyakat animáló, bábokat mozgató-megszólaltató színésznek? Hogyan befolyásolja játékát, ha csak a báb (tárgy) látszik, vagy, ha maga is megmutatkozik? Miképp működik a kettős kommunikáció: a bábnak/tárgynak kijáró figyelem, s ezen keresztül a közönségnek szóló jelzés? Eltartja-e magától a bábszínész a figurát vagy épp azonosul vele, belebújik a bőrébe? Milyen áttételeken keresztül válik a bábszínész mozdulata a figura mozgásává? Ezen kapcsolaton keresztül miképp tölthető meg élettel a figura? Hogyan szólalhat meg a figura? A verbális kifejezés milyen sajátosságait használja a bábszínész? Ez befolyásolja-e ha maga is látható vagy csak a figura mutatkozik meg? Ismerje meg a bábszínész munkáját Ismerje a bábszínész munkáját (beszéd, ének, mozgás ) Értékelés: az egyén önértékelése a társak véleménynyilvánítása egymás munkájáról szöveges (szóbeli, esetenként írásos) forma elemző beszélgetések jeggyel történő értékelés Ajánlott irodalom Magyar Színházművészeti Lexikon, Akadémiai, 1994. Színházi Kislexikon, gondolat, 1969. (Több hasznos szócikk a Világirodalmi Lexikonban, Akadémia, 1970-1997.) Almási Miklós: Színjáték és társadalom, Színháztud. Int. 1963. Almási Miklós: Színházi dramaturgia, Színháztud. Int. 1965. Artaud, Antonin: A könyörtelen színház, Gondolat, 1985. Benedek András: Színházi dramaturgia nézőknek, gondolat, 1975. Brook, Peter: Az üres tér, Modern könyvtár 1972. (Duró Győző Nánay István:) Dramaturgiai olvasókönyv, Marczibányi Téri M.K., 1993. Esslin, Martin: Az abszurd dráma elmélete, 1967. Földényi F. László: A drámától a színpadig, Kossuth, 1976. Hevesi András:, a színjátszás, a rendezés művészete. Gondolat, l965. Hevesi Sándor: A drámaírás iskolája, Gondolat, 1961. 129
Honti Katalin: Színház és látvány I-II. Corvina, 1978. (Lengyel György:) A színház ma, Gondolat, 1970. (Nánay István: ) A színésznevelés breviáriuma, Múzsák, 1983. A pantomim (Korszerű színház) Ruszt József: Színésznevelés és színészdramaturgia, NPI Székely György: Színházi mi micsoda NPI, 1976. Székely György: Színházesztétika, Tankönyvkiadó, 1984. Székely György: A színjáték világa, Gondolat, 1986. Színházi kalauz I-II. Gondolat, 1981. A színház világtörténete I-II. Gondolat, 1986. Sztanyiszlavszkij: Cselekvő elemzés, 1960. (Ungvári Tamás:) A dráma művészete ma, Gondolat, l974. (Várszegi Tibor:) Felütés, 1992. (Várszegi Tibor:) félúton, 1994. (Várszegi Tibor:) Fordulatok I-II. 1992. Vekerdy Tamás: A színészi hatás eszközeit (Zeami mester művei nyomán). Magvető 1974. 130