E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2007. december 19-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2007. december 19-i ülésére Tárgy: Kerekegyháza Város Önkormányzata 2007-2012 közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervének elfogadása Előterjesztő: Dr. Kelemen Márk polgármester Az előterjesztést készítette: Verosztáné Csorba Mónika aljegyző Véleményezésre és tárgyalásra megkapta: A Képviselő-testület bizottságai Törvényességi véleményezésre megkapta: Vincze Miklós jegyző Törvényességi észrevételem nincs. Vincze Miklós jegyző

Kerekegyháza Város Polgármesterétől E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestületének 2007. december 19-i ülésére Tárgy: Kerekegyháza Város Önkormányzata 2007-2012 közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervének elfogadása Tisztelt Képviselőtestület! A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Köot.) 85. (4) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervet (a továbbiakban: Intézkedési Terv) készíteni, amelynek során figyelembe kell venni a megyei fejlesztési tervet. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell, hogy az önkormányzat a kötelező feladatait milyen módon látja el, illetőleg milyen nem kötelező feladatokat kíván ellátni. Tartalmaznia kell továbbá az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket. Az Önkormányzat, intézkedési terve végrehajtását legalább kétévenként értékeli és szükség szerint felülvizsgálja. A közoktatási törvény 2006. évi módosítása (2006. évi LXXI. tv. 15. ) előírja, hogy az intézkedési tervnek tartalmaznia kell a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló elképzeléseket is. Ezért a korábbi fejlesztési tervekhez képest a 2007-2012 közötti időszakra vonatkozó tervben az esélyegyenlőség biztosításának megvalósítása kiemelt feladatként jelentkezik. Kerekegyháza Város Önkormányzata először 2000-ben 57/2000. (VII.3.) sz. határozatával fogadta el a település közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervét, majd 2004-ben felülvizsgálta, s a 11/2004. (III.3). sz. határozatával fogadta el ismételten. Az Intézkedési tervet felülvizsgálva egy új, 2012. évig érvényes terv készítése vált szükségessé. A közoktatási törvény 2007. évi módosítása alapján 2008. évtől nem lehet sem hazai, sem egyéb közoktatás jellegű pályázatokat benyújtani, ha a fenntartó nem rendelkezik közoktatási intézkedési tervvel. Az Intézkedési Terv készítésekor ki kell kérni a településen működő közoktatási intézmények vezetőinek, továbbá a szülői és diákszervezetek, települési szintű szakszervezetek véleményét. A véleményeztetési eljárást a jogszabályban foglaltaknak megfelelően az lefolytattuk, az érdekelt felek az Intézkedési Tervben foglaltakkal egyetértenek, megvalósítását támogatják.

A Köot. 85. (6) bekezdése értelmében az Intézkedési Terv elkészítésekor a helyi önkormányzatnak be kell szereznie a megyei önkormányzat szakvéleményét abban a kérdésben, hogy az Intézkedési Terv összhangban áll-e a megyei fejlesztési tervvel. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2004. évben elfogadott fejlesztési tervét figyelembe véve készült az új intézkedési terv, az anyagot véleményezésre megküldtük. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést megtárgyalni és a határozati javaslatot s mellékleteként az Intézkedési tervet elfogadni szíveskedjen. Kerekegyháza, 2007. december 17. Dr. Kelemen Márk polgármester Határozat tervezete /2007. (XII.19.) sz. Kth: Közoktatási Intézkedési Tervről Határozat Kerekegyháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Város közoktatásának intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervét az előterjesztésnek megfelelően jóváhagyja. 1. A közoktatási fejlesztési tervet az önkormányzat nevelési, oktatási intézményei részére meg kell küldeni. Határidő: 2008. január 15. 2. A Képviselő-testület az intézkedési tervet legalább kétévenként értékeli és szükség szerint felülvizsgálja. Határidő: 2009. november 30. 3. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX: törvény 103. (2) bekezdésének a.) pontja alapján meg kell vizsgálni, hogy az intézmények nevelési, illetve pedagógiai programja megfelel-e az önkormányzati intézkedési tervben foglaltaknak. 4. Felelős: Dr. Kelemen Márk polgármester Határidő: 2008. április 30. Határozatról értesül: Verosztáné Csorba Mónika aljegyző Kanizsai Józsefné óvodavezető Szegediné Rédli Julianna iskolaigazgató

KEREKEGYHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT- MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE (2007-2012) A képviselő-testület. /2007.(XII.19.) határozatával elfogadta

BEVEZETÉS A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 85. (4) bekezdése előírja, hogy a helyi önkormányzat köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez önkormányzati döntés előkészítést szolgáló feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervet (továbbiakban Intézkedési Terv) készíteni. Kerekegyháza Város Önkormányzata 2000-ben elkészítette hat évre szóló Intézkedési Tervét, melyet 2004-ben felülvizsgált. Az elmúlt évek jogszabályi, demográfiai változásai, a felhasználói igények módosulása magával hozta, hogy az Önkormányzat átgondolja a nevelés és oktatás terén vállalt feladatát, felülvizsgálja a korábbit, elkészítse az új közoktatási intézkedési tervet. A dokumentum célja a kötelező és nem kötelező feladatok áttekintése, behatárolása, rögzítése, a közoktatási feladatok ellátási kereteinek, módjának meghatározása, az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével összefüggő kötelezettségek, igények és elvárások, intézkedések meghatározása, ütemezése, hatásuk bemutatása. A közoktatási törvény 2006. évi módosítása (2006. évi LXXI. tv. 15. ) előírja, hogy az intézkedési tervnek tartalmaznia kell a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló elképzeléseket is. Ezért a korábbi fejlesztési tervekhez képest a 2007-2012 közötti időszakra vonatkozó tervben az esélyegyenlőség biztosításának megvalósítása kiemelt feladatként jelentkezik. Az önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról ( Helyi önkormányzatokról szól 1990. évi LXV. tv. 8. (4) bek és Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Tv. 86. (1)). Kerekegyháza Város Önkormányzata az oktatási-nevelési feladatok teljesítésére két intézményt működtet, a Napközi Otthonos Óvodát és a Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményt. A településen az önkormányzat által fenntartott intézményeken kívül más közoktatási intézmény nem működik. Nem kötelező, önként vállalt feladatként működteti az általános iskola művészetoktatási részét. A középfokú oktatás a megye által működtetett középfokú iskolákban érhető el. A terv elkészítésénél figyelembe vettünk minden olyan tényezőt, amely hosszabb távra meghatározza a helyi oktatáspolitikát, ezek a következők: a népesség alakulása a gyermekek és tanulók létszámának alakulása jogszabályi előírások a vonzáskörzeti igények szomszédos települések oktatásnevelési hatása várható saját bevételek

Az Intézkedési Terv jogszabályi alapja: 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról (és módosításai) 1990. évi LXV. tv. a helyi önkormányzatokról (és módosításai) 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről ( és módosításai) 14/1994 (VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatról 10/1994 (V.13.) MKM rendelet a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételéről. 1992. évi XXXVIII. tv. az államháztartásról (és módosításai) 217/1998 (XII.30.) kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról 138/1992. (X.8.) kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben. 1992. évi XXII. tv. a Munka Törvénykönyvéről 1993. évi LXXVII. tv. a nemzeti és etnikai kisebbség jogairól a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. Törvény Munkánk során figyelembe vettük az alábbi dokumentumokban megfogalmazottakat: Kerekegyháza Város Önkormányzatának Közoktatási Intézkedési Terve 2000 2006. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Fejlesztési Terve Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Program. Kerekegyháza Város Önkormányzata Minőségirányítási Programja 2004-2009. (ÖMIP) Intézményi Minőségirányítási Programok Intézményi Pedagógiai Programok Megtakarítható működési kiadások a Kh. V. Önk. Által fenntartott nevelésioktatási intézményekben

I. HELYZETELEMZÉS 1. Kerekegyháza társadalmi helyzete Kerekegyháza demográfiai és népmozgalmi mutatói szerint a település népességvonzó- és megtartó képessége még mindig a legjobbak között van a Bács-Kiskun megyei, de országos összehasonlításban is. A település népességvonzó-képessége miatt a lakosságszám növekedést mutat. Kerekegyháza népességének gazdasági aktivitására jellemző, hogy a közel 40 %-ot képviselő foglalkoztatottak mellett 3,2 %-os a munkanélküliség, az inaktívak 30 %-ot és az eltartottak 28 %-ot képviselnek. Településünk 2004 től a Kecskeméti Kistérség tagja. Együttműködésünk az oktatás mellett a szociális feladatellátás és belső ellenőrzés területeken működik. A demográfiai helyzet és a várható alakulása A lakosság lélekszáma: 6260 fő (2007.10.01.) A lakosság korosztály szerinti megoszlása: korosztály 1999 2004 2007 0 5 415 393 405 6 18 979 976 948 19 35 1620 1656 1697 36 tól 2979 3091 3216 összes 5993 6116 6260 Született gyermekek száma: év 2000 2001 2002 2003 2004 született gyermek 74 61 61 60 59 év 2005 2006 Született gyermek 2007. nov. 30. 82 73 78 Kerekegyháza lakónépességének száma 1999. elején 5993 fő, jelenleg 6260 fő. 1999 és 2007 között a lakosságszám 269 fővel, 4,48%-kal nőtt. Ez ellentétes az országos és a megyei átlag mozgásával. A korosztály szerinti megoszlást figyelembe véve viszont nálunk is jellemző a kismértékű elöregedés. Településünkön a népesség gyarapodása az elmúlt években folyamatos, kismértékű emelkedést mutat.

Intézkedési tervünk szempontjából a releváns korcsoportok kismértékű létszámváltozása látszik. A születési számok nem egyenletesek, hiszen a 2001-2004. közötti időszak 60 körüli átlagához képest a 2005-2007. év 80 körüli átlaga az oktatás szempontjából jelentős különbség, ( hiszen a 20 fős differencia már egy óvodai, illetve osztálylétszámmal egyező). Fenti adatok azonban nem tartalmazzák a ki-, illetve beköltözésből adódó változásokat. Mindezekből az prognosztizálható, hogy az elkövetkező néhány évben nem változik jelentősen az óvodai, iskolai ellátásra jogosultak száma, átmenetileg ( 2001-2004-es gyermekek) kisebb létszám csökkenés várható. Az önkormányzat oktatási, nevelési elvei, céljai: 1. Az önkormányzat közoktatási intézményeinek biztosítaniuk kell a szülők és a gyermekek számára az esélyegyenlőséget, a vallás és lelkiismereti szabadság tiszteletben tartását. 2. Az oktatás-nevelés legyen gyermekközpontú, amely figyelembe veszi a gyermek- és diákjogok maximális érvényesülését, lehetőséget biztosítva az értékek közvetítésére, a gyermekek és fiatalok harmonikus testi és értelmi fejlődésére. 3. Különös figyelemmel kell lennie a gyermekek mindenek felett álló érdekének biztosításában. Ez alapján a közoktatás működtetésében és feladatainak ellátásában résztvevők a munkájuk során tegyenek meg mindent, hogy: - a gyermekeknek, tanulóknak a közoktatásról szóló törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsák, oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számukra aránytalan terhet. - gyermekek, tanulók minden segítséget megkapjanak képességeik, tehetségük kibontakoztatásához, személyiségük fejlesztéséhez, ismereteik folyamatos korszerűsítéséhez. - a gyermekek, tanulók ügyeikben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül a számára legkedvezőbbet választva dönthessenek. - környezettudatos nevelés elősegítése 4. Fenntartói cél az oktatási és nevelési intézmények modernizálása, a mai kor igényeinek való ki,- illetve átalakítása. 5. Alapelvető fontosságú az egész életen át tartó tanulás gyakorlatának elterjesztése, a felnőttoktatás fejlesztése, hozzáférhetőségének biztosítása. 6. A nevelés, oktatás egyik fő meghatározója a pedagógus. Kerekegyháza Város Önkormányzatának képviselő-testülete elismeri a pedagógusok áldozatos munkáját és számít rájuk a város közoktatási feladatainak színvonalas, minden igényt kielégítő ellátásában. Ennek elismerésére alkotta a 19/2007. (VI.28.) sz. rendeletét a városi

kitüntetések, elismerő címek, a díszoklevél alapításáról és adományozásáról, melyben lehetőséget biztosít az Év Kerekegyházi Közalkalmazottjának elismerésére. Oktatási-nevelési Intézményeink helyzete A közoktatási intézmények helyzetét intézménytípusonként tekintjük át, majd néhány, az ágazat egészét érintő területről adunk tájékoztatást. 1. Óvoda Az óvoda helyzetének elemzése kiterjed 1.1. az önkormányzat kötelezően ellátandó feladataira, 1.2. a statisztikai adatokra, 1.3. az óvodák struktúrájára, és 1.4. a humán erőforrásokra. 1.1. Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai Az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatait az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. -a, valamint ezzel összhangban a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény (a továbbiakban: Ktv.) 86. -a határozza meg. E szerint a az önkormányzat köteles gondoskodni: az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról. E kötelezettség magában foglalja a többi gyermekekkel együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását is. Kerekegyházán az önkormányzat a Napközi Otthonos Óvoda fenntartásával gondoskodik a kötelező feladatának ellátásáról. Az óvodai nevelés 3 helyszínen, a Rákóczi u. 70. intézményszékhelyen, és 2 további telephelyen működik: Fő u. 74., Andrássy u. 89. Az alapító okirat szerinti max. férőhelyszám 225 fő. Az önkormányzat kötelező feladata a település lakóira vonatkozik, a nem kerekegyházi gyermekekről való gondoskodás már nem tartozik a kötelezően ellátandó feladatok közé (a férőhelyek függvényében célszerű a nem kerekegyházi gyermekek felvétele, 2006-ban 4 fő). 1.2. Az óvodák működése a statisztikai adatok tükrében Az óvoda gyermeklétszáma 2004-ben 227 fő volt, 2007. októberében ez 204 főre csökkent. Meg kell jegyezni, hogy az év eleji létszám az év végére kb. 20 fővel növekszik az időközben a harmadik életévüket betöltő gyermekek óvodai igényei miatt. Az intézmény kapacitás kihasználtsága 2006. évben 90 %-os volt. Tekintve a 2005-2007. évi születési adatokat, a létszám növekedése várható. A 2006/2007. nevelési évben az óvodai beíratást követően a statisztikai adatok az alábbiak szerint alakultnak: óvodai csoportok száma: 9 férőhelyek száma: 225 a gyermeklétszám 2006. októberében: 204 egy óvodai csoportra jutó gyermeklétszám*: 22,7 egy pedagógusra jutó gyermeklétszám**: 10,7

*országos statisztika szerint: 22,8 **országos statisztika szerint:10,6 A születések száma alapján az óvodás korosztály létszáma várhatóan nem csökken. 1.3. Az óvodák struktúrája Jelenleg az óvoda három nem óvodai célra épített intézményegységben működik. A gyermeklétszám kisebb-nagyobb mértékű változásai miatt minden évben szükségesnek tartjuk az intézmények működésének vizsgálatát, és azt a demográfiai mutatókhoz, az ellátandó feladatokhoz, a tényleges igényekhez és a változó körülményekhez igazítani. Az önkormányzat célja új óvoda létrehozása, tekintettel az alábbiakra: - a jelenlegi épületek elavultak - nem óvodai célra épültek - az intézmény egy székhelyen jóval gazdaságosabban lenne működtethető. 2007-ben megtörtént az új óvoda helyének kijelölése. 2008-ban az önkormányzat pályázatot nyújt be új óvoda építésére. A terv része bölcsőde kialakítása is tekintettel az elmúlt években kialakult lakossági igény kielégítésére. Az óvodák jelenleg az alábbi struktúrával működnek: Rákóczi u: 3 csoport Fő u.: 4 csoport Andrássy u: 2 csoport 1.4. Az óvodák humán erőforrásai Az óvodák személyi feltételei a jogszabályi előírásokhoz és az ellátandó feladatokhoz igazodnak. Az intézményekben 19 pedagógus álláshely és 10 nem pedagógus álláshely biztosított. A nem pedagógus álláshelyek ( dajka) jelentős része közhasznú foglalkoztatással van megoldva ez okoz némi problémát. Az óvodát egy intézményvezető (1) és egy helyettes vezeti. Minden óvodában csoportonként 2 óvónő (18) és egy dajka (9) álláshely ( a fenti módon) biztosított. Az óvoda munkáját ezenkívül egy óvodatitkár (1) segíti. A jogszabályi előírások szerint óvodában fejlesztő pedagógus foglalkoztatására nincs lehetőség, de növekvő igény van irántuk. A kistérségi együttműködés keretében biztosított a Nevelési Tanácsadó és a Korai Fejlesztés. Ezen szakemberek segítik az óvodapedagógusok munkáját és a gyermekek egyéni fejlődését. A jobb ellátást szolgálják logopédiai foglalkozások is. A gyógytornát melynek szükségességének megállapításához a felmérést az önkormányzat biztosítja a szülőknek kell vállalniuk. Az óvodapedagógusok csoportban eltöltendő kötelező óraszáma heti 32 óra, mely más pedagógusok óraszámához viszonyítva magas. Az óvónőket a 2007. szeptember 1-től bevezetett kötelező óraszámemelés nem érintette. Az óvodavezető tekintettel arra, hogy az intézmény 9 csoporttal működik - heti 6 órát tölt gyermekcsoportban. Összegezve megállapítható, hogy az óvodai ellátás nemcsak a gyermek 5. életévétől kötelezően hanem már 3 éves kortól biztosított településünkön. A jelenleg működő óvodák állagmegóvására, a felszerelések, berendezések bővítésére és a speciális feladatellátás

személyi és tárgyi feltételrendszerének javítására nagyobb helyi pénzügyi források biztosítására van szükség. 2. Általános iskola Az általános iskola területén meghatározó szereppel bír a tanulók/gyermekek számának alakulása és a jogszabályi rendelkezések változása. A helyzetelemzésben áttekintjük: 2.1. a hatékonyabb működést biztosító döntéseket, 2.2. az általános iskola jelenlegi intézményi struktúráját 2.3. a tanulólétszám alakulása 2.4. a jogszabályi kötelmekből eredő problémákat, 2.5. más település vonzáskörzetének (+ és -), illetve a nem önkormányzati intézmények működésének következményeit, 2.6. a pedagógus álláshelyeket befolyásoló tényezőket 2.1. a hatékonyabb működést biztosító döntések A magyar közoktatás szabályozásának megfelelően az állam az iskolafenntartóknak nyújtott tanulólétszám alapú normatív támogatással járul hozzá a közoktatás működéséhez. A finanszírozási rendszer sajátosságai következtében az önkormányzat számára a tanulólétszám és a tanulócsoportok száma a két alapvető feladatmutató, amely a bevételeket és a kiadásokat leginkább meghatározza. Az állam és az önkormányzat viszonyában a tanulólétszám az alap feladatmutató, mert a normatív állami támogatás létszámalapú. A fenntartó és az intézmény viszonylatában viszont a tanulócsoport szám a meghatározó. Az iskolai oktatásban ugyanis a tanulócsoport az alapvető szervezeti egység, ennek számából közvetlenül levezethető a kiadásokat jelentősen determináló intézményi mutató, azaz a tantárgyfelosztásban szereplő óraszám és a pedagóguslétszám. 2007. szeptemberétől a normatív állami támogatás megállapításához teljesítménymutatók kerültek bevezetésre, felmenőrendszerben. A teljesítménymutató meghatározásnál használt szigorú mutatók megkövetelését tekintve az állami támogatások fokozatos csökkenése valószínű. A költséghatékonyság javítását az alábbi intézkedésekkel célszerű segíteni: - Évente az általános iskolai beiratkozás előtt, az óvodai felmérés alapján javaslattétel az Oktatási Bizottságnak az általános iskolában indítandó első osztályok számára, majd fenntartói döntéshozatal. - Évente, az indítható osztályok számához rendeljük az általános iskola számára törvényesen biztosítandó tanórák számát. Ebből megállapítható - a pedagógusok kötelező óraszámának ismeretében - a pedagógus álláshelyek száma. 2.2. Az általános iskola jelenlegi intézményi struktúrája Településünk egy általános iskolát tart fenn: Név: Létszám (07.10.01.) Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 540

Mindebből adódóan településünkön nincs jelen a több intézményt fenntartó önkormányzatokat esetlegesen érintő szegregáció. Az intézmény kötelező feladatai mellett ( általános iskolai oktatás, napközi otthonos ellátás, sajátos nevelési igényű tanulók oktatása) alapfokú művészetoktatási intézményként is működik. 2.3. A tanulólétszám alakulása Az iskola számított kihasználtsága - az alapító okiratban szereplő férőhely (600 fő) és a tényleges létszám összevetése alapján 90 %. Az általános iskolák tantermeinek száma jelenleg 24 tanterem (a folyamatban lévő bővítés során kerül kialakításra 2 nyelvi labor, 1 számítástechnikai terem, 2 szaktanterem) Az osztályok száma 24, tehát az osztályokra jutó átlaglétszám 22,5 fő/osztály. A tanulólétszám 2007. évi októberi hivatalos statisztika szerint 1-4. évfolyamon 283, 5-8. évfolyamon 257 fő. Az elkövetkező néhány évben a születési adatokat tekintve kevesebb létszámú gyermek lép első osztályba. A születési adatok alapján három évig számolni kell az évenként közel 20 fős különbséggel ( ezt a beköltözők, illetve más településről bejárók száma módosíthatja). Ez az osztályszámok vizsgálatának szükségességét veti fel. 2.4. Jogszabályi kötelmekből eredő problémák 1. Kötelező beiskolázási körzet átalakítását írja elő a Ktv. az esélyegyenlőség megvalósíthatósága érdekében. Tekintettel arra, hogy egy iskolát működtet településünk, így szabályozandó kérdés nincs. 2. A közoktatási törvény változása az iskolák számára biztosítja a nyilvánosságra kerülő országos mérési eredmények visszacsatolását. A jogszabály ezen a területen bővíti a fenntartó felelősségét, beavatkozási lehetőségét. 2008-tól kerül az iskolában bevezetésre a pedagógusok feladatellátásnak mérése félévvel előbb, mint a törvényi előírás, kísérleti jelleggel. 2.5. Más település vonzáskörzetének (+ és -), illetve a nem önkormányzati intézmények működésének következményei Kerekegyháza földrajzi elhelyezkedéséből adódóan (+) és (-) hatásai is vannak a fenntartó szempontjából a környező kistelepülések (Kunbaracs, Fülöpháza) és Kecskemét közelségének. A környező kistelepülésekről bejáró gyermekek növelik a tanulói létszámot, de plusz normatíva már nem jár rájuk ( csak kistérségi működtetésű intézmény esetén). Az intézmény kihasználtságát pozitívan befolyásolják. Kecskemét nagyvárosi mivoltából adódóan széleskörű választékot tud nyújtani az általános iskolák körében is ( specializálódott önkormányzati, illetve nem önkormányzati fenntartású iskolák). Településünkön is érezhető ezen intézmények hatása. Főleg az általános iskola felsőtagozatáról kerülnek ki a gyermekek más általános iskolákba, vagy 6, ill. 8 osztályos gimnáziumokba. Önkormányzatunk ezen intézményekkel szemben hátrányos helyzetben van, nem tudjuk azokat a speciális szolgáltatásokat nyújtani, amit egy nagyváros széles spektrumú intézményhálózata. 2.6. A pedagógus álláshelyeket befolyásoló tényezők.

A pedagógusok kötelező óraszáma 2007. szeptember elsejétől emelkedett. A tanítók óraszáma 21-ről 22-re, a tanároké 20-ról 22-re növekedett. Ebből és egyéb költségtakarékossági intézkedések megtételéből adódóan 5 ővel csökkent a pedagógus álláshelyek száma az iskolában. Pedagógus álláshely: 51,5 fő. Melyből 1 fő iskolaigazgató, 2 fő igazgatóhelyettes. Technikai dolgozók: 19 fő Az álláshelyek száma a jogszabályi, illetve tanulólétszámi adatokat tekintve évente felülvizsgálandó. 3. Művészetoktatási Intézmény Általános iskolánk többcélú intézmény, általános iskola mellett művészetoktatási intézményként is működik. Ezen feladat nem kötelező közoktatási feladatként kerül ellátásra. Jelenleg 1 művészeti ágban folyik oktatás: zeneművészeti ágban 8 tanszakon -furulya -klarinét -fuvola -kürt -trombita -gitár -zongora. A művészeti iskolák kötelező minősítésének I. fordulós sikertelensége miatt az eddig művészeti ágként működő, alább felsoroltak művészeti ágak oktatási szakkörként működnek a 2007/2008-as tanévtől: Táncművészet (néptánc és társastánc) Képző- és iparművészet ( festészet-grafika és kerámia) Szín- és bábművészet (színjáték) Zeneművészetben: ütős Jelentős számú tanuló vesz részt a művészetoktatásban: 88 fő. Szakköri formában 127 fő vesz részt a művészeti oktatásban. Művészetoktatásban foglalkoztatott pedagógusok száma: 6 fő. 4. Középfokú oktatás Településünkön középfokú oktatás nem folyik. Az általános iskolából kikerülő gyerekek általában Kecskemétere, vagy más közeli város középiskoláiba járnak. 2007/2008-as tanévtől az általános iskolában, iskolarendszerű felnőtt oktatás keretében gimnáziumi képzés indult. Tanulólétszám: 42 fő. 5. Megyei önkormányzat által ellátott közoktatási feladatok: A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat által ellátott feladatok: -középfokú intézmények fenntartása -pedagógiai szakmai szolgáltatások (Köot 36. szerint) -pedagógiai szakszolgálatok: gyógypedagógiai tanácsadás, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás.

Részletes feladatellátás a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Fejlesztési tervében található. Önkormányzatunk a megyei fejlesztési tervben leírtakat alapulvéve készítette jelen Intézkedési Tervét. 6. Kistérségek szerepe a település közoktatásában Kerekegyháza a Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás tagja, mely 2004-ben alakult. A társulás az alábbi közoktatási feladatokat látja el településünkön: Pedagógiai szakszolgálat kistérségi szintű működtetése keretében - nevelési tanácsadás: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának Nevelési Tanácsadó intézménye által - logopédiai ellátás: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának Nyíri úti általános iskola és Speciális Szakiskola Logopédiai tagozata által. Kistérségi szintű feladatellátás tekintetében meg kell említenünk a más településről önkormányzatunk által fenntartott óvodába, illetve iskolába bejáró gyermekekkel kapcsolatosan az alábbi tényt: az óvodai nevelés és az általános iskolai ellátás minden önkormányzatnak ugyanolyan kötelező feladata az ott élők részére, mint városunknak. A jelenlegi helyzetben a Kerekegyházára bejáró gyermekek után a felvehető alap,- és kiegészítő normatívák összegén felüli bekerülési költséget Kerekegyháza Város költségvetése finanszírozza. Ezt a problémát a bejáró gyermekeket adó településekkel egyedi megállapodások keretében célszerű rendezni. Bejáró gyermekek száma: Óvoda: 4 fő Iskola: 39 fő Megjegyzendő, hogy a közoktatási feladatok ellátásához biztosított normatív állami támogatások egyetlen területen nőnek. A többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézményben történő közoktatási feladatellátással. A társulás által vállalt közoktatási feladatok állami támogatásának igénybevételéhez az alábbi feltételek szükségesek: 1. A normatíva igénylésének joga a többcélú kistérségi társulásé. 2. Csak azon intézmények tekintetében vehető igénybe melyek intézményfenntartó társulásban működnek, vagy tagintézménye egyik a másiknak. (Ekkor is kell megállapodást kötni) 3. A társulás intézményeiben az óvodai csoportok, iskolai osztályok átlaglétszáma teljesíti a költségvetési törvényben előírt feltételeket (a belépő, valamint az 1-2 és 5-6 évfolyamok alsó korlátait). 4. Önkéntesség, kölcsönös előnyök A települési önkormányzat egyetértése nélkül a korábban fenntartásában működő intézményre vonatkozó lényeges társulási döntés ne születhessen. 5. Folytonosság A társulási feladatellátásba bevont intézményeknek továbbra is el kell látniuk mindazokat a közoktatási feladatokat, amelyeket önálló intézményként elláttak. 6. Szubszidiaritás A tagintézmények rendelkezzenek a tagintézményi működéshez szükséges minden jogosítvánnyal, korábbi intézményüket, helyi hagyományaikat megőrizhessék. 7. Színvonalas feladatellátás A tagintézmények között jöjjön létre horizontális és vertikális szakmai, pedagógiai együttműködés feltételrendszere 8. Hatékony, gazdaságos működés A társulási fenntartású intézmény tegyen eleget a társulásokat ösztönző normatív közoktatási támogatások igénylési feltételeinek

7. Az oktatási intézmények infrastrukturális feltételei A település közoktatási intézményeit az önkormányzat tartja fenn, az állami normatíva jelentős százalékú kiegészítésével (ca. 50 %). Az óvoda és az iskola munkáját lehetőségeihez mérten - az Aprók Pénze Alapítvány és a kerekegyházi Általános Iskola Gyermekeiért Alapítvány is segíti. A település óvodáiról általában elmondhatjuk, hogy elavultak, korszerűtlenek és nem felelnek meg a szakmai és építészeti előírásoknak funkcióját tekintve egyik épület sem óvodának épült. Az általános iskola 2006. évben jelentős összegű pályázati forrást nyert, melyből az intézmény bővítése és felújítása kezdődött el, illetve van folyamatban. A felújítás-bővítés 2008 folyamán készül el. A feladatellátás feltételeihez a humán erőforrásokon kívül a tárgyi feltételek is szorosan hozzátartoznak. Az intézmények eszközellátottsága, adottságai összevetve a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. sz. mellékletével, - mely az intézmények vonatkozásában a minimális eszközfelszerelést tartalmazza jelentős hiányosság tapasztalható. Korábbi intézkedési tervünk 2004. évi felülvizsgálatakor megtörtént az oktatási intézmények épületeinek felmérése, eszközellátottságának vizsgálata. Ütemterv készült a hiányok teljesítésének ütemezése, mely azonban jelentős mértékben a forráshiány miatt nem valósult meg. A 2004. évi Intézkedési tervben felsorolt hiányzó eszközök beszerzésének költségét 494 740 335 ft-ban határoztuk meg. Ezen összeg az intézményekből hiányzó berendezések, felszerelések beszerzésének költségét, valamint a hiányzó iskolai és óvodai szaktantermek, foglalkoztatók, orvosi szobák stb. költségét tartalmazták. A hiányzó kötelező eszközök beszerzéséhez 2008. augusztus 31-ig kaptunk halasztást a területileg illetékes OKÉV-től. A Központi Költségvetés 2004 óta változó célra és változó összegekkel határozott meg eszközfejlesztésre normatív kötött felhasználású támogatásokat. Ez a támogatás 2005. év óta jellemzően szakmai informatikai fejlesztéseket szolgál. Korábban a Hírközlési-, majd később az Oktatási Minisztérium különféle akciókkal támogatta a közoktatási intézmények Infokommunikációs lehetőségeinek javítását. Így kaptak az iskolák tömegesen Internet hozzáférést 2002 évtől kezdődően a sulineten keresztül. Pályázati lehetősége kihasználásával is törekednünk kell a tárgyi eszközök beszerzésére. De teljes körű megvalósítás jelentős fenntartói hozzájárulás nélkül jelenleg elképzelhetetlen. A még beszerzés előtt álló eszközök jegyzéke a terv 2. sz. melléklete. Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény I.Helyiségek Előző intézkedési tervünkben hiányzó szaktantermek kialakítása jelenleg folyik. Új konyha, ebédlő, aula, sportudvar, tornaszoba, orvosi szoba került kialakításra. II.Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai Tantermekben a tanulói asztalok, székek, nevelői asztalok, székek, eszköztároló szekrények pótlása folyamatos a szükségleteknek megfelelően. A szaktantermek berendezései részben megvannak, de az előírásokhoz képest hiányosak. III.Nevelőmunkát segítő eszközök Minimális a ráfordított összeg, sok az elavult, korszerűtlen eszköz.

IV. Sajátos nevelési igényű gyerekek nevelésének, oktatásának eszközei A fejlesztő pedagógus munkájához szükséges alapvető eszközökkel ellátott. V.Egészség és munkavédelmi eszközök Mivel nincs orvosi szoba, annak felszerelései is teljes egészében hiányoznak. Munkavédelmi eszközök rendelkezésre állnak. Napközi Otthonos Óvoda I Helyiségek Napközi Otthonos Óvoda adatfelmérése még mindig ugyanolyan rossz képet mutat, mint 2004-ben. Az óvoda 4 épületben működik egy vezetővel. A képviselő-testület 176/2007. (X. 31.) sz. határozatában döntött az új óvoda helyének kijelöléséről és az új óvoda építésére pályázat benyújtásáról. A benyújtási határidő 2008. január 28-a. II.Helyiségek bútorzata és berendezései Elavult, régi felszerelés jellemzi az óvoda bútorzatait. Szükségleteknek megfelelően kerülnek pótlásra. III.Tisztálkodási és egyéb felszerelések Nem történt változás az elmúlt évekhez képes, a szülők hozzák a tisztálkodási szereket, ágyneműket. A plédeket az óvoda biztosítja. IV.A felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök Az alapvető munkavégzéshez szükséges eszközök rendelkezésre állnak, de még mindig vannak hiányosságok. V.Nevelőmunkát segítő játékok Ezen eszközök nagy része rendelkezésre áll. A hiányzó eszközök beszerzése tárolási szempontból is problémás. Nincs az intézményekben hely a tárolásra. VI.Fogyatékos gyermekek nevelésének speciális eszközei Az óvoda többi gyermekkel együtt nevelhető testi, érzékszervi, enyhe értelmi, beszéd- és másfogyatékos gyermekek ellátásának tesz eleget. VII.Egészség és munkavédelmi eszközök Az intézményi SZMSZ függeléke rendelkezik az egyéni védőeszköz-juttatásokról, melyekhez képest az anyagi eszközök hiánya miatt lényegesen kevesebb juttatásban részesülnek a dolgozók. 8. A feladatellátás hatékonyságára vonatkozó összehasonlítások Az óvodák esetében az egy ellátottra (gyermekre) jutó finanszírozási összeg 2006. évben 457000.-Ft/gyermek. A normatíva aránya az intézményfinanszírozási összegben az óvodáknál 47,5 %. Az általános iskolánál a fenti összeg 519.322 Ft/gyermek (művészetoktatási feladatokkal: 563.662 ft/gyermek). Az általános iskolában normatíva aránya az intézmény finanszírozásban ötven százalék körüli. Fenti finanszírozási összegek átlagosnak mondhatók, országos szinten magasabb és alacsonyabb finanszírozási szintek is találhatók. Az adatok 2006. éviek.

II. INTÉZKEDÉSI TERV Elérendő célok: Kerekegyháza Város Önkormányzata kötelező és vállalt közoktatási feladatai ellátását továbbra is meglévő intézményei fenntartása útján kívánja biztosítani. Az önkormányzatot a közoktatási feladatok ellátására, jövőjére vonatkozó célkitűzéseiben, ezek előkészítésében az önkormányzat oktatási bizottsága, az oktatási-nevelési feladatokat ellátó intézmények pedagógusai, a gyermekvédelmi feladatokat ellátó Humán Szolgáltató Intézmény munkatársai segíti. Az önkormányzat célja, hogy a gyermekek megfelelő körülmények között, a fejlődésükhöz szükséges eszközök, szaktantermek, foglalkoztatók igénybevételével, minél magasabb színvonalú nevelésben, illetve oktatásban részesüljenek, megalapozva ezzel a társadalmi életbe való beilleszkedésüket. Intézkedési tervünk a Helyzetelemzést követően az alábbi területen jelöli ki az elkövetkező évek feladatait: 1. Közoktatási intézményeink működésének évenkénti vizsgálata 2. Az önkormányzat kötelező és nem kötelező feladatellátása 3. Az esélyegyenlőség biztosítása 4. Tehetségsegítés 5. Humánerőforrás 6. A nevelés-oktatás infrastruktúrája 1. Közoktatási Intézményeink működésének évenkénti vizsgálata Az Intézkedési Terv legfontosabb része az intézményrendszer működése. Cél a hatékony gazdálkodás feltételeinek mielőbbi kialakítása olyan intézményi struktúrával, amely: I. Képes megőrizni az egyes intézménytípusok és intézmények értékeit, eredményeit, ugyanakkor megoldást kínál a problémák kezelésére, így különösen: a változó gyermek/tanulólétszámra az óvodákban és az általános iskolákban, az erősödő szegregációra és az esélyegyenlőség biztosítását nehezítő tényezőkre, a nem kerekegyházi gyermekek/tanulók ellátásának problémáira, a humán erőforrás problémáira, a fenntarthatóság veszélyeire. II. Támogatja az ágazatban az országos, regionális és megyei stratégiák prioritásának megvalósulását: a kompetencia alapú oktatás elterjesztése, amely az óvodáktól a középfokig kiterjedően új módszertani megoldásokat kínál a pedagógusoknak, a hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű, a sérült és a fogyatékkal élő tanulók integrációjának előtérbe helyezése, a szegregáció csökkentése, az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer külső és belső feltételinek megteremtése, az oktatás, képzés esélyt teremtő szerepének erősítése, hatékonyságának, minőségének javítása, az egész életen át tartó tanulást megalapozó és lehetővé tevő pedagógiai programok.

Feladatok Pályázat benyújtása az új óvoda kialakítására. A pályázat sikere esetén a jelenleg 4 épületben működő óvoda működésének gazdaságosabbá, hatékonyabbá tétele. Határidő: 2008. január 28. Felül kell vizsgálni az oktatási-nevelési intézmények alapító okiratát, pontosítani szükséges az intézmények férőhelyét és a maximális felvehető gyermeklétszámot. Határidő: minden év június 1. Az óvodában és iskolában évente fenntartói felülvizsgálat keretében, a gyermek, illetve tanulólétszám ismeretében, az 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározottak szerint kell meghatározni a csoport, illetve osztályszámokat, a pedagógus és nem pedagógus álláshelyek számát. Határidő: évente a beíratásokat követően 3. Az önkormányzat kötelező és nem kötelező feladatellátása Kötelező közoktatási feladatok A városi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról. Ez a kötelezettség magában foglalja a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátását is, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók. Az általános iskolai oktatásnak szolgálnia kell a Dél-Alföldi Régió Közoktatásfejlesztési Stratégiai Tervében és a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Megyei Fejlesztési Tervében megfogalmazott feladatokat, biztosítania kell a tanulási utakat. A 2007-2012-ig terjedő ciklusban folytatni kívánjuk az eddig kialakult gyakorlatot, amely szerint az iskola feladatát az önkormányzat az intézmény alapító okiratában határozza meg. A feladatfinanszírozásban a legnagyobb szerepe a tanulólétszámhoz rendelt osztályszám meghatározásnak van. A kötelező feladatok eredményesebb teljesítése érdekében: - A 2007-2012 közötti időszakban az általános iskola körében általánossá kell váljon a kompetencia alapú oktatási programok alkalmazása, gazdagítani kell a pedagógusok módszertani kultúráját, amelynek következtében javulhat a tanulók tanulási eredményessége. - Ezen belül különösen az idegen nyelvoktatásra kell hangsúlyt helyezni. Az idegen nyelv használata, alkalmazni tudása szempontjából hatékony és eredményes módszerek alkalmazását kell elterjeszteni az általános iskolában. E tekintetben maximálisan ki kell használni az informatika és a hírközlés nyújtotta lehetőségeket is. A működtetéshez ki kell alakítani, és alkalmazni kell az országosan létrejövő intézményi és pedagógus teljesítmények egységes mérési, értékelési rendszerét. Általánosan elfogadottá és gyakorlattá kell tenni a mindennapos testedzést.

Az általános iskolák pedagógiai programjának és tanítási gyakorlatának biztosítania kell a nagy figyelemmel és alapossággal kialakított alapkészségek elsajátítását, a tehetségfejlesztést és az iskolai felzárkóztatást. Ki kell alakítani az információs, kommunikációs technológiák elsajátításának képességét, az ún. IKT kompetenciát. Az informatika oktatásán túl növekednie kell az oktatásban használt információs, kommunikációs technológiák alkalmazásának. Az iskolai felhasználás jellege változóban van, melynek célja, hogy az informatizált tanulási környezetben egyre nagyobb szerepet kap több tantárgy informatikai támogatása, a digitális tananyagok felhasználása, szerkesztése. A nevelési és oktatási intézmények tanügyi dokumentációit rendszeresen felül kell vizsgálni. Nem kötelező közoktatási feladatok Az önkormányzat fenntartásában működő alapfokú művészetoktatási intézmény további működését az intézmény 2008. évi minősítési eljárás pozitív elbírálása esetén biztosítjuk. Negatív minősítés esetén meg kell vizsgálni a művészetoktatás egyéb formájában való további működtetésének lehetőségét. A nem kerekegyházi tanulók óvodai nevelésével, általános iskolai oktatásával kapcsolatos feladatok nem kötelezőek, ugyanakkor az óvodai és általános iskolai területen elkerülhetetlen a kistérségi szintű együttműködés és feladatvállalás. Ezekről a kistérségi feladatellátás körében szólunk. Feladatok: Az óvodai nevelés és általános iskolai oktatás területén feladatfinanszírozási rendszert kell kialakítani. Határidő: az adott tanévet megelőző június 1. Az általános iskolai oktatásban teljes körben kell alkalmazni a kompetencia alapú oktatási programokat, folyamatosan kell gazdagítani valamennyi tantárgy, de különösen az idegen nyelv oktatásának módszertanát. A kompetencia alapú oktatás bevezetésének elősegítésére pályázat benyújtása (TIOP) Határidő: 2012. december 31. Törekedni kell arra, hogy a nem kötelező feladatok közé tartozó alapfokú művészetoktatási intézményt a továbbiakban is működtetni tudjuk. Határidő: 2012. december 31. 3. Esélyegyenlőség biztosítása A hátrányos helyzetű (HH), a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH), a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók tekintetében cél az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése. E nevelési, oktatási gyakorlat minél szélesebb körű elterjesztése kiemelt jelentőséggel bír, mind a hátrányos helyzetű, mind a roma, mind a sajátos nevelési igényű gyermekek, de a többi gyermek, vonatkozásában is. Az e csoportokba tartozó hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű és roma gyermekek esélyeit, hátrányos megkülönböztetésüket a társadalmi környezet alakítja. Ennek megváltoztatásához nem elegendő az intézkedési tervben megcélzott hat esztendő. A

megkülönböztetés felszámolását a társadalmi tolerancia erősítésével, az ágazaton kívülről is szükséges támogatni. Egyszerre kell tiszteletben tartani a diszkrimináció tilalmát és elő kell mozdítani az érintett csoportok esélyteremtését, esélyegyenlőségét. Az oktatáson belül elsődleges a közoktatásban dolgozók szemléletének fenti céloknak megfelelő alakítása. Az óvodák területén: A 2007-es év az Európai Unióban az egyenlő esélyek mindenki számára európai év. Ehhez igazodóan városunk kiemelt figyelmet fordít a fogyatékkal élők esélyeinek javítására, a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésére, a differenciált képességfejlesztésre, és a tehetséggondozásra. Biztosítani kívánjuk, hogy a fogyatékkal élő (sajátos nevelési igényű) gyermekek, amennyiben állapotuk ezt lehetővé teszi, kortársaikkal közösen, egy intézményen belül, - a szükséges többlet segítséget megkapva - vegyenek részt az óvodai nevelés folyamatában. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az óvoda alapító okiratában szerepeltetni kívánjuk a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését. A beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek nevelése minden óvoda feladata. Érvényt kell szereznünk a közoktatásról szóló törvény azon előírásainak, amelynek értelmében az óvodáknak már 3 éves kortól kötelező felvennie a hátrányos helyzetű családok gyermekeit. Szükséges az óvodák nyitvatartási idejének a felülvizsgálata, és a szülők munkahelyi elfoglaltságához igazítása. Minden évben megvizsgáljuk a tanköteles korú gyermekek iskolaéretlenségének, illetve óvodában maradásának okait szükség esetén szakértői bizottsági véleménnyel alátámasztva. Törekedünk a gyermekek napközbeni ellátásának minőségi fejlesztésére a helyi igényekből eredő szükségletek kielégítésével, valamint a szakmai programok fejlesztésével. Támogatni kívánunk olyan kiemelt szakmai programokat, amelyek javítják a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodáztatásának feltételeit, hiszen ez az időszak a későbbi lemorzsolódásuk szempontjából kulcsfontosságú. Törekedünk a jó gyakorlatok megismerésére, óvodai elterjesztésére, valamint a kompetencia alapú óvodai programcsomag szakmai koncepciójának megismertetésére és bevezetésére. A pedagógiai fejlesztés célja az óvoda-iskola átmenet tartalmilag újszerű kidolgozása, az inkluzív pedagógiának, az együttélésnek az elterjesztése, a játéknak mint a fejlesztés céljának és eredményének a megjelenítése, a játék-érzelem-erkölcs metodikai kapcsolatának érvényesítése. Ennek érdekében támogatjuk az iskola alsó évfolyamain az iskolaotthonos osztályok indítását. Az általános iskolák területén: Hátrányos helyzetű tanulók tekintetében elsődleges célunk a közvetlen hátrányforrások hatásainak csökkentése. Célunk a lemorzsolódásuk csökkentése, esélyteremtés, az aktív tanulásra nevelés, gyakorlatias, élményalapú oktatás megteremtése. A hátrányos helyzetű tanulók megsegítésére elsősorban az iskolaotthonos felkészítési forma alkalmazását kell szorgalmazni az alsó évfolyamokon, lehetőséget nyújtva a tanulók biológiai, életkori szükségleteit jobban figyelembe vevő tevékenységszervezésre: a tanulás, a szabadidő, a pihenés és a fizikai aktivitás időszakainak arányos biztosítására. Az intézményeknek törekedni kell arra, hogy az állami gondoskodásban élők, a hátrányos helyzetű tanulók a kedvezőbb helyzetben lévő társaikkal közösen végzett tevékenység során jártasságot, szerezzenek a felelősséget vállaló magatartásban elősegítve saját társadalmi integrációjukat.

A kompetencia alapú oktatás minél szélesebb körű elterjesztése érdekében nagy létszámú továbbképzésen vesznek részt a pedagógusok, különös figyelemmel az 5.-6. évfolyamon való oktatási előírásoknak való megfelelés érdekében. Iskola: HH/HHH 91/28 fő Óvoda:HH/ HHH: 22/14 fő Feladatok Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében minden gyermek esetében meg kell vizsgálni a fogyatékkal élő (sajátos nevelési igényű) és hátrányos helyzetű tanulók a többiekkel együtt való nevelésének és oktatásának lehetőségét. Szorgalmazni kell az együttnevelésre irányuló programok elterjedését. Határidő: 2012. december 31. Felül kell vizsgálni az óvodák alapító okiratát és biztosítani szükséges a sajátos nevelési igényű gyerekek integrált nevelését Határidő: folyamatos Érvényt kell szerezni a közoktatásról szóló törvény azon előírásainak, amelynek értelmében az óvodáknak 3 éves kortól kötelező felvennie a hátrányos helyzetű gyermekeket. Határidő: minden évben az óvodai beíratás időpontja Felül kell vizsgálni az óvodák nyitvatartási idejét és azt a szülők munkahelyi elfoglaltságához kell igazítani. Határidő: minden év szeptember 1. Meg kell vizsgálni a tanköteles korú gyermekek iskolaéretlenségének, illetve óvodában maradásának okait. Határidő: minden év május 1. Biztosítani kell az iskolaotthonos osztályok működését a játék-tanulás átmenetének megkönnyítése érdekében. A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok számára biztosítani kell ezen oktatási forma igénybevételét. Határidő: évenként Az intézmények a pedagógus továbbképzési program és beiskolázási tervek összeállításakor kiemelten legyenek tekintettel, az esélyegyenlőséggel összefüggő, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű tanulók eredményesebb nevelését elősegítő programokra, kompetencia alapú oktatásra való felkészülésre. Határidő: folyamatos - El kell készíteni a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési tervet, majd ezt követően az intézményi terveket is. Határidő: 2008. január

4. Tehetségsegítés Arany János Tehetséggondozó Programban való részvétel lehetőségének vizsgálata a HH és HHH végzős tanulóknál Az önkormányzat a Bursa Hungarica ösztöndíjprogramban minden évben részt vesz. Az önkormányzat számára fontos, hogy az arra rászorulókat segíteni tudja felsőfokú tanulmányaik anyagi terheinek csökkentésében. Feladat: önkormányzati rendelt kidolgozása a Bursa Hungarica pályázat eljárási szabályaira. Határidő: 2008. június 30. 5. Humánerőforrás A közoktatási rendszerben foglalkoztatottak és újonnan belépők számára szakmai programokkal, továbbképzésekkel kell biztosítani a szükséges új módszerek elsajátítását, kompetenciák megszerzését. Az óvodai és általános iskolai beíratást követően minden évben felülvizsgáljuk az óvodák, iskolák pedagógus és a nevelő, oktató munkát segítő, illetve egyéb technikai álláshelyeit, és azt az igényekhez és a szükségletekhez igazodóan határozzuk meg. Az óvodánál probléma a dajkák közhasznú foglalkoztatottakkal való betöltése: a képzettséggel rendelkezők hosszabb-rövidebb időre a jogszabályi változások függvényében kikerülnek a munkából és helyükre 3, 6 havonta új arcok kerülnek. Ez a munka ellátását negatívan befolyásolja. A gyerekek is ragaszkodnának a megszokott dajkákhoz. A helyzetet a minőségi ellátás érdekében rendezni kell. Mérsékelni kell a nyugdíj mellett foglalkoztatottak számát. A beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek eredményes nevelése érdekében szorgalmazzuk a fejlesztő pedagógusi ismeretek elsajátítását. Szakmai programokkal, továbbképzésekkel, támogatni kívánjuk az óvodákban és az iskolákban a gyermekvédelmi feladatok ellátását. El kell érni, hogy a pedagógusok 2010-ig elsajátítsák a számítógép alkalmazási ismereteket. Képesek legyenek a Digitális Tudásbázist az oktatásban felhasználni, az e-learning módszereket alkalmazni. Ambíciójuk alapján vegyenek részt a digitális tananyagtár bővítésében. 2010-től csak pedagógus-szakvizsgával rendelkező pályázót lehet intézményvezetéssel megbízni. Az önkormányzatnál közoktatási referens alkalmazását írja elő a Köot, 6 évfolyamnál több évfolyamot működtető fenntartók részére. Ezen cél a korábbi Intézkedési Tervnek is része volt, de még nem valósult meg. Feladatok: A rendszerben foglalkoztatottak és újonnan belépők számára szakmai programokkal, továbbképzésekkel kell biztosítani a szükséges új módszerek átsajátítását, kompetenciák megszerzését. Határidő: folyamatos A pedagógusok továbbképzésével el kell érni, hogy képesek legyenek a digitális tananyagok kezelésére, azokat munkájuk során alkalmazzák. Határidő: 2010. december 31.

Biztosítani kell a közoktatási intézmények ellenőrzésének, értékelésének, a fenntartó által jóváhagyott intézkedési tervének nyilvánosságát. Határidő: minden év szeptember 1. Mérsékelni kell a nyugdíj mellett foglalkoztatottak számát. Határidő: folyamatos 6.A nevelés-oktatás infrastruktúrája Az általános iskola felújításával, bővítésével egy modern, a mai kor igényeinek megfelelő általános iskola újul meg településünkön. Az intézmény szükség szerinti karbantartását a továbbiakban is biztosítani kell. Új óvoda építéséig a meglévő épületeknek a feladatellátáshoz szükséges állagmegóvását, felújítását biztosítani kell. Szükséges a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak teljesítése, figyelemmel a szakmai alkalmasság, a korszerűség, a funkcionalitás, és az egészségvédelem követelményeire. Fokozott figyelmet kívánunk fordítani az óvodák, iskolák informatikai eszközfejlesztésére, az Internet elérhetőség biztosítására. A gyermekek biztonsága érdekében az óvodai játszóterek, udvarok rendszeres ellenőrzése, karbantartása szükséges. Feladatok: Új óvoda építésére pályázat benyújtása Határidő: 2008. január Intézményeink infrastruktúráját költségvetés keretében, pályázati pénzek bevonásával folyamatosan korszerűsíteni szükséges. Határidő: 2012. december 31. vagy folyamatos Óvodai játszóterek, udvarok korszerűsítése, karbantartása Határidő: 2012. december 31. Dr. Kelemen Márk polgármester Mellékletek: 1. 2008. augusztus 31-ig beszerzendő eszközfelszerelési jegyzék