TASSI TÖBBFELADATÚ LEERESZTŐ MŰTÁRGY

Hasonló dokumentumok
RÁCKEVEI (SOROKSÁRI) DUNA- ÁG ÉS MELLÉKÁGAI KOTRÁSA, MŰTÁRGYÉPÍTÉS ÉS REKONSTRUKCIÓ Tassi többfunkciójú vízleeresztő műtárgy

AZ ÚJONNAN ÉPÜLŐ VÍZLEERESZTŐ MŰTÁRGY SZEREPE A RÁCKEVEI (SOROKSÁRI)-DUNA VÍZGAZDÁLKODÁSÁBAN PAPANEK LÁSZLÓ C. EGYETEMI DOCENS OSZTÁLYVEZETŐ KDVVIZIG

AZ RSD VÍZGAZDÁLKODÁSA, VALAMINT AZ ÚJ MŰTÁRGY LÉTJOGOSULTSÁGA

Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

Előadó: Göncz Benedek Vízkárelhárítási főosztályvezető Országos Vízügyi Főigazgatóság

85 éve a belvízvédelem szolgálatában (Makádi szivattyútelep)

FŐVÁROSI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG IGAZGATÓ H A T Á R O Z A T

A Fertőszéli-zsilip új üzemrendje és az üzemelés évi tapasztalatai

A Balatont érintő beruházások bemutatása

BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR

Balaton levezető rendszerének korszerűsítése (KEHOP ) programozási időszak

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése

átvezetés iszapkotrás projektelemek, különösen

A RÉTKÖZI-TÓ A VÍZGAZDÁLKODÁS SZOLGÁLATÁBAN. Kozma Béla FETIVIZIG

A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása

Vízerő-hasznosítás jegyzet

(Balaton levezető rendszerének korszerűsítése) KEHOP programozási időszak

INTERREG-III/A. PROGRAM. Előadó: Garami Ferenc, Bartha Ákos /VIZITERV Consult Kft.

Hajózás a Maros folyón

A Paksi Atomerőmű melegvizes csatornáján telepítendő rekuperációs erőmű telepíthetőségének vizsgálata

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Gyakorló példa vízlépcső-terv fő adatai a Duna egy közepes mellékfolyójára

YBL ÉPÍTŐMÉRNÖKI TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS NOVEMBER 17. BOSNYÁKOVICS GABRIELLA ÉPÍTŐMÉRNÖKI INTÉZET INFRASTRUKTÚRAMÉRNÖKI SZAKCSOPORT

Búvárszivattyúk Csőkútszivattyúk

Magyarország vízépítési nagyműtárgyai. Előadó: Keresztény Mihály Kiemelt műszaki referens Országos Vízügyi Főigazgatóság

A projekt és a szerződéses feladat általános ismertetése

Készítette: Halász Csilla ÉMVIZIG Miskolc. Az előadás november 30-án szakdolgozat prezentációként került bemutatásra.

Önkormányzati üzemeltetésű Fegyvernek-Büdöséri belvízöblözet védekezési tapasztalatai

MIKE URBAN MOUSE Csıhálózati áramlási modell. DHI Prága oktatási anyagainak felhasználásával. Kiválasztás menü és eszköztár. Csomópontok és csövek

A folyó, mint a nagyvízi meder része Keresztgátak kialakítása fizikai kisminta-kísérlet segítségével

2018 első félévében a meglévő környezetvédelmi problémák mellett a belvíz és annak következményei tovább rontották az RSD ökológiai állapotát!

Gondolatok a Balaton vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról az éghajlatváltozás tükrében

A térség hidrológiai feltételei

Szivattyús tározós erőmű modell a BMF KVK Villamosenergetikai Intézetében

MÉRNÖKI VÁLLALKOZÁSI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT Budapest, Angyalföldi út /B. fszt. 2.,

2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

A SOPRON TÉRSÉGI VÍZELLÁTÓ RENDSZER FŐNYOMÓ VEZETÉKEINEK REKONSTRUKCIÓJÁT MEGALAPOZÓ HIDRAULIKAI VIZSGÁLAT

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

Duna -Megújulóenergia, forrás funkció. Bálint Gábor. VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet

ACO DRAIN. Tározócsöves vízelvezetés ACO DRAIN Qmax rendszer áttekintése. ACO Fränkische ACO MARKANT ACO DRAIN ACO DRAIN

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc

2015. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

Adatlap: DrainLift Con

Tápéi belvízöblözet korszerűsítése I. ütem, a Tápéi szivattyútelep rekonstrukciója. Előadó: Máté-Tóth Anita Szeged, október 19.

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Felső-Dunai térség KEHOP támogatással megvalósuló fejlesztései

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A TASSI TÖBBCÉLÚ VÍZLEERESZTŐ MŰTÁRGY KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNYA. Közérthető összefoglaló

Szolnok Sz gyalog gy os alog Tisz Tis a z híd építése épít

A vízerő-hasznosítás helyzete Magyarországon

Bős-Dunakiliti üzemlátogatás

Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén

Az MVA adat- és információ igénye. Bíró Tibor Károly Róbert Főiskola

Magyarország árvízvédelmi stratégiája

PB 4 -búvárszivattyúk

2D hidrodinamikai modellek alkalmazása a Duna alsó szakaszán a kisvízi szabályozásban

Méret-mennyiség kimutatás

Víztározók a Garam, a Sajó és az Ipoly vízgyűjtőjén

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

DIN W.-Nr AISI 304

2014. április havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

Vajdasági vízhiány probléma

ELŐZETES ÜZEMELTETÉSI UTASÍTÁS

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/ )

2015. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

A Nagykunsági árvízszint csökkentő tározó bemutatása

0,00 0,01 0,02 0,03 0,04 0,05 0,06 Q

ALAGÚTÉPÍTÉS NIF PROJEKTJEIBEN november

Frissítve: április 5. 21:31 Netjogtár Hatály: 2018.III Magyar joganyagok - 97/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet - az egyes kiemelt jelentőség

2015. április havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

Adatlap: TOP-Z 80/10 (3~400 V, PN 6, RG)

TELJESÍTMÉNYNYILATKOZAT

2014. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ:

A megye vízgazdálkodási jellemzése, a térségi fejlesztés lehetőségei június 21. Orbán Ernő műszaki igazgató-helyettes

Napenergia kontra atomenergia

BUDAPEST III. KERÜLET CSILLAGHEGYI ÖBLÖZET ÁRVÍZVÉDELMI FEJLESZTÉSE RÓMAI PARTI VÉDMŰ JÚNIUS 14. BUDAPEST FŐVÁROS KÖZGYŰLÉSE PREZENTÁCIÓ

Eötvös József Főiskola Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézet

Nagyberuházások vízgazdálkodási érintettsége. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG

hidraulikus váltóval megelőzhető a hidraulikai egyensúlytalanság

SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A felszíni vizek vízmérleg alapú vízkormányzásának megalapozása dr. Goda László Sziebert János Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság




A Vásárosnamény-Zsurki állami kezelésű nyárigát rendszer fenntarthatóságának vizsgálata

Budapest 4. sz. metróvonal I. szakasz Fővám tér állomásszerkezet május

Érdekes esetek néhány szóban

2015. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

Üzembiztonság és energia-megtakarítás a tulajdonosok és az üzemeltetők részére. Fandák László Wilo Magyarország Kft.

Warman kavicsszivattyúk Magyarországon

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

HORIZONT Gyakran Feltett Kérdések GYIK

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Átírás:

TASSI TÖBBFELADATÚ LEERESZTŐ MŰTÁRGY Tass, 2017. november 30. Benedek András Okl. építőmérnök

AZ ELŐADÁS VÁZLATA Történeti áttekintés Célok A tervezett műtárgy

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A tassi vízlépcsőt 1924-1927 között építették Elemei: Hajózó zsilip Vízerőtelep Vízleeresztő zsilip Az 1956-os árvíz alámosta az erőtelepet és a vízleeresztő zsilipet, melyet elbontottak A vízleeresztő funkciót az átépített hajózsilip vette át. A felső főbe a támkapu helyett billenőlapot építettek be

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Az elpusztult műtárgy helyszínrajza

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Jelenlegi állapot: látszik az eredeti terv osztószigete

CÉLOK A többfunkciós vízleeresztő műtárgy feladata az RSD vízminőségi szempontból történő optimális vízforgalmának biztosítása, mely által megvalósulhatnak az alábbi célok: a vízszintszabályozás javítása; a vízmegosztás biztonságának növelése; a vízminőség javítási célú, Nagy-Dunából bevezetett tápvíz mennyiségének növelése; a vízhasználati igényeknek megfelelő vízleeresztő kapacitás biztosítása Tassnál; vízleeresztési üzemmódban az energia visszanyerés lehetővé tétele; a két főműtárgy együttműködésével szabályozottabb üzemelés mód alakítható ki.

CÉLOK A tervezett létesítménynek az alábbi vízkormányzási feladatokat kell ellátnia: gravitációs vízleeresztés az RSD-ből a Dunába maximum 50 m3/s kapacitással, a normál üzemi helyzetben; gravitációs vízleeresztés az RSD-ből a Dunába a vízerőpotenciál kihasználásával, maximum 50 m3/s kapacitással, megfelelően nagy vízszintkülönbség esetén, normál üzemi jelleggel, szivattyús vízátemelés az RSD-ből a Dunába minimum 20 m3/s kapacitással, az RSD szintjét meghaladó dunai árvízszint esetén, ritka üzemi helyzetben, szivattyús vízátvezetés a Dunából az RSD-be 15 m3/s kapacitással, alacsony Duna vízállás és jelentős öntözési vízigény esetén vízpótlási céllal, ritka üzemi helyzetben, a műtárgy üzemével biztosítani kell az RSD vízszintszabályozását, a műtárgynak biztosítania kell a Duna árvizeinek kizárását az RSD-ből, mivel a műtárgy a Duna árvízi fővédvonalának része.

ÜZEMMÓDOK VÍZÁTVEZETÉSI ÜZEMMÓD I. Vízátvezetés az RSDből a Dunába: Vízleeresztési üzemmód I.a. Gravitációs vízleeresztés a vízenergiapotenciál kihasználásával: Mértékadó turbinaüzem: Htnet=3,2 m; Qtmért=25 m 3 /s/gép; Hmért=3,2 m + hidraulikai veszteségek Q=25 m 3 /s-nál I.b. Gravitációs vízleeresztés terhelés nélküli üresjáratban I.c. Szivattyús vízátemelés Mértékadó (tervezési) állapot: Qszmax=10 m 3 /s/gép; Hszman=3,3 m + hidraulikai veszteségek 10 m 3 /s-nál SÉMARAJZ VÍZSZINTKÜLÖNBSÉG VÍZHOZAM A Duna természetes vízszintje legalább 1,2 m-rel alacsonyabb az RSD közel állandó üzemvízszintjénél. H= 1,2m 5,7m Q= 20m 3 /s 50m 3 /s A Duna természetes vízszintje legalább 1,2 m-rel alacsonyabb az RSD közel állandó üzemvízszintjénél. H= 1,2m 5,7m Q= 20m 3 /s 50m 3 /s, vagy a Duna természetes vízszintje 0-1,2 m-rel alacsonyabb az RSD közel állandó üzemvízszintjénél. H= 0,0m 1,2m Q= 0m 3 /s ~ 20m 3 /s (Áttérés az I.c. üzemmódra) A Duna természetes vízszintje megegyezik vagy magasabb az RSD közel állandó üzemvízszintjénél. H= 0,0m 3,3m Q= 20m 3 /s 30m 3 /s II. Vízátvezetés a Dunából az RSD-be: Vízpótlási üzemmód Szivattyús vízátemelés: Mértékadó (tervezési) állapot: Qszmax=7,5 m 3 /s/gép; Hszmax=5,7 m + hidraulikai veszteségek 7,5 m 3 /s-nál A Duna természetes vízszintje alacsonyabb az RSD közel állandó üzemvízszintjénél. Hmax= 5,7m Q = 15m 3 /s

TERVEZETT MŰTÁRGY HELYSZÍNRAJZA

TERVEZETT MŰTÁRGY FELÜLNÉZETE

TERVEZETT MŰTÁRGY

TERVEZETT MŰTÁRGY ADATAI A vasbeton műtárgy főbb adatai: Hosszúság: Szélesség: Nyomócsatorna szelvénye: Szívócsatorna kilépési szelvénye: Födém leadónyílás: Híd pályaszélessége: Műtárgy körüli résfal vastagsága: Műtárgy falvastagsága: Felvízi küszöbszint: Alvízi küszöbszint: Turbina tengelyszint: Műtárgy tetőszint: Üzemi híd pályaszint: 52,00 m 16,30 m 2 db*5,50*5,50 m 2 db*4,50*4,80 m 5,00 m 5,00 m 6,00 m 0,65 0,85 m 0,6 1,00 m 91,00 mbf 88,50 mbf 87,65 (87,60) mbf 101,15 mbf 101,25 mbf Beépített beton és vasbeton szerkezetek közelítő mennyisége résfalakkal együtt: 6500 m3 Földmunka összesen: 125 000 m3

TERVEZETT MŰTÁRGY ELMETSZVE

TERVEZETT MŰTÁRGY RÖNTGENKÉPE TURBINÁVAL

TERVEZETT MŰTÁRGY TÁVLATI FELVÍZ FELŐL

TERVEZETT MŰTÁRGY FELVÍZI RÉSZLETE

TERVEZETT MŰTÁRGY FELVÍZI RÉSZLETE

TERVEZETT MŰTÁRGY FELVÍZRŐL

TERVEZETT MŰTÁRGY FELVÍZRŐL

TERVEZETT MŰTÁRGY ALVÍZ FELŐL

A TURBINA-SZIVATTYÚ A turbina-szivattyú fő jellemzői: Típus: kettős szabályozású, vízszintes tengelyű reverzibilis Kaplan turbina, kétirányú szivattyúzási és üresjárási üzemmódra is alkalmas kivitelben, változtatható forgásiránnyal. Turbinaüzemi adatok: Névleges tervezési (nettó) esés: H = 3,2 m Mértékadó (max.) víznyelés (gépenként): Q = 25 m 3 /s Névleges tengelyteljesítmény névleges esésnél P = 717 kw Névleges turbina fordulatszám: Megfutási turbina fordulatszám: Járókerék átmérő: n = ~165 1/min n = ~560 1/min D = 2300 mm

A TURBINA

A TURBINA

A TURBINA

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!