A TASSI TÖBBCÉLÚ VÍZLEERESZTŐ MŰTÁRGY KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNYA. Közérthető összefoglaló

Átírás

1 RÁCKEVEI- (SOROKSÁRI-) DUNA-ÁG VÍZGAZDÁLKODÁSÁNAK, VÍZMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA TÁRGYÚ, EU-TÁMOGATÁSRA SZÁMOTTARTÓ PROJEKT ELŐKÉSZÍTÉSE A TASSI TÖBBCÉLÚ VÍZLEERESZTŐ MŰTÁRGY KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNYA Közérthető összefoglaló Budapest,

2 ÖKO ZRT KÖRNYEZETI, GAZDASÁGI, TECHNOLÓGIAI, KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ ÉS FEJLESZTÉSI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Munkaszám: 133/27 RÁCKEVEI- (SOROKSÁRI-) DUNA-ÁG VÍZGAZDÁLKODÁSÁNAK, VÍZMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA TÁRGYÚ, EU-TÁMOGATÁSRA SZÁMOTTARTÓ PROJEKT ELŐKÉSZÍTÉSE A TASSI TÖBBCÉLÚ VÍZLEERESZTŐ MŰTÁRGY KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATA Közérthető összefoglaló Készíttette az ÖKO Zrt., a K+K Kft. és a Terraszer Kft. által alkotott konzorcium alvállalkozók bevonásával A közérthető összefoglalót készítette: Magyar Emőke, Scheer Márta A hatásvizsgálatot készítették: Bioaqua-Pro Kft., Botanikus Bt., Gulyás Pál, Hoch Béla, Konstruktör Kft., Noise-Com Bt., Oxinit2 Bt., ÖKO Zrt. A műszaki alapadatok az hatásvizsgálattal párhuzamosan készülő részletes megvalósíthatósági tanulmányból () kerültek átemelésre. A környezeti hatásvizsgálat a 314/25 (XII.25.) Korm. rendelet 6. és 7. sz. melléklete tartalmi követelményei, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 1478/72/28 sz. határozatának vonatkozó elvárásai alapján, és a vállalkozói szerződés 3. sz. mellékletét képező minőségtervnek megfelelően készült Magyar Emőke témafelelős Dr. Ress Sándor elnök-vezérigazgató Budapest,

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés A tervezett beavatkozás célja A tervezett létesítmény legfontosabb jellemzői A várható hatások és a vizsgált hatásterület becslése A befogadó térség legfontosabb jellemzői A környezeti hatások összefoglalása A várható állapotváltozások összefoglaló értékelése A legfontosabb szakterületi megállapítások Az A3 -as jelű változat megvalósítása miatt a természetszerű erdőterület elfoglalása, a védett növényállományok sérülése A B1 -es jelű változat megvalósítása esetén szükséges üdülőingatlan kisajátítás Zajkibocsátás az építkezés során Az üzemelés hatásai hidraulikai és ökológiai változások a víztérben Az üzemeléskor várható zaj- és rezgéskibocsátás Javaslatok Levegőminőség-védelem Vízminőség-védelem Élővilágvédelem A települési környezet és a művi elemek és védelme... 21

4 1. BEVEZETÉS A Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág (továbbiakban RSD) vízgazdálkodásának és vízminőség javításának szükségessége régóta foglalkoztatja a közvéleményt és a döntéshozókat. Most az Európai Unió (EU) támogatásával komoly előrelépést tehetünk e komplex vízgazdálkodási probléma megoldásában, mely a Víz Keretirányelv (VKI) magyarországi bevezetésével már nemcsak hazai szükséglet, hanem uniós elvárás is. Az EU források megszerzéséhez szükséges pályázat előkészítésére a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság közbeszerzési eljárást írt ki Ráckevei- (Soroksári)- Duna-ág vízgazdálkodásának, vízminőségének javítása tárgyú, EU támogatásra számottartó projekt előkészítése (továbbiakban RSD Projekt előkészítése) címmel. Az előkészítési munkát az ÖKO Zrt. K+K Kft. Terraszer Kft. által alkotott konzorcium nyerte el. Az előkészítő munkálatok 27 augusztusában kezdődtek és várhatóan 29. első felében fejeződnek be. Az RSD Projekt megvalósítása kedvező uniós elbírálás után a tervek szerint 29 végén, 21 elején megkezdődhet. Az RSD Projekt előkészítése és megvalósítása a Duna-ág vízminőségi és vízgazdálkodási problémái miatt vált szükségessé, melyek röviden megfogalmazva a következők: Vízminőségi probléma: Az RSD régiója kiemelt jelentőségű üdülőterület, rekreációs értékét nagymértékben növeli Budapesthez közeli fekvése. A Duna-ág egyben az ország egyik legnépszerűbb horgászvize is, amellett, hogy természetvédelmi jelentősége is nagy, része az ökológiai hálózatnak és számos védett társulásnak és fajnak ad otthont. Az üdülési és rekreációs területhasználat, ugyanakkor a természetvédelmi értékmegőrzés egyik legfontosabb előfeltétele a megfelelő vízminőség biztosítása, amely jelenleg nem teljesül a Duna-ágon. Az elmúlt évek során több alkalommal állt elő kritikus vízminőségi helyzet, mely hal, csiga- és kagylópusztulásokkal járt együtt, jelezve, hogy a Duna-ág terhelhetőségének felső határán van. Szigetszentmártontól felfelé a víz nem alkalmas fürdésre, a bakteriális szennyezettség időben és térben esetenként és helyenként lejjebb is igen magas. A szennyezettség legfőbb oka a folyóágat tápláló szennyezett dunai tápvíz, a dél-pesti szennyvíztelepről bevezetett tisztított szennyvíz, valamint a part menti települések jórészt csatornázatlan üdülőterületeiről érkező tisztítatlan szennyvíz, amelyek komoly terhelést jelentenek a folyónak. Vízgazdálkodási probléma: A Duna-ág az üdülési-rekreációs használatok mellett fontos szerepet játszik a tágabb térség vízgazdálkodásban, egyrészt, mint öntözővíz-forrás, másrészt mint a belvizek elvezetője. Jelenleg ezeknek a funkcióinak is csak korlátozottan tud megfelelni, elsősorban a kedvezőtlen vízhozam-eloszlás és a szivattyúkapacitás elégtelensége miatt. Az RSD Projekt előkészítése első lépéseként ún. előzetes megvalósíthatósági tanulmány készült arra vonatkozóan, hogy vajon mely beavatkozások, milyen mértékben és milyen hatékonysággal képesek kezelni a Duna-ág jelenlegi vízminőségi - vízgazdálkodási problémáit. A vizsgálatok eredménye szerint a következő négy beavatkozás megvalósításával jelentős vízminőségi-vízgazdálkodási eredmények érhetők el: A Duna-ágban a több évtizede lerakódott, magas szerves anyag tartalmú mederüledék eltávolítása kotrással, a kikerülő iszap ideiglenes és végleges elhelyezésének, illetve hasznosításának megoldása = Kotrás iszapelhelyezés projektelem 1

5 Az FCSM Zrt. Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepről származó szennyvíz átvezetése a Nagy-Dunába = Átvezetés projektelem A Duna-ágat közvetlen terhelő egyéb szennyezőforrások felmérése, azonosítása alapján a szennyezőanyagok parti sávból történő kivezetésének megoldása, a további szennyezés megakadályozása = Szennyezőanyagok kivezetetése a parti sávból projektelem Az 1956-os árvíz során megrongálódott Tassi vízleeresztő műtárgy újjáépítése a Duna-ág biztonságos és a megfelelő vízmennyiséget és vízminőséget garantáló üzemeltethetősége szempontjából. A megfelelő üzemeltetéshez szükséges további beavatkozások, rekonstrukciók = Új vízleeresztő műtárgy építése projektelem A tervezett beavatkozások megvalósítása, majd a Duna-ág, mint vízrendszer tervezett új típusú üzemeltetése jelentős környezeti hatással jár, így a környezet védelmének általános szabályairól szóló, 1995 évi LIII. számú, környezetvédelmi törvény hatálya alá tartoznak. A törvény 67. -a szerint ugyanis a kedvezőtlen környezeti hatások megelőzése érdekében "a környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenységek megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálat elvégzése szükséges. A környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységeket és az eljárás módját a 314/25. (XII. 25.) számú, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló Kormányrendelet szabályozza. A rendelet szerint a környezetvédelmi engedélyezési eljárás első lépése az ún. előzetes vizsgálat, mely alapján eldönthető, hogy a tevékenység okoz-e jelentős hatást. jelentős hatású tevékenységeknél ugyanis az eljárást tovább kell folytatni, és el kell végezni a környezeti hatásvizsgálatot. Az előzetes vizsgálatot a környezethasználónak kell a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél kezdeményezni, ha környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységet kíván végezni. Az RSD Projekt négy elemére vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentáció 27. decemberében került a Felügyelőséghez elbírálásra. A Felügyelőség a szakhatóságok és az érintettek bevonása után 28. áprilisban adta ki a 1478/72/28 sz. határozatát, melyben megállapította, hogy az RSD Projekt keretében tervezett négy elem közül három, mégpedig a kotrás iszapelhelyezés; az átvezetés és a jelen vizsgálat tárgyát képző új tassi műtárgy építése környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. Ezért ezekre vonatkozóan a környezeti hatásvizsgálati eljárást folytatni kell, el kell készíteni a szükséges környezeti hatástanulmányokat. Jelen tanulmány a határozat elvárásainak megfelelően módon kidolgozott, a Tassi többcélú vízleeresztő műtárgyra önállóan készült környezeti hatástanulmány közérthető összefoglalója. 2. A TERVEZETT BEAVATKOZÁS CÉLJA Az RSD Projekt keretében, EU források felhasználásával megvalósítani kívánt négy projektelem egyike az új Tassi zsilip megépítése. A projekt alapvető célkitűzése, hogy megvalósításával az RSD teljes hosszán és mellékágain a legerőteljesebb szennyezésekből eredő vízgazdálkodási problémákat enyhüljenek, jelentős mértékben javuljon a vízminőség és a vízgazdálkodási lehetőségek. Ezekkel egyidejűleg a tervezett projektelem megépítése elősegítheti a térség gazdasági, turisztikai, helyi üdülési-idegenforgalmi fejlődését, növelve ezzel az érintett települések gazdasági potenciálját. 2

6 Annak érdekében, hogy a Duna-ág a vízminőségi, természetvédelmi, üzemgazdasági stb. elvárásoknak minden helyzetben meg tudjon felelni Tass térségében a következő fejlesztések szükségesek: növelni kell a Tassi zsilip áteresztőképességét, növelni kell, és reverzibilissé kell tenni a Tassi műtárgy szivattyúzási kapacitását, lehetővé kell tenni leeresztési üzemmódban az energia visszanyerést, hatékonyabbá kell tenni a két főműtárgy, azaz a Kvassay és az új Tassi zsilip együttműködését. 3. A TERVEZETT LÉTESÍTMÉNY LEGFONTOSABB JELLEMZŐI Az RSD, a Duna folyó főágától mesterségesen leválasztott mellékág. Felső torkolatánál a Kvassay zsilip, alsó torkolatánál a Tassi zsilip biztosítja a vízforgalmat és a vízszabályozást a Duna és az RSD között. A Tassi zsilip így kulcsfontosságú szerepet játszik a Duna-ág vízgazdálkodásában és így közvetve a vízminőség alakulásában is. Az eredeti vízleeresztő műtárgy az 1956-os rendkívüli jeges árvízben tönkrement, a sérült létesítményt elbontották. Így a vízleeresztés funkcióját kényszerűségből - az eredetileg nem erre a feladatra tervezett - hajózsilip vette át, átalakítások után. Azóta a Tassi zsilipnél a vízgazdálkodási feladatok teljeskörűen nem elégíthetők ki. Ez indokolja a jelen projekt keretében tervezett Tassi többcélú vízleeresztő műtárgy megépítését. A hajózsilipből kialakított vízleeresztő műtárgy jelenlegi feladata a szabályozott vízbevezetés biztosítása az RSD alsó végpontjában az RSD-ből a Dunába. Ezen belül: az RSD vízgazdálkodási igényeit kielégítő, szabályozott mértékű és változó nagyságú vízhozam átbocsátása, az RSD vízszintszabályozása, a jellemzően gravitációs vízleeresztés mellett az RSD vízszintjét meghaladó dunai árvízszint esetén szivattyús vízátemelés az RSD-ből a Dunába. A műtárgy maximális vízleeresztő kapacitása ma ~ 35 m 3 /s átlagos RSD üzemvízszint mellett. Ez az érték jóval alacsonyabb az RSD jó vízgazdálkodási és vízminőség állapotának eléréséhez megcélzott és a Kvassay zsilipen betáplálható 5 m 3 /s-os vízhozamhoz képest. A műtárgy tehát nem tudja átvezetni a szükséges vízhozamot. Szivattyús vízátemelés funkcióra sem alkalmas, mivel max. 6 m 3 /s-os szivattyú-kapacitással rendelkezik, ami jóval kevesebb, mint a jelenlegi átlagosan 3 m 3 /s körüli gravitációs vízátvezetés. A tervezési folyamatban számos változatot alakítottak ki a tervezők. Ezek egy része természetvédelmi érdekeket sért, mások megvalósításához ingatlan kisajátítás válna szükségessé. Végül a viszonylag legkevesebb környezeti társadalmi gazdasági problémát felvető A3 -as (és tartalék megoldásként a B1 -es) jelű változat került kiválasztásra, mint megvalósítandó alternatíva. A következőkben e két megvalósíthatónak ítélt változatot mutatjuk be. Az A3 -as jelű változat felvízi csatornája a Rózsa-szigeti bejáratától nyugatra, közvetlen a bejáró mellől indul, és halad az Osztó-sziget csúcsa irányába. A telepítési hely a hajózsiliptől kb. 25 m-re, nyugatra húzódik. Ezen a területen nyaralóingatlanok nincsenek, viszont egy természetszerű puhafás erdő található itt, melynek északkeleti csücskét érinti ez a változat. A 3

7 telepítés a jelenlegi töltés rövid szakaszon való megbontását és kissé módosított, a műtárgy hossztengelyéhez símuló vonalvezetését igényli ahhoz, hogy a víz megfelelő irányból folyhasson keresztül a műtárgyon. A B1 -es jelű változatban a műtárgy a hajózsiliptől nyugatra eső területen, attól ~ 13 m távolságra, a meglévő árvízvédelmi töltés tengelyébe, a korábban itt működő, de elpusztult vízleeresztő műtárgy közvetlen közelében kerülne elhelyezésre. A műtárgy és a kapcsolódó al- és felvízcsatorna egy egyenes tengelyre esik, amely ~ 9 -os szöget zár be a meglévő töltéstengellyel. E változat megvalósítása közvetlenül érinti a 2147/8, 9, 1, 11, 12 és 13-as helyrajzi számú ingatlanokat, továbbá a 2147/7-es, valamint a 2147/14 és 15-ös ingatlanok a felvízi csatorna partjára, közvetlenül az üzemi terület mellé kerülnek. A telepítési változatok térbeli elhelyezését az 1. és a 2. ábrák mutatják. 1. ábra Az A3 -as jelű telepítési változat A műtárgy mindkét esetben az árvízvédelmi töltésbe beépített monolit vasbeton szerkezetű, kétnyílású létesítmény. A vízátvezető nyílások (szívócsatornák) csőszerűek és nyomás alatti átfolyással vezetik át a vizet. A két szívócsatornába egy-egy azonos típusú szivattyú-turbina gépcsoport kerül beépítésre. Ezek a gépcsoportok olyanok, hogy mind a négy vízátvezetési üzemmód végrehajtására alkalmasak. A műtárgy építményei vasbeton résfalak által határolt térbe, mint munkagödörbe kerülnek beépítésre. A vasbeton műtárgyba helyezik el alulra a két szívócsatornát, fölé pedig egy közös földalatti géptermet. Az al- és felvízi csatorna a műtárgyhoz ferde vasbeton szárnyfalakkal csatlakozik, a műtárgy melletti átmeneti szakasza betonba rakott kővel burkolt, a többi szakasza pedig földmeder. 4

8 2. ábra A B1 -es jelű telepítési változat A tervek szerint a két db szivattyú-turbinát a szívócsatornába helyezik el, a motor-generátor a szívócsatornán kívül, a szívócsatorna feletti száraz gépteremben van, ahol a körül-járhatósága biztosított. A tervezett vízleeresztő műtárgy villamos hálózati csatlakozása az ELMŰ hálózatára történik. Az új műtárgy lehetséges üzemmódjait az 1. táblázat mutatja. 1. táblázat A Tassi többcélú vízleeresztő műtárgy vízátvezetési üzemmódjai VÍZÁTVEZETÉSI ÜZEMMÓD SÉMARAJZ VÍZSZINTKÜLÖNBSÉG VÍZHOZAM I. Vízátvezetés az RSD-ből a Dunába: Vízleeresztési üzemmód I.a Gravitációs vízleeresztés a vízenergia-potenciál kihasználásával Tartóssága: 35 nap/év ez a normál üzemi állapot I.b Gravitációs vízleeresztés terhelés nélküli üresjáratban Tartóssága: 5-8 nap/év A Duna természetes vízszintje legalább 1,2 m-rel alacsonyabb az RSD közel állandó üzemvízszintjénél. H= 1,2m 5,4m Q= 2m 3 /s 5m 3 /s A Duna természetes vízszintje -1,2 m-rel alacsonyabb az RSD közel állandó üzemvízszintjénél. H=,m 1,2m Q= m 3 /s 2m 3 /s 5

9 1. táblázat folyt. I.c Szivattyús vízátemelés Tartóssága: 1-5 nap/év A Duna természetes vízszintje megegyezik vagy magasabb az RSD közel állandó üzemvízszintjénél. H=,m 3,3m Q= 2m 3 /s 3m 3 /s II. Vízátvezetés a Dunából az RSD-be: Vízpótlási üzemmód - Szivattyús vízátemelés Tartóssága ~ 1 nap/év A Duna természetes vízszintje alacsonyabb az RSD közel állandó üzemvízszintjénél. H max = 5,4m Q = 15m 3 /s 4. A VÁRHATÓ HATÁSOK ÉS A VIZSGÁLT HATÁSTERÜLET BECSLÉSE Egy beruházás környezeti hatásai vizsgálatának első lépése a tervezett tevékenység egyes fázisaihoz kötődő hatótényezők és hatásfolyamatok meghatározása. A Tassi vízleeresztő műtárgy megvalósításának és üzemeltetésének legfontosabb hatótényezői várhatóan a következők: Létesítés (építés) során: a területfoglalás; az előkészítő munkák (pl. növényirtás, tereprendezés, épület-, műtárgy-, töltésbontás, stb.); a műtárgy- és töltésépítés, a felvízi és alvízi csatorna kialakítása, az ideiglenes körgát-építése; az építőanyag- és földszállítás, a felvonulás; az építési-szerelési munkák és a hulladékkeletkezés. Megvalósítás (üzemelés) során: a többlet-vízbetáplálás; a vízátfolyatás; a szivattyúzás és az új műtárgy léte A hatótényezőkből kiinduló környezeti hatásfolyamatokat a 3. sz. hatásfolyamat-ábrán mutatjuk be. A hatásfolyamat-ábra felépítése a következő: Az első oszlop az érintett környezeti elemet/ rendszert jelzi; A második oszlop sorszámozás, a tervezett tevékenység várható hatótényezői pedig a harmadik oszlopban szerepelnek. Adott hatótényező mindig annál a környezeti elemnél jelenik meg, amelyre közvetlenül, áttétel nélkül hat. Egy hatótényező egyszerre több környezeti elemre is hathat közvetlenül, más-más módon. Ilyenkor az összes érintett környezeti elemnél szerepeltetjük. (Ilyenek például az 5. és a 13. hatótényezők.) A várható közvetlen hatások a negyedik, a közvetett hatások az ez után következő oszlopokban szerepelnek. A nyilak a hatások tovagyűrűzését jelzik a végső hatásviselők irányába, amely számtalan fázison keresztül történhet többnyire egyre csökkenő, ritkán erősödő hatásfokkal. Általában a tovagyűrűzés során a hatások intenzitása lecsengő tendenciájú. A végső hatásviselő általában az ökoszisztéma és/vagy az ember. Az utóbbit az utolsó oszlopban külön is kiemeltük, mivel a környezetet érő hatások, azaz a környezeti elemek/rendszerek állapotában és használatában beállt változások alapvetően az ember szempontjából értelmezhetők és értékelhetők. 6

10 Érintett körny.-i elem/rendszer Levegő Felszíni és felszín alatti vizek 3. ábra A Tassi többcélú vízleeresztő műtárgy lehetséges környezeti hatásfolyamatai Hatótényező Közvetlen hatás Közvetett hatások Ember mint végső hatásviselő 1. Építési-bontási munkák, fölvonulás Ideiglenes, lokális levegőminőség romlás 2. Szállítás (építési anyagok, berendezések, föld) Levegőminőség romlás a szállítási utak mellett 3. Üzemeltetés (szivattyúzás) Lokális szennyezés-növ. ill. Üvegházhatású gáz légszennyezés kiváltása megtakarítás 4. Építési-szerelési munkák Felszíni és felszín alatti lefolyási viszonyok lokális Használat korlátozás változása Felszíni és felszín Felszíni és felszín alatti alatti vízminőség vízszennyezés 5. A műtárgy üzemeltetése: - többlet-vízbetáplálás - szivattyúkapacitás növekedése Felszíni vízszennyezés Növekvő vízhozam és vízsebesség változás Belvíz-elvezetés javulása Vízjárás-változás romlás Vízszint vált. Vízminőség javulás. Lebegőanyag tart. növekedése Iszaplerakódás változása Használatok ill. azok feltételeinek bővülése, főként az öntözővíz-igény jobb kielégítése Föld Élővilágökoszisztémák Művi elemek - Települési környezet 6. Havária Felszíni, felszín alatti vizek szennyezése Iszaplerakódás változása Javuló életkörülmények 7. Területfoglalás Termőföld csökkenés 8. Építési-szerelési munkák Talajtömörödés és -szennyezés 9. Építési hulladék keletkezése Talajszennyezés Területhasználatok 1. Többlet vízbevezetés miatt Működési nehézségek, korlátozása többlet hulladék/uszadék talajszennyezés 11. Havária (építés során) Talajszennyezés 12. Növényzet irtása, területfoglalás Élőhely, ill. egyedek, Életfelt. változása populációk pusztulása RSD ért. élőhelye- Tv. értékmegőrzés 13. Többletvíz-bevezetés és Értékes élőhelyek életfelt. vált. inek változása feltételeinek vált. vízsebesség növekedés Úszólápok veszélyeztetése Értékvesztés ill. 14. Szállítás, építés Értékes élőhely veszélyeztetése növekedés 15. Szivattyú-turbinák működése Vízi élővilág veszélyeztetése 16 Új művi elemek léte Ifrastruktúrális értéknövekedés Energetikailag önellátó rendszer 17. Építés-szállítás Ideiglenes zaj-és rezgésszint Társadalmi változás konfluiktus 18. Területfoglalás Ingatlanok megszűnése Kellemetlenség 18. Új műtárgy üzemelése Zaj- és rezgésszint változás a telephely közelében Táj 2. Új műtárgy léte, működése Tájpotenciál változás Területhasználatok kedvezőbb feltételei 7

11 A hatótényezők meghatározása után szükséges megvizsgálni, hogy mi az a térbeli közeg melyben a várható környezeti állapotváltozások megjelennek. Ezt kell a későbbiekben minden szakterületnek a vizsgálatokba bevonni. (Ez a hatásterület előzetes becslése, mely a tanulmány készítése folyamán pontosításra kerül.) Jelen esetben az RSD Projekt egyes projektelemei hatásterületük szempontjából nehezen válaszhatók el egymástól, mivel a tervezett beavatkozások egyidejű megvalósulása hozhatja csak meg a projekttől elvárt célt. Ráadásul mindegyik projektelem célterülete maga a víztest, tehát ez mint hatásterület feltétlen megjelenik. Természetesen az egyes projektelemek, így a Tassi többcélú vízleeresztő műtárgy önálló hatásterülettel is rendelkezik, de hangsúlyozni kell, hogy az elvárt pozitív hatások bekövetkezéséhez önmagában a műtárgy megépítése és üzemeltetése nem elegendő. A vizsgált beavatkozás hatásterülete alapvetően három részre tagolható: a pozitív hatások által érintett terület, ami gyakorlatilag a teljes projektterület (itt a kedvező hatásoknál a gazdaságélénkítő hatás miatt bekövetkező változásokat is értelmezzük); ezen belül a projektcél szerinti hatásterület maga a víztest és annak közvetlen partja, amely esetében a pozitív hatások kiváltásában, ill. erősítésében a többi projektelemnek is jelentős szerepe van; a harmadik területrész pedig az elsősorban negatív hatások által érintett terület, amely az előzőeknél sokkal kisebb, csupán a beavatkozás szűkebb környezetére korlátozódik. Alapvetően az utolsó két elemet figyelembe véve a Tassi zsilip hatásterületét a 4. sz. ábrán határoljuk le. 5. A BEFOGADÓ TÉRSÉG LEGFONTOSABB JELLEMZŐI A Tassi többcélú vízleeresztő műtárgyat a Ráckevei- (Soroksári-) Duna-ág legalsó szakaszán, Tass község külterületén építik meg. A műtárgy üzemelésének hatásai gyakorlatilag az RSD teljes vízgyűjtőjét érintik. Ez, a befogadó térségnek tekinthető terület a Közép-Magyarországi Régióban, Budapest, Pest megye és kis részben (Tass) Bács-Kiskun megye területét érinti. Természetföldrajzi szempontból az Alföldön, azon belül pedig a Dunamenti-síkságon fekszik, nagyobb része a Csepeli-sík kistájhoz tartozik. A beavatkozás megvalósításával közvetlenül érintett terület a Csepel-sziget déli csücske, az Osztó-sziget. A vizsgált térség legfontosabb jellemzői az alábbiakban foglalhatók össze: A levegőminőség ezen a területen jó, nincsen jelentős légszennyező források. A dunai légcsatorna hamar fölhígítja az esetleges szennyezéseket. Tass környékén még a környező területekhez mérten is jó a levegő minősége, hiszen nemcsak az ipari szennyezőktől esik távol, hanem a közlekedési légszennyezés sem jellemző a területre. A térség felszíni és felszín alatti vizekben gazdag, jelentős ivóvízbázis, számos természetes és mesterséges vízfolyás hálózza be. Fő folyója a Duna 58 km hosszú bal parti mellékága az RSD, mely mesterségesen szabályozott vízszintű és vízhozamú, szinte állóvizű víztér. A vízszint esése a teljes szakaszon csak 1-3 cm, így az áramlási sebesség kicsi, átlagosan 1 cm/s. A meder vízszállító képességét és víztömegét a feliszapolódás jelentősen korlátozza. Mindezek miatt, valamint a nagymértékű szennyterhelésnek köszönhetően a folyóág vízminősége nem megfelelő, ez a beavatkozás egyik fő indoka. 8

12 4. ábra A Tassi vízleeresztő műtárgy hatásterülete Budapest_IX. N W Budapest_XX. Budapest_XXI. E S Budapest_XXIII. Halásztelek Szigetszentmiklós Dunaharaszti Tököl Szigethalom Taksony Alsónémedi Dunavarsány Szigetcsép Majosháza Délegyháza Szigetújfalu Áporka Szigetszentmárton Kiskunlacháza Ráckeve Lórév Apaj Szigetbecse Dömsöd Makád Tassi zsilip kiépítésének hatásterülete műutak folyók kisvízfolyások csatornák autópálya vasutak vzsgált települések Tass Kilometers A terület élővilága kiemelkedő jelentőségű. Az RSD mesterségesen szabályozott, lassú mozgású vize, kedvezett az alapvetően állóvízi jellegű társulások kialakulásának. Az emberi beavatkozások révén folyóvíziből szinte állóvízivé lett Duna-ágban európai léptékben is kiemelkedő ökológiai értékek jöttek létre az ún. úszólápok. Legjelentősebbek Duna-varsány, Szigetcsép, Szigetszentmiklós és Taksony térségében találhatók. Ez a vidék a Rhône folyó után Európa második legnagyobb kiterjedésű úszólápos, ingólápos területe, amely számos védett növény- és állatfajnak ad otthont. A változatos partmenti vegetáció és a víz megfelelő életfeltételeket nyújt az állatvilágnak is. Nagyon változatos, fajgazdag az RSD halfaunája és 9

13 gerinctelen állatvilága éppen úgy, mint a kétéltű- és hüllőfauna. A nádasok madárvilága is figyelemre méltó. A természetes növénytakarót a puhafaligetek, (fűz-nyár ligeterdők) képviselik. A Csepel-sziget csücskén lévő puhafaliget vegyes állomány, melynek vannak tájképileg nagyon szép, idős részei, nádas, nádas-magassásos tisztásokkal. Helyenként viszont elgyomosodott és behurcolt fajokkal teli (pl. zöld juhar). A puhafaligeterdő a kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípus, amely a környéken elég elterjedt. A Duna-ág teljes hosszában ún. kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület (Natura 2), ezenkívül a hazai ökológiai hálózatnak is fontos tagja. A tervezett létesítmény miatt igénybe venni kívánt területet és környezetét az 5. sz. ábrán légifotón mutatjuk be. Ezen nem látható, de a tervezett két megvalósításra alkalmasnak talált változat az igénybe vett terület jellege tekintetében jelentősen eltér. Az A3 -as jelű változat egy természetszerű puhafás erdő található északkeleti csücskét gyakorlatilag megszünteti. Ez a terület teljes egészében része a Natura 2-es területen, tehát az igénybe vett mintegy 2 ha-nyi terület elfoglalása természetvédelmi érdeket sért. 5. ábra A beavatkozás közvetlen helyszíne Természetszerű puhafaliget az A3 -as helyszínen Üdülőingatlanok a B1 - es változat helyszínén A B1 -es jelű beavatkozási helyszínen viszont, az Osztó-sziget peremén egy 26 ingatlanból álló üdülősor húzódik. (A B1-es nyomvonalon, a légifotón látható erdőt letermelték jelenleg 1

14 fiatal nyár ültetvény található rajta.) E változat csak az üdülőingatlanok egy részének kisajátításával valósulhat meg, így ebben az esetben az ott élők, üdülők érdekei sérülnek, mely jelentős társadalmi ellenállást is kiválthat. (Olyan változatot, mely mind természetvédelmi érdeksérelem, mind társadalmi elégedetlenség nélkül kialakítható nem sikerült jelen helyen találni.) 6. A KÖRNYEZETI HATÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA 6.1. A várható állapotváltozások összefoglaló értékelése A vízleeresztő műtárgy vízminőség és vízgazdálkodás javító célja mindkét telepítési változat esetében azonos. Egyetlen apró különbség említhető mégpedig az, hogy a B1 -es jelű változat esetén az ún. Büdös sarok átöblítésére nincsen mód. A kedvezőtlen hatások tekintetében viszont mutatkoznak eltérések. A 2. sz. táblázat a hatások összefoglaló értékelését mutatja be, kitérve az egyes változatok különbségeire is. A táblázatban szereplő a hatótényezők hatásfolyamat-ábra szerinti sorrendet követik környezeti elemenként. A minősítésnél egy a hatásvizsgálatoknál jól bevált kategóriarendszert alkalmaztuk, mely négy negatív, egy semleges és két pozitív változást leíró fogalmat tartalmaz, mégpedig a következőket: értékteremtő, javító, semleges, elviselhető, terhelő, károsító, megszüntető. Esetenként az egyes környezeti elemek/rendszerek használatában beálló változások minősítésére is sor kerül. (Pl. a tervezet tevékenység korlátozza-e vagy zavarja-e a horgászatot.) A táblázatból látható, hogy az állapotváltozások minősítése leginkább az elviselhető, semleges, vagy javító, míg a használatoknál a javuló minősítés a leggyakoribb. Megállapítható, hogy a telepítési változatok megegyeznek minden olyan fontos hatásban, amelytől a vízminőség javulását és a vízhasználatok, a vízgazdálkodási lehetőségek jobb kielégítését várjuk. Különbségeik a kedvezőtlen, járulékos hatások tekintetében mutatkoznak meg. A táblázatban vastagon szedtük azokat a hatótényezőket, ill. változatokat, amelyek esetében valamilyen környezeti konfliktussal kell számolni. Érzékelhető különbség a telepítési alternatívák között mindössze néhány esetben van: az A3 -as jelű változat kis területen érinti a puhafa ligetet, természetvédelmi érdeket sért, ez azonban részben kompenzálható; a B1 -es jelű változat 6 üdülőingatlan kisajátítását igényli, ami a tulajdonosok érdekeit sérti, és ebből kiindulva akár társadalmi ellenállást is kiválthat; a B1 -es jelű változat megvalósítása (és rézben üzemelése) során jelentősebb a zaj- és rezgésterhelés, mert semmi nem gátolja annak terjedését (szemben az A3 -as változattal, ahol a munkálatok a töltés takarásában folynak); az A3 -as jelű változat esetén a Rózsa-szigeti mellékág átöblítése megvalósul, míg a B1 -es változatnál ez az ún. Büdös-sarok továbbra is állóvizű marad. Fentieket figyelembe véve a két telepítési változat környezeti szempontból közel egyenértékűnek tekinthető. Az A3 -as jelű változatnál az 1,8 hektárnyi, védett populációt is tartalmazó élőhely megszűnése vitathatatlan. Ugyanakkor a B1 -es változat megvalósítása esetén az üdülőingatlanok kisajátítása, valamint az építési időszakban előforduló, esetenként jelentős zajhatárértékek túllépése miatt a nyaralók ellenállása és elégedetlensége várható. A B1 -es jelű változat esetén az Osztó-szigeti üdülősor nyugalma megszűnik a műtárgy közbeékelődésével. A Rózsa-szigeti mellékág szempontjából az A3-as változat a kedvezőbb. 11

15 2. táblázat A hatások összefoglaló értékelése Elem, rendszer Levegő Hatás Hatás időtartama Hatás kiterjedése Építési-bontási munkák [1] légszennyezés átmeneti munkaterület + kb. 51 m-es környezete Szállítás [2] légszennyezés Üzemelés [3] Hatótényező Építés-szerelés [4] Felszíni és felszín alatti vizek munkaterület + szállítási utak 2-5 méteres sávja (nincs légszennyező hatás) - - vízszennyezés átmeneti lokális Többlet-vízbetáplálás [5a] áramlási sebesség növekedése, vízminőség javulása Szivattyús kivezetés [5b] az Osztó-szigeti üdülősoron nyaralók az Osztó-szigeti üdülősoron nyaralók + a szállítási utak mellett élők felszíni, felszín alatti vizek vízi ökoszisztéma + vízhasználók az RSD-térségben Minősítés Megjegyzés elviselhető A dunai légcsatorna jól hígítja a szennyezést. elviselhető Óránkét max. 4 db tehergépjármű elhaladása becsülhető. semleges A szivattyúk villamos energiával működnek A szabályok betartásával elkerülhető. javuló-javító A beavatkozás célja szerinti hatás. semleges tartós RSD víztere, partja, szigetei, mellékágai belvízelvezetés javulása, energiatermelés tartós RSD víztere, partja, szigetei, mellékágai vízi ökoszisztéma + vízhasználók az RSD-térségben javuló-javító vízszennyezés átmeneti lokális felszíni, felszín alatti vizek elviselhető kockázat Területfoglalás [7] erdő, gyep, ingatlanok igénybevétele tartós munkaterület föld, ingatlantulajdonosok semleges megszüntető Építés-szerelés [8] talajszennyezés lokális munkaterület föld semleges Építési hulladék [9] talajszennyezés lokális munkaterület - semleges Uszadék-többlet [1] talajszennyezés lokális munkaterület - semleges Havária [11] talajszennyezés lokális munkaterület - elviselhető kockázat Havária [6] Föld átmeneti Érintett hatásviselők a hatásterületen A termelt energiával válik lehetővé a Kvassay zsilipnél a többlet vízbeemelés, így nő vízmennyiség, javul a vízminőség. Bekövetkezése esetleges, kockázata elviselhető. Nincs szántóföld a területen, így nincs termőföld-veszteség. az elfoglalt üdülők telkei megszűnnek. Már jelenleg is részben átalakított a terület. Szabályosan végezve nincs káros kibocsátás, a hulladékok a megfelelő helyen ártalmatlanítandók. Megfelelő üzemeltetés mellett nincs károkozás. A hulladék megfelelő helyen ártalmatlanításra kerül. Csak üzemzavar esetén várható. A kockázat elviselhető. (A legjelentősebb hatásokat vastagon szedtük!) 12

16 2. táblázat folyt. Elem, rendszer TerületfoglalásNövényirtás [12] Élővilág Hatás időtartama Hatás kiterjedése Érintett hatásviselők a hatásterületen élőhely megszűnése végleges 1,8 hektárnyi erdőterület puhafa ligetredő, védett növényfajok áramlási sebesség növekedése a vízminőség javulása tartós teljes víztér és vízpart vízi és vízközeli élővilág javító zavarás átmeneti lokális szárazföldi és vízközeli élővilág elviselhető tartós lokális vízi élővilág elviselhető Az élőhelyvédelmi előírások betartásával csökkenthető a kedvezőtlen hatás. Csak a hatásviselők egy része jut a turbina-lapátokhoz. tartós az RSD-térség a térségben élők javuló Fosszilis energia-hordozó kiváltása. nyaralók + Makád és Szigetbecse út menti lakói, épületei és maguk az utak Hatótényező Többlet-vízbevezetés, vízsebesség- növekedés [13] Hatás Szállítás-építés [14] Szivattyú-turbinák működése [15] Új művi elemek [16] Művi elemek Települési környezet Táj egyedek károsodása, sérülése Bővülő infrastruktúra + önellátás Minősítés megszüntető, Csak az A3 -as változatnál jelentkezik. Új erdő telepítése, a terhelővédett állomány átültetése részben elviselhető kompenzálhatja a károkat. Építés-szállítás [17] zaj- és rezgés átmeneti Osztó-szigeti üdülősor + szállítási út menti 5 méteres sáv Területfoglalás [18] megszűnés végleges munkaterület + 6 üdülőingatlant ki kell sajátítani tulajdonosok, nyaralók Új műtárgy működése [19] zaj és rezgés állandó lokális a nyaralók elviselhető tájpotenciál nő tartós az RSD-térség a térségben élők javuló Új művi elemek [2] Megjegyzés elviselhetőterhelő megszüntető B1 -változatnál a Rózsa-szigeti mellékág nem öblítődik át. Az építés miatt jelentős, és akár folyamatos határérték feletti zajterhelésre kell számítani a munkaterület határán túl is. A B1-változatnál terhelő a minősítés, mert az üdülősort nem takarja a töltés, ami mérsékli a zajt.. Csak a B1-változatnál jelentkező hatás. (Jelentős ellenállást okozhat.) Megfelelő tervezéssel jelentősen csökkenthető, kiküszöbölhető. Gazdaság fejlesztő hatású (jobb élet- és rekreációs körülmények, növekvő befektetési kedv). (A legjelentősebb hatásokat vastagon szedtük!) 13

17 Fentieket figyelembe véve környezeti szempontból összességében a hatástanulmány az A3 -as jelű változat megvalósítását javasolja. (A B1 -es alternatíva, mint tartalékváltozat szerepel a továbbtervezési elképzelésekben, ha bármely későbbi probléma az A3 -as változat megvalósítását lehetetlenné tenné.) A műtárgy üzemelése összességében egyértelműen kedvező környezeti hatású, amely a vízminőség javulása révén javítja a vízközeli üdülés feltételeit, az idegenforgalom várható növekedése pedig elősegíti az RSD menti települések, területek fejlődését, javulnak az itt élők életkörülményei, mindez hozzájárul a térség gazdasági potenciáljának erősödéséhez. Egy beruházás megítélése az érintettek, a környezetében lakók szempontjából attól függ, hogy megvalósulása és üzemelése esetén jobb lesz-e a térségben élni. Jelen esetben egyértelműen kimondhatjuk, hogy a Tassi vízleeresztő műtárgy megépülte után az RSD vízminőség javul, tehát a térségben élők, nyaralók az eddiginél jobban fogják tudni használni a Duna-ág vizét. (Pl. már a jelenleginél északabbra is lehet fürödni.) Így tehát az élet- és a rekreációs körülmények javulnak, a térségben az életminősége nő. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy a műtárgy közvetlen környezetében az új építmény megjelenése, annak működése, ha csak kis mértékben is, de a jelenleginél zavartabb környezetet teremt. Ezt azonban gyakorlatilag csak az Osztó-sziget északi peremén lévő ingatlantulajdonosok fogják megérezni. És ha a javasolt A3 -as jelű változat megvalósulhat, akkor csak minimális mértékű lesz ez a zavarás. (Inkább csak a szomszédság tudatából, mint valós környezeti terhelésből fog adódni.) 6.2. A legfontosabb szakterületi megállapítások A beavatkozás hatásai között ki kell emelnünk a megvalósítás során az esetleges kisajátítással, valamint az élőhelyek elfoglalásával kapcsolatos következményeket, konfliktusokat, az építkezés zajterhelését, valamint a műtárgy üzemelése következtében várható változásokat a Duna-ág vízterének ökológiai viszonyiban. (A hatásfolyamat ábrán ezeket a hatásokat vastagon szedtük). Röviden bemutatjuk az üzemelés várható zaj- és rezgéskibocsátásait is, bár ezek hatása nem jelentős Az A3 -as jelű változat megvalósítása miatt a természetszerű erdőterület elfoglalása, a védett növényállományok sérülése Az A3 -as jelű változat 1,8 hektáron érinteti a töltés mögött fekvő puhafa ligeterdőt, a területfoglalás végleges, a puhafaliget egy része megsemmisül. Ez a terület teljes egészében a Natura 2-es élőhelyvédelmi területek közé sorolt, így a megvalósítás természetvédelmi érdeket sért. Ezért a letermelt puhafa állományt egy közeli helyen kell újratelepíteni. Az érintett erdőrész északi csücskében elszórtan néhány tő védett nyári tőzike (Leucojum aestivum), melyek áttelepítésére a kis előfordulási gyakoriság és a környező élőhelyek kiterjedt populációjának érintetlensége miatt nincs szükség. (Az igénybevett területhez közel e növénynek több ezer tőből álló jelentős populációja él.) A másik érintett védett növény a ligeti csillagvirág (Scilla vindobonensis), amely nagyobb számban fordul elő a telepítési helyszínen, a töltésről induló és a szigetcsúcs felé vezető ösvény mentén. Az érintett állomány nagysága itt néhány száz tőre tehető. E populáció átültetését lehetségesnek és szükségesnek tartjuk. E javaslatok megvalósításával a zsilip építése a védett társulások és növényfajok 14

18 fennmaradását a környéken nem fenyegeti, és a védett populációkban sem keletkezik jelentős kár. Az érintett Ráckevei Duna-ág (HUDI242) élőhelyvédelmi terület 35 km2, azaz 35 ha kiterjedésű, mely az RSD-t vízfelületét és partját, valamint annak szűkebb-tágabb környezetét foglalja magába. A tervezett beavatkozás jellege olyan, hogy az RSD vízminőségének, és ezen keresztül a vízben és a vízparton élő élőlények életminőségének javítását szolgálja. A tervezett tevékenység (az RSD vízminőségének javítása) tehát egyértelműen közösségi érdek, ugyanakkor élővilág védelmi célú beavatkozásnak is minősül. A természeti erőforrás felhasználása ehhez képest elhanyagolható, ugyanis kb. 1,8 ha Natura 2 élőhelyekhez sorolt terület igénybevételét igényli. (Ez arányában nincs a teljes Naturás terület fél ezred része sem.) Így összességében a tervezett beavatkozás nem sérti az élőhelyvédelmi terület kijelölésében meghatározott célokat, így természetvédelmi szempontból elfogadhatónak tartjuk A B1 -es jelű változat megvalósítása esetén szükséges üdülőingatlan kisajátítás A B1 -es jelű helyszín az Osztó-szigeti üdülősor közepén halad át, az üzemterület közvetlenül érinti a 2147/8-13-as helyrajzi számú ingatlanokat (min. 6 telek és építményei), továbbá a 2147/7-es, valamint a 2147/14 és 15-ös ingatlanok a felvízi csatorna partjára, közvetlenül az üzemi terület mellé kerülnek. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a tervezési folyamat során éppen az ingatlanok kisajátításának elkerülése érdekében került sor az A3 -as jelű változat kidolgozására. Mint ahogyan az a számjeléből is látható ezt a változatot két másik előzte meg. Az eredeti A változat nyomvonala nyugatabbra, a védendő erdőterület legértékesebb részét érintve haladt volna. Erre a változatra a korábbi tapasztalatok alapján1 az illetékes Hatóság valószínűleg nem adott volna környezetvédelmi engedélyt szemben a B1-változattal, amely nem érint semmilyen természeti értéket Zajkibocsátás az építkezés során Az A3 -as jelű változatban az építési területhez mint zajforráshoz legközelebb, mintegy 3 m-re fekszik az 2147/2 hrsz. ingatlan. Összesen 8 ingatlan van 1 m-en belül. Némileg enyhíti a hatásviselőket érő terhelést az ingatlanok és az üzemterület között húzódó töltés. A B1 -es jelű változat megvalósítása esetén az üzemterület közvetlen szomszédságában fekszenek az üdülőingatlanok és a teljes Osztó-szigeti üdülőterület az építkezés 1 m-es körzetén belül van. A legnagyobb zajterhelést okozó munkagépek a földtolók. Legkedvezőtlenebb esetként feltételezve, hogy a két földtoló a legközelebbi zaj ellen védendő létesítmény közelében dolgozik napi 8 órában, ez az üdülőépület homlokzata előtt az A3-as változat esetében (3 m távolság)l Aeq = 73 db a B1-es változat esetben (1 m távolság) LAeq = 82 db zajterhelést okoz. A becslésnél a gépegységek munka közbeni változó távolágait nem vettük figyelembe. A zajterhelésre vonatkozó határérték az üdülőterületen nappal (6-22h):LAeq = 45 db. A kedvezőtlen hatásokat enyhíti az a tény, hogy a munkaterületnek jelentős része 1 A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság által 2-ben elkészült Tassi többcélú vízleeresztő műtárgy c. részletes környezeti hatástanulmány engedélyezése során az akkor illetékes zöldhatóság, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága nem adta meg hozzájárulását. 15

19 távolabb esik az üdülőktől és különösen az alvízi csatorna építése idején kisebb zajterhelés éri majd a nyaralókat. További kedvező körülmény, hogy legalábbis az A3 -as változat esetében a munkaterületet töltés választja el az ingatlanoktól, ami a kibocsátott zaj jelentőse csökkenését eredményezi. A szállítójárművek lakott területet érő zaj- és rezgésterhelésről a tapasztalatok alapján az mondható el, hogy a várható többlet-forgalom az áthaladás idején zavaró, az útszakaszok közvetlen környezetében (maximum az első házsornál) határértéket meghaladó mértékű is lehet. A szállítójárművek elhaladási gyakorisága azonban nem több mint óránként 5 jármű, tehát az expozíciós idő kicsi. A szállítójárművek mozgása átmenetileg terhelő tényező lehet elsősorban Makád, Szigetbecse és részben Ráckeve települési úthálózatára és a szállítási útvonal menti épületállományra, valamint az összekötő utakra. A szállítási útvonalak menti épületeket főként a gyakorta 2-4 tonna összsúlyú nehézgépjárművek, betonkeverő mixerek és trélerek rezgésterhelése érinti, amely esetleg maradandó károsodást is okozhat az utak és épületek állagában. A zajkibocsátások következményeként mivel korlátos időtartamú kibocsátásokról van szó nem várható semmilyen egészségügyi következmény a hatások által érintettek körében Az üzemelés hatásai hidraulikai és ökológiai változások a víztérben A Duna-ágon az év folyamán előforduló üzemmódokat és a hozzájuk kapcsolódó jelenlegi és a műtárgy üzemembe lépése után lehetővé váló vízbebocsátásokat a 3. sz. táblázatban foglaltuk össze. 3. táblázat Jelenlegi és várható vízhozamok Betáplálás a Kvassay zsilipnél Q =m3/s m3 Üzemmód jelenleg fejlesztés után jelenleg fejl. után szivattyús kisvízi gravitációs turbinás árvízi turbinás gravitációs szivattyús gravitációs kisvízi ,53 24,19 2,33 A jelentősen változó időszakokat szürke háttérrel emeltük ki. Üzemmód scenárió Dátum jan jan. 3. jan febr. 9. febr márc. 23. márc ápr. 8. ápr ápr. 1. ápr jún. 12. jún okt. 6. okt dec. 21. dec dec. 25. dec dec. 31. összes éves átlag m3/s működési m3/s Növekedés Látható, hogy a műtárgy megvalósítása nélkül évente átlagosan kb. 14 m3/s-os vízhozam biztosítható, amely átlagérték tartalmazza azokat a napokat is, amikor nincs lehetőség vízbebocsátásra (tehát a bebocsátott vízmennyiség nulla). Ez az állapot jelenleg 12 napon áll elő. A műtárgy üzembe lépésével nem a beengedett vízhozamok nagysága változik meg, hanem jelentősen csökken azon időszakok hossza amikor nincs vízbebocsátásra lehetőség. Az új üzemrend szerint várhatóan ez 15 nap lesz, vagyis szinte megszűnik az RSD-n a teljesen 16

20 állóvízi állapot. A bebocsátott évi 336 millió m3 többlet vízmennyiség az év folyamán különböző időpontokban jelentkezik. A megnövekvő vízmennyiség valamivel megnöveli a Duna-ág vízsebességét. Az egyes üzemmódokban, a jellemző vízhozam-értékekhez különböző vízsebesség társul. Az egyes üzemmód változatoknál (különböző beengedett vízmennyiségeknél) várható vízsebességeket az RSD Projekt előkészítő munkái során modellezték2. A számítások eredményei a 6. sz. ábrán láthatók. Az ábrán a Vel Chnl rövidítés a szelvény középsebességet [m/s], a PF 1 8 az egyes üzemmód változatokat, pontosabban a hozzájuk tartozó vízhozamokat jelenti a következők szerint: Q_= Kvassay zsilipnél bebocsátott víz mennyisége [m3/s] (árvíz) (kisvíz) Felső peremfeltétel PF 1 PF 2 PF 3 PF 4 PF 5 PF 6 PF 7 PF 8 6. ábra Az egyes üzem scenáriókhoz tartozó vízsebességek a hossz-szelvény mentén Vízsebességek,4 Vízsebesség (m/s),35 Vel Chnl PF 1,3 Vel Chnl PF 2,25 Vel Chnl PF 3 Vel Chnl PF 4,2 Vel Chnl PF 5,15 Vel Chnl PF 6,1 Vel Chnl PF 7 Vel Chnl PF 8,5, Folyamkilométer A víztöbbletből fakadó sebességnövekedés mértéke leolvasható az ábráról. A vízbetáplálás 3 m3/s-ra növelése (PF5- az ábrán sötétbarna vonal) esetén a víztest fölveszi az RSD-re jellemző sebességértékeket, tehát a felső szakaszon 1-15 m/s, az alsó szakaszon -5 m/s. Amikor a vízhozamok 4 m3/s-ra nőnek (PF3 v. barna vonal), a sebességek némileg megemelkednek, általában véve a gyorsabb szakaszokon kicsit erőteljesebben, az egyébként is lassúbb részeken alig. A tervezett új üzemelési rend, amely gyakoribb vízcserét, rövidebb tartózkodási időt és kissé nagyobb áramlási sebességet biztosít, az RSD-ben mindenképpen kedvező hatású lesz a a vízi élővilág jó részére, többek között a fito-, és a zooplankton állományokra. Ennek eredményeként a folyás irány mentén lefelé haladva csökken majd a víz trófia szintje, tehát az eutrofizálódás mértéke, jobb lesz a vízminőség. A makroszkópikus gerinctelenekre nézve 2 Zöldmoszat Környezetvédelmi Tanácsadó Bt.: A Ráckevei- (Soroksári-) Duna-ág hidraulikai modellezése 1 dimenzióban (28. augusztus) 17

21 értékelhető változás nem várható. A vízsebesség csekély mértékű növekedése várhatóan az oldott oxigéntartalom növekedését eredményezi majd, ami kedvez a halaknak, de a fajösszletben lényegi átrendeződés nem várható. Fontos lesz viszont nyomon követni az úszólápok esetleges változását. A szakértői becslés szerint a szinte állandósuló lassú áramlás várhatóan nem fogja kimutatható mértékben degradálni az úszólápokat, és nem fogja gátolni a képződésüket sem. Veszélyeztetettek viszont az M hídja környéki (Czuczor-szigeti) lápok, ahol az átlagos vízsebesség most is az egész RSD-n a legnagyobb, ezért az úszólápok monitorozása itt elkerülhetetlen az üzemelés beindulásával. A vízsebesség növekedése következtében a víizi, vízparti növényzet (makrovegetáció) mintázatában nem várható számottevő változás, ezáltal az ehhez az élettérhez kötődő fajcsoportok madarak, kétéltűek és hüllők életkörülményei sem fognak módosulni. A vidraállományára nézve pozitív hatás várható az állandóbb élőhelyi feltételek és a vízminőség javulása következtében. Összességében a beavatkozás hatására a maximális és minimális vízhozam és vízsebesség értékekben nem várható számottevő változás, a változás lényege, hogy tizedére csökken a teljesen állóvízi állapot időtartama. Alapvetően a víztér áramlási viszonyai kiegyenlítettebbek lesznek. Ennek megfelelően a többletvíz bevezetése és ezzel összefüggő sebességnövekedés következtében nem várhatók átütő változások a víztér ökoszisztémájában. A vízszintek jelenleginél gyakoribb és jelentősebb ingásával sem kell számolni, éppen ellenkezőleg a kiegyenlítettség növekedése várható Az üzemeléskor várható zaj- és rezgéskibocsátás A Tassi műtárgy működéséből fakadóan nem várható jelentős zajterhelés, de az üzemépület közelében az B1 JELŰ változatnál ~3 m, A3-as változatnál ~7 méter távolságban üdülőépületek vannak, ezért fontosnak tartottuk a kibocsátások becslését. A műtárgy üzemelési időszakában a zajterhelés hatásterülete tehát az a terület, amelyen belül a zajforrásból származó kibocsátás a vonatkozó határérték alá csökken - a műtárgy körüli 45 m sugarú kör. (A meghatározás során zajforrásként a tervezett műtárgy gépi berendezéseit vették figyelembe.) A tervek szerint a B1 -es változatnál ez a vízátvezetés hossztengelyére merőleges irányban a műtárgy közelében az üzemi területen kívülre esik, de a legközelebbi védendő létesítmény a hatásterületen található. Megfelelő tervezéssel tehát biztosítható, hogy a működés kibocsátásai ne lépjék túl az üzemterület határát. A műtárgy működése során számítani kell kismértékű rezgésre is, aminek a környezetbe jutása hasonlóan a zajhoz megfelelő tervezéssel jelentősen mérsékelhető, problémák megelőzhetők. 7. JAVASLATOK 7.1. Levegőminőség-védelem A szállítás hatásainak csökkentése érdekében megfontolandó a hajóval történő szállítás lehetősége a Duna felől, tekintettel az útvonal mentén élő lakosokra a két érzékenyen érintett településen Makádon és Szigetbecsén összesen 26 fő él az 18

22 érintett útszakaszok rossz minőségére és csekély terhelhetőségére, valamint keskeny töltéskorona kis forgalom-átbocsátó képességére. Közúti szállítás esetén a szállítási útvonalakat megfelelő gondossággal, a lakosság érdekeit figyelembe véve kell kijelölni. Javasolható például egy Szigetbecsét elkerülő út használata, amely révén csökken a szállítás hatásai által érintett lakosok és épületek száma. A munkagépek és szállító járművek műszaki állapota kifogástalan kell legyen. A szállított anyagok elszóródást meg kell akadályozni, a szállítási útvonalakat rendszeresen tisztítani kell. Forgalomszervezéssel kell megakadályozni, hogy az anyagszállítás - például Ráckevén - ne okozzon forgalmi torlódást. Az építési munkáknál szokásos nedvesítést, locsolást a munkaterületen és a szállítási útvonalakon szükségesnek tartjuk előírni a huzamosabban száraz időszakokban. A szállítás közbeni kiporzás megakadályozására az építési törmeléket és a kitermelt földet szállító munkagépeket ponyvával kell letakarni Vízminőség-védelem Az építési munkák során törekedni kell a haváriás víz-, ill. talajszennyezések elkerülésére. Az előforduló esetleges talajszennyezéseket azonnal meg kell szüntetni, a környezeti károkat haladéktalanul el kell hárítani. Az üzemelés során javasolt környezetbarát - tehát a természetben biológiailag lebomló - hirdaulika olajok, kenőanyagok alkalmazása, mivel ezek nem zavarják a víztér élővilágát. Az új rendszer üzemeltetése többcélú monitoring rendszer kialakítását teszi szükségessé. A biológiai monitoring rendszer kialakítására részletes javaslatot dolgoztunk ki, melyet a környezeti hatástanulmány tartalmaz. Az új műtárgy üzembe lépése lehetővé teszi, sőt igényli új üzemrend kialakítását, amely nemcsak él az új lehetőségekkel, hanem a rendszerben már most is meglévő lehetőségek jobb kiaknázását is megvalósítja Élővilágvédelem Az 1,8 hektáron megsemmisülő puhafa ligeterdő újratelepítésére a következő javaslatot tesszük: Új, természetközeli puhafaliget telepítéséhez a beavatkozás vonatkozásában területileg illetékes Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügy Felügyelőség egy eredetileg szántó művelésű, de beerdősítendő, 13 hektár kiterjedésű hullámtéri területet javasolt (Dunaegyháza 9 hrsz.), amelynek 9 hektárja már jelenleg is erdő. A fönnmaradt 4 hektár a Duna árterén az ártéri ligeterdők és telepített nyárasok közé benyúló szántó, amely a területbejárás tapasztalatai szerint - természetvédelmi szempontból is megfelelő helyszín. E terület egy részét kompenzációkét jelen projekt keretében lehetne beerdősíteni. A telepítés kettős természetvédelmi haszonnal járna: egyrészt az ártéri erdőterületek nagysága nőne, másrészt összekapcsolódna két, jelenleg elszigetelten álló, elég keskeny erdősáv, így csökkenne az élőhelyek fragmentáltsága. 19