14 A szívizom kontraktilis sajátságai. Excitációs-kontrakciós kapcsolat a szívizomban.

Hasonló dokumentumok
7 Az akciós potenciál és annak terjedése. Az ingerintenzitás-időtartam összefüggés.

Élettan szigorlati tételek (ÁOK-FOK) 2017/2018.

SEMMELWEIS EGYETEM KLINIKAI KÍSÉRLETI KUTATÓ INTÉZET

A kiválasztó szervrendszer élettana

Szívmőködés. Dr. Cseri Julianna

SEMMELWEIS EGYETEM KLINIKAI KÍSÉRLETI KUTATÓ INTÉZET

Eredmény: 0/323 azaz 0%

Eredmény: 0/337 azaz 0%

Energia források a vázizomban

Nevezze meg a számozott részeket!

Eredmény: 0/308 azaz 0%

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Villamosmérnöki és Informatikai Kar és Semmelweis Egyetem Budapest Egészségügyi mérnök mesterképzés

VEGETATÍV IDEGRENDSZER

Keringési Rendszer. Vérkeringés. A szív munkája. Számok a szívről. A szívizom. Kis- és nagyvérkör. Nyomás terület sebesség

Oktatási szervezeti egység megnevezése:

SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat

HUMÁN ÉLETTAN I. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK

Hemodinamikai alapok

A szív ingerképző és vezető rendszere

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév

A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

KÖVETELMÉNYRENDSZER. Oktatási szervezeti egység megnevezése:

A szív élettana. Aszív élettana I. A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG

1.1. A túlélés szabályozáselméleti biztosítékai

Sav-bázis egyensúly. Dr. Miseta Attila

FEJEZETEK AZ ÉLETTAN TANTÁRGYBÓL

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:

A vese mőködése. Dr. Nánási Péter elıadásai alapján

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (1) Dr. Attila Nagy 2018

Hormonális szabályozás

EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI ALAPISMERETEK szigorlati követelmények 2007/2008 TEMATIKA. A sejtek morfológiai és funkcionális jellemzése, szövettípusok

H-2. A glomeruláris filtráció 2.1. A glomerulus szerkezete

Vérkeringés. A szív munkája

2.4 Tanulmányi év I 2.5 Félév II 2.6. Értékeléstípus V 2.7 Tantárgy típusa ÁT

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet

Tubularis működések. A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) (Tanulási támpontok: 54-57)

A TANTÁRGY ADATLAPJA

PTE ETK 2011/2012. tanév II. szemeszter Élettan tantárgy NORMÁLÉRTÉKEK ÉS EGYÉB FONTOSABB SZÁMADATOK (II.) Kapillárisok 5 % Vénák, jobb pitvar 55 %

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

Biológia I. EF30002 A 2005/2006-os tanév II. félévének oktatója: Dr. Kalapos István, főiskolai tanár

A kiválasztási rendszer felépítése, működése

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

Autonóm idegrendszer

SEMMELWEIS EGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Biológus Bsc. Sejtélettan II. Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban. Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet

Számonkérésre kerülő ábrák. Az akciós potenciál és a kontrakció változása egy harántcsíkolt izomrost egyszeri összehúzódása alkalmával.

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan

Homeosztázis A szervezet folyadékterei

VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER

Sejtek közötti kommunikáció:

Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

3. Heti (félévi) vagy összes óraszám (előadás+tantermi gyakorlat+laboratóriumi gyakorlat bontásban): 1 félév, összóraszám min. 6

1. Az ozmo- és volumenreguláció alapjai

Vese. TT.-ok: Karcsúné Dr. Kis Gyöngyi SZTE ÁOK Élettani Intézet December 7.

Élettan Szemináriumok-Második félév Bevezetés, Veseélettan I. Domoki Ferenc 2017 Február 10.

Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia. A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre.

Az emberi szív felépítése és működése

2. ATP (adenozin-trifoszfát): 3. bazális (vagy saját) miogén tónus: 4. biológiai oxidáció: 5. diffúzió: 6. csúszó filamentum modell:

A szervezet vízterei, anyagforgalom. 70 kg-os ember: 42 liter víz (16 liter intracelluláris folyadék + 28 liter extracelluláris folyadék)

Izom energetika. Szentesi Péter

Kalcium anyagcsere. A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős:

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert

H-4. Ozmo- és volumenreguláció 4.1. A vese koncentrálóképességét befolyásoló tényezôk

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

A vérkeringés biofizikája

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

Légzés: az oxigén transzport útvonala

A légzési gázok szállítása, a légzőrendszer működése,

A harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés

Élettani alapismeretek

PE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék

ph jelentősége a szervezetben

Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia. A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése

A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Anyagforgalom és víztartalom

Humán élettan II. molekuláris biológus MsC A vese szerepe a homeosztázis fenntartásában

Mirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja,

Keringés. Kaposvári Péter

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Eredmények. Név: Test(férfi) Születésnap: Dátum: Szív és érrendszer Vér sűrűség

HORMONOK BIOTECHNOLÓGIAI ELŐÁLLÍTÁSA

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (3)

ELEKTROLIT VIZSGÁLATOK 1. ELEKTROLITOK

KERINGÉSI SZERVRENDSZER. vérkeringés -szív -érhálózat -vér nyirokkeringés

A neuroendokrin jelátviteli rendszer

3.2. A tubulusfal szerkezete

Vérkeringés. A szív munkája

Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia. A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése

A Ca, P és Mg háztartás szabályozása, mellékpajzsmirigy és D-vitamin szerepe

SAV BÁZIS EGYENSÚLY 1

Membránpotenciál, akciós potenciál

Eredmény: 0/451 azaz 0%

HUMÁN ÉLETTAN II. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK

Szívbetegségek hátterében álló folyamatok megismerése a ciklusosan változó szívélettani paraméterek elemzésén keresztül

Kedves Hallgatók! Tanulási támpontok I. félév

Átírás:

Fogorvosi Élettan szigorlati tételek 1 A sejtmembrán transzportfolyamatai. Aktív és passzív transzport. 2 A hámsejtek szekréciós és reszorpciós működése. 3 A sejtműködés szabályozásának általános szempontjai: receptorok, szignáltranszdukció, másodlagos hírvivők. 4 Az intracelluláris Ca2+ jelentősége a jelátviteli folyamatokban. 5 A nyugalmi membránpotenciál eredete és jelentősége. 6 Elektrotónusos membránpotenciál-változások (kábelsajátságok). 7 Az idegi akciós potenciál és az ezt létrehozó ioncsatornák működése. 8 Az ingerlékenységet meghatározó tényezők. Ingerküszöb, intenzitás-időtartam görbe, refrakteritás. 9 Az akciós potenciál terjedése. Szaltatórikus vezetés. Helyi érzéstelenítők hatásmechanizmusa. 10 A szív ingerképzése. Nomotop és heterotop ingerképzés. A szívfrekvencia szabályozásának elvi lehetőségei és celluláris mechanizmusai. 11 Ingerületvezetés a szívizomban. A réskapcsolatok jelentősége, szabályozása. Pitvar-kamrai átvezetés, intraventricularis vezetés. Re-entry. 12 A kamrai munkaizomsejtek elektromos sajátságai: az akciós potenciál és az azt kialakító ionáramok. 13 Az elektrokardiográfia alapjai, módszerei. Az EKG görbe értelmezése. 14 A szívizom kontraktilis sajátságai. Excitációs-kontrakciós kapcsolat a szívizomban. 15 A szarkomer hossz-feszülés összefüggése a szívizomban. A Laplace törvény és következményei. 16 A kamra pumpafunkciója. Az elégtelen pumpafunkció következményei. 17 Diasztolés rezerv szerepe a pulzustérfogat szabályozásában: az elő- és utóterhelés változásának következményei. 18 A Frank-Starling mechanizmus élettani és orvosi jelentősége. 19 Szisztolés rezerv szerepe a pulzustérfogat szabályozásában. 20 Az extracelluláris ionösszetétel változásainak hatása a szívműködésre. 21 Szimpatikus ingerlés hatása a szívműködés paramétereire (hatásmechanizmus). 22 Paraszimpatikus ingerlés hatása a szívműködés paramétereire (hatásmechanizmus). 23 Katekolaminok hatása a szívműködés paramétereire (hatásmechanizmus). 24 A szívciklus eseményeinek bemutatása. 1

25 A szívhangok eredete. Billentyűhibák következményei: szívzörejek és a pulzushullám sajátságainak változásai. 26 Az emberi szervezet folyadékterei, az egyes kompartmentek elektrolit-, és nem-elektrolit összetétele. 27 A vörösvértestek jelentősége és funkcionális sajátosságai. 28 Az icterus lehetséges okai, csoportosításuk és jellemzésük. 29 A vérplazma összetétele, a plazmafehérjék funkciói. 30 Az emberi vércsoportok. A vérátömlesztés szabályai. 31 A véralvadás mechanizmusai. Prokoaguláns és antikoaguláns hatások. 32 A véralvadás zavarai. A vérzési idő és alvadási idő jelentősége. A véralvadás gyógyszeres befolyásolása. 33 Az artériás középnyomás definíciója, számítása, az azt befolyásoló tényezők. Pulzusnyomás. Vérnyomásmérés. 34 A Hagen-Poiseuille-törvény jelentősége a keringés szabályozásában. 35 Az artériás keringés sajátságai. Az aorta szélkazán funkciója. Érelmeszesedés következményei. 36 A kapilláriskeringés jellegzetességei. Az érfalon keresztül történő folyadékmozgást meghatározó tényezők. Filtrációs egyensúly fogalma és jelentősége. 37 Az ödéma képződés lehetséges okai és következménye. 38 A vénás keringés jellegzetességei, a vénás keringést befolyásoló tényezők. 39 A vaszkuláris simaizomzat bazális tónusának eredete, befolyásoló tényezők, Bayliss effektus. 40 A bazális tónus nagysága az egyes érterületeken. 41 A nyugalmi vazokonstriktor tónus eredete és nagysága az egyes érterületeken. 42 Humorális vazokonstriktor és vazodilatátor mechanizmusok. 43 Idegi vazokonstriktor és vazodilatátor mechanizmusok. 44 Katekolaminok által kiváltott kardiovaszkuláris válaszreakciók. 45 Az adrenalin és noradrenalin kardiovaszkuláris hatásainak összehasonlítása. 46 Az artériás középnyomás szabályozása. 47 A szívfrekvencia reflexes szabályozása. 48 Humán kardiovaszkuláris reflexek. 49 Az endotélsejtek szerepe az értónus szabályozásában. 2

50 A kisvérköri keringés speciális tulajdonságai. 51 A koszorúér-keringés jellemzői. Szívfrekvencia hatása a koszorúér-keringés hatásfokára. 52 Az agyi keringés jellemzői. A Cushing reflex. 53 Az emésztőrendszer és a vesék keringésének speciális jellemzői. 54 A harántcsíkolt izomzat és a bőr keringésének speciális jellemzői. 55 A vérkeringési sokk típusai, okai és következményei. 56 A vérkeringési sokk egyes stádiumainak jellemzése, várható következmények, a helyzet megoldásának elvi lehetőségei. 57 A légzés mechanikája, a légzést kísérő nyomásváltozások. 58 A tüdő statikus és dinamikus térfogatfrakciói. 59 A légzési munkát meghatározó tényezők. A tüdőtágulékonyság és a surfactant jelentősége. 60 Hörgőszűkület és hörgőtágulat, az azokat kiváltó humorális és idegi tényezők. 61 Akut hörgőszűkület okai, a helyzet megoldásának elvi lehetőségei. 62 Az O2 és CO2 szállítása a vérben. A hemoglobin oxigénszaturációját meghatározó tényezők. A hemoglobin és myoglobin oxigénszaturációs görbéi. 63 A légzés kémiai szabályozása. Kóros légzési mintázatok. 64 A légzés idegi szabályozása, a légzőközpontok működése. 65 A Hering-Breuer reflex és élettani jelentősége. 66 Az alveoláris ventilláció. A légzési holttér jelentősége. A hipoxia fajtái. 67 A szinaptikus ingerületátvitel jellemzői. A receptorsejtek működése. A neuromuszkuláris junkció. 68 A vázizom működésének sajátságai. Kontrakció és kontraktúra. Az izomerő szabályozásának lehetőségei. A motoros egység fogalma és jelentősége. Az ingerlési frekvencia szerepe. 69 Excitációs-kontrakciós kapcsolat a harántcsíkolt izomban. A kontraktilis apparátus működése. 70 A simaizmok működése. Elektromechanikai és farmakomechanikai kapcsolat a simaizomsejtekben. 71 Simaizmok típusai és azok jellemzői. 72 Munkaélettan. A kardiorespiratórikus rendszer adaptációja fizikai munkavégzés során. A munkavégzés anyagcsere-vonatkozásai, a vázizmok fáradása. 73 Hipoxia, hipercapnia, asphyxia kardiorespiratórikus hatásai. 74 A rágás, nyelés és hányás folyamata. 3

75 A nyelési reflex. A nyelőcső egyes szakaszainak működése, a perisztaltika mechanizmusa. 76 A gyomor-bélrendszer motoros működése: a gyomor, vékonybél, vastagbél és végbél jellemző mozgásformái. 77 A vegetatív idegrendszer hatásai a gyomor-bélrendszer reflexeire és működésére. 78 A gyomor-bélrendszer endokrin és parakrin szabályozása. A jelentősebb enterohormonok jellemzése. 79 A nyál fontosabb összetevői és azok funkciója. Szerózus és mucinózus nyál. 80 A nyálelválasztás mechanizmusa. Az acinussejtek és a kivezetőcsövek szerepe. 81 A nyálelválasztás vegetatív szabályozása. 82 A nyálelválasztást módosító tényezők. A nyálelválasztási reflex. 83 A gyomor szekretoros működése. A gyomornedv összetétele, a szekréció mechanizmusa és szabályozása. 84 A hasnyálmirigy és a máj exokrin működése. 85 Emésztés és felszívódás. Az emésztőenzimek működése. 86 A mennyiségileg és minőségileg megfelelő táplálkozás. A tápanyagok kalória-egyenértéke. Vízoldékony és zsíroldékony vitaminok. 87 A szervezet energiaháztartása. Alapanyagcsere, kalorimetria, RQ, az O2 kalória-egyenértéke. 88 Hőszabályozás. A hőtermelés és hőleadás mechanizmusai, a komfortzóna jelentősége. Láz. 89 A nefron működésének általános jellemzése. 90 A veseműködés kvantitatív jellemzése: E, C, Tmax, RPF, GFR és FF. 91 Az inulin, a glükóz és a PAH viselkedése a vesében. 92 A glomeruláris filtráció mechanizmusa. A GFR nagyságát meghatározó tényezők. A glomeruláris filtráció szabályozása. 93 Az egyes tubulus szakaszokra jellemző transzportfolyamatok: a proximális tubulus, Henle kacs, disztális tubulusok, gyűjtőcsatornák transzportja. 94 A vese hígító és koncentráló működése. Ozmotikus diurézis és vízdiurézis. 95 A vízháztartás és a vérplazma ozmolaritásának szabályozása. 96 A Na+-háztartás és az extracelluláris térfogat szabályozásának mechanizmusai. 97 A ph szabályozás alapvető tényezői: pufferrendszerek, légzés és veseműködés. A sav-bázis egyensúly zavarai. 98 Káliumháztartás. 99 Diuretikumok fogalma, hatásmechanizmusa. Káliumvesztő és káliumspóroló diuretikumok. 4

100 A húgyhólyag működése és a vizelési reflex. 101 A kalciumháztartás. Belső és külső kalciumforgalom. A kalcium felszívódásának és ürítésének mechanizmusai és szabályozásuk. 102 A vérplazma Ca2+ koncentrációjának hormonális szabályozása. 103 A parathormon, D-vitamin és kalcitonin hatásai. 104 A csontképződést és csontlebontást szabályozó tényezők. Az csontritkulás okai és következményei. Nem és életkor jelentősége az csontritkulás kialakulásában. 105 A kalciumháztartás zavarai: hiperkalcémia és hipokalcémia következményei. Tetánia, angolkór, csontlágyulás, csontritkulás. 106 A neuroendokrin szabályozás általános jellemzése, a kémiai és az idegi szabályozás összehasonlítása és kölcsönhatásai. 107 A hormonok szerkezete, szintézise, tárolása, szekréciója és hatásmechanizmusa. 108 A hipotalamo-hipofizeális rendszer működése. A hipotalamusz és az adenohipofízis kapcsolata. 109 A testnövekedés hormonális szabályozása. 110 A neurohipofízis hormonjai és azok jelentősége. 111 Szexuális differenciálódás. A női és férfi nemi hormonok hatásai. Spermatogenezis. 112 A női nemi ciklus hormonális szabályozása. A menarche és menopauza eseményei. 113 A terhességet, szülést és szoptatást kísérő hormonális változások. 114 A mellékvesevelő hormonjai és hatásaik a szervezetben. A vészreakció. 115 A mellékvesekéreg hormonjai és hatásaik a szervezetben. 116 A glükokortikoidok élettani és farmakológiai hatásai. A stresszreakció. 117 A pajzsmirigyhormonok élettani hatásai és szekréciójuk szabályozása. Hipo- és hipertiroidizmus okai és tünetei. A golyvaképződés okai és típusai. 118 A vércukorszint hormonális szabályozása. Az inzulin, glukagon, adrenalin és szomatosztatin hatásai. További endokrin tényezők szerepe. 119 Az inzulinszekréció szabályozása. A diabetes mellitus okai és típusai. 120 Hiperglikémia és hipoglikémia következményei, a helyzet megoldásának elvi lehetőségei. 5