HUMÁN ÉLETTAN II. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK

Átírás

1 HUMÁN ÉLETTAN II. ELİADÁSOK TEMATIKÁJA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓKNAK 2006/2007 A tananyag elsajátításához Fonyó: Élettan gyógyszerész hallgatók részére (Medicina, Budapest, 1998) címő könyvet ajánljuk. Az Élettani gyakorlatok c. jegyzet anyaga is részét képezi a számonkérésnek. ENERGIAHÁZTARTÁS, TÁPLÁLKOZÁS, HİSZABÁLYOZÁS Energiaháztartás: Szénhidrátok, zsírok és fehérjék mint energiahordozók. A tápanyagok lebontása, a kalóriaegyenérték. Direkt és indirekt kalorimetria. Az oxigén kalóriaegyenértéke, légzési hányados (RQ). Az alapenergiaforgalom fogalma és meghatározása. A "többlet" energiafelhasználást kiváltó tényezık. Táplálkozás: Az energiahordozók iránti szükséglet. Kalorikusan és minıségileg kielégítı táplálkozás. Hıszabályozás: A környezeti hımérséklet jelentısége. Hıegyensúly, maghımérséklet, köpenyhımérséklet. A hıtermelés és az energiaforgalom kapcsolata. A hıtermelés és a hıleadás mechanizmusai. A hıleadást befolyásoló tényezık, hıcsere a mag és a köpeny között, komfortzóna. Láz. EMÉSZTÉS ÉS FELSZÍVÓDÁS Az idegi és a humorális szabályozás gasztrointesztinális traktusra jellemzı sajátságai Az enterikus idegrendszer szervezıdése, kapcsolata a vegetatív idegrendszerrel. Az enterikus idegrendszer neurotranszmitterei és neuromodulátorai. A NO és a VIP neurotranszmitter funkciója. Lokális, rövid- és hosszúpályás reflexek. A gastrointestinalis traktusban termelıdı hormonok. A tápcsatorna effektor sejtjeinek általános jellemzése: exokrin és endokrin szekretoros sejtek, simaizmok és harántcsíkolt izmok. A szöveti perfúzió idegi és humorális szabályozása a gasztrointesztinális traktusban. A bélbolyhokban mőködı ellenáramlásos kicserélıdés funkcionális jelentısége. Postalimentaris hyperaemia. A nyirokkeringés szerepe a gasztrointesztinális funkciókban. A tápcsatorna motoros mőködése A tápcsatorna alapvetı mozgásformái (szegmentáció, perisztaltika). Rágás. A nyelés fázisai, primer és szekunder perisztaltika a nyelıcsıben, reflexes szabályozás. A gyomor motilitása, a gyomorürülés idegi és humorális kontrollja (enterogastricus reflexek). A pylorus-sphincter mőködése. Éhségkontrakciók. Hányás. A vékonybél motorikája, idegi és humorális szabályozása. Az ileocoecalis szájadék mőködése. A gastroentericus reflexek. A colon motoros mőködése (haustratio, tömegperisztaltika, szabályozás). A székletürítés mechanizmusa. Incontinentia activa ill. passiva, retentio alvi. A tápcsatorna szekretoros mőködése 1

2 A nyál élettani jelentısége. A nyálelválasztás mechanizmusa. A primer és a szekunder nyál összetétele, a szekréció intenzitása és a szekunder nyál összetétele közötti kapcsolat. A nyálelválasztás szabályozása. A gyomornedv elválasztása. A gyomornedv összetevıi. A sósavelválasztás mechanizmusa. Aciditási viszonyok (normo-, an-, hipo- és hiperaciditás). A gyomornedv elválasztás szabályozása (kefalikus, gasztrikus és intesztinális fázis). Hisztamin hatása a sósavtermelésre. A mucus protektív szerepe. A pancreas exokrin mőködése. A hasnyál képzıdése, összetevıi, a primer és a szekunder szekrétum közötti különbségek. A hasnyál szerepe az emésztésben. A hasnyálmirigy szekretoros tevékenységének idegi és humorális szabályozása. Az epe elválasztása és ürítése. Az epe szekrétum ill. exkrétum jellege. Az epesavak szerepe az emésztésben és a felszívódásban. Az epesavak enterohepatikus körforgalma. Az epeelválasztás szabályozása, koleretikus ill. kolekinetikus hatások. A vékonybélnedv összetétele, szekréciója, a szekréció szabályozása. Lumináris, membránhoz asszociált és intracelluláris enzimek szerepe. A tápanyagok, az ásványi sók, a víz és a vitaminok felszívódása A glycocalix szerepe a felszívódásban. A monoszacharidok, az aminosavak és a lipidek felszívódása. Elektrolit és vízforgalom a bélfalon keresztül. A Ca-ionok és a vas felszívódása. A B 12 - vitamin felszívódása. Zsíroldékony vitaminok felszívódása. Obstipatio, diarrhoea. 2

3 A vesemőködés általános jellemzése VESEMŐKÖDÉS A vesemőködés általános jellemzése, jelentısége a belsı környezet állandóságának fenntartásában. Isovolaemia, isotonia, isohydria, isoionia elve. Normál plazmaösszetevık, idegen anyagok, bomlástermékek renális kezelése. Endokrin funkciók. A nefron mőködésének fı lépései. A tubulusok általános és specifikus sajátságai, a transzportot meghatározó paraméterek. Kérgi és juxtamedulláris nefronok jellemzıi. A vese kiválasztó tevékenységének kvantitatív jellemzése. A veséhez jutó ill. az azt elhagyó anyagmennyiségek. Az extrakciós koefficiens (E) és a clearance (C) fogalma, értelmezése, számítása, határértékei. A C és E viszonya. Az RBF, RPF, GFR és FF meghatározása a clearance elv alapján. Anyagok csoportosítása C ill. E szerint. Az inulin, a glükóz és a PAH kiválasztásának törvényszerőségei. Tubuláris reabszorpció és szekréció, transzportmaximum. Glomeruláris filtráció A glomeruláris membrán szerkezete és sajátságai. Az ultrafiltráció mechanizmusa. A glomeruláris ultrafiltrátum összetétele. A GFR nagyságát meghatározó tényezık. Az effektív filtrációs nyomás komponensei. Filtrációs egyensúly fogalma, jelentısége, áramlás-limitált transzport. A vesekeringés speciális vonatkozásai. A GFR szabályozása. A precíz szabályozás igénye. A vese vérátáramlásának hatása a GFR-re. Az afferens és efferens arteriolák szerepe. Az RPF autoregulációjának miogén mechanizmusa. A juxtaglomeruláris komplex mőködése. Tubulo-glomerularis feedback. A renin-angiotenzin rendszer. Szimpatikus ingerlés hatása. A GFR-t befolyásoló humorális tényezık. Tubuláris transzportfolyamatok A proximális tubulus nettó transzportja. A Na, a K, a C1, a víz és az organikus összetevık reabszorpciója, idegen anyagok Tm függı és ph-függı szekréciója, diffusion trapping. A proximális tubulus transzportjának jellegzetességei (permeabilitási viszonyok, gradiensek, karrierek, transzcelluláris és paracelluláris útvonal, pump-leak rendszer). A transzport terhelés-, áramlás- és gradiens-függı jellege. Glomerulo-tubuláris egyensúly. Az aktív Na-reabszorpció szerepe, mechanizmusai. Bikarbonát és klorid reabszorpció. A Henle-kacs és a disztális nefron transzportja. Az egyes tubulusszakaszok (vékony leszálló és felszálló szár, vastag szegmentum, összekötı csatorna, győjtıcsatorna) permeabilitási viszonyai és transzportjának specifikumai (nátrium, kálium, víz, urea, bikarbonát, H + ). A végleges vizelet kialakulása a győjtıcsatornában. A nátriumtranszport eltérı mechanizmusa a különbözı tubulusszakaszokban (hajtóerı, karrierek a luminális és bazális membránban, gátlószerek). A tight junction jelentısége a disztális nefronszakaszon. Potenciálkülönbség mint hajtóerı. 3

4 A velıgradiens felépülésének mechanizmusa kortikális és juxtamedulláris nefronok esetén. Ellenáramlásos sokszorozódás a Henle-kacsban. A velıgradiens fenntartásában résztvevı tényezık. A velıkeringés jelentısége. Ellenáramlásos kicserélıdés a vasa recta erekben. Az urea körforgása a velıállomány belsı részében, ureapermeabilitás. Vízkiválasztás, ozmoreguláció A VESE HOMEOSZTATIKUS FUNKCIÓI A vese hígító és koncentráló mőködése. Alacsony ill. magas ozmotikus koncentrációjú vizelet kiválasztása. Az ADH hatásai, hatásmechanizmusa. Diabetes insipidus. A koncentráló és a hígító vese kvantitatív jellemzése (ozmotikus tetı, ozmotikus clearance, szabadvíz clearance). A vizelet ozmolalitását befolyásoló tényezık. Ozmotikus diuresis és vízdiuresis. Vízforgalom. A vízfelvétel és a vízleadás szabályozása. Az ozmoreguláció "afferens" és "efferens" mechanizmusai. A szomjúságérzés okai, az ADH-elválasztás szabályozása, a hypothalamus szerepe. Nátrium-háztartás, volumenreguláció Nátriumforgalom. A vértérfogat állandóságát biztosító feedback kör. A szabályozás "afferens" és "efferens" tényezıi. Neurális szabályozás a vese szimpatikus idegei révén. A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer. Az angiotenzin II. hatásai, elválasztásának szabályozása. Az aldoszteron hatásai, hatásmechanizmusa, szekréciójának szabályozása. A pitvari natriuretikus faktor termelıdése, hatásai, hatásmechanizmusa. "Escape" jelenség, odemaképzıdés elleni védelem. Addison-kór, Conn-szindróma. A volumenreguláció három alapvetı pillére: a GFR-mechanizmus, az aldoszteron, a "harmadik tényezı". A volumenreguláció és az ozmoreguláció komplex mőködése, estleges konfliktusa (érzékenység, prioritási szempontok). A szomjúság és az ADH szerepe a volumenregulációban. Sav-bázis egyensúly A ph-reguláció alapvetı tényezıi, a vér pufferrendszerei. A szénsav-bikarbonát puffer jelentısége, a ph, a pco 2 és a HCO 3 - -szint összefüggése. A légzés szerepe a phszabályozásban. A vizelet pufferrendszerei. A renális ph-reguláció mechanizmusai, az egyes tubulusszakaszok szerepe (H + -szekréció, ammónia-szekréció, bikarbonát reabszorpció/produkció). Az NH 4 Cl és az NH 3 recirkulációja. A szénsav eredető H + - szekréció szabályozása. A sav-bázis egyensúly zavarai. A vér titrációs görbéje (pco 2 -izobár, vérpuffer vonal, pufferbázis, bázisfelesleg/hiány). A metabolikus és respiratorikus acidózis ill. alkalózis 4

5 jellemzıi, kompenzált és dekompenzált formák. A kompenzációban résztvevı mechanizmusok. A vese és a légzés együttmőködése a ph-regulációban. Kálium-háztartás Káliumforgalom. A tubuláris káliumtranszport mechanizmusa, az egyes tubulusszakaszok szerepe. Adaptív K-szekréció a gyüjtıcsatornákban. A K-szekréciót befolyásoló tényezık, a K-szekréció szabályozása. Fokozott K-bevitel kompenzációja. VIZELETÜRÍTÉS A hólyag idegi összeköttetései. A hólyagtelıdés mechanizmusa. A hólyagban uralkodó nyomás és a vizeletmennyiség összefüggése. Vizelési reflex, spinális és supraspinalis kontrol. Vizeletürítési rendellenességek (az afferens ill. az efferens szár laesioja, a gerincvelıi központ kiesése esetén). Retentio urinae, incontinentia passiva és activa. Diuretikumok hatásmechanizmusa, a Na-reabszorpció gátlásának jelentısége. Az egyes tubulusszakaszokra ható diuretikumok. K-vesztı és K-kímélı diuretikumok. 5

6 A NEUROENDOKRIN RENDSZER MŐKÖDÉSE A NEUROENDOKRIN SZABÁLYOZÁS ALAPJAI A kémiai és az idegi szabályozás alapelvei és összehasonlítása (különbségek, közös sajátságok, kölcsönhatások). A hormonok szerkezete, szintézise, tárolása, szekréciója. A hormonszintet meghatározó tényezık (szekréciós ráta, transzportfehérjékhez kötıdés és jelentısége, a kötıfehérje mennyiségi megváltozásának következményei, elimináció). A hormonszekréció szabályozása (zártláncú negatív és pozitív feed-back, nyílt hurkú szabályozás -külsı hatások). A hormonhatás mennyiségi viszonyai (a hormon-receptor kölcsönhatás kvantitatív leírása, tartalék receptorok jelentısége). A hormonális szabályozás kóros vonatkozásai (hiperfunkció, hipofunkció, szubsztitúció). A HYPOTHALAMO-HYPOPHYSEALIS RENDSZER A hypothalamus szerepe a hormonális mőködések szabályozásában (portális keringés, releasing és inhibiting hormonok). A hypophysealis hormonok áttekintése. A növekedési hormon szerkezetének fiziológiai jelentısége. A szomatomedinek (IGF-I, IGF-II, relaxin, inzulinszerő hatások, szinergizmus magyarázata). A növekedési hormon hatásai (sejtszintő hatásmechanizmus, közvetlen anyagcsere hatások a májban, vázizmokban, zsírszövetben). Növekedési hatások (szomatomedinek), a fehérjeanyagcsere módosítása. A növekedési hormon szekréciójának szabályozása (serkentı és gátló tényezık). A növekedés folyamata (a hormonális tényezık életkoronként változó jelentısége). A hypophysis hipo- és hiperfunkciója. KALCIUM-HÁZTARTÁS, A CSONT ÉLETTANA A plazma ionizált Ca-koncentrációjának élettani jelentısége, a szabályozás szükségessége. Ca-forgalom. Az intestinalis Ca-felvétel mechanizmusa. Ca-reabszorpció a vese egyes tubulusszakaszain. Foszfátforgalom. A kalcium kompartmentalizációja. A csont szerkezete. Csontképzés, -átépítés, -lebontás. Osteoblastok és osteoclastok mőködése. A plazma Ca-koncentráció és a csontátépülés szabályozása. A D-vitamin szintézise, hatásai, a 1,250H-D 3 produkció szabályozása. A parathormon és a kalcitonin hatásai és szekréciójuk szabályozása. A plazma Ca-koncentrációjának komplex regulációja. A Ca-anyagcsere és csontképzıdés zavarai. 6

7 A GONÁDMŐKÖDÉSEK HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁSA Hormonok szerepe a reproduktív mőködésekben. A tesztoszteron hatásai (sejtszintő hatásmechanizmus, másodlagos nemi jelleg). A spermatogenesis hormonális kontrollja (FSH, LH, tesztoszteron és inhibin szerepe). A heremőködés szabályozása (GnRH, LH, FSH, inhibin, feed-back körök). Hormonális változások a menstruációs ciklus alatt (ciklicitás a különbözı hormonok szintjén - GnRH, FSH, LH, ösztrogének és progeszteron). Az ösztrogének és a progeszteron hatásai. A szexuálsteroidok és a gonadotrop hormonok kölcsönhatásai. Az oogenezis hormonális szabályozása (a Graaf-tüszı fejlıdése, ovuláció, a corpus luteum funkciója). A terhesség. A placenta endokrin aktivitása a terhesség alatt (humán chorion gonadotrop hormon, progeszteron, ösztrogének, humán placenta-laktogén hormon szerepe). A szülés folyamata és farmakológiai befolyásolhatósága. Tejelválasztás (az emlımirigy hormonális elıkészítése, a prolaktin jelentısége és szekréciójának szabályozása, az oxitocin szerepe). GLÜKOKORTIKOIDOK A glükokortikoidok hatásmechanizmusa. Permisszív hatás. Az intermedier anyagcserére, a vízháztartásra, az érfal simaizomzatára, a vér alakos elemeire és a nyirokszövetre kifejtett élettani hatásaik. Farmakológiai hatások (gyulladáscsökkentı és antiallergiás hatás). A hormonszekréció regulációja, cirkadián ritmus, a mellékvesekéreg válaszkészségének változásai. Szteroid terápia alkalmazási területe és veszélyei. Mellékvesekéreg elégtelenség. PAJZSMIRIGYHORMONOK A pajzsmirigy és a follikulus szerkezete. A T 3 és a T 4 bioszintézisének lépései. A T 3 és a T 4 transzportja: PBI, TBG. Szabad/kötött hormonok. A T 4 metabolizmusa. 5 dejodináz. A T 3 és a T 4 hatásmechanizmusa: nukleáris receptor, fehérjeszintézis. A T 3 és a T 4 szöveti hatásai (kalorigén hatás, a kardiovaszkuláris anyagcserére, a növekedésre, az izomra és a vérképzésre kifejtett hatás, idegrendszeri hatás, β-permisszív hatás). 7

8 A hormon szekréciójának és bioszintézisének szabályozása. A TSH akut és krónikus hatásai, hatásmechanizmusa. A SZIGETSZÖVET HORMONJAI Anabolikus és katabolikus reakciók. A szénhidrátok, a zsírok és a fehérjék sorsa az anabolikus és a katabolikus fázisban. A metabolikus folyamatok kvantitatív viszonyai. A máj glükosztát funkciója. Az inzulin A hormon bioszintézise és transzportja. A humán és nem-humán inzulin szerkezete, terápiás következmények. Az inzulinreceptor szerkezete, szabályozás, szignalizáció, Inzulin Receptor Szubsztrátok. Az inzulin hosszú- és rövid-távú hatásai. Glükóztranszporterek. Az inzulin szabályozó hatásai a cukor-, zsír- és fehérjeanyagcserére. Az inzulin termelıdésének szabályozása. Orális antidiabetikumok. Az inzulin túlprodukciója. NSILA, IGF-I és IGF-II: szerkezet, funkció, az autokrin mechanizmus. Glükóztolerancia tesztek: fiziológiás és patológiás görbék. Az inzulinhiány következményei. A csökkent glükóztoleranciával járó állapotok felosztása. Inzulindependens és nem-inzulindependens diabetes mellitus. A diabetes késıi szövıdménmyei. A glükagon A hormon szerkezete. A glükagonreceptor szerkezete, szignalizáció. Az adrenalin glükagonszerő hatása. A glükagon célsejtjei. Az inzulin/glükagon hányados. A glükagon elválasztásának szabályozása, a szabályozás zavarai. A szomatosztatin és a pancreaticus polipeptid A szomatosztatin szerkezete, funkciója, hatásai az anyagcserére, a bélmozgásokra és a felszívódásra. A szomatosztatin elválasztásának szabályozása. A pancreaticus polipeptid hatásai. A szigetszövet sejtjeinek együttmőködése. MELLÉKVESEVELİ A katekolaminok szintézise, szekréciója és metabolizmusa. Katekolamin receptorok. A katekolaminok általános cardiovascularis és anyagcserehatásai. Alarm reakció. Az adrenalin és anoradrenalin hatásainak összehasonlítása. A hormonszekréció szabályozása. Szimpatoadrenális mechanizmusok. 8