8 ) M u t a s s a b e a s z e r e l é s e l ő k é s z í t ő m u n k á i t a z a l á b - b i v á z l a t f e l h a s z n á l á s á v a l Készítsen elvi szabadkézi vázlatokat! Törekedjen a témával kapcsolatos lényeges jellemzők kiemelésére! Az információtartalom vázlata: Csövek rögzítésének módja: fix és csúszó megfogás lényege, alátámasztások távolsága (követelmény, alkalmazott távolságok), bilincsek fajtái, rögzítési módjai, rézcső megfogása acélbilincsben, Csövek hőtágulása (a hőtágulás számítása, a tágulási hossz biztosítása, csőkompenzátorok fajtái); Csőhüvely alkalmazása fal- és födémáttörésben (kialakítása, mérete); Csövek lejtése (a lejtés indoka, a vezeték esésének kiszámítása); Csövek rögzítésének biztonságtechnikája (fészek kialakítása, kötőanyagok, rögzítés). Csövek rögzítésének módjai: Az épületgépészeti csőhálózatok vezetése történhet rejtett módon (falban, földárokban, előfalas szerelési rendszerben), vagy lehetséges a szabadon történő vezetés. Ez utóbbi esetben szükségünk van olyan szerkezeti elemekre, amelyek elvégzik a csővezeték rögzítését tartását. Fix és csúszó megfogás lényege: A fix megfogással mereven rögzíthetjük a csővezetéket a tartószerkezethez. Így a vezeték üzem közbeni mozgása korlátozva van. Meggátolhatjuk a közegek áramlásában beállt változás hatására bekövetkező lengéseket, rezgéseket. Továbbá a hőtágulás irányát is meghatározhatjuk. Ilyen fixpontnak minősülnek a falhoz erősített szerelvények. Jele: Ha egy cső tengelye mentén eltolható, akkor csúszó megfogásról beszélhetünk. Jele: Alátámasztások távolsága: Csővezetékek biztonságos rögzítése érdekében az alátámasztási távolságok ajánlott értékeit figyelembe kell vennünk. Ezek csőanyagra vonatkoztatva tartalmaz- 7. tétel 1
zák az átmérők függvényében azt a távolságot, amely minimális távolsága a csővezeték rögzítési pontjainak. CSŐTÖMEGEK Kg m ÜRES VÍZEL TELI VÍZ+SZIG. TÁVOLSÁG 15 mm 0,39 0,52 0,80 1,1 18 mm 0,47 0,68 1,00 1,3 22 mm 0,58 0,90 1,30 1,3 28 mm 1,10 1,59 2,40 1,5 35 mm 1,39 2,20 3,10 1,6 42 mm 1,68 2,88 4,40 1,7 54 mm 2,88 4,84 7,30 2,0 64 mm 3,43 6,26 9,80 2,0 Bilincsek fajtái, rögzítési módjai: A kisebb átmérőjű csővezetékek rögzítésében mindig szükségünk van (kivéve a hiltiszalagos függesztés) valamilyen csőbilincsre, amely magát a csövet fogja meg. Anyaga lehet acél, alumínium, réz és műanyag. Acélbilincs esetén nagyon fontos körülmény, hogy a fémteste horganyzott kivitelű-e, illetve rendelkezik-e gumibetéttel. A következő szempont, csőhöz való rögzítése hogyan történik. Vannak: csuklós egycsavaros, kétrészes (két csavaros), csuklós rugós megfogású, csúszómegfogás, gumibetét nélküli, fixpontos bilincs, sprinkler-csőbilincs, bepattintós csőbilincs. A csőbilincsek kialakításában elsősorban a kisebb átmérőtartományokban előfordul kettős, sőt többszörös csőrögzítési mód. Rézcső megfogása acélbilincsben: Az acélbilincseknél vigyázni kell arra, hogy az közvetlenül ne érintkezzen a réz - csővel, mert nedvesség hatására megindul az elektrokémiai korrózió, amely az 7. tétel 2
acélbilincset tönkreteszi. Ilyen esetben a bilincs és a cső közé gumi közdarabot célszerű tenni. Csövek hőtágulása: Valamennyi anyag hossza változik a hőmérsékletének változásakor. Ezt a változást megállapíthatjuk diagram (rézcső hőtágulása) segítségével vagy számítás útján. Hőtágulás számítása: A hőtágulás okozta hosszváltozás függ a cső hosszától l[m] és a hőmérséklet-különbségtől t [ C ], de nem függ a csővezeték átmérőjétől. Fontos befolyásoló tényező továbbá az anyag minősége, amelyet egy tényező a lineáris hőtágulási együttható [ mm K ] határoz meg. m ANYAG ANYAG RÉZ 0,017 PE (nem térhálósított) 0,200 ACÉL 0,015 PE-X 0,180 ALUMÍNIUM 0,023 PVC 0,090 l= l t Tágulási hossz biztosítása: Két rögzítési pont (fix megfogás) között a hőtágulást lehetővé kell tenni. Így a cső elmozdulása folyamatosan az általunk meghatározott lesz. L alakú kompenzátornál az A értékét, míg U alakú kompenzátornál az R értékét a hosszváltozás függvényében táblázatokból tudjuk kikeresni. maximális HŐTÁGULÁS ( L ) 5 mm 10 mm 15 mm 20 mm minimális szárhossz 12 475 670 820 950 15 530 750 920 1060 18 580 820 1000 1160 22 640 910 1110 1280 28 725 1025 1250 1450 A 7. tétel 3
maximális HŐTÁGULÁS ( L ) 12 25 38 50 75 100 125 150 Jellemző hossz 12 mm 195 281 347 398 488 562 627 691 15 mm 218 315 387 445 548 649 709 772 18 mm 240 350 430 495 600 700 785 850 22 mm 263 382 468 540 660 764 850 930 28 mm 299 431 522 609 746 869 960 1056 R Csőkompenzátorok fajtái: Ha a csővezeték kisebb hosszúságú nem feltétlenül szükséges a hőtágulás okozta hosszváltozást táguláskiegyenlítő szerkezetekkel (kompenzátorok) felvenni. Ezekben az esetekben a csővezeték kiépítését kell úgy megoldani, hogy ezt a hatást felvegyék. Ilyen kialakítás lehet az: L alakú és a U alakú csőkiegyenlítő Csőhüvely alkalmazása fal- és födémáttörésben: Az épületen belül kialakított csőhálózat nyomvonala a falszerkezeten és a födémen is áthaladhat. A csővezeték és az épület között az időben eltérő hőmérséklet miatt dilatációs mozgás jön létre. Ezért kerülni kell a közöttük való szilárd kapcsolatot. Az átvezetés csőhüvellyel oldható meg. Ez tengelyirányban szabad elmozdulást tesz lehetővé, de az arra merőleges mozgást meggátolja. Ez csúszó megfogásnak számít. Csőhüvely kialakítása és mérete: A csőhüvely akkor tudja feladatát megfelelően ellátni, ha átmérője két dimenzióval nagyobb a haszoncsőénél. Hosszúsága pedig 5-5 cm-rel hosszabb. A két cső közötti rész kitöltésével tudunk hang- és vízszigetelést végezni. 7. tétel 4
Csövek lejtése: Sok -féle csővezetéknél (fűtés, szennyvíz, hűtőrendszer, stb.) előírás a lejtős szerelés. A lejtés mértékét a terven fel kell tüntetni. Ennek hiányába a rendszerre jellemző értékeket kell tartani. Átlagosan ezek 0,5-1 % közé esnek. Lejtés indoka: Gravitációs rendszerekben így biztosítani tudjuk a közeg ideális sebességű áramlását. Itt kell megjegyezni az emelkedéssel történő szerelést, amely a légtelenítéseket segíti elő. Vezeték esésének számítása: e= h h 0 1 100 A képlet segítségével százalékosan tudjuk meghatározni a lejtés l ( e ) értékét. A kiinduló magasságot (h 0) kivonjuk a befejező magasságból (h 1), majd elosztjuk a csőszakasz vízszintes vetületével (l). Csövek rögzítésének biztonságtechnikája: A csővezetékek rögzítése során használunk kisgépeket (ütvefúró), dolgozunk magasban (többnyire létrán, esetenként állványon), kéziszerszámokat alkalmazunk. Így természetesen e körülményekre vonatkozó munkavédelmi követelményeket be kell tartani. Leginkább a következő tényezőkre kell figyelemmel lenni: Fészek kialakítása: A fészket befoglaló szerkezet (fal) kellő szilárdságú legyen! Magasban végzett munkánál a leesés jelenti a legnagyobb veszélyforrást. Kisgépek alkalmazása felveti az érintésvédelmi előírások betartását. Kötőanyagok biztonságtechnikája: Szem és a légutakba való bekerülést kell meggátolni! Kerülni kell a bőrrel való érintkezésének lehetőségét! A rögzítés biztonságtechnikája: Kéziszerszámokat rendeltetésszerűen alkalmazzuk! Nagy tömegű tárgyak (csővezeték) emelésekor figyeljünk az anyagmozgatás előírásaira! 7. tétel 5