10) Mutassa be az acélcsővezeték készítését az alábbi vázlat felhasználásával

Átírás

1 10) Mutassa be az acélcsővezeték készítését az alábbi vázlat felhasználásával Készítsen elvi szabadkézi vázlatokat! Törekedjen a témával kapcsolatos lényeges jellemzők kiemelésére! Az információtartalom vázlata: Acél csövek jellemzői (technológiai jellemzőik); Acélcsövek megmunkálása (darabolási módjai); 90 -os ívek készítése (hajlítás méretei közelítő és pontos eljárással, csőhajlítása töltve); Egyéb 90 -os ívek készítése (redős hajlítás, szeletelt ívek, kiszeletelt ívek); Az acélcsővezeték redős hajlításának veszélyforrásai, azok megelőzése. Az épületgépészeti rendszerek kialakításához különböző csőanyagokat használhatunk. Ezek lehetnek fémek és nemfémek. A fémes csőanyagok az acél, öntöttvas, réz, ólom és az alumínium. Acélcsövek jellemzői: A csőhálózatok igényeihez igazodó acélcsövek változatos átmérővel és falvastagsággal, valamint széles anyagválasztékkal állnak rendelkezésre. Ezek a következők: MEGNEVEZÉS SZABVÁNY MÉRET Vékony falú varratos acélcsövek MSZ 2898 DN Varratnélküli acélcsövek MSZ 99 DN Vastag falú gázcsövek MSZ 120/1 1/8...6 Normál falú gázcsövek MSZ 120/2 1/ Vékony falú gázcsövek MSZ 120/3 1/ Spirálvarratos csövek DN Horganyzott varratos és varrat nélküli csövek Precíziós varrat nélküli acélcsövek (hidegen húzott vagy hidegen hengerelt) acélcsövek Szigeteléssel ellátott csövek Általános anyagainkhoz hasonlóan az acélcsöveket is technológiai műveleteknek vetjük alá. Ezért fontos, hogy az adott technológia szempontjából megmunkálható-e. Képlékenyalakíthatóság: Rugalmas alakváltozást meghaladó mértékű deformáció, amely mechanikai igénybevétel hatására jön létre. Ilyenkor a belső szerkezetben nem keletkezhet sem törés, sem repedés. 10. tétel 1

2 Forgácsolhatóság: Ékszerű szerszámmal végzett forgácsleválasztási folyamat során milyen a kívánt forgácsolási sebesség, mekkora forgácsoló erők ébrednek, milyen felületi minőség képződik, milyen lesz forgácsképződés jellege. Vághatóság (darabolhatóság): Vágáskor a szilárd alapanyag, vagy félkész termék geometriáját úgy változtatjuk meg, hogy helyileg az anyagrészecskék kapcsolódását megszüntetjük. A vághatóság ezeknek a technológiáknak (nyírás, szúróesztergálás, átgyalulás, átvésés, fűrészelés, kifúrás, abrazív vágás, vízsugaras vágás, ultrahangos vágás, stb.) az alkalmazhatósági feltételeit és következményeit minősíti. Hegeszthetőség: Konkrét feltételek között a hegesztendő alapanyagokra, varratokra, hegesztési eljárásra, hegesztőanyagokra, technológiai paraméterekre írja le a művelet elvégezhetőségét. Forraszthatóság: Konkrét feltételek között a forrasztandó alapanyagokra, forrasztási eljárásra, forraszanyagokra, munkarendre írja le a művelet elvégezhetőségét. Acélcsövek megmunkálása: Az acélcsöveket hosszú szálakban gyártják és így hozzák forgalomba. A csöveket kézi és gépi működtetésű szerszámokkal és gépekkel daraboljuk megfelelő méretre. Fűrészelés: A gépészeti gyakorlatban egyeduralkodónak számító fűrészelést esetenként az acélcsövek darabolására is felhasználhatjuk. Használhatunk kézi fűrészt, keretes gépi fűrészt, de az utóbbi időben egyre gyakrabban alkalmazzuk pl.: a nehezen hozzáférhető csövek bontásához az orrfűrészt. Görgős csővágó alkalmazása: Széleskörűen alkalmazott eszköz. Lehet kézi és gépi meghajtású. Pontos darabolásra képes, de sorjaképződéssel jár. Kör és szalagfűrész: Nagy mennyiségű nagyobb átmérőjű csövek darabolásakor célszerű az alkalmazásuk. 10. tétel 2

3 Csőeszterga: A gép nemcsak darabolást, hanem a hegesztési varratnak megfelelő megmunkálást is megvalósítja. Kialakítása lehet beépített és hordozható. Gyorsdaraboló: Működésének elve az, hogy választja szét az anyagot. A korong, illetve a vágótárcsa textil alapanyagra felhordott műanyagkötésű csiszolóanyag. 90 -os ív készítése: Csőhajlításkor a cső irányváltoztatását, az ívet a cső anyagából készítjük el. A hajlítás méretei pontos eljárással: Pontos eljárás esetén az elkészítendő ívnek nemcsak tetszetősnek, de pontosnak is kell lennie. A deformáció elkerülése érdekében a minimális hajlítási sugárnak (R) a cső külső átmérőjének (d) legalább a kétszerese legyen. A l 2 k= 0, 43 R l 1 R hajlítási sugár alapján az ívhossz s =1, 57 R (s): Abban az esetben, ha a csőszakaszok meghosszabbított találkozási pontjaiból indulunk ki, akkor a két csőszakasz hosszából (l 1, l 2) ki kell vonni a rövidülést (k): A hajlítás méretei közelítő eljárással: A közelítő pontosságú ívkészítést ott alkalmazhatjuk, ahol az ívet csak szépen kell elhelyezni a környezetbe és a pontos méret betartása nem követelmény. Ebben az esetben az ívhosszat (s) tetszőlegesen választjuk meg. Az előrajzolás megkönnyítése érdekében a választott érték könnyen legyen osztható hárommal. Alkalmazhatjuk azt a módszert is, hogy eleve az ív hosszúságát a cső külső átmérőjének háromszorosára választjuk. Háromszoros DN Külső átmérő Javasolt ívhossz külső átmérő 3/8 16, ½ 20, ¾ 26, , /4 41, /4 47, tétel 3

4 Csőhajlítás töltve: Rövid ívhosszakat adó kis sugarú csőhajlításoknál nagy a valószínűsége a kör keresztmetszet torzulásának. Ebben az esetben célszerű a homoktöltés alkalmazása. Fontos, hogy az alkalmazott homok száraz, jól megtömörített és apró szemű legyen. Egyéb 90 -os csőhajlítási módok: Nagyobb átmérőjű acélcsöveknél alkalmazhatjuk a redős, a szeletes és a kiszeletelt ívű hajlítási módokat. Redős csőhajlítás: A 300 mm-nél nagyobb átmérőjű csöveknél, spirálvarratos csöveknél elterjedten alkalmazzák a redős csőíveket. Ennek a hajlítási módszernek az a lényege, hogy a belső és külső ívhossz-különbséget a szakaszos hevítés és hajlítás során keletkező redők veszik fel. Szeletes ívek: Azokon a helyeken, ahol nem alkalmazhatók a redős csőívek, ott nyílik lehetőség a szeletes ívek készítésére. Abban az esetben, ha az adott csőszakaszt 4 darabra szeleteljük fel. Minden második szakaszt átfordítjuk 180 -kal, és így hegesztjük össze Kiszeletelt ívű hajlítás: A csőből cikkeket vágunk ki, azután a megmaradó részt meghajlítjuk és az egymáshoz illeszkedő felületeket összehegesztjük. Acélcsővezeték redős csőhajlításának veszélyforrásai és megelőzésük: E hajlítás lényege a szakaszos melegítések és hajlítások sorozata. Ezt mindenképpen gyorsan kell végezni, amely figyelmetlenséggel párosulva baleseteket okozhat. Leginkább a gázláng, a meleg cső, a nem kellően szilárd befogás okozhat balesetet. 10. tétel 4

5 Ezek megelőzéséhez fontos az egyéni védőeszközök használata, a technológia pontos ismerete és betartása, valamint a határozott, de nem kapkodó munkavégzés. 10. tétel 5