Készítsen elvi szabadkézi vázlatokat! Törekedjen a témával kapcsolatos lényeges jellemzők kiemelésére!

Átírás

1 1 5 ) M u t a s s a b e a v ö r ö s r é z c s ő v e z e t é k k é s z í t é s é t a z a l á b b i v á z l a t f e l h a s z n á l á s á v a l Készítsen elvi szabadkézi vázlatokat! Törekedjen a témával kapcsolatos lényeges jellemzők kiemelésére! Az információtartalom vázlata: Vörösréz csövek jellemzése (fajtái, alkalmazás, technológiai jellemzőik); Vörösréz csövek megmunkálása (alakítási, darabolási módjai); Vörösréz csövek kötései, a szerelés szerszámai, eszközei; Vörösréz csővezeték elágazásának készítése; Vörösréz csővezeték kötésének veszélyforrásai, azok megelőzése. A rézcső az épületgépészet egyik legsokoldalúbb, és egyik legkedveltebb csőszerelési anyaga. Az épületgépészet szinte valamennyi területén használható: szerelhetünk vele ivó- és melegvízhálózatot, radiátoros és felületfűtéseket, földgáz, PB gáz, fűtőolaj, sűrített levegő vezetékeit, valamint nélkülözhetetlen anyaga a szolár- és klímaszerelésnek is. Vörösréz csövek jellemzése: A réz viszonylag nagy sűrűségű és szilárdságú, a környezeti hatásoknak jól ellenálló, könnyen megmunkálható fém. A réz kisebb szilárdsága (acélhoz viszonyítva) miatt a rézcsöveket könnyebb szerelni. A kisebb falvastagságok miatt ugyanakkor nagyobb sűrűsége nem teszi a belőle készült alkatrészeket súlyossá. A réz korrózióálló. Az acél viszont hajlamos a korrózióra A műanyag csövek nem korrodálódnak ugyan, ám a mechanikai és hőhatásokat csak kevésbé viselik el. A réz nagy hővezetési tényezője főleg hőátadási helyzetekben (például napkollektorokban) előnyös. Hőtágulási együtthatója közel másfélszerese az acélnak, amit bizonyos esetekben már figyelembe kell venni csőhálózatok kialakításakor. Vörösréz csövek fajtái: lágy,. Félkemény és kemény. Vörösréz csövek alkalmazása: ivóvízellátásnál, szennyvízrendszereknél (pl. szennyvízátemelők nyomóvezetékei), fűtési vezetéknél, felületfűtéseknél (padlófűtés, falfűtés), 15. tétel 1

2 gázellátásnál (légnemű és cseppfolyós), egészségügyi gázoknál, olajellátásnál, hűtéseknél, klimatizálásoknál, napkollektoroknál, tűzvédelmi hálózatoknál, préslevegő hálózatoknál. Vörösréz csövek technológiai jellemzőik: képlékenyen jól alakítható; jól hengerelhető, húzható, kovácsolható, sajtolható; rosszul önthető hegeszthető, forrasztható. Vörösréz csövek megmunkálása: A rézvezetékek szerelése lényegesen egyszerűbb és könnyebb az acélcsövekhez viszonyítva. Kevesebb szerszám és kisebb felszerelés elegendő hozzájuk. A szállításuk is lényegesen könnyebb. Bármilyen szerelési technológiát alkalmazunk, a következőket mindig el kell végezni: Darabolás; Sorjátlanítás; Kalibrálás; Csőkötés; Vörösréz csövek darabolási módjai: Tisztítás; Öblítés; Nyomáspróba; Utószigetelés; Bármilyen darabolási technikát választunk, a vágási felületnek a cső tengelyére merőlegesnek kell lennie. Ha nem merőleges a vágási felület, akkor kedvezőtlen vezeték-elhelyezés esetén előfordulhat, hogy a kötés nem lesz kellő erősségű, illetve eróziós korrózió okozója lehet. A darabolást többféle szerszámmal végezhetjük. Mindegyiknek vannak előnyei és hátrányai. Keretes fémfűrész A legismertebb és legelterjedtebb darabolási eljárás. Vigyázni kell arra, hogy ne acél darabolásához alkalmas fűrészlap legyen a keretben, mert ezzel ugyan nagyon gyorsan lehet elvágni a csövet, de rendkívül erős sorja marad utána és a gyors vágás miatt a vágás nem biztos, hogy merőleges lesz. Amennyiben apró fogú fűrészlapot teszünk a keretbe, akkor a vágási idő megnövekszik, de a sorja képződése kisebb lesz és pontosabb lesz a vágási felület. Görgős csővágó: Nagyon kedvelt darabolási eljárás, és egyre jobban elterjed. A vágás ideje kicsivel megnövekszik, de tisztább, és biztos, hogy merőleges felületet kapunk. A sorja szempontjából viszont a legrosszabb ez a vágás, mert egy összefüggő, vastag sorját kapunk. Lágy rézcsövek darabolásakor ha nem megfelelő előtolást végzünk, a cső beroppanhat. 15. tétel 2

3 Gyorsdaraboló (sikító): Ezzel a vágási eljárással biztosan derékszögű lesz a vágás, de vigyázni kell arra, hogy ne túl gyorsan végezzük el, mert a cső nagyon felmelegedhet, s ekkor a felmelegedett résznél megindul a fém kristályszerkezetének átalakulása, mely az eróziós korrózió előidézője lehet. Sorja szempontjából kedvező a vágás, mert vékony összefüggő hártya alakul ki, melyet könnyű sorjátlanító szerszámmal eltávolítani. Körfűrész: Az előzőhöz hasonlóan jó lesz a vágás, s a fűrésztárcsa fogainak nagyságától függően kapunk kisebb, vagy nagyobb sorját. Ugyanúgy néz ki mint a gyorsdaraboló, csak a gépbe nem korong van befogva, hanem körfűrész lap. Bolygófűrész: A lehető legjobb vágási felületet kapjuk e szerszámmal. A darabolási idő is csekély. A szerszám úgy néz ki, mint egy fúrógép, melynek végén a tokmány helyén, egy körbe fordítható körfűrészlap található elfedve. Ezzel a szerszámmal szinte sorjamentes felületet kapunk és a vágási felület is biztosan merőleges lesz. Egyetlen hátránya a gép ára, mely miatt hazánkban nem terjedt el széles körben ez a módszer. Vörösréz csövek alakítási módjai: A csőhálózatok kialakítása során alkalmazhatunk hajlításokat, készíthetünk leágazásokat és csőkötésekkel kapcsolhatunk szerelvényeket és berendezési tárgyakat. Csőhajlítás: Kisebb, vagy közepes átmérőjű rézcsöveket hidegen lehet hajlítani, ami számos alkalmazás esetén a csövek fektetését idomok- és kötőelemek nélkül teszi lehetővé. A hideghajlítás alkalmazható valamennyi lágy, valamint félkemény csőnél 28 mm külső átmérőig. A hajlítás kézzel (csak lágy csövek esetén) vagy hajlító szerszámmal végezhető. 28 mm-nél nagyobb átmérőjű kemény rézcsövek esetén a meleghajlítást, vagy a lágyítást követő hideghajlítást alkalmazzuk. A hajlítást mindig nagyon gondosan kell végezni, abból a célból, hogy a csövek ráncosodását, vagy a keresztmetszet csökkenését elkerüljük. Ha a hajlítási sugarat túl kicsire választjuk, fennáll annak a veszélye, hogy a cső túlhúzást szenved, ennek következtében a külső ív mentén a csőfal túlságosan elvékonyodik. A kézi hajlítás előnye a gyors fektetés és az utólagos módosítási lehetőség. Kézi hajlításnál a legkisebb hajlítási sugár nem lehet kisebb, mint a cső külső átmérőjének hatszorosa. Ellenkező esetben a cső behorpadhat. Ennek 15. tétel 3

4 megakadályozására hajlító rugó használható, megtámasztja a csövet, és védi a keresztmetszet változás ellen. Szerszámmal történő hajlításhoz vannak kézi hajlítószerszámok és motoros hajlítószerszámok. A hajlítási folyamat segítésére hajlító spray alkalmazandó. Lágy rézcsövek esetén kisebb ívű hajlításnál, mint ahol r = 6 x dk, hajlító szerszámot használnak. Természetesen hajlító szerszámmal sem lehet tetszőlegesen kis ívet készíteni. A lehető legkisebb hajlítási sugár a cső dk külső átmérőjének háromszorosa. Félkemény csöveket 28 mm külső átmérőig lehet hajlítani. A hajlítást mindig szerszámmal kell végezni. A legkisebb hajlítási sugarat az alábbi táblázat mutatja meg. D kxv lágy félkemény 12x1, x1, x1, x1, x1,0-114 A hajlítás lépései: 1) A rövidülési hosszt az egyenes rézcsövön bejelölni 2) Az ív kezdetét a csövön jelölni. (rövidülési hossz hajlítási sugár) 3) A csőátmérőnek megfelelő hajlító szegmenst kiválasztani 4) Hajlítás Kemény rézcsöveket az alábbi eljárással lehet hajlítani: 1. Lágyítás, lehűtés, hajlítás szerszámmal 2. Meleghajlítás kézzel, homokkal való feltöltés után Mindkét eljárásnál azt a csőszakaszt, amely azután az ívet adja, vörös izzásig kell hevíteni. A meleghajlítást és lágyítást manapság ritkán alkalmazzák. A legkisebb hajlítási sugárra a meleghajlításnál és lágyításnál ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a lágy csöveknél: Meleghajlítás kézzel: r = 6 x d k Hajlítás szerszámmal: r = 3 x d k 15. tétel 4

5 Vörösréz csövek kötései, a szerelés szerszámai és eszközei: A rézcsövek összekapcsolása lehet oldható és nem oldható kötés. Azokat a csőkötéseket tekintjük oldhatónak, melyeket a vezeték károsítása nélkül tudunk szétbontani, valamint ugyanilyen módon ismét össze tudunk kötni. Csavarkötés; karimás kötés szorítógyűrűs kötés; Azok a csőkötések amelyeket csak a vezeték károsításával tudunk szétbontani, azok a roncsolással oldható kötések. Lágy- és keményforrasztás; préskötés; hegesztés roppantógyűrűs kötés. Szerszámok: Sorjátlanító; kalibráló; hajlító fogó; hajlító rugó; kézi hajlító-szerszámok; hajlító gép; forrasztóberendezés; toktisztító kefe; fémmentes tisztító szövet; csővégexpander; nyakkihúzáshoz előfúró; nyakkihúzó. Vörösréz csővezeték elágazásának készítése: A T és ferde leágazások helyszíni előállítása a csőfalba készített átmenő furattal kezdődik. Ezután a furat környékén az anyagot kilágyítják, majd ezt követően kézi nyakkihúzóval és különleges szerszámokkal 1 vagy 2 munkamenetben úgy peremezik ki, hogy a leágazó cső falvastagságának legalább háromszorosa legyen az átfedési hossz, azaz minimálisan 5 mm. A leágazó cső legalább 1 mérettel kisebb legyen, mint a fő vezeték. Ha nem megfelelően készítjük az elágazást, akkor a belógó cső miatt örvénylések keletkeznek, s ez eróziós korrózióhoz vezet, valamint megnövekszik az áramlási ellenállás. Ivóvízvezetékeknél a nyakkihúzás előállításánál használt szerszámok esetén le kell mondani a szerszám és a cső anyag közti kenőanyag használatáról, mert korróziós jelenségeket okozhat. A leágazó cső illesztésénél arra kell ügyelni, hogy a fővezeték keresztmetszete a leágazó cső bevezetésével szűküljön. A forrasztás előtt a nyakkihúzást kalibrálni kell és a csatlakozási helyet rendezni kell, hogy az elvezető cső egyenesen álljon. Az illeszkedő részek tompa illesztése forrasztásos összekötéseknél nem megengedett. Helyszínen készített leágazásoknál nem szabad lágyforrasztást alkalmazni. Ezeket keményforrasztással kell összekötni, azonban ivóvizes szereléseknél 28x1,5 mm méretig tilos a keményforrasztás alkalmazása. Vörösréz csővezeték kötésének veszélyforrásai, azok megelőzése A forrasztó- és a folyasztóanyagokat puszta kézzel ne érintsük, és ruhánkat is óvjuk tőlük, mert maró és mérgező hatásúak. A forrasztópákát tűzbiztos helyre kell tenni, és óvni kell a leeséstől. 15. tétel 5

6 A különösen mérgező és erősen zsírtalanító szereket tartsuk biztonságos helyen. Forrasztás után kezünket alaposan mossuk meg! A még meleg, forrasztott munkadarabokat nehezen hozzáférhető helyre tegyük, mert a meleg munkadarab megfogása égési sérüléseket okozhat. A sorjázó szerszám és a sorja mechanikus sérülést okozhat 15. tétel 6