SZAKSZERŰ RÉZCSŐSZERELÉS

Átírás

1 SZAKSZERŰ RÉZCSŐSZERELÉS Oktatási program középszintű szakiskolák részére

2

3 Szakszerű rézcsőszerelés Oktatási program középszintű szakiskolák részére

4 Kiadó: ERI Európai Réz Intézet Kft Budapest, Képíró u. 9. Tel: (1) Fax: (1) A német eredeti kiadója: Deutsches Kupferinstitut (Német Rézintézet) A réz és rézötvözetek alkalmazásával kapcsolatos információs és tanácsadó iroda. Am Bonneshof 5 D Düsseldorf, Németország Telefon: Telefax: Képek szerzői joga: Deutsches Kupferinstitut Minden jog fenntartva, beleértve az anyag kivonatos utánnyomását, valamint a fénymásolást vagy elektronikus másolást is. A tananyag megjelenését az International Copper Association (ICA) támogatta. Koncepció és tervezés: Solarpraxis Supernova AG Torstraße 177 D Berlin, Németország Telefon: (0 30) Telefax: (0 30) info@solarpraxis.de 2. magyar nyelvű kiadás, 2018.

5 Előszó A réz az emberi kultúrát jelentős mértékben befolyásolta. Már több mint tízezer évvel ezelőtt, a közép kőkorszakban, a neandervölgyiek utódai felfedezték, hogy ez a különös anyag kalapáccsal alakítható és keményíthető, anélkül, hogy megrepedne. Így keletkeztek az első fémes szerszámok, fegyverek és kultikus tárgyak. A réz ötezer éven át az egyetlen használatos fém volt. Csak időszámítás előtt mintegy háromezer évvel ezelőtt tanulták meg az emberek az ezüst és az ólom használatát és a réz ónnal való ötvözését. Ekkor kezdődött el a bronzkorszak. Évszázadokon keresztül az ónbronz határozta meg az emberiség kultúrtörténetét. Már időszámításunk előtt 2500 körül az egyiptomi ki rályok palotájukban, kőcsövekben hajlított rézlemezből vízve zetéket fektettek le. Egy darab az ilyen vezetékből ma a berlini Állami Múzeumban megtekinthető. A réz nevét mégis csak később nyerte el; a rómaiak nevezték el aes cyprium kifejezéssel, ami annyit jelent, hogy érc Ciprusból, később a név cuprum -ra változott. A réz végleges bevonulása az egyes emberek életébe az újkorra tehető, miután felfedezték elektromos vezetőképességét. Réz nélkül nem lenne elektromos áram, nem lenne ipar, autó és elektronika. Csak a sokkal drágább nemesfém ezüst rendelkezik hasonlóan magas vezetőképességgel. A réz a modern korban mindennapi anyaggá vált, és a korábbi időkkel ellentétben többé nem a gazdagok és a hatalom birtokosainak privilégiuma. Az Európai Réz Intézet (ERI) elődjét Budapesten alapították 1992-ben. Az ERI a réztermelők és feldolgozók által támogatott szervezet, tevékenységének fő célja a réz használatának, valamint helyes és hatékony alkalmazásának elősegítése. A szolgáltatások, beleértve a műszaki tanácsadást és információs adatközlést, mindazok rendelkezésére állnak, akik bármilyen vonatkozásban érdekeltek a réz felhasználásában. Az Európai Réz Intézet Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Romániában dolgozik a rézpiac-fejlesztését szolgáló, a réztermékek egyre szélesebb körű alkalmazását támogató projekteken. Ezen oktatási program aktuális kiadása valamennyi, jelenleg ismert információt felhasznál, és az összes új kötéstechnikát, szabványt, szabályozást figyelembe vesz. A szakszerű rézcsőszerelés minden lényeges szempontját egyszerűen magyarázza, és áttekinthető módon mutatja be. A továbbképző szakmai tananyagokat rövid, áttekinthető részekre osztottuk, és tudatosan helyet hagytunk a személyes megjegyzések leírására. Javasoljuk, hogy ezt a könyvet és a hozzá tartozó mellékletet a képzés után tartsák meg, hogy a jövőben a gyakorlati munka végzésénél is segítségként rendelkezésre álljon. A képzéshez és további szakmai életéhez kívánunk Önnek sok sikert! Európai Réz Intézet Amennyiben a rézről, ötvözeteiről vagy az Európai Réz Intézetről többet szeretne tudni, forduljon hozzánk bizalommal: ERI Európai Réz Intézet 1053 Budapest, Képíró u. 9. Tel: (1) Fax: (1) info@copperalliance.hu Web: Jelen kiadvány és az oktatási csomag további 2 kiadványa (Megoldófüzet és Metodikai útmutató) letölthető a oldalról. A Megoldófüzet és a Metodikai útmutató CSAK az Internetről tölthető le elektronikusan PDF-ben. Igen fontos megjegyzéseket ezzel a szimbólummal jelezzük Háttérismeretek azok számára, akik többet szeretnének tudni. A háttérismeretekre a feladatok nem kérdeznek rá.

6 Tartalom 1. Alapelvek 3. Kötéstechnika A réz tulajdonságai A rézcsövek előállítása A rézcsövek előnyei A rézcső szállítási formái MSZ EN Minőségjel Csatlakozó idomok...15 Feladatok Kötéstechnika áttekintés Kapilláris forrasztás A lágy és keményforrasztás különbsége Kapillárisan forrasztható fittingek Forraszanyag és folyósítószer lágyforrasztáshoz Forraszanyag és folyósítószer keményforrasztáshoz Forrasztó eszközök Munkafolyamatok lágy- és keményforrasztásnál Vágás és hajlítás A rézcső vágása A vágás munkafázisai Kalibrálás A rézcső hajlítása Kézi hajlítás Hajlítás szerszámmal Méretre hajlítás Meleghajlítás és lágyítás...27 Feladatok Forrasztás fitting nélkül Tokkészítés Elágazás kézi előállítása A rézcső hegesztése A présidomos kötés A gyorscsatlakozós kötés Roppantógyűrűs kötés Csövek menetes kötése Karimás kötés...59 Feladatok...60 Feladatok...29

7 4. Szereléstechnika Függelék Bevezetés A Z-mérték módszer A csővezetékek hőszigetelése Kondenzáció hidegvizes vezetékeknél Rögzítés Hőtágulás A hőtágulás kiegyenlítése A nyúláskiegyenlítés szakszerű számítása...74 Hasznos címek...84 Műszaki adatok...88 A rézcsövek méretsora...89 Forraszanyagok és folyósítószerek...90 A rézcsövek hosszirányú tágulása...91 Az A dilatációs méret a csőméret és megnyúlás függvényében...92 Az U kompenzátor méretezése...93 A Magyar Rézpiaci Központ kiadványai Réz és acél kombinációja ivóvízes rendszerekben Réz és acél összeépítése fűtési rendszerekben A réz alkalmazása a szolártechnikában...79 Feladatok...80

8

9 Alapelvek 1.1 A réz tulajdonságai A rézcsövek előállítása A rézcsövek előnyei A rézcsövek szállítási formái MSZ EN Minőségjel Idomok-és kötőelemek...15 Feladatok...16

10 1.1 A réz tulajdonságai A rezet sokoldalú előnye következményeként valamennyi ágazatban és az élet valamennyi területén alkalmazzák. Ismeretes a réz kitűnő elektromos vezetőképessége, ezért alkalmazzuk elektromos vezetékekként, elektromotorokban és generátorokban. A hőcserélőkben a réz jó hővezető képessége játszik fontos szerepet. A csőszerelésnél a sima felület, a nagy szilárdság, kis falvastagság mellett a jó megmunkálhatóság, amely a sokoldalú kötéstechnikával is kapcsolatos, a gáztömörség, valamint a környezeti befolyásokkal szembeni érzéketlenség, és a korrózióállóság a döntő előnyök. Valamennyi felhasználási területen a hosszú élettartam is nagy jelentőségű. Rézcsőszerelés szálcsővel Padlófűtés fektetése tekercses rézcsővel (műanyag szigetelésű) Jóllehet a réz szilárd anyag, többek között jó alakíthatósága miatt a kézműiparban nagyra értékelik. A réz szilárdsági tulajdonságai hidegalakítással és hőkezeléssel befolyásolhatók. Így a rézcsöveket három szilárdsági állapotban: lágy, félkemény és kemény állapotban gyártják. A lágy rézcsöveket tekercsben szállítják, a csövek szerszám nélkül hajlíthatók és kitekercselhetők, ahogyan ezt például a padlófűtéseknél teszik. A jó alakíthatóság mellett a réz nagyon jó hővezető képességgel is rendelkezik. Ebből erednek fontos alkalmazási területei: hőszivattyúk kondenzátorai és elpárologtatói legtöbbször rézből készülnek. Számítógép processzorok nagy értékű hűtőtesteit rézmaggal látják el. A hőcserélők és a napkollektorok csövei és lamellái is döntően rézből készülnek. Hőcserélő rézből Napkollektor rézcsőből, és rézabszorber Tulajdonság Érték Sűrűség 8,93 g/cm 3 Hővezetőképesség 20 C-on W/m K Hőtágulási együttható 0,017 mm/m K Olvadáspont 1083 C A réz anyagtulajdonságai 8

11 És még egy tulajdonság fontos: a réz olyan higiéniai feltételeknek felel meg, amelyek az ivóvíz és élelmiszerek terén megkövetelendők, és amelyeket az ivóvízvezetékekben ki is használhatók. Rézüst egy sörfőzdében A réz újrafelhasználása A réz értékes anyag. Érdemes tehát nemcsak környezetvédelmi okokból a rézhulladékot visszanyerni. A rézfeldolgozó iparban, csakúgy, mint minden felhasználási helyen szelektív módon kell a rézhulladékot gyűjteni és a hulladékkereskedőknek eladni. Manapság az Európában felhasznált réznek már több mint 40%-a újrahasznosított anyagból származik. Az újrafelhasználás döntő előnye az, hogy értékcsökkenés nélkül történik. Nem szükséges különösebb infrastruktúra, mert a réz a mindenkori előállítótól vagy feldolgozótól függetlenül, jó térkitöltéssel összegyűjthető. Az újrahasznosítás folyamata A réz újrahasznosításánál az idegen anyagok egyszerűen eltávolíthatók, sőt le is választhatók, és ismét felhasználhatók. Szokásos eljárás szerint a rézhulladékot megolvasztják, és úgynevezett anódlapokká öntik, amelyet azután az elektrolízis folyamatába kapcsolják be. E folyamatban a rezet kioldják, és a tiszta réz a katódon kiválik. Az idegen anyagok salakba kerülnek, majd elkülönítve feldolgozzák. A visszanyerésnél az energiamegtakarítás az ércből való kinyeréssel összehasonlítva 80-92%. 9

12 1.2 A rézcsövek előállítása A rézcsövek előállítása izzó réztuskók rögzített tüskén történő meleghengerlésével vagy melegsajtolásával kezdődik. Meleg ferdehengerlés A további munkafázisok több lépésben történő hideghúzásokból állnak, miközben repülődugót használnak a belső átmérő beállításához. Ily módon történik a varratmentes, kör keresztmetszetű csövek gyártása. A réz szilárdsága hidegalakítással növelhető és hevítéssel ismét csökkenthető. Lágy és félkemény csövek előállításához a szilárdság közbenső hőkezeléssel, majd ezt követő hidegalakítással tudatosan beállítható. Melegsajtolás A rézcsöveket három szilárdsági fokozatban állítják elő: Lágy rézcsövek (tekercsben) Félkemény rézcsövek (szálban) Kemény rézcsövek (szálban) Hideghúzás repülő dugóval A repülő dugó a rézcső belsejében található, anélkül, hogy a matricával érintkezne, és alakjánál fogva a falvastagság ellenőrzött csökkenéséről gondoskodik. 10

13 1.3 A rézcsövek előnyei Miután a réz az ivóvízzel való érintkezésével védő és fedőréteget képez, hosszú élettartamú, és lehetővé teszi azt, hogy a csövek viszonylag kis falvastagsággal alkalmazhatók legyenek. Rézcsőnél nincs menetvágás. Ezért is elegendő a kis falvastagság. A vékony csőfal ellenére a rézcsövek igen nyomásállók. A belső felület használat alatt éveken keresztül sima marad. Gáz, víz és olaj könnyen áramlik benne. A sima belső fal miatt csak kis áramlási ellenállás lép fel. A kötőhelyeknél sincs keresztmetszet csökkenés, így itt is csak kismértékű áramlási ellenállás lép fel. Rézcsövekből készült vízvezetékekben lerakódás nem képződik, még több évtizedes használat után sem. Ez a lágyforrasztott rézcső kombináció (méret: 22x1 mm) csak 280 bar nyomásra repedt fel. Ellentétben egyéb anyagokkal szemben a rézcsövek az épületgépészet szinte minden területén alkalmazhatók: Ivóvízszerelés (hideg és meleg vízre) Fűtésszerelés Gáz-és folyékony gáz szerelése Olajfűtés vezetékei Napenergia hasznosítás, szolárrendszerek Esővízelvezetés, csatornák Sűrített levegő vezetékei A rézcsövek hossszú élettartamúak. Rézcsövekben a folyadékok jól áramlanak. Rézből készült vízvezetékekben lerakódás nem képződik. A rézcsövek az épületgépészet minden területén felhasználhatók. Védő-és fedőréteg képződés rézcsöveknél különböző hideg ivóvizek esetén és többévi használat után. 11

14 1.4 A rézcső szállítási formái Tekercsben (50 m hosszúságig), lágy kivitelben, 22 mm csőátmérőig, azon a területekre, ahol a jó hajlíthatóság előnyös (pl. padlófűtésnél és vakolat alatti vezetésnél). 5 m-es szálban, kemény vagy félkemény kivitelben, egyenes vezetékek számára vakolat felett és alatt. 22 mm átmérő felett csak szálcsövek vannak. Műanyagbevonatos kivitelben, a páralecsapódás elkerülésére, és különösen agresszív közegekben (pl. istállókban vagy galvanizáló üzemben), valamint föld alatti vezetékeknél. Melegvizes és padlófűtési vezetékeknél is. Rézcsövek tekercsben és szálban Műanyagbevonatos rézcsövek tekercsben Gyárilag hőszigetelt kivitelben, melegvíz szállító vezetékekhez, a hőszigetelésre vonatkozó szabványelőírások szerint. Belső felületén ónozott kivitelben, amelyek a rézcső mellett ivóvíz- és esővíz vezetésére alkalmazhatók. Belső felületén ónozott rézcsövek bármely minőségű ivóvízhez használhatók, korlátozás nélkül. Ivóvíz-és gázszerelésnél a 12x1 mm a legkisebb méret Hőszigetelt rézcső Belső felületén ónozott rézcső Szállítási forma Külső átmérő (mm) Szilárdság R m Mpa* Szállítási hossz Tekercsben** 6-22 R 220 (lágy) 25 m vagy 50 m Szálban R 250 (félkemény) 5 m R 290 (kemény) 5 m 159, 219, 267 R 290 (kemény) 3 vagy 5 m Szállítási forma/külső átmérő/szilárdsági állapot/csövek szállítási hossza az MSZ EN 1057 szerint. *1 Mpa megfelel 1 N/mm 2 -nek **A tekercs külső átmérője mm 12

15 1.5 MSZ EN 1057 A szakszerű szereléshez megfelelő minőségű rézcső tartozik. Az MSZ EN 1057 európai szabványban kerültek rögzítésre a rézcsövek minőségére vonatkozó követelmények. Ez a szabvány a mm külső átmérőjű rézcsövekre (a szigeteltekre is) érvényes: Hideg-és melegvizes hálózatokban Melegvizes fűtési rendszerekben, beleértve a padlófűtési rendszereket Gáznemű és folyékony háztartási tüzelőanyagok hálózatában Vízelvezetési rendszerekben Az MSZ EN 1057 Európában érvényes szabvány, a műszaki állapot elismert szabályainak tekinthető; ebből ered az a követelmény, hogy az épületgépészetben a meghatározott területeken csak az MSZ EN 1057 szerinti rézcsövek kerüljenek alkalmazásra. Abból a célból, hogy azonnal felismerhető legyen, hogy a minőségi jegyek ezt a szabványt teljesítik, az MSZ EN 1057 kifejezetten előírja, hogy a csöveket az alábbi adatokkal kell jelölni: A rézcsövek jelölése az MSZ EN 1057 szerint Az MSZ EN 1057 a rézcsövek számára a Cu-DHP (CW024A) anyagminőséget írja elő. Cu a réz kémiai jele (latinul cuprum). DHP oxigénmentes (dezoxidált) rezet jelent, magas, de korlátozott mennyiségű visszamaradó foszfortartalommal. (angolul: deoxidized high residual phosphor) A foszfort a gyártás során adagolják a rézhez, hogy az oxigént eltávolítsák. A réz oxigénmentessége mindenekelőtt a keményforrasztásnál és hegesztésnél bír jelentőséggel. A MSZ EN 1057 további követelményei: A külső átmérő és körkörösség különösen szűk tűrése Előírások a felületi minőségre Meghatározott mechanikai tulajdonságok, mint a szilárdság és a nyúlás Hajlíthatóság, feltágíthatóság és peremezhetőség Vizsgálati módszerek az előírt tulajdonságok ellenőrzésére 13

16 1.6 Minőségjel RAL minőségjel Az MSZ EN 1057 követelményei mellett ajánlott, hogy a rézcsövek rendelkezzenek az egyszerűsített RAL minőségjellel is. A rézcsövön és forrasztásos fittingeken lévő minőségjel annyit jelent, hogy a gyártó a RAL Német Minőségbiztosító Intézet által elismert, független, különleges minőségi feltételeknek és vizsgálatoknak vetette alá magát. Ez a jel az MSZ EN 1057 minőségi előírásain túlmenően további, magasabb szintű követelmények teljesítését igazolja a csövek belső felületének tisztaságát illetően. A jel viseléséhez az szükséges, hogy a gyártást független vizsgálóhelyek felügyeljék. DVGW-vizsgálati jel Gáz-és vízvezetékek esetén a csövek DVGW vizsgálati jellel is rendelkezhetnek. A Német Gáz- és Vízügyi Szövetség (Deutsche Vereinigung des Gasund Wasserfaches, DVGW) 1859 óta dolgoz ki műszaki szabályozást a gáz- és vízszerelések számára, és vizsgálja az ehhez tartozó berendezéseket és építőelemeket. E szabályok és vizsgálatokat a DVGW munkalapokban hozzák nyilvánosságra, amelyek a gáz- és vízszerelés területén Németországban nagy jelentőségűek. A DVGW vizsgálati jel a DV xxxxx jelölésből áll, ahol az xxxxx a gyártóra vonatkozó jel. A RAL minőségjel rézcsövekre, jobbra az egyszerűsített RAL minőségjel A RAL követelmények alapján vizsgált rézcsövek az alábbi kiegészítő jellel rendelkeznek: RAL Minőségjel Gyártó ország (német nyelven) Gyártási időpont (év és negyedév, vagy év és hónap) A DVGW vizsgálati jel Németországban szükséges feltétele a rézcsövek ivóvíz, gáz- és folyékonygáz-szerelésre történő alkalmazásának. Rézcsövek jelölése MSZ EN 1057, RAL és DVGW szerint 14 A RAL minőségjelet az 1968-ban alapított Gütegemeinschaft Kupferrohr e.v. adja a RAL Deutsches Institut für Gütesicherung und Kennzeichnung e. V. irányelvei alapján. A RAL a korábbi Reichs- Ausschuss für Lieferbedingungen und Gütesicherung im Deutschen Normenausschuss jelölés rövidítése. A RAL minőségjel alkalmazása már Magyarországon is bevezetésre került, az így jelölt rézcsövek minősége független minősítő intézet által garantált!

17 1.7 Idomok és kötőelemek A rézcsövek kötésére manapság számos technika, és az idomok és kötőelemek nagy választéka áll rendelkezésre. Az idomokat és kötőelemeket fittingeknek is nevezzük. Hagyományosan a csővégeket kereskedelmi forgalomban kapható idomokkal és kötőelemekkel forrasztják össze. A rézcsövek egyéb kötéstechnikái a présidomos, roppantógyűrűs, gyorskötő idomos és hegesztéses technika. Amennyiben a rézcsöveket készülékkel vagy csapteleppel, menetes csatlakozóval kell összekötni, átmeneti elem szükséges. Menetes csatlakozással ellátott átmeneti elemek általában sárgarézből vagy vörösöntvényből készülnek. Az idomoknál- és kötőelemeknél ugyancsak léteznek minőségi követelmények, mint a minőségés vizsgálati jel, amelyekre a 3. Kötéstechnika fejezetben térünk ki. Az idomok és kötőelemek áttekintése A csövek kötésére különböző kötési technikák és ezeknek megfelelő fittingek állnak rendelkezésre. A vörösöntvény olyan ötvözet, amely lényegében rezet, ónt és cinket tartalmaz, míg a sárgaréz rézből és cinkből álló ötvözet. Mind a sárgaréznél, mind pedig a vörösöntvénynél különböző változatok vannak, amelyek különböző anyagtulajdonságokkal rendelkeznek. A menetes csatlakozásra átmeneti elemeket alkalmaznak. Anyagféleség szerint rezet, sárgarezet és vörösöntvényt használnak. A fittingekre szintén léteznek minőségi követelmények, valamint vizsgálati és minőségjel. 15

18 Feladatok 1. Jelölje be a réz három olyan fő tulajdonságát, amelyek az épületgépészeti szerelésnél fontosak: A réz jó elektromos vezető A réz egy szilárd, de jól alakítható anyag A réz egy hosszú élettartamú fém A réz jól újrahasznosítható A réz hajlítható 2. Miért jó anyag a réz az újrahasznosíthatóság szempontjából? A réz a kis tömege miatt könnyen szállítható A rézhulladék jó térkitöltéssel gyűjthető A újrahasznosított réz az ércből előállított rézzel egyenértékű minőséggel rendelkezik 3. Nevezze meg a rézcsövek három szilárdsági fokozatát: Lehet-e a rézanyag szilárdsági tulajdonságait befolyásolni? 5. Jelölje meg a rézcsövek alkalmazási területeit az épületgépészetben: Elektromos installáció Gáz-és folyékonygáz installáció Csőposta installáció Esővízinstalláció Ivóvíz installáció, hidegvizes Fűtési installáció Szolártechnika Tüzelőolaj installáció Ivóvíz installáció, melegvizes Sűrített levegős berendezések 6. Nevezze meg a rézcsövek szállítási formáit (szál vagy tekercs) és a hosszúságokat: Lágy cső... Félkemény cső... Kemény cső Milyen választ adna arra, ha az ügyfele az alábbi jelölésre kérdez rá? Igen, hidegalakítással Igen, lágyítással Nem, a réz szilárdságát csak a gyártás során lehet befolyásolni A cső csökkentett falvastagságú A cső meghatározott minőségi feltételekkel rendelkezik, és különleges vizsgálati feltételeknek volt alávetve Egy meghatározott gyártó jele Kemény csövet jelöl 16

19 8. Mit jelent a csövön az, hogy 15x1? 11. Hogyan nevezik a képen látható kötőelemeket? Gyártási idő: január 15 Cső külső átmérő és falvastagság mm-ben Cső belső átmérője és falvastagság mm-ben 9. Tudná Ön a gyakorlatban az alábbi csövet gázvezetésre alkalmazni? 12. Mekkora az alábbi csövek belső átmérője? 15x1... mm 28x1,5... mm 54x2,0... mm Igen, mert MSZ EN 1057 jelöléssel rendelkezik Nem, mert a vonatkozó magyar előírások (GMBSz, gázszolgátatók technológiai utasításai) szerint ez a cső nem alkalmazható 108x2,5... mm 133x3,0... mm Igen, mert minden rézcső alkalmas gázok vezetésére 10. Válassza ki a félkemény cső megfelelő szimbólumát 17

20

21 Vágás és hajlítás 2.1. A rézcsövek vágása A vágás munkafázisai Kalibrálás A rézcsövek hajlítása Kézi hajlítás Hajlítás szerszámmal Méretre hajlítás Meleghajlítás és lágyítás...27 Feladatok...29

22 2.1 A rézcsövek vágása Alapelvek és szerszámok Megkülönböztetünk forgácsmentes és forgácsképző vágást. Mindkét eljárást használják a rézcsöveknél. A forgácsképző vágásnál arra kell figyelni, hogy a forgács a csőből el legyen távolítva. A réz vágására a következő szerszámokat használják: Kézifűrész Forgácsképző vágás, a szakembernek a derékszögű vágásra kell figyelnie. Csővágó Forgácsmentes vágás, mindig derékszögű vágást eredményez, sima vágás, azonban erős a sorjaképződés. A sorját feltétlenül el kell távolítani. Lágy csöveknél nem ajánlott csővágót használni. Elektromos fűrész Forgácsképző vágás, gyors munkát tesz lehetővé. Figyelni kell a derékszögű vágásra. Körfűrész Forgácsképző vágás szálcsövek derékszögű vágására. Csak nagy sorozatú vágásnál rentábilis. Csak műhelyekben és nagy építkezéseknél alkalmazzák. Bolygófűrész Forgácsképző vágás, egyenes szálak közelítőleg sorjamentes vágására. Csak műhelyekben és nagy építkezéseknél alkalmazzák. A bolygófűrész működése A bolygófűrész csövek igen jó sorjamentes vágását teszi lehetővé. Ennél a fűrészkonstrukciónál a forgó fűrészlap körbejárja a csövet, mint a bolygó a Napot. Ezzel lehetővé válik, hogy a teljes vágási folyamat alatt egyenletes vágási geometriát lehessen tartani. Ezzel az eljárással a szerszámra (geometria, vágási sebesség) és a vágandó anyagra vonatkozó vágási feltételek optimálisan megválaszthatók. 20

23 2.2 A vágás munkafázisai Jelölés A jelölést a rézcsövön lehetőleg bevágásmentesen kell elvégezni. A gyakorlatban a vízálló filctoll jól beválik. Vágás a.) A finomfogazatú fémfűrészt beállítani és merőleges vágást végezni, a forgácsot a csőtől elvezetni. b.) Csővágót beállítani, a csővágót forgatni és utánállítani (falvastagság szerint 5-7 körbeforgatás.) Fontos: A csővágón nem szabad egyszerre túl sokat utánállítani, mert veszélyes az anyagra és a szerszámra is (erős belső sorjaképződés, ill. a vágóél csökkenő élettartama). Jobb többször forgatni, gyakrabban, de kisebbeket utánállítani! Sorjátlanítás A vágás után a csővéget belül és kívül sorjátlanítani kell. A csővágó által keletkezett belső sorja zavarja az áramlást, és jelentős nyomáscsökkenést eredményezhet. Ezen felül a beszűkülés mögötti tartományban pangó zóna alakulhat ki, amelyek az ivóvizes alkalmazás esetén egészség szempontjából kétséget vethet fel. A fűrész révén a belső sorja mellett külső sorja is keletkezik. Ha nem történik sorjátlanítás, akkor az a forrasztásos fittingek szerelését akadályozza, a présidomos és gyorscsatlakozós idomok tömítőelemeit pedig károsítja. Belső sorja csővágó használatánál Nyomáscsökkenés és az áramlás akadályozása nem sorjázott csőnél Présidom tömítőelemének károsodása a külső sorja el nem távolítása esetén 21

24 2.3 Kalibrálás Lágy csöveknél a csöveket sorjátlanítás után kalibrálni kell. A kalibrálás annyit jelent, hogy a csövek mérettartását ismét helyreállítjuk. A lágy csövek a körtől eltérő keresztmetszetűek lehetnek, vagy vágásnál deformálódhatnak. Ezért kalibrálni kell. Minden csőátmérőhöz megfelelően illeszkedő kalibráló eszköz áll rendelkezésre. További kalibráló szerszám a kalibráló fogók, amelyek a különböző méretű csövek belső kalibrálására használhatók. A félkemény csöveket is kalibrálni kell, ha azok nem kör keresztmetszetűek. Kalibráló gyűrű a külső és kalibráló tüske a belső átmérő kalibrálása Kalibráló fogó A sorjázás után a lágy rézcsöveket három munkafázisban kell kalibrálni. Ehhez a következő szerszámok szükségesek: tüske, gyűrű, kalapács. 1. A kalibráló tüskét a csővégbe helyezni 2. A tüskét eltávolítani 3. A kalibráló gyűrűt a csővégbe helyezni Sohasem szabad a tüskét a felhelyezett gyűrűbe ütni, mert a cső vagy a szerszám sérülhet. A kalibráló tüskét a csővégbe vezetni A kalibráló gyűrűt a csővégre helyezni 22

25 2.4 A rézcső hajlítása Kisebb, vagy közepes átmérőjű rézcsöveket hidegen lehet hajlítani, ami számos alkalmazás esetén a csövek fektetését idomok- és kötőelemek nélkül lehetővé teszi. A hideghajlítás alkalmazható valamennyi lágy, valamint félkemény csőnél 28 mm külső átmérőig. Hideghajlítás Kézzel Hajlító szerszámmal Lágy csövek (R220) 22 mm-ig 22 mm-ig Félkemény csövek (R250) - 28 mm-ig Kemény csövek (R290) - 18 mm-ig Mérettartomány hajlításhoz, hideg állapotban A hajlítás kézzel (csak lágy csövek esetés) vagy hajlító szerszámmal végezhető. 28 mm-nél nagyobb átmérőjű kemény rézcsövek esetén a meleghajlítást, vagy a lágyítást követő hideghajlítást alkalmazzák. A hajlítást lehet kézzel (csak lágy csöveknél) vagy hajlító szerszámmal végezni. Csőhajlítás csőhajlító szerszámmal 28 mm-nél nagyobb átmérőjű rézcsöveknél lehet ezen kívül meleghajlítást, vagy lágyítást követő hideghajlítást végezni, a munkaigényesség miatt azonban manapság még ritkán alkalmazzák. Hajlítási módszer és csőátmérő függvényében van úgynevezett legkisebb hajlítási sugár. A hajlítási sugár mindig a cső középvonalára, az úgynevezett semleges szálra vonatkozik. A hajlítást mindig nagyon gondosan kell végezni, abból a célból, hogy a csövek ráncosodását, vagy a keresztmetszet csökkenését elkerüljük. Ha a hajlítási sugarat túl kicsire választjuk, fennáll annak a veszélye, hogy a cső túlhúzást szenved, ennek következtében a külső ív mentén a csőfal túlságosan elvékonyodik. Hajlítási sugár Hajlítási hiba 23

26 2.5 Kézi hajlítás Lágy rézcsövek szerszám nélkül, kézzel hajlíthatók. Egy fontos alkalmazási terület például a padlófűtés szerelése, vagy nyersbeton feletti szerelés, amelyet azután esztrich réteggel borítanak. A kézi hajlítás előnye a gyors fektetés és az utólagos módosítási lehetőség. A hajlítási sugár nagyságát azonban csak megbecsülni lehet, és csak viszonylag nagy hajlítási sugárnál lehetséges ez a megoldás. Kézi hajlításnál a legkisebb hajlítási sugár nem lehet kisebb, mint a cső külső átmérőjének hatszorosa. Lágy rézcsövek hajlítása Ha az r hajlítási sugár kisebb, mint a cső D külső átmérőjének hatszorosa, nem szabad a hajlítást kézzel végezni. A cső ilyen esetben behorpadhat. Ugyanez vonatkozik a bevonatos csövekre, amelyeknél a hajlítást különleges gondossággal kell végezni, miután a ráncosodás és horpadás nem mindig ismerhető fel. Kézi hajlításnál segítségként hajlító rugó használható. Van belső és külső hajlító rugó. Mindkettő megtámasztja a csövet, és védi a keresztmetszet változás ellen. Külső hajlító rugó Belső hajlító rugó 24

27 2.6 Hajlítás szerszámmal Szerszámmal történő hajlításhoz vannak kézi hajlító szerszámok és motoros hajlító szerszámok. Minden csőátmérőnél megfelelő szegmens választandó ki. Régebbi hajlító szerszámoknál ellenőrizni kell, hogy a hajlító szegmensek a táblázatban megadott értékeknek megfelelnek-e. A hajlítási folyamat segítésére hajlító spray alkalmazandó. Kézi hajlító szerszám Csőhajlító fogó (csak lágy, tekercses csövekre) Lágy rézcsövek Kisebb ívű hajlításnál, mint ahol r = 6 x d k (d k a cső külső átmérője), hajlító szerszámot használnak. Természetesen hajlító szerszámmal sem lehet tetszőlegesen kis ívet készíteni. Hajlító szegmensek Hajlítógép Lágy rézcsövekre az alábbiak érvényesek: A lehető legkisebb hajlítási sugár a cső d k külső átmérőjének háromszorosa. Műanyag szigetelésű lágy rézcsövek hajlításához a hozzá legközelebbi nagyobb hajlító szegmenset kell választani. Félkemény rézcsövek A félkemény rézcsövek egyik fontos előnye a kemény csövekkel szemben a jobb hajlíthatóság. Félkemény csöveket 28 mm külső átmérőig lehet hajlítani. A hajlítást mindig szerszámmal kell végezni. A legkisebb hajlítási sugarat a táblázat mutatja meg. Külső átmérő falvastagság Lágy Félkemény ,5-114 Lágy és félkemény csövek legkisebb hajlítási sugarai (mm-ben) szerszámmal történő hajlításnál. A csőhajlító fogók nem rögzíthetők, vagyis olyan szerszámok, amelyek munkapadhoz történő rögzítés nélkül lágy csövekhez d k = 22 mm méretig használhatók. Kézi hajlító szerszámok cserélhető szerszámrészekkel rendelkeznek, és munkapadhoz rögzíthetők. Hajlítógépek gépi meghajtású eszközök, cserélhető szerszámrészekkel rendelkeznek, és munkapadtól függetlenül felállíthatók. Főként nagy sorozatú munkáknál alkalmazzák. 25

28 2.7 Méretre hajlítás A méretre hajlításhoz szükséges az, hogy tudjuk, milyen távol kell legyen az ív a csővégtől (rövidülési hossz). A legtöbb hajlító szerszám használata esetén az ív kezdetét a csövön jelölni kell. A szerszámon is van egy jelölés, amelyet a csövön lévő jelöléssel fedésbe kell hozni. Ez esetben a hajlítás után a cső középvonala éppen a rövidülési hossznak felel meg. Munkafolyamat: 1. A rövidülési hosszt az egyenes rézcsövön bejelölni. Rövidülési hossz 2. Az ív kezdetét a csövön jelölni. (rövidülési hossz hajlítási sugár) 3. A csőátmérőnek megfelelő hajlító szegmenst kiválasztani. 4. Hajlítás. Csúszó szegmens Rövidülési hossz Az ív kezdete Hajlító szegmens A rézcső hajlítása egy kézi hajlító szerszámmal.(ez esetben a rövidülési hossz megfelel a csúszó szegmens végének) 26

29 2.8 Meleghajlítás és lágyítás Kemény rézcsöveket az alábbi eljárással lehet hajlítani: 1. Lágyítás, lehűtés, hajlítás szerszámmal. 2. Meleghajlítás kézzel, homokkal való feltöltés után. A meleghajlítást és lágyítást manapság ritkán alkalmazzák. Mindkét eljárásnál azt a csőszakaszt, amely azután az ívet adja, vörös izzásig kell hevíteni. Ennek az ívnek a hosszát hevítési hossznak nevezik. 90 -os íveknél a hevítési hossz az alábbi ábra szerint jelölendő be. A legkisebb hajlítási sugárra a meleghajlításnál és lágyításnál ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a lágy csöveknél: Meleghajlítás kézzel: r = 6 x dk Hajlítás szerszámmal: r = 3 x dk Ivóvíz vezetékekben a lágyítás és meleghajlítás 28x1,5 mm átmérőjű rézcsövekig bezáróan nem megengedett (lásd a 3.3 fejezetet is) 90 -tól eltérő hajlítási szögnél a hevítési hosszt az alábbi képlet szerint számíthatjuk ki: Ez a képlet méretre hajlítás esetén is szükséges, mert az megadja az ív egyenes hosszát is. A csődarab kívánatos hossza így a hajlítás előtt meghatározható. Hevítési hossz 90 -os hajlításnál 27

30 Meleghajlítás homoktöltéssel Ha kemény csövet hevítünk, lehetséges vörös izzás állapotában a kézzel való hajlítás. A kézi meleghajlítást akkor alkalmazzák, ha az adott átmérőre hajlító készülék nem áll rendelkezésére. A csövet ebben az esetben homokkal töltik fel, mert homoktöltés nélkül a keresztmetszet alakja megváltozik. A hajlított csövek belső felületén például ráncok, behorpadások keletkeznének. Ezért: meleghajlításnál a homokkal való feltöltés szükséges, mert ez a keresztmetszet alaktartását biztosítja. Ivóvíz vezetékeknél a homoktöltéses meleghajlítás alkalmazása nem megengedett. Homokkal való feltöltés Meleghajlítás homokfeltöltéssel 1. jelölés A rövidülési hosszt a csövön jelölni A hevítési hosszt számítani, és a csövön jelölni 2. Homokfeltöltés Csak teljesen száraz, finomszemcsés homokot használni (kvarchomok)! Nedves homok felmelegítésnél gőznyomást kelt, ami a töltetre és a lezárt csővégre robbanásszerűen hat robbanásveszély! A csővégeket fadugóval lezárni A homokot betölteni, miközben a csövet kopogtatni kell, hogy ne keletkezzenek üregek A másik csővéget fadugóval lezárni 3. lágyítás Lágy, semleges lángot beállítani, a rezet helyileg nem túlhevíteni Egyenletesen felmelegíteni! A lánggal az egész hevítési hosszt folyamatos ide-oda mozgatással végigpásztázni A sötétvörös színnél megállni! A túlhevítés károsítja az anyagot! 4. Hajlítás és ellenőrzés Kézzel egyenletesen és folyamatosan hajlítani Szöget beállítani, ellenőrizni, korrigálni A csövet hagyni, hogy lehűljön A homokot gondosan eltávolítani Lágyítás és hideghajlítás 1. jelölés A rövidülési hosszt a csövön bejelölni A hevítési hosszt számítani és a csövön jelölni 2. Lágyítás Lágy, semleges lángot beállítani, a rezet sehol sem szabad túlhevíteni Egyenletesen hevíteni! A lánggal az egész hevítési hosszt folyamatos ide-oda mozgatással végigpásztázni. A sötétvörös színnél megállni! A túlhevítés károsítja az anyagot! 3. Hideghajlítás hajlítóeszközzel A csövet hagyni, hogy lehűljön A csőátmérőnek megfelelő hajlító szegmenset kiválasztani A hevítési hossz elejét a hajlító szegmens jelöléséhez illeszteni Hajlítani A lágyításhoz 650 C feletti hőmérséklet szükséges. Ebből a célból olyan hőforrást használnak, mint a keményforrasztásnál (lásd. 3.7 fejezetet). 28

31 Feladatok 1. Egy 22 x 1 mm méretű, tekercses csövet kell elvágni. Melyik szerszámot választaná ehhez? A csővágót, mert ebben az esetben nem kell sorjátlanítani. Kézi fémfűrészt, mert ez esetben csak kismértékű forgács képződik, amely könnyen eltávolítható. 2. Miért kell a külső sorját eltávolítani? Nehogy a sorja az embert felsértse. Mert külső sorjával nem lehet a fittinggel megfelelő kötést képezni. A külső sorját csak présidomos fittingeknél kell eltávolítani. 6. Mitől függ a hajlításnál a legkisebb hajlítási sugár? A cső szilárdsági állapotától A hajlító szerszám kialakításától. A külső átmérőtől. 7. Milyen következménye van a túl kicsi hajlítási sugár választásának? A belső ívnél lévő csőfal ráncosodhat. A külső ívnél lévő csőfal elvékonyodik 8. Mire vonatkozik a rövidülési hossz? 3. Miért kell a belső sorját eltávolítani? Mert a belső sorja az áramlást akadályozza. Mert belső sorjával nem lehet megfelelő kötést létesíteni. Mert belső sorja jelentős nyomáscsökkenést eredményez. 4. Mit jelent a csöveknél a kalibrálás? A csőátmérő méretpontosságának visszaállítását. A forgács eltávolítását a cső belsejéből. A cső belső sorja eltávolítását. 5. Milyen sorrendben kell kalibrálni? Először a tüskével, azután a gyűrűvel kalibrálunk. A kalibrálásnál a sorrend tetszőleges. Először a gyűrűvel, aztán a tüskével kalibrálunk. 29

32 Feladatok 9. Lehetséges 15 x 1 mm méretű rézcső kézi hajlítása 60 mm-es hajlítási sugárral? igen nem 12. Hogyan nevezzük az alábbi elemeket? A... B... C Lehetséges-e a 18 x 1 mm méretű lágy rézcső hajlítása r = 40 mm sugárral? Igen, kézzel Igen, szerszámmal Nem 11. Egy 18 x 1 mm méretű rézcsövet kell a legkisebb hajlítási sugárral hajlítani és 1200 mm méretű rövidülési hosszt tartani. Határozza meg a a.) hajlítási sugarat... mm b.) az ív előtti csőhosszat... mm 13. Egy 12 x1 mm méretű lágy rézcsövet az alábbiak szerint kell hajlítani. Szükséges-e ehhez hajlító szerszám? Igen Nem 14. Hogyan néz ki a legkisebb hajlítási sugár képlete lágy csövek kézi hajlításánál? r =... 30

33 15. Melyek az IGAZ kijelentések alábbiak közül? Félkemény csövek kézzel hajlíthatók. 15 x 1 mm-es félkemény csövek r = 45 mm sugárral hajlíthatók. Ha kemény csövet lágyítunk, ugyanúgy hajlíthatjuk, mint a lágy csöveket. Félkemény csövek 28 x 1,5 mm méretig hajlíthatók. 16. Mi a szerepe a homokkal való feltöltésnek meleghajlításnál? Gondoskodik a hő egyenletes eloszlásáról lágyítás során. A csőkeresztmetszetet állandónak tartja a hajlításnál. Megakadályozza az oxigén behatolását. 19. Mikor nem megengedett a lágyítás és meleghajlítás? Gázvezetékeknél Fűtési vezetékeknél Ivóvíz vezetékeknél 28 x 1,5 mm-ig Ivóvíz vezetékeknél 18 x 1 mm-ig 20. Mely munkafolyamatok tartoznak a kemény rézcsövek lágyításához, és az ezt követő hideghajlításához? Homokkal feltöltés Méret jelölése a csövön Lágyítás Melegen tartás Lehűtés Hajlítás 17. Milyen hajlítási eljárás alkalmazható kemény csöveknél? A... B Jelölje be a csődarabon a hevítési hosszt S = 100 mm rövidülési hossznál és r = 40 mm-nél 31

34

35 Kötéstechnika 3.1 Kötéstechnika Áttekintés Kapilláris forrasztás A lágy-és keményforrasztás különbsége Kapillárisan forrasztható fittingek Forraszanyag és folyósítószer lágyforrasztáshoz Forraszanyag és folyósítószer keményforrasztáshoz Forrasztóeszközök Munkafolyamatok lágyés keményforrasztásnál...42 Feladatok Forrasztás fittingek nélkül Tokkészítés Elágazás kézi előállítása Rézcsövek hegesztése A présidomos kötés A gyorscsatlakozós kötés Roppantógyűrűs kötés Csövek menetes kötése A karimás kötés...59 Feladatok...60

36 3.1 Kötéstechnika - áttekintés Megkülönböztetünk oldható és oldhatatlan kötéseket. Oldható kötéseknél az egyes alkatrészek szétválaszthatók és újra összeköthetők. Akkor alkalmazzák, ha egy későbbi időpontban a kötést oldani kell, mint például szivattyúknál, csaptelepeknél vagy hőcserélőknél, amikor azokat javítani vagy karbantartani kell. Oldhatatlan kötést alkalmaznak, ha későbbi oldás nem várható. Oldhatatlan Lágyforrasztás, keményforrasztás Hegesztéses kötés Kötéstechnikák Oldható Menetes kötés Roppanógyűrűs kötés Présidomos kötés Karimás csőkötés Gyorscsatlakozós kötés Kötéstechnikák áttekintés 34

37 3.2 Kapilláris forrasztás Egy cső és az ahhoz illeszkedő forrasztható fitting, egymásba tolva, nagyon szűk rést képez (kapilláris rés). Ha mindkettőt folyadékba merítjük, a folyadék a nehézségi erő ellenében a résbe felfelé szívódik. Ezt a hatást nevezik kapilláris hatásnak. Ez csak akkor lép fel, ha a rés nagyon szűk. Ha a rés túl széles, a folyadék nem szívódik felfelé. A rézcsövek és kapillárisan forrasztható fittingek mérete úgy került meghatározásra, hogy minden esetben hajszálvékony forrasztási rés keletkezzék köztük. A forrasztandó részek átmérőkülönbsége 54 mm külső átmérőig minimum 0,02 mm, maximum 0,3 mm. Ennél nagyobb átmérőjű csövek esetében a rés mérete max. 0,4 mm. Egy tű sem férne bele ebbe a résbe. A kapilláris hatás révén a folyékony forraszanyag ebbe a forrasztási résbe szívódik fel. A kapilláris hatás azt is megakadályozza, hogy a forraszanyag a cső belsejébe hatoljon be, miután itt már nincs kapilláris rés. A kitöltött forrasztási rés látható jele egy horony képződése a cső és a fitting között. Kapilláris hatás Fitting Felmelegedett forrasztási rés Folyékony forraszanyag Forraszanyag Horony A kapilláris hatás a természetben is gyakran fellép: A kapilláris hatás révén a víz a növényekben felfelé halad. Egy szivacs vizet szív fel a kapilláris hatás révén. Forrasztási rés A kapilláris hatás fellépése környezetünkben 35

38 3.3 A lágy-és keményforrasztás megkülönböztetése Rézcsöveket kétféle eljárással lehet forrasztani: Lágyforrasztás Keményforrasztás A kemény-és lágyforrasztás megkülönböztetése a munkahőmérséklet alapján történik. A munkahőmérséklet az a hőmérséklet, amelynél a felhasznált forraszanyag megfolyik, bevonja a felületet és köt. Miután a felhasznált forraszanyagnál különböző elemekből álló ötvözetekről van szó, a forraszanyag olvadáspont tartománnyal rendelkezik, vagyis a tiszta fémekkel ellentétben nincs meghatározott olvadáspontja. A munkahőmérséklet a forraszanyag felső olvadáspontjának közelében van. A keményforrasztásnál a munkahőmérséklet 450 C fölött, lágyforrasztásnál 450 C alatt helyezkedik el. Különböző munkahőmérsékletekkel a forrasztott kötés különböző mechanikai tulajdonságai is adódnak. A keményforrasztott kötés nagyobb nyírószilárdságot eredményez, és magasabb üzemi hőmérsékletet tesz lehetővé, mint a lágyforrasztott kötés. A kemény és félkemény rézcsövek lényegében elvesztik keményforrasztás során szilárdságukat, miután a magas munkahőmérséklet révén kilágyulnak C Olvadáspont Cu - DHP 450 C Rézcsövek keményforrasztásának hőmérséklettartománya 630 C 890 C Keményforrasztás Lágyforrasztás A lágyforrasztás hőmérséklettartománya 220 C 310 C Lágy-és keményforrasztás hőmérséklettartományai Amennyiben a forrasztás, mint kötéstechnika kiválasztást nyert, keményforrasztást kell alkalmazni: Gáz-, folyékony gáz- és olajinstallációk esetén 110 C-nál magasabb üzemi hőmérséklet fölött dolgozó vezetékeknél (pl. napenergia- vagy forróvíz előállító berendezéseknél) esztrich-ben fektetett padlófűtési csöveknél lágyforrasztást kell alkalmazni: ivóvíz installációs csővezetékeknél, 28 mm-ig (bezárólag) terjedő átmérőtartományban Minden más esetekben mind lágy-, mind keményforrasztás alkalmazható. A forrasztás termikus eljárás anyagok olyan fajta kötésére, amelynek során olvasztással a forraszanyag folyékony fázisa keletkezik. Az alapanyag (esetünkben a réz, a vörösöntvény vagy sárgaréz) olvadáspontját a hőmérséklet ebben az esetben nem éri el. Amint a folyékony forraszanyag a forrasztási résbe hatol, a réz és a forraszanyag atomjai helyet cserélnek (diffuzió). A kötendő rézfelület átmeneti tartományában így olyan ötvözeti réteg képződik, amelynek szilárdsága nagyobb, mint a forraszanyagé. 36

39 3.4 Kapillárisan forrasztható fittingek A lágy-és keményforrasztás céljára felhasználható kapillárisan forrasztható fittingeknek az MSZ EN szabvány előírásait kell teljesíteniük, és minőségjellel kell rendelkezniük. Az MSZ EN szabvány a fittingekre vonatkozó a minimális követelményeket tartalmazza. Termékeiket ezen szabvány jellemzői szerint előállító gyártók termékeiket a gyártó jelével jelölik. Gyártó jele A Gütegemainschaft Kupferrohr e.v. minőségi feltételeiben a fittingekre is a kiegészítő minőségi feltételeket határozza meg. Emiatt érdemes a jellel ellátott fittingeket alkalmazni. A fittingek helyes jelölése: Gyártó jele Méret (a hozzátartozó cső külső átmérője) Gyártó jele Egyszerűsített minőségjel Kapillárisan forrasztható fittingek jelölése Németországban: Ivóvíz-, gáz-és folyékonygáz szerelés esetén a DVGW vizsgálati jel megléte szükséges. Ez a jelölés a helyszűke miatt a csomagoláson található. Az MSZ EN 1254 szerinti fittingeket foszforral dezoxidált rézből (Cu-DHP), sárgarézből vagy vörösöntvényből gyártják a mm átmérőtartományban, illetve 1/8 4 menetes csatlakozással. A rézcsövek lágy-és keményforrasztásánál a kapilláris forrasztási technikát alkalmazzák. A forrasztási rés egyenletes kell legyen, és olyan szűk, hogy a kapilláris hatás előálljon, és a forraszanyag a nehézségi erő ellenében is a résbe hatoljon. Ez a hatás az MSZ EN 1057 szerinti rézcsövek és az MSZ EN 1254 szerinti forrasztásos fittingek felhasználásánál a szabályozott mérettűrés következtében automatikusan előáll. A kifogástalan forrasztási kötés érdekében szükséges a csővégek kalibrálása (lágy csövek és sorjátlanítása, különben a forrasztási rés nem lesz egyenletes). A szokásosan használt lágy-és keményforrasztási fittingek mellett vannak az MSZ EN 1254 szabványsorozat szerint gyártott kapilláris forrasztásos fittingek, amelyek kisebb betolási mélységgel rendelkeznek, és amelyeket csak keményforrasztással szabad felhasználni. Arra kell vigyázni, hogy ezeket a fittingeket ne használjuk lágyforrasztással. Kapilláris forrasztási fittingek választéka MSZ EN 1254 szerinti kapilláris forrasztási fittingek kisebb betolási mélységgel, csak keményforrasztásra. 37

40 3.5 Forraszanyag és folyósítószer lágyforrasztáshoz Forraszanyag lágyforrasztáshoz Rézcsőszereléshez kétféle lágyforrasz használatos.ezeket az MSZ EN ISO 9453 (elődje: MSZ EN 29453) szabvány szerint gyártják. A forraszanyag jelölése adja meg azt, hogy az milyen elemekből áll. A csőszereléshez felhasznált valamennyi lágyforrasz ónt, mint fő alkotórészt tartalmaz. Forraszanyag MSZ EN ISO 9453 szerint 402 (S-Sn97Cu3) 702 (S-Sn97Ag3) Olvadási tartomány ( C) Cu* 2,5 3,5 - Ag* - 2,8-3,2 Sn* maradék maradék * az adatok súlyszázalékban. Zárójelben a régi szabvány (MSZ EN 29453) szerinti jelölés. RAL minőségjel Annak biztosítására, hogy kifogástalan forraszanyag kerüljön alkalmazásra, a forraszanyagot az alábbiak szerint jelölik: Gyártó vagy szállító jele MSZ EN ISO 9453 (MSZ EN 29453) A forraszanyag rövid jelölése A forraszanyag RAL minőségjele Gyártó jele Szabvány A forraszanyag rövid jelölése Lágyforrasz teljes jelöléssel Vannak további lágyforraszok, amelyek ólmot tartalmaznak. Ezeket nem szabad ivóvíz és fűtésszereléshez használni. A fűtésszerelésben más, ólommentes forraszanyag használható (pl. antimontartalmú forraszanyag). Az egyszerűség és az összekeverés elkerülése érdekében azonban alapvetően csak a fent említett két lágyforraszt ajánlott használni. Fém Vegyjel Latin elnevezés Ón Sn Stannum Ezüst Ag Argentum Réz Cu Cuprum Cink Zn Zincum Néhány fém neve és vegyjele 38

41 Folyósítószer lágyforrasztáshoz A folyósítószer arra szolgál, hogy oxigénmentes forrasztási felületet kapjunk, és a forrasztási folyamat alatt ezt meg is tartsuk. Ennek segítségével a forrasztás hőmérsékletén a forraszanyag befutja a forrasztási felületet, megfolyik, és az anyaggal kötést képez. Abból a célból, hogy a rézcső belső felülete is bevonódjon, a forrasztási felületet fémfényesre kell tisztítani. Mechanikus tisztítás mindig szükséges, azonban nem elég, mert a forrasztási folyamat során a levegő oxigéntartalma miatt az oxidréteg újra képződne. Ennek elkerülésére használják a folyósítószert. A folyósítószer meghatározott hőmérséklettartományt igényel, hogy hatását kifejtse. Ha a forrasztási hőmérséklet túl magas, a folyósítószer elég, és nem lesz hatékony. Ezért a forrasztási munkahőmérséklet betartására ügyelni kell. Lágyforrasztáshoz az MSZ EN szerint három folyósítószer típus megengedett, amelyeket az alábbi rövid módon jelölnek: Folyósítószer MSZ EN szerint Folyósítószer jelölése Fémtartalom MSZ EN ISO 9453 szerint Hőmérséklettartomány ( C) Szabvány: MSZ EN Folyósítószer típusa RAL minőségjel DVGW jelölés Folyósítószer lágyforrasztáshoz. Az első szám jelöli a típust (pl. 3 = szervetlen), a második szám a bázist (pl. vízben oldódó), a harmadik szám a hatóanyagot, amelyik felmelegítés során a kémiai reakciót beindítja. Gyártó jele Gyártó jele Ahogyan a forraszanyagoknál, a folyósítószereknél is figyelni kell a helyes jelölésre: Gyártó vagy szállító jele MSZ EN Folyósítószer típusának rövid jele RAL minőségjel DVGW-jel DVGW jel RAL minőségjel Szabvány: MSZ EN Folyósítószer helyett lágyforrasztó paszta is használható. A lágyforrasztó paszták porformájú lágyforrasz anyagból és folyósítószerből állnak. Előny: a forrasztás munkahőmérséklete a forrasztó paszta felolvadásából felismerhető (ezüstszín). Folyósítószer típusa Lágyforrasztó paszta jelölése. (A pasztában lévő forraszanyag önmagában nem elegendő a forrasztási rés kitöltéséhez!) DVGW jel és RAL minőségjel. A folyósítószer adatainak kiegé szítéseképpen a lágyforrasz pasztákat az MSZ EN ISO 9453 szerinti rövid jellel és a fémtartalommal jelölni kell. Ivóvízszerelésnél a lágyforrasztáshoz alkalmazott folyósítószer maradványa hideg vízben oldódó (kimosható) kell legyen. A DVGW jel a folyósítószer dobozán igazolja, hogy ez a követelmény teljesül. 39

42 3. 6 Forraszanyag és folyósítószer keményforrasztáshoz Forraszanyagok keményforrasztáshoz Keményforraszként leggyakrabban a CuP 279 (L Ag2P) réz ezüst foszfor-forraszt és a CuP 179 (L CuP6) réz foszfor-forraszanyagot használják. A foszfortartalmú keményforraszokon kívül létezik még réz ezüst keményforrasz óntartalommal, vagy ón nélkül. Rézcsövek keményforrasztására összesen öt keményforrasz anyag engedélyezett a MSZ EN ISO (elődje: MSZ EN 1044) szerint (táblázat). Minden megnevezett forraszanyag minden szereléshez alkalmazható. Kivétel: olajvezetékek szerelésére az Ag 244 forraszanyag nem használható. Keményforrasz anyagokat az alábbiak szerint jelölik: Keményforraszok MSZ EN ISO szerint Olvadási tartomány ( C) CuP 179 (L-CuP6) CuP 279 (L-Ag2P) Ag 134 (L-Ag34Sn) Ag 145 (L-Ag45Sn) Ag 244 (L-Ag44) Folyósítószer MSZ EN 1045 szerint Munkahőmérséklet ( C) FH CuP 179 és CuP 279 (foszfortartalmú) forrasz használatakor, Cu-Cu kötésnél nem szükséges folyasztószer. RAL minőségjel Gyártó jele Gyártó vagy szállító jele MSZ EN ISO (MSZ EN 1044) A forraszanyag rövid jele RAL minőségjel Szabvány Folyósítószer keményforrasztáshoz Ugyanazon okokból, mint a lágyforrasztásnál, a keményforrasztásnál is folyósító szert használunk. Folyósítószerként keményforrasztáshoz az FH 10 típust alkalmazzuk az MSZ EN 1045 szabvány szerint. Csak egy kivétel van, ahol folyósítószer nélkül lehet keményforrasztást végezni: A réz réz anyagpárosításnál CuP 179 és CuP 279 foszfortartalmú forraszanyagokkal történő keményforrasztásnál nem szükséges folyósítószer, mivel a foszfortartalom folyósítószerként hat. A keményforrasztáshoz használt folyósítószereket az alábbiak szerint jelölik: Gyártó szállító jele MSZ EN 1045 Folyósítószer típus rövid jele RAL minőség jel DVGW jele Ivóvízszerelés esetén a keményforrasztáshoz használt folyósítószer maradványai hidegvízben oldhatók kell legyenek. A DVGW jel a folyósító szer dobozán igazolja, hogy ez a követelmény teljesül. Keményforrasz pálcák teljes jelöléssel Szabvány: MSZ EN 1045 Gyártó jele DVGW-jel RAL minőségjel Folyósítószer teljes jelöléssel Keményforrasz típusa rövid jel Folyósítószer típus rövid jel 40

43 3.7 Forrasztóeszközök Lágyforrasztás A helyi túlhevítés elkerülése céljából a lágyforrasztáshoz csak a következő hőforrások használhatók: Elektromos ellenállás-forrasztó berendezéssel történt lágyforrasztásnál a munka során nem áll fenn a veszélye annak, hogy a lakott helyiségekben a tapéták leégése, vagy egyéb károsodása bekövetkezik, mert ebben az esetben nincs nyílt láng. Elektromos ellenállás-forrasztó berendezés Propán levegő égő Lágyforrasztás elektromos ellenállásforrasztó berendezéssel Keményforrasztás A magasabb munkahőmérséklet miatt keményforrasztásnál más hőforrást használnak, mint lágyforrasztásnál: Acetilén oxigén égő Propán oxigén égő 41

44 3.8 A lágy- és keményforrasztás munkafolyamatai A csővégeket belül és kívül sorjátlanítani és a lágy csöveket kalibrálni kell: feltétel a megfelelő kapilláris réshez. Ha a lágy csöveket nem kalibráljuk, nem illeszkedik megfelelően a cső a fittinghez. Amennyiben erőszakkal próbálnánk a csövet és a fittinget egymásba tolni, a forrasztási rés nem lesz kapilláris rés, és a kapilláris hatás nem lép fel, vagy túl gyenge lesz. Sorjátlanítás (itt külső sorjátlanítás) A csővégeket kívül, és a fittingeket belül mechanikusan fémesre tisztítjuk. A tisztításra alkalmas fémmentes dörzsike, finom acélgyapjú, csiszolóvászon (szemcseméret 240 vagy finomabb), vagy huzalszálas körkefe. Ha a csővégek és a fitting fémesen nem tiszták, a forraszanyag nem futja be őket tökéletesen. Csővégek fémfényesre tisztítása Fitting fémfényesre tisztítása Folyósítószerrel csak a csővégeket vonjuk be. Ezzel nem jut folyósítószer a cső belsejébe. Optikailag tiszta forrasztási hely biztosításához javasolandó a cső és a fitting egymásba illesztése után a fölösleges folyósító szer illetve a forrasztópaszta eltávolítása. Réz réz kötés foszfortartalmú (CP 203 vagy CP 105) forraszanyaggal való keményforrasztásánál nem szükséges folyósítószer. Folyósítószer, illetve forrasztópaszta felhordása Az égő lángjának beállítása Lágyforrasztásnál a láng intenzitását a csőátmérőnek megfelelően kell beállítani. Keményforrasztáshoz különböző nagyságú égőfejek vannak, amelyekből a csőátmérőnek megfelelőt kell kiválasztani. A forrasztás semlegesre állított lánggal történik. A láng meggyújtásánál nem lehetnek gyúlékony tárgyak a közelben, és a helyiség kiszellőztetett kell legyen. Az égő lángját nem a szokásos tűzszerszámmal, hanem tűzkővel kell begyújtani. Egy égő semlegesre beállított lángja 42

45 Lágyforrasztás A csővéget ütközésig a fittengbe toljuk, és szórólánggal egyenletesen felmelegítjük. Túl magas hőmérsékleten a folyósítószer elég, és a forraszanyag nem képes bevonni a felületet, hanem lecseppen. Lágyforrasztásnál a munkahőmérsékletet a lágyforrasztó paszta felolvadása mutatja meg (ezüstszín megjelenése). Közvetlen lánghatás nélkül forrasztunk (az égőt a forraszanyag adagolásakor elfordítjuk), a forraszanyag akkor tölti ki a forrasztási rést, amikor egy horony jelenik meg a fitting külső pereme mentén. A lehűlés pillanatában nem szabad a kötési helyet mozgatni, miután a forraszanyag még nem szilárdult meg annyira, hogy ütésálló legyen. Lágyforrasztás Keményforrasztás A csővégeket ütközésig a fittingbe toljuk, és szórólánggal egyenletesen felmelegítjük. Túl magas hőmérsékleten a folyósítószer elég, és a forraszanyag nem képes bevonni a felületet, hanem lecseppen. A keményforrasztásnál a helyes munkahőmérsékletet a sötétvörös izzáskor érjük el. A forraszanyagot szórólánggal megolvasztjuk, amíg a forrasztási rés be nem töltődik. Keményforrasztás Végül a kötési helyet nedves ruhával meg kell tisztítani, hogy a folyósítószer maradványait eltávolítsuk. Keményforrasz maradványok drótkefével is eltávolíthatók. Ivóvízszerelésnél a cső belső oldalán lévő folyósítószer maradványokat az egész vezetékrendszer átöblítésével lehet eltávolítani. Ezért szükséges, hogy a folyósítószer ivóvízszerelés esetén vízben oldható legyen. Folyósítószer maradványok eltávolítása 43

46 Feladatok 1. Nevezzen meg két oldható és két nem oldható kötést: Oldható: Nem oldható: Jelölje meg: a kapilláris hatás fellép.. hőmérőben a higanyszint felemelkedésénél a petróleumlámpánál a petróleumnak a kanócban való felszívódásakor a központi fűtésnél a forró víz magasabb emeletekre történő felszállásánál 5. Mekkora csőátmérőig kell az ivóvízszerelésnél lágyforrasztást alkalmazni? egészen mm-ig (beleértve) 6. Milyen jelölés kell legyen a kapillárisan forrasztható fittingeken? Jelölje be, hogy az alábbi forraszanyagok lágy- vagy keményforrasztáshoz valók: a fában a nedvességnek a gyökerektől a levelekig történő felhatolásánál. 3. Az alábbi mondatok közül kettő helyes Jelölje be azokat! Ag 145 CuP 279 lágy kemény lágyforrasztásnál a munkahőmérséklet alacsonyabb, mint az olvadáspont. lágyforrasztásnál a munkahőmérséklet alacsonyabb, mint keményforrasztásnál. keményforrasztásnál a forraszanyag olvadási tartománya alacsonyabb 450 C-nál keményforrasztásnál a munkahőmérséklet 450 C fölött van. 4. Ítélje meg, vajon az alábbi esetek közül hol kell kemény forrasztást alkalmazni: a gázkazánhoz vezető gázvezetéknél a zuhanyozó ivóvizes tárolójához csatlakozó melegvíz vezetéknél egy távfűtéses központi fűtés fűtési vezetékénél (előre menő hőmérséklet 110 C felett) olajvezeték az olajégőhöz folyékony gáz vezetékénél a tárolótartálytól az égőhöz zuhanyzóhoz vezető hidegvizes vezetéknél Ag Mely kijelentések helyesek? A rézcsövek forrasztáshoz használt lágyforrasz anyagok olvadási tartománya 250 C alatt van A 702 (S-Sn97Ag3) alkalmas melegvízvezeték szerelésére A 402 (S-Sn97Cu3) előnyösen használják gázvezetékek lágyforrasztásánál 9. Mely elemeket tartalmazhatják a rézcsőszereléshez használt forraszanyagok? Réz Foszfor Ezüst Ón Cink Lágyforrasz Keményforrasz 44

47 10. Jelölje be, milyen hatást fejt ki a folyósítószer: A fém gyorsan tisztítható A folyósítószer a forrasztási felület oxidmentességét biztosítja a forrasztás folyamata során A tisztított fémet oxidálja, és védőréteget képez A forraszanyag a tiszta fémet bevonja, a forrasztási résbe folyik, és kötésképzésben segít 11. Mely folyósítószerek használhatók kapilláris lágyforrasztásnál? Jelölje a helyes mondatokat: Az ivóvízszereléshez használt folyósítószerek cinkből és sósavból házilag egyszerűen előállíthatók DVGW jellel kell, hogy rendelkezzenek hideg vízben oldhatók kell, hogy legyenek 13. Melyik folyósítószert használjuk keményforrasztáshoz? Milyen forrasztóeszközöket használunk lágyforrasztáshoz? Írja fel a munkafolyamatok helyes sorrendjét tekercses csövek lágyforrasztásánál A : A forrasztási helyeket törlőruhával megtisztítani B: A csővégeket és a fittinget fémesre tisztítani C: A csővégeket kalibrálni D: Csak a csővégeket folyósítószerrel bekenni E: A forraszanyagot közvetlen lánghatás nélkül leolvasztani F: A csövet a fittingbe tolni és felmelegíteni G: A csövet belül és kívül sorjátlanítani 17. Mely anyagpárok keményforraszthatók folyósító szer nélkül? Réz vörösöntvény ezüsttartalmú forraszanyag kötésben Réz réz foszfortartalmú forraszanyag kötésben Réz vörösöntvény foszfortartalmú forraszanyag kötésben Réz réz ezüsttartalmú forraszanyag kötésben 18. Melyik kijelentés jellemzi a keményforrasztás és a lágyforrasztás közti lényeges különbséget? A lágy rézcsöveket keményforrasztásnál nem kell kalibrálni A keményforrasztásnál a forraszanyagot a felmelegített kötéshez helyezik, és semleges lánggal leolvasztják A csővégeket és a fittinget nem kell keményforrasztásnál fényesre tisztítani Keményforrasztásnál a forraszanyagot a felmelegített kötésihez helyezik, majd leolvasztják láng közvetlen hatása (elfordított égő mellett) nélkül 15. Milyen forrasztóeszközöket használunk keményforrasztáshoz?

48 3.9 Forrasztás fitting nélkül A fittinggel történő forrasztás mellett két olyan eset van, amelynek során fitting nélkül lehet forrasztani: Kézi gyártású tokos kötéseknél Elágazások kézi készítésénél (T-elágazás, ferde elágazás) Kézi gyártású kötéseknél az egyik csővéget speciális szerszámmal feltágítják, és így egy tokot állítanak elő. Az így elkészített tokos kötés lágy-és keményforrasztható. Kézzel készített elágazásoknál az alapvezeték csövön először egy lyukat fúrnak, majd egy speciális szerszámmal, vagy segédszerszámmal ezen a lyukon nyakat húznak. Ebbe a nyakba forrasztják be az elágazó csövet (csak keményforrasztás megengedett). Az elágazó cső átmérője kézi gyártású elágazásnál mindig kisebb kell legyen, mint az alapvezeték átmérője. Tokos kötés és nyakkihúzott elágazás nem minden szereléshez engedélyezett: Tokos kötés Kézi gyártású elágazásokat nem lehet lágyforasztani PB gáz és tüzelőolaj vezetékek szerelésénél a tokkészítés és manuálisan készített elágazások nem megengedettek Gázvezetékeknél manuálisan készített elágazások nem megengedettek A fittinggel történő forrasztásos kötéshez hasonlóan a tokos kötésre és a manuális elágazásokra is érvényesek az alábbiak: Az ivóvízszerelésnél keményforrasztás csak 28 mmnél nagyobb csőátmérőnél megengedett (lásd. 3.3 fejezetet). Ez érvényes a kézzel készített elágazásoknál is, mégpedig úgy, hogy a legkisebb előforduló elágazó csőátmérő is nagyobb kell, hogy legyen 28 mm-nél. Manuálisan készített elágazás (nyakkihúzás) 110 C fölött üzemelő szolár -és fűtőberendezéseknél lágyforrasztás nem alkalmazható (lásd. 3.3 fejezetet). Mindkét művelet pontos kivitelezést igényel, mindenekelőtt azért, hogy olyan forrasztási rés álljon elő, amely kapilláris hatást kelt, és ezzel a kapilláris forrasztást lehetővé teszi. 46

49 3.10 Tokkészítés A tok előállítása A tok előállításához úgynevezett expander szerszám szükséges, amelynél minden csőátmérőhöz tartozik egy illeszkedő méretű betét. A szükséges betolási mélység függ a cső külső átmérőjétől. Keményforrasztásnál a betolási mélység a cső falvastagságának háromszorosa, de legkevesebb 5 mm. Gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az optimális átlapolási hossz 42 mm átmérőig bezáróan 7 mm, azon felül pedig 10 mm. Lágyforrasztásnál a legkisebb betolási hosszt az alábbi táblázat adja meg. Ivóvízszerelésnél installációnál a csövek lágyító hőkezelése a tokkészítéshez 28 mm átmérőig bezáróan nem megengedett Expander és betétek Átmérő Betolási hossz (mm) Minimális betolási hossz, manuálisan készített tokos kötéseknél Betolási hossz A tokkészítés munkafázisai: 1. Szálcsövet a tágítás előtt lágyítani 2. Csővéget expanderrel kitágítani (a legkisebb betolási mélységre ügyelni) 3. Kötési helyet forrasztani 47

50 3.11 Elágazás kézi előállítása Fitting felhasználása nélkül kétféleképpen lehet előállítani csőelágazást: Speciális szerszámmal Kézi munkával, segédszerszám felhasználásával Speciális szerszámmal szűkebb forrasztási rés állítható el, mint kézi munkával. Mindkét megoldásnál ügyelni kell az alábbiakra: Manuálisan előállított elágazásokat nem szabad lágyforrasztani. Az elágazó cső legalább egy névleges mérettel kisebb kell, hogy legyen az alapcső méreténél. Speciális szerszámok: előfúró, nyakkihúzó és racsnis kulcs Gáz-, PB gáz- és olajvezetékeknél kézi gyártású elágazások nem megengedettek. A kihúzott nyak és az elágazó cső átfedése (betolási hossz) az elágazó cső falvastagságának legalább háromszorosa kell legyen. Ezt a betolási hosszt a keményforrasztás előtt az elágazó csövön jelölni kell, hogy elkerüljük, hogy az elágazó cső túl mély betolásával keresztmetszet csökkenést okozzunk az alapcsőben. A foszfortartalmú CuP 179 és CuP 279 keményforraszok réskitöltő tulajdonságaik alapján különösen alkalmasak fitting nélküli keményforrasztásra. Segédszerszámok: csőkihúzó, kalapács, peremező tüske s t 3 s A becsúszást akadályozó bütyök t Bütykös fogó a betolási hossz jelölésére A legkisebb betolási mélység fitting nélküli T elágazásnál Keresztmetszet csökkenés elágazó cső túl mély bedugásánál 48

51 Nyakkihúzás készítése speciális szerszámmal Nyakkihúzáshoz munkafázisai: Alkalmas fúróelőtéttel a nyakkihúzó méretéhez illeszkedő lyuk előállítása A szerszámmal való takarékosság és jobb eredmény elérése céljából a szerszámgyártók gyakran ajánlanak kenőanyagot. Ha ilyen anyagot alkalmazunk, az nem lehet zsírtartalmú. A nyakkihúzót a kifúrt lyukba helyezni és a harangot a lyuk mentén forgatni. Egy racsnis kulccsal a nyakkihúzót balra forgatni. Az utolsó lépésben kismértékű nyomást gyakorolni a cső irányába. 49

52 Nyakkihúzás kézi előállítással Amennyiben speciális szerszám nem áll rendelkezésre, a nyakkihúzást kézi úton is el lehet végezni. Ez azonban sok gyakorlatot kíván. d a s Az elkészítés menete: Az alapcsőben lyukat kell fúrni, és a lyuk peremét (amennyiben félkemény vagy kemény csőről van szó) kilágyítani (sötétvörös izzásig). A kihúzott perem magassága a leágazó cső falvastagságának legalább háromszorosa kell legyen, így a fúró átmérője: d b = d a (2 3s) = d a 6 s Ahol d a az elágazó cső külső átmérője d b d b = d a 6s Nyak elkészítese: Csőkihúzóval feltágítani és kalapáccsal valamint peremező tüskével nyakat húzni. A nyakkihúzást vagy expanderrel kalibrálni, vagy egy illesztő darabot (acéltüskét vagy egy hulladék csővéget) a kihúzott nyakba dugni és a nyakat peremező tüskével rákalapálni. Végül az illesztő darabot eltávolítani. A leágazó csövet beilleszteni. 50

53 3.12 Rézcsövek hegesztése Rézcsöveket hegesztéssel is össze lehet kötni. Hegesztési eljáráshoz legalább 1,5 mm névleges falvastagság javasolt. Tulajdonképpen főként nagy átmérőknél használatos. Miután 108 mm fölött már nincs kapilláris forrasztásos fitting, nagyobb átmérőknél a csöveket főleg hegesztéssel kötik. A réz hegesztése az acél hegesztési folyamatához hasonló, de összetettebb, mivel a réz a hőt jobban vezeti, mint az acél, továbbá, mert a réz egy meghatározott olvadásponttal rendelkezik, nem pedig olvadási tartománnyal, mint az acél. Ahhoz, hogy a hegesztési helyen a munkahőmérsékletet elérhessük, és tartani tudjuk, az acél hegesztéséhez képest nagyobb hőtranszport szükséges. Kisebb hőmennyiség esetén a szükséges munkahőmérséklet nem érhető el; túl nagy hőbevitel esetén azonban a hegesztési hely megolvad. A réz hegesztése ezért bizonyos gyakorlatot és tapasztalatot igényel. A hegesztést mindenekelőtt az acélon lehet megtanulni, gyakorolni, ezután a feltételek már adottak, hogy a réz hegesztésének különlegességeit figyelembe lehessen venni. A rézhegesztést általában különleges tanfolyamokon lehet elsajátítani. A réz hegesztésénél lényegében két eljárás jöhet szóba: lánghegesztés védőgázas hegesztés (MIG-vagy WIG-hegesztés) Acetilén-oxigén égővel történő lánghegesztésnél a hegesztendő anyagot szórtláng védi a levegő oxigénjétől. Elektromos ívfénnyel történő védőgázas hegesztésnél ez a védelem egy kiáramló védőgáz (inertgáz) révén következik be. E hegesztési eljárásnál vagy a WIGhegesztést (wolfram-inertgáz) vagy a MIG-hegesztést (fém (Metal)-inertgáz) alkalmaznak. MIG hegesztésnél az ívfény a leolvadó huzalelektróda és a hegesztendő anyag között ég, míg a WIG-hegesztésnél a wolfram elektróda nem olvad le, hanem a hegesztési adalékot kézzel vezetik be az olvadékzónába. A lánghegesztés és a WIG-hegesztés adalékanyagaként az SG-CuAg (99% réz, 1% ezüst) alkalmas, amelyet a DIN 1733 szabvány határoz meg. MIG-hegesztéshez a DIN 1733 szerinti SG-CuSn (99% réz, 1% ón) adalékanyag különösen jó. A hegesztéshez folyósítószer nem szükséges, lehet azonban folyósítószerként bórvegyület bázisú anyagot használni. (FH 21 vagy FH 30). A hegesztéses kötésnél a tompavarratot (I-varrat) használják. Ívek készítéséhez fittingek állnak rendelkezésre (hegesztőív), T-és ferde elágazásokat nyakkihúzással készítik. Hegesztéses kötéseket minden szerelésnél lehet alkalmazni, a cső legalább 1,5 mm-es falvastagsága mellett. Gázvezetékek és nagynyomású vezetékek hegesztését csak vizsgázott hegesztő (hegesztővizsga MSZ EN ISO szerint) végezheti. Rézcső hegesztése Tompavarrat (I-varrat) Hegesztőív rézből 51

54 3.13 Présidomos kötés A présidomos kötést lágy, félkemény és kemény csöveknél egyaránt lehet alkalmazni. Teljes fittingsorozat áll rendelkezésre ahhoz, hogy rézcsöveket kössünk össze 12-től 108 mm-ig terjedő átmérőtartományban. A présfittingek rézből vagy vörösöntvényből készülnek, csatlakozó idomként menetes végű présfittingeket kínálnak. A kereskedelemben különböző présfitting rendszereket kínálnak, amelyek kontúrjaik alakja szerint különböztethetők meg. Ivóvíz-és gázszerelésnél a présfittingeknek DVGW jellel kell rendelkezniük. Présfittingek választéka Préselésnél különösen fontos az, hogy a mindenkori gyártó szerelési útmutatásait figyelembe vegyük, és csak olyan présszerszámot használjunk, amelyet a gyártó engedélyez. A présszerszámokat működés és kopás szempontjából rendszeresen ellenőrizni kell. A présidomos kötés tulajdonságai: Hőálló Öregedésálló Ellenálló mechanikai terheléssel szemben Tartósan terhelhető 110 C hőmérsékletig és 16 bar nyomásig A rendszer B rendszer Alkalmazási területek: Ivóvízre (hideg és meleg) Fűtésre 110 C-ig Esővíz hasznosító rendszerekben Egyéb alkalmazási területekre (olaj-és gázvezeték szerelés, valamint fűtőés szolárberendezések, amelyeknél az előremenő hőmérséklet 110 C fölött van) a préskötéshez speciális tömítőelemek (gázhoz sárga, szolár rendszerekhez zöld tömítőgyűrű) állnak rendelkezésre. Ezeket a présfittingeket külön jelölik. Itt is mindig figyelni kell a gyártó előírásaira. 52 Kötési hely A rendszerű préselés után Kötési hely B rendszerű préselés után

55 A préselés munkafázisai A rézcsövet derékszögben levágni, belül és kívül sorjátlanítani. A sorjátlanítás különösen fontos, hogy elkerüljük a tömítőelem sérülését! A betolási mélységet jelölni, abból a célból, hogy ellenőrizzük, vajon a szerelés alatt a cső a fittingből nem csúszott-e ki. Ellenőrizni a tömítőelem megfelelő elhelyezkedését olaj és zsír nem használható. A fittinget és a csövet enyhe forgatással összetolni. A megfelelő préspofát kiválasztani, nyitni, merőlegesen a fitting hornyára helyezni, és a préselési folyamatot beindítani. A préselésnél nagyon nagy, több tonnányi erők lépnek fel óvatosan dolgozni! Csak engedélyezett présszerszámok használhatók! A préselt kötéseket jelölni. Így azonnal és egyértelműen ellenőrizhető, hogy a kötés már préselt vagy még nem. 53

56 3.14 Gyorscsatlakozós kötés A gyorscsatlakozós kötés alapvetően az oldhatatlan kötések közé tartozik, egyik típusa azonban a gyártó által megadott speciális kis szerszámmal többször is oldható, és többször újra felhasználható. Ütközés Tömítés Pozícionáló gyűrű Szorító gyűrű A kereskedelemben különböző rendszerek terjedtek el, amelyek azonban ugyanazon elvek szerint épülnek fel: a kötés tömítettségét egy tömítőelem szolgáltatja, és nemesacélból készült szorítógyűrű biztosítja a kötés húzószilárdságát. A gyorskötés további komponense a vezető, valamint pozícionáló gyűrű. Példa a gyorscsatlakozós idomra Gyorscsatlakozós idomok beszerezhetők a 12 és 54 mm külső átmérő tartományban. Felhasználhatók lágy, félkemény és kemény rézcsövekre. Lágy rézcsöveknél a támasztóhüvely használata a használt rendszertől függ. Egyes esetekben a gyártó ezt kötelezően előírja. Gyorscsatlakozós idomok választéka Alkalmazási területei: Ivóvíz (hideg és meleg) Fűtés 110 C-ig Esővíz hasznosítás Ivóvízszerelésnél Németországban csak a DVGW által bevizsgált gyorskötő fittingek használhatók. Gyorscsatlakozós idomok választéka 54

57 A szerelés menete A rézcsövet derékszögben levágni, belül és kívül sorjátlanítani, a lágy csövet kalibrálni. A sorjátlanítás különösen fontos, hogy a tömítőelem sérülését elkerüljük. A fitting belsejének tisztaságát ellenőrizni, a tömítőelem megfelelő ellenőrzését elvégezni (szemrevételezés!) Betolási mélységet jelölni. Így biztosítani lehet, hogy a csövet ütközésig betoltuk. A fittinget illetve a csövet enyhe forgatással összetolni olaj vagy kenőanyag nem használható. Az utólagos oldás speciális szerszámmal lehetséges, amelyet a gyártó határoz meg. Példa egy gyorscsatlakozós kötés utólagos oldására Példa egy gyorscsatlakozós kötés utólagos oldására 55

58 3.15 Roppantógyűrűs kötés A roppantógyűrűs idom idomtestből, fémes roppantógyűrűből és szorítócsavarból áll. Az összekötendő rézcsövet ütközésig az idomtestbe kell tolni és a szorítócsavarral először kézzel, majd azután hétköznapi szerszámmal meg kell húzni. Ezáltal a roppantógyűrű alakváltozása révén fémes tömítésű kötést hoz létre a cső és a fitting között. Roppantógyűrű Ütközés Tulajdonságok Fémesen tömít Magas hőmérsékletnek is ellenáll, mivel a kötés teljes egészében fémből áll Öregedésálló Terhelhető Oldható Újra felhasználható (a roppantógyűrűt ki kell cserélni) Szorítócsavar Idomtest Roppantógyűrűs kötés keresztmetszeti ábrázolása A roppantógyűrűs kötés az installációs technika valamennyi felhasználási területén alkalmazható: Ivóvíz (hideg-és melegvíz) Esővíz hasznosító berendezések Fűtés Gáz- és PB gázszerelés Fűtőolaj szerelés Sűrített levegő Szolártechnika Ivóvíz- és gázszerelés esetén a szorítógyűrűs kötéseknek DVGW vizsgálati jellel kell rendelkezniük. Lágy rézcsövek esetén támasztóhüvelyt kell alkalmazni. Ezen kívül vannak olyan esetek, amelyeknél támasztóhüvely használatát írják elő. Ezen esetekben mindig a gyártó adatait kell figyelembe venni. Roppantógyűrűs kötések választéka 56

59 Roppantógyűrűs kötés elkészítésének menete A csövet csővágóval vagy fűrésszel derékszögben levágni. A sorját és a forgácsot kívül és belül gondosan eltávolítani. A csövet az előkészített roppantógyűrűs kötésbe tolni. Az anyacsavart kézzel meghúzni. Villáskulccsal a csavaranyát a gyártó előírása szerint szorosra húzni. Szerelés támasztóhüvellyel A támasztóhüvelyt a csőbe tolni és a roppantógyűrűs kötést a korábbiakban leírtak szerint meghúzni. Szerelés redukciós gyűrűvel Az alkatrészeket megfelelő sorrendben összerakni. A roppantógyűrűs kötést a korábbiakban leírtak szerint meghúzni. 57

60 3.16 Menetes kötések (forrasztottvég csatlakozással) Menetes kötéseket leggyakrabban csaptelepek és berendezések igényelnek. A kötés két típusa létezik: Laposan tömítő csavarkötés Kónuszosan tömítő csavarkötés Lapos csavarkötéseknél egy tömítőgyűrű szükséges. Kónuszosan tömítő csavarkötések fémesen tömítenek. Laposan tömítő csavarkötés Kónuszosan tömítő csavarkötés Csavarkötések választéka: elöl balra egy kónuszosan tömítő és középen egy laposan tömítő csavarkötés 58

61 3.17 Karimás kötés Karimás kötéseket különösen nagyobb csőátmérőknél alkalmazzák. Számos csaptelep, szivattyú és kazán esetében találunk karimás kötést. Három különböző karimás kötést különböztetünk meg: Karimás kötés vörösöntvényből készült forraszkarimával Karimás kötés előhegesztett rézperemmel és szabad karimával Karimás kötés sima forrasztott vörösöntvény peremmel és szabad karimával Karimás kötés vörösöntvényből készült forraszkarimával Karimás kötés sima forrasztott vörösöntvény peremmel és szabad karimával Karimás kötés előhegesztett rézperemmel és szabad karimával 59

62 Feladatok 19. A következő állítások közül melyik a helyes? Keményforrasztani lehet fittinggel és fitting nélkül is Lágyforrasztani lehet fittinggel és fitting nélkül is Keményforrasztani csak fittinggel lehet 20. Ön egy fűtési rendszert szerel félkemény rézcsővel (előremenő hőmérséklet 110 C alatt). Sajnos a fitting elfogyott. Milyen kötéseket tud fitting nélkül előállítani lágyforrasztásal? Semmilyen kötést Tokos kötést elágazást 21. Az alábbi mondatok közül melyik a helyes? Gázszerelésnél elágazást manuálisan kell előállítani Elágazást gázszerelésnél csak fittinggel lehet készíteni 22. Melyik szó jelöli az expander funkcióját tokos kötés készítésénél? Menetvágás Tágítás Szűkítés 23. Egy 28 mm külső átmérőjű rézcsőből elágazást kell készíteni fitting nélkül, nyakkihúzással. Milyen átmérőjű lehet a csatlakozó cső? 28 mm 22 mm 18 mm 35 mm 24. Milyen magas kell legyen legalább egy elágazás készítésénél a kiperemezett szegély? 2 mm legalább 5 mm 2 x 5 mm A csatlakozó cső falvastagságának háromszorosa 25. Egy elágazás fitting nélküli manuális készítésénél szükséges, hogy. A csatlakozó cső kisebb keresztmetszetű legyen, mint az alapcső A csatlakozó csőbe egy lyukat fúrjanak A betolási mélységet jelöljék 26. Egy 42 x 1,5 mm méretű rézcsőből kézi elágazás készül 22 x 1 mm méretre. Legfeljebb milyen méretű lyukat szabad az alapcsőbe fúrni? 22 mm 16 mm 12 mm 27. Mely szerszámokat használják nyakkihúzással készült kötésnél? Nyakkihúzó Kalibráló tüske Csőfogó Peremező tüske és kalapács Csészefogó Elektromos-ellenállás forrasztó Acetilén oxigén égő Racsnis kulcs 60

63 28. Milyen falvastagság fölött lehet rézcsöveket hegeszteni?... mm-től 29. Réz hegesztéséhez láng vagy védőgázas hegesztést használnak. Milyen szerepet játszik a védőgáz? Védőgázt tűzvédelmi célból használnak Védi a hegesztési helyet az oxigén hatásától. 30. Melyek a rézhegesztés különlegességei az acéllal összehasonlítva? A réz magasabb vezetőképessége nagyobb hőigényt jelent A réz nem rendelkezik olvadási tartománnyal, hanem egy olvadáspontja van, ezért az olvadék hőmérsékletének tartása sok gyakorlatot igényel 31. Milyen jelöléssel kell rendelkeznie egy présidomnak gáz és vízszerelésnél? TÜV jelöléssel DVGW jelöléssel DIN jelöléssel 32. Egy fűtésrendszert (előremenő hőmérséklet 110 C fölött) kell présidomos kötéssel szerelni. Mire kell figyelni? A présfittingnek rendelkeznie kell GS jelöléssel 33. Miért szükséges megjelölni présidomos kötésnél a betolási mélységet? Melyek a gyorscsatlakozó kötés alkalmazási területei? Ivóvíz (hideg) Földgáz és PB gáz Fűtés 110 C-ig Ivóvíz (meleg) Fűtőolaj Esővíz felhasználás 35. Milyen fogalmak jellemzik a roppantógyűrűs kötést? Oldhatatlan kötés Fémesen tömít Oldható kötés Tömítése különleges műanyagból van 36. Melyik két tömítési formát különböztetjük meg menetes kötéseknél? A présfittinghez erre a hőmérsékletre a gyártó engedélye szükséges. A gyártó adatait figyelembe kell venni 61

64

65 Szereléstechnika 4.1 Bevezetés A Z-mérték módszer A csővezetékek hőszigetelése Hidegvizes vezetékeknél fellépő vízpára lecsapódás Rögzítés Hőtágulás A hőtágulás kiegyenlítése A hőtágulás kiegyenlítésének szakszerű számítása Réz és acél kombinációja ivóvizes rendszerekben Réz és acél összeépítése fűtési rendszerekben Rézcsövek alkalmazása a szolártechnikában...80

66 4.1 Bevezetés Az eddigi fejezetekben megtanultuk, hogy a rézcsövek nagyon sokoldalúan használhatók fel. A rézcsövek a szereléstechnikában nagy múlttal rendelkeznek és a szakszerűen szerelt rendszer bizonyítottan hosszú élettartamú. A szakszerű szerelés néhány feltételtől függ: Minőségileg kifogástalan anyag felhasználása Szakismeret Gondos kivitelezés A kötéstechnikánál bemutattuk, hogy a különböző alkalmazási területeken egyedi előírások léteznek. Például az ivóvízszerelésnél 28 mm-ig (bezáróan) nem szabad keményforrasztást alkalmazni. Az szereléstechnika egészére nagyszámú előírás és törvény érvényes, amelyek nem mind ismeretesek az alapképzésből, ezeket a szakember élete során fokozatosan tanulja, illetve tapasztal meg. Csatlakozó vezeték Vezetékszakaszok megnevezése Az alábbi vezetékszakaszokat különböztetjük meg: Elosztó vezetékek Felszálló vezetékek Padlóban vezetett elosztó vezetékek Egyedi csatlakozó vezetékek Padlóban vezetett elosztó vezeték Fektetési módok Vakolat feletti fektetés Vakolat alatti fektetés a falban Falsík előtti szerelés Fektetés a padlóban Fektetés a föld alatt A rézcsövek vakolat feletti fektetését az jellemzi, hogy a csővezetékek a munka lezárása után láthatók maradnak. A vakolat alatti fektetésnél a falban a csővezetékeket teljesen bevakolják, csak ritkán fordul elő. Manapság túlnyomórész a falsík előtti installációt választják, amelynél a vezetékeket egy falszerkezet mögött (például egy gipszkartonlap mögött) rejtve fektetik. A padlóban történő fektetésnél megkülönböztetünk esztrichben (padlófűtés) és esztrich alatt történő fektetést. Az utóbbinál a csöveket az esztrich alatt található hőés hangszigetelő rétegben helyezzük el (ivóviz- vagy fűtésszerelésnél). A föld alatti vezetékszerelés például gáz-és folyékonygáz vezetékeknél épületen kívüli szabad területen lehetséges. Felszálló vezeték Vezetékszakaszok megnevezése Elosztó vezeték (alapvezeték) 64

67 4.2 Z-Méret-módszer Építkezések helyszínén csakúgy, mint a csővezetékek előregyártásánál gyakran a csőközépvonal távolságát adják meg (pl. a terveken vagy skiccelve a helyszínen). Egy csődarab pontos méretre vágásához azonban a fittingek hosszát és a betolási mélységet is figyelembe kell venni. Erre a célra, mint egyszerű eljárás, a Z-méret jól módszer bevált. A középvonalak távolságából (M) levonandó a fittingek úgynevezett Z-mérete, és így adódik a vágási hossz. A Z-méretet a mindenkori fittinggyártók a műszaki leírásokban feltüntetik. L = M Z - Z a Z a Z Vágási hossz: L Középvonalak távolsága: M Példa Az ábrán bemutatott részleten legyen adott a középvonalak távolságára M = 3,75 m. Mindkét fittingre a Z-méretet a táblázatból vesszük. Ív: Z = 42 mm T idom: Z a = 13 mm Z méret módszer Az L vágási hossz számítása: L = M Z Z a = = 3695 mm A cső pontos vágási hossza 3695 mm. Z méret az ív és T idom (szűkített) példáján Z méret (mm) Ív T idom (szűkített) Z 42 - Za - 13 Zb - 19 Zc - 18 Z módszer (példa) 65

68 4.3 Csővezetékek hőszigetelése Az energiatakarékosság előírás és ésszerű is egyben! A hőenergia egyrészt korlátozottan áll rendelkezésre, másrészt ára az utóbbi években folyamatosan növekszik. Ésszerű ezért, hogy a melegvizet vezető csöveket hőszigeteléssel lássuk el, és ezzel a hőveszteséget a lehető legalacsonyabb szinten tartsuk. A törvényeknek és előírásoknak köszönhetően azonban, még az is aki erre nem figyelne, és energiapazarló lenne, kötelezve van arra, hogy a melegvizes vezetékeit szigetelje. A szükséges szigetelési mértéket fűtési vezetékeknél, melegvízvezetékeknél és cirkulációs vezetékeknél a vonatkozó rendelet tartalmazza. Amennyiben melegvíz vezetékeknél a hőveszteséget csökkenteni kell, a szerelő szakember két módszert választhat: Hőszigetelt rézcsövek 1. Szigetelés utólagos felhelyezése (az előírások és a hőszigetelő anyag tulajdonságainak ismerete szükséges). A felelősséget a szerelő viseli. 2. Gyárilag előre hőszigetelt cső alkalmazása. A megfelelő szigetelési értékért a felelősség a gyártót terheli. A kötési helyekhez (ívek, elágazások) vannak egyszerűen szerelhető szigetelő idomok. Szerelvényekhez is léteznek speciális hőszigetelő héjak. Különösen fontos a gondos hőszigetelés a falátvezetésnél. Ha itt a hőszigetelés hiányzik, és ha a rézcső közvetlenül érintkezik a fallal vagy a födémmel, nagy energiaveszteséggel járó, úgynevezett hőhíd keletkezik. A következő példa mutatja a melegvizes csővezetékeknél a hőszigetelés jelentőségét. Legyen egy épületben 22 x 1 mm méretű melegvízvezeték és egy 15 x 1 mm méretű cirkulációs vezeték. A vízhőmérsékletet a csővezetékekben kb. 55 C-on tartják. Mindkét vezeték 5 m hosszan fut a pincében a hőtárolóból kiindulva, és 5 m-t halad a szerelőaknában. A környezeti hőmérséklet 15 C. Amennyiben a törvényesen előírt hőszigeteléssel ellátott cső helyett hőszigetelés nélküli csövet fektetünk, évente kb. 500 liter többlet fűtőolajat kell elégetni, csak azért, hogy ezt a fölösleges hőveszteséget kiegyenlítsük. Szigetelő idom levágása és felvitele Gyárilag hőszigetelt csövek kis helyigényükkel jelentenek előnyt. Ez abból adódik, hogy a gyárilag előreszigetelt csövek szigetelőanyagának hővezető képessége kisebb, mint a kereskedelemben kapható szigetelőanyagoké, amelyeket kézzel a fényes rézcsőre húznak rá, ezért a gyári hőszigetelés vékonyabb. Utólagosan szigetelt cső Gyárilag szigetelt cső Mindkét cső azonos hőszigetelő tulajdonsággal rendelkezik. A jobb anyagtulajdonságok miatt a gyárilag hőszigetelt cső kisebb szigetelő réteg vastagságú. Meleg médiumokat szállító csővezetékeket hőszigetelik. A hőszigetelés törvényesen előírt és ésszerű dolog. 66

69 4.4 Páraképződés (kondenzáció) hidegvíz vezetékeknél Hidegvizes vezetékeknél is használnak műanyag bevonatos rézcsöveket. Ez a műanyag bevonat azonban nem a hőszigetelést szolgálja, hanem az alábbiakat: 1. a páraképződés elkerülése, 2. a csövek védelme olyan falon kívüli szerelés esetén, ahol a vezetéket agresszív közegben (pl. akkumulátor térben vagy istállóban) vezetik, 3. a csövek védelme vakolat alatti szerelés esetén, ha a vakolat agresszív adalékanyagokat tartalmaz 4. talajban való fektetés esetén csővezeték védelme a korróziótól és a mechanikai sérülésektől. A páraképződés a nem bevont hidegvíz vezetékeknél akkor lép fel, ha a hidegvíz vezeték hidegebb, mint a környezeti levegő hőmérséklete (és a levegő magasabb légnedvesség tartalmú). Műanyagbevonatos rézcsövek A levegőben lévő vízgőz kicsapódik a hideg csőfelületen, és a lecsöppenő víz károsíthatja az építőanyagokat. Az ivóvíz védelme a felmelegedés ellen A csövek szigetelése a hidegvíz vezetékeknél is fontos, és ez nemcsak a páraképződés ellen jó, hanem az ivóvíz felmelegedésének elkerülésére is szolgál, vagyis annak a megakadályozására, hogy a hidegvíz ne váljék langyossá (baktériumok szaporodásának ez kedvez!). A legfontosabb intézkedés arra, hogy megvédjük az ivóvizet a felmelegedéstől az, hogy elegendő távolságot tartunk a hőforrásoktól (pl. kémények, fűtőtestek vagy meleg csővezetékek). Hagyományos szerelési szabály az, hogy vízvezetékeket nem vezetünk gázvezetékek felett. E szabály háttere éppen a páraképződés. Elképzelhető, hogy a lecsöppenő kondenzvíz a fekete vagy horganyzott acél gázvezetéken évek alatt korrózióhoz vezethet. A gázvezetékeknél mindenféle károsodás kizárása céljából ez a szabály mai is érvényes, bár ez az eset szakszerű kivitelezés esetén nem fordul elő. 67

70 4.5 A csövek rögzítése A csővezetékeket csőbilincsekkel rögzítik. Csőbilincseket különböző anyagokból készítenek. Acélbilincsek szigetelő betéttel Manapság rögzítésre csaknem kizárólag hangszigetelő betéttel ellátott acélbilincset használnak. Ezeket sima, műanyagbevonatos és szigetelt rézcsöveknél egyaránt lehet alkalmazni. Műanyagrögzítések Műanyagból is készülnek csőbilincsek, amelyekbe a rézcsöveket csak be kell pattintani. Ezeket falon kívüli szerelésnél, látható helyeken alkalmazzák. De felhasználhatók akkor is, ha hangszigetelésre nincs különösebb követelmény. Hangszigetelés A hangszigetelésre minden rögzítési ponton különös figyelmet kell fordítani: A szilárd testek, tehát a csővezetékek is a hangrezgéseket hosszú távon, csaknem csillapítás nélkül vezetik. Ezek tulajdonképpen nem hallhatók. A rezgést csak akkor halljuk, ha a hang a falra vagy a mennyezetre vivődik át és szétterjed például a szomszédos szobában vagy lakásban. E hangátvitel megakadályozására kissé rugalmas csillapító anyagot használnak. A szerelvényeket is hangszigeteléssel rögzítik. Minden rögzítési ponton a csővezetékeket hangcsillapító betéttel kell az épülettesttől leválasztani. A csővezetékek és az épülettest közvetlen érintkezését mindenképpen el kell kerülni. A gáz és vízvezetékeket sem más vezetékekhez, sem pedig más vezetékek tartójaként felhasználni nem szabad. Vízvezetésre szolgáló csővezetékekre a mellékelt táblázatban bemutatott rögzítési távolságok érvényesek. Rézcsövek rögzítése: egyértelmően felismerhetők a rögzítő bilincsek, amelyek hangszigetelő betéttel vannak ellátva. Külső átmérő (mm) Rögzítési távolság (m) 12,0 1,25 15,0 1,25 18,0 1,50 22,0 2,0 28,0 2,25 35,0 2,75 42,0 3,0 54,0 3,50 64,0 4,0 76,1 4,25 88,9 4,75 108,0 5,0 133,0 5,0 159,0 5,0 Irányértékek vízvezeték céljára szolgáló rézcsövek rögzítési távolságára 68

71 Rögzített pontok és csúszóvezetés Ha egy cső egy helyen szilárdan rögzített és nem eltolható, rögzített pontról (vagy fixpontról) beszélünk. E helyeken különleges rögzítőpont bilincseket használnak. A rögzítőpont bilincsek mellett a falhoz erősített szerelvények, fűtőtestek és bojlerek is rögzített pontként hatnak. Ha egy cső tengelye mentén eltolható, csúszó vezetésről beszélünk. A rögzített pontokat és a csúszó vezetést az alábbi szimbólumokkal ábrázoljuk: Rögzített pont A falhoz erősített szerelvények, fűtőtestek és bojler rögzítő pontként szolgálnak. Csúszó vezetés A fali és mennyezeti átvezetéseket a gyakorlatban nem mindig korrekt módon végzik el, jóllehet erre egyszerű, szakszerű megoldások vannak. Több szempontot kell e helyen figyelembe venni: Alapvető jelentőségű mindig a hangvédelem. A hanghíd megakadályozásához ki kell zárni a csupasz csővezeték és az épülettest közvetlen érintkezését. Meleg vezetékeknél ezen kívül a hőhidat is meg kell akadályozni. A csővezetéket minden esetben szigetelőanyaggal kell borítani. A kivitelezésnél ügyelni kell arra, hogy a fal és mennyezet átvezetéseket utólagosan vakolni kell. A szigetelőköpenyt tehát úgy kell vezetni, hogy a vakolás révén se keletkezhessen hang vagy hőhíd. Ebből kifolyólag a fal és mennyezeti átvezetések gyakran védőhüvelyben történnek. Különleges gondosság szükséges, ha a fal- és mennyezet átvezetéseknél tűzvédelmi előírásokat is be kell tartani. Ezeket az átvezetéseket különlegesen jól kell szigetelni. Semmilyen rés vagy fuga nem maradhat nyitott, azért, hogy tűzesetnél a különlegesen veszélyes füstátvitelt el lehessen kerülni. 69

72 4.6 Hőtágulás Valamennyi anyaghoz hasonlóan a réz is tágul felmelegedéskor. A meleg cső hossza A hideg cső hossza Melegvíz vezetékek szakszerű szerelésénél (meleg ivóvíz, fűtő- és cirkulációs vezetékek) figyelembe kell venni a csővezeték hőtágulását. A hőtágulás okozta hosszváltozás függ a cső hosszától és a hőmérsékletkülönbségtől, nem függ azonban a cső átmérőjétől! Egy méter rézcső 100 C hőmérsékletnövekedésnél 1,7 mm hosszváltozást szenved, 50 C-nál ennek a felét (0,85 mm), stb. A hosszváltozást az α hőtágulási együttható írja le: α (réz) = 0,017 mm / (mk). A hosszváltozást táblázatokból vagy diagrammokból lehet venni. Példa: Egy ivóvízvezeték a pincétől a 4. emeletig fut fel. A vezeték hossza 12 m. Az ivóvíz hőmérsékletét 60 C-ra korlátozták. Üzembehelyezésnél a vezeték 20 C-ról (környezeti hőmérséklet a szerelés alatt) 60 C-ra melegedett, tehát 40 Kelvin-nel. A diagrammban a 12 m csőhossztól haladunk a 40 K hőmérsékletkülönbséghez tartozó egyeneshez, és leolvassuk a hosszváltozást: 8 mm. Az alábbiakban bemutatjuk azt, hogyan egyenlíthetjük ki a szakszerű szereléssel ezt a megnyúlást. A táblázat különböző anyagok hőtágulási együtthatóját mutatja be. Minél nagyobb a hőtágulási együttható, annál nagyobb a hőtágulás. Látható, hogy a műanyagok lényegesen nagyobb hőtágulással rendelkeznek, mint a fémek. Különösen kritikus a hőtágulás az összetett (különböző anyagokból álló) anyagoknál, miután ezekben az esetekben az anyagok különböző mértékben tágulnak, ami az összetett anyagban feszültségekhez vezet. A hőtágulás okozta l hosszváltozás független a csőátmérőtől Δl hosszváltozás (mm) Anyag Példa A cső hossza (m) Diagramm rézcsövek hosszváltozásának bemutatására. A hőmérsékletemelkedés (hőmérsékletkülönbség) mindig az üzemi maximális hőmérséklet és a környezeti hőmérséklet különbsége Hőtágulási együttható, mm/(m.k) Réz 1,7 Acél 1,5 Alumínium 2,38 Polietilén (PE-HD és PE-LD) 20,0 Térhálósított polietilén (PE-X) 18,0 Polivinilklorid (PVC) 8-10 Hőtágulási együtthatók összehasonlítása különböző anyagoknál Meleg csővezetékeknél a csővezetékek hőtágulását figyelembe kell venni. A hőtágulás a csőátmérőtől független, és csak a csőhossztól és a hőmérsékletkülönbségtől függ Δl ΔT hőmérsékletkülönbség (K) 70

73 4.7 A hőtágulás kiegyenlítése Szakszerű szerelés esetén a hőtágulás folyamatosan, meghatározott irányban kerül elvezetésre. Amennyiben a csőnek nincs lehetősége a hőtágulásra, a fellépő feszültség eredményeként a csőben, a fittingben vagy a kötési helyeken repedések keletkezhetnek. A hőtágulás kézbentartása érdekében tudatosan rögzített pontokat és csúszó megvezetéseket alkalmaznak. A hőtágulás kiegyenlítésére a következő megállapítás érvényes: A csövet szilárdan tartó két rögzített pont között mindig kell, hogy legyen hőtágulási lehetőség. Nyúlási lehetőség irányváltozásnál ( a szükséges A bilincstávolságra figyelni kell). A hőtágulás kézbentartásának legfontosabb eszköze a jó csővezetés. Ehhez kihasználják az irányváltozások és elágazások tágulásfelvevő képességét. Rövidebb vezető szakaszoknál a szükséges tágulási lehetőséget legtöbbször ésszerű csövezetéssel és a csőbilincsek helyes elrendezésével biztosítani lehet. Hosszabb vezető szakaszok esetén gyakran különleges tágulási elemeket (tágulási ív vagy kompenzátor) építenek be. Irányváltozás A hőtágulást az irányváltozás képes felvenni. Ekkor arra kell ügyelni, hogy a rögzítési pontok az irányváltozástól megfelelő távolságra legyenek. A rögzítési pontok szükséges távolságát az irányváltozástól vagy elágazástól számítani lehet. Ez a következő fejezetben kerül bemutatásra. Nyúlási lehetőség elágazásnál (a szükséges A bilincstávolságra figyelni kell). A gyakorlatban mindkét tágulási lehetőség együttesen fellép. Elágazás A tágulási lehetőséget elágazásnál az ábra mutatja be. Itt ugyancsak a rögzítési helyek közötti elegendő távolságra kell ügyelni. A hibásan elhelyezett bilincs a hőtágulás következtében a falból kiszakadt. A forrasztási helyek is elengedhetnek, vagy a cső illetve fitting felrepedhet. 71

74 U kompenzátor U kompenzátort használnak hosszú, egyenes vezetékszakaszoknál, amennyiben nagyobb hosszváltozást kell kiegyenlíteni. Vannak előgyártott ívek, de saját magunk is készíthetünk ilyent. Az U kompenzátort mindenképpen számítani kell. Erről a következő fejezetben lesz szó. Axiális kompenzátorok A hosszú, egyenes felszálló vezetékek, vagy fűtőkészülékek csöveinek tágulását fel tudják venni a kis helyigényű axiális kompenzátorok (kompenzátor = kiegyenlítő). Különböző felépítésű kompenzátorok vannak, mint például a fémbetétes vagy tömítőhüvelyes kompenzátorok. A beépítendő kompenzátorok számát a gyártó adatainak ismeretében lehet meghatározni. A gyártók megadják, milyen hosszváltozást képes a kompenzátor kiegyenlíteni. Figyelembe kell venni a gyártó beépítési előírásait is. A kompenzátorok idővel elhasználódhatnak, ezért úgy kell azokat beépíteni, hogy a cseréhez hozzáférhetőek legyenek. U kompenzátor: baloldalt egy előgyártott és jobboldalt egy saját készítésű látható. A tágulás felvétele vakolat alatti szerelésnél A vakolat alatti szerelésnél arra kell vigyázni, hogy a nyúlási helyek ne legyenek rögzített módon bevakolva. A vakolat alatt a tágulási lehetőséget rugalmas anyaggal történő kipárnázással lehet biztosítani. A támasztópárna elvét az esztrichben fektetett vezeték hőtágulásánál is lehet alkalmazni. Ez esetben a csövek műanyag köpenye egy bizonyos nyúlást képes felvenni. Hosszabb, egyenes csővezeték szakaszoknál 5 m-nél hosszabb - az íveket külső oldalukon támasztópárnával látják el. Fémbetétes axiális kompenzátor (bordáscső kompenzátornak is nevezik) Az alapvezetékeknél gyakoriak az irányváltozások és az elágazások. Ezek a közbenső csőszakaszok tágulását felveszik. Hosszú, egyenes csővezeték szakaszoknál (pl. felszálló vezetékeknél) U vagy axiális kompenzátorokat használnak a hőtágulás felvételére. A rögzítéseknél mindig megfelelő távolságot kell tartani az irányváltozásoktól, illetve az elágazástól. A vakolat alatt fektetett, meleg csővezetékek kipárnázása. A kipárnázás A hossza a csőtágulás mértékétől függ.. 72

75 Az ábra azt mutatja, ahogyan a hőtágulást a padlóban vezetett alapvezeték felveszi. Az ábra példát mutat a helyes rögzítésre melegvizes felszálló vezetékeknél. Magasabb házaknál a gyakorlatban 4-5 emeletenként egy kompenzátort építenek be. A hőtágulás kiegyenlítése alapvezetéknél Fix pont U kompenzátor Fix pont A hőtágulás kiegyenlítése felszálló vezetékeknél 73

76 4.8 A nyúláskiegyenlítés szakszerű méretezése Az a legkisebb A távolság, amelyre egy rögzítési ponttól az irányváltozásig tart, függ a cső hosszváltozásától és a cső átmérőjétől. Vastag csöveknél nagyobb távolság adódik, mint a vékonyaknál. Példa Az ábrán egy fűtési vezeték látható (külső átmérő 22 mm). Az l csőhossz legyen 5 m. A maximális munkahőmérséklet 75 C, a környezeti hőmérséklet a szerelés alatt 15 C. 1. A hosszváltozás meghatározása: A 4.6 pontban bemutatott diagrammon leolvashatjuk az 5 m hosszúság, és a 75 C 15 C = 60 K hőmérsékletkülönbség által meghatározott l =6,5 mm hosszváltozást. Példa az A csőbilincstávolság meghatározására. 2. Az A távolság méretezése: Tekintsük a túloldalon lévő ábrát és táblázatot ( A szárhossz) a cső külső átmérő sorban a 22 mmnél. Mivel a hosszváltozás több, mint 5 mm, a 10 mm-ig oszlopot kell alkalmazni. Így a legkisebb szárhossz értéke 910 mm. A rögzítés tehát az ívtől A = 910 mm- re kell, hogy legyen. A U kompenzátor méretezése a cső hosszváltozásától és a csőátmérőtől függ. Saját készítésű U kompenzátort az R érték határozza meg, amelyet a túloldalon lévő ábra és táblázat mutat be. Példa Az alábbi ábra egy meleg ivóvizes, négy szintre menő felszálló vezetéket ábrázol (külső átmérő 35 mm). A fix pontok távolsága 10 m. A maximális üzemi hőmérséklet 60 C, a környezeti hőmérséklet a szerelés alatt 20 C. Fix pont 1. A hosszváltozás meghatározása: A 4.6 pontban megadott diagrammban leolvashatjuk a 10 m hosszhoz és a 60 C 20 C = 40 K-hez tartozó l=7 mm hosszváltozást. U kompenzátor 2. Az U kompenzátor méretezése: A túloldali táblázatban ( R értékének meghatározása) a 35 mm-es cső külső átmérőnél olvassuk le az R értékét a 12 mm-es oszlopban, amely R = 333 mm - nek adódik. A készítendő U kompenzátort az alábbi ábra mutatja be. Fix pont Példa az U kompenzátor R jellemzőjének számítására 74

77 Az A szárhossz a d a csőméret és a l tágulás függvényében Cső külső átmérő d a (mm) A cső Δl hőtágulása (mm) 5 mm 10 mm 15 mm 20 mm Minimális A szárhossz (mm) , , A táguláskiegyenlítés R értéke a csőátmérő és a l tágulás függvényében Cső külső átmérő d a (mm) A cső l hőtágulása (mm) Az U kompenzátor jellemző R hossza (mm) , ,

78 4.9 Réz és acél kombinációja ivóvizes rendszerekben Előfordul, hogy a rézcső horganyzott acélcsővel vagy acélból készült vízmelegítővel kerül összeépítésre. Ebben az esetben különleges előírásokat kell betartani, amelyekkel az acél károsodását elkerüljük. A következő folyásszabályt kell figyelembe venni: A réz a víz folyásirányában csak az acél után szerelhető. Réz A kivitelező szakember számára különösen fontos, hogy a folyásszabályt betartsa. Amennyiben a folyásszabályt nem tartják be, és az acél alkatrészekben károsodás lép fel, a kivitelező cégé a felelősség, akkor is, ha a kár valójában egyéb okokból keletkezett. Az egyéb okok meglétét bizonyítani kellene, amely különösen nehéz és költséges eljárás. Minden esetben bosszúságot okoz a probléma rendezése a vevővel, a bírósággal és a biztosítóval. Acél Helyes: a réz a víz folyásiránya szerint az acél után Horganyzott acélból készült ivóvíz vezetékekkel elsősorban régi épületek felújításánál lehet találkozni. Itt különösen be kell tartani a javításoknál, bővítéseknél, részleges szanálásnál a folyásszabályt. Új épületeknél ez a helyzet általában nem lép fel, mert célszerűen az egész vezetékrendszert rézcsőből szerelik. Réz és rozsdamentes acél kombinációja Réz és rozsdamentes acél (nemesacél) kombinációja bármilyen folyásszabály betartása nélkül lehetséges. Ha ivóvízszerelésnél az acél és a réz helytelen sorrendben kombinálódik, nem segít egy elválasztó elem (pl. műanyag vagy vörösöntvény) beépítése sem. A folyásszabályt mindig be kell tartani. Acél Réz Helytelen: az acél a víz folyásiránya szerint a réz után 76

79 Acélból nagyon sok ivóvíz-melegítő és ivóvíztároló készül, és szakszerű szerelés esetén problémamentesen kapcsolható össze rézcsőből készült hálózatokkal. Ennek során az alábbi eseteket kell figyelembe venni. Melegvíz vezeték A cirkulációs vezeték nélküli és cirkulációs vezetékkel rendelkező rendszerek különbözőek. (A cirkulációs vezetékben egy pumpa a felmelegített vizet megforgatja, és ezzel a fogyasztó vízvételkor azonnal meleg vizet nyer.) A cirkulációs vezeték nélküli rendszerben a folyásszabály egyszerűen betartható, amennyiben a tárolóhoz történő csatlakozást acélból készítették. Acélból készült ivóvíz-melegítő Cirkulációs vezetékkel rendelkező rendszernél nem lehet a folyási szabályt betartani. Ekkor az acélból készült ivóvízmelegítőt feltétlenül védeni kell. Acélból készült ivóvízmelegítőt gyárilag különböző módon védik: Védőréteggel, pl. zománcozással vagy műanyag bevonattal. Kiegészítésképpen gyakran anódelektródával. Egy, az acélnál kevésbé nemes fémet (pl. magnézium) építenek be az ivóvíz-melegítőbe, ezt az elektródát áldozzák fel, ez a fém fogy el az acél helyett. Ezt az anódot karban kell tartani, és élettartama végén ki kell cserélni. Az ilyen módon védett, acélból készített ivóvíz melegítők rézcső csatlakozó vezetékekhez is kapcsolhatók A folyásszabály figyelembevétele ivóvíz-melegítő csatlakoztatásánál (cirkulációs vezeték nélkül) Hidegvíz csatlakozás (horganyzott acélcső) Korrózióálló anyagokból (pl. rozsdamentes acél) készített ivóvíz-melegítők nem igényelnek semminemű védelmet rézcsövekkel történő összeépítés során. Melegvíz vezeték Anód elektróda Acél melegvíztároló korrózióvédelemmel ellátva Rézcsöves cirkulációs vezeték Keringető szivattyú Rézcsöves hidegvíz csatlakozás A folyásszabály figyelembevétele ivóvíz-melegítő csatlakoztatásánál (cirkulációs vezetékkel) 77

80 4.10 Réz és acél összeépítése fűtési rendszerekben A melegvizes fűtési rendszereket manapság csaknem kizárólag zárt rendszerként szerelik. A rendszerben mindig ugyanazt a vizet forgatják meg és a berendezések a levegő behatolásától védettek. A rendszer feltöltésekor a vízben jelen lévő oxigént az üzembevétel során az első felfűtéskor a hő kiszorítja. Azon kémiai reakciók, amely valamely anyag károsodásához vezetnek, csak oxigén jelenlétében lépnek fel. Ezért a melegvizes fűtéseknél a folyásszabályt nem kell figyelembe venni. Rézcsövek és acélból készült fűtőtestek problémamentesen kombinálhatók ugyanazon rendszeren belül. Zárt rendszerű fűtés esetén nem szükséges betartani a folyásszabályt. A víz felmelegítéskor kitágul, lehűléskor ismét összehúzódik. Ennek a változásnak a felvételéhez a fűtőberendezésekbe tágulási tartályt építenek be. Abból a célból, hogy a forró vízbe a levegőből ne hatolhasson be oxigén, a vizet a levegőtől elzárják, a tágulási tartályt is beleértve. A legtöbb fűtőberendezésben zárt, membrános tágulási tartályt alkalmaznak, és a víz tágulását biztosító teret általában nitrogénnel töltik fel. A levegő oxigénje így itt sem juthat a forró vízbe. Rézcsövek és acél fűtőtestek zárt fűtőberendezéseknél problémamentesen kombinálhatók egymással. Hőszállító közeg, hideg állaptban Membrán Hőszállító közeg, meleg állapotban A membrános tágulási tartályt mindig megfelelő méretûre kell választani. Nitrogén töltet Meleghatás nélkül A hőszállító közeg maximális hőmérsékleténél lévő maximális nyomás alatt Egy membrános tágulási tartály működése Alumíniumból készült elemeknél (pl. fűtőtestek) a réz és rézanyagok egyidejű jelenléte csak akkor nem jelent károsodási veszélyt, ha gyakorlatilag nincs oldott oxigén a forró vízben. Műanyag beépítését még kritikusabbnak kell tekintenünk, mivel az oxigén a műanyagfalon keresztüldiffundál, és bejut a forró vízbe. Így a forró vízben folyamatosan jelenlévő oxigén többek között az acél építőelemeknél felületi korróziót eredményez. Ezáltal növekvő mennyiségű korróziós termék keletkezik, ennek következtében a berendezések vagy a csővezetékek eliszaposodása áll elő. Nagyobb és régebbi készülékeknél esetenként nyitott tágulási tartály található. Itt felfelé nyitott acéltartály találunk, a fűtési hálózathoz csatlakozó csővezetékkel. A víz szintje a tartályban a fűtővíz hőmérséklete szerint változik. Ezt a hőtágulási tartályt a berendezés legmagasabb pontjára kell elhelyezni. A tartály álló helyzetű kell, hogy legyen, hogy a víz minél kisebb felületen érintkezzen a levegővel. Így gyakorlatilag nem jut friss oxigén a fűtővízbe. Nyitott tágulási tartályban a fűtésszivattyút nagyon pontosan kell beállítani. Ha a fűtésszivattyú nyomása nagyon nagy, folyamatos átáramlás következhet be a tágulási tartályban, amely a levegőből történő folyamatos oxigénfelvételt eredményezhet. 78

81 4.11 Rézcsövek alkalmazása a szolártechnikában A napkollektorok csöveinek szerelése manapság rézzel vagy nemesacél csővel történik. Az szerelésnél a következőket kell figyelembe venni: a napkollektorok 200 C-tól (síkkollektorok) 300 C-ig ( vákuumcsöves kollektorok) melegedhetnek fel. A napkollektoroknál nem gyakran, de azért előállhat az a normális munkahőmérséklet, amikor egy meleg, napsütötte napon a hőtároló már napközben a maximális hőmérsékletre melegszik fel. A szolár berendezésekben fellépő magas hőmérsékletnél figyelembe kell venni a csőrendszer hőtágulását is. A csővezetékeket a fűtési rendszereknél alkalmazott szigetelő képességű anyaggal kell hőszigetelni. A szigetelőanyag meg kell, hogy feleljen a fellépő magas hőmérsékleteknek. A 110 C feletti hőmérsékletek miatt a csővezetékeknél nem alkalmaznak lágyforrasztást. A kötéstechnikában általában a keményforrasztást használják (javasolt a foszfortartalmú forraszanyag: CuP 179 vagy CuP 279). Azonban roppantógyűrűs kötést vagy speciális présidomos fittingeket is használnak, magas hőmérsékletnek ellenálló tömítőelemek (zöld színű O-gyűrűvel) alkalmazásával. A télen szükséges fagyvédelem miatt a szolárrendszerben víz és glikol keveréket használnak. Kiegészítő fűtés F fűt Tároló Visszacsapó egység Felhevített ivóvíz Manométer Szolárszabályzó Hideg ivóvíz Átfolyásmérő Hőmérő Légtelenítő Szelep Kollektortér Biztonsági szelep Tágulási tartály Szivattyú F hőmérsékletérzékelő Mint a fűtési rendszerekben, a szolár berendezéseknél is van membrán tágulási tartály a víz glikol keverék hőmérséklettől függő tágulásának a felvételére. Nemcsak a hőszállító közeg hőtágulását kell azonban figyelembe venni, hanem a magas hőmérsékleten fellépő gőzképződést is. A gőz nemcsak a kollektorban keletkezhet a folyamatos napsugárzás miatt, hanem a csővezetékek mentén is terjedhet. Túl kicsire méretezett tágulási tartály esetén a biztonsági szelep kinyit, és a berendezést újra fel kell tölteni. Ezért a hőtágulási tatrtályt nem szabad túl kis méretűnek választani. Egy tipikus szolár berendezés kapcsolási rajza (pl. egy családi házra). A szabályzó kapcsolja be a szivattyút, ha az 1. érzékelő szerint a hőmérséklet kb. 8 fokkal magasabb, mint a 2. érzékelőnél, és kikapcsolja a szivattyút, ha ez a hőmérsékletkülönbség kb. 4 fokra esik vissza. Az F3 érzékelő révén a tároló maximális hőmérsékletét korlátozni lehet. Az F fűt érzékeli azt, amikor a hagyományos fűtési rendszernek rá kell fűteni. A rézből készült napkollektorok és csővezetékek igen hosszú, több évtizedes élettartammal rendelkeznek. A szakszerű szerelés mellett azonban szükséges a kollektortér és a tároló nagyságának korrekt méretezése, valamint a megbízható és helyesen beállított szabályzó. A szolár berendezéseket mindig különös lelkiismeretességgel és szakszerűen kell szerelni. Mivel sok szolár berendezésnél a víz utánfűtése a fűtőkazánból automatikusan történik, a szolár berendezés működési hibáit a felhasználó később gyakran nem veszi észre. 79

82 Feladatok 1. Számítsa ki a következő szerelésnél az L vágási hosszt a Z méret módszerrel. A középvonal távolsága 2500 mm. Z méret: Ív: Z = 26,4 mm T-idom: Z = 15,0 mm L =... L vágási hossz 4. Miért szükséges rögzítő bilincseknél mindig szigetelő betétet használni? Hangszigetelés miatt Hőtágulás miatt 5. Jelölje meg az alábbi szimbólumok közül melyik a rögzített pont ill. csúszóvezetés!. M középvonal távolság 6. Az ábrán lévő körök közül jelölje meg azokat, melyek a melegvíz vezeték számára rögzített pontként jelentkeznek! 2. Miért szigetelik meleg médiumot szállító vezetékeket? A páraképződés elkerülésére Mert törvényileg elő van írva Az energiaveszteség csökkentésére és így az energiatakarékosság érdekében. 3. Mikor keletkezik a csővezetékeknél páralecsapódás? Télen. Hideg csőfelületen, meleg környezeti levegőnél és magas légnedvességnél Meleg csőfelületen, hideg környezeti levegőben és magas légnedvességnél. 7. Mitől függ egy csővezeték hőtágulásának mértéke? Az anyagminőségtől (hőtágulási együttható) A csővezeték átmérőjétől A csővezeték hosszától A hőmérsékletkülönbségtől (maximális és minimális üzemi hőmérséklet) 80

83 8. Egy fűtési cső (42x1,5 mm méretű rézcső) halad 20 m hosszan a pincében. A maximális üzemi hőmérséklet 75 C, a szerelésnél a hőmérséklet 15 C volt. (Használja a válaszadáshoz a 4.6 pontban található hőtágulási diagrammot!) Mekkora a hőmérsékletkülönbség?... Mennyi a hosszváltozás? Jelölje be szaggatott vonallal, hogyan veszi fel az ábrázolt irányváltozás és az elágazás a hőtágulást (merre tágulnak a csövek): 10. Milyen veszéllyel jár, ha a csővezeték a nyíl irányában kitágul? Nincs veszély, mert az irányváltozás a megnyúlást felveszi A bilincs kiszakadhat a falból A csövön vagy a fittingen repedések keletkezhetnek 11. Melyik mondat helyes? Két rögzített pontot szabad egymást követően elhelyezni Egy rögzített pont után mindig nyúlási lehetőséget kell biztosítani 12. A két fűtési rendszer közül melyiknél hiányzik a hőtágulási lehetőség? 81

84 Feladatok 13. Milyen intézkedésekre van szükség elosztó vezetékeknél ahhoz, hogy a hőtágulást kompenzálni lehessen? A fűtőtestek, a bojler és az armatúrák rögzítési pontként történő használata. A rögzítések elegendő távolságtartása az irányváltozástól és az elágazástól, úgy, hogy a hőtágulás ne okozhasson károsodást. 14. Milyen intézkedésekre van szükség hosszú, egyenes csővezetékeknél ahhoz, hogy a hőtágulást kompenzáljuk? 17. Határozza meg a 4.8 pontban található táblázat alapján az A szárhossz értékét a következő esetekben: 15 mm, tágulás 5 mm ig A = mm, tágulás 10 mm - ig A = mm, tágulás 5 mm ig A = mm, tágulás 10 mm ig A = mm, tágulás 15 mm ig A =... U vagy axiális kompenzátor beépítése Minden emeleten több rögzített pontok elhelyezése 15. Egy vevő reklamálja a képen ábrázolt kárt: mi lehetett az ok? 18. Határozza meg az A (szárhossz) helyes értékét az alábbi szerelésnél (A hőmérsékletkülönbség 60 fok). A =... mm A fal túl meleg volt A vakolat alatt elhelyezett melegvíz vezeték nem volt kellően kipárnázva. 16. Melyik anyag tágul ki a legjobban felmelegedéskor? Réz Acél Műanyag 82

85 19. Mekkora hosszváltozást képes felvenni az ábrán látható U kompenzátor? (Használja a 4.8 pontban található táblázatot) A Δl tágulásfelvétel:... mm 20. Milyen elemet kell beépíteni egy strangvezetéknél (felszálló vezeték), hogy a hosszváltozást kiegyenlítsük, ha az U kompenzátor beépítésére nincs elegendő hely? Jelölje be kereszttel a rajzokon, hol helyezhetők el a legkedvezőbben a rögzített pontok és a tágulási lehetőségek: 83

86 Feladatok 22. Hogyan hangzik a folyásszabály? Mely esetekben kell a folyásszabály szerint szerelni a rézcsövet? Melegvizes fűtési rendszernél Hideg ivóvizes vezetéknél Gázszerelésnél Meleg ivóvizes vezetéknél 24. Jelölje be Cu vagy Fe jellel azokat a csőrészeket, ha feltételezi, hogy azok ott a folyási szabálynak megfelelően lettek szerelve. (A nyilak a folyási irányt adják meg). 25. Miért kell egy acélból készült ivóvíz melegítőt védeni, amelyhez rézből cirkulációs vezetéket csatlakoztatnak? Hogy a rézcső ne károsodjon Hogy az acélból készült ivóvíz melegítő ne károsodjon Hogy a folyási szabály be legyen tartva 26. Milyen szerepet tölt be a magnéziumrúd egy ivóvízmelegítőben? Fertőtlenítés Az ivóvízben az ásványi anyagtartalom növelése Védőanód 27. Nevezzen meg két példát az ivóvíz-melegítő védőbevonatára (felületvédelem): Nevezzen meg egy anyagot, amelyből úgy készíthető ivóvíz-melegítő berendezés, hogy a folyásszabályra ne kelljen figyelni:

87 29. A mellékelt két szerelés közül (mindegyik acélból készült ivóvíz-melegítővel ellátott) melyik készült a folyási szabály betartásával? 30. Miért lehet zárt fűtési berendezéseknél acél fűtőtesteket rézcsövekkel problémamentesen kombinálni? Mert a folyási szabályt betartják Mert nem jut új oxigén a fűtővízbe 31. Milyen szerepet tölt be a membrános tágulási tartály? A membrán megakadályozza, hogy az oxigén a fűtővízbe jusson A membrános tágulási tartály melegedéskor felveszi a víz tágulását A membrános tágulási tartály megakadályozza, hogy az oxigén a fűtővízbe kerüljön 32. Írja le, mi történik, ha egy fűtő vagy szolárberendezés tágulási tartályát túl kis méretűre választják:

88 Függelék 86

89 Hasznos címek ERI Európai Réz Intézet Kft Budapest, Képíró u. 9. Tel: (1) Fax: (1) Látogasson meg az Interneten a címen Magyar Épületgépészek Szövetsége Központi Iroda 1116 Budapest, Fehérvári út European Copper Institute - ECI 87

90 Műszaki adatok Tulajdonság Érték Sűrűség 8,93 g/cm 3 Hővezetőképesség 20 C-on W/m K Hőtágulási együttható 0,017 mm/m K Olvadáspont 1083 C Az oxigénmentes réz (Cu DHP) anyagtulajdonságai Üzemi nyomás (bar) a cső külső átmérő 2 szerint (mm) Forrasztás módja 1, 2 Munkahőmérséklet C Lágyforrasztás/ keményforrasztás Megengedett üzemi nyomások rézcsőre az üzemi hőmérséklet és a forrasztási eljárás függvényében, MSZ EN rész szerinti fittingek felhasználásával. 1 a választás a felhasználási területtől és az érvényes előírásoktól függ. 2 nagyobb üzemi túlnyomások és magasabb üzemi hőmérsékletek esetén a mindenkori fittinggyártót kell megkérdezni. 88

91 A rézcső méretsora Csövek egyenes szálban (átmérő falvas tagság mm-ben) Csövek tekercsben (átmérő x falvas tagság)** Belső átmérő számításhoz *** (mm) Súly (kg/m) Térfogat (l/m) ,140 0, ,196 0, ,252 0, * ,308 0, * ,391 0, * ,475 0, * ,587 0, ,5* 25 1,110 0, ,5 32 1,410 0, ,5 40 1,700 1, ,910 1, ,467 2,827 76, ,144 4,083 88, ,859 5, , ,374 8, ,904 12, ,085 18, ,118 35, ,144 53,502 n Rézcsövek méretei ivóvíz- és gázszereléshez * Félkemény rézcsövek ** Tekercsben - csak lágy csövek *** A méretezésnél használt névleges belső csőátmérő 89

92 Forraszanyagok és folyósítószerek A forraszanyag rövid jele Korábbi jelölés Olvadási tartomány ( C) Folyósítószer típus Korábbi jelölés Hatástartomány 402 S-Sn97Cu F-SW S-Sn97Ag F-SW C FSW25 Lágyforrasz anyagok MSZ EN ISO 9453 (MSZ EN 29453) és folyósítószerek MSZ EN szerint A forraszanyag rövid jele Korábbi jelölés Olvadási tartomány ( C) Folyósítószer típus Korábbi jelölés Hatástartomány CuP 179 L-CuP CuP 279 L-Ag2P Ag 134 L-Ag34Sn FH 10 F-SH C Ag 145 L-Ag45Sn Ag 244 L-Ag Keményforrasz anyagok MSZ EN ISO (MSZ EN 1044) és folyósítószerek MSZ EN 1045 szerint 90

93 Rézcsövek hosszirányú hőtágulása l hosszváltozás (mm) T hőmérsékletkülönbség K-ben l = α T l l = 0,017 (mm/(m K)) T l A csőszakasz hossza (l) (m) 91

94 A csőszárhossz a csőméret és hőtágulás függvényében Az A szárhossz a d a csőméret és a l tágulás függvényében Cső külső átmérő d a (mm) A cső Δl hőtágulása (mm) 5 mm 10 mm 15 mm 20 mm Minimális A szárhossz (mm) , ,

95 Az U kompenzátor számítása A táguláskiegyenlítés R értéke a csőátmérő és a l tágulás függvényében Cső külső átmérő d a (mm) A cső l hőtágulása (mm) Az U kompenzátor jellemző R hossza (mm) , ,