VRF rendszerek kalorikus csőhálózat telepítése és beüzemelése

Átírás

1 VRF rendszerek kalorikus csőhálózat telepítése és beüzemelése Előadó: Piblinger Tibor, Épületgépész műszaki ellenőr Technológia hűtés és Klíma Kft.

2 Történeti áttekintés a VRF rendszerek elterjedése A split, multi split, VRF rendszerek elterjedése előtt jellemzően ablak klímák terjedtek el. Ezek az ablak klíma berendezések energetikailag, esztétikailag és komfortilag is problémásak voltak. Ezek után kezdtek elterjedni az úgynevezett split, multi split (osztott) klímák, amik komfortilag jobbak voltak, de az energetikai és esztétikai problémák továbbra is fenn álltak, a kültéri egységben be épített fix fordulatú kompresszorok miatt.

3 Split, Multi split, rendszer

4 VRF rendszer Az előbb említett problémák során a VRF rendszerek az 1990 évtől kezdtek elterjedi az épületek hűtés-fűtésének céljából.

5 VRF rendszer előnyei A VRF rendszerek ideálisan használhatóak nagy és igényes épületekben, amelyekben több helység található és akár 250 db helység hűtés-fűtésére adhatnak megoldást. A változó hűtőközeg mennyiség (VRF) szabályozás, az épület változó hő terhelés igényének szabályozhatósága miatt, az energia hatékonyság magas, a rendszer üzembiztonsága kiemelkedő. Betervezésük és üzemeltetésük energetikailag a legideálisabb megoldás a nagy méretű, kisebb nagyobb terekre felosztott épületekben (irodaházakban, bevásárlóközpontokban, szállodákban, klinikákon, kórházakban, laborokban és közintézményekben). Energetikai jellemzőjük levegő-levegő hőszivattyú esetén EER (hűtés): 4,40-4,07 COP (fűtés): 4,51-4,43

6 Tervezési szempontok Helységek, épület hő technikai méretezése (pl: WinWatt) Beltéri egységek kiválasztása, elhelyezése a helységben (huzat érzet, hőmérséklet eloszlás). Kalorikus rézcső hálózat méretezése Tervező programmal!!! Kültéri egység (egységek) elhelyezése a telepítési kézikönyv szerint (szellőzés, zaj, rezgés).

7 Tervező program példa

8 Hűtőközeg mennyiség

9 A VRF rendszer kivitelezéséhez szükséges anyagok, szerszámok A kalorikus csőrendszer szerelését csak vegyileg tisztított rézcsövekkel szabad szerelni. Ezek lehetnek lágy, félkemény, kemény rézcsövek. MSZ EN :2016, Réz és rézötvözetek. Hűtők és légkondicionálók varratmentes rézcsövei. 1. rész: A csővezeték csövei MSZ EN :2016, Réz és rézötvözetek. Hűtők és légkondicionálók varratmentes rézcsövei. 2. rész: A berendezés csövei Anyagmegjelölés: Cu-DHP (nagytisztaságú réz) vagy CW024A

10

11 Az MSZ EN szabvány szerint gyártott cső, köznyelvben klímacső anyagminősége Cu-DHP (foszforral dezoxidált réz), az anyagminőség jellemzői: Cu+Ag tartalma min. 99,90%, foszfortartalma 0,015 és 0,040% közötti. Ez megegyezik az épületgépészeti rézcsövek (MSZ EN 1057) anyagával. Keménységi fok szerint lehetnek lágy(r220), félkemény(r250) és kemény (R290) csövek. A csöveket 6-219mm ill. 1/8 és 4/8 közötti alapméret-tartományban gyártják, a visszamaradó szennyeződés értékét a cső belső falán a szabvány 0,38mg/dm 2 értékben maximálja. Ez kicsit magasabb, mint az ivóvíz, fűtés és gáz szerelésére alkalmazott, MSZ EN 1057 szerinti rézcső 0,2 mg/dm 2 értéke. A szállításnál, csomagolásnál a csövek mindkét végét le kell dugózni, hogy védjük azokat a belekerülő szennyeződésektől. A csöveken tartós jelöléssel fel kell tüntetni az következő adatokat: EN , külső átmérő falvastagság, szilárdági állapot (kemény, félkemény, lágy), gyártó cég azonosítóját, nevét, a termék márkanevét, a gyártás időpontját (év és negyedév vagy év és hónap). MSZ EN szabvány szerint gyártott cső

12 A Klímaberendezésekhez Cu-DHP rezet lehet használni (SFCu). Az MSZ EN és az MSZ EN szabvány előírásai vonatkoznak. Ebben az F22, F24, F25 és F36 állapotokra a szilárdsági tulajdonságok mellett a méretek és tűrések is adottak. Ezek a csövek különleges belső felületi követelményeknek tesznek eleget (zsírtalanok).

13 Csövek kötése, idomok A rézcsövek kötésére az alábbi idomok használhatók: minőségjellel ellátott kapillárisan forrasztható fittingek az MSZ EN és -4 és -5 szerint, fémesen tömítő kúpos, menetes, roppantó gyűrűs kötések MSZ EN szerinti B-típus (10-18mm külső átmérő mérettartományban) hegeszthető rézidomok DIN 2607 szerint. A legújabb kötéstechnika a présidomos kötés 48bar nyomásig Az MSZ EN szerinti kapillárisan forrasztható idomok RAL minőségjellel ellátva 6-tól 108mm-es átmérőtartományban kaphatók, az MSZ EN szerinti átmeneti idomok (forrasztásos és egyéb vég kombinációja) pedig 4 coll menetes csatlakozó méretig. Az MSZ EN szerinti B- típusú roppantógyűrűs idom 10-18mm közötti külső átmérőtartományban kapható. Présidomok a hűtéstechnikában a legújabb kötéstechnológia A víz-, gáz-, és fűtéstechnikában a présidomokat évek óta használjuk, legújabban pedig megjelentek a hűtés- és klímatechnikában is a speciális szerkezeti felépítésű, MSZ EN és EN ISO hermetikusan záró, speciális szerkezeti felépítésű présidomok. Az idomok tömítőgyűrője hűtőközegeknek és olajoknak ellenálló HNBR (hidrogénezett nitril-butadién kaucsuk) anyagú. 1/4", 3/8", 1/2", 5/8", 3/4", 7/8", 1", 1 1/8 méretekben gyártják, a maximális üzemi nyomás 48bar, amit az idomon fel is tüntet a gyártó, az üzemi hűmérséklet -40 C-tól 140 C-ig terjed.

14 Kapillárisan forrasztható fittingek A lágy-és keményforrasztás céljára felhasználható kapillárisan forrasztható fittingeknek az MSZ EN szabvány előírásait kell teljesíteniük, és minőségjellel kell rendelkezniük. Az MSZ EN szabvány a fittingekre vonatkozó minimális követelményeket tartalmazza. Termékeiket ezen szabvány jellemzői szerint előállító gyártók termékeiket a gyártó jelével jelölik. Az MSZ EN 1254 szerinti fittingeket foszforral dezoxidált rézből (Cu- DHP), sárgarézből vagy vörösöntvényből gyártják a mm átmérőtartományban, illetve 1/8 4 menetes csatlakozással. A Gütegemainschaft Kupferrohr e.v. minőségi feltételeiben a fittingekre is a kiegészítő minőségi feltételeket határozza meg. Emiatt érdemes a jellel ellátott fittingeket alkalmazni. A fittingek helyes jelölése: Méret (a hozzátartozó cső külső átmérője) Gyártó jele Egyszerűsített minőségjel

15 Rézcsövek, fittingek kemény forrasztása A rézcsövek lágy-és keményforrasztásánál a kapilláris forrasztási technikát alkalmazzák. A forrasztási rés egyenletes kell legyen, és olyan szűk, hogy a kapilláris hatás előálljon, és a forraszanyag a nehézségi erő ellenében is a résbe hatoljon. Ez a hatás az MSZ EN 1057 szerinti rézcsövek és az MSZ EN 1254 szerinti forrasztásos fittingek felhasználásánál a szabályozott mérettűrés következtében automatikusan előáll. A kifogástalan forrasztási kötés érdekében szükséges a csővégek kalibrálása (lágy csövek) és sorjátlanítása, különben a forrasztási rés nem lesz egyenletes. A szokásosan használt lágy-és keményforrasztási fittingek mellett vannak az MSZ EN 1254 szabványsorozat szerint gyártott kapilláris forrasztásos fittingek, amelyek kisebb betolási mélységgel rendelkeznek, és amelyeket csak keményforrasztással szabad felhasználni. Arra kell vigyázni, hogy ezeket a fittingeket ne használjuk lágyforrasztással. Kapilláris forrasztási fittingek választéka

16 Keményforrasztás Rézcsöveket kétféle eljárással lehet forrasztani: Lágyforrasztás Keményforrasztás A kemény-és lágyforrasztás megkülönböztetése a munkahőmérséklet alapján történik. A munkahőmérséklet az a hőmérséklet, amelynél a felhasznált forraszanyag megfolyik, bevonja a felületet és köt. Miután a felhasznált forraszanyagnál különböző elemekből álló ötvözetekről van szó, a forraszanyag olvadáspont tartománnyal rendelkezik, vagyis a tiszta fémekkel ellentétben nincs meghatározott olvadáspontja. A munkahőmérséklet a forraszanyag felső olvadáspontjának közelében van. A keményforrasztásnál a munkahőmérséklet 450 C fölött, lágyforrasztásnál 450 C alatt van. Különböző munkahőmérsékletekkel a forrasztott kötés különböző mechanikai tulajdonságai is adódnak. A keményforrasztott kötés nagyobb nyírószilárdságot eredményez, és magasabb üzemi hőmérsékletet tesz lehetővé, mint a lágyforrasztott kötés. A kemény és félkemény rézcsövek lényegében elvesztik keményforrasztás során szilárdságukat, miután a magas munkahőmérséklet révén kilágyulnak.

17 Kapilláris forrasztás Egy cső és az ahhoz illeszkedő forrasztható fitting, egymásba tolva, nagyon szűk rést képez (kapilláris rés). Ha mindkettőt folyadékba merítjük, a folyadék a nehézségi erő ellenében a résbe felfelé szívódik. Ezt a hatást nevezik kapilláris hatásnak. Ez csak akkor lép fel, ha a rés nagyon szűk. Ha a rés túl széles, a folyadék nem szívódik felfelé. A rézcsövek és kapillárisan forrasztható fittingek mérete úgy került meghatározásra, hogy minden esetben hajszálvékony forrasztási rés keletkezzék köztük. A forrasztandó részek átmérőkülönbsége 54 mm külső átmérőig minimum 0,02 mm, maximum 0,3 mm. Ennél nagyobb átmérőjű csövek esetében a rés mérete max. 0,4 mm. A kapilláris hatás révén a folyékony forraszanyag ebbe a forrasztási résbe szívódik fel. A kapilláris hatás azt is megakadályozza, hogy a forraszanyag a cső belsejébe hatoljon be, miután itt már nincs kapilláris rés.

18 Forraszanyagok keményforrasztáshoz Keményforraszként leggyakrabban a CP 105 (L - Ag2P) réz - ezüst - foszfor forraszt és a CP 203 (L - CuP6) réz - foszfor forraszanyagot használják. A foszfortartalmú keményforraszokon kívül létezik még réz - ezüst keményforrasz óntartalommal, vagy ón nélkül. Rézcsövek keményforrasztására összesen öt keményforrasz anyag engedélyezett a MSZ EN 1044 szerint (táblázat). Minden megnevezett forraszanyag minden szereléshez alkalmazható. Kivétel: olajvezetékek szerelésére az AG 203 forraszanyag nem használható. Keményforrasz anyagokat az alábbiak szerint jelölik: Gyártó vagy szállító jele MSZ EN 1044 A forraszanyag rövid jelölése A forraszanyag RAL minőségjele Forraszanyag és folyósítószer keményforrasztáshoz

19 Folyósítószer keményforrasztáshoz Ugyanazon okokból, mint a lágyforrasztásnál, a keményforrasztásnál is folyósító szert használunk. Folyósító szerként keményforrasztáshoz az FH 10 típust alkalmazzuk az MSZ EN 1045 szabvány szerint. Csak egy kivétel van, ahol folyósítószer nélkül lehet keményforrasztást végezni: A réz - réz anyagpárosításnál CP 203 és CP 105 foszfortartalmú forraszanyagokkal történő keményforrasztásnál nem szükséges folyósító szer, mivel a foszfortartalom folyósító szerként hat. A keményforrasztáshoz használt folyósító szereket az alábbiak szerint jelölik: Gyártó vagy szállító jele MSZ EN 1045 A folyósítószer típus rövid jele A folyósítószer RAL minőségjele DVGW jele

20 A rézcsövek vágása, hajlítása Szerszámok: Kézifűrész, Elektromos fűrész, Körfűrész, Bolygófűrész (forgácsképző vágás) Csővágó Forgácsmentes vágás, mindig derékszögű vágást eredményez, sima vágás, azonban erős a sorjaképződés. A sorját feltétlenül el kell távolítani.

21 Sorjátlanítás FONTOS!!! A vágás után a csővéget belül és kívül sorjátlanítani kell. A csővágó által keletkezett belső sorja zavarja az áramlást és jelentős alaki ellenállást eredményezhet.

22 Hajlítás Kézi hajlítás: Lágy rézcsövek szerszám nélkül, kézzel hajlíthatók. A kézi hajlítás előnye a gyors fektetés és az utólagos módosítási lehetőség. A hajlítási sugár nagyságát azonban csak megbecsülni lehet, és csak viszonylag nagy hajlítási sugárnál lehetséges ez a megoldás. Kézi hajlításnál a legkisebb hajlítási sugár nem lehet kisebb, mint a cső külső átmérőjének hatszorosa. Ha az r hajlítási sugár kisebb, mint a cső d külső átmérőjének hatszorosa, nem szabad a hajlítást kézzel végezni. A cső ilyen esetben behorpadhat. Kézi hajlításnál segítségként hajlító rugó használható. Van belső és külső hajlító rugó. Mindkettő megtámasztja a csövet, és védi a keresztmetszet változás ellen.

23 Rögzítés, hő tágulás A kalorikus rézcsövek rögzítése lehet gumibetétes acélbilincs (hangszigetelés), műanyag kábelcsatorna, elektromos kábeltálca, kereszttartós. Beltéri szerelés gumibetétes acél bilincsel kétféle képen lehetséges: fix pont megfogással és csúszó vezetés megfogással. A rézcsövek falvastagsága lényegesen kisebb az acélcsőénél, ezért az önnhordó képességük is kisebb. Ez azt jelenti, hogy a rögzítéseket kisebb távolságokban kell beépíteni.

24 A hőtágulás kiegyenlítése Szakszerű szerelés esetén a hőtágulás folyamatosan, meghatározott irányban kerül elvezetésre. Amennyiben a csőnek nincs lehetősége a hőtágulásra a fellépő feszültség eredményeként a csőben, a fittingben vagy a kötési helyeken repedések keletkeznek. A hőtágulás érdekében előre meghatározott rögzített pontokat és csúszó megvezetéseket alkalmaznak. A hőtágulás kiegyenlítésére a következő megállapítás érvényes: A csövet szilárdan tartó két rögzített pont között mindig kell, hogy legyen hőtágulási lehetőség. A hőtágulás miatti csőhossz változásának a legfontosabb eszköze a jó csővezetés. Ehhez kihasználjuk az irányváltozások és elágazások tágulásfelvevő képességét.

25 Rögzítések és megoldások a hőtágulás kiegyenlítése

26 Rögzítések és megoldások a hőtágulás kiegyenlítése

27 Rögzítések és megoldások a hőtágulás kiegyenlítése

28 Rögzítések és megoldások a hőtágulás kiegyenlítése

29 Irány törések a hőtágulás kiegyenlítésére

30 Irány törések a hőtágulás kiegyenlítésére

31 Irány törések a hőtágulás kiegyenlítésére

32 Irány törések a hőtágulás kiegyenlítésére

33 Gyári refnet idom szerelése Refnet idom szakszerű szerelése Refnet idom

34 Refnet idom szakszerű szerelése

35 U Kompenzátor U kompenzátort használnak hosszú, egyenes vezeték-szakaszoknál, amennyiben nagyobb hosszváltozást kell kiegyenlíteni. Vannak előgyártott ívek, de saját magunk is készíthetünk ilyent. Az U kompenzátort minden képpen számítani kell.

36 U Kompenzátor beépítés Hibás rögzítés U kompenzátor méretezését számításos és táblázatos segítséggel is el lehet végezni.

37 Belső felület tisztasága Kalorikus csőrendszer N2 öblítése kemény forrasztás alatt. A védőgáz távol tartja az oxigéntartalmú levegőt a keményforrasztású kötés készítése közben, így elkerülhető a revésedés.

38 Keményforrasztás védőgáz alatt N2 védőgáz alacsony nyomáson. Kb. 0,1-0,2 bar között, függ a csőhosztól is. Kemény forrasztandó idom Töltőszelep tűszelep kiszedő kupakkal, szelepházzal Csatlakozás: 1/4 x 6 mm rézszárral

39 Keményforrasztás védőgáz alatt

40 Nitrogénpalack 4-6,3 m3 (tisztított, szárított 4.6-os töltettel -45 C-nál alacsonyabb harmatpontú használható) Nyomáscsökkentő nitrogénhez (maximum szabályozott nyomás 40 bar, GCE) Nyomáscsökkentő átalakító nitrogénhez Csap (1/2 ) vastag Tömlő (500 cm-es sárga) Csaptelep (folyadéknézős) Mérőóra piros Tömlő (120 cm-es kék) Tömlő (120 cm-es piros) Szivárgásjelző spray (durva szivárgás jelzéséhez jó) Nitrogén nyomáspróba

41 Nitrogén nyomáspróba A kalorikus vezetékek kiépítése során háromféle nyomáspróbát szükséges elvégezni. 1, Szilárdsági nyomáspróba: 40 bar perc, rendszer nagyságtól függ (R-410A hűtőközeg 55 C hőmérséklethez tartozó telítési nyomása 33,59 bar x 1,25=41,98 bar) A szilárdsági nyomáspróbánál TILOS a beltéri és kültéri egységeket rákötni a kalorikus vezetékekre. 2, Kalorikus vezeték tömörségi nyomáspróba: 10 bar 24 óra (beltéri és kültéri egységek nélkül) 3, Beltéri és kültéri egységek összekötése a kalorikus csőrendszerrel, rendszer tömörségi próba: 10 bar 24 óra (ez a beltéri-kültéri egységek hollandi csatlakozás, keményforrasztásának ellenőrzésére szolgál) tisztított, szárított 4.6-os töltettel -45 C-nál alacsonyabb harmatpontú használható, felveszi a párát rendszerből. 4, Nyomáspróba és tömörségi vizsgálati jegyzőkönyv FONTOS!!!

42 Vákuumozás Vákuumozás célja: idegen gázok eltávolítása a rendszerből (N2) A nitrogént leeresztjük a csaptelepen keresztül 0,1-0,2 bar nyomásig. Csatlakoztatjuk a vákuum szivattyút a csaptelephez és lassan ráengedjük a nyomást az üzemelő vákuum szivattyúra. A vákuumozás időtartalma rendszer nagyságtól függ ez lehet 30 perctől 48 óra. A vákuumozást mindig üzem meleg (olaj) vákuum szivattyúval szabad elvégezni.

43 Kültéri egységek elhelyezése

44 Kültéri egységek elhelyezése

45 Hibás szakszerűtlen szerelés

46 Hibás szakszerűtlen szerelés

47 Hibás szakszerűtlen szerelés

48 Hibás szakszerűtlen szerelés

49 Vállalkozások és képesített személyek jogosultságának ellenőrzése a ellenőrzése az F-Gáz törvény szerint. vagy

50

51 Forrás: Köszönöm a figyelmet!