9) Mutassa be ac élcsővezeték készítését az alábbi vázlat felhasználásával

Átírás

1 9) Mutassa be ac élcsővezeték készítését az alábbi vázlat felhasználásával Készítsen elvi szabadkézi vázlatokat! Törekedjen a témával kapcsolatos lényeges jellemzők kiemelésére! Az információtartalom vázlata: Acélcsövek jellemzése (anyagminőségei, mechanikai technológiai jellemzőik); Acélcsövek megmunkálása (darabolási és alakítási módjai); Acélcsővezetékek idomai (gyári idomok); Elágazás készítése (idommal, kihúzással); Az acélcsővezeték kihúzással történő elágazás készítésének veszélyforrásai, azok megelőzése. Az épületgépészeti rendszerek kialakításához különböző csőanyagokat használhatunk. Ezek lehetnek fémek és nemfémek. A fémes csőanyagok az acél, öntöttvas, réz, ólom és az alumínium. Acélcsövek jellemzése: Az acélcsövek hosszú időn keresztül egyeduralkodónak számítottak az épületgépészet területén. Ma már egyre többször alkalmazunk más csőanyagot is. Vannak azonban olyan körülmények, ahol csak ez az anyag alkalmazható (nagyközép nyomású gázvezeték szabadon szerelve). Acélcsövek anyagminőségei: Az acélcsöveket hegesztéssel, vagy képlékeny-alakítással (ritkán öntéssel) állítják elő. Az utóbbiakat varrat nélkülieknek nevezzük. Leginkább ezeket használjuk Viszonylag kicsi a tömegük, nagy a szilárdságuk, hegeszthetők, hajlíthatók. Összetételüket tekintve lehetnek ötvözetlenek 300 C-ig alkalmazhatók (pl.: L245GA), gyengén ötvözöttek 550 C-ig (pl.: 13CrMo4-5), magas hőmérsékleten üzemelő ( C), illetve azon hálózatoknál ahol követelmény a korróziómentesség ott erősen ötvözött acélokat alkalmaznak (pl.: X2NiCrMoCu ). Acélcsövek mechanikai jellemzői: A fémipari anyagok mechanikai tulajdonságai (szilárdság, szívósság, keménység, rugalmasság és a képlékenység) közül a gyártók az acélcsövek folyáshatárát, szakítószilárdságát, nyúlását és esetenként az ütőmunkáját adják meg. 9. tétel 1

2 GYÁRTÓ ANYAG FOLYÁS -HATÁR SZAKÍTÓ- SZILÁRDSÁG NYÚLÁS % ÜTŐ- MUNKA RUUKI S MPa 310 MPa 23 - SALZGITTER L MPa 310 MPa - - P MPa 410 MPa j 0 C-on TOMFER L360NB 360 MPa 480 MPa 20 - Acélcsövek technológiai jellemzői: Általános anyagainkhoz hasonlóan az acélcsöveket is technológiai műveleteknek vetjük alá. Ezért fontos, hogy az adott technológia szempontjából megmunkálható-e. Képlékeny-alakíthatóság: Rugalmas alakváltozást meghaladó mértékű deformáció, amely mechanikai igénybevétel hatására jön létre. Ilyenkor a belső szerkezetben nem keletkezhet sem törés, sem repedés. Forgácsolhatóság: Ékszerű szerszámmal végzett forgácsleválasztási folyamat során milyen a kívánt forgácsolási sebesség, mekkora forgácsoló erők ébrednek, milyen felületi minőség képződik, milyen lesz forgácsképződés jellege. Vághatóság (darabolhatóság): Vágáskor a szilárd alapanyag, vagy félkész termék geometriáját úgy változtatjuk meg, hogy helyileg az anyagrészecskék kapcsolódását megszüntetjük. A vághatóság ezeknek a technológiáknak (nyírás, szúróesztergálás, átgyalulás, átvésés, fűrészelés, kifúrás, abrazív vágás, vízsugaras vágás, ultrahangos vágás, stb.) az alkalmazhatósági feltételeit és következményeit minősíti. Hegeszthetőség: Konkrét feltételek között a hegesztendő alapanyagokra, varratokra, hegesztési eljárásra, hegesztőanyagokra, technológiai paraméterekre írja le a művelet elvégezhetőségét. Forraszthatóság: Konkrét feltételek között a forrasztandó alapanyagokra, forrasztási eljárásra, forraszanyagokra, munkarendre írja le a művelet elvégezhetőségét. Acélcsövek megmunkálása: Acélcsövek megmunkálása alatt a darabolását, különböző hajlításait, illetve a csőidomok készítését értjük. 9. tétel 2

3 Acélcsövek darabolásának módjai: Általános csőszerelési előkészítő és kiegészítő feladatok-ii. Az acélcsöveket hosszú szálakban gyártják és így hozzák forgalomba. A csöveket kézi és gépi működtetésű szerszámokkal és gépekkel daraboljuk megfelelő méretre. Fűrészelés: A gépészeti gyakorlatban egyeduralkodónak számító fűrészelést esetenként az acélcsövek darabolására is felhasználhatjuk. Használhatunk kézi fűrészt, keretes gépi fűrészt, de az utóbbi időben egyre gyakrabban alkalmazzuk pl.: a nehezen hozzáférhető csövek bontásához az orrfűrészt. Görgős csővágó alkalmazása: Széleskörűen alkalmazott eszköz. Lehet kézi és gépi meghajtású. Pontos darabolásra képes, de sorjaképződéssel jár. Kör és szalagfűrész: Nagy mennyiségű nagyobb átmérőjű csövek darabolásakor célszerű az alkalmazásuk. Csőeszterga: A gép nemcsak darabolást, hanem a hegesztési varratnak megfelelő megmunkálást is megvalósítja. Kialakítása lehet beépített és hordozható. Gyorsdaraboló: Működésének elve az, hogy választja szét az anyagot. A korong, illetve a vágótárcsa textil alapanyagra felhordott műanyagkötésű csiszolóanyag. Acélcsövek alakítási módjai: A méretre vágott csövet a legritkább esetben tudjuk egyből felhasználni (csak hegesztési igény). Nagyon gyakran iránytörést kell rajta kialakítani (pl.: hajlítással), menetet kell rá metszeni szerelvények felszereléséhez, elágazást kell rajta kialakítani, valamint a keresztmetszet változtatása miatt szűkítőt kell kialakítani belőle. Acélcsövek hajlítása: Az igények és a rendelkezésünkre álló berendezések alapján többféle hajlítást valósíthatunk meg. Így megkülönböztetünk szobahőmérsékleten végzett és felhevített állapotú hajlítást. Lehet üresen, vagy feltöltött állapotban elvégezni. Kézi erővel, vagy géppel (pl.: hidraulikus csőhajlítóval) végrehajtani. De a cső felülete alapján lehet sima és redős hajlítás is. Menetmetszés: A mentek készíthetők kézi vagy gépi menetvágóval. A kézi szerszámok közül az állítható (kerepes) metszővel több lépésben hozzuk létre a menetet. A fix kialakítású (patent) metsző egyszerre alakítja ki a menetprofilt. A gépi menetvágóknak is több változatát ismerjük. 9. tétel 3

4 Ezek közül van olyan amelynél csak a meghajtása tér el a kézi szerszámtól, de vannak állványos gépek, amely termelékenyen tudnak nagy mennyiségű menetet elkészíteni. Elágazások készítése acélcsőből: Elágazó idomokra azért van szükség, hogy az áramló közeget el tudjuk osztani a felhasználás irányaiba. Ehhez használhatunk idomokat (kovácsolt, öntött), de magunk is kialakíthatjuk a csőanyagából. Ezeket megvalósíthatjuk: lyukasztással, majd az azt követő ágvezeték behegesztésével, lyukasztással, majd az azt követő ágvezeték behegesztésével, fúrást követően az ágvezeték bemetszése, majd behegesztése (osztó kialakítás), Kihúzással készített leágazás. Szűkítő készítése: Ott van szükség alkalmazására (megfordítva a bővítőt kapjuk meg), ahol a közeg áramlási viszonyait kell megváltoztatnunk. Lehet koncentrikus és excentrikus kialakítású. Acélcsővezetékek gyári idomai: Az acél csővezetékek egyenes iránytól való eltérítését, elágazások készítését és a szerelvényekhez való csatlakoztatását idomokkal is elvégezhetjük. A közepes és kis átmérőtartományban ezek öntött kialakításúak (fehér temperöntvény pl.: EN-GJMB 300-6), horganyzottak és menettel ellátottak. BB Könyök egyenlő ágakkal KB Könyök egyenlő ágakkal T-idom egyenlő ágakkal T-idom szűkítő leágazással Karmantyú Jobb és balmenetes karmantyú 9. tétel 4

5 Szűkítő karmantyú Közcsavar Jobb és balmenetes közcsavar Szűkítő közcsavar Szűkítő kettős közcsavar Peremes dugó Elágazások készítése: Az elágazásokat az áramló közegek szétválasztására, vagy egyesítésére használjuk. Az alapcső és az elágazócső által bezárt szög α az áramlástechnikai viszonyokat jelentősen befolyásolják. Elágazások készítése idomokkal: Idomok alkalmazása esetén menetes vagy hegesztett kötéssel kapcsoljuk a felhasználni kívánt idomot a csővezetékhez. Ezen idomok készülhetnek gyárilag (képlékeny-alakítással, öntéssel), de mi magunk is alakíthatunk ki idomokat. Ez utóbbiak időigényessége miatt ritkán alkalmazzuk. Elágazás készítése kihúzással: Egy kihúzó szerszámmal készítjük el a leágazást. Az alapcsövön ellipszis alakú nyílást képezünk, amelyet felmelegítünk. Ezután behelyezzük a kihúzó szerszámot és kihúzzuk a felhevített csövön. Szükség szerint tovább melegítjük a csövet, hogy a szerszám könnyen kifusson belőle, és a kiemelkedő nyak pontos legyen. A nyak kialakítása után következhet a hegesztés. Acélcsővezeték kihúzással történő elágazás készítésének veszélyforrásai: A csőalakítások közül az egyik legveszélyesebb eljárások közé tartozik. Lyukat kell készíteni a csövön, ráadásul ellipszis alakút. Melegíteni kell a csövet. Melegen kell tovább alakítani. A lyuk készítésekor mechanikus sérülésveszély van akár fúrás, vagy kivágást alkalmazunk; Melegítéskor égési sérülésnek a veszélye áll fenn; A kihúzáskor a cső a szerszám, de cső is kipattanhat a helyéről,így okozva sérülést. 9. tétel 5