20/1996. (III. 28.) IKM rendelet

Átírás

1 20/1996. (III. 28.) IKM rendelet az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet módosításáról A szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény 5. -a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. Az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet e rendelet melléklete szerint egészül ki. 2. E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Melléklet a 20/1996. (III. 28.) IKM rendelethez

2 * * * GÉPGYÁRTÁS-TECHNOLÓGUS - TECHNIKUS I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 1. Szakképesítés azonosító száma: Szakképesítés megnevezése: Gépgyártás-technológus - technikus II. A szakképesítés munkaterülete 1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése 3117 Gépgyártástechnológus 2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése 3117 Szerszám- és készülékszerkesztő 3141 Programozó 3153 Gyártóeszköz-gazdálkodó 3155 Időelemző, anyagnorma-készítő 3191 Újítási műszaki ügyintéző 3192 Minőségi, műszaki, biztonsági ellenőr 3193 Anyag- és termékvizsgáló, minősített laboráns 3194 Műszaki rajzoló, szerkesztő 3. A munkaterület rövid, jellemző leírása A gépgyártás-technológus - technikus feladata az ipar területén a nem mérnöki felkészültséget igénylő gépészeti jellegű műszaki gyártásfejlesztő, gyártástervező, gyártásirányító és ellenőrző feladatok ellátása. Ennek érdekében: - Részt vesz = a gyártási folyamatok tervezésében, = a meglevő gyártási folyamat korszerűsítési munkálataiban, = a gyártmányok minőségbiztosítási rendszerének kidolgozásában, = a gépek, berendezések és műszerek gazdaságos kihasználásának tervezésében, = az új technológiák kidolgozásában és bevezetésében. - Folyamatosan ellenőrzi = a technológiai fegyelem betartását, = a gyártás során felhasznált anyagok, segédanyagok, gépek, mérőeszközök műszaki paramétereit, = a gyártási folyamatokat a termékmegfelelőség megvalósítása érdekében. - Gondoskodik = a munkavédelmi, környezetvédelmi és tűzvédelmi előírások adaptálásáról, betartásáról, = a folyamatos termeléshez szükséges anyag-, segédanyag-, gép-, szerszám-, készülék-, mérőeszköz- és energiaellátásról. - Magasabb szakmai felkészültséget igénylő fizikai jellegű munkák végzése = magas automatizáltsági fokú szerszámgépek, gyártócellák kezelése és kiszolgálása,

3 = laboratóriumi, géptermi és mérőszobai feladatok ellátása, = kísérleti munkákban való részvétel. III. A szakképesítés szakmai követelményei III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatcsoportok, feladatok 1. Vállalkozói, munkajogi, szervezési és vezetési ismeretek alkalmazása - Egy tervezett vállalkozás beindításának hatósági, személyi, pénzügyi, tárgyi, piaci feltételeinek elemzése. - Egyéni vállalkozás esetén az érvényes rendeletek figyelembevételével elvégzi az adózással kapcsolatos adminisztrációkat, pénzügyi teendőket. - Állandóan figyelemmel kíséri a piackutatás eredményeit, a kereslet-kínálat alakulását, a banki közleményeket. - Az adott munkahelyre vonatkozó kollektív szerződés ismerete és betartása. - Közreműködik a munkahelyén működő szakmai képviseletek, szakszervezetek munkájában, illetve igénybe veszi segítségüket egyéni és közösségi problémák megoldásában. - A munkáltató és a munkavállaló legfontosabb jogainak és kötelességeinek ismeretében szervezi saját és beosztottjai munkáját. 2. Munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása és alkalmazása - A munkahelyre vonatkozó általános előírások betartása. - A munkahely megfelelő kialakítása, helyes anyagtárolás, közlekedési utak biztosítása. - A saját és a környezetében dolgozó munkatársak balesetvédelmének biztosítása. - Különböző technológiák, munkafolyamatok végzése során az általános és a speciális biztonsági előírások alkalmazása. - A munkahelyre vonatkozó általános és speciális tűzvédelmi előírások betartása. - A tűzvédelmi berendezések (tűzcsapok, tűzoltó készülékek stb.) elhelyezésének és működésének ismerete. - A kézi tűzoltó készülékek használatára vonatkozó előírások ismerete és alkalmazása. - A munkahely elhagyására vonatkozó előírások ismerete és betartása. - Az alkatrészek tisztítása során alkalmazott tisztítószerek tulajdonságainak ismerete. - Az anyagok tárolására, szállítására, felhasználására vonatkozó előírások betartása és a megfelelő védőfelszerelések használata. - A munkahelyre vonatkozó érintésvédelmi előírások betartása. - A feszültségmentesítés, az esetleges sérültnek az áramkörből történő kiszabadítási módjának ismerete. - A munkahelyi baleseteknél a sérült számára elsősegély nyújtása, a balesetet kiváltó ok megszüntetése, a segélynyújtó szolgálat értesítése. - Közreműködés a balesetek körülményeinek kivizsgálásában. - A munkahelyre vonatkozó általános és speciális környezetvédelmi előírások betartása. - A szerelés, javítás, karbantartás, az alkatrészek megmunkálása során felhasznált anyagok, segédanyagok kezelésére, tárolására vonatkozó előírások betartása. A keletkező hulladékok, cserélt segédanyagok szelektív gyűjtése, szakszerű tárolása. - A zaj- és levegőszennyezés csökkentése, porelszívás alkalmazása. 3. Műszaki dokumentációk összeállítása, illetve felhasználása - Gépegységek, szerkezetek, célgépek különféle rendeltetésű rajzainak készítése az érvényes szabvány előírásainak megfelelően, rajzok elemzése. - Darabjegyzék összeállítása, anyagszükséglet meghatározása. - A gépelemek, gépegységek, szerkezetek gyártási folyamatának megtervezése, a művelettervek, technológiai utasítások dokumentálása, illetve felhasználása. - A gépkönyv (kezelési, szerelési, karbantartási útmutatás) használata. 4. Alkatrészgyártás - Dokumentációk tanulmányozása, az alkalmazandó gyártási eljárások megválasztása. - A gyártás technológiai folyamatának összeállítása. - A szükséges anyagok, szerszámok, gépek, készülékek, mérő- és ellenőrző eszközök kiválasztása. - Nem szabványos gyártóeszközökhöz szerszám-, illetve készülékszerkesztést igénylő lap kiállítása.

4 - A gazdaságos anyagfelhasználás és a megkívánt mechanikai tulajdonságok biztosítása érdekében a megfelelő előgyártmány (öntött, kovácsolt, hengerelt és húzott stb.) előírása. - Az anyag mechanikai tulajdonságainak - célnak megfelelő - megváltoztatását biztosító hőkezelő technológia kiválasztása. - A hűtő- és kenőanyagok rendeltetés szerinti kiválasztása. - Az anyagok és termékek hibáinak, tulajdonságainak megállapítására irányuló (összetétel, mechanikai, technológiai, szövetszerkezeti) laboratóriumi vizsgálatok elvégzése, a mérési eredmények dokumentálása, az anyagok minősítése. - A technológiai sorrend figyelembevételével a gyártási műveletek elvégzése. - A kész alkatrész végellenőrzése, minősítése. 5. Szerelés - Dokumentációk tanulmányozása, az alkalmazandó szerelési technológiák megválasztása. - A szerelés műveleti sorrendjének összeállítása, dokumentálása. - A szükséges segédanyagok, szerszámok, gépek, készülékek, mérő- és ellenőrző eszközök kiválasztása. - A technológiai sorrend figyelembevételével a szerelési műveletek elvégzése. - A geometriai méretek, az alakhelyesség és a helyzetpontosság ellenőrzése, minősítése. 6. Mérés és minősítés műhelyben, laboratóriumban, gépteremben és mérőszobában - Alkatrészek, gépegységek, szerkezetek abszolút és relatív geometriai méreteinek meghatározása mérőeszközökkel, mérőműszerekkel és idomszerekkel. - A mért jellemzők rögzítése, kiértékelése, a vizsgált alkatrész, gépegység, szerkezet minősítése. 7. Üzembe helyezés - Adott rendeltetésű, profilú és kapacitású munkahely, műhely, üzem (célnak leginkább megfelelő) gépeinek, berendezéseinek, szerszámainak, eszközeinek valamint energiaellátásának felmérése, kiválasztása. III/2. Követelmények 1. Vállalkozói, munkajogi, szervezési és vezetési ismeretek alkalmazása A munka világában sikeres vállalkozói tevékenység kifejtése érdekében alkalmazás szintjén ismerni kell - a gazdasági, a pénzügyi és a jogi alapfogalmakat, - a vállalati és a vállalkozási formákat, - a piaci igény felmérésének eszközeit, lehetőségeit, - a vállalkozás beindításának hatósági, személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit, - a legfontosabb adójogszabályokat, - a vállalkozói szerződések tartalmát és formáját, - a kereslet-kínálat összefüggéseit, - a beruházások visszatérülési idejét befolyásoló tényezőket, - a vállalkozás gazdasági helyzetét meghatározó tényezőket, - a munkahelyszervezés módszereit, - a minőségszabályozó folyamatokat, - az anyaggazdálkodás folyamatait, a folyamatos anyagellátás feltételeit, - a létszámelemzés módszereit és mutatóit, - a költségcsökkentés aktív és passzív módszereit, - számítógépes információs rendszer kialakításának és használatának legfontosabb követelményeit, - a munkáltató és a munkavállaló jogait és kötelességeit, - az alapvető vezetési, irányítási módszereket, - a tárgyalások, értekezletek, megbeszélések levezetésének módszereit. 2. Munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása és alkalmazása A balesetmentes, környezetkímélő munkavégzés érdekében az általános munka-, környezet- és tűzvédelmi, valamint biztonságtechnikai előírásokon túlmenően, alkalmazás szintjén ismerni kell: - a munkahely kialakításának alapvető ergonómiai szempontjait, - a különböző (előkészítési, gyártási, szerelési stb.) munkafolyamatok végzése során leggyakrabban előforduló

5 baleseti veszélyeket, azok megelőzésének, illetve elhárításának lehetőségeit, - a különböző tűzveszélyességi osztályba sorolt munkahelyekre vonatkozó speciális tűzvédelmi előírásokat, - a mérgező, a tűz- és robbanásveszélyes anyagok tárolására, kezelésére vonatkozó speciális előírásokat, - a villamos áram élettani hatásait, az áramütés elleni védekezés speciális szabályait és a szükséges intézkedéseket a villamos áram által okozott baleseteknél, - a szakterületre, a konkrét munkahelyekre, az egyes technológiákra jellemző környezetszennyezési forrásokat és a környezetszennyezést megakadályozó, illetve csökkentő eljárásokat, módszereket, - az észlelt baleseteknél, tűzeseteknél vagy rendkívüli környezetszennyezéskor alkalmazandó intézkedéseket. 3. Műszaki dokumentációk összeállítása, illetve felhasználása A műszaki dokumentáció céljának megfelelő szabványos ábrázolási mód kiválasztása, a szükséges rajzok elkészítése érdekében alkalmazás szintjén ismerni kell - a géprajzi ábrázolás érvényes szabványait, - a felvételi vázlatkészítés szabályait, - a technológiai dokumentációkban alkalmazott szabványos jelképes jelöléseket, - a kinematikai vázlatkészítés szabályait, - a különféle iparágakban használatos szabványos jelképes jelöléseket, - a technológiai dokumentációk tartalmát és fajtáit, - a gépkönyv összeállításának szabályait, - a minőségi kézikönyv és a minőségdokumentációval szemben támasztott követelményeket, - a rajzeszközök használatát, - a számítógéppel támogatott szerkesztő (CAD) programokat, - a számítógéppel támogatott gyártástervezői programokat. 4. Alkatrészgyártás Az alkatrészgyártás dokumentációjának tanulmányozásához, az alkalmazandó gyártási folyamat helyes megválasztásához, a gyártás, a szerelés és az üzemeltetés során felmerülő konstrukcióváltoztatási javaslatok megtételéhez alkalmazás szintjén ismerni kell - a gyártási folyamat tervezéséhez szükséges műszaki dokumentációkon alkalmazott szabványos jelöléseket; - a gyártás tömegszerűségének hatását a gyártás gazdaságosságára; - a gyártási eljárásokat; - a minőségbiztosítási feladatokat, eljárásokat; - a gyártási eljárások és az eljárások során alkalmazott anyagok, segédanyagok környezetvédelmi hatását. A gyártás technológiai folyamatának összeállításához, valamint a szükséges anyagok, segédanyagok, szerszámok, gépek, készülékek, mérő- és ellenőrző eszközök helyes megválasztásához: - tudja jellemezni az alkatrész előírt anyagának megmunkálhatóságát, - tudja jellemezni az előírt pontossághoz és felületminőséghez tartozó gyártóeszközöket, gépeket, mérő- és ellenőrző eszközöket, - tudja elemezni és kiválasztani az anyagokon, előgyártmányokon létrehozandó alak-, méret-, helyzet- és érdességváltoztatás; mechanikai, fizikai valamint kémiai tulajdonságváltoztatás folyamatában - a műszakilag legmegfelelőbb, gazdasági és környezetvédelmi szempontból legelőnyösebb - gyártási eljárásokat, - tudjon bázisváltást számítani, - tudjon ráhagyást számítani, - tudjon művelettervet és műveleti utasítást készíteni, - ismerje a gyártási folyamat tervezésében alkalmazható számítógépes szimulációs lehetőségeket, - ismerje a számítógépes technológiai tervezőrendszereket. A gyártmány anyagának fizikai, kémiai, mechanikai, technológiai tulajdonságai ismeretében, a gyártáshoz szükséges szerszám anyagminőségének helyes megválasztása érdekében: - tudja csoportosítani a gépipar területén használatos anyagokat, - ismerje az anyagszabványok rendszerét, - tudja jellemezni az egyes alapanyaggyártó és minőségjavító eljárásokat, - tudja megkülönböztetni a szennyező- és ötvözőanyagokat, azok hatását az anyagok fizikai, mechanikai és technológiai tulajdonságaira, - alkalmazás szintjén tudja a használatos anyagok főbb fizikai, mechanikai és technológiai jellemzőit. A gazdaságos anyagfelhasználást és a megkívánt mechanikai tulajdonságokat biztosító előgyártmány megválasztása érdekében:

6 - tudja jellemezni az egyes technológiákkal elérhető mechanikai tulajdonság, alak-, helyzet- és méretpontosság, valamint felületi minőség, továbbá a felhasznált anyagok, segédanyagok, gépek, szerszámok, készülékek, berendezések ismeretében = a különféle öntési eljárásokat, = a különféle kovácsoló eljárásokat, = a különféle hengerlési eljárásokat, = az egyéb képlékenyalakító eljárásokat. Az anyag mechanikai és technológiai tulajdonságai (szívósság, keménység, kopásállóság, egyneműség, feszültségmentesség, szemcseméret, szemcseszerkezet) célnak megfelelő megváltoztatásához szükséges hőkezelési technológia kiválasztása érdekében: - tudja jellemezni a fémes anyagok metallográfiai szerkezetének befolyását az anyagok fent említett mechanikai és technológiai tulajdonságaira; - tudja jellemezni a fémes anyagok fenti tulajdonságait befolyásoló egyes hőkezelési eljárásokat; - ismerje az egyes hőkezelési eljárások eszközeit, berendezéseit, segédanyagait. Az egyes technológiai folyamatokhoz legjobban megfelelő hűtő- és kenőanyagok kiválasztása érdekében: - tudja definiálni a hűtő- és kenőanyagok fő jellemzőit, - katalógusból tudja kiválasztani - a fő jellemzők ismeretében - a célnak megfelelő hűtő- és kenőanyagot, - tudja értékelni a hűtő- és kenőanyagok állapota és jellemzői üzem közbeni változásának okait, - ismerje az alkalmazott hűtő- és kenőanyagok környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásait, ismerje és alkalmazza a környezetvédelmi módszereket. Az anyagok, előgyártmányok, félkészáruk, segéd- és üzemanyagok minősítésének érdekében: - ismerje az anyagvizsgálat módszereit, berendezéseit és szabványait; - tudja kiválasztani az alkalmazandó vizsgálati eljárást; - tudja alkalmazni a matematikai statisztika módszereit a vizsgálandó darabszám és a mérési eredmények meghatározásához; - alkalmazás szinten tudja elvégezni = az anyagok jellemző fizikai- és kémiai tulajdonságainak vizsgálatát, = a szilárdsági vizsgálatokat, = a keménységméréseket, = a fajlagos ütőmunka-vizsgálatot, = a metallográfiai vizsgálatokat, = a technológiai próbákat (hajlító és hajtogató, mélyhúzó, szikrapróba), = az edzhetőségi vizsgálatot (Jominy-próba), = a hibakereső vizsgálatokat (mágneses repedés-, ultrahangvizsgálat); - ismerje a számítógép felhasználási lehetőségeit a mérési eredmények kiértékelésében, valamint az automatizált számítógépvezérelt mérőrendszerekben. A gyártási műveletek elvégzése érdekében: - tudjon előrajzolni (síkbeli és térbeli előrajzolás), - tudja szakszerűen használni a kézi forgácsoló szerszámokat, - tudja megválasztani és végrehajtani az alkalmazandó lágy- és keményforrasztási, valamint a láng- és kézi ívhegesztő eljárásokat, - tudja megválasztani és végrehajtani a gyártás során szükséges hőkezelési eljárásokat, - ismerje és tudja alkalmazni a kézi kovácsolás eszközeit, szerszámait és berendezéseit, - tudja beállítani, kezelni a forgácsoló alapgépeket (eszterga-, gyalu-, véső-, maró-, köszörűgép), - tudjon az NC vezérlésű szerszámgépekre programot készíteni, a programot bevinni, tesztelni, - tudja az NC, CNC gépeket felszerszámozni, a szerszámbeméréseket végrehajtani, - tudja az NC, CNC szerszámgépeken a szerszámkorrekciós értékeket beállítani, - tudjon robotot programozni, betanítani. 5. Szerelés A dokumentáció tanulmányozása alapján - a gyártandó darabszám és a gyártás műszaki felkészültségétől függően - a helyes szerelési technológia megválasztása, a szükséges segédanyagok, gépek, szerszámok, készülékek, mérő- és ellenőrző eszközök előírása érdekében: - tudja megválasztani a szerelt egység illesztési előírása alapján az alkalmazandó szerelési módszert, - tudja mérlegelni a szerelési szempontokat, - tudja előírni és elvégezni a szerelés közbeni ellenőrzéseket, a szükséges statikus és dinamikus

7 kiegyensúlyozásokat, - tudja jellemezni, előírni és szakszerűen használni a szerelés módszerétől és jellegétől függő segédanyagokat, gépeket, szerszámokat, készülékeket, mérő- és ellenőrző eszközöket, - a szerelés jellegétől függően tudja megszervezni a munkafolyamatot, és szakszerűen elvégezni a szerelési műveleteket, - ismerje az anyagmozgatás módszereit és eszközeit, - ismerje a szerelés automatizálásának feltételeit, lehetőségeit. A helyes végellenőrzés, minősítés érdekében: - tudja kiválasztani és szakszerűen használni a készreszerelt gyártmányok, szerkezetek, berendezések előírt geometriai jellemzőinek vizsgálatához szükséges mérő- és ellenőrző eszközöket, - tudja a működési próba során felmerülő anyag-, gyártási és szerelési hibákat megkülönböztetni, - tudjon javaslatot tenni az esetleg felmerült hiba kiküszöbölésének módjára, - tudja a felmerült kisebb hibákat javítani. 6. Mérés és minősítés műhelyben, laboratóriumban, gépteremben és mérőszobában Az alkatrészek, gépegységek, szerkezetek abszolút és relatív geometriai méreteinek meghatározására tudja - az előírt pontosság függvényében - a mérőeszközt, mérőműszert, illetve idomszert megválasztani, a mérést végrehajtani. Ennek érdekében: - tudja jellemezni és használni a hosszmérő eszközöket (mechanikai, optikai, pneumatikus és villamos hosszmérő eszközök); - tudja jellemezni és használni a szögmérő eszközöket (szögmérő testek, szögmérőlap-készlet, állítható szögmérő, szinuszvonalzó); - tudja jellemezni és használni az idomszereket; - tudja ellenőrizni a gépelemek jellemző méreteit menetek, kúpok, fogaskerekek esetében; - tudjon felületi érdességet mérni; - tudja összeállítani a mérési elrendezést az alak-, helyzet-, illetve az összetett alak- és helyzetméretek meghatározásához; - ismerje a kontaktusmentes méret- és minőségellenőrzés korszerű módszereit (látórendszerek); - tudja a gépkönyv alapján elvégezni a szerszámgépek saját pontossági vizsgálatát; - tudja elvégezni az alábbi méréseket: = szerszámgépek pontossági vizsgálatai, = hajtóművek terhelhetőségének vizsgálata. A mért jellemzők rögzítése, kiértékelése; a vizsgált alkatrész, gépegység, szerkezet minősítése érdekében: - ismerje a mérési jegyzőkönyvekre vonatkozó tartalmi előírásokat; - tudja a mért jellemzőket a mérési jegyzőkönyvben rögzíteni, a szükséges számításokat elvégezni; - tudja a mért illetve számított eredményeket a műszaki dokumentációban szereplő értékekkel összehasonlítani; - ismerje a vizsgált alkatrész, gépegység, szerkezet minősítési szempontjait. 7. Üzembe helyezés Adott rendeltetésű (gyártó, javító, kísérleti), profilú (tiszta, vegyes) és kapacitású munkahely, műhely, üzem gépeinek, berendezéseinek, szerszámainak, eszközeinek, valamint energiaellátásának felmérése és kiválasztása érdekében ismerje és tudja elemezni a - minőségi, - gazdaságossági, - munkavédelmi és - környezetvédelmi követelményeket. IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei IV/1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek a szint megjelölésével A műszaki ábrázolás témakörében - Szakszerűen tudja használni a rajzeszközöket. - Ismerje és tudja megválasztani a különféle szabványos rajzlapméreteket, vonalfajtákat, betűméreteket és a

8 használandó szövegmező típusát. - Műszaki rajzok készítésénél tudja alkalmazni a különféle síkmértani szerkesztési eljárásokat. - Ismerje a műszaki életben gyakran alkalmazott technikai görbék származtatását és szerkesztésük menetét. - Tudja képsíkrendszerben ábrázolni és felismerni = a különböző térelemeket, = általános és speciális helyzetű egyeneseket, síkokat, = síklapú és forgástesteket. - Ismerje és tudja szerkeszteni = a síklapú testek síkmetszetét, = valódi nagyság meghatározását transzformálással és képsíkba forgatással, = az eredeti és a csonkolt test kiterítésének módszereit, = különféle síklapú és forgástestek áthatását, szeletelő és segédgömbös módszerrel, = különféle síklapú és forgástestek axonometrikus képét. - Biztonsággal tudjon különféle tárgyakat, illetve munkadarabokat felbontani szabályos mértani testekre. - Ismerje és szabvány szerint tudja alkalmazni a méretmegadásra, illetve a mérethálózat felépítésére vonatkozó általános előírásokat, a különleges méretmegadásokat és egyszerűsítési lehetőségeket. - Ismerje a különféle rendeltetésű rajzokra vonatkozó szabványelőírásokat. - Ismerje és szakszerűen alkalmazza a szabványos ábrázolási módokat = a vetületi képek elhelyezésénél, = az egyszerű- és összetett metszetek készítésénél, = a félvetületek, segédvetületek, csúsztatott vetületek és részvetületek készítésénél, = a szelvények készítésénél és elhelyezésénél. - A gépelemek jelképes ábrázolási módjainak ismeretében szakszerűen tudjon nézetben, illetve metszetben ábrázolni és méretezni: = csavarmenetet orsón és anyában, valamint összeszerelve, = különféle csavarfejeket, anyákat és csavarbiztosításokat, = különféle szegecsfajtákat és szegecskötéseket, = különféle eljárásokkal kialakított hegesztett kötéseket, hegesztési varratokat, = különféle anyagú, alakú és igénybevételű rugókat, rugós szerkezeteket, = különféle szerkezetű sikló- és gördülőcsapágyakat, azok beépítését, = különféle fogazott alkatrészeket, fogaskerekeket, lánckerekeket, = kapcsolódó fogaskerekeket, = különféle kialakítású ékeket és ékkötéseket, = különféle reteszeket és szerelt reteszkötéseket, = különféle bordás agyakat, bordás tengelyeket és szerelt bordás kötéseket. - Ismerje az átlagos érdesség és egyenetlenség magasság fogalmát, számszerű értékének meghatározási módját, mértékegységét, szabványos jelölését alkatrészrajzokon. - Ismerje a felvételi vázlat készítésének célját, tudjon adott alkatrészről felvételi vázlatot készíteni. - Ismerje az alak,- helyzet- és mérettűrések lényegét, fajtáit és rajzi jelöléseit. - Tudja értelmezni az illesztési rendszereket és illesztési előírásokat. - Tudja táblázatból kikeresni az adott illesztési előíráshoz tartozó tűrésértékeket. - Tudja alkalmazni a különféle illesztésekre, alak-, helyzet- és mérettűrésekre vonatkozó szabványos rajzi jelöléseket. - Tudja használni a számítógéppel támogatott szerkesztő (CAD) programot. Az anyagismeret témakörében - Tudja definiálni az anyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai, technológiai tulajdonságait. - Tudja definiálni a nyersanyag, alapanyag, előgyártmány, segédanyag fogalmakat. - Tudja jellemezni az ipar területén használatos alábbi nemfémes anyagokat, eredetük, előállításuk, tulajdonságaik és jellemző felhasználási területük alapján = a fát, = a papírt, = a bőrt, = a gumit, = az üveget, = a tűzálló anyagokat, = a villamos szigetelőanyagokat,

9 = a hőszigetelő anyagokat, = a hangszigetelő anyagokat, = a kenőanyagokat, = a hűtőanyagokat, = a hűtő- és kenőanyagokat. - Tudja csoportosítani a műanyagokat az alapanyag, illetve a feldolgozás módja szerint, jellemezni előállítási módjukat, a műanyag alkatrészek előállításához felhasznált szerszámokat, gépeket, berendezéseket. - Tudja jellemezni a vasérceket, a vasércek előkészítését, a szilárd betét összetételét, a nagyolvasztóban lejátszódó folyamatokat, a nagyolvasztó termékeit, melléktermékeit, a nyersvasfajták fő szennyezőinek hatását, jellemző felhasználási területeiket. - Tudja elemezni a nyersvas széntartamának, szennyezőinek csökkentési lehetőségeit, tudja jellemezni az acélgyártó eljárásokat. - Tudja jellemezni a leggyakoribb ötvözőanyagok és szennyezőanyagok hatását az acél tulajdonságaira. - Tudja jellemezni az öntöttvasak szövetszerkezetét, a szilícium és a hűtési sebesség hatását, a szilárdságnövelés lehetőségeit, a grafit méretének, illetve alakjának megváltoztatási módjait. - Ismerje az acél és öntöttvasszabványok rendszerét. - Alkalmazás szintjén ismerje a használatos acél- és öntöttvasanyagok főbb fizikai, mechanikai és technológiai jellemzőit. - Tudja jellemezni az alumínium tulajdonságait, elmagyarázni előállítási módját, a szennyező- és ötvözőanyagok hatását, az alumíniumötvözetek csoportosításának alapját, felhasználási területüket. - Tudja ismertetni az alakítható valamint az önthető alumíniumötvözeteket, ötvözőanyagaik hatását hőkezelhetőségükre, szabványos jelölésüket. - Tudja jellemezni - a magnézium és ötvözeteinek tulajdonságait, az alakítható és az önthető magnéziumötvözeteket, felhasználási területüket; - a titánt és ötvözeteit, felhasználási területüket; - az ólom tulajdonságait, ötvözeteit, jellemző felhasználási területeit; - az ón tulajdonságait, ötvözeteit, jellemző felhasználási területeiket; - a réz tulajdonságait, előállítását, felhasználási területeit; - az alakítható valamint az önthető rézötvözetek (sárgarezek) tulajdonságait, jelölésüket, felhasználási területüket; - az egyéb rézötvözeteket (bronzokat), az óntartalomtól függő felhasználási területüket, a különleges bronzfajtákat (alumínium-, ólom-, foszforbronz); - a horganyt és ötvözeteit, jellemző felhasználási területeiket; - az iparban használt egyéb fémeket (mangán, nikkel, wolfram, kobalt, kadmium, bizmut, higany, molibdén), jellemző felhasználási területüket; - a nemesfémek (arany, ezüst, platina) tulajdonságait, jellemző felhasználási területüket; - Tudja jellemezni a csiszolóanyagok tulajdonságait, a köszörűszemcse anyagától, a kötőanyagtól és a szemcsemérettől függő felhasználási területeit. - Tudja ismertetni az egyéb -iparban használatos- anyagokat és felhasználási területüket (kerámiák, kompozit anyagok). Statika témakörében Statikai alapfogalmak - Tudja elvégezni a vektorokkal kapcsolatos műveleteket. - Tudja jellemezni = az erőket, erőrendszereket, = a nyomatékvektort, az erőpárt. - Tudja alkalmazni = a nyomatéki tételt, = a statika alaptörvényeit. - Tudja elvégezni az erőáthelyezést. - Tudja meghatározni szerkesztéssel és számítással = a közös pontban metsződő erőrendszer eredőjét, egyensúlyát, = a párhuzamos hatásvonalú erőrendszer eredőjét és egyensúlyát, = a síkidomok súlypontját,

10 = a stabilitás mértékét. Síkbeli szerkezetek, tartók - Ismerje a tartók szerkezetét, típusait. - Tudja meghatározni szerkesztéssel és számítással = összetett síkbeli szerkezetek reakcióerőit, = kéttámaszú és egyik végén befogott tartók (koncentrált, megoszló, vegyes terhelésű) reakcióerőit, a veszélyes keresztmetszet helyét és a maximális hajlítónyomaték nagyságát. - Tudja megszerkeszteni számított adatok alapján az igénybevételi ábrákat. A szilárdságtan témakörében - Ismerje az igénybevételek osztályozási rendszerét. - Tudja értelmezni az igénybevétel, az alakváltozás és az anyagban ébredő feszültség kapcsolatát. - Tudja alkalmazni Hooke törvényét műszaki problémák megoldására. Húzó és nyomó igénybevétel - Tudja számítani a húzó- és nyomófeszültséget. - Tudjon méretezési feladatokat megoldani és méretellenőrzést elvégezni húzás, nyomás, felületi és palástnyomás esetén. - Tudja kiszámítani = a belső túlnyomásnak kitett vékonyfalú csövek, tartályok, kazánok falvastagságát, = a hőmérsékletváltozás hatására létrejövő alakváltozásokat, feszültségeket. Hajlító igénybevétel - Tudja jellemezni az igénybevételt. - Tudja értelmezni és kiszámítani = síkidomok tengelyre számított inercianyomatékait és keresztmetszeti tényezőit, fő másodrendű nyomatékait, = a hajlításnál létrejövő alakváltozásokat. - Tudja számítani a hajlítófeszültséget. - Tudjon méretezési feladatokat megoldani és méretellenőrzést elvégezni hajlítóigénybevétel esetén. Kihajlási jelenségek vizsgálata - Tudja leírni és jellemezni a kihajlást, illetve a kihajlás eseteit. - Tudja elemezni a geometriai jellemzőket. - Tudjon méretezési feladatokat megoldani és méretellenőrzést elvégezni rugalmas és plasztikus kihajlás esetén. Nyíró igénybevétel - Tudja számítani a nyírófeszültséget. - Tudjon méretezési feladatokat megoldani és méretellenőrzést elvégezni nyíró igénybevétel esetén. Csavaró igénybevétel - Tudja értelmezni a különféle keresztmetszetű rudak csavaró igénybevételét. - Tudja számítani: = a poláris inercianyomatékot és keresztmetszeti tényezőt; = a csavarófeszültséget. - Tudjon méretezési feladatokat megoldani és méretellenőrzést elvégezni csavaróigénybevétel esetén. Összetett igénybevételek - Tudja értelmezni az egyirányú és többirányú összetett igénybevételt. - Tudjon eredő, illetve redukált feszültséget számítani egyirányú és többirányú összetett igénybevétel esetén. - Tudjon méretezési feladatokat megoldani és méretellenőrzést elvégezni egyirányú és többirányú összetett igénybevétel esetén. Dinamikus és ismétlődő igénybevételek vizsgálata - Tudja elemezni dinamikus igénybevételek műszaki előfordulásait. - Tudja figyelembe venni lüktető és lengő igénybevételek hatását méretezési és méretellenőrzési feladatok megoldásánál. - Tudja jellemezni a kifáradási jelenségeket a műszaki gyakorlatban. - Ismerje fel a feszültséggyűjtő helyeket. - Ismerje a fárasztó vizsgálatokat, a Wöhler-görbét, a kifáradási határ fogalmát, a Smith-diagramot, tudja

11 ismereteit felhasználni gyakorlati feladatok megoldásánál. A kinematika-kinetika-energetika témakörében Egyenesvonalú mozgás - Tudja leírni a mozgó pont helyzetét. - Tudja meghatározni a mozgás sebességét, gyorsulását. - Tudja alkalmazni a mozgástörvényeket szakmai feladatok megoldásához. A körmozgás - Tudja jellemezni a körmozgást. - Tudja alkalmazni a mozgástörvényeket szakmai feladatok megoldásához. Newton törvényei - Tudja definiálni, értelmezni Newton törvényeit. - Tudja alkalmazni a törvényeket szakmai feladatok megoldásához. - Tudja alkalmazni D'Alambert elvét. A dinamika alaptörvényének alkalmazása egyenes vonalú és forgó mozgás esetén - Tudja definiálni, értelmezni a tömeg és a tehetetlenségi nyomaték fogalmát. - Tudja meghatározni a tehetetlenségi nyomaték nagyságát. Energetika - Tudja definiálni, értelmezni = az energiafajtákat, a munka és az energia kapcsolatát, = a helyzeti, a mozgási és a forgási energiát, = az energiaátalakulásokat, = a veszteségeket és a hatásfokot. - Tudja kiszámítani = a helyzeti, a mozgási és a forgási energiát, = a veszteségeket és a hatásfokot. - Tudja meghatározni a munkavégzés erő- és teljesítményszükségletét. Folyadékok és gázok mechanikája témakörben - Tudja definiálni és értelmezni a hidrosztatikai nyomást. - Tudja kiszámítani a folyadékba merülő testekre ható felhajtóerőt és alkalmazni szakmai feladatok megoldására. - Ismerje és tudja alkalmazni az áramlás folytonosságának törvényét. - Ismerje és tudja számítani az áramló folyadékok energiáit és az áramlás során fellépő veszteségeket. - Ismerje és tudja alkalmazni áramlástechnikai feladatok megoldására a Bernoulli-törvényt. Tudja alkalmazni áramló gázokra a Bernoulli-törvényt. A gépelemek témakörében Csavarmenetek, csavarok, csavarkötések - Tudja ábrázolni és jellemezni a csavarmenet modelljét, a különféle szabványos orsó- és anyameneteket, a csavarmeghúzás (emelés) és oldás (süllyesztés) esetén fellépő erőhatásokat. - Tudja kiszámítani adott előfeszítés (terhelés) és a csavarmenet geometriai méreteinek ismeretében a csavarmeghúzás (emelés) valamint oldás (süllyesztés) erő- és nyomatékszükségletét. - Tudja a csavarmenet önzárásának feltételét. - Tudja szilárdsági szempontból méretezni az adott rendeltetésű és elrendezésű menetes szerkezetek elemeit. - Ismerje és tudja kiválasztani a különféle csavarbiztosítási eljárásokat. - Ismerje és tudja alkalmazni a technológiai eljárások figyelembevételével a csavarkötés szét- és összeszerelésének, meghúzásának szerszámait. Ék-, retesz-, csapszeg-, bordás-, poligonkötés - Tudja meghatározni az adott rendeltetésű kötés elemeit terhelő erők irányát és nagyságát, valamint a különféle kötéseknél biztosítandó illesztés jellegét. - Tudja kiválasztani és szilárdsági szempontból méretezni, illetve ellenőrizni a szabványos kötések kötőelemeit. - Ismerje és tudja alkalmazni a technológiai előírások figyelembevételével a különféle kötések szét- és összeszerelésének szerszámait, a kialakított kötések ellenőrző és minősítő eljárásait.

12 Szegecsek, szegecskötések - Tudja megválasztani és ábrázolni a különféle szegecskötési megoldásokat (átlapolt, hevederes, egysoros, többsoros). - Ismerje a szabványos szegecsfajtákat és azok fő alkalmazási területeit. - Ismerje és tudja alkalmazni a szegecskötések szilárdsági, méretezési, illetve ellenőrzési eljárásait. - Ismerje a kötés elemeinek előzetes megmunkálási előírásait, az illesztések jellegét. - Ismerje és tudja megválasztani a hideg- és melegszegecselési eljárások szerszámait. Hegesztett, forrasztott, ragasztott kötések - A kötéssel szemben támasztott szilárdsági követelmények és a technológiai lehetőségek ismeretében tudja előírni az alkalmazandó eljárást. - Tudja elvégezni a kialakított kötés szilárdsági ellenőrzését, méretezését. Nyomatékátszármaztató zsugorkötések, kúpos kötések - Ismerje fel azon műszaki követelményeket, amelyek indokolják a zsugorkötés alkalmazását. - Tudja jellemezni és ábrázolni a különböző technológiákkal kialakított zsugorkötéseket és a kötésben részt vevő elemek igénybevételeit. - Adott esetben tudja meghatározni a szükséges túlfedés értékét, a kialakítandó hőmérsékletkülönbséget, a felsajtolás erőszükségletét. Tengelyek és csapágyazásuk - A tengely rendeltetésének és igénybevételének ismeretében a célnak leginkább megfelelő anyag, alak és keresztmetszet, valamint a tengely és az állvány kapcsolatának megválasztása. - Szilárdsági számításokkal tudja meghatározni a tengely egyes keresztmetszeteinek méretét. - A tengely terhelésének, üzemi viszonyainak és üzemeltetési körülményeinek ismeretében tudja megválasztani az alkalmazható csapágy típusát. - Tudja ábrázolni és előírni a tengely csapágyazott és hordozó felületeinek alak-, helyzet- és mérettűréseit, valamint felületi érdességét és minőségét. - Ismerje = a siklócsapágyak fő szerkezeti kialakításait, = az érintkező felületeken kívánatos teherbíró olajfilm kialakulásának feltételeit és folyamatát, = a használatos persely- és bélésanyagokat. - Ismerje és jellemezze = a fellépő palástnyomás hatását a siklócsapágy helyes működésére, = a siklócsapágyak kenési rendszereit, a tömítési és porvédelmi megoldásokat. - Ismerje = a különböző irányú terhelések felvételére alkalmas gördülőcsapágy szerkezeteket, = a csapágykatalógusok belső rendszerét, = a megfelelő csapágy kiválasztásához felveendő jellemzőket, = a gördülőcsapágyak kenési és porvédelmi megoldásait, = a csapágyszerelés technológiáit, alkalmazott eszközeit, szerszámait, segédanyagait. - Tudja kiválasztani a célnak megfelelő csapágyat. - Tudja megválasztani és ábrázolni az ismert csapágybeépítési és rögzítési megoldásokból az adott esetre leginkább megfelelőt. Rugók - Ismerje a rugók feladatát a szerkezeteket érő dinamikus hatások időben történő elnyújtásában, a mechanikai energia tárolásában. - Ismerje a különböző anyagú (acél és gumi) és kialakítású rugók viselkedését (deformációjának változását) az időben változó terhelések hatására. - Karakterisztikájuk alapján tudja jellemezni az egyes rugókat. - Ismerje és tudja megválasztani a különböző rendeltetésű rugók anyagát és szerkezeti kialakítását. - Ismerje az adott feladatnak legjobban megfelelő rugó kiválasztásának elvét. - Ismerje és tudja elvégezni a különféle acélrugók szilárdsági méretezését, ha adott a terhelés és a megengedett legnagyobb deformáció mértéke. - Ismerje a csoportrugókat, valamint a rugók soros és párhuzamos kapcsolásának befolyását az eredő rugókarakterisztikára.

13 Fékek - Ismerje a fékek rendeltetését (rögzítőfék, üzemi fék, vészfék) fő szerkezeti kialakításait (pofás fékek, villamos fékek, szalagfékek, tárcsafék, kúposfék), valamint működtetésük (mechanikus, hidraulikus, pneumatikus és elektromágneses) megoldásait. - Tudja elemezni adott szerkezetű fékberendezésen a mozgó tömegek fékezésekor végbemenő energiaátalakulás folyamatát, a fékezésben közvetlenül részt vevő elemek (fékdob, fékpofa, fékszalag, sík-, illetve kúpos tárcsa, fékkarok stb.) igénybevételeit és méretezési elvüket. - Tudja kiszámítani adott esetben a fékezés erő-, illetve nyomatékszükségletét, a fékezéskor fellépő tömegerőket és a fékutat. Mechanizmusok - Tudja jellemezni a bütykös mechanizmusokat a bütyök mozgása, az emeltyű végének kialakítása és az emeltyű mozgásának alapján. - Tudja megszerkeszteni adott mozgásdiagram alapján a bütyök profilgörbéjét és az adott bütyökprofilhoz tartozó mozgásdiagramot. - Ismerje a bütyök és a hozzátartozó emeltyű állandó kapcsolatát biztosító szerkezeti megoldásokat. - Ismerje az egyszerű négycsuklós mechanizmus elemeinek szerepét a különféle mozgások (egyenesvonalú, lengő és forgómozgás) átadásában, illetve átalakításában. - Tudja származtatni a forgattyús és a kulisszás mechanizmust az egyszerű négycsuklós mechanizmusból. - Állandó forgattyú-fordulatszámot feltételezve tudja elemezni a forgattyús és kulisszás mechanizmusban az egyes elemek geometriai méreteinek (arányainak) hatását a hajtott tag sebességére, illetve sebességváltozásaira. - Tudja szerkeszteni és ábrázolni a hajtott tag sebességének és gyorsulásának változásait a lökethelyzet függvényében (adott geometriai méretű, állandó forgattyú-fordulatszámmal hajtott) forgattyús és kulisszás mechanizmusnál. - Tudja kiszámítani adott esetben a hajtott tag pillanatnyi és átlagsebességét, valamint holtponti gyorsulásait. - Tudja elemezni adott esetben a mechanizmusok egyes elemeire ható erők nagyságának változásait. - Ismerje a különféle mechanizmusok jellegzetes alkalmazási területeit, szerkezeti kialakításait. Csövek, csőszerelvények - A térfogatáram, illetve a tömegáram és az áramlási sebesség ismeretében tudja kiszámítani és a szabványból megválasztani a szükséges névleges átmérőjű csövet. - A cső anyagának, belső átmérőjének, valamint a csővezetékben áramló közeg nyomásának ismeretében tudja kiszámítani a cső szükséges minimális falvastagságát. - Ismerje és adott esetben tudja megválasztani a különböző anyagú és rendeltetésű csővezetékeknél alkalmazott csőkötési megoldásokat, tömítő- és hőszigetelő anyagokat, valamint a csőkiegyenlítő, alátámasztó és felfüggesztő szerkezetek kialakítását a velük szemben támasztott követelmények alapján. - Ismerje a közeg áramlását szabályozó, különféle típusú szerelvények (csapok, szelepek, tolózárak) szerkezetét, működését, valamint tudja jellemezni a velük elérhető szabályozhatóság mértékét. - Ismerje a különféle közegeket szállító csővezetékek zavartalan üzemét biztosító egyéb szerelvények (légtelenítő, víztelenítő, hőmérséklet- és nyomásmérő, víz- és porleválasztók, biztonsági szelepek stb.) feladatát, szerkezetét, működését. Tengelykapcsolók - Alkalmazás szintjén ismerje a különféle rendeltetésű tengelykapcsolók főbb szerkezeti kialakítását, működését: = merev tengelykapcsoló (tárcsás, tokos, héjas stb.), = rugalmas tengelykapcsolók (bőr- és gumidugós, acéltűs, acélszalagos stb.), = mozgékony tengelykapcsolók (körmös, Oldham stb.), = hajlékony tengelykapcsolók (Hardy-tárcsa, kardáncsukló stb), = súrlódó tengelykapcsolók (szárazlemezes, olajoslemezes, kúpos stb.), = hidrodinamikus tengelykapcsoló (tengelykapcsoló, nyomatékmódosító). - Az összekötendő tengelyek viszonylagos helyzetének, a kialakítandó kapcsolat jellegének és az átviendő nyomaték nagyságának függvényében tudja kiválasztani a célnak leginkább megfelelő tengelykapcsoló-szerkezetet. - Tudja méretezni a nyomatékátvitelkor igénybe vett szerkezeti elemeket. Hajtások - Az összekötendő tengelyek viszonylagos helyzete, a megvalósítandó áttétel, az átviendő nyomaték és az üzemi viszonyok ismeretében tudja kiválasztani a célnak leginkább megfelelő hajtást. - Ismerje a különböző súrlódásos és kényszerkapcsolatú hajtások nyomatékátszármaztató elemeinek

14 = anyagát, = igénybevételét, = geometriai és szilárdsági méretezési elvét, = az áttételt befolyásoló geometriai jellemzőit. A fentieken kívül az egyes hajtásoknál tudja meghatározni - Dörzskerékhajtásnál = a csúszásmentes nyomatékátvitelhez szükséges minimális összeszorító erő nagyságát. - Laposszíjhajtásnál = a szíj szükséges hosszúságát és keresztmetszeti méreteit, = az átviendő kerületi erő függvényében a szíjágak szükséges előfeszítésének nagyságát, = adott esetben az üzemszerű szíjcsúszást (slip), = a szíjfeszítő alkalmazásának szükségességét. - Ékszíjhajtásnál = a szükséges ékszíj hosszúságát és keresztmetszeti méreteit, = az alkalmazható minimális tárcsaátmérőt, = az ékszíjtárcsákban kialakítandó horony méreteit, = adott terhelési viszonyok mellett a párhuzamosan alkalmazandó szíjak darabszámát. - Hengeres egyenes és ferdefogazatú, belsőfogazatú valamint kúpkerékhajtásnál: = az elemi fogazás jellemzőit, = a kompenzált fogazás jellemzőjét és célját, valamint a szerszámelállítás hatását a fogak alakjára, = a fogaskerekek geometriai méreteinek számítását, = az általános fogazás jellemzőit és célját. - Csigahajtásnál = a hajtás hatásfokának számítási módját, = az önzárás feltételét. - Lánchajtásnál = a különféle lánc és lánckerék kialakításokat. A gyártási eljárások témakörében - Tudja értelmezni a megmunkálási pontosság fogalmát, tudja jellemezni az egyes gyártási eljárásokat az elérhető méret-, alak- és helyzettűrések, valamint felületi minőség szempontjából. - Tudja osztályozni a gyártási eljárásokat a részecskék kapcsolódásában beálló változás alapján. Alaklétrehozás - Tudja összehasonlítani gazdaságossági, az elérhető méretpontossági és felületminőségi szempontból az egyes öntési eljárásokat. - Tudja elemezni az öntvényszerkesztést a felhasználás, a gyártás és a szerszámozás szempontjából. - Tudja definiálni a ráhagyások, a minta, a forma és a mag fogalmakat. - Tudja jellemezni a homokformába történő öntést az alkalmazási terület szempontjából az alkalmazott minta, a forma jellege, a forma anyaga, valamint a formázás módja szerint. - Tudja jellemezni a homokformába történő öntés gépeit, berendezéseit, felhasznált anyagait, balesetvédelmi előírásait. - Tudja jellemezni a héjformázást, berendezéseit, felhasznált anyagait, segédanyagait, balesetvédelmi előírásait. - Tudja jellemezni a precíziós öntést, berendezéseit, felhasznált anyagait, segédanyagait, balesetvédelmi előírásait. - Tudja jellemezni a kokillaöntést, berendezéseit, felhasznált anyagait, segédanyagait, balesetvédelmi előírásait. - Tudja jellemezni a nyomásos öntést, berendezéseit, felhasznált anyagait, segédanyagait, balesetvédelmi előírásait. - Tudja jellemezni a folyamatos öntést, berendezéseit, felhasznált anyagait, segédanyagait, balesetvédelmi előírásait. - Tudja jellemezni az öntvénytisztítás feladatait, eljárásait, a jellemző öntvényhibákat. - Tudja osztályozni a műanyag-feldolgozó eljárásokat a műanyagok hővel szembeni viselkedése alapján, tudja elemezni a műanyag idomdarab szerkesztési szempontjait a felhasználás, a gyártás és a szerszámozás szempontjából. - Tudja jellemezni a műanyagsajtoló eljárásokat, a sajtolási előkészítő műveleteket, a műanyag-sajtoló eljárások anyagait, segédanyagait, balesetvédelmi előírásait. - Tudja jellemezni a műanyagok fröccsöntését, a fröccsöntő eljárások anyagait, segédanyagait, balesetvédelmi előírásait. - Tudja jellemezni a műanyagok extrudálását, az extrudálás gépeit, berendezéseit, felhasznált anyagait,

15 segédanyagait, balesetvédelmi előírásait. - Ismerje a rétegelt anyagok előállítási módjait, felhasználási területeit. - Tudja jellemezni a porkohászat felhasználási területeit. - Ismerje a vákuumgőzölés célját, felhasználási területeit. Képlékenyalakítás - Tudja összehasonlítani a gazdaságossági, az elérhető méretpontossági és felületminőségi, valamint anyagszerkezet-változási szempontból az egyes képlékenyalakító eljárásokat. - Tudja definiálni a képlékenység fogalmát, az alakítási szilárdságot, tudja jellemezni a különféle képlékenyalakító eljárásokhoz alkalmazott anyagok fő tulajdonságait, az alakítás hatását az anyag szerkezetére a hideg és meleg képlékenyalakító eljárások során, tudja csoportosítani a hideg és a meleg képlékenyalakító eljárásokat. - Tudja jellemezni a kovácsoló eljárásokat, ismerje a munkadarab-szerkesztési előírásokat a felhasználás, a gyártás és a szerszámozás szempontjából. - Ismerje a kovácsolás szerszámait, műveleteit, gépeit, berendezéseit, felhasznált anyagait, segédanyagait, balesetvédelmi előírásait. - Ismerje a képlékeny cső- és rúdgyártó eljárásokat. - Tudja jellemezni a hengerlési folyamatot, ismerje a hengerlés szerszámait, gépeit, berendezéseit, felhasznált anyagait, segédanyagait, balesetvédelmi előírásait. - Tudja jellemezni a hidegfolyatást, ismerje a hidegfolyatás szerszámait, gépeit, berendezéseit, felhasznált anyagait, segédanyagait, balesetvédelmi előírásait. - Tudja elemezni a hidegalakítás hatását az anyag kristályszerkezetére, ismerje a rekrisztallizáció jelenségét. - Tudja jellemezni a hajlítást, tudja kiszámítani a minimális hajlítási sugarat, a hajlítás erő-, munka- és teljesítményszükségletét, ismerje az anyagok viselkedését hajlításkor, a hajlítási műveleteket, a hajlítás szerszámait, gépeit, berendezéseit, felhasznált segédanyagait, balesetvédelmi előírásait. - Tudja jellemezni a mélyhúzást, tudja kiszámítani a forgástestek esetében a kiinduló tárcsaátmérőt, a szükséges húzások számát, a ráncfogó alkalmazásának szükségességét, a mélyhúzás erő-, munka- és teljesítményszükségletét, tudja csoportosítani a mélyhúzószerszámokat felépítésük szerint, ismerje az anyagok viselkedését mélyhúzáskor, a mélyhúzás szerszámait, gépeit, berendezéseit, felhasznált anyagait, segédanyagait, balesetvédelmi előírásait. - Ismerje az egyéb képlékenyalakító eljárásokat (egyengetés, domborítás, peremezés, dombornyomás, szűkítő és bővítő nyomás), jellemző alkalmazási területüket, a felhasználható anyagokat, a jellemzően alkalmazott gépeket. Forgács nélküli anyagszétválasztó eljárások - Ismerje a forgács nélküli darabolás kézi és gépi módszereit, az anyag igénybevételét, az erőszükséglet csökkentésének módját, tudja kiszámítani a gépi ollóval történő darabolás erőszükségletét, ismerje az ollóval történő darabolás szerszámait, gépeit, berendezéseit, felhasznált anyagait, balesetvédelmi előírásait. - Tudja definiálni a kivágást és a lyukasztást, tudja jellemezni az alakítandó anyag igénybevételét, tudja elemezni a vágás feltételeit (pontosság, az alkatrész alakja, gazdaságosság), tudja kiválasztani gazdaságossági szempontból a legkedvezőbb megoldást, tudja megkülönböztetni az egyes vágószerszám típusokat, tudja jellemezni a vágószerszámok részeit kialakításuk, anyaguk szerint, tudja kiszámítani adott esetben az erő-, munka- és teljesítményszükségletet, ismerje gépeit, berendezéseit, balesetvédelmi előírásait. - Ismerje az egyéb vágóműveleteket, azok gépeit, berendezéseit, felhasznált anyagait, balesetvédelmi előírásait. Anyagleválasztás forgácsolással - Tudja definiálni a forgácsolástechnológiai alapfogalmakat, tudja ábrázolni a forgácsolószerszámok élgeometriáját, tudja jellemezni a forgácsképződés folyamatát, a forgácsoláskor fellépő erőhatásokat, hőjelenségeket, a fajlagos forgácsolási ellenállást, a megmunkált felület minőségét, a felületi réteg tulajdonságait, ismerje a forgácsolósebesség hatásait, a szerszámok kopási jelenségeit. - Tudja jellemezni a szerszámgépek külső mozgásgeometriáját, a hagyományos szerszámgépek feladat szerinti mozgásait (alakító, beállító, segéd). - Tudja megkülönböztetni a szabályos, valamint a szabálytalan élgeometriájú szerszámmal történő forgácsoló eljárásokat. - Tudja megkülönböztetni a forgácsoló eljárásokat az alakképzés geometriájának figyelembevételével (profilozás, lefejtés). - Tudja ismertetni a forgácsolószerszámok anyagát, a szerszámanyag megválasztásának szempontjait. - Tudja megnevezni és felvázolni az egyes forgácsoló eljárásoknál alkalmazott szerszámokat. - Tudja csoportosítani a forgácsoló eljárásokat a forgácsolás fizikai jellege szerint. - Tudja jellemezni az állandó keresztmetszetű forgács folyamatos leválasztásával történő forgácsoló eljárásokat,

16 tudja megnevezni az ebbe a csoportba tartozó jellemző forgácsoló módokat. - Tudja jellemezni a változó keresztmetszetű forgács szakaszos leválasztásával történő forgácsoló eljárásokat, tudja megnevezni az ebbe a csoportba tartozó jellemző forgácsoló módokat. - Tudja jellemezni az állandó keresztmetszetű forgács szakaszos leválasztásával történő forgácsoló eljárásokat, tudja megnevezni az ebbe a csoportba tartozó jellemző forgácsoló módokat. - Tudja jellemezni a szabálytalan élgeometriájú szerszámmal történő forgácsolást, tudja megkülönböztetni a kötött és a szabad köszörűszemcsékkel dolgozó eljárásokat. - Tudja ismertetni a mélyköszörülés előnyeit. Anyagrészecskék leválasztása villamos úton - Ismerje az elektroeróziós megmunkálások elvét, jellemző felhasználási területeit. Anyagrészecskék leválasztása, szétválasztása kémiai úton - Ismerje a kémiai maratás elvi alapjait, alkalmazási területeit. - Ismerje a lángvágás feltételeit, tudja jellemezni a lángvágás folyamatát, ismerje a vágópisztoly kialakítását, a kézi és gépi lángvágási módszereket. Anyagrészecskék leválasztása ultrahangos megmunkálással - Ismerje az ultrahangos megmunkálás elvi alapjait, alkalmazási területeit. Termikus megmunkálások - Ismerje a plazmasugaras, az elektronsugaras és a lézeres megmunkálás elvi alapjait, felhasználási területeit, fejlődési irányait. Egyesítő eljárások - Ismerje és tudja kiválasztani a konstrukciós előírások figyelembevételével a csavarkötés szerszámait. - Ismerje a szegecskötés elemeinek előzetes megmunkálási előírásait, a hideg- és melegszegecselési eljárások szerszámait. - Ismerje az alakkal záró kötések kialakítási módjait, a kötésben részt vevő elemek előzetes megmunkálási előírásait, a kötés létrehozásához alkalmazott szerszámokat. - Tudja jellemezni a forrasztás fajtáit, az alkalmazott kötőanyagot, jellemző felhasználási területüket, ismerje eszközeit, szerszámait, felhasznált anyagait, segédanyagait, balesetvédelmi előírásait. - Tudja jellemezni a hegesztést, a hegeszthetőség fogalmát, a hegesztési varrat és a kötés kialakulását, a varratfém kristályosodását, a hegesztési feszültségek keletkezésének okait, ismerje a technológiai lehetőségeket a hegesztési alakváltozások és feszültségek csökkentésére, a hegesztés során fellépő hibákat. - Tudja csoportosítani a hegesztő eljárásokat. - Tudja jellemezni a lánghegesztést, az égőgázok fajtáit, felhasználási területüket, a hegesztőégők felépítését, a hegesztőláng részeit és fajtáit, tudja kiválasztani a hegesztendő anyagtól függő lángfajtát, hegesztőpálcát, ismerje a balesetvédelmi előírásokat. - Tudja előírni a hegesztés előkészítési műveleteit, a hegesztési eljárást jellemzői alapján, az utólagos munkálatokat. - Tudja jellemezni a hegesztő ívben lejátszódó folyamatokat, a nyíltívű kézi villamos ívhegesztés technológiáját, tudja megkülönböztetni az egyenáramú és a váltakozó áramú hegesztés jellemzőit, ismerje a különböző kémiai összetevők hatását az alapanyagra, a hozaganyagra és a heganyagra, az elektródavezetés és az elektróda szögének megválasztási szempontjait, tudja kiválasztani az alkalmazandó elektródát a velük szemben támasztott követelmények alapján, tudja megválasztani az alkalmazandó áramerősséget, ismerje a hegesztő áramforrásokat, a hegesztés segédberendezéseit, szerszámait, védőfelszereléseit, a hegesztés munkavédelmi előírásait. - Tudja jellemezni a fedettívű hegesztési eljárásokat, felhasználási területüket, a poralatti fedettívű automatikus hegesztés befolyásoló tényezőit a varrat alakjára, ismerje a hegesztőporok jellemzőit. - Tudja jellemezni a védőgázas ívhegesztésnél alkalmazott védőgázok szerepét, fajtáit, az egyes védőgázas ívhegesztő eljárásokat, alkalmazási területüket, az argonvédőgázas hegesztésnél a polaritás szerepét a beolvadás mélységére, ismerje az AWI, az AFI valamint a CO2 védőgázas hegesztő eljárásoknál alkalmazott eszközöket, gépeket, anyagokat, berendezéseket, segédanyagokat. - Tudja csoportosítani a sajtolóhegesztési eljárásokat, ismerje az ellenálláshegesztések fizikai alapjait, tudja megkülönböztetni a sajtoló és a leolvasztó tompahegesztési eljárásokat, a pont-, a vonal- és a fóliahegesztést, ismerje az egyes acélfajták ellenálláshegesztésénél fellépő hatásokat, a varrat hibáit, a tompa-, a vonal- és a ponthegesztő gépek felépítését. - Ismerje a különböző anyagok (öntöttvas, alumínium és ötvözetei, erősen ötvözött acélok, réz és ötvözetei, egyéb fémek) hegeszthetőségi problémáit, az alkalmazható eljárásokat.

17 - Ismerje a ragasztás technológiáját, a ragasztás anyagait, berendezéseit. - Ismerje a sajtolókötés kialakítását, a szükséges fedés és felületi simaság szerepét, a sajtolás erőszükségletét, a nyomatéki terhelhetőség növelésének eljárásait. - Ismerje a különféle zsugorkötési eljárások technológiáit, a szükséges hőmérsékletkülönbség létrehozási módjait, szerszám, eszköz, és segédanyagszükségletét, valamint az eljárások balesetvédelmi előírásait. - Ismerje az anyaggal és alakkal záró kötések (ráolvasztás, beágyazás, betapasztás, kiöntés) technológiáját; szerszám-, eszköz-, és segédanyagszükségletét, valamint az eljárások balesetvédelmi előírásait. Bevonó eljárások - Ismerje a korrózió fogalmát és lefolyását, a korrózió fajtáit, a bevonatok előkészítési eljárásait (mechanikai, vegyi), tudja jellemezni a fémes bevonatok készítési eljárásait galvanizálással valamint tűzi úton, ismerje a nem fémes bevonatok készítésének anyagait, technológiáját, ismerje a bevonó eljárásokra vonatkozó balesetvédelmi előírásokat. Anyagtulajdonság változtatása - Tudja elemezni a lehűlés során lejátszódó folyamatokat, a kristályosodás folyamatát, tudja elmagyarázni az ideális kétalkotós állapotábrák (Tamman-ábrák) olvasási szabályait. - Tudja jellemezni az allotrópia jelenségét, a színvas lehűlési görbéjét. - Tudja elemezni az Fe-Fe3C, illetve az Fe-C állapotábrát (ikerdiagramot), tudja jellemezni a jellegzetes szövetszerkezeteket. - Tudja elemezni az acélok hőmérsékletváltozásakor lejátszódó folyamatokat, az ausztenit-perlit, illetve perlitausztenit átalakulás mechanizmusát. - Tudja jellemezni a diffúziós, a martenzites és a bainites átalakulás jelenségét, a keletkező szövetszerkezeteket, tudja definiálni a kritikus hűtési sebességet, tudja indokolni a széntartalom befolyását a keménységre, tudja megmagyarázni a visszamaradó ausztenit okát és hatását. - Tudja megkülönböztetni az izotermikus és a folyamatos hűtésre érvényes C-görbéket, az izotermikus, illetve a folyamatos hűlés során létrejövő szövetszerkezeteket. - Tudja csoportosítani a hőkezelő eljárásokat, tudja jellemezni a hőkezelési eljárások célját, a hőkezelő eljárások szakaszait, tudja definiálni és megkülönböztetni az edzhetőség és az átedzhetőség fogalmát, ismerje a hevítés, a hőntartás, valamint a hűtés jellemzőit, az alkalmazott berendezéseket, anyagokat. - Tudja jellemezni a gyakorlati hőkezelő eljárásokat (feszültségoldó izzítás, lágyítás, újrakristályosítás, normalizálás, diffúziós izzítás, öregítés, ausztenites lágyítás, edzés, megeresztés, nemesítés), az alkalmazásukkal elérhető anyagtulajdonság-változásokat, alkalmazási területüket. - Ismerje az ötvözőanyagok befolyását az anyag hőkezelhetőségi tulajdonságaira, a dekarbonizációs jelenség hatásait, a hőkezelés berendezéseit, anyagait. - Tudja jellemezni az anyagtulajdonság-változtatás módjait az anyagrészecskék bevitelével (cementálás, nitridálás), jellemző felhasználási területüket, ismerje az eljárásokat, az alkalmazott anyagokat, berendezéseket. - Tudja jellemezni a kérgesítő eljárásokat (lángedzés, indukciós edzés, betétedzés), felhasználási területüket, szerszámaikat, berendezéseiket. A gyártási folyamat tervezése Technológiai tervezés - Tudja definiálni általánosságban a gyártási folyamat tervezésének kiinduló adatait. - Tudja jellemezni az MKGSI elemeit. - Tudja elmagyarázni a gyártási folyamat tervezésének szempontjait. - Ismerje a gyártáselőkészítés feladatait. - Tudja a technológiai folyamatot rendszerelméletileg jellemezni. - Tudja jellemezni a technológiai követelményeket és a gazdaságossági követelményeket. - Tudja jellemezni az egyes gyártási rendszereket. - Ismerje a technológiai tervezés előkészítését, tudja a gyártás technikai feltételeit meghatározni. - Tudja elemezni az alkatrészt funkcionális és gyárthatóság szempontjából. - Tudja kiválasztani a gazdaságosság figyelembevételével az előgyártmány fajtáját. - Tudja kidolgozni a technológiai folyamat elvi vázlatát, amelynek során tudja elemezni = az alkatrész rajzán szereplő előírásokat, = az egyes gyártási eljárásokkal teljesíthető paramétereket, = a szükséges technikai és gazdasági feltételeket. - Tudja megtervezni a technológiai folyamat műveleti sorrendjét.

18 - Tudja részletesen megtervezni a technológiai folyamatot alkotó egyes műveleteket. - A szükséges ráhagyások, hozzáadások, valamint műveleti méretek és tűrések felvételével tudja meghatározni az egyes műveletek előtti állapotot. - Tudja meghatározni és osztályozni az alapfelületeket, tudja elmagyarázni a bázisválasztás szempontjait. - Tudja megkülönböztetni a technológiai bázisokat alakjuk, megmunkáltsági fokuk, létesítési módjuk szerint, tudjon bázisváltást számítani. - Tudja kiválasztani a munkadarab helyzetmeghatározási, befogási módját. - Tudja kiválasztani a szerszám típusát, anyagát és méretét. - Ismerje és tudja jellemezni a gyártás során leggyakrabban előforduló hibákat és azok mértékét. - Ismerje és tudja jellemezni a munkadarab-készülék-gép-szerszám rendszer deformációját. - Tudja kiválasztani a közbenső ellenőrző mérőeszközöket. - Adott esetben tudja kiválasztani és számítani a technológiai paramétereket. - A technológiai adatok ismeretében tudja kiszámítani a fő- és mellékidőket. - Ismerje a számítógépes technológiai tervezés folyamatát, a számítógép alkalmazási lehetőségeit a technológiai tervezés egyes fázisaiban. - Tudja jellemezni a jellegzetes megmunkálási módokat, adott esetben kiválasztani az alkalmazandó szerszámokat, gépeket = külső hengeres felületek nagyoló, simító és finommegmunkálásához, = furatok és furatrendszerek nagyoló, simító és finommegmunkálásához, = sík felületek nagyoló, simító és finomfelületi megmunkálásához, = alakos felületek nagyoló, simító és finom megmunkálásához. - Tudja megtervezni a technológiai folyamatban a hőkezelések helyét. - Ismerje a gyártásautomatizálás irányait, lehetőségeit. - NC, CNC gépeknél tudja meghatározni a geometriai információkat, tudja definiálni a méretmegadási módokat, a koordinátarendszereket és a jellegzetes pontokat. - Tudja meghatározni az útinformációkat a jellegzetes mozgástípusoknál és gépeknél. - Ismerje a programfelépítés szabályait, tudja programozni a jellegzetes megmunkálási módokat, a programot bevinni, tesztelni. - Ismerje a rugalmas gyártórendszerek alrendszereit, az alrendszerek összekapcsolási lehetőségeit. - Ismerje az alrendszerek szervezésének jellemzőit. - Ismerje a gyártástervezés szükséges dokumentációit, tudjon adott munkadarabhoz művelettervet, adott gyártási eljáráshoz műveleti utasítást készíteni. Szerszám- és készülékszerkesztési alapismeretek - Tudja meghatározni a speciális gyártóeszköz (készülék, szerszám) alkalmazásának szükségességét, tudjon a szerszámtervezés részére előtervet készíteni, a szerszámtervezést igénylő lapot kiállítani. - Ismerje a készülékezési alapfogalmakat. - Ismerje a készülékek feladatát, tudja osztályozni a készülékeket. - Tudja elmagyarázni a szabadságfokok lekötésének módját, a teljes helyzetmeghatározást, ismerje a túlhatározás problémáját. - Tudja definiálni és csoportosítani a helyzetmeghatározási hibákat. - Tudja megkülönböztetni a befogókészülékek elemeit, meghatározni feladatukat. - Tudja csoportosítani a támasztóelemeket feladatuk szerint. - Tudja megkülönböztetni technológiai szempontból a központosítás fokozatait, tudja felosztani a központosító ülékeket a megvalósítás módja szerint. Tudja számítani a munkadarab méretszóródásából adódó gyártási tűrést. - Tudja felvázolni a furatos darabok központosítási módjait. - Ismerje a rugalmas deformációval szorító mozgó központosító ülékeket. - Ismerje a tájoló ülékek feladatát, a tájoló ülékek fajtáit. Tudja megválasztani a kétlyukbázison tájolt munkadarabhoz a központosító és a tájoló csapot. - Tudja számítani a befogás okozta deformációkat. - Tudja a szorító erő helyét megválasztani, ismerje a szorító erőből adódó deformáció okozta alakhibákat. - Tudja a szorítóerőt osztályozni, nagyságát kiszámítani. - Ismerje a kézi szorítás megvalósítási módjait. - Tudja kiszámítani a csavarral kifejthető szorítóerőt. - Tudja csoportosítani a közvetett szorítási megoldásokat működési elvük alapján. - Tudja számítani a szorítóerőt. - Tudja jellemezni az excenteres szorítást, az önzárás feltételét, a szorító görbéket, tudja kiszámítani a szorítóerőt.

19 - Tudja jellemezni az ékkel történő szorítást, ismerje alkalmazási területét. - Ismerje és tudja jellemezni a rugózó szorításokat. - Tudja jellemezni a gépi szorítást, ismerje a pneumatikus, hidraulikus, vákuum és mágneses szorítás alkalmazási területeit. - Tudja elmagyarázni a fúrókészülékek feladatát, tudja meghatározni a furatmegmunkálás hibalehetőségeit. Tudja kiszámítani a perselyes fúrókészülékben megmunkált furat helyzetpontosságát, az elérhető méretpontosságot. - Ismerje a fúrókészülékek kialakítási szempontjait. - Ismerje és tudja jellemezni a szerszámtartó készülékeket, a késtartókat, adott esetben tudja a szerszámtartóra ható erőket meghatározni. - Ismerje az előrajzolás, a szerelés és a hegesztés készülékezési szempontjait. - Tudja csoportosítani és jellemezni az idomszereket, tudja elmagyarázni az idomszerszerkesztési szempontokat. - Tudja megkülönböztetni a forgácsoló szerszámok statikus és működő szögeit. - Tudja eldönteni a hasábos és körkés alkalmazásának szükségességét. - Tudja jellemezni a fúrórudas készülékeket, ismerje kialakítási szempontjaikat. - Tudja jellemezni a fúrórúdban a befogott szerszám működő szögeit, kiszámítani értéküket. - Ismerje a marófejek kialakítási szempontjait, tudja jellemezni a főorsócsatlakozásokat, tudja a szerszámok rögzítését és állítását kiválasztani és felvázolni. - Tudja az üregelés technológiai adatainak ismeretében a forgácstér méreteit meghatározni, az üregelő tüskét szilárdsági szempontból méretezni. - Tudja csoportosítani a forgács nélküli anyagszétválasztó eljárások szerszámait a bélyegvezetés módja szerint. Tudja jellemezni a kivágó és a lyukasztó szerszámok felépítését, kialakítását, kiválasztási szempontjait. - Tudjon a gazdaságos anyagfelhasználást figyelembe véve sávtervet készíteni, az erőszükségletet meghatározni, gépet kiválasztani. - Tudja jellemezni a hajlítást, az anyag hajlítással szembeni ellenállását, tudja meghatározni a hajlított munkadarab kiinduló méretét. - Tudja jellemezni a göngyölítő szerszámokat. - Tudja jellemezni az üreges test előállítására szolgáló képlékenyalakító eljárásokat, szerszámokat. - Tudja meghatározni forgástest alakú mélyhúzott munkadarab kiinduló tárcsaátmérőjét számítással és szerkesztéssel. - Tudja jellemezni a mélyhúzáskor a lemez alakváltozását, ismerje a szerszámszerkesztési szempontokat. A megengedett alakváltozás függvényében tudja meghatározni a húzási fokozatok szükséges számát, az egyes húzási fokozatokban a munkadarab méreteit, a húzórést, a közbenső hőkezelések előírásának indokát. - Tudja kiválasztani a mélyhúzószerszám típusát. - Tudja elmagyarázni a műanyag idom szerkesztési szempontjait. - Tudja jellemezni a műanyagsajtoló szerszámokat. Tudja elmagyarázni a szerszámszerkesztési szempontokat. - Ismerje és tudja jellemezni a fröccssajtoló szerszámokat. - Ismerje a hőre lágyuló műanyagok fröccsöntő szerszámainak felépítését, tudja meghatározni a szerszámszerkesztési szempontokat. Tudja jellemezni a szerszámfajtákat. - Tudja megtervezni a süllyesztékes kovácsolásnál a kovácsdarab rajza alapján az osztósík elhelyezését, tudja meghatározni a ráhagyások és tűrések nagyságát. - Tudja előírni a szükséges oldalferdeséget és lekerekítési sugarat. Tudja elmagyarázni a sorjacsatorna szerepét és méretezési elvét. Tudja csoportosítani a süllyesztékeket. - Ismerje és tudja elmagyarázni a kokillák és nyomásos öntőszerszámok szerkesztésének irányelveit, az öntvény alakjának kiképzésével szemben támasztott követelményeket. A megmunkálógépek témakörében Hagyományos szerszámgépek - Ismerje a hagyományos fémipari forgácsoló szerszámgépek fő típusait (esztergák, fúrógépek, gyalu- és vésőgépek, marógépek, köszörűgépek), fő szerkezeti részeiknek anyagát, rendeltetését, igénybevételeit, a fő- és mellékhajtóművük szokásos kialakításait, kapcsolatukat biztosító szerkezeti megoldásokat. - Tudja jellemezni a forgómozgást létesítő fokozatos és fokozat nélküli főhajtóművek fajtáit, felépítésüket, elemeiket. - Tudja osztályozni az egyenes mozgású mechanikus hajtóműveket az irányváltás megvalósítása alapján. - Tudja megszerkeszteni a szerszámgépek hajtóműveinek jellemző ábráit. - Tudja elvégezni a szerszámgépek hajtóműveinek kinematikai és terhelhetőségi vizsgálataival kapcsolatos számításokat.

20 - Tudja elmagyarázni a hidraulikus hajtóművekben a teljesítményátadást, ismertetni az alkalmazott szivattyútípusokat, a folyadékmotort, a kiegészítő szerelvényeket. - Tudja behatárolni a hidraulikus hajtóművek felhasználási területeit az egyes szerszámgépeken. - Tudja osztályozni a mellékhajtóműveket, elmagyarázni szerepüket, ismertetni a kötött fokozatú valamint a szakaszos működésű mellékhajtóművek szerkezeti kialakítását, szabályozhatóságát. - Tudja ismertetni a folyamatos működésű mellékhajtóművek felosztását, jellemző kialakításukat. - Tudja ismertetni az egyetemes osztófejet, tudja elkészíteni a kinematikai vázlatot egyszerű és differenciál osztás esetén, valamint menet (spirálhorony) maráskor. - Tudja ismertetni a bolygóműves, valamint az optikai osztófejet. - Tudja jellemezni a géptestet, ismertetni feladatát, felépítését. - Tudja kiszámítani a forgácsolás hatására a gépágyakban keletkező feszültség nagyságát egyetemes eszterga, vízszintes marógép, hosszgyalugép, fúrógép esetében. - Tudja jellemezni a vezetékeket, csoportosítani a vezetéktípusokat, felvázolni jellemző kialakítási módjukat. - Tudja ismertetni a mechanikus, a hidraulikus és az elektromos lökethatárolókat, végálláskapcsolókat a hagyományos szerszámgépek esetében. - Tudja ismertetni a szerszámgépek hűtési rendszerével szemben támasztott követelményeket. - Tudja ismertetni a mellékidőcsökkentés lehetőségeit, jellemezni a revolveresztergákat és az automatákat. Korszerű megmunkálógépek - Tudja ismertetni az aggregát célgép feladatait, felépítését; ismerje és tudja kiválasztani az aggregát egységeket, valamint tartozékokat. - Tudja ismertetni a megmunkálóközpontok felépítését, alkalmazási területüket. - Tudja csoportosítani és jellemezni az NC, illetve CNC gépek vezérlési módjait, ismertetni az egyes vezérlési módok alkalmazási területeit a megmunkálási igény függvényében. - Tudja definiálni az illesztésvezérlés feladatait. - Tudja elmagyarázni a helyzet szabályozó kör feladatát, ismertetni az útmérőrendszerek kialakítását. - Tudja ismertetni a sebesség szabályozó kör feladatát. - Tudja ismertetni a CNC tengely mellékhajtóművének feladatát, kialakítási módját, definiálni a helyzetbeállítási és az ismétlési pontosság fogalmát. - Tudja ismertetni a helyzetbeállítási és az ismétlési pontosságot befolyásoló tényezőket. - Tudja definiálni a rugalmas gyártórendszerek (FMS) fogalmát, ismertetni fő alrendszereit. - Tudja ismertetni a rugalmas gyártórendszerek hardver elemeit. - Tudja definiálni a rugalmas gyártócella és a gyártósor feladatait, ismertetni elemeit. - Tudja meghatározni a szerszámszervezés feladatait, a szerszámváltást biztosító módokat. - Tudja elmagyarázni a szerszámcsere lehetséges indokait, a szerszámcserét kezdeményező mérések fajtáit, a szerszámok megfelelőségének mérésére szolgáló közvetlen, illetve közvetett lehetőségeket. - Tudja meghatározni a munkadarabszervezés feladatait, ismertetni a munkadarabbefogó rendszerek alkalmazásának célszerűségét. - Tudja ismertetni a munkadarabszállító rendszerek fajtáit, a palettaszállítók csoportjait, az egyes állomásokat összekötő görgősorok és szállítószalagok, robotok feladatait. - Tudja ismertetni a munkadarabtárolás és munkadarabátadás, valamint az illesztés feladatait. - Ismerje az integrált gyártórendszerek fő elemeit, felépítésük elvét, az adatfeldolgozó rendszer szerepét. - Tudja ismertetni az alrendszerek összekapcsolási szempontjait. - Ismerje és tudja jellemezni a tömb- és huzalelektródás szikraforgácsoló gépet. Az irányítástechnika és automatika témakörében Irányítástechnikai alapfogalmak - Tudja definiálni az automatizálás alapfogalmait. - Tudja jellemezni és elemezni az irányítás műveleteit, folyamatait, jelenségeit. - Tudja megkülönböztetni a kézi- és önműködő irányítást, a szabályozást és a vezérlést. - Tudja alkalmazni az irányítástechnikai ábrázolási módszereket (szerkezeti, működési és hatásvázlat) a folyamatok jellemzésére, az irányítástechnikai rendszerek vázolásához. - Tudja értelmezni, megkülönböztetni az irányítási folyamatoknál használt fogalmakat (elem, szerv, jel), tudja ezeket alkalmazni irányítástechnikai problémák elemzésénél, irányítástechnikai rendszerek jellemzésére. - Tudja definiálni a tagot. - Tudja definiálni és jellemezni a különböző irányítástechnikai tagokat.