PEDAGÓGIAI PROGRAM (kiegészítés) Juhász Gyula Általános Iskola 2007. december 12.
1. Bevezetés A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet módosítása alapján a 202/2007. (VII.31.) Kormányrendelet 7..(3.) bekezdése szerint az iskoláknak e rendelet melléklete alapján 2007. december 31-éig át kell tekinteniük pedagógiai programjukat és a szükséges változtatásokat, kiegészítéseket a módosított NAT alapján el kell készíteni. Fentiek alapján áttekintettük iskolánk Pedagógiai programját és az alábbi kiegészítésekre, változtatásokra került sor: Nevelési program 1.3. A mőködési engedély száma / 4. oldal./ Vác Város Önkormányzat Képviselı-testülete 180/C/2007.(IX.27.) határozatával módosította a váci Juhász Gyula Általános Iskola Alapító Okiratát /a módosított Alapító Okirat mellékleve./ 2.1.2. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka / 10. oldal / Fontos feladatunknak tekintjük az esélyegyenlıség magvalósítását, a képesség kibontakoztató felkészítését. Alapvetı értékként kezeljük a személyiségfejlesztést, a közösségfejlesztést, melynek segítségével hozzájárulunk a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredı lemaradás csökkentéséhez, a tanulók egyéni képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyének növeléséhez. A képesség-kibontakoztató felkészítés során a személyiség és közösségfejlesztés segítségével, nagy figyelmet fordítunk a társadalmi kirekesztés minden formáját elutasító, a bármely oknál fogva hátrányos ill. halmozottan hátrányos helyzetben lévık, vagy kisebbségi közösségbe tartozók társadalmi beilleszkedését elfogadó és segítı készségek, képességének kialakítására. Alapvetı értékként kezeljük az elsajátított tudás és kompetenciák használhatóságát, hasznosságát. A kulcskompetenciák kialakítását, fejlesztését nagyon fontosnak tartjuk, mert ez alkalmassá teszi a tanulókat az egész életen át, tartó tanulásra. A kulcskompetenciák fejlesztése Az oktatásnak mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt alapvetı szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlıdéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelıdik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvıképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik.
Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidıs tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlıdéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelı szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fı típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fı sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelıen alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyőjteni és feldolgozni információkat, képes különbözı segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelı módon meggyızıen megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitőd magában foglalja a kritikus és építı jellegő párbeszédre való törekvést, az esztétikai minıség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelıs nyelvhasználat jelentıségét. Célunk, hogy tanulóink képesek legyenek fogalmak, gondolataik, érzéseik, véleményeik kifejezésére szóban és írásban egyaránt. A helyes és kreatív nyelvhasználathoz szükséges szókincset, nyelvi és nyelvtani ismereteket sajátítsák el. Képesek legyenek összegyőjteni és feldolgozni információkat, tudjanak megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket. Ismerjék a nyelv másokra gyakorolt hatását. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhetı:fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelı keretein belül oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidıs tevékenységek, az egyén szükségleteinek megfelelıen. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklıdése szerint.
Szükséges ismeretek, képességek, attitődök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók fıbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését folytatását és lezárását,valamint a szövegolvasást,-értést és-alkotást az egyéni igényeknek megfelelıen. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelı használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történı elsajátítására is. A pozitív attitőd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklıdést és kíváncsiságot. Célunk, hogy tanulóink életkoruknak megfelelı szinten képesek legyenek szóbeli üzenetek megértésére, beszélgetésekre, valamint szöveg olvasására, értésére és alkotására. Érdeklıdjenek más kultúrák iránt, tartsák tiszteletben sokféleségüket. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia eltérı mértékben felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapmőveletek és alapvetı matematikai reprezentációk fejlıdı ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvetı matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelı segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitőd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. Célunk a matematikai gondolkodás és alkalmazás képességének fejlesztése, hogy felkészítsük tanulóinkat a mindennapok problémáinak megoldására. Törekszünk arra, hogy a tanulók tudják alkalmazni az alapvetı matematikai elveket és folyamatokat, az ismeretszerzésben keressék a dolgok logikus okát és érvényességét. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és
elırejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, elırejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük mőszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlıdés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelısséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvetı tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák elınyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel,erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és mőszaki mőveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülı problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és mőködtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és mőszaki mőveltséget igénylı döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellene megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlıdés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitődöt, az etikai kérdések iránti érdeklıdést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja különösen a tudományos és technológiai fejlıdés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Célunk, hogy a tanulók képesek legyenek ismeretek és módszerek felhasználásával magyarázatokat és elırejelzéseket tenni a természetben lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban. Legyenek tisztában az alapvetı tudományos fogalmakkal és folyamatokkal, ezeket tudják alkalmazni a hétköznapi életben felmerülı problémák megoldása során. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidı terén. Ez a következı készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, elıállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttmőködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetıségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a fıbb számítógépes alkalmazásokat szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált
lehetıségek és az elektronikus média útján történı kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) a szabadidı, az információ megosztás, az együttmőködı hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhetı információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyőjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ elıállítását, bemutatását és megértését elısegítı eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitődöket igényel az elérhetı információ és az interaktív média felelısségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlıdését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. Célunk, hogy a tanulók képesek legyenek az információ felismerésére, visszakeresésére, értékelésére, tárolására, elıállítására,bemutatására és cseréjére, valamint kommunikációra és hálózati együttmőködésre az Interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idıvel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetıségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy elızetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelı ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekrıl és szakképesítésekrıl. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erıs és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhetı oktatási és képzési lehetıségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvetı képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST- eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitőd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetıségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk.
Célunk, hogy tanulóinkat képessé tegyük arra, hogy tudjanak kitartóan önállóan és csoportban is tanulni, alakítsanak ki saját tanulási stratégiát, ismerjék fel készségeik és képességeik erıs és gyenge pontjait. E kompetencia elengedhetetlen eleme a motiváció magabiztosság és más alapvetı kompetenciák megléte (írás, olvasás, számolás, IST eszközök használata.) Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építı módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínőbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, munkaszervezettel, a nemek közti egyenlıséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvetı koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különbözı nézıpontokat, tárgyaló partnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitődök vonatkozásában az együttmőködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlıdés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklıdés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitődnek a személyes elıítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fı eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, fıbb célkitőzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttmőködés, a helyi és a tágabb közösséget érintı problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklıdés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különbözı szinteken a helyi szinttıl a nemzeti és európai szintig hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsısorban szavazás útján.
A pozitív attitődök az emberi jogok teljes körő tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlıség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínőségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EUhoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelısségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlıdés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. Célunk, hogy a tanulók ismereteket szerezzenek a fizikai és mentális egészségrıl. Megértsék a különbözı nézıpontokat empatikusak legyenek, tudják kezelni a stresszt, a frusztrációt, legyenek fogékonyak a változások iránt, le tudják küzdeni elıítéleteiket, és törekedjenek kompromisszumra. Tiszteljék az emberi jogokat, az egyenlıséget, a demokráciát, értsék meg a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínőségét, tartsák tiszteletben mások értékeit, magánéletét. Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben- a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetıségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitőzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthetı lehetıségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság mőködésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történı munkavégzés. A pozitív attitődöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítı motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. Fontos, hogy a tanulók megismerjék tágabb környezetüket, képesek legyenek kínálkozó lehetıségek megragadására, feladatok tervezésére, szervezésére, egyéni és csapatmunkában történı munkavégzést. Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség Az esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális mővészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a
bábjátékot, a vizuális mővészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern mővészeti kifejezıeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök Az esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a fıbb mővészeti alkotások értı és beleérzı ismeretét, a népszerő kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megırzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlıdésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint mővészi önkifejezés, mőalkotások és elıadások elemzése, saját nézıpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlı gazdasági lehetıségek felismerése és kiaknázása A pozitív attitődök alapját a mővészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklıdés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a mővészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. Célunk, hogy tanulóink képesek legyenek mővészi önkifejezésre mőalkotások megértésére, tartsák fontosnak az esztétikum mindennapokban betöltött szerepét. Legyenek nyitottak érdeklıdıek és fogékonyak a kulturális életben való részvételre. 2.1. A személyiségfejlesztés feladatai (21. oldal) A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külsı tényezık hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet mőködtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlıdését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevıje tanítható. Minden pedagógus teendıje, hogy felkeltse az érdeklıdést a különbözı szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvezı körülmények (külsı feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önmővelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsısorban a következıket foglalja magában. Az alapkészségek kialakítása (értı olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az elızetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erısítése, célszerő rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önmővelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni
tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a fıbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyőjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhetı az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a mővészeti elıadás színtere, de akár a "szabadtér" is. A tanulási folyamatot jelentısen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetıséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzıit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerő tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsısorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erısítésére, mindennapokban történı felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Elıtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerısítése, a konfliktusok kezelése, az életminıség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külsı szakértı is bevonható. A külsı szakértı kiválasztásáért a külsı szakértı által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelıs. A külsı szakértı a tanítási órán a kijelölt pedagógus közremőködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történı kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban. Kiemelt feladatunk: a hatékony tanulás módszereinek elsajátíttatása, egyénre szabott és csoportos tanulási módszerek szervezése, az önmővelés igényének kibontakoztatása, könyvtári és más információhordozók használata, az informatikai és elektronikus oktatási anyagok használata, az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismertetése. 2.2. Hazaszeretetre nevelés Magyarország tagja az EU-nak, ezért az állampolgári nevelés egyszerre jelenti a nemzeti és Uniós polgári nevelést. A tanulók szerezzenek ismereteket az EU történetérıl, alkotmányáról, intézményrendszerérıl, hogy a megfelelı lehetıségekkel felnıttként is élni tudjanak. Feladatunk a tanulókban tudatosítani más népek
népcsoportok értékeit, történelmének megismertetését, hagyományainak megbecsülését. Továbbra is ápoljuk az Osztrák és Holland testvériskolai kapcsolatokat. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges képességek elsajátítását az iskolai DÖK kertében gyakoroltatjuk. 2.4 A beilleszkedési, magatartási zavarok leküzdését segítı tevékenységek (28. oldal) Az iskolai oktató-nevelı munkát a tanulók lehetıségeihez, képességeihez és speciális igényeihez igazodva kell megszervezni. Megfelelı differenciálással hosszabb idısávok kialakításával A fogyatékosságnak megfelelı tartalmak, követelmények kialakításával A tanulókat önmagukhoz mérten kell értékelni 2.7. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggı pedagógiai tevékenységek (35. oldal) El kell érnünk, hogy a tanulók szerezzenek ismeretet a társadalmi bőnmegelızéssel, az áldozattá válással, az erıszakmentes konfliktuskezelı technikákkal kapcsolatban. 7.4. Gazdasági nevelés (99. oldal) Cél: A tanulók értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentısségét, felelısségét. Feladat, hogy a tanulók: váljanak tudatos fogyasztókká tanulják meg a pénzzel való bánást tudjanak eligazodni a szolgáltatások és a marketinghatások között váljanak képessé a rendelkezésükre álló erıforrásokkal való gazdálkodásra. találják meg az egyensúlyt a rövidebb és hosszabbtávú elınyök között Vác, 2007.12. 12. PH. Kocsi Károly igazgató
M e l l é k l e t e k