Tompáné Balogh Mária. Tanári kézikönyv. 4. évfolyamos tanulók számára készült Élõ és élettelen környezetem, Élet a ház körül címû tankönyvhöz

Tompáné Balogh Mária Tanári kézikönyv 4. évfolyamos tanulók számára készült Élõ és élettelen környezetem, Élet a ház körül címû tankönyvhöz

Írta és összeállította: Tompáné Balogh Mária Tartalom Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes Nyomdai elõkészítés: Nagy László Bevezetõ gondolatok... 5 Elõszó.... 7 Módszertani ajánlás... 13 Tantárgyi program... 19 Javaslatok az egyes órák feldolgozásához... 39 Az illusztrációk azonosak a tankönyvcsaládban található rajzokkal Utószó... 103 A Kiadó minden jogot fenntart! Raktári szám: PK-00584 Felelôs vezetô: Ballér Judit ügyvezetô igazgató 1155 Budapest, Tóth István utca 97. Telefon: 414-0363, Fax: 414-0246 2

Bevezetõ gondolatok Kedves Kollégák! Szeretnénk megköszönni bizalmukat, amellyel az Környezetismeret tankönyvcsalád 3. évfolyamosoknak szánt tagját választották abban a reményben, hogy a KETA szellemének megfelelõ, a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodó, komplex természet- és társadalomismereti anyag feldolgozása során sikerül, egyrészt bevezetni a tanulókat az élõlények sajátosságainak, a természeti környezeti változásainak, kölcsönhatásainak, jelenségeinek, törvényszerûségeinek megismerésébe, így alapozva meg a korszerû természettudományos mûveltséget, másrészt segíteni a tanulók eligazodását a társadalmi környezetben, és így a szocializációhoz gazdag lehetõséget nyújtani. Az 1998/99-es tanévben jelentek meg elsõ alkalommal a tankönyvcsalád 1 4. évfolyam számára készült tagjai, amelyek használatát tanmenetekkel segítettük. Sok kolléga hiányolta munkatankönyvek feldolgozását, a tanító felkészülését könnyítõ kézikönyvet, ezért készítettük el e kiadványt, s kérjük, hogy észrevételeiket, tapasztalataikat osszák meg velünk, és küldjék el azokat a Dinasztia kiadó címére! Szeretnénk beépíteni mindazok véleményét munkánkba, akik az Élõ és élettelen környezetem tankönyvcsaládból tanítanak, hogy egyre jobb és szebb kiadványokkal lephessük meg a tanulókat és segíthessük a nevelõket. Kézikönyvünk az alábbi részekbõl áll: Módszertani ajánlás Helyi tanterv Tanmenet Javaslatok az egyes órák feldolgozásához (a munkatankönyv feladatainak megoldása + módszertani kiegészítés + szakmai kiegészítés) A mellékletben szereplõ néhány segédanyaggal a kollégák szakmai munkáját kívántuk segíteni. Bízunk abban, hogy az általunk adott javaslatokat elfogadva, kisebb módosításokkal kiegészítve válik ez a kiadványunk is nagyszerû segédeszközzé. Amennyiben így lenne, örülnénk, hogy nem dolgoztunk hiába. Sikerekben, szakmai örömökben gazdag tanévet kívánunk! Tompáné Balogh Mária tankönyvíró, közoktatási szakértõ Szarvas-Ballér Judit Dinasztia kiadó, ügyvezetõ igazgató 5

Elõszó Tanítsátok meg gyermekeiteket szeretetre, a természet szeretetére. (Bereczki Máté) Az utóbbi két évtizedben többször került sor az általános iskolai tananyag megreformálására. Az elsõ lépés az 1977. évi oktatási törvény, amelynek értelmében kiadott miniszteri utasítás (114/1977.) szerint a környezetismeret tanítása 1 5. évfolyamon történik. Az említett utasítás pontosan leírja az egyes osztályokban tanítandó tananyagot, az éves órakeretet és annak felosztását, valamint témakörönként a követelményeket. Egy évtized múlva, amikor az egyéni kezdeményezések, tantárgyfejlesztések nyilvánosságot kaptak, vált lehetõvé elsõ osztályban a környezetismeretnek, mint komplex tantárgynak tanítása. Ez a valóságban azt jelentette, beépült más tantárgyakba általában a magyarba, pontosabban az olvasásba. Kezdetben még számon is tartották a kollégák és valóban feldolgozásra került a Tanterv és utasítás tananyaga. Néhány év múlva az igazgatók nyíltan kimondták, hogy a mi iskolánkban nincs elsõ osztályban környezetismeret, sõt, több helyen elvonták annak óraszámát 2. és 3. osztályban is. Így több intézményben szervezett, tudatos és tervezett környezeti nevelésben csak 4. osztálytól részesültek a tanulók. A NAT életbelépése valamelyest változtatott ezen a helyzeten azzal, hogy egyrészt az Ember és természet mûveltségi területre 1 4. évfolyamokon átlag 5 9%-nyi idõkeretet biztosít. Másrészt azzal, hogy a mûveltségi területek közös követelményei között hangsúlyosan szerepelnek olyan témakörök, mint a Honés népismeret, a Környezeti nevelés és a Testi, lelki egészség, amelyek megvalósítása, ugyan át kell, hogy hassa az oktatás egész területét, de nagy része a környezetismeret órakeretén belül valósul meg. Ekkor tanulmányoztam egy megye (Gyõr-Moson-Sopron) 60 iskolájának óratervét és a következõ megállapításra jutottam: A megvizsgált intézményekbõl elsõ osztályban csak kettõben nincs óraterv szerinti környezetismeret (vagy természetismeret), másodiktól már mindenütt van óraterv szerinti környezetismeret (vagy természetismeret) és ennek megoszlása az alábbiak szerint alakult: másodikban az e területre szánt idõ három iskolától eltekintve, ahol heti 2 óra általában heti 1 óra. harmadikbanmár nagyobb a megoszlás: 18 intézményben heti 2 óra, 42 iskolában heti 1 óra, negyedikben két kivétellel, ahol heti 3 óra általában heti 2 órát terveznek a környezetismeretre. A környezetismeret vagy természetismeret tanításának fontosságát, jelentõségét az egyre változó szükségletei is alátámasztják. Sorra születnek természetvédelmi törvények, alakulnak nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, egyre több élõlény kerül a védettség listájára. Jelentõs mértékben fejlõdött a korszerû nemzetközi környezetvédelmi szervezetek tevékenysége is. Mindezeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az egész világot meglepte a hirtelen rászakadó ökológiai válság. Ezt a problémahalmazt csak az 1960-as évek végén kezdte komolyan venni az emberiség. A rengeteg intõ jel, korrekt szakmai érv, sokkoló hatás vezetett el az 1972-es stockholmi konferenciáig, ahol elõször fogalmazták meg: CSAK EGYETLEN FÖLDÜNK VAN! A cselekvés igénye és szándéka azóta érlelõdik, erõsödik. Ennek jegyében kezdõdött meg a tennivalók körvonalazása, ez vezetett egyebek között a Környezet Nevelési Egyesület, valamint a Természet- és Környezetvédõ Tanárok Egyesületének megalakításához. Az igazi nagy változások küszöbéhez azonban 1992 õszén érkeztünk. Gyõrött gondolatébresztõ, magvas tézisek alapján nagyszabású regionális konferencián elemeztük a környezeti nevelés általános és középiskolai feladatait, lehetõségeit. A neves vendégek mellett elsõsorban gyakorló pedagógusok mondták el véleményüket. A kétnapos eszmecsere végére kikerekedett a helyzetértékelés, illetõleg állásfoglalás, amely országos érvényû és széles körû hasznosítást érdemlõ eredményt hozott. 6 7

A gyõri konferencián felszólalt elõadók, jó gazda módjára szóltak a jövõ megõrzéséhez nélkülözhetetlen értékeinkrõl. Figyelmeztettek a buktatókra és csiszolgatták, illesztgették a természettel harmóniában élõ ember formálásának alapköveit. Rávilágítottak arra, hogy a pedagógiai gyakorlatban a mennyiségi szemlélet lett úrrá, korszerûtlenek a tankönyveink, a teszt-túltengés megölte a tanulói alkotóképességet, a gyermeki természetes józanságot, eredetiséget. Javaslatot tettek olyan tankönyvek megjelentetésére, amelyeknek jellemzõje: az egységes szemlélet, az életkori sajátosságoknak megfelelõ ábraanyag, és amelyekben nagyobb szerepet kap a természetvédelem. A konferencián személyre szóló és közös feladatainkról egyaránt átfogó képet kaptunk. Ahhoz pedig, hogy ne legyenek pusztába kiáltott szavak, a segítõ szándékú programot körvonalazó ajánlások, a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium együttmûködési megállapodást írt alá, amely szerint környezeti nevelésnek olyan személyiségek formálása a célja, akiknek van korszerû környezeti világképük, kultúrájuk, akik harmóniában élnek a természettel, környezetükkel, felelõsen gondolkodnak róla, és tudatosan cselekszenek érte. Közben elkezdõdtek a NAT munkálatai, amelyek során figyelembe vették a két minisztérium megállapodását, és az I. fejezetben, a kötelezõ oktatás tartalmi szabályozásában megfogalmazták, hogy az ismeretek feldolgozása, összefüggések feltárása megalapozhatja a tanulók mûveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szûkebb és tágabb környezetükben. Szintén a NAT-nak ez a része foglalkozik a mûveltségi területek oktatásának közös követelményeivel (kereszttantervek), ahol a 7 elem között kiemelkedõ szerepet kapott a már említett három (hon- és népismeret, környezeti nevelés, testi és lelki egészség). A KETA bevezetésével a fizikai alapfogalmak is bekerült a tananyagba. Az eddig vázolt, megváltozott feladatoknak megfelelõen a Dinasztia kiadó egy olyan tankönyvcsaládot jelentetett meg, amelyet végigkísér: az egységes szemlélet a természetvédelem kiemelt fontossága az esztétikus megjelenés a tantárgyi ismeretek egymásra épültsége az életkori sajátosságoknak megfelelõ ismeretközlés cselekvõ munkáltatás a humánus, érzelem gazdag szemlélet A KETA a Környezetismeret keretében folyó nevelés oktatás feladataként jelöli meg, hogy: sajátos nevelési, képzési feladatainak teljesítése révén hozzájárul a természet megszerettetéséhez, a természet kincseinek megóvása iránti felelõsség alakításához. A természetismeret feladata az elemi természettudományos nevelés. Az ajánlás szerint a tanítás során a természetszeretet felébresztése, a környezetkultúra fejlesztése kell, hogy elõtérbe kerüljön, illetve kell, hogy hangsúlyosan szerepeljen. A KETA a részletes követelményeket évfolyamonként határozza meg, és nem jelöl meg fajismeretet. Felvetõdik a kérdés mit, mennyit és hogyan tanítsunk. Fontos a pontos ökológiai alapismeretek elsajátítása, mert valódi ökológiai alapismeretek nélkül nem alakulhat ki új természetfelfogás, egy merõben más ökológiai magatartás. Hiszen: ha valaki nem ismer valamit, azt nem is szereti, amit nem szeret, azt nem becsüli, következésképpen nem is oltalmazza. (Dr. Tóth Albert) A 60-as évek jellemzõje volt a városiasodás, a következményeként kialakuló zárt tantermi oktatás. Ezt a szemléletet közvetítették a 70-es évek tankönyvei, amelyeknek a tananyagot szinte teljes egészében el lehetett sajátítani az iskola épületében. Az elõzõ oldalakon már említett okok miatt a 90-es évekre kívánatossá vált, hogy az oktatást közelebb hozzuk a természethez. Egyre szélesebb körben terjedtek az erdei iskolák és egyre gyakoribbakká váltak a (tanulmányi séták, kirándulások, amelyek lehetõséget teremtettek arra, hogy a gyermekek saját természetes környezetükben figyeljék, védjék, gondozzák a természetet, felfedezzék az élõvilág és a környezet kapcsolatait, egymásrautaltságukat. A megfigyelt élõlények tanulmányozása során a tanulók közvetlenül érzelmi kapcsolatba kerülnek a természet dolgaival, jelenségeivel. A gyermekek számára fontos a tapasztalás, az élményszerûség, az esztétikai, érzelmi viszonyulás létrejötte. Ebben rejlik az élet szépsége, csodálatos varázsa. Ezt kell megláttatnunk tanítványainkkal, s csak így várhatjuk el, hogy belõlük is a természetet, annak megismert formáit, értékeit védõ, oltalmazó felnõttek váljanak. Ehhez olyan módszerekre, eljárásokra van szükségünk a tananyag feldolgozása során, amelyeknek személyiségformáló hatása lényegesen sokoldalúbb. Ilyen lehet például: Az aktív megismerõ, felfedezõ tanulási folyamat, amellyel tartósan tudjuk biztosítani a kíváncsiságot, az ismeretszerzés fontosságát. Így élik át a tanulók a felfedezés örömét, mint a legfontosabb ismeretszerzése ösztönzõ motívumot. A megfigyelés fontosságára már Comenius Ámos János is figyelmeztetett: Szükséges, hogy a megismerés mindig az érzékszervekbõl induljon ki, semmi sincs ugyanis az értelemben., ami nem volt meg elõbb az érzékszervekben. A tanítás során a diákok tudatos figyelmét nagyban segíti, ha a nevelõ lelkesen beszél a tanulás tárgyáról. A megbeszélés segíti a gondolkodást, az összefüggések megláttatását, továbbá kutatásra, búvárkodásra serkent. A tanulókat aktív részvételre bátoríthatja, ha érzik, hogy a pedagógust érdekli a válaszuk. A diákok spontán megnyilatkozásának lehetõvé tétele, rajzok, képek segítségével, beszédhelyzetek teremtésével. A kérdezés, kételkedés, az ellentmondás és a vita lehetõségének megteremtése. Önálló alkotó munka (mese, vers, szakirodalmi gyûjtõmunka, gyûjtemény készítés). Önálló kutató, búvárkodó, felfedezõ tevékenység végeztetése. Ahhoz, hogy mindezeket a célokat, feladatokat megvalósíthassuk, egy olyan tankönyvcsalád elkészítésére vállalkoztunk, amelynek céljai a következõk: A tanulók a megváltozott igényeknek megfelelõen tudjanak tájékozódni a közvetlen (természeti és társadalmi) környezetükben. Ismerjenek meg minél több élõlényt, legyenek képesek az élõlények testfelépítésének, legfeltûnõbb életjelenségeinek, változásainak megfigyelésére. Tudják jellemezni, csoportosítani azokat. Ismerjék a természeti- és társadalmi környezet összefüggéseit, kölcsönhatásait, változásait és fejlõdését. Tudják, értsék, hogy környezetünknek minden élõlényre szüksége van, és ne bántsák azokat. Legyenek fogékonyak a természet szépségei iránt. Az élõlényeket, természetes környezetükben figyeljék meg. (Ha mégis szükség van a begyûjtésükre, az legyen kíméletes, és a megfigyelés után azonnal engedjék szabadon azokat az elfogás helyszínén.) A tankönyvben, munkafüzetben leírtak ösztönözzék a tanulókat további búvárkodásra, a segédanyagok (könyvek, diák, fotók, filmek) használatára, konkrét környezet- és természetvédelmi feladatok elvégzésére. A tanulók igényeljék nemcsak a környezet, de önmaguk tisztaságát is, védjék egészségüket, táplálkozzanak egészségesen. Alakuljon ki a diákokban az egészséges életkörülmények iránti igény. Legyenek képesek a megismert módszerek folyamatos alkalmazására a gyakorlatban. A célkitûzésekbõl is, és a tankönyvcsalád címébõl Környezetismeret kitûnik, hogy e sorozat tagjai nemcsak természetismereti, hanem társadalomismereti ismereteket is tartalmaznak. A témakörök ilyen jellegû integrációja nemcsak a tantárgyi koncentráció követelményeit oldja meg, hanem szintetikus tudást nyújtva megalapozza a 6 10 éves gyermekek mûveltségét. 8 9

Az egyes évfolyamok tankönyvei az alábbi témaköröket tartalmazzák: 1. évfolyam: Az évszakok változása Környezetem õsszel Téli esték Élet tavasszal a ház körül 2. évfolyam: A fák birodalma Õsszel a parkban Család és egészség Tavasz az erdõben 3. évfolyam: Vizek partján Növények a vízben és a vízparton Tájékozódás, az élettelen természet alapismeretei Állatok a vízben és a vízparton 4. évfolyam: Élet a ház körül Az élõ és élettelen természet alapismeretei (Az erdõ) Tájékozódás, országismeret Az élõ és élettelen természet alapismeretei (Füves és vizes élõhelyek) A tankönyvcsalád tananyagelrendezése teraszos. Az egyre bõvülõ ismeretanyagot mindig a megelõzõ szilárd alapra építjük úgy, hogy az új anyag feldolgozása elõtt szisztematikusan átismételjük az elõzõekben tanultakat. Vegyünk két példát: 1. Mindegyik évfolyamban foglalkozunk a fás szárú növényekkel. Elsõ osztályban megismerkednek a tanulók a fa részeivel (gyökérzet, törzs, lombkorona). Másodikban a tudást bõvítjük az örökzöld és a lombhullató fogalmával. Harmadikban a vízparti fák tanulmányozása során a környezethez való alkalmazkodásra mutatunk rá, valamint megfigyeléseket végzünk a fák életjelenségeivel kapcsolatosan. Negyedikben az erdõ fáit és cserjéit vizsgáljuk részletesebben. 2. A madarak, mint környezetünkben gyakran elõforduló élõlények szintén szerepelnek valamennyi évfolyam tananyagában. Elsõ osztályban, a házban és a ház körül élõ szárnyasokkal ismerkedünk. A munkatankönyvben szereplõ madarak egy részét már ismerik a tanulók, sõt azok testrészeirõl is vannak ismereteik. Ezen az évfolyamon megfigyeljük jellemzõiket, színes képek és megfigyelések alapján kiszínezik a tanulók az élõlények rajzait és csoportosítják azokat a következõ szempontok szerint: állandó madár, költözõ madár. (Szakmai megjegyzés: itt nem teszünk különbséget a költözõ és a vonuló madarak között!) Második osztályban a park és az erdõ madaraival ismerkedünk. Az új fajok megismerése mellett a ezen állatok alkalmazkodására, szokásaikra, életmódjukra helyezzük a hangsúlyt. Harmadik osztályban a víz- és vízpart élõvilágával bõvül a fajismeret. Itt új fogalomként tanítjuk az úszó- és gázlómadarakat, elemezzük tulajdonságaikat. Negyedik osztályban már rendszerezzük az eddig tanultakat. Új madárfajokat vizsgálunk, átismételjük a 3. osztályban tanult úszómadár jellemzõit, majd kiegészítjük és összehasonlítjuk a magevõ madárral, ugyanakkor definiáljuk a madár jellemzõit. Az elsõ négy évfolyamon megismert madarak nevei: 1. osztály: Madarak a lakásban: papagály, kanári, pinty. Madarak a kertban, a ház körül: fecske, sárgarigó, seregély, gólya, cinege, pinty, házi veréb, ökörszem, házikacsa. 2. osztály: Erdõ, park madarai: vörösbegy, gerle, fülesbagoly, varjú, szajkó, feketerigó, fülemüle. 3. osztály: A víz és a vízpart madarai: szürke gém, bütykös hattyú, nyári lúd, tõkés réce, fehér gólya (kanalas réce, szárcsa, cantó). 4. osztály: NAT; A baromfiudvar madarai: házityúk, házikacsa, háziliba. KETA; Az erdõ, mezõ víz- és vízpart madarai fecske, sárgarigó, seregély, gólya, cinege, pinty, házi veréb, ökörszem, házikacsa. Alsó tagozat során viszonylag sok élõlénnyel ismerkednek meg a tanulók. Ez megfelel célkitûzésünknek, hiszen csak így lehetséges megvalósítani az elõzõekben vázolt modern környezetvédelmi szemléletet. Az elsõ három évfolyamon csak közvetlen megfigyelés, tapasztalás útján, külsõ (morfológiai) jegyeik alapján ismerjük meg az élõlényeket, hasonlítjuk vagy megkülönböztetjük meg egymástól. 4. osztálytól fokozatosan kerül sor az anatómiai alapfogalmak bevezetésére. A tananyag az elõzõekben említett teraszos elrendezése mellett annak lineáris feldolgozására is sor kerül, hiszen ebben az életkorban még szükség van az ismeretek kis egységekre, apró lépésekre való tagolására éppúgy, mint az állandó visszajelzésre, a megerõsítésre, melyet segítenek a munkatankönyv feladatai, valamint a témazáró feladatlapok. A számonkérés az iskolai oktató nevelõ munkának is természetes velejárója. Törekedni kell arra, hogy megfelelõ arányban legyen jelen a cselekvéses (tevékenykedtetés) az írásbeli és a szóbeli formája. Tartsuk mindig szem elõtt, hogy a legfontosabb a természethez való pozitív viszonyulás kialakulása, valamint a kifejezõkészség fejlesztése. Az elõbbit a beszélgetés, megbeszélés, a beszámoló jelentõs mértékben fejleszt. A kirándulások, a természetben való megfigyelések, vizsgálódások hozzájárulnak az utóbbi megvalósításához. Legyen mindig idõnk, türelmünk végighallgatni a tanulók élménybeszámolóit, sétáljunk sokat, figyeljük meg a környezet változásait, különféle megnyilvánulásait, változásait, végezzünk egyszerû megfigyeléseket a szabadban, ismerkedjünk meg minél több élõlénnyel és a természet legkülönbözõbb megnyilvánulási formáival! Vetessük észre a tanulókkal az apró szépségeket, a parányi csodákat és ébresszük rá õket e csodák múlékonyságára! Tudatosítsuk bennük, hogy õk is felelõsek ezek tartósságáért és alakítsuk ki bennük a környezet iránti felelõs magatartást! Eme feladatok, célkitûzések megvalósításához nyújtanak segítséget a környezetismeret tankönyvcsalád tagjai. Az összefoglaló, rendszerezõ feladatsorok a tanultak rögzítését szolgálják. Témakörönként egy-egy témazáró feladatlap is tartozik a tankönyvhöz, amely az ismeretek ellenõrzéséhez, az értékeléshez ad segítséget. A munkatankönyvek anyagának feldolgozása során a tanulók képesek lesznek: a tudományos alapfogalmak elemi szintû rögzítésére, a szakkifejezések használatára, a tevékenységen alapuló tapasztalatszerzésre, 10 11

a természet szeretetére, az egyre táguló környezet védelmére, a megfigyelésre a különféle tevékenységek alapján és így egyre több természettudományi élményben részesülnek. Ezekre azért lesznek képesek, mert sok élõlényt ismernek, megtanulják, melyik miért fontos, miért van rá szükség. Így nem bántják a pókot, nem félnek a békától, nem szemetelnek, mert tudják, hogy ezzel is veszélyeztetik az élõhelyeket. E bevezetõ gondolatok után vegyük sorra a harmadik évfolyam tananyagát. Ismételten hangsúlyozni kívánjuk, hogy javaslatainkkal segítséget kívánunk nyújtani az azt igénylõ kollégák tanórai felkészüléséhez. Azok felhasználása nem kötelezõ, ettõl eltérni, ezt kiegészíteni, bõvíteni, a helyi sajátosságokhoz adaptálni tanácsos és szabad. Tiszteletben tartjuk a pedagógus szabadságot azzal is, hogy az egyes tanítási egységekhez bõséges anyagot gyûjtöttünk össze a szakirodalomból, a szemléltetõ eszközök és a játékok körébõl, amelyekbõl válogathatnak. Munkájukhoz sok sikert, örömöt, gyermeki jókedvet, derût kívánunk és Bereczki Máté szavaival zárjuk bevezetõnket: Ha a természet szeretetére megtanítottátok kedveseiteket, szíveitekbe oltottátok ugyanakkor a szabadság, a haza szeretetét, az erénynek, a szépnek és a jónak a szeretetét is. Módszertani ajánlás A környezõ világ iránti érdeklõdésünk velünk születik. Születésünk pillanatától egy bonyolult és elkápráztató világ felfedezõi vagyunk. Vannak emberek, akikben ez a szenvedély az idõ múlásával vagy az élet megpróbáltatásai következtében kihal, de vannak szerencsések, akiket életük végéig elkísér. (Gerald Durell) A környezeti nevelés tehát nem az iskolában veszi kezdetét, hanem már születésünk pillanatában. Az élõ természethez való pozitív viszony kialakításában, az erkölcsi értékek elfogadásában, a család szerepe elsõdlegesen meghatározó. Ugyanilyen meghatározó szerepe van a gyermek viselkedésében, természethez való fordulásában az óvodának és az iskolának is. Az óvodai nevelés a gyermek és a természet kapcsolatát helyezi a tevékenység középpontjába. A folyamatosságot csak úgy tudjuk maradéktalanul biztosítani, ha a környezetismeretet valamennyi évfolyamon olyan külön tantárgyként kezeljük, amely áthatja a tantárgyak rendszerét. Vagyis nem a magyar, technika, ének tantárgyakba erõltetjük bele a környezetismeretet, hanem egy külön erre szánt tanórán, sétán kiránduláson tapasztalja meg, ismeri meg a tanuló saját környezetét! Itt lehetõség van olyan viselkedési normák elsajátítására, amelyek alkalmasak arra, hogy gyakorlásuk közben megismerhessék az élõ természetet, észrevegyék a legapróbb növényt, rovart, meghallják a madarak és más állatok hangját, neszeit. A tanulóknak a környezet iránt kialakult cselekvõ, aktív részvételük teszi lehetõvé, hogy megfelelõen viszonyuljanak az állatokhoz, növényekhez egyaránt. Az elsajátított ismereteket, magatartásformákat cselekvõen felhasználhatják a tanulók más tanítási órákon is. Mindezek mellett a közoktatási törvény és a Nemzeti Alaptanterv kötelezõ nevelési feladatként jelöli meg a lakóhely környezetének megismerését, védelmét. Az iskola feladata a környezethez való pozitív viszonyulás kialakítása. Ezért fontosak a kirándulások, terepjárások, ahol megfelelõ megfigyelési szempontok szerint a gyermekek maguk fedezik fel az adott táj jellemzõit. Biztosítani kell számukra a felfedezés örömét, a cselekvõ tevékenység szabadságát. Hagynunk kell, hogy mindent észrevegyenek, megtapasztaljanak. Ez hozzásegíti õket azoknak a szokásoknak a kialakításához, amelyek a növények, állatok védelmét a tiszta, kultúrált környezet iránti igényüket szolgálja. Ezért tartottuk fontosnak, hogy a Dinasztia kiadó tankönyvcsaládja segítse a modern környezetvédelem feladatainak megvalósítását, és megfelelõen biztosítsa az iskola minden évfolyamán a folyamatosságot a környezeti nevelés területén is. A negyedik osztályos tankönyvcsaládunk a harmadikos szerves folytatása. A harmadik osztályban megszerzett ismeretek, fogalmak újakkal bõvülnek. Így például: harmadik osztályban bõvítettük a madarakról, emlõsökrõl tanultakat (úszómadarak, gázlómadarak) megismerkedtek a kétéltûek, halak fogalmával. Vagy a víz és vízpart életközössége után a ház körül élõ mesterséges életközösségeket vizsgáljuk. De a tananyag bõvülése nem csak lineáris, hanem egyben koncentrikus is, vagyis a teraszos tananyag elrendezés módszerét alkalmazzuk. Vagyis a vízben és a vízparton élõ madár és emlõs fajok mellett újakkal ismerkednek meg a tanulók 4. osztályban. Így bõvül fajismeretük, tágul látókörük. A tananyag ilyen jellegû elrendezése biztosítja az elemi ismeretek biztos ismeretén felül még a belsõ összefüggések felismerését, az alkalmazni képes tudás kialakítását. Míg a 3. osztályos környezetismeret a szerteágazó természeti jelenségeket integrált módon vizsgálva a környezõ világ egységben látását igyekszik elérni, de már oly módon, hogy ezzel megalapozza a késõbbi8 tantárgyak tananyagát is, addig a 4. osztályos tankönyvcsalád már az egyes tantárgyak alapismereteinek tanítására irányul. Nem száraz ismeretanyagot nyújtunk, amely rövid idõn belül feledésbe merül, hanem a természetet szeretõ, az ökológiai összefüggéseket meglátó, az egészséges életmódot ismerõ tanulókat kívánunk nevelni. 12 13

Éppen ezért módszertani szempontból igen fontos, hogy mindig a tapasztalásból induljunk ki, az önálló ismeretszerzést gyakoroltassuk. Ezért minden témakör tanulmányi sétával kezdõdik. Az életkori sajátosságokat figyelembe véve nélkülözhetetlen, hogy tanítványainkhoz ne vigyük testközelbe a természetet. Így tehát a célszerûen megtervezett tanulmányi séták keretében is megvalósítható a természet közvetlen megismerése, megfigyelése. A végzett megfigyelések mindig az elõzõleg már megszerzett ismeretekbõl induljanak ki! Ne maradjunk azonban a környezetismeret szûk határai között! Engedjük feleleveníteni tanulóinknak egyéb (irodalmi, mûvészeti, történelmi ) ismereteiket, saját élményeiket. Igyekezzük a megfigyeléseket úgy irányítani, hogy a különbözõ forrásokból szerzett tudásanyagot képesek legyenek integrálni! Így érhetjük el, hogy tanítványaink késõbb is szívesen járják a természetet, elfelejtik esetleg a vízparti növénytársulásokat, de megmarad bennük a természet szeretetének élményanyaga, amit beléjük oltottunk. Csak így remélhetjük, hogy a természetet tudatosan védõ felnõttek válnak majd belõlük. A munkatankönyvhöz készült tanmenetben a heti óraterv szerint tanító iskolák órakerete az irányadó. A tananyagot 37 hétre terveztük és heti másfél órával számoltunk. (A megjegyzés rovatban ajánlottunk a plusz órákra tananyagot.) A tervezett 55 órából 37 órát szántunk új ismeretek feldolgozására, 18 órát pedig gyakorlásra, ismétlésre, vizsgálódásokra, megfigyelésekre, helyi sajátosságok feldolgozására. Az új ismeretek feldolgozására a tanítási idõ közel kétharmad része alatt elvégezhetõ. A fennmaradó több mint egyharmadnyi idõkeret tananyag elrendezésérõl, a tananyagtartalomról a tanító dönthet, osztálya érdeklõdésének képességeinek ismeretében. Az új ismeretek feldolgozására szánt idõbõl legalább 3 órát tanulmányi sétára ajánlatos fordítani. A tanulmányi sétára javasolt órák: 3. óra: Tanulmányi séta a gyümölcsösbe (a gyümölcsös növényeinek megfigyelése) 4. óra: Tanulmányi séta a zöldségeskertbe (a zöldséges növényeinek megfigyelése) 40. óra: Tavaszi séta a gazdaságba (háziállatok megfigyelése) A javasolt idõn felül ajánlatos még több idõt fordítani tanulmányi sétára. Hiszen minden tanító jól tudja, hogy a kisiskolás tanulása speciális. Életkorából adódóan meghatározóak a tapasztalatok, érzelmek, a pozitív viszonyulás. Arra kell törekedni a tanulmányi sétákon, hogy a környezet növény és állatvilágának megismerése, megtapasztalása során a felelõs magatartás gyakorlására is sor kerüljön. A munkatankönyv szinte minden feldolgozásra kerülõ ismeretanyaga, vagy annak egy-egy része közvetlen tapasztalása során is elsajátítható, vagyis alkalmas sétára vagy szabadban tartott tanóra keretében való feldolgozásra. A munkatankönyvben megtalálható valamennyi új ismeret feldolgozását segítõ anyagrész és a három tanulmányi sétához megfigyelési szempontok, valamint az egyes egységek után gyakorlásra, rendszerezésre javasolt feladatsorok. Ezen felül a munkatankönyv még tartalmaz olyan anyagrészeket, amelyek érdekességeket, gyakorlati feladatokat, megfigyeléseket, környezetvédõ tevékenységeket tartalmaznak. Feldolgozásuk nagyobb óraszámot kapott osztályokban (tehetségfejlesztõ program, fakultációs csoportok ) vagy a természetismeret iránt különösen érdeklõdõ tanulók számára ajánlott. A részletes tanmenetben jelöltük az adott órán megtanítandó új fogalmakat, az órán alkalmazható módszereket, a felhasználásra javasolt szemléltetõ eszközöket. Az alábbiakban az egyes témakörök elosztását a megtanítandó fogalmak, összefüggések rövid ismertetõjét közöljük. Valamennyi természettudományi tárgy jellemzõje az experimentális metodika szükségszerû alkalmazása. Megfigyelések, kísérletek nélkül nem lehet eredményesen tanítani természetismeretet. Comenius szavaival: semmi sincs az értelemben, ami nem volt meg elõbb az érzékszervekben A megismerés folyamatában az érzékszerveknek az elsõ jelrendszernek van alapvetõ jelentõsége. Az érzékszervekkel szerzett tapasztalat mással nem helyettesíthetõ. A tanítási tanulási folyamat egy-egy mozzanata olykor megoldható egyetlen módszer alkalmazásával. Az esetek jelentõs részében azonban módszerkombinációval valósul meg a tanítás. A pedagógus módszertani szabadsága következtében a tanítási folyamat irányításának eljárásait önállóan és szabadon választja meg. A módszerek megválasztása többek között függ a nevelési céloktól, a tanítás tartalmától, az adott didaktikai feladattól, a tanulók fejlettségétõl, érdeklõdésétõl függõen. A környezetismeret órákon alkalmazható oktatási módszereket: elbeszélés, magyarázat, elõadás, bemutatás megbeszélés, (az észlelt jelenségek megbeszélése, leírása, összehasonlítása, majd csoportosítása) szemléltetés, (közvetlen bemutatás, auditív: hangszalagok, hanglemezek, vizuális: diaképek, videó filmek, transzparensek, modellek a tanuló önálló megfigyelései a tanuló önálló munkája munkatankönyvvel gyakorlás ismétlés ellenõrzés, értékelés Az oktatás folyamatában a tanári tanítói személyiségnek van a legnagyobb szerepe, a felsorolt módszereket hozzá kell igazítani a személyes törekvéseihez, tapasztalataihoz, az osztály érdeklõdéséhez. Mint már említettük a munkatankönyvben minden témakör javasolt megfigyelési szempontokat tartalmazó tanulmányi sétával kezdõdik, valamint tematikus képpel indít. A tematikus képeken megtalálhatók mindazon élõlények, felszíni formák, amelyekkel az adott témakörön belül foglalkozunk. Minden témakör gyakorlóórával, illetve témazáró ellenõrzõ órával zárul. Az ellenõrzõ óra javasolt témazáró felmérõ lapjai a munkatankönyv mellett segédanyagként jelennek meg. Megíratásuk nem kötelezõ. Az adott óra gyakorlásra, vagy tanulmányi sétára is használható. Az alábbiakban az egyes témakörök óraelosztását, a megtanítandó fogalmak, összefüggések rövid ismertetõjét közöljük. I. témakör: Õsz a haszonkertben II. témakör: Természetföldrajzi környezetünk III. témakör: Élet tavasszal a ház körül témakör új ismereteket feldolgozó anyag tanulmányi séta új anyag feldolgozása összesen a gyakorlás, helyi tanterv anyaga I. 2 óra 9 óra 11 óra 8 óra II. 16 óra 16 óra 4 óra III. 1 óra 9 óra 10 óra 6 óra Összesen: 3 óra 34 óra 37 óra 18 óra I. témakör: Õsz a haszonkertben 55 óra Fogalom: a haszonkert õsszel termõ növényei: szilvafa, almafa, szõlõ a gyümölcsfák testfelépítése, környezeti igénye a termésfajták neve és részeik megnevezése: csonthéjas-, alma-, bogyótermések a zöldségeskert õsszel termõ növényei: paprika, paradicsom, káposztafélék, gyökérzöldségek, hagymafélék a zöldségek termésének típusai: bogyó-, felfújt bogyó 14 15

a növények gyökérzetének típusai: fõgyökérzet, raktározó karógyökér, bojtos mellékgyökérzet levéltípusok: összetett levél, nagy húsos levél, buroklevél, hagymalevél, egynyári növény, kétnyári növény Folyamat: a növények változása az évszakoknak megfelelõen a növények terméshozama és az emberi gondoskodás a termések minõsége és az embernemesítõ tevékenysége Megfigyelés, tevékenység: az évszakok változása és a gyümölcsfák megjelenése a növények terméseinek vizsgálata a növények ültetési távolságának megfigyelése a növények leveleinek, terméseinek összehasonlítása szõlõbõl must készítése a növények betakarítási munkálatainak megfigyelése Összefüggés: a növények terméshozama és a nemesítés a növények termésminõsége és az emberi gondoskodás a környezeti tényezõk és a növények fejlõdése a növények elterjedése és felhasználása a termések minõsége és az emberi fogyasztás a környezetkímélõ növénytermesztés és a termések felhasználása II. témakör: Tájékozódás, felszíni formák Fogalom: növekedés, fejlõdés nem rokoni közösségek kerékpáros közlekedés alaprajz felszíni formák: síkság, domb, dombság, hegy, hegység, tó, folyó, valamint a domb, dombság és hegy, hegység részei az idõjárás elemei: napsütés, hõmérséklet, csapadék, szél a szél Folyamat: az idõjárás változása és az élõlények alkalmazkodása a növekedés során bekövetkezett változások a fejlõdés folyamata a víz és a szél felszínformáló munkája a szél és a csapadék keletkezése Megfigyelés, tevékenység: a környék felszíni formáinak megfigyelése idõjárási naptár összehasonlítása a víz és a szélépítõ és romboló tevékenysége Összefüggés: a természetes vizek kialakulása és a felszíni formák a természetes vizek vízmennyisége és a csapadék a levegõ felmelegedése, lehûlése és a csapadék formája a felszíni forma és a település jellege a felszíni forma és a foglalkozások a felszíni forma és növényzettel való borítottsága III. témakör: Állatok a vízben és a vízparton Fogalom: a vízben élõ parányi élõlények: moszatok, férgek (orvosi pióca, földi giliszta) a vízben élõ állatok: csigák, kagylók rovarok a vízben és a vízparton: hanyatt úszó poloska, óriás szitakötõ, molnárka, gyötrõ szúnyog hazai halaink: ponty, lesõ harcsa, csuka madarak: úszómadarak: nyári lúd, tõkés réce, gázlómadarak: fehér gólya, szürke gém emlõsök a vízparton: vidra, hód, pézsmapocok Folyamat: a vizek algásodása a szúnyogok száma és a vizes terület közelsége a kétéltûek szaporodása a férgek és a csigák mozgása a madarak tavaszi teendõi az emlõsök tevékenysége Megfigyelés, tevékenység: a vízpart tavaszi életének megfigyelése az õszi és a tavaszi sétán tapasztaltak összehasonlítása a vízfelszín élõvilágának megfigyelése a rovarok vizsgálata, élettevékenységük megfigyelése az állatok szaporodása és utódgondozása madármegfigyelés az emberek viselkedése a vízparton környezetvédõ tevékenység megszervezése Összefüggés: az ember tevékenységének hatása a vízi élõvilágra a tavaszi idõjárás és az állatok tevékenysége az éghajlati tényezõk és a vízszint a vizek haszna és veszélye a víz tisztasága és az élõlények sokfélesége a rovarok megjelenése és a tavaszi idõjárás az állatok tevékenysége és az utódgondozás élõlények és táplálkozási kapcsolataik A tananyag feldolgozása során törekedjünk arra, hogy az élõlényeket lehetõleg közvetlen tapasztalás során ismerjék meg a tanulók. Ugyanakkor a tananyag elsajátítása során az ismeretek segítségével kis lépések- 16 17

ben ugyan, de igyekezzük fokozatosan kialakítani tanítványaink önálló gondolkodását, önálló tevékenységre való képességüket és fejleszteni beszédkészségüket. Ébresszük fel bennük az önképzés igényét, és a természet szeretetét, alakítsuk ki bennük a természet kincseinek megóvása iránti felelõsségüket. Vagyis az ismeretek, a képességek és a magatartás harmonikus fejlesztésére kell törekednünk úgy, hogy a hármas egység valamennyi eleme egyformán érvényesüljön. Az eredményes, korszerû oktatás nevelés végsõ soron a tanítón áll, vagy bukik. Ezért a következõ helyi tanterv, tantárgyi program és ezek alapján az elsõ évfolyam természet és társadalmi ismereteinek feldolgozását tartalmazó tanmenet (mikrotanterv) is csak javaslat. Megfelelõ tartalommal kell megtölteni, a legalkalmasabb módszert szükséges megválasztani, hogy az oktató nevelõ munka során olyan személyes pedagógiai ráhatást tudjunk biztosítani, amelynek során mind a tanító, mind a tanuló aktív, alkotó tevékenységet fejthet ki. A tantervek által nyújtott keretet a tanár saját adottságaiból kiindulva alakíthatja a helyi viszonyokhoz, figyelembe véve elsõsorban a tanulókat. Így lesz a javasolt tantervbõl, tanmenetbõl egyéni, a helyi sajátosságokat tükrözõ nagyszerû segédeszköz. A helyi tantervek kidolgozása (adaptálása) megtörtént. Mindezt meg kellett, hogy elõzze a NAT mûveltségi részterületek követelményeinek számbavétele, a NAT mûveltég területeinek tantárggyá alakítása (tantárgyi struktúra) és az egyes tantárgyak heti óraszámának meghatározása. A NAT bevezetése megtörtént a korrekciója most van folyamatban. Az oktatás iránt elkötelezett, a tanítványait szeretõ, azok fejlõdését figyelõ, mindig megújulásra képes nevelõ, alkalmas a különbözõ tananyagok és tantárgyak közötti kapcsolat, (koncentráció!) komplexitás megvalósítására. Bizonyos elemek (helyi tanterv bevezetõje, tantárgyi struktúra, óraszámok) több évfolyamra is vonatkoznak. Szerencsés lenne minden iskolában, ha minden ott tanító nevelõ ismerné iskolájának teljes tantárgyi struktúráját, az egyes területek egymásra építettségét. Ezt a tanulók ismeret elsajátításának folyamatosságát és zökkenõmentességét is biztosítaná. Ezért a kézikönyv bizonyos részeket nem évfolyam szinten, hanem több évfolyamot átölelve mutat be. Ezzel is segítve a komplex látásmódot, a folyamatszemléletet. Tantárgyi program A természetismeret feladata A természetismeret feladata az elemi természettudományos nevelés. A gyermek közvetlen környezetében figyeli, védi, gondozza a természetet fedezi fel az élõvilág és a környezet kapcsolatait, egymásrautaltságát. A természettudományos nevelés elemi szinten is a KÖRYEZETI NEVELÉS része. Feladata olyan összetett személyiség-,magatartás- és attitûd formálás, amely képessé tesz a környezettudatos életvitelre. A kisiskolások elemi természettudományos nevelésnek tengelyében az életkornak megfelelõ megismerési módszerek és azok folyamatos gyakorlása áll. A természettel kapcsolatos tevékenységek fejlesztik az objektív megismerés képességét, megtanítják a tapasztalatok rögzítését szóban, rajzban, írásban. A TERMÉSZETISMERET tanítása csak megindítja, de nem zárja le a természettudományos ismeretek megszerzésének, a fogalmak kialakításának folyamatát. Ezért nem követelmény (a NAT sem teszi azzá) a tudományos fogalmak megtanulása, meghatározása. A folyamat 5. évfolyamtól a biológia egészségtan és a földrajz tantárgyak keretében, valamint a 6. évfolyamtól a fizika, 7. évfolyamtól a kémia tantárgyakon belül folytatódik. A természetismeret tanításának célja Tudatosítani a tanulókban, hogy: CSAK EGYETLEN FÖLDÜNK VAN s ezért kiemelkedõen fontos közvetlen (és tágabb) környezetünk védelme. Fontos a minél több élõlény megismerése, hiszen Ha valaki nem ismer valamit, azt nem is szereti, amit nem szeret, azt nem becsüli, következésképpen nem is oltalmazza. (Dr. Tóth Albert) Minden élõlényre szüksége van a környezetünknek, ezért ne pusztítsák azokat. Ne gyûjtsenek be élõlényeket, azokat mindig természetes környezetükben figyeljék meg. A természeti környezetben való eligazodás nélkülözhetetlen a természet és a természeti jelenségek alapos megfigyelése. A természet jelenségei egymással kapcsolatban, összefüggésben, kölcsönhatásban vannak. Nemcsak a környezet, de önmaga tisztasága is fontos, ezért védje egészségét, táplálkozzon helyesen. Nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit kiemelkedõ magyar tudósok, feltalálók munkásságának köszönhetjük. 18 19

1. évfolyam Társadalomismeret A család jellemzõi; A család tagjai és megszólításuk; A család ünnepei; Munkamegosztás a családban; A közös együttlétek alkalmai. Természetismeret A megismerési módszerek alapozása: Az óvoda és az iskola közötti különbség megfigyelése; A közlekedés megfigyelése; Az évszakok és jellemzõik megfigyeltetése; A növények és részeik; Az állatok és viselkedésük; A család és a családi kapcsolatok; Foglalkozások; Takarékosság; Napirend; Egészség. Az élettelen természet alapismeretei: Az iskola épülete, külseje és belsõ elrendezése; A ház és a lakás berendezési tárgyai; A gyalogos közlekedés szabályai; Foglalkozások; Pénznemek. Tájékozódási alapismeretek: A gyalogos közlekedés; Az évszakok jellemzõi; Takarékosság, magyar pénznemek; Az idõ mérése és az óra; A hónapok, évszakok nevei; Napirend és a napszakoknak megfelelõ köszönési formák. Az élõ természet alapismeretei: A növények, állatok és az ember alkalmazkodása az évszakok változásaihoz; Õsz a veteményeskertben és a gyümölcsösben; Állandó és költözõ madarak; A háziállatok jellemzése és jelentõségük az ember életében. Testünk és életmûködéseink: Az egészség és feltételei; Napirend; Étkezési szokások; Tisztálkodás. Kirándulások: Séta az udvaron; Tanulmányi séta a gyümölcsösben, veteményeskertben; Tavaszi séta a ház körül. Munkáltatás: Szobanövények gondozása; Állatok gondozása; Játékkészítés termésekbõl, gyümölcsökbõl; Zöldségek, gyümölcsök vizsgálata; Madárvédelem; Asztalterítés. Alapkövetelmények: Legyen képes a természet jelenségeit (tárgyak, élõlények) elemi szinten megfigyelni, a megfigyelt dolgokról tudjon beszámolni szóban. Vegye észre a természetben lejátszódó folyamatokat. Ismerje az évszakok, a hónapok, a napok és a napszakok nevét és egymást követõ sorrendjét! Szerezzen gyakorlatot az idõmérésben, az idõtartamok becslésében. Tudja melyek azok a lényeges ismertetõjelek, amelyek az iskolát megkülönböztetik az óvodától. Ismerje családtagjainak családi és utónevét. Tudjon felsorolni négy-öt foglalkozást. Ismerje a tanult gyalogos közlekedési szabályokat és tudjon azok szerint közlekedni. Tudja, hogy a növények, állatok és az ember élõlények. Ismerje a növények részeit. Tudja melyek a lényeges különbségek a madarak és az emlõsök között. 2. évfolyam Társadalomismeret Tágabb családi kapcsolatok (nagyszülõk, sógor, sógornõ unokatestvér); A rokoni kapcsolattartás formái; Ünnepek, hagyományok. Természetismeret A megismerési módszerek alapozása: A park és erdõ élõlényeinek megfigyelése, összehasonlítása; Az õszi és a tavaszi sétán tapasztaltak öszszehasonlítása; Az egészséges életmód feltételeinek megismerése; A családi kapcsolatok megfigyelése; Az ünnepek, hagyományok megfigyelése, helyi hagyományok gyûjtése. Az élettelen természet alapismeretei: A talaj jellemzõ tulajdonságai; A víz hõmérsékletének változása; A tárgyak alakja, formája és anyaga. Tájékozódási alapismeretek: Tájékozódás a parkban, erdõben; Családi kapcsolatok; Tájékozódás az idõben; Egészségvédelemben való tájékozódás. Az élõ természet alapismeretei: Az erdõ növényeinek megismerése. (fák, örökzöldek, lombhullatók cserjék, gombák, mohák, virágos növények). A talajban lakó állatok (fülbemászó, lárvák, földigiliszta, vakondok). A talaj felett élõ állatok és alkalmazkodásuk az évszakok változásaihoz. (sün, csiga, béka, mókus). A park állandó madarai (vörösbegy, fülesbagoly, gerle, varjú, szajkó, feketerigó); Az élõlények mozgása, szaporodása. Testünk és életmûködéseink: Az emberi test részei; A gyermeki testre jellemzõ adatok; Érzékszervek; Növekedés; Az egészséges életmód; Napirend; A helyes táplálkozás; Egészség, betegség. Kirándulások: Séta a parkban; Tavaszi séta az erdõben. Munkáltatás: Az élõsarok betelepítése; A parkban gyûjtött növényi részekbõl dekoráció készítése; Talajvizsgálat; Téli madáretetés; Testmagasság, tömeg mérése; Érzékszervekkel kapcsolatos vizsgálatok; Tavaszi palántázás. Alapkövetelmények: Tanári irányítással tudjon egyszerû megfigyeléseket és vizsgálatokat végezni. Megfigyeléseit, tapasztalatait a szóbeli megfogalmazáson túl, tudja írásban, esetleg rajzban is) rögzíteni. Ismerje meg a vizsgálódásai alapján a környezetében elõforduló fontosabb élõ és élettelen anyagok néhány tulajdonságát. Ismerje fel a fa és a cserje egyezõ és különbözõ tulajdonságait. Tudja a lágyszárú és a fás szárú növények részeit. Ismerje az élõlények jellemzõ tulajdonságait: szaporodnak, mozognak, növekednek, táplálkoznak. Ismerje a tágabb családi kapcsolatokat. Tudja melyek környezetének legjelentõsebb ünnepei, hagyományai. Tegyen meg mindent a hagyományok ápolásáért. Ismerje az emberi test részeit, és biztonsággal azonosítsa azokat a nevükkel. Ismerje fel a természet értékeit, óvja és védje azokat sétái, kirándulásai során is. 20 21

3. évfolyam Társadalomismeret A tágabb társadalmi környezet, közösség: az osztály és az iskola jellemzõi, sajátosságai; A közösség szokásai, hagyományai. Természetismeret A megismerési módszerek alapozása: A víz növény és állatvilágának megfigyelése; A fák közös és eltérõ tulajdonságai; Növények megfigyelése, összehasonlítása; Gyûjteménykészítés; A víz felhasználása; Madármegfigyelés. Az élettelen természet alapismeretei: Idõjárás megfigyelések, a különbözõ évszakok idõjárásának összehasonlítása; A vizek védelme; Felszíni formák és jellemzõik; A felszíni vizek; A víz felszínformáló munkája; A vizek haszna és veszélyei; Halmazállapot változások; A szél keletkezése és munkája. Tájékozódási alapismeretek: Irányok meghatározása: jobb, bal, elõre, hátra, alattam, felettem; Tájékozódás az iskola környékén, a lakóhelyen; A kerékpáros közlekedés; Alaprajzkészítés. Az élõ természet alapismeretei: A vízben élõ növények jelentõsége a víz életében; A nádas növényei; A fák jellemzõi; A lágyszárú növények részei; A virág részei (csészelevél, sziromlevél, porzó, termõ); A vízben és a víz közelben élõ állatok; A halak testfelépítése; A békák fejlõdése; A madarak jellemzése; Az emlõsök alkalmazkodása; Táplálékláncok. Testünk és életmûködéseink: Az emberi test részei; A növekvõ szervezet jellemzõi; Növekedés, fejlõdés; A testi fejlõdés a lelki változások. Kirándulások: Séta a vízpartra õsszel és tavasszal; A felszíni formák megfigyelését szolgáló tanulmányi séta; A közlekedés megfigyelése. Munkáltatás: Vizsgálódás a vízparton; Madárvédelem; Madáretetés; Madármegfigyelés; A víz körforgása; A víz tisztítása; Kísérletek a levegõvel; Felszíni formák kialakítása terepasztalon. Alapkövetelmények: Ismerje fel a vizsgálódáshoz, méréshez szükséges eszközöket, és használja azokat balesetmentesen. Vegye észre a valóság és annak képi ábrázolása közötti kapcsolatot. Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van. Tudjon tájékozódni lakása és az iskola környékén. Ismerje a kerékpáros közlekedés alapvetõ szabályait. Ismerje saját közösségének ünnepeit, hagyományait. Tudja, hogy az élõlények sokféleségének oka, hogy képesek alkalmazkodni környezetükhöz. Ismerje a növény és a virág részeit. Tudja megnevezni a gerincesek (halak, madarak, emlõsök) jellemzõit. Szerezzen jártasságot az élõlények különbözõ szempontú csoportosításában. Legyen képes rácsodálkozni a természet szépségeire és védje a természet értékeit. 4. évfolyam Társadalomismeret Az ember, társas lény: A tágabb társadalmi környezetünk hazánk, szülõföldünk jellegzetességei, hagyományai, szokásai, jelképei. Lakóhelyismeret: A tágabb lakóhely (megye, régió) és a szûkebb lakóhely (város, falu) jellemzõi, nevezetességei, hagyományai. Ország ismeret: Hazánk nagy tájai, megyéi; Szomszédos országok; Magyarország lakói; Anyanyelv; Az ország fõvárosa; Nagyobb városok; Hazánk természeti szépségei; Nemzetiségek Magyarországon; Magyarok a világ más tájain. A magyar nemzet jelképei: Nemzeti zászló; Magyar koronázási jelképek: korona, jogar, országalma, koronázási kard és koronázási palást. Természetismeret Testünk és életmûködéseink: A zöldség és gyümölcsfogyasztás egészségtani hatásai; A húskészítmények jelentõsége az ember táplálkozásában. Természetföldrajzi környezetünk: Az idõjárás; Az éghajlat; A levegõ hõmérsékletének napi és évi változása; Földrajzi alapismeretek; Térképismeret, világtájak meghatározása, felszíni formák neve, jelölésük, térképvázlat készítés, térkép és vaktérkép jelzéseinek beazonosítása; Hazánk nagy tájainak (Alföld, Kisalföld, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Északi-középhegység, Alpokalja) elhelyezkedése, szomszédos tájai, nevezetes városai, felszíni vizei, felszíni formái; Felszíni vizeink: állóvizek és folyóvizek. Környezetünk élõvilága: Legfontosabb gyümölcs és zöldségféléink, (szilvafa és almafa, szõlõ, paradicsom, paprika, sárgarépa, fejes káposzta, hagyma, bab, borsó, uborka, tök) testfelépítése, élete, környezeti igénye és termesztése. A gyümölcsfák és zöldségfélék károsítóinak (cserebogár, káposztalepke) testfelépítése, élete. Leggyakoribb háziállataink (kutya, macska) haszonállataink (házi sertés, szarvasmarha, ló, házityúk, házi kacsa) élete, tenyésztése, és a ház körül élõ madarak (fecske, galamb, veréb) testfelépítése, élete. Kirándulások: A gyümölcsös és a zöldségeskertben végzett tanulmányi séta; Séta a háziállatok megfigyelésére. Munkáltatás: Must és borkészítés; Gyümölcsök, termések vizsgálata; Gyümölcssaláta készítése; Keményítõ készítése burgonyából; Tájékozódás a szabadban iránytû segítségével; Növények fejlõdésének vizsgálata. Alapkövetelmények: Tudja az egyszerû képi és szöveges információkat értelmezni. Vegye észre a valóság és annak képi ábrázolása közötti kapcsolatot. Tudjon biztonságosan tájékozódni a térképen. Legyen képes a térkép segítségével eligazodni a térképvázlaton (vaktérképen). Tudjon egyszerû vizsgálatokat, megfigyeléseket elõzetes megbeszélés után önállóan is elvégezni. Tanári segítséggel tájékozódjon egyszerûbb enciklopédiákban, lexikonokban. Legyen gyakorlott a növényi és állati részek vizsgálatában, megfigyelésében. Ismerje fel a tanult állatokat és növényeket a valóságban és képek, ábrák alapján. Ismerje fel a tanult élõlényeket jellegzetes jegyeik alapján is. Tudja néhány mondatban jellemezni a tanult élõlényeket. Legyen képes összehasonlítani a tanult élõlények egyezõ és eltérõ tulajdonságait. Tudja az élõlényeket különféle szempontok szerint csoportosítani. 22 23

Ellenõrzés, értékelés, minõsítés Ellenõrzés A nevelési és oktatási folyamat hatékonyságát a tanulók életkori és egyéni sajátosságának való megfeleltetése szabja meg. Ennek folyamatos biztosításához rendszeres visszajelzésre van szüksége a pedagógusnak a személyiségfejlõdés aktuális állapotáról. Beavatkozásunk hatékonyságát többek között a tanulók ismereteinek, jártasságainak és készségeinek ellenõrzésével mérhetjük. Az ellenõrzéssel szemben támasztott követelmények valamennyi évfolyamon: 1. Legyen kiszámítható, folyamatos, rendszeres, következetes és változatos. 2. Igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz. 3. Jellemezze a segítõkészség, a humanizmus. 4. Vegye figyelembe a tanuló személyiségét, egyéni képességét. 5. Ne koncentrálódjon kizárólagosan a tananyagra, legyen sokrétû és sokoldalú. 6. Sohase legyen megtorló jellegû. Csak ilyen szempontú ellenõrzések során várhatjuk el, hogy tanítványaink a legegyszerûbb módon, a lehetõ legrövidebb úton és legkevesebb energia befektetéssel jutnak el az ismeretszerzés különbözõ fokozataira. A szummatív mérõeszközök száma negyedikben négy: õsz a hasonkertben; a természetföldrajzi környezet élet tavasszal a ház körül; év végi felmérõ. Értékelés Az ellenõrzés fontos, de a teljesítményt csak egy darabig képes emelni. Bizonyos pontokon túl már szükség van a tevékenységek, teljesítmények értékelésére. Az értékelés meghatározza, konkretizálja a cselekvéses tevékenységben, tanulmányi munkában elért eredményeket, szemléletesen megmutatja a siker fokát, vagy a lemaradás mértékét. Emellett megerõsíti a tanult ismereteket, tevékenységeket. Az értékelést alkalmanként érdemjeggyel is kifejezzük: ez az osztályozás. Az osztályozás a tantervi követelmények és a tanulók teljesítményének egymáshoz való viszonyát fejezi ki érdemjegy formájában. Az értékeléssel és az osztályzatokkal szemben támasztott követelmények Értékelés Osztályozás tárgyszerû, független a tanár személyétõl, nem tükrözi a tanár hangulatát, tárgyszerûség (objektivitás) elõítéleteit, beállítódását, érzelmeit nem függ attól, milyenek voltak a tanuló korábbi eredményei megbízhatóság (reabilitás) érvényesség (validitás) ugyanarra a tudásra mindig ugyanazt az osztályzatot kapja a tanuló a jegyekben annak a tudásnak kell tükrözõdnie, amelyeknek a jellemzésére az adott osztályzatot használni akarjuk Az ellenõrzés, értékelés, minõsítés alkalmai Az ellenõrzés és értékelés során 1 4. évfolyamokon elsõsorban a tanuló viselkedését, a tudatosságot, a természetvédelmi érzékenységet, a szokásrendek kialakulását, a tevékenységek során tanúsított aktivitást vegyük figyelembe. Természetesen ellenõrizzük az ismeretelsajátítás folyamatát, az egyéni képességeknek megfelelõ haladási ütemet. Értékeljük a gyûjtõmunkát, a szakirodalomban való búvárkodást, az élménybeszámolókat is. Az értékelés alkalmai az egyes évfolyamokon 1. évfolyam: Az elsõ évfolyam elsõ félévében csak az órai szereplés, a gyûjtõmunka, valamint a meg figyelésekrõl készült rajzok alapján értékelünk, néhány esetben már értékelhetünk szóbeli feleletet is. A második félévtõl kisebb feladatok, rövidebb feladatlapok megoldásai bõvítik az értékelés lehetõségeit. 2 3. évfolyam: Szóbeli, rövid írásbeli feleletek, beszámolók alapján félévenként legalább 3 4 érdemjegygyel, amely az egész idõszak munkáját tükrözi. A gyûjtõ munkát is értékeljük szóban, nagyobb terjedelmû, vagy kiemelkedõen értékes munka esetén érdemjeggyel is. Szummatív mérõeszközök száma: 2. évfolyam: 4 (õsz a parkban; család és egészség; tavasz az erdõben; év végi felmérõ) 3. évfolyam: 4 (növények a vízben és a vízparton; tájékozódás; állatok a vízben és vízparton; év végi fel mérõ) 4. évfolyam: Az elõbbiek mellett kiselõadások, beszámolók, összefüggõ feleletek egy-egy témáról, élõ lényrõl szóbeli és érdemjeggyel történõ értékeléssel. Szummatív mérõeszközök száma: 4 (õsz a haszonkertben; természetföldrajzi környezet; élet tavasszal a ház körül; év végi felmérõ) A minõsítés alkalmai egy-egy nagyobb anyagrész elsajátítása során nyújtott kiemelkedõ teljesítmény különlegesen sok idõt, nagy energia befektetést igénylõ gyûjtõmunka elkészítése, vagy beszámoló, elõadás elkészítése szaktárgyi versenyen való kiemelkedõ szereplés A minõsítés formái szaktárgyi dicséret az ellenõrzõ könyvbe és a haladási naplóba szaktárgyi dicséret az év végi bizonyítványba oklevél, jutalom a tanév végi ünnepélyen A továbbhaladás feltételei 1. évfolyamon: aktív tanórai szereplés, a gyûjtemények elkészítése, a feleletek, tesztek legalább elégséges szintû teljesítése, valamint a munkatankönyv feladatainak elfogadható szintû megoldása. 2 4. évfolyamokon: az összes szereplés átlagának (feleletek, témazárók, kiselõadások ) legalább elégséges szintû teljesítése, valamit a gyûjtõmunka és megfigyelések elvégzése. Minõsítés A minõsítés a legáltalánosabb értelemben vett értékelés. A tanuló hosszabb távon végzett teljesítményének, magatartásának, a tantárgyhoz való viszonyulásának jellemzése. Taneszközök 1. évfolyam Tanulói segédlet: Tompáné Balogh Mária: Élõ és élettelen környezetem (Az évszakok változása) munkatankönyv Dinasztia kiadó 24 25

Kiegészítõ szakirodalom: Tompa Krisztián Tompáné Balogh Mária: Környezetismeret 1., Környezetismeret 2., Környezetismeret 3. Játékos tanulás 7 éveseknek MINI-LÜK sorozat Császárné S. A.: Õsszel iskolás leszek Usborne: Játszókönyv (Bp. Park 1993) Elsõ természetbúvár könyvem (Bp. Passage 1990) Elsõ képeskönyvem az állatokról (Bp. Alexandra 1981) Szemléltetõeszközök: Jelzõtáblák, terepasztal, szobanövények, lehullott falevelek, zöldségfélék, gyümölcsök, falitábla az évszakokról és a madarakról, magyar pénznemek, fogápolási eszközök, virágzó ág, virágmodell, termések, madárpreparátumok, óra, évszakok applikáció, hõmérõ. 2. évfolyam Tanulói segédlet: Tompáné Balogh Mária: Élõ és élettelen környezetem (A fák birodalma) munkatankönyv (Dinasztia kiadó) Kiegészítõ szakirodalom: Tompa Krisztián Tompáné Balogh Mária: Környezetismeret 1., Környezetismeret 2., Környezetismeret 3. Játékos tanulás 8 éveseknek MINI-LÜK sorozat Usborne: Az erdõk könyve (Bp. Novotrade 1990) Veszélyben a világunk sorozat: Az erdõk (Bp. Magvetõ 1990) Pillantás a természetbe sorozat: Schmidt E. Veres L.: A lombkorona élõvilága (Bp. Officina Nova 1992) Schmidt E. Veres L.: Az erdõk élõvilága (Bp. Officina Nova 1992) Szemléltetõeszközök: Növényápolási eszközök, diaképek, erdei növények termései, erdei gyümölcsök, mérõszalag, emberi test applikáció, szobamérleg, tisztaságcsomag, folyadékos készítmény: a madár fejlõdése, borszeszégõ, homok, lufi, hajszárító, hõmérõ, Reflektor videó stúdió filmjei: Erdõ mélyén, Kis növényismeret. 3. évfolyam Tanulói segédlet: Tompáné Balogh Mária: Élõ és élettelen környezetem (Vizek partján) munkatankönyv (Dinasztia kiadó) Kiegészítõ szakirodalom: Tompa Krisztián Tompáné Balogh Mária: Környezetismeret 1., Környezetismeret 2., Környezetismeret 3. Játékos tanulás 9 éveseknek MINI-LÜK sorozat Usborne: Kis ökológia (Bp. Novotrade 1990) Schmidt Egon: Nemszeretem állatok (Bp. Natura 1987) Fürkész sorozat: Halak (Bp. Gondolat 1990), Ízeltlábúak (Bp. Gondolat 1991) Búvár sorozat: Csigák, kagylók (Bp. Móra), Vízinövények (Bp. Móra) Veszélyben a világunk sorozat: A víz (Bp. Magvetõ 1990) Pillantás a természetbe sorozat: Schmidt E. Veres L.: Nádasok élõvilága (Bp. Officina Nova 1991) Dr. Vásárhelyi T. Veres L.: Folyók, tavak élõvilága (Bp. Officina Nova 1992) Szemléltetõeszközök: Papírfogó, mérõszalag, kézi nagyító, hõmérõ, nád, gyékény és belõle készült használati tárgyak, virágmodell, madáretetõk, homokasztal, hajszárító, öntözõkanna, csapadékmérõ, mohapárna, csigaházak, kagylóhéjak, a bogár testének tagolódása (applikáció), folyadékos készítmények (béka, madár), csontváz (béka, hal, madár, emlõs), Reflektor videó stúdió filmjei: Vizek mentén, Kis növényismeret. 4. évfolyam Tanulói segédlet: Tompáné Balogh Mária: Élõ és élettelen környezetem (Élet a ház körül) tankönyv + munkafüzet (témazáró feladatok) (Dinasztia kiadó) Kiegészítõ szakirodalom: Tompa Krisztián Tompáné Balogh Mária: Környezetismeret 1., Környezetismeret 2., Környezetismeret 3., Környezetismeret 4. Játékos tanulás 10 éveseknek MINI-LÜK sorozat Koroknay: Mi és az állatok Hamilton: Az élet kertje (Officina Nova 1990) Grizmek: Emlõsök enciklopédiája Emilie B. Lindsey S.: Nézd, milyenek az állatok (Bp. Passage Kiadó 1994) Szemléltetõeszközök: Gyümölcsök, termések, a fa részei (szertári anyag), a bogár részei (applikáció), a lepke fejlõdése (applikáció), hajtatott hagyma, madárpreparátum, madártollak, madárcsontváz, térkép (Elsõ atlaszom), ásványok, földgömb, fali térkép, diaképek. Az elkészített helyi tanterv hosszabb távra, több tanévre szólóan vázolja a tanítási tartalmakat, a magasabb évfolyamba lépés feltételeit, az alapkövetelményeket, a tanulók értékelésének elveit és a szükséges taneszközöket. Kidolgozását tekintve a helyi tanterv nem részletezõ, hiszen makrotanterv. A tananyagot csak a témák szintjére bontja le, így csak nagy vonalakban mutatja be az iskola munkáját és nem ad támpontot a napi tevékenységhez, a tanítási órákra való alapos felkészüléshez. Ehhez nyújt segítséget a tanmenet. A tanmenet a helyi tantervre épül. Akkor jó egy tanmenet, ha a helyi tanterv tartalmait olyan részletességgel jeleníti meg, hogy az nélkülözhetetlen eszközként szolgálja a tanítót a tanítási órákra való felkészülésben, részletes eligazítást ad az óravázlat vagy a tanítási tervezet elkészítéséhez. Egy jó tanmenet sok mindent árul el a tanítás tanulás folyamatáról. Nyomon követhetõ benne a tervszerûség, a fogalmi egymásra építettség és (a tantárgy tervezése során kiemelten fontos!) a természet változásaihoz való tervezés. Lényeges, hogy bizonyos elemek megtanítását arra az idõre tervezzük, amikor azok a természetben, saját természetes környezetükben megfigyelhetõk. A jó tanmenet készítése során ki kell alakítani egy szempontrendszert, amely mentén láthatóvá válik a tervezés tudatossága. Jó, ha a tanmenetben a tananyag elrendezésen túl megtervezzük azokat az alapvetõ tanulói tevékenységeket is, amelyek eszközként szolgálnak a tanulók célirányos fejlesztéséhez, a tantervi követelmények teljesítéséhez. Célszerû számba venni azokat a fogalmakat, ismereteket, amelyeket már ismernek a tanulók, hogy ezekre, mint biztos alapra építhessük az új ismereteket, fogalmakat. Tervezhetõk a tanmenetben az adott tanórán használatos szemléltetõeszközök, a tantárgyi integráció vagy éppen a felhasználható vagy ajánlott szakirodalom. 26 27

A következõ oldalakon olvasható tanmenettel egyfajta lehetséges megoldást mutatok be a gondolatébresztés szándékával. Ezt a javasolt tanmenetet ki-ki úgy alakíthatja, formálhatja, hogy az a helyi igényeket, munkamódszereket, pedagógiai elképzeléseket legjobban kiszolgáló segítõ munkaeszköz lehessen. A javasolt tanmenet a helyi tantervben megjelölt alaptankönyvre épül és a módszertani ajánlásban már ismertetett óraszámok szerint készült. A tanmenetben használt jelölések: új ismeretet feldolgozó óra tanulmányi sétára fordítható óra megfigyelésre, vizsgálódásra használható óra kiegészítõ tartalmak feldolgozására fordítható óra A következõ javaslatok követik a tanmenet óraszámait, tehát 37 órához adunk szakmai módszertani segédanyagot. Azok a kollégák, akik a tantárgyat magasabb óraszámban tanítják is találnak javaslatokat a plusz órákra a tanmenet Megjegyzések rovatában (+19 órára!) Ezek beépíthetõk a választható órakeretbe, vagy a tananyag feldolgozható délutáni foglalkozásokon esetleg más összejöveteleken, vagy éppen csak az a tárgy iránt érdeklõdõ tanulókkal végeztethetõk el, de figyelmen kívül is hagyhatók. Hónap S z e p t e m b e r Óraszám 1 2 3 4 5 6 A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalom, tevékenység Év eleji ismétlés 4 5.oldal Az elõzõ tanévben tanult fogalmak, ismeretek áttekintése, hiányosságok pótlása. az elõzõ évek során tanult fogalmak felismerés, összehasonlítás. Környezetünk szépítése 4 5.oldal Az élõsarok vagy ablakpárkány növényeinek gondozása, ápolása, átültetés, bujtás, szaporítás. átültetés növény, virág ültetés, öntözés, portalanítás Tanulmányi séta a gyümölcsösbe 6 7.oldal A gyümölcsös ültetési rendje, termõ és letermett gyümölcsfák. Gyümölcsfák és terméseik vizsgálata. gyümölcs fa és részei. séta megfigyelés, vizsgálódás. Tanulmányi séta a zöldségeskertbe 8 9.oldal A zöldségeskert gondozásának és az õszi betakarítás megfigyelése. Növények vizsgálata. a lágy szárú növény részei megfigyelés vizsgálódás séta A hamvaskék termésû szilvafa 8 9.oldal 10 11.oldal A szilvafa gondozási igényei, a növény külsõ megjelenési formája, levelének, törzsének alakja, színe. A termés jellemzõje. fa, cserje a fa részei ábraolvasás rajzolás értelmezés Vizsgálódás, megfigyelés 12 13.oldal Csonthéjas termések jellemzõinek vizsgálata, megfigyelése. A csonthéjas termések összehasonlítása. csonthéjas termés és részei. Új fogalom sortávolság. tõtávolság. ágyás csonthéjas termés és részei. Szemléltetés, integráció munkafüzet applikációs képek. cserepes növények virágföld életvitel és gyakorás, ismétlés. Tanulmányi séta és az ott látottak. Tanulmányi séta tapasztalati anyaga. szilva termés fotók, képek a szilvafákról. csonthéjas termések levelek kéregminták. Szakirodalom Megjegyzés 1. Tanulmányi séta. 2. Vizsgálódás, megfigyelés, vagy gyakorlás. 28 29

Hónap Október Hónap november Óraszám 7 8 9 10 11 12 Óraszám 13 14 15 16 17 18 A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalom, tevékenység Új fogalom Szemléltetés, integráció Szakirodalom Megjegyzés A legnagyobb területen termesztett gyümölcsfák: az almafa 10 11.oldal 14 15.oldal Az almafa környezeti igényei, gondozása, a fa jellemzõ külsõ tulajdonságai. Az almatermés jellemzése. csonthéjas termés levél részei almatermés és részei alma: termése, levele, kéregminta Vizsgálódás, megfigyelés 16 17.oldal Az almatermések jellemzõi tulajdonságainak vizsgálata, megfigyelése. Az almatermések összehasonlítása. almatermés és részei vadkörte = vackor almatermésû gyümölcsök kettévágott gyümölcsök Egy kapaszkodó, kúszónövény: a szõlõ 12 13.oldal 18 19.oldal A szõlõ környezeti és gondozási igényei. A szõlõnövény felépítése és jellemzõi. A termés jellemzõje és fejlõdése. a lombkorona fás részeinek jellemzése felfutó növényszárak és részei tõke bogyótermés szõlõnövény részei: levél, kacs, tõke, gyökérzet, termés 3. Vizsgálódás, munkálkodás. 20 21.oldal Gyakorlás 22 23.oldal A szõlõ és a fa összehasonlítása, részeinek jellemzése. A levél, virág részei és sajátos vonásaik. A termések vizsgálata és összehasonlítása. almatermés bogyótermés csonthéjas termés szõlõnövény részei mustkészítés fotók a szõlõben végzett munkákról Gyümölcstermésû zöldségfélék 14 15.oldal 24 25.oldal A paprika és a paradicsom környezeti igényei. A két növény közös és eltérõ tulajdonságai. a lágy szárú növények részei a termések részei bogyótermés fõgyökérzet: fõgyökér, oldalgyökerek paprika és paradicsom növény termések Levélzöldségek 16 17.oldal 26 27.oldal A káposztafélék környezeti igényei. A fejeskáposzta jellemzése: felépítése, fejlõdése. fõgyökérzet növényi részek torzsa fõeres levél: fõér, oldalér kétnyári növény 4. Vizsgálódás, munkálkodás. 28 29.oldal A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalom, tevékenység Új fogalom Szemléltetés, integráció Szakirodalom fejeskáposzta (élõanyag) fotók a ká posztafélékrõl Gyökérzöldségek 18 19.oldal 30 31.oldal A sárgarépa környezeti igényei. A sárgarépa jellemzése: testfelépítése fejlõdése. A sárgarépa rokonai. fõgyökérzet összetett levelek kétnyári növény raktározó karógyökér sárgarépa petrezselyem (gyökérzöldségek) fotók a gyö kérzöldségekrõl Levelek a föld alatt 20 21.oldal 32 33.oldal A vöröshagyma termesztésének környezeti igényei. A vöröshagyma jellemzése: testfelépítése fejlõdése. Hagymafélék. a lágy szárú növények testfelépítése a hagymás növények a hagyma fejlõdése fõgyökérzet mellékgyökérzet (mellékgyökerek) tönk buroklevél hagymalevél hagymafélék fotók a hagy mafélékrõl A növények kártevõi 22 23.oldal 34 35.oldal A növénytermesztés szokásai a nemesítés elõtt és napjainkban. A növények kártevõi: gombakártevõk rovarkártevõk, és jellemzésük. a lágy szárú növények részei a termések részei rovarok jellemzõi rovar, bogár fogalma peronoszpóra monília káposztalepke teljes átalakulás (pete, lárva, báb, kifejlett rovar) modellek a rovarok fejlõdése dobozos készítmény Haszonkert a természet mintájára 24 25.oldal 36 37.oldal A növényvédelem környezetkímélõ módszerei: a megelõzés és a károsítók szaporodásának megakadályozása. a haszonnövények és károsítóik, a talaj élõlényei a fás szárú növények és koronájuk alakja a békák táplálkozása komposzt (biokertészet) tanulmányi séta és tapasztalatai fertõzött növények és fotóik Védjük a haszonkert madarait! 26 27.oldal 38 39.oldal A madarak hasznos (és kevésbé hasznos) tevékenysége. Madárvédelem: madáretetés madártelepítés. a fás szárú növények részei: rügy a madarak testfelépítése, jellemzése, az eddig tanult madarak felismerése madáritató madárfürdõ madáretetõk madároduk téli eleség készítése Gyakorlás, tudáspróba 40 41.oldal A témakör feldolgozása során tanult ismeretek gyakorlása, rendszerezése. a témakör feldolgozása során tanult fogalmak a témakör feldolgozása során használt szemléltetõ eszközök Megjegyzés 5. A növények õszi védelme. Munka a kertben, beteg részek összegyûjtése, elégetése. 6. A témazáró megírása. 30 31

Hónap December Hónap január Óraszám 19 20 21 22 23 Óraszám 24 25 26 27 28 29 A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalom, tevékenység Új fogalom Szemléltetés, integráció Szakirodalom Megjegyzés Összefoglalás A témakör feldolgozása során tanult ismeretek összefoglalása, rendszerezése. A témakör feldolgozása során tanult fogalmak. A témakör feldolgozása során használt szemléltetõ eszközök. Irányok meghatározása 30 31.oldal 42 43.oldal A pontos és egyértelmû tájékozódás alapja a világtájak ismerete és az iránytû. Irányok: elõre-hátra, lent-fent, jobbra-balra. Tájékozódás égtájak szerint. Tájékozódás iránytûvel. fõ világtájak: Észak, Dél, Kelet, Nyugat mellék világtájak: Észak-Kelet, Észak-Nyugat, Dél-Kelet, Dél- Nyugat az iránytû és részei térképek, iránytû tájékozódás a szabadban Tájékozódás a térképen 32 33.oldal 44 45.oldal A térképen való eligazodás: kisebbítés méretaránnyal jelmagyarázat tájékozódás térképpel, terepen. alaprajz körvonalrajz összehasonlítás térképolvasás méretarány vonalas mérték jelmagyarázat jelei térképolvasás különbözõ térképek vonalzó vonalas mérték 7. Gyakorlás 46 47.oldal A földfelszín térképei ábrázolása 35 35.oldal 48 49.oldal A térkép jeleinek megismerése. A föld felszínének térképen való ábrázolása. felszíni formák domborzat (síkság, alföld, domb, dombság, hegy, hegység) természetes vízek: tó, folyó tengerszint feletti magasság magassági szám mesterséges felszíni vizek: víztározó, csatorna térképek fotók a felszíni formákról burgonya matematika Magyarország domborzata és vízrajza 36 37.oldal 50 51.oldal Hazánk nagy tájai, azok elhelyezkedése a térképen. felszíni formák és jelölésük a térképen világtájak térképolvasás tájegységek: (Dunántúl, Dunatisza köze, Tiszántúl) nagy tájak: (Alföld, Kisalföld, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Északi-középhegység, Alpokalja) domborzati és vízrajzi térképek fotók nagy tájakról A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalom, tevékenység Új fogalom Szemléltetés, integráció Szeszélyes éghajlatú Alföld 38 39.oldal 52 53.oldal Az Alföld elhelyezkedése hazánk területén. Az Alföld tájegységei és kistájai. A kistájak jellemzõi. a víz felszínformáló tevékenysége sziget, félsziget térképolvasás ábraelemzés homokbucka aszály Kistájak: (Mezõföld, Kiskunság, Nagykunság, Hortobágy) térkép fotók, képek az alföldrõl A változatos kistájú Kisalföld 40 41.oldal 54 55.oldal A Kisalföld elhelyezkedése hazánk területén. Felszínének kialakulása. A Kisalföld kistájainak helye, jellemzõi. különbözõ típusú felszíni vizek folyóvizek folyásiránya, felszíni formák térképolvasás ábraelemzás Zátony Kistájak: (Fertõ tó, Hanság, Rábaköz, Szigetköz) térkép fotók, képek a kisalföldrõl Az ezernyi völgy birodalma: a Dunántúli-dombság 42 43.oldal 58 59.oldal A Dunántúli-dombság elhelyezkedése hazánk területén. Szomszédos kistájak, nagytájak. A felszín kialakulása. Dunántúlidombság kistájai és nagyobb városai. felszíni formák és magassági számok, tengerszint feletti magasság térképolvasás összehasonlítás, elemzés térkép fotók, képek a Dunántúlidombságról Hazánk legnagyobb nagytája: az Alpokalja 44 45.oldal 60 61.oldal Az Alpokalja éghajlata és elhelyezkedése Magyarország területén. Szomszédos nagytájak és kistájak. Az Alpokalja részei és nagyobb városai. a víz körforgása a szél keletkezése felszíni formák térképolvasás, ábraelemzés, a tanultak alkalmazása agyagos talaj Kistájak: (Zalai-dombság, Somogyi-dombság, Tolnaidombság, Baranyai-dombság) Kõszegi-hegység Istállóskõ Soproni-hegység Magasbérc térkép fotók, képek az Alpokaljáról és városairól Középhegység a Kisalföld keleti oldalán 46 47.oldal 62 63.oldal A Dunántúliközéphegység elhelyezkedése, éghajlata és szomszédos területei. A Dunántúliközéphegység kistájai. felszíni formák magassági számok a víz felszínformáló hatása ábraelemzés kísérlet barnakõszén bauxit mészkõ mészkõ bauxit alumíniumból készült tárgyak térkép, fotók, képek Hazánk legmagasabb tája az Északi-középhegység 48 49.oldal 64 65.oldal Az Északiközéphegység elhelyezkedése hazánk területén, határai. Az Északiközéphegység kistájai és azok jellemzõi. felszíni formák fennsík mészkõ szõlõtermesztés térképolvasás ábraelemzés vulkanikus kõzet kistájak és folyók nevei térkép fotók, képek az északi-középhegységrõl õsszel a gyümölcsösben Szakirodalom Megjegyzés 8. Gyakorlás 56 57.oldal 9. Videó film megtekintése a tanult tájakról. 32 33

Hónap febuár Hónap március Óraszám 30 31 32 33 34 35 Óraszám 36 37 38 39 40 41 A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalom, tevékenység Új fogalom Szemléltetés, integráció Szakirodalom Megjegyzés A vízek világa 50 51.oldal 66 67.oldal Legnagyobb hazai felszíni vizeink és jellemzõik. A vizek szabályozása és annak következményeik. A vizek csoportosítása. Hazai vizeink. Védõgát. Horgászat. Halászat. Kis-Balaton 10. Hazánk nagy tájairól tanultak gyakorlása. Gyakorlás 68 69.oldal A felszíni formákról és vizekrõl tanultak gyakorlása. A témakör feldolgozása során tanult ismeretek, fogalmak. Térkép. Fotók, ábrák. Éghajlat, idõjárás 52 53.oldal 70 71.oldal Az éghajlat és idõjárás fogalma, kapcsolata és elemei. Szél keletkezése. Csapadék képzõdése. Csapadékfajták. Világtájak. Ábraelemzés. Fogalmak tisztázása, meghatározása. Térkép. Fotók, képek a vizekrõl. 3.osztályos környezetismeret. Idõjárásjelentések. Tapasztalatok megbeszélése. Az idõjárás megfigyelése 72 73.oldal Folyamatos és rendszeres idõjárási megfigyelések beindítása. Az idõjárárás elemei. Barkácsolás. Megfigyelés. Csapadékmérõ edény. Mûszervédõ házikó Eszközök, anyagok a megfigyelésekhez. 11. Idõjárási megfigyelések folytatása, népi megfigyelések. Édes hazánk: Magyarország 54 55.oldal 74 75.oldal Magyarország nemzeti jelvényei. Hazánk szomszédos országai, népei. Hazánk lakossága: magyarok, nemzetiségek Hazai nagytájak. Világtájak. Adatgyûjtés. Ábraelemzés. Térképolvasás. Grafikon készítés. Nemzeti és etnikai kisebbség. Népcsoportok. Nemzeti jelvények. Népcsoportok népviseletei. Fotók, képek népviseletekrõl, néphagyományokról. Helyzetgyakorlatok a kisebbségi, illetve a többségi helyzet megtapasztalására. Csodálatos szépségû fõvárosunk: Budapest 56 57.oldal 76 77.oldal Budapest fekvése, helyzete, városrészei. A fõváros nevezetes épületei, hídjai. Budapest országos jelentõségû központjai. Távolságmérés. Nagytájak. Hidak, Duna. Távolságmérés vonalas mértékkel. Térképolvasás. Közlekedési csomópont Fotók, képek a fõvárosról. A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalom, tevékenység Új fogalom Szemléltetés, integráció Szakirodalom Közigazgatás, közlekedés 58 59.oldal 78 79.oldal Magyarország közigazgatási térképe. Tájékozódás a közigazgatási térképen, jelölések. A hazai közlekedés jellemzõi. térképtípusok térképek jelölései jelkulcs összehasonlítás csoportosítás ábrák értelmezése közigazgatás térképek, fotók a közlekedésrõl életvitel, gyakorlati ismeretek A mi megyénk, az én szülõföldem oldal 80 81.oldal Lakóhelyismeret. A saját megye és település jellemzõi: felszín természeti szépségek jellegzetes növények és állatok a lakóhely hagyományai szokásai népviselet néphagyomány a lakóhely története felszíni formák térképismeret (megyék, megyehatárok) gyûjtõmunka összehasonlítás elemzés hivatalos nyelv anyanyelv haza, szülõföld, lakóhely fotók, képek, gyûjtött anyagok a lakóhelyrõl, a megyérõl, településrõl néprajz, mûvészet Gyakorlás, tudáspróba 82 83.oldal A témakör feldolgozása során tanult ismeretek gyakorlása, rendszerezése. A témakör feldolgozása során tanult fogalmak. a témakör feldolgozása során használt szemléltetõeszközök tudáspróba Összefoglalás A témakör feldolgozása során tanult ismeretek összefoglalása, rendszerezése, a hiányosságok pótlása. A témakör feldolgozása során tanult fogalmak. a témakör feldolgozása során használt szemléltetõeszközök témazáró feladatlapok Tavaszi tanulmányi séta a gazdaságba 84 85.oldal A tanulmányi séta során a háziállatok, és a haszonkertben történt változások megfigyelése. haszonkert háziállat komposzt utódgondozás a tanulmányi séta tapasztalatai Legnépszerûbb háziállataink 62 63.oldal 86 87.oldal A háziállatok csoportosítása. A kutya és a macska azonos és eltérõ tulajdonságainak megnevezése. gerinces emlõs elevenszülés szoptatás ábraelemzés összehasonlítás megfeleltetés kiegészítés karom ujjonjáró ragadozó ragadozó fogazat tépõfog kutya macska csontváz ragadozó fogazat fotók, képek kutyákról, macskákról Megjegyzés 34 35

Hónap április Hónap május Óraszám 42 43 44 45 46 Óraszám 47 48 49 50 51 52 A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalom, tevékenység Napjaink leghasznosabb háziállata: a sertés 64 65.oldal 88 89.oldal A házisertés tenyésztésének célja és következményei. A vaddisznó és a házisertés összehasonlítása. A házisertés jellemzõ tulajdonságainak megismertetése. gerinces emlõs elevenszülés tenyésztés ábraelemzés tapasztalatok megbeszélése kiegészítés reláció A legtöbb tejet adó haszonállatunk: a szarvasmarha 66 67.oldal 90 91.oldal A szarvasmarha tenyésztésének célja. A szarvasmarha testrészeinek hasznosítása. A szarvasmarha jellemzése, testfelépítésének fõ jellemzõi. gerinces emlõs páros ujjú patás fogazatok Haszonállatból lett háziállatunk: a ló 68 69.oldal 92 93.oldal A ló történelmi jelentõsége. A tenyésztés céljának megváltozása a gépek megjelenése után. A ló gondozása, testfelépítése és jellemzõi. redõs zápfog pata megfigyelés ábraelemzés összehasonlítás Gyakorlás 94 95.oldal Az emlõs háziállatokról tanultak rendszerezése. Újabb patások megismerése. eddig tanult fogalmak elemzés összehasonlítás búvárkodás a könyvtárban Madarak a baromfiudvarban 70 71.oldal 96 97.oldal A házi tyúk, a házi kacsa és a házi lúd általános és sajátos jellemzõi. A háziállatok tenyésztésének célja és hasznuk. madár gázlóláb hosszú csõr úszóláb lemezes csõr A tanítási óra anyaga Munkaés tananyag Ismert fogalom, tevékenység Madarak a ház körül 72 73.oldal 98 99.oldal A költözõ madarak visszatérése és tavaszi teendõik. A fecskék jellemzése, a füstifecske tulajdonságai. madár fedõtoll pehelytoll szarupikkelyes bõr karom Rovarok a gyümölcsben 74 75.oldal 100 101.oldal A rovarok szerepe a gyümölcsös életében. A házi méh családjának tagjai és a méh testfelépítése. A májusi cserebogár testfelépítése, élete és fejlõdése. a rovar bogár teljes átalakulás megporzás kiegészítés színezés ábraelemzés Két pillangós virágú növény 76 77.oldal 102 103.oldal A veteménybab és veteményborsó általános jellemzõi. A két növény azonos és eltérõ tulajdonságai. fõgyökérzet egynyári növény kacs összetett levél lágy szár rajzolás, színezés kiegészítés magyarázat Vizsgálódás, munkálkodás 104 105.oldal A veteménybab és veteményborsó részeinek vizsgálata, öszszehasonlítása, megfigyelése. A növények életfeltételeinek megfigyelése. a veteménybab és veteményborsó részei és tulajdonságai összehasonlítás ültetés megfigyelés Kúszó zöldségféléink 78 79.oldal 106 107.oldal A tökfélék általános jellemzõi, az uborka és a tök tulajdonságai. A növények környezettel szembeni igényei. egynyári növény kuszó szár kacs összehasonlítás ábraelemzés rajzolás Gyakorlás, témazáró feladatlapok A ház körül élõ élõlényekrõl tanultak gyakorlása. a témakör feldolgozása során tanult ismeretek, fogalmak Új fogalom Szemléltetés, integráció Szakirodalom Megjegyzés serteszerû szõr mindenevõ fogazat agyar párosujjú patás gumós zápfog a házisertés koponyája fogazatok paták fotók, képek a sertésekrõl 14. Tanulmányi séta a gazdaságban II. tõgy bojtos farok lebeny redõs zápfog kérõdzés a szarvasmarha koponyája és fogazata pata fotók, képek a szarvasmarháról sörény a jár módjai a ló koponyája és fogazata pata fotók, képek a lovakról a téma feldolgozása során használt szemléltetõ eszközök 15. A tanult háziállatok rokonainak jellemzése, megismerése. fedõtoll pehelytoll szarupikkelyes bõr faggyúmirigy házi tyúk és házi kacsa csontváza lábak: kapirgáló láb, úszóláb fotók, képek a tyúkokról, kacsákról, libákról Új fogalom Szemléltetés, integráció Szakirodalom Megjegyzés villás farok hasított csõr énekes madár madár, csontváz madártollak fotók, képek a fecskékrõl összetett szem csápok nyaló-szívó szájszerv rágó szájszerv repülõszárny fedõszárny a rovar teste a rovarok fejlõdése applikációk fotók, képek rovarokról 16. Videó film megtekintése a rovarok életérõl (mikrokozmosz). pillangós virág hüvelytermés felnyíló száraztermés borsó és bab növény és magjai fotók, képek a növényekrõl bab és borsó növény növényi magvak föld cserép porzós virág termõs virág kabaktermés és részei egy tökféle növény vagy részei fotók, képek a tökfélékrõl 17. Vizsgálódás munkálkodás folytatása vagy tavaszi munka a veteményesben. a témakör feldolgozása során használt szemléltetõ eszközök 36 37

Hónap június Óraszám 53 54 55 Javaslatok az egyes órák feldolgozásához A tanítási óra anyaga Munka- és tananyag Ismert fogalom, tevékenység Új fogalom Év végi összefoglalás 110 111.oldal A témakör feldolgozása során tanult ismeretek öszszefoglalása, rendszerezése, hiányosságok pótlása. A témakör feldolgozása során tanult ismeretek, fogalmak. Az éves munka értékelése A tanév során tanult ismeretek összefoglalása, rendszerezése, hiányosságok pótlása. A tanév során tanult ismeretek, fogalmak. Az éves munka értékelése, tervek a nyárra Az éves munka értékelése, osztályozás, tervek a nyárra. Balesetvédelem. Helyes közlekedés. Viselkedés a tömegközlekedési eszközökön. A legjobb iskola, amelyben egy ifjú ember megtanulhatja, hogy a világnak van értelme, a természettel való közvetlen kapcsolata. (Konrad Lorenz) Már a módszertani ajánlásban is szó volt arról, hogy a nevelés, a környezeti nevelés szempontjából az iskola szerepe meghatározó. A környezeti nevelés komplex, összetett fogalom, gyakran keverik más, szinonim fogalmakkal, mint természetismeret, természetvédelem, környezetvédelem. Nézzük meg röviden e fogalmak tartalmát. Szemléltetés, integráció Szakirodalom Megjegyzés A témakör feldolgozása során használt szemléltetõ eszközök. A tanév során használt szemléltetõ eszközök. 18. Témazáró feladatlapok. Rajzok, képek a nyári tervekrõl. Környezetvédelem: Olyan céltudatos, szervezett, intézményesített emberi (társadalmi) tevékenység, amelynek célja az ember ipari, mezõgazdasági, bányászati tevékenységébõl fakadó káros következmények kiküszöbölése és megelõzése az élõvilág és az ember károsodás nélküli fennmaradása érdekében. (Környezetvédelmi lexikon I. 508. oldal) Természetvédelem: Olyan céltudatos, szervezett, intézményesített emberi (társadalmi) tevékenység, melynek célja a természetnek az élõ és élettelen értékeinek feltárása, tudományos alapokon nyugvó fenntartása, kezelése, megõrzése. (Környezetvédelmi lexikon II. 331 oldal) Természetismeret: A természet megismerése, az ember létfeltételeinek biztosítása, a természet megõrzése, fizikai, kémiai, biológiai, ökológiai alapelvek betartása szempontjából. A természetismeretnek fontos eleme a természetközelség, e nélkül nem lehet hatékony a környezeti nevelés, a személyiségfejlesztés, az ismeretek elsajátítása. (Gulyás Pálné) Környezeti nevelés: Az emberben eredendõen benne rejlõ természeti erények kibontakoztatása, természet-, embertisztelõ szokásrendszer kialakítása, belsõ késztetés esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása, a szokásrendszerek elmélyítése, mûködtetése intellektuális hatásokkal ismeret által, melynek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás, környezettudatos szemlélet. (Gulyás Pálné) Ide tartoznak még ilyen fogalmak is, mint: az ökológiai morál, melynek alapja az alázat, tisztelet, titkokra nyitottság, birtokvágymentesség a természet jelenségei iránt, az ember iránt, és az ökológiai cselekvés, melynek alapjai a természet centrikusság, annak takarékos használata, maximális gondosság, szépségre törekvés, természettel harmonizáló gazdaság, lágy technológiák, organikus mezõgazdálkodás, az ökonómia ökológizálása, populáris akció jogintézménye. A meghatározásokból világosan kitûnik, hogy valamennyi fogalom tartalma egymással összefügg, valamint az, hogy ha minden felsorolt területen eredményt akarunk elérni, a fenntartható fejlõdés feltételeinek megvalósítása érdekében, akkor már kisiskolás korban olyan természet és embertisztelõ szokásrendszereket, belsõ késztetést (esztétikai, érzelmi, erkölcsi) kell kialakítani, amelyek egy életre megalapozzák a környezethez, és embertársakhoz való viszont. Ebben van óriási szerepe tantárgyunknak, nekünk (a tantárgyat is tanító) nevelõknek és e feladatok megvalósításához ad segítséget tankönyvünk, illetve az egész tankönyvcsalád. 38 39