2013 22. hét
Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek... 3 Eladják a Balettintézetet?... 4 A bankadó miatt is drágítja a hiteleket... 5 Tényleg segítik a bankok a bedőlt hiteleseket?... 6 Változnak a lakhatási támogatás szabályai... 7 Százezrek lakhatása bizonytalan Magyarországon... 8 Eddig 2,36 milliárd forintba került Ócsa... 10 Beindul végre az áremelkedés az ingatlanpiacon?... 11 Pest megyében árvereztetik el a legtöbb lakást... 13 Épülnek a hiperdárga Zaha Hadid féle penthouse-ok... 14 Irodapiaci hírek... 15 Újra dinamikusan nőtt az Appeninn... 16 Logisztikai hírek... 18 Tojástartógyár épül... 19 Halad a Forest Papír gyártó és logisztikai bázisának építése... 20 Közel 3 milliárdért épít terminált a Mol... 21 3,5 milliárd forintos logisztikai fejlesztés... 22 Drágítja a fuvarköltséget júliustól az útdíj... 23 Bezár a Philips gyára Székesfehérváron... 24 Óriásberuházás Magyarországon... 25 54 900 nm Prologis bérbeadási megállapodások Lengyelországban... 26 Kiemelt lett a Lego beruházás... 28 Jönnek az új buszok Budapestre... 29 Retail hírek... 30 Jones Lang LaSalle 2013. első negyedéves piackutatása... 31 CBRE-nél új a fenntarthatóságért felelős európai vezető... 33 Gazdasági hírek... 34 Matolcsy: sokáig nem várható ilyen olcsó hitel... 35 Fizessünk sárga csekket ATM-mel!... 36 Íme, ezek a legjobb internet bankok... 37 Property News... 39 According to Jones Lang LaSalle s Q1 2013 Budapest City Report... 40 CBRE appoints head of sustainability, EMEA... 42 Prologis Agrees 54,900 sq m of Lettings in Poland... 43 2/44
Lakáspiaci hírek 2013 22. hét 3/44
Eladják a Balettintézetet? 2013. Május 31. Péntek ladná az Andrássy úti egykori Balettintézet épületét a tulajdonos Banco Commercial Portugues, ha talál megfelelő vevőt írta csütörtöki számában a Figyelő. A portugál bank magyarországi képviselője, a Dessewffy és Dávid, valamint Társaik Ügyvédi Iroda hétfőn erről tárgyalt is a terézvárosi önkormányzattal írta a lap. Hassay Zsófia, a VI. kerület kormánypárti polgármestere az önkormányzat honlapján közzétett állásfoglalásában megerősítette ezt, és jelezte, a bank olyan, biztos anyagi háttérrel rendelkező befektetőnek akarja értékesíteni az ingatlant, aki a lehető leghamarabb el tudja kezdeni a palota felújítását. Jelenleg négy komoly befektetővel folytatnak előrehaladott tárgyalásokat tette hozzá. A polgármester álláspontja szerint "a kapott ígéret nem sok", ugyanakkor évek óta először legalább van remény arra, hogy a balettintézet sorsa rövid időn belül így vagy úgy rendeződik. Bármilyen jogszerű megoldás szülessen is, a cél az, hogy "épített örökségünk legszebb darabjai újra régi fényükben pompázhassanak" írta. Hassay Zsófia arra is kitért, feltett szándékuk, hogy a terézvárosi műemlék épületek állagmegóvásáért, felújításáért mindent megtegyenek, a jog biztosította kereteken belül. Megjegyezte, a fővárossal és a kormányzattal együtt dolgoznak a lehető legjobb törvényjavaslat előkészítésén, amely reményeik szerint egyszer és mindenkorra megakadályozza, hogy az ingatlanokat befektetési céllal megvásárlók figyelmen kívül hagyják a köz érdekeit. A polgármester állásfoglalása szerint a készülő jogszabály minden, a világörökségi területen ingatlant vásárló befektetőt kötelezne arra, hogy belátható időn belül fejlessze, újítsa fel a tulajdonában álló épületet. Ha a beruházó saját hibájából nem tesz eleget a kötelezettségének, akkor első lépésben nagy összegű pénzbírságot szabnának ki, majd a következő körben az állam akár vissza is vásárolhatná vagy kártalanítással visszavehetné az ingatlant. A szankciók a jelenlegi tulajdonosokra is vonatkoznának, azaz a balettintézetet is érintené emelte ki. A polgármester szorgalmazta a elképzeléseiket, felújításokat. Az sikerült elérnie. jelezte, az önkormányzat miként a korábbiakban, úgy most is kimondottan kapcsolatfelvételt az ingatlanok tulajdonosaival, hogy megismerje szándékaikat, hiszen a legjobb megoldásnak tartja, ha az épületek gazdái végzik el az ígért MTI az ügyben kereste a portugál bankot képviselő ügyvédi irodát is, de még nem Forrás: MTI 4/44
A bankadó miatt is drágítja a hiteleket 2013. Május 30. Csütörtök Nem hoztak növekedési fordulatot a hitelezésben a január óta még kedvezőbb államilag támogatott lakáskölcsönök. A bankok veszteségeik miatt magasan tartják a kamatokat. válság 2008 végi elmélyülése óta még soha nem vettek fel olyan kevés új hitelt a magyar háztartások, mint az idei első negyedévben. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma publikált adatai szerint január és március között mindössze 62 milliárd forint új kölcsönt folyósítottak a bankok a lakossági ügyfeleknek, ebből 30 milliárd volt a jelzáloghitel és 32 milliárd forint a fedezetlen fogyasztási hitel. A háztartások hitelállománya így a negyedév során 1,6 százalékkal, 123 milliárd forinttal csökkent, míg az előző év azonos időszakához képest öt százalékkal zsugorodott. A jelzáloghiteleken belül 24 milliárd volt a lakáscélú kölcsön, amely 60 százalékkal marad el az utóbbi öt év negyedéveinek átlagától, nyolcmilliárd forint szabad felhasználású jelzáloghitel pedig 80 százalékos zsugorodást jelent ebben az összevetésben. A személyi és áruhitelek ezzel szemben csak 20 százalékkal estek vissza az átlaghoz képest, ami azt mutatja, hogy sokan még mindig hitelből igyekeznek fenntartani életszínvonalukat, míg a hosszú távú elköteleződést, tehervállalást jelentő lakásvásárlásba egyre kevesebben mernek belevágni. A jegybanki alapkamat csökkenését követve olcsóbbak lettek a hitelek is, a lakáscélú kölcsönök esetében a teljes hiteldíj mutató átlagosan 10,5 százalék volt az első negyedévben. A bankok által alkalmazott kamatfelár (a források és a hitelkamatok különbsége) azonban régiós összevetésben továbbra is magasnak számít, az említett lakáshitelek esetében például ez öt százalék körül volt január és március között. Az MNB szerint a bankok a hitelezési kockázatok mellett azért tartják magasan a kamatfelárakat, hogy így ellensúlyozzák veszteségeiket, romló jövedelmezőségük. A bankok az utóbbi két évben 400 milliárd forint veszteséget szenvedtek el, amelyben a rossz hitelek leírása mellett komoly szerepe volt az olyan kormányzati intézkedéseknek is, mint a bankadó bevezetése és a végtörlesztés. Forrás: IngatlanHírek.hu 5/44
Tényleg segítik a bankok a bedőlt hiteleseket? 2013. Május 30. Csütörtök A bedőlt adósok közül többen fordulnak a Nemzeti Eszközkezelőhoz egy két hete érvénybe lépett jogszabálymódosítás után, de a banki közreműködés gyakran sok kívánni valót hagy maga után. Pedig az ingatlanhitelt kezelő bankon sok múlik. A kérdésben körbenézett az azenpenzem.hu. Sajnos még nincs nyomtatványunk mondta az Erste Bank az egyik adósának, aki azután érdeklődött, hogyan ajánlhatná fel otthonát a Nemzeti Eszközkezelőnek. Így hiába felel mega május 17-étől enyhült feltételeknek, egyelőre, de nem a saját hibájából tehetetlen a bedőlt hitelének rendezésében - írja a pénzügyi portál. A jogszabálymódosítástól azt várják aszalemberek, hogy a NET-programba jelentkezők száma jelentősen megugorhat. Ezt támasztják alá az eszközkezelő adatai is; míg április elején a napi 50-70 érdeklődő telefonhívás volt a jellemző, mára ez 100 hívás fölé emelkedett. A program iránti érdeklődés akeleti országrészből anagyobb. "A betelefonálók sok esetben a helyi polgármesteri hivatal szociális osztályának, a helyi családsegítő központnak vagy valamelyik hozzátartozónak a javaslatára veszik fel a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-vel a kapcsolatot2 mondta az azenpenzem.hu-nak Ternyák Edit szóvivő. Aki be szeretne kerülni, annak a hitelt nyújtó pénzügyi intézménynél kell érdeklődnie, mert az ügyintézés menetében nincs változás. A cikket éa NET-programot a kattintható fentó fenti linkeken találja! Forrás: IngatlanHírek.hu 6/44
Változnak a lakhatási támogatás szabályai 2013. Május 30. Csütörtök Jövő csütörtöktől kéthavi lakhatási támogatás egy alkalommal megelőlegezhető - egyebek mellett ezt a módosítást tartalmazza az a kormányrendelet, amely a szerdai Magyar Közlönyben jelent meg. A munkába járás terheit csökkentő, 1998-ban hozott rendelet újabb módosítását tartalmazó jogszabály 6 óráról 5 órára csökkenti a munkahely és a lakóhely közti, napi, tömegközlekedéssel történő munkába járás idejét, mint a lakhatási támogatás egyik feltételét. A lakhatási támogatás időtartama továbbra is legfeljebb 18 hónap, amely három egyenlő részre bomlik, és az időlépcsők szerint csökken a támogatás összege. Maga a támogatás nem csökken - például alapesetben, lépcsőnként - 100-60-40 ezer forint, viszont az egyes lépcsők nem 6 hónaposak, hanem a támogatási idő egyharmadának megfelelő ideig tartanak. Vagyis aki csak 12 hónapra veszi igénybe a támogatást, annak háromszor 4 hónaphoz jár az előbbi - fokozatosan csökkenő - támogatás. Jelenleg csak a munkaviszony megkötése előtt igényelhető a lakhatási támogatás, a jövőben a jogviszony létesítésétől számított 30 napig is megtehető az. Kiegészítésként került be a rendeletbe az, hogy a támogatás ügyintézési határideje 45 nap. Forrás: MTI 7/44
Százezrek lakhatása bizonytalan Magyarországon 2013. Május 29. Szerda Több százezer családnak bizonytalan a lakhatása ma Magyarországon. Az okok leginkább a megfizethetőségi problémákban, a lakosság eladósodottságában keresendők. A központi lakhatási programok eközben nem jutnak el a szegények széles rétegeihez. Többek között ezt állapította meg a Habitat for Humanity Magyarország Lakhatási jelentése, mely a 2012-es év legsúlyosabb lakhatási problémáit, és a szakpolitikai válaszokat mutatja be. A lakhatást érintő megfizethetőségi problémák az előző évhez képest tovább súlyosbodtak Magyarországon. Míg 2011-ben a háztartáskiadások átlagosan 25,5%-át, addig 2012-ben a 27%-át fordították a családok lakhatásra. A legalacsonyabb jövedelműek a jövedelmük közel felét csak lakhatásra költik. A szegénység növekedésével az energiaszegénység is nő. Míg 2009-ben a lakosság 20%-a, addig 2012-ben a 27%-a nem tudta megfelelően kifűteni a lakását. A megfizethetőségi problémák összefüggést mutatnak a rossz lakásminőséggel, hisz jellemzően az alacsony jövedelmű családok rosszabb minőségű lakásokban élnek, melyek fenntartása sokba kerül. 2012-ben 300 ezer lakás volt félkomfortos vagy komfort nélküli, 200 ezer lakásban nem volt vízöblítéses WC. A magyarországi lakásállomány 70%-a energetikai szempontból elavult. Elsősorban a súlyos megfizethetőségi problémák miatt egyre több család lakhatása vált bizonytalanná mondta el Hegedüs József, a jelentést elkészítő Városkutatás Kft. igazgatója. A közműhátralékokat felhalmozók száma radikálisan növekedett 2009 és 2012 között: az egy éven túl nem fizetők száma 130 ezerről 172 ezerre nőtt, a 3 hónapon túli tartozások száma pedig meghaladja a 400 ezret. Az önkormányzati bérlakásokban élők 30-40%-a rendelkezik hátralékkal. 2012 novemberére 110 ezer család 90 napon túli lakáshitel hátralékkal bírt. Lakáshitel tartozások miatt 2012 végéig 13600 lakás kényszerértékesítése történt meg. A villamos energia szolgáltatásból 37 ezer családot, a gázszolgáltatásból több mint 100 ezer családot zártak ki. A bizonytalan lakhatási helyzetű családok közül a becslések szerint 300 ezer helyzete tenné indokolttá, hogy szociális bérlakásba költözhessen emlékeztetett Szekér András, a Habitat for Humanity Magyarország igazgatója. Eközben évente 1-2 ezer a kiosztható önkormányzati szociális bérlakások száma. Jelenleg az összes lakás 3%-a szociális bérlakás, ezzel az aránnyal az EU-ban sereghajtók vagyunk. Ugyanakkor közel 500 ezer lakás áll üresen, melyek egy része a megfelelő garanciák biztosítása mellett szociális célokra hasznosítható lenne. A lakhatással kapcsolatos politikai intézkedések az előző évhez hasonlóan idén is elsősorban a bajba jutott devizahitelesek megmentésére irányultak. A lakhatással összekapcsolható költségvetési kiadások 293,2 milliárd forintjának közel 40%-át, 116 milliárd forintot a végtörlesztés kompenzálása vitt el. A legszegényebbeket támogató lakásfenntartási támogatásra, adósságcsökkentési támogatásra az összes kiadás 10%-a, 30 milliárd forint ment el. Látható, hogy a szakpolitikai intézkedések továbbra sem érik el a legszegényebbeket, vagy annyira kisléptékűek, hogy nem hoznak számottevő változást. 8/44
Forrás: IngatlanHírek.hu 9/44
Eddig 2,36 milliárd forintba került Ócsa 2013. Május 29. Szerda Az ócsai szociális családiház-építési program eddig 2,36 milliárd forintba került tudta meg a Világgazdaság a Belügyminisztériumtól. A lap keddi számában ismerteti: ez az összeg a nyolcvan ház felépítésének árát, a teljes infrastruktúrát és a közfoglalkoztatottak bérét is magában foglalja. Az elkészült közművezetékeket már az eredetileg tervezett 500 lakásra méretezték. A nyolcvanból egyelőre húsz házba költözhetnek be a lakók emlékeztet a lap, az állami segítségnek ugyanis szigorú feltételei vannak. Az első határidőig, február 15-ig 588 család pályázott, de közülük csak húszat találtak alkalmasnak, ezért is módosították a feltételeket. A május 10-i határidővel kiírt második pályázaton azok is indulhattak, akiket közmű-, közösköltség-tartozás miatt lakoltattak ki (ha banki jelzálog is volt a lakásukon), és egységesen 25 millió forintban határozták meg az elárverezett ingatlan értékhatárát. A második körben már csak 23 család jelentkezett, de az első kiírásban sikertelenül kandidálók pályázatait is figyelembe veszik majd. Döntés június 21-ig várható, de mint a lapnak az Emberi Erőforrások Minisztériumánál hangsúlyozták ezzel nem zárul le a projekt, hiszen a rendelet alapján egészen az év végéig jelentkezhetnek a bajba jutott családok. Forrás: MTI 10/44
Beindul végre az áremelkedés az ingatlanpiacon? 2013. Május 28. Kedd Sokan reménykednek abban, hogy azok kormányzati intézkedések, melyek a kamattámogatásokat és a szociálpolitikai támogatási rendszert érintik, növelni fogják majd a keresletet az ingatlanpiacon, s emelik az árakat is. De valóban várható fellendülés az elkövetkező hónapokban? S ha igen, milyen ingatlanokat érint? Mely típusokat lehet a legkönnyebben eladni, és mennyiért? A kamattámogatások és a szociálpolitikai támogatási rendszer kis mértékben ugyan élénkíti az ingatlanpiacot, arra azonban az eladók ne számítsanak, hogy az árak is emelkedésnek indulnának vélekedett Bartal László, a Balla Ingatlanirodák bel-budai irodájának vezetője. Ennek az az oka, hogy a hatalmas kínálat kioltja az árfelhajtó hatást. Érdemes tehát az eladóknak tartósan számolni az elmúlt két évben kialakult árszinttel, s ha kismértékű fellendülésre mégis sor kerülne, a 2007-es és 2008-as állapotok semmiképpen nem térnek már vissza. A drága ingatlan még Budán sem kell A jelenlegi helyzetben már az is nagy dolog, ha egy ingatlant egyáltalán értékesíteni lehet, mivel a kínálat nagyobb részére most egyáltalán nincs kereslet. Talán meglepő lehet, de drága ingatlanokat még a budai oldalon sem vesznek, a közepes árú lakások készpénzes vásárlása jelenleg a piac legfelső szintje fogalmazott a Balla Ingatlanirodák vezetője. Az ingatlanpiacon megjelenő készpénzes vevők szinte csak közepes vagy kisméretű ingatlanokat keresnek, elsősorban olyanokat, melyeknek a tulajdonosa megszorult a hiteltörlesztés miatt, esetleg örökségként jutott hozzá a lakáshoz, s gyorsan kíván túladni rajta. Ráadásul a kormányzati keresletnövelő intézkedések a szociálisan méltányolható igények kielégítését veszik célba, így Budán is csak a 10-30 millió forint közötti árfekvésű ingatlanok esetében számíthatnak az eladók érdeklődőkre, az ennél magasabb árkategóriákban csak komoly árengedmény segíthet sikeres eladáshoz. További alapkövetelmény: a jó adottságok Az ingatlan méretén és árán kívül az eladhatóságot annak paraméterei is alapvetően meghatározzák. Elsősorban a jó adottságú társasházi lakások esetében van egyáltalán esély az értékesítésre hangsúlyozta a szakértő. Már az is megnehezíti az értékesítést, ha az ingatlan nem elég világos, esetleg földszinti, vagy ha emeleti elhelyezkedésű, de nincs a házban lift. Bartal László szerint e tekintetben nem is fog változni a helyzet, annak ellenére, hogy a panel és az olcsóbb társasházi lakások esetében az elkövetkező hónapokban élénkülő keresletre lehet számítani, míg minden más szegmens az érdeklődés hiányától szenved majd. 11/44
Ami jól teljesít: a bérleti piac Míg a vásárlók száma továbbra is csekély, erőteljesen növekszik a kereslet a budai oldalon a diákok és a külföldi munkavállalók részéről a bérlakások iránt. Emellett nem elhanyagolható, hogy a szociális helyzet változása is sokakat rákényszerít saját tulajdonú lakásuk eladására és bérlakásba költözésre. Olykor csak átmenetileg, de a szakértő szerint sokaknak az, hogy bérlakásban élnek, ideiglenes állapot helyett középtávú jövőképpé fog válni. Ennek eredményeként a bérlakások kínálata már most szűkebb, mint a kereslet. Ez a helyzet egyhamar nem is fog megváltozni, mivel a kiadásra történő lakásvásárlás tőkeigényes befektetés, így a hazai vállalkozók csak lassan tudnak reagálni. Ugyanakkor a hitelválság miatt állami tulajdonba került ingatlanok sokasága, s a lakás nélkül maradt tömegek elsősorban kormányzati, önkormányzati megoldást kényszeríthetnek ki - vélekedett a Balla Ingatlanirodák irodavezetője. Mindez az ingatlanszakmában is változásokat hoz majd, de egyben új lehetőségeket is kínál. Forrás: IngatlanHírek.hu 12/44
Pest megyében árvereztetik el a legtöbb lakást 2013. Május 28. Kedd A pénzintézetek a második negyedévre 3752 hitelfedezetként szolgáló lakóingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre, 192-vel többet, mint az első negyedévben, 2011. október 1-je óta pedig összesen 20 912 darabot - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete honlapján közzétett statisztikából. A második negyedévben 115 076 darab, jelzáloggal terhelt lakóingatlan esetében állt fenn több mint 90 napos fizetési késedelem. Ezekből a 4 százalékos kvóta alapján 5202-t értékesíthetnének, de csak a kvóta 72 százalékát használják ki a bankok, így most 3752 lakóingatlan juthat erre a sorsra. A kvóták rendszere szabályozza, hogy a hitelezők negyedévenként és megyénként hány lakást adhatnak át a végrehajtóknak. A kvótát a kormány - a bankokkal egyeztetve - azért vezette be, hogy a lakáshitelek fedezetéül szolgáló ingatlanok ne kerüljenek egy időben piacra. A kvóta 2011-ben az utolsó negyedévben az érintett lakásállomány 2 százaléka volt, 2012-ben negyedévenként 3 százaléka, 2013-ban 4 százaléka, 2014-ben pedig 5 százaléka lesz. A követelésérvényesítés csak 2015 januárjától működik újból korlátozás nélkül. A második negyedévben a kvóta alapját képező 115 076 lakóingatlan közül a legtöbb Budapesten (13 746), Pest megyében (16 716), illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (9984) található. A legtöbb ingatlant is ezekben (Budapest 481, Pest megye 529, BAZ megye 322) jelölték ki kényszerértékesítésre a második negyedévben, míg a legkevesebbet továbbra is Tolna (71), Vas (72), illetve Zala megyében (79). Forrás: MTI 13/44
Épülnek a hiperdárga Zaha Hadid féle penthouse-ok 2013. Május 28. Kedd Nemrégiben mutatták be a fejlesztők a Zaha Hadid Architects által tervezett 60 emeletes lakóépületet, amely Miamiban fog magasodni. A luxus az épület minden szegletében jelen lesz, de bizony ennek az árát is meg kell majd fizetni: egy felsőbb szinteken található duplex penthouse-t valószínűleg 30-50 millió dollárért lehet majd megkaparintani. Az Ezer Múzeum névre (http://1000museum.com/#2) keresztelt 215 méter magas torony Miami belvárosában, a Biscayne Boulevard-on fog állni, s szó szoros értelmében mindennel fel lesz szerelve, ami a luxushoz kell. A 83 lakásos épületben pazar eleganciát sugalló apartmanok kapnak majd helyet, de ezekhez a luxuslakásokhoz olyan szolgáltatások kapcsolódnak majd, mint saját lift, média terem, könyvtár. Persze a kényelmi funkciók sora ezzel még nem ért véget. Ha tudni akarja, mi lesz még a felhőkarcolóban, illetve csemegézne a képek között, akkor kattintson ide! Forrás: IngatlanHírek.hu 14/44
Irodapiaci hírek 2013 22. hét 15/44
Újra dinamikusan nőtt az Appeninn 2013. Május 30. Csütörtök Az Appeninn Holding ismét jelentősen tudta növelni árbevételét és EBITDA-szintű eredményét 2013 első negyedévében. Az ingatlanpiaci cégcsoport portfóliója folyamatosan bővül, konszolidált díjbevétele 25 százalékkal, EBITDA szintű eredménye 28 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét. Az elsősorban a fővárosi irodapiacra fókuszáló társaság 380 millió forintos konszolidált díjbevétel mellett 221 millió forintos EBITDA eredményt ért el. A társaság adózott eredménye 345 millió forint nyereséget mutatott. Az ingatlanpiaci társaság az idei év első három hónapjában ingatlanportfóliójának bérleti díjbevételét 28 százalékkal növelte, s mivel az üzemeltetési költségei ennél kisebb mértékben növekedtek, konszolidált nettó díjbevétele még ennél is jelentősebb mértékben, közel 34 százalékkal bővült. A cégérték és az eredményesség növelése fontos szempont számunkra, s úgy gondolom, hogy a csökkenő hazai betéti kamatkörnyezetben a befektetők szemében is újra felértékelődhet a stabil, eredményesen működő tőzsdei cégekbe való befektetés lehetősége. A fundamentális alapokon j&oa cute;l értékelhető és sikeres vállalatok vonzó célpontot jelenthetnek a hazai kis és intézményi befektetők számára is - emelte ki Székely Gábor, az Appeninn Nyrt. vezérigazgatója a társaság eredményei kapcsán. Az Appeninn csoport árbevételének növekedése egyrészt az elmúlt egy évben lezárt jelentős akvizícióknak köszönhető, amelyek révén a cégcsoport ingatlanállománya több mint hatvanötezer négyzetméterre növekedett. Másfelől a cégcsoport által üzemeltetett ingatlanportfólió kihasználtsága stabilan a piaci átlagot jóval meghaladó, 95 százalék feletti szinten áll. A cégcsoport IFRS szerinti konszolidált díjbevétele 380 millió forintot, míg az IFRS szerinti nettó (közvetlen költségekkel csökkentett) díjbevétele 240 millió forintot tett ki. Ezzel párhuzamban az EBITDA szintű eredmény 28 százalékkal emelkedett és 221 millió forintot ért el. A működési eredmény is közel negyedével bővült, 167 millió forintra emelkedett. A kiugróan magas adózás előtti eredményt a társaság devizában értékelt ingatlan portfóliójának és deviza hiteleinek átértékeléséből eredő pozitív, 267 millió forint összegű egyenlege növelte, így a cégcsoport adózás előtti eredménye 355 millió f orintra, a társaság tulajdonosaira jutó eredmény pedig 326 millió forintra növekedett. A társaság számára a mintegy 21 milliárd forint értékű ingatlanportfólió hatékony üzemeltetése kiemelten fontos szempont, amelynek eredményei az eredményszámokban is tetten érhetők. A cégcsoport továbbra is keresi a megfelelő értékeltségi szintű, stabil jövedelemtermelő képességgel rendelkező, jó lokációjú, a megcélzott irodapiaci, illetve city-logisztikai szegmensek körébe tartozó ingatlanokat, akvizíciós stratégiájának megfelelően. Nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy portfóliónkat értékes, jó jövedelemtermelő potenciállal rendelkező ingatlanokkal bővítsük, és az üzemeltetés hatékonyságát folyamato san javítsuk. Az ingatlanportfóliónk kihasználtságának magas, 95 százalék feletti szintje az ingatlanok jó lokációját, ár-érték arányát és a bérlői 16/44
elvárásoknak megfelelő szolgáltatásainkat is tükrözi. - emelte ki Székely Gábor. Forrás: IngatlanHírek.hu 17/44
Logisztikai hírek 2013 22. hét 18/44
Tojástartógyár épül 2013. Május 31. Péntek Tojástartógyárat épít a Jász-Plasztik Kft. Nagyrédén 1,9 milliárd forintos beruházással, amelynek alapkövét csütörtökön helyezték el. A gyár már az ősz elején megkezdi a termelést, kezdetben 30, hosszabb távon pedig 100 új munkahelyet teremt. Balázs József, a település polgármestere, egyben a térség országgyűlési képviselője (Fidesz) felidézte, hogy 2008-ban a községben jelentős cégeket temetett maga alá a válság. Az elmúlt időszakban viszont egyre inkább a könnyűipar adja a helyi munkahelyek többségét a mezőgazdaság helyett - emelte ki. Ifj. Kasza Lajos, a belföldi magánszemélyek által birtokolt társaság ügyvezetője elmondta, hogy a cég nagyrédei telephelyén felépülő 9800 négyzetméteres üzemcsarnokban petpalackok újrahasznosításával tojástartókat fognak készíteni, 100 százalékig exportra. A cég telephelyén egyelőre 170 embert dolgozik; a fejlesztés nyomán a létszám néhány év alatt 100 munkavállalóval bővül. A jászberényi központú cégcsoport egyebek többi között hőszigetelő elemeket, akkumulátorokat, festékeket, szigetelőanyagokat, háztartási tisztítószereket és fröccsöntött termékeket állít elő, logisztikai és autóértékesítő szolgáltatást is nyújt. Összesen mintegy ötezer embert foglalkoztat Magyarország mellett Romániában és Szlovákiában. Az anyavállalat 2400 embernek ad munkát Magyarországon. A cég az elmúlt évben 6 ezer tonna alapanyagot dolgozott fel, árbevétele meghaladta a 60 milliárd forintot - mondta az ügyvezető. Forrás: MTI 19/44
Halad a Forest Papír gyártó és logisztikai bázisának építése 2013. Május 31. Péntek A terveknek megfelelően halad a Forest Papír gyártó és logisztikai bázisának építése Lábatlanon, a gépalapokat már kialakították a készülő csarnokban - mondta el a 2,5 milliárd forintos beruházásról a vállalat ügyvezetője. Az üzemben kétfajta alappapír összevezetésével egy újfajta minőséget állítanak majd elő. Avolt Piszkei Papírgyár egy részén épülő beruházás finanszírozásához 812 millió forintos európai uniós támogatást nyertek el -mondta Bodrogai Ferenc ügyvezető. A munkálatok során felújítanak és bővítenek egy négyezer négyzetméteres üzemcsarnokot. "A hasonló vállalkozások fejlődésének elősegítése érdekében a kormány a következő EU-s tervezési ciklusban az uniós források 60 százalékát a gazdaságfejlesztési operatív programokban teszi hozzáférhetővé, hogy növekedő gazdasági pályára állhasson az ország" - mondta köszöntőjében Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár. Az új üzembe olyan gépeket telepítenek, amelyekkel változatlan minőségben, de kedvezőbb áron tudnak többrétegű toalettpapírt és kéztörlőket gyártani. Az innováció lényege, hogy kétfajta alappapír összevezetésével egy újfajta minőséget állítanak elő - mondta el az ügyvezető. A fejlesztés következő fázisaiban a cég öt év alatt a jelenleg még több helyszínen folyó termelést és raktározást a lábatlani üzembe vonná össze. A projekt teljes értéke mintegy hatmilliárd forint. A Forest-Papír Kft. 220 embernek ad munkát, 2013-as tervezett nettó árbevétele 10 milliárd forint. A vállalat termékeinek 20 százalékát Magyarországon értékesítik, 80 százalékát 14 országba exportálják. A száz százalékban magyar tulajdonban lévő Forest cégcsoport tíz cégből áll, Magyarország legnagyobb háztartási és közületi papírtermékeket gyártó és forgalmazó cégcsoportja. A cégcsoport munkatársainak száma 330, 2012-es árbevétele 13 milliárd forint. Forrás: MTI 20/44
Közel 3 milliárdért épít terminált a Mol 2013. Május 31. Péntek A Mol tovább fejleszti romániai logisztikai hálózatát egy új üzemanyag-terminál építésével az ország déli részén, Giurgiu-ban, ahol ma adták át az építkezés első fázisában elkészült létesítményeket. Az üzemanyag-terminál zöldmezős beruházással valósul meg, mintegy 10 millió eurós befektetéssel, az építkezés második fázisának befejeztével teljes befogadóképessége 7000 köbméter lesz. A Giurgiu-i üzemanyag-terminál a Duna parti vámszabad területen fekszik, alapterülete hozzávetőleg 15 000 négyzetméter, és a létesítmény közvetlen kapcsolattal rendelkezik a folyami szállításhoz. A projekt ma átadott első szakasza gázolaj tárolását és forgalmazását teszi lehetővé. Az üzemanyag-terminál magas fokon automatizált, számítógépes vezérlésű, a tartálykocsik töltését irányító rendszerrel, illetve egy szintén automatikus adalékoló rendszerrel rendelkezik. A beruházási projekt második szakaszában további tartályokat építenek, amelyeket követően a terminál 7000 köbméteres tárolókapacitással fog rendelkezni. Az üzemanyagot föld feletti tartályokban tárolják, amelyeket a legmodernebb védelmi és biztonsági rendszerekkel látnak el, beleértve az automata mennyiség- és hőmérséklet-mérő rendszereket, a stabil tűzvédelmi rendszert, valamint a szükséges figyelmeztető és riasztó érzékelőket és jelzőket. Az üzemanyag-terminált benzingőz visszanyerő rendszerrel szerelik fel, így minimálisra csökkenthető az illékony anyagok kibocsátása, a legszigorúbb szabványoknak megfelelően. A tartályok duplafalúak, vagy szivárgásnak ellenálló beton védőudvarban építik fel. Romániában a Mol 137 töltőállomással rendelkezik. A Mol koncessziós szerződéseket írt alá a Román Ásványkincs Hatósággal három, az ország nyugati részén elhelyezkedő kutatási blokkra, amelyből eddig egyet ratifikáltak az illetékes hatóságok. Forrás: IngatlanHírek.hu 21/44
3,5 milliárd forintos logisztikai fejlesztés 2013. Május 31. Péntek Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a debreceni nemzetközi repülőtéren épülő logisztikai központ vasúti árufuvarozási támogatásáról és vasút-logisztikai kiszolgálásáról hétfőn Kovács Imre, a Rail Cargo Hungaria Zrt. igazgatóságának elnöke és Herdon István, a Xanga Csoport elnök-vezérigazgatója. Herdon István elmondta: cégcsoportjuk 3,5 milliárd forintos beruházással vasúti átrakó terminált, ipari logisztikai csarnokot és egy ipari csarnokot épít a debreceni repülőtéren. A MÁV Zrt.-vel együttműködve felújították az iparvágányt is. A Xanga a Rail Cargo Hungaria Zrt.-vel közösen térképezi fel a Debrecen és vonzáskörzetében jelentkező vasúti szállítási igényeket. Az együttműködés kiterjed a közös üzletfejlesztési és marketingstratégiára is - jelezte Herdon István hozzátéve, hogy a trimodális központ fejlesztését az Észak-alföldi Operatív Program (ÉAOP) kiemelt projektje keretében, 1,35 milliárd forintos uniós támogatással valósítják meg. Kovács Imre elmondta, hogy a keleti gazdasági kapcsolatok újjáéledésével Debrecen és térségének szerepe felértékelődik az európai vasúti korridorok mentén. Debrecen logisztikai szempontból jó helyen fekszik: Záhony felé 3,5 millió tonnás, Románia felé 1-1,5 millió tonnás forgalmat bonyolítanak le évente. Az árufuvarozás bővítésében jelentős szerepe hárul majd a majd a debreceni repülőtér logisztikai központjára - tette hozzá A Rail Cargo Hungaria Zrt. ezért az idén díjmentesen végzi az iparvágány kiszolgálását és éves szinten 50 ezer tonnás vasúti forgalmat prognosztizál a logisztikai központba. A bevezetés időszakában a piacvezető vasúti árufuvarozási társaság üzletpolitikai kedvezményekkel, komplex szolgáltatói csomagok kidolgozásával is támogatja a létesítmény forgalmának felfutását - ismertette Kovács Imre. Kósa Lajos (Fidesz-KDNP), a város polgármestere kiemelte, hogy a kétszáz új munkahelyet teremtő stratégiai megállapodás jól illeszkedik Debrecen technológiai iparfejlesztést támogató gazdaságpolitikai elképzeléseibe. A polgármester méltatta a debreceni repülőteret is működtető Xanga cégcsoport tevékenységét, amely már a helyi Határ úti ipari parkban bizonyította, hogy amit vállal, azt meg tudja csinálni. Kósa Lajos meggyőződését fejezte ki, hogy a trimodális logisztikai központ létesítése, forgalmának bővítése a debreceni repülőtér fejlődését is elősegíti. Győri Gyula, a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a debreceni repülőtéren valósul meg az ország első légi-közúti-vasúti összeköttetést biztosító logisztikai központja. Az NKH elnöke példaértékűnek nevezte a beruházó, a város, a piacvezető vasúti fuvarozó vállalat és a MÁV Zrt. összefogását hozzátéve, hogy az NKH szolgáltató hatóságként mindent megtesz annak érdekében, hogy hatékonyan és gyorsan hasznosuljanak az európai uniós források, s ne csússzanak hiánypótlások miatt a beruházások. Hozzátette: az együttműködés nyertese Magyarország, hiszen a Csepeli Szabadkikötő után hamarosan létrejön az ország második, a légi, a közúti és a vasúti logisztika terén pedig első trimodális központja. Pál László, a MÁV Zrt. vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta: az utóbbi években jelentős rekonstrukciók történtek és történnek a vasút területén. Külön kiemelte a Debrecen-Szolnok-Cegléd-Budapest vonalról leágazó, a fővárost délről elkerülő vasúti körgyűrű előkészítő munkáinak megkezdését. A gyűrű kiszámíthatóbb, gyorsabb, olcsóbb és hatékonyabb vasúti áruszállítást tesz majd lehetővé. Forrás: MTI 22/44