A pedagógus illetmény kiszámítása, besorolás 1.0 Készítette: Szakál Ferenc Pál *A korábbi változatokban ma már nem aktuális, nem érvényes tartalmak lehetnek, így azok tartalmáért e változat közzétételétől kezdve nem vállalok szakmai felelősséget! A www.szakalferencpal.eoldal.hu weblapon mindig garantáltan a legfrissebb változat található.
Elöljáróban Mint mindig, most is leszögezem: Ez a ppt a jogszabályok közötti eligazodást segíti, a jogszabályok pontos ismeretét nem pótolja. Segítség továbbá azoknak, akik nem jogszabályalkalmazók, csak érintettek. Például pedagógusok. Áttekintést ad a pedagógusok illetményéről azoknak, akik nem pedagógusok, de például annak készülnek, vagy egyszerűen csak érdekli őket a téma.
A pedagógus illetmény számításának alapjai A pedagógus illetmény alapvetően négy tényezőtől függ: Vetítési alap Illetményalap Besorolási fokozat Besorolási kategória Az így számolt alapilletményhez járulnak még a pótlékok. Mind az alapilletmény mind a pótlékok esetében lehet szó a jogszabályok keretein belül történő differenciálásról. Az illetmény munkáltatói döntés alapján is kiegészülhet.
Vetítési alap Fix összeg, amit a mindenkori költségvetési törvény határoz meg. Jelenleg a 2017. évi C. törvény 61. -a szerint 101500 Ft (ami mellesleg a 2014-es minimálbér összege). 2019-ben a 2018. évi L. törvény 62. -a szerint továbbra is 101500 Ft marad (tehát 2015. január 1. óta nem változott). Egyetlen pedagógus illetménye sem ennyi, ez a konkrét összeg kiszámításának első számadata. Törvényben meghatározott szám, tehát sem fenntartó, sem munkáltató nem térhet el tőle sem lefelé, sem fölfelé.
Illetményalap Az Nkt. 65. (1), (1a) és (2) bekezdései alapján a végzettség szintje szerint a vetítési alap százalékában meghatározott szám. Az (1a) bekezdés szerint az intézmény kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszere alapján az (1a) és (2) bekezdésekben megadott értékek között változhat. Tanévenként kell meghatározni az értékelési rendszer alapján.
Illetményalap Az illetményalap szélső értékei a vetítési alap százalékában az Nkt 65. (1a) és (2) bekezdései alapján: középfokú végzettséggel: 119,6-120% alapfokozattal: 174,5-180% mesterfokozattal: 193,2-200% Ugyanez összegszerűen 101500-ból számítva: középfokú végzettséggel: 121349-121800 alapfokozattal: 177118-182700 mesterfokozattal: 196098-203000 Az illetményalap megegyezik a Gyakornok besorolású pedagógus illetményével, tehát ennyit keres a pályakezdő.
Illetményalap A végzettségi szint megállapításakor az adott pedagógus munkakörhöz előírt legmagasabb szintű végzettséget kell(!) figyelembe venni [Nkt. 64. (4)]. Az egyes munkakörökhöz előírt szakképzettséget az Nkt. 3. melléklete határozza meg. Nem vehető figyelembe olyan szakképzettség, amit a törvény nem ír elő a munkakörhöz, még akkor sem, ha egyébként az ezzel kapcsolatos ismereteit a pedagógus alkalmazza munkája során. Ha valaki magasabb illetményalapra jogosító szakképzettséget szerez, akkor azt az új szakképzettség megszerzését követő hónaptól kell figyelembe venni. [326/2013. Korm. 13. (2)]
Besorolási fokozat Az Nkt. 64. (4) bekezdése alapján öt fokozat létezik: Gyakornok Pedagógus I. Pedagógus II. Mesterpedagógus Kutatótanár A Pedagógus II. fokozat elérése kötelező, a másik két fokozat nem kötelező, valamilyen speciális feltétele van, és többlettevékenység kapcsolódik hozzá. A pályakezdő pedagógus Gyakornok fokozatba kerül, a többi fokozat alapfeltétele a megfelelő szakmai gyakorlati idő, és a minősítés.
Besorolási fokozat A szakmai gyakorlati idő számítását, az egyes fokozatokhoz szükséges szakmai gyakorlati időt és a fokozat elérésének további feltételei az Nkt. és a 326/2013 Korm. rendelet határozza meg, ezekről itt most nem lesz szó. A Gyakornok fokozat átugorható: Ha a pedagógusnak nincs 2 év szakmai gyakorlati ideje, de van legalább 6 év bármilyen jogviszonya (akár mozdonyvezető, vagy bármi), akkor a Pedagógus I. fokozatba kell sorolni. [326/2013. Korm. 6. (3)] Viszont ha van 2 év szakmai gyakorlata, de nincs legalább 6 év bármilyen jogviszonya, akkor Gyakornok lesz a besorolása. [326/2013. Korm. 2. (3)] Aki 2013. szeptember 1-jén rendelkezett legalább 2 év szakmai gyakorlati idővel, azt a Pedagógus I. fokozatba sorolták.
Besorolási kategória A fokozatokon belüli kategóriát a szolgálati idő alapján kell megállapítani, az Nkt. 7. melléklete szerint. Eszerint jelenleg 15 kategória létezik, várhatóan ez hamarosan 17-re fog bővülni. A kategóriák számozása folyamatos, így a fokozat eléréséhez szükséges szakmai gyakorlati időnek megfelelően (nem hivatalos jelölésekkel) a Gyakornok fokozatban GY1, Pedagógus I. fokozatban PI/2-15, Pedagógus II. fokozatban PII/4-15, Mesterpedagógus fokozatban M/6-15, Kutatótanár fokozatban K/6-15 besorolás lehetséges. Ha valaki magasabb fokozatba kerül, a kategóriát viszi magával, tehát pl. PI/6-ból PII/6-ba, és nem PII/4-be kerül.
Besorolási kategória Míg a fokozat megállapításához a 326/2013. Korm. rendelet 6. -a alapján kiszámított szakmai gyakorlati időt, és az ennek megfelelően elvégzett minősítést kell figyelembe venni, a fokozaton belüli kategória megállapításának alapja a szolgálati idő. Ezt az Nkt. 64. (5) bekezdése szerint a Kjt. 87/A. -a alapján kell kiszámolni, akár közalkalmazott a pedagógus, akár nem. Vagyis figyelembe kell venni: minden (köz)szolgálati jogviszonyt, a sorkatonai szolgálat idejét, a hivatásos nevelőszülői jogviszonyt, minden olyan jogviszonyt (legyen az bármi), amit az adott munkakör betöltésére jogosító szakképzettség megszerzése után töltött ki (ez gyakran átfed az előzőkkel, de nem feltétlenül), minden 1992. július 1. előtti jogviszonyt.
Besorolási kategória A kategória háromévenként automatikusan eggyel emelkedik. Ez mindig január 1-jén történik meg. Aki 2013. szeptember 1. előtt már dolgozott közalkalmazottként, és a besorolási kategóriában soron kívül lépett előre (pl. továbbképzés miatt), annak ezt az előrelépését is figyelembe kellett/kell venni. [Nkt. 97. (20b)] Ugyanakkor jelenleg a magasabb kategóriába lépés várakozási ideje nem rövidíthető.
Besorolási kategória Az Nkt. 7. melléklete az egyes fokozatokon belüli kategóriákhoz tartozó illetményt az illetményalap százalékában adja meg. Vagyis az illetmény számításának lépései: vetítési alap (törvény) illetményalap (vetítési alap százaléka törvény alapján) illetmény (illetményalap százaléka törvény alapján) Az így számolt illetmény a pedagógus munkáltató által egy tanévre meghatározott garantált illetménye. Mivel az illetményalap megfelelő értékelési rendszer alapján differenciálható, az azonos szakképzettségű és azonos besorolású pedagógusok illetménye is lehet különböző, még egy intézményen belül is. Így a garantált illetmény azt jelenti, hogy egy tanévre garantálja a munkáltató. Vagyis jelenleg a pedagógusoknak jogszabályban garantált illetménye nincs, pusztán a jogszabályból nem tudhatja a pedagógus, hogy mennyit fog keresni, csupán azt, hogy mi lehet a keresete alsó határa.
Munkáltatói döntés alapján adott keresetkiegészítés A felső határ elvben tulajdonképpen bármennyi lehet, mivel a munkáltatónak lehetősége van a jogszabály szerint számított illetmény saját döntés alapján való kiegészítésére. Ez azonban nem keverendő össze azzal, ha a munkáltató az Nkt. 65. -a szerint alkalmazott pozitív eltérítést. Ilyenkor ugyanis nem munkáltatói döntés alapján ad kiegészítést, hanem az egy évre szóló garantált illetményt határozza meg.
Pótlékok Az egyes pótlékok alsó és felső határát az Nkt. 8. melléklete adja meg, az illetményalap százalékában. A határokon belül adható pótlék pontos mértéke néhány a 326/2013. Korm. rendelet 16. (4)-(5) bekezdésében foglalt szabályon kívül a munkáltató lehetőségeitől és döntésétől függ. (Értelemszerűen a minimumnál kevesebb nem lehet.) Hogy ki melyik pótlékra jogosult, az a fenti rendelet 16. -ából derül ki. Pótlékokat illetően is lehet szó tisztán munkáltatói döntésről, mivel a 16. (9) bekezdése szerint elvileg a munkáltató is kitalálhat újabb pótlékot. Mivel a pótlékot is az illetményalapból kell számolni, konkrét összege függ a végzettség szintjétől. Nem érinti ugyanakkor a 65. (1a) bekezdésében leírt differenciálási lehetőség, mivel az (1) bekezdés szerint az csak a garantált illetményre vonatkozik. Tehát a pótlékok számításánál mindenképpen a (2) bekezdés szerint számított illetményalapot kell figyelembe venni. A póték összege független a pedagógus besorolásától.