Segédanyag a szakmai gyakorlati idő számításához és ellenőrzéséhez

Átírás

1 Segédanyag a szakmai gyakorlati idő számításához és ellenőrzéséhez 1.0* Készítette: Szakál Ferenc Pál *A korábbi változatokban ma már nem aktuális, nem érvényes tartalmak lehetnek, így azok tartalmáért e változat közzétételétől kezdve nem vállalok szakmai felelősséget! A weblapon mindig garantáltan a legfrissebb változat található.

2 Elöljáróban A szakmai gyakorlati idő pontos számítása nagyon fontos a pedagógus előmenetele szempontjából. Az adat a KIR-ben szerepel, de nem frissül automatikusan, pontossága és frissessége ezért a mindenkori intézményvezető felelőssége. Mivel mostantól már csak a jogszabálynak megfelelő jogviszonyok számítanak be, fontos ennek az ellenőrzése. Ebben a ppt-ben tisztázom a fogalmakat, összegyűjtöm a számítás szabályait és bemutatok néhány olyan esetet, ami jellemzően problémás szokott lenni a jogszabálynak megfelelő foglalkoztatás szempontjából. Utóbbi témában folyamatosan frissítem, bővítem a ppt-t, érdemes többször ránézni. Mint mindig, most is felhívom a figyelmet arra, hogy a ppt tanulmányozása nem helyettesíti a jogszabályok pontos ismeretét. Az itt olvasható jogszabály-értelmezések a saját véleményemet tükrözik, és mint minden személyes vélemény, vitathatók, továbbá nem perdöntők, nem képezhetik munkajogi döntések alapját, hivatalos jogvitákban nem képezhetnek hivatkozási alapot.

3 Szolgálati idő és szakmai gyakorlati idő A két dolog nem ugyanaz, de mindkettőnek van jelentősége a besorolás és az előmenetel szempontjából. A szolgálati idő az összes jogviszonyt jelenti, a szakmai gyakorlati idő viszont csak a pedagógusként ledolgozott éveket. De lássuk ennél részletesebben!

4 Szolgálati idő Komoly jelentősége van mindjárt az első besorolásnál: Ha ugyanis valaki rendelkezik 2 év szakmai gyakorlati idővel, de nem rendelkezik legalább 6 év szolgálati idővel, vagyis nem dolgozott legalább 6 évet bárhol és bármilyen munkakörben, akkor gyakornok lesz. [326/2013. Korm. 2. (3)] Ellenben ha egyetlen napot sem dolgozott pedagógusként, de dolgozott legalább 6 évet bárhol (akár külföldön is) és bármilyen munkakörben, akkor PI lesz. [326/2013. Korm. 6. (3)] A másik fontos szerepe az, hogy a fokozaton belül ez határozza meg a kategóriát. Vagyis ha valaki pl. PI-ben van, és dolgozott 4 évet pedagógusként, de dolgozott nem pedagógusként is mondjuk 5 évet, akkor a PI-en belüli kategória megállapításához nem 4, hanem 9 évet kell figyelembe venni, vagyis nem PI2, hanem PI4 lesz a besorolása. A szolgálati időbe minden jogviszonyban töltött idő beszámít, az is, amit mondjuk GYES-en vagy fizetés nélküli szabadságon vagy tartósan betegen töltött az illető.

5 Szakmai gyakorlati idő Hogy ebbe mi számít bele, azt egész pontosan a 326-os rendelet 6. (1)-(2) bekezdése határozza meg: a pedagógus-munkakör, a pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakör, óraadói megbízás, Európai Iskolákban pedagógus-munkakör, állami iskola 1 8. évfolyamán egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan tantárgy tanítása (legalább heti 10 órában, az iskola által igazolva), pedagógus-képzést folytató felsőoktatási intézményben végzett oktatói tevékenység, a köznevelés országos irányításával összefüggő munkakör, a kizárólag nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottak esetében a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakör a honvédelemért, valamint a rendvédelemért felelős miniszter által fenntartott nevelési-oktatási intézményben szolgálati viszony keretében pedagógus munkakör A Gyvt. Hatálya alá tartozó intézmények esetében ez a következőkkel bővül: a család-, gyermek- és ifjúságvédelem területén egyetemi, főiskolai végzettséghez kötött szakmai munkakör, vezető beosztás, a szociális-képzést folytató felsőoktatási intézményben folytatott oktatói, terepkoordinátori tevékenységgel összefüggő munkakör, a gyermek- és ifjúságvédelem országos irányításával összefüggő munkakör A számításnál napra pontosnak kell lenni, és figyelembe kell venni a csökkentő tényezőket, továbbá azt, hogy csak a jogszerű alkalmazás ideje számít be!

6 Napra pontosság A 326-os rendelet 6/A. (1) bekezdése szerint: Az összeszámításkor egy évnek 365 napos időtartam felel meg. Vagyis ha valaki pl. szeptembertől júniusig volt óraadó, akkor az egy tanév, de nem egy év. Nem mindegy tehát az sem, hogy valakit mondjuk augusztus 15-től vagy szeptember 1-től alkalmaztak. A KIR-ben csak egész év rögzíthető, vagyis így pl. a 7 év és 364 nap 7 évnek számít, de másnap már át is írható, sőt írandó 8 évre.

7 A szakmai gyakorlati időt csökkentő tényezők A 326-os rendelet 6/A. (3) bekezdése szerint a szakmai gyakorlati időbe nem számít be: a jogviszony szünetelésének harminc napot meghaladó időtartama, a pedagógus-munkakörben eltöltött idő, ha a pedagógus munkaideje nem érte el a Mt. szerinti teljes heti munkaidő huszonöt százalékát (vagyis kevesebb mint 10 óra) Ha több részmunkaidős jogviszonya volt egyidejűleg, és ezek együtt kiadnak legalább 10 órát, akkor beszámít [(4) bekezdés]. A jogviszony szüneteltetését definiálja a rendelet 1/A. 3. pontja: a jogviszonynak az az időtartama, amely alatt a felek jogviszonyból eredő kötelezettségeik teljesítését jogszabályi előírás vagy megállapodásuk alapján kölcsönösen szüneteltetik. Ilyen pl. a fizetés nélküli szabadság, vagy a GYES-nek a fizetés nélküli szabadságon töltött része. Az tehát NEM IGAZ, hogy a GYES nem számít bele, ennél összetettebb a dolog. Sőt, még a fizetés nélküli szabadságból is beszámít egy hónap, csak az nem, ami efölött van. Ez nagyon fontos lehet amiatt, hogy napra pontosan kell számolni!

8 Jogszabálynak megfelelő alkalmazás A következő diákon néhány olyan téma következik, ami gyakran kerül elő a pedagógusok szabályszerű alkalmazásával kapcsolatban. Ezt a részt igyekszem folyamatosan bővíteni.

9 Nyelvvizsga nélküliek 1. Pedagógus szakképzettséggel az rendelkezik, aki az ezt igazoló dokumentummal (oklevél, diploma) rendelkezik. Vagyis az nem elég, hogy létezik ilyen dokumentum, amíg a felsőoktatási intézmény nem adta át a hallgatónak, addig nem rendelkezik az adott szakképzettséggel óta az oklevél kiadásához középfokú nyelvvizsgára van szükség. Akinek tehát ennek hiányában nem adták ki az oklevelét, az nem rendelkezik az oklevél által igazolt szakképzettséggel. Mint tudjuk, sokan vannak így, sok az ilyen pedagógus is.

10 Nyelvvizsga nélküliek 2. Az 1993-tól 2012-ig hatályos Kt. (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról) 127. (6) bekezdése szerint tanulmányai befejezéséig tartó határozott idejű szerződéssel/kinevezéssel lehetett alkalmazni utolsó éves hallgatót tól sokan erre hivatkozva alkalmaztak olyan pedagógust, akinek nyelvvizsga hiányában nem volt mag a szakképzettsége. Csakhogy aki így járt, az nem volt utolsó éves hallgató, mivel abszolutóriumot kapott, tehát befejezte a tanulmányait, és nem is iratkozott be a felsőoktatási intézmény következő szemeszterére. Viszont mivel nem volt meg az oklevele, nem volt szakképzettsége sem. Tehát: Ha valakit 1996 és 2012 között úgy alkalmaztak, hogy nyelvvizsga hiánya miatt nem kapta meg az oklevelét, akkor ez szabálytalan volt, ez az idő nem számítható be a szakmai gyakorlat idejébe!

11 Nyelvvizsga nélküliek 3. Az Nkt. hatályba lépésével szeptember 1-jétől hatályát vesztette a Kt. előző dián idézett bekezdése, vagyis azóta utolsó éves hallgatót sem lehet alkalmazni január 1. óta hatályos ugyanakkor az Nkt. 99. (14) bekezdése, amely szerint aki a nyelvvizsgán kívül mindent teljesített, az is alkalmazható pedagógusként, mégpedig nem csak egy évig, hanem a gyakornoki idő végéig, ami 2 évet jelent. Tehát: Ha valakit után utolsó éves hallgatóként alkalmaztak, akkor ez szabálytalan volt, a szakmai gyakorlati időbe nem számítható be. Ha valakit és között úgy alkalmaztak, hogy nyelvvizsga hiánya miatt nem volt oklevele, az továbbra is szabálytalan volt, a szakmai gyakorlat idejébe nem számítható be. Ha valakit után úgy alkalmaztak határozott időre gyakornokként, hogy nyelvvizsga hiánya miatt nem volt meg az oklevele, akkor az szabályos volt, a szakmai gyakorlati időbe be kell számítani.

12 Óvónőképző szakközépiskola 1. Ma már nyilvánvaló, hogy az óvodapedagógusnak felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie, de ez nem volt mindig így. Kevesen lehetnek már akiket érint, de előfordulhat, hogy valakit óvónőképző szakközépiskolai végzettséggel alkalmaztak óvodapedagógus munkakörben. A Kt. 93-ban úgy rendelkezett, hogy ilyen végzettséggel utoljára 1997-ben lehet alkalmazni óvodapedagógust, feltéve, hogy vállalja a felsőfokú képzés elvégzését. Akit tehát között alkalmaztak ilyen végzettséggel óvodapedagógusként, az valamikor táján megszerezte a megfelelő felsőfokú szakképzettséget, de akár megszerezte, akár nem, a tanulmányai alatt (vagy alatt is) szabályosan alkalmazták, tehát ez az idő a szakmai gyakorlati idejébe beszámít.

13 Óvónőképző szakközépiskola 2. Ebből az is következik, hogy a 2000-es évek elején ez a szabály fölöslegessé vált, és átvette a helyét egy másik, ami az Nkt-ba átkerülve ma is hatályos. Eszerint aki óvónőképző szakközépiskolát végzett, és ig legalább 7 év szakmai gyakorlatot szerzett óvodapedagógusként, az továbbra is, és újonnan is alkalmazható ebben a munkakörben. Ez azt jelenti, hogy 1989-ben kezdett, tehát lehetnek még a pályán ilyen kollégák, bár valószínűleg nem sokan. Az ő alkalmazásuk tehát 1989-től napjainkig szabályos, a szakmai gyakorlati időbe beszámít.

14 Nyelvtanítás nyelvvizsgával 1993-ban a Kt (3) lehetővé tette, hogy 5 évig (tehát 1998-ig) alkalmazzanak nyelvtanárnak olyan pedagógust, akinek van bármilyen, az évfolyamnak megfelelő pedagógus szakképzettsége, és az adott nyelvből C típusú nyelvvizsgája, és vállalja a megfelelő felsőfokú képzés elvégzését. Ez a szabály hosszabbodott, végül ig lehetett így alkalmazni valakit nyelvtanításra. Vagyis aki akkor kezdett ilyen feltételekkel, az kb-2000-ig még tudott nyelvszakos képesítés nélkül nyelvet tanítani. Ráadásul aki ig betöltötte az 50. életévét, és legalább 10 éve már tanította az adott nyelvet, az a képzés alól is mentesült. Tehát sokan lehetnek olyanok, akik nyelvszakos képesítés nélkül tanítottak nyelvet akár évekig. Ha a fenti feltételeknek megfeleltek abban az időben, akkor ezek az évek beszámítanak a szakmai gyakorlati idejükbe.

15 Testnevelés edzőként május 10-én lépett hatályba, és december 31-én módosult az Nkt. 98. (16) bekezdése, amely szerint az is taníthatott testnevelést, akinek testnevelő-edzői szakképzettsége vagy felsőfokú végzettsége és sportoktatói vagy sportedzői szakképesítése volt. Erre még a as tanév kezdetéig, vagyis ig van lehetőség. Tehát aki a fenti egyébként nem pedagógus szakképzettséggel tanított után testnevelést, az ezt szabályosan tette, ez az idő a szakmai gyakorlati idejébe beszámít.

16 Főiskolai oklevéllel középiskolában A Kt. 17. (1) bekezdésének e) pontja erre a művészetek, a technika és a testnevelés (eredeti megfogalmazásban készségtantárgyak) esetében adott lehetőséget, a 17. (2) bekezdés pedig idegen nyelv esetében. Az Nkt es hatályba lépésével ez is változott, azóta az idegen nyelv, az ének és a testnevelés esetében lehetséges ez. Vagyis idegen nyelvből, testnevelésből és énekből 1993 óta, rajzból, és technikából ig szabályos az ilyen foglalkoztatás.

17 Mérnöktanár Klasszikus, örök vita, hogy mérnöktanár, sőt mérnök taníthat-e. Sokan tanítottak, tanítanak ilyen végzettséggel pl. matematikát, fizikát, kémiát. A Kt. konkrétan ilyen lehetőséget nem említ. Az Nkt december 1. óta ad erre lehetőséget, de kizárólag a technika-gyakorlati foglalkozás tantárgy esetében [99. (6) a)]. Vagyis mérnöktanár csak technikát, és csak 2016 decemberétől taníthat, egyéb esetben a foglalkoztatása szabálytalan volt, a szakmai gyakorlati időbe nem számít bele.

18 Művészként rajzot, éneket tanítani Ilyenre sem a Kt., sem az Nkt. nem ad, és nem adott lehetőséget. Kivétel ez alól természetesen az alapfokú művészetoktatás. Vagyis ha valaki művészeti szakképesítéssel tanított valamilyen művészeti tantárgyat, és ezt nem alapfokú művészeti iskolában tette, a foglalkoztatása szabálytalan volt, a szakmai gyakorlat idejébe nem számít be.

19 Egérutak 1. Fontos leszögezni, hogy mindegyik problémás eset csak akkor okoz gondot, ha a pedagógus kizárólag ezt a feladatot végezte. Ha mellette volt egy szabályos feladata is legalább heti 10 órában, akkor nincs gond.

20 Egérutak 2. Már az 1993-as Kt. első változatában is szerepelt, és az Nktban most is benne van a következő szabály: a végzettség szintjének megfelelő tanári szakképzettségnek kell elfogadni a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel igazolt szakképzettséget, ha a felsőfokú iskolai tanulmányok keretében el kellett sajátítani a tantárgy oktatásának módszertanát; a feltételek meglétéről az oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény igazolása vagy a leckekönyv alapján a munkáltató dönt. Ha tehát pl. a mérnöktanár leckekönyvéből egyértelműen kiderül, hogy tanulta a fizikatanítás módszertanát, akkor taníthat fizikát, vagy ha a művész leckekönyvéből kiderül, hogy tanulta a rajztanítás módszertanát, akkor taníthat rajzot. Természetesen mindezt megfelelő dokumentumokkal bizonyítani kell

21 Egérutak 3. Az Nkt. 99. (10) bekezdése szerint ha valakinek a Kt. szerint még megvolt a megfelelő szakképzettsége, de az Nkt. szerint már nem, akkor a következőképpen foglalkoztathatták tovább: Ha én a nyugdíjkorhatárig kevesebb mint 10 éve volt, akkor a nyugdíjazásáig tovább dolgozhatott. Ha több, akkor 5 évig még dolgozhatott tovább, legkésőbb 5 év múlva pedig meg kellett kezdenie a szükséges tanulmányait. Vagyis ez a 10, vagy 5+tanulmányok év a megfelelő szakképzettség nélkül is szabályos volt. Ismétlem: Csak akkor, ha az Nkt-nak nem felelt meg a foglalkoztatása, de a Kt-nak még igen!