Az Nkt. 65. változásai

Átírás

1 Az Nkt. 65. változásai * Szakál Ferenc Pál köznevelési szakértő *A korábbi változatokban ma már nem aktuális, nem érvényes tartalmak lehetnek, így azok tartalmáért e változat közzétételétől kezdve nem vállalok szakmai felelősséget! A weblapon mindig garantáltan a legfrissebb változat található.

2 Elöljáróban A diasor a törvény 65. (1)-(2) bekezdésének változását mutatja be. A teljes képhez a kapcsolódó helyek ismerete is szükséges. A ppt tanulmányozása nem pótolja a jogszabály pontos ismeretét. A magyarázatok és elemzések saját értelmezésemet, személyes véleményemet tükrözik.

3 A jogszabály pontos szövege 65. (1) A fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap százalékában az (1a) bekezdés és e törvény 7. melléklete állapítja meg. (1a) A köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott munkateljesítményét kompetencia és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli, és ennek figyelembevételével a munkáltató tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a köznevelési intézmény vezetője, szakképzési centrum esetében a tagintézmény-vezető javaslatára és egyetértésével a tanévre vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is meghatározhatja az illetményét azzal, hogy a pedagógus illetménye nem lehet kevesebb, mint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap a) középfokú végzettség esetén 119,6 százaléka, b) alapfokozat esetén 174,5 százaléka, c) mesterfokozat esetén 193,2 százaléka alapulvételével megállapított illetményalappal számolt illetmény. (2) Az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap a) középfokú végzettség esetén százhúsz százaléka, b) alapfokozat esetén száznyolcvan százaléka, c) mesterfokozat esetén kétszáz százaléka.

4 Muszáj-e alkalmazni az értékelési rendszert, illetve muszáj-e differenciálni? A köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott munkateljesítményét kompetencia és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli( ) A törvény kijelentő módot használ, nem értékelheti, hanem értékeli, vagyis kötelező értékelni. A besorolás szerinti illetménytől való eltérés viszont már nem kötelező, ott az eltérően is meghatározhatja kifejezés szerepel, de az előző kijelentő mód miatt értékelni akkor is kell, ha nem akar eltérni. Ebből következik, hogy léteznie kell a munkavégzés színvonalát, a nyújtott munkateljesítményt értékelő kompetencia- és teljesítményalapú rendszernek minden intézményben, függetlenül az intézményvezető szándékától. A fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap százalékában az (1a) bekezdés és e törvény 7. melléklete állapítja meg. ( ) az (1a) bekezdés és e törvény 7. melléklete ( ) Tehát nem az egyik vagy a másik alapján, hanem mindkettő alapján. Ez is azt támasztja alá, hogy az értékelési rendszernek mindenképpen léteznie kell, és ha nem alkalmaz eltérő meghatározást az intézményvezető, annak is az értékelési rendszer figyelembe vételével kell történnie, azt is az értékelési rendszerrel kell alátámasztani.

5 Muszáj-e alkalmazni az értékelési rendszert, illetve muszáj-e differenciálni? Létezik olyan értelmezés is, miszerint csak akkor kell alkalmazni az (1a) bekezdés szerinti értékelési rendszert, ha differenciálni akar az intézményvezető. Joggal feltételezhető, hogy ez megegyezik a jogalkotói szándékkal is, hiszen differenciálás nélkül nem sok értelme van ennek a rendszernek. Ugyanakkor véleményem szerint az az értelmezés a jogszabály szövegével nem támasztható alá, ki-ki járjon el belátása szerint. A rendszer elkészítéséhez minta található itt:

6 Ezek után garantált-e az illetmény? Az (1) bekezdés azt mondja, hogy a garantált illetményt kell ilyen formában meghatározni, vagyis a differenciálási lehetőség ellenére a garantált illetmény megmaradt. Ugyanakkor ezzel változott a garantált illetmény definíciója (mármint ha volna neki definíciója). Eddig a garantált illetmény azt jelentette, hogy az adott munkakörben az adott besoroláshoz garantáltan milyen illetmény jár a munkáltatótól független törvényi előírás alapján. Mostantól azt jelenti, hogy az egyes személyeknek az adott tanévre milyen illetményt garantál a munkáltató.

7 Ki dönt a pedagógusok fizetéséről? Ez munkáltatói jog, igazából csak az állami intézményeknél merül fel a kérdés. Az Nkt. 61. (6) bekezdése alapján a bérgazdálkodással kapcsolatos ügyekben a döntés joga a tankerületi központé. Ez ebben a kérdésben sincs másképp, de az (1a) bekezdés szerint az intézményvezető tesz javaslatot az eltérő illetményalapra, és a döntéshez szükség van az egyetértésére is. Ő tesz javaslatot: Vagyis ha nem tesz javaslatot, akkor nem hozható olyan döntés, amely eltérő illetményalap alkalmazását írná elő. Szükséges az egyetértése: Vagyis hozható olyan döntés is, amely nem egyezik meg a javaslatával, de csak akkor, ha ezzel egyetért. A döntés tehát jogi értelemben a tankerületé, szakképzési centrumé, de érdemben az intézményvezetőn múlik.

8 Előfordulhat-e, hogy a módosítás miatt valakinek januárban ne történjen meg a minősítés vagy soros előrelépés miatt esedékes béremelése? fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap százalékában Vagyis ha valaki kevesebbet kap, mint a besorolás szerinti illetmény, akkor sem beszélhetünk bérbefagyasztásról, mert a fokozatok és kategóriák 7. mellékletben rögzített rendszere továbbra is kötelező. Az illetmény kiszámításának alapja: a költségvetési törvényben rögzített vetítési alap, a törvényben meghatározott százalékos szorzó alapján számolt illetményalap, 7. melléklet szerinti előmeneteli fokozat, 7. melléklet szerinti szakmai gyakorlattól függő kategória Továbbra is figyelembe kell venni mind a négyet, és csak a másodiknak a változtatására van lehetősége az intézményvezetőnek. Ezt erősíti meg az (1a) bekezdés vége is: alapulvételével megállapított illetményalappal számolt illetmény. Tehát nem a bekezdésben felsorolt százalékoknál, hanem az ezekkel a százalékokkal megállapított illetményalappal számolt illetménynél nem lehet alacsonyabb az illetmény. Vagyis arról nincs szó, hogy eddig az összegig lehet lemenni, illetve hogy ha januárban lép, nem emelkedik a fizetése.

9 Meddig lehet eltérni fölfelé? A törvény azt mondja ki, hogy eltérően is meg lehet határozni az illetményt, és megszabja az alsó határt. NEM az illetmény alsó határát, hanem az illetmény meghatározásához szükséges illetményalap alsó határát! Felső határt azonban nem szab, tehát elvileg bármeddig emelhető az illetményalap. Ennek nyilván a költségvetési lehetőségek szabnak határt. A nyilvánvaló és logikus következtetés, hogy az (1a) bekezdésben szereplő minimális és a (2) bekezdésben szereplő normál illetményalap különbsége adja a mozgásteret. Hogy ez összegszerűen mennyi, az az adott intézmény pedagógusaitól függ, illetve attól, hogy mennyire térnek el lefelé a (2) bekezdéshez képest.

10 Érinti-e a változás a pótlékokat? Egyértelműen NEM. Az (1) bekezdés azt írja elő, hogy hogyan kell meghatározni a garantált illetményt, és ennek meghatározásához írja elő az (1a) bekezdés alkalmazását. A pótlékokat az illetményalap %-ában a 8. melléklet határozza meg, további szabályokat a 94. (4) bekezdésének g) pontja szerint kormányrendelet állapíthat meg. Vagyis a pótlékokat mindenképpen a 65. (2) bekezdésben meghatározott illetményalappal kell számolni. Megjegyzendő, hogy ettől függetlenül a pótlékok is differenciálhatók, erre elvben mindig is lehetőséget adott a 8. melléklet, megadva a minimum és maximum értékeket.

11 Lehetséges-e már szeptembertől differenciálni? Szeptemberben hatályba lép a (2) bekezdés is, ami a differenciálást érintő javaslat és döntés nélkül alkalmazandó illetményalapot jelenti. A differenciálást tanévre kell meghatározni, a tanév pedig szeptember 1-jén elkezdődik. De az értékelési rendszer működtetésének kötelezettségét előíró (1a) bekezdés is szeptember 1-től lép hatályba. Vagyis: Szeptember 1-jétől kezdve meg kell alkotni az intézmény értékelési rendszerét, és el kell kezdeni az ez alapján folytatott értékelést. Következésképp az értékelés eredményeként alkalmazott differenciálás először es tanévben történhet meg. (Hacsak nincs az intézménynek már most ilyen rendszere és ez alapján készített értékelése, bár még ebben az esetben is javaslatot kellene előbb tenni rá )