Az osztályfőnöki, munkaközösségvezetői és DÖK-segítői feladatok beszámításának kérdései 1.1*

Átírás

1 Az osztályfőnöki, munkaközösségvezetői és DÖK-segítői feladatok beszámításának kérdései 1.1* Szakál Ferenc Pál köznevelési szakértő *A korábbi változatokban ma már nem aktuális, nem érvényes tartalmak lehetnek, így azok tartalmáért e változat közzétételétől kezdve nem vállalok szakmai felelősséget!

2 Előszó A 326-os rendelet egyik legérdekesebb változása az osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői és DÖKsegítői feladatok beszámítása a nevelésseloktatással lekötött munkaidőbe. Sok kérdést kapok ezzel kapcsolatban, ezeket, és a szerintem adható válaszokat összegeztem az alábbi ppt-ben. A válaszaimról annyit, hogy természetesen ezek a saját értelmezéseim, egyrészt lehet másnak más a véleménye, másrészt nem vagyok hatóság, nem kötelező elfogadni, amit írtam. Annyit azért még hozzátennék, hogy egyeztettem róluk...

3 Háttér A 326/2013. Korm. rendelet 17. (1a) bekezdése szerint: Az (1) bekezdés 4., 12. és 15. pontjában meghatározott tevékenység összesen heti négy óra erejéig számít be a kötött munkaidő neveléssel-oktatással lekötött részébe. A hivatkozott három tevékenység az (1) bekezdés szerint: a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása (1 óra) osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység (2 óra) munkaközösség-vezetés (2 óra) Az (1) bekezdés hivatkozott pontjaiból derül ki a beszámítandó óraszám.

4 1. Nevezhető-e ez órakedvezménynek, vagy munkaidő-kedvezménynek? Nem. Sokan máris így nevezik, de ez téves, sőt félrevezető megnevezés. A kedvezmény ugyanis mindenképpen valamilyen csökkentést jelent, ez azonban nem feltétlenül az. Ha valakinek például 23 órája van a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben, akkor még mindig fennmarad neki ebben a sávban 3 óra, vagyis ha osztályfőnök lesz, akkor annyi történik, hogy papíron nem 23 hanem 25 órája lesz. Kedvezményről tehát nem beszélhetünk.

5 2. Van-e lehetőség nem beszámítani, vagy kevesebb órában beszámítani ezeket a tevékenységeket? Nincs. A rendelet egyértelműen, és a jog nyelvében nagyon szigorú, választást nem hagyó kötelezettséget jelentő kijelentő módban fogalmaz: számít be. Nem beszámítható sőt még csak nem is beszámítandó, hanem beszámít, vagyis a munkáltatótól függetlenül, a rendelet erejénél fogva megtörténik, a munkáltató igazából nem is végrehajtja a jogszabályt, hanem elkönyveli a következményét. Értelemszerűen lemondani sem lehet róla. Egyértelműek az óraszámok is, vagyis nincs lehetőség pl. csak egy óra osztályfőnöki tevékenység beszámítására.

6 3. Van-e lehetőség arra, hogy ne a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben, hanem a kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött részében számolják el? Nincs. Egyrészt erre is vonatkozik az előbb említett kategorikus kijelentés, miszerint beszámít, mégpedig a kötött munkaidő neveléssel-oktatással lekötött részébe. Másrészt az (1) bekezdés felsorolja a kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött részében elrendelhető (hető!) feladatokat, és a 4, 12, 15. pontokból egyértelműen kiderül, hogy a kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött részében a három feladatnak csak az órát meghaladó időtartama rendelhető el.

7 4. Igényt tarthat-e bárki az (1a) bekezdés alapján óraszámának csökkentésére? Nem. (Bizonyos feltételek esetén igen.) Ahogy az 1. kérdésnél írtam, nem kedvezményről van szó. Tehát a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határának eléréséig nincs szó csökkentésről. Ugyanakkor ha valakinek az óraszáma és a beszámított tevékenység óraszáma együttesen meghaladja a felső határt, az óraszámát értelemszerűen csökkenteni kell. A beszámított tevékenység nem csökkenhet. (Pl. ha valakinek 25 órája van, és mellette osztályfőnök, akkor az óraszámát eggyel csökkenteni kell.)

8 5. Lehetséges-e, hogy a beszámítás miatt valakinek 22-nél kevesebb órája legyen? Nem. Logikusnak tűnik ez a megoldás, hiszen a kötött munkaidő nevelésseloktatással lekötött része nem csak a 22 és 26 közötti órákat jelenti, hanem az 1-26 közötti órákat, így elképzelhetőnek tűnik olyan megoldás, hogy valakinek 20 óra és a két órában beszámító osztályfőnöki tevékenység adja ki a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő minimumát. Ugyanakkor az Nkt. 62. (6) bekezdése szerint: A teljes munkaidő ötvenöt hatvanöt százalékában ( ) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A rendeletnél magasabb szintű jogszabály írja tehát elő, hogy milyen feladatok szerepelhetnek ebben a munkaidősávban, vagyis más jellegű feladat nem. Így a rendelet látszólag ellentmond a törvénynek. A törvény ugyanakkor megengedő is, abban az értelemben, hogy intervallumot határoz meg, így ha annak minimuma teljesül, akkor teljesül a törvényi előírás. Ezért írhatja a rendelet, hogy a három feladat a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőbe beszámít. Ha azonban ezt a beszámítást a törvényi minimum alatt tesszük meg, a törvényt megsértjük. Tehát legalább 22 órának mindenképpen meg kell lennie.

9 6. Tekinthető-e az osztályfőnöki óra az egyik osztályfőnöki tevékenységként beszámított órának? Nem. A rendelet a beszámítandó feladatokat a kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött részében elrendelhető feladatok közül emeli ki. Vagyis egyértelműen olyan osztályfőnöki tevékenységről van szó, ami nem tanítási órán vagy foglalkozáson történik. Van olyan érv is, miszerint az osztályfőnöki óra tekinthető úgy, hogy nem óra, hanem osztályfőnöki tevékenység, ezért lehet a kettő közül az egyik. Ez az értelmezés feloldaná az előző érvet. CSAKHOGY! Az osztályfőnöki óra az iskolák tantervében szerepel, tehát nem lehet nem tanítási órának tekinteni. Szerepel a gyerekek órarendjében is, tehát emiatt sem lehet nem tanítási óra. És végül ha nem volna tanítási óra, akkor nem kötelezhetnénk a gyerekeket a részvételre. Vagyis ez az értelmezés abszurdum

10 7. Vonatkozik-e a beszámítás vezetőkre, magasabb vezetőkre? Nem. Semmi nem zárja ki, hogy a három feladat valamelyikét vezető beosztású pedagógus végezze. A vezetőknek ugyanakkor az Nkt. 69. (5) bekezdése és az 5. melléklet szerint nincs neveléssel-oktatással lekötött munkaideje, hanem kötelező óraszáma van. Ennél fogva nincs mibe beszámítani a három feladatot.

11 8. Vonatkozik-e az osztályfőnöki tevékenység beszámítása művészeti iskolában vagy kollégiumban csoportvezetőre? Igen. A rendelet nem osztályfőnökről, hanem osztályfőnöki tevékenységről beszél. Így az osztályfőnöki pótlék analógiájára ez a beszámítás is kiterjed kollégiumban, alapfokú művészeti iskolában önálló tanulócsoportvezetői feladatot ellátó pedagógusokra. Értelemszerűen a rájuk vonatkozó óraszámból kell kiindulni.

12 9. Tovább csökkenti-e a munkaidőkedvezménnyel rendelkező mesterpedagógus óraszámát a beszámítás? Igen, de korlátozással. A 326-os rendelet 17/A. (1) bekezdésének hatálya alá eső mesterpedagógusok esetében a rendelet a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt csökkenti (tehát valóban munkaidő- vagy órakedvezmény), 17. (1a) bekezdés szerint pedig nem a 26 órába, hanem általában a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőbe számít be a feladat. Vagyis esetükben a 18 órába. Ugyanakkor figyelni kell a 17/A. (13) bekezdésére is, miszerint az érintettek neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet kevesebb, mint a munkaköre szerint rá irányadó neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határának hetvenöt százaléka, vezetőpedagógus esetében legalább tizenegy óra. Vagyis 22 75%-a, ami 16,5, kerekítve 17 óra. Tehát esetükben csak egy órát kell (és lehet) beszámítani. Sokan érvelnek azzal, hogy a 17/A. (13) bekezdés csak ennek a -nak az első 12 bekezdésére hivatkozik, ezért nem igaz a fenti levezetés. CSAKHOGY a (13) bekezdésnek ebben az esetben semmi értelme. Vagyis igazából elrontották a hivatkozást, és a (13) bekezdés az előző 12 bekezdés mellett a 17. -ra is vonatkozik. Hogy ez mennyire így van, azt bizonyítja, hogy már társadalmi egyeztetésen van az a módosítás, ami ezt a hibát javítja.

13 10. Tovább csökkenti-e a gyakornok óraszámát a beszámítás? Igen. Nem valószínű, hogy Gyakornok fokozatba sorolt pedagógus ilyen feladatokat kapjon, de nem tiltja semmi, tehát elvileg lehetséges. Az Nkt. 62. (11) bekezdése szerint a gyakornok nevelésseloktatással lekötött munkaideje a teljes munkaidő 50%-a (tanító és tanár) lehet, vagyis 20 óra. Tehát a jogszabály ismét a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt csökkenti, vagyis ebbe kell beszámítani a három feladatot. A mesterhez hasonló korlátozó rendelkezés ez esetben nincs. Az 5. kérdésnél felmerülő probléma itt nem áll fenn, mivel a 22 órát itt már maga az Nkt. felülírja. Ugyanez vonatkozik minden más fix óraszámú, de neveléssel-oktatással lekötött munkaidővel rendelkező pedagógusra is.

14 11. Hogyan kell számolni a részmunkaidősök esetében? Értelemszerűen. Szintén nem valószínű, hogy részmunkaidős kapjon ilyen feladatokat, de ezt sem tiltja semmi. Ahogy a kötött vagy neveléssel-oktatással lekötött munkaidejük és minden egyéb feladatuk arányosan csökken, úgy kell arányosan csökkenteni ezt a beszámított órát is.

15 12. Összeadódik-e a beszámítás az egyéb munkaidő-kedvezményekkel? Valójában nincs minek összeadódnia. A beszámítás, ahogy az első kérdésnél írta, nem munkaidő-kedvezmény, nem csökkenti a nevelésseloktatással lekötött munkaidőt, tehát nincs mivel összeadni. A munkaidő-kedvezményeket a jogszabályoknak megfelelően kell érvényesíteni. Ez pl. a közalkalmazotti tanács esetében nem is jelent állandó, tantárgyfelosztásban tervezendő kedvezményt, hanem havi szinten érvényesíthető, tevékenységhez kötött kedvezmény. Vagyis két teljesen különböző dologról van szó, amivel külön-külön kell foglalkozni.