Mezőhegyes, 2014. április 8. Jövőbeni kilátások a szarvasmarhatenyésztésben Horn Péter
Az egy főre eső évi GDP és az állati eredetű élelmiszerek aránya az összes energia-bevitelhez képest GDP $/fő Az állati termékek aránya az összes energia-bevitel %-ában 1000 2000 3 5 5000 6000 15 20 9000 10000 25 30 11000 30000 30 35 OECD, FAO adatok alapján számítva (2012)
A fejlett és a fejlődő világ várható állati termék fogyasztása Év Évi egy főre eső fogyasztás Összes fogyasztás Hús, kg Tej, kg Hús (millió t) Tej (millió t) Fejlődők Fejlettek 2002 28 44 137 222 2050 44 78 326 585 2002 78 202 102 265 2050 94 216 126 295 USDA és más források nyomán Tarawali et al (2011)
Az emberiség többlet-igénye 2030-ig a legfőbb növényi termékekből (búza, rizs, kukorica, szója) Emberi többlet-fogyasztás Fejlődő országok (nagy népességnövekedés) Döntően állati takarmány Gyorsan fejlődő országok (kis népességnövekedés) Millió tonna 800 900 Döntően energiatermelés Fejlett országok 1100 Jelenlegi össztermelés 2800 millió tonna, (Nonhebel és Kastner, 2011)
Különböző háziállatfajok és hasznosítási irányok állati fehérjetermelő képessége és hatékonysága a termelés színvonalától függően Állattípus és élősúly ) Tejelő tehén (650 kg) Húsmarha (350 kg) Sertés (80 kg) Broiler (1,5 kg) Tojótyúk (1,8 kg) Termelés per nap Sz.a. fogyasztás kg/nap Tömeg és koncentrált tak.arány (Sz.a. bázis)% Ehető rész arány, termék ill. élőtömeg % Ehető protein arány g/kg termékben Ehető fehérje termelés g/nap Ehető fehérje termelés g/kg testtömeg 10 kg* 12 90:10 323 0,7 20 kg 16 75:25 95 34 646 1,0 40 kg 25 50:50 1292 2,0 500g** 6,5 95:5 48 0,14 1000g 7,0 85:15 50 190 95 0,27 1500g 7,5 70:30 143 0,41 500g** 1,8 20:80 45 0,56 700g 2,0 10:90 60 150 63 0,80 1000g 2,2 0:100 81 1,00 40g** 0,07 10:90 60 200 4,8 3,2 60g 0,08 0:100 7,2 4,8 50%*** 0,10 20:80 3,4 1,9 70% 0,11 10:90 90 120 4,8 2,7 90% 0,12 0:100 6,2 3,4 *tej ** tömeggyarapodás ***tojástermelési intenzitás (Flachowsky, 2002)
A vadkérődző állatfajok (15. század előtt és jelenleg), valamint a tenyésztett állományok enterális CH 4 kibocsájtása az USA területén (Hristov, A.N. 2012) Állatfajok és időszakok Állomány létszám (millió) CH 4 emisszió Tg/év CO 2 ekvivalens emisszió Tg/év Vadkérődzők Bölény * 50 (0,5) 4,89 (0,05) 102,7 (1,08) Vapiti 10 (1) 0,32 (0,03) 6,6 (0,66) Fehérfarkú szarvas 30 (25) 0,18 (0,15) 3,7 (3,11) Öszvérszarvas 13 (4) 0,08 (0,03 1,7 (0,53) Összesen: 5,47 114,7 Tenyésztett kérődzők jelenleg Húsmarha 64,8 4,74 99,6 Tejelő marha 13,8 1,58 33,2 Juh 5,7 0,05 1,0 Kecske 3,1 0,02 0,3 Összesen: 6,39 134,1 * becslések középértéke ** a CH 4 emisszió CO 2 -ra átszámított potenciális üvegházhatása (100 éves idősáv) (n) jelenlegi létszám
Az 1944-re és 2007-re jellemző tejtermelési rendszer főbb jellemzői (Capper et. al. 2009) Jellemzők 1944 2007 54 % jersey, guernsey, Fajta ayrshire (kisfajták) 90 holstein 46 % holstein, borderes (nagyfajták) Tejtermelés kg/tehén/év 2074 9193 Tejzsír % 4,20 kisfajták 3,60 nagyfajták 3,69 Tejfehérje % 3,50 (kisfajták) 3,20 (nagyfajták 3,05 Üsző : tehén arány 0,89 0,83 Üszők tömeggyarapodása (kg/nap) 0,42 (kisfajták) 0,59 (nagyfajták) 0,68 Kor első elléskor (hó) 27,0 25,5 Szaporítás módja 100 természetes Bika : tehén arány 1:25 1:83 70 % mesterséges 30% természetes Meghatározó szálastakarmány legelőfű, széna silókukorica, lucerna szilázs, Takarmányozás típusa szálas + koncentrátum komplex keverékek
Az erőforrásigény és a környezetet terhelő hatások a tejtermelésben az 1944-es és a 2007-es termelés komplex összehasonlításában (Capper et. al. 2009) 1944 2007 Erőforrásigény és a környezetet terhelő tényezők 1 milliárd l tej előállítása során Állatállomány (n) Laktáló tehenek (ezer) 414,8 93,6 Szárazonállók (ezer) 67,4 15,2 Üszők (ezer) 429,2 90,3 Bikák (ezer) 19,29 1,31 Növ. bikák (ezer) 17,17 1,08 Teljes állomány (ezer) 948 202 Táplálóanyag igény Takarmány energia MJ x 10 9 16,66 3,87 Fehérjeszükséglet kg x 10 6 165,4 48,4 Takarmánymennyiség kg x 10 9 8,26 1,88 Termőterület (ezer ha) 1705 162 Vízszükséglet 1 x 10 9 10,76 3,79 Trágyatermelés Nitrogén kg x 10 6 17,47 7,91 Foszfor kg x 10 6 11,21 3,31 Trágyatömeg kg x 10 9 7,86 1,91 Gázemisszió *Metán kg x 10 6 61,8 26,8 *Nitrogénoxid kg x 10 3 412 230 *CO 2 lábnyom CO 2 kg x 10 9 3,66 1,35 1944 2007 *CH 4 termelés emésztés+trágya *N 2 O emisszió trágyából és műtrágyából (csak 2007) *CO 2 emissziója az állatoknak + CH 4 és N 2 O ekvivalens emisszió
Az USA lakosságának 84 mrd literes jelenlegi tejfogyasztásához mekkora takarmánytermő területre lenne szükség? 1944-es tejtermelési rendszerben 143 millió ha takarmánytermő terület szükséglettel kellene számolni. 2007-es tejtermelési rendszerben 13,6 millió ha takarmánytermő terület szükséges.
A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének potenciális tartalékai 1. Nagy élvezeti értékű termékek sokasága (húskészítmények, tejtermékek) 2. Tömegtakarmányokat és különböző melléktermékeket jól hasznosító bendő fermentációs képesség 3. A legeltetett területen fenntartható illetve növelhető a biodiverzitás 4. A keresztezés biológiai-, ökonómiai tartalékainak kihasználási lehetőségei (főleg tejtermelés) 5. Genotípus x környezet kölcsönhatásokban rejlő lehetőségek fokozottabb figyelembe vétele (főleg húsmarha) 6. Jó reakcióképesség és adaptációs hajlam új tartástechnológiai jellegű megoldások bevezetése során(világítási program, új tartás és fejéstechnológiai megoldások) 7. Jelentős mértékű genetikai variabilitás (pl: tejösszetétel, húsminőség, táplálóanyag hasznosítás, változó ökológiai és klímaviszonyokhoz történő alkalmazkodás) 8. A magyar tejtermelési rendszer sajátosságaiból adódó viszonylag kis környezeti, karbon lábnyom
A szarvasmarha faj(ok) úttörő szerepe a modern biotechnológiában az első magzati fibroblaszt sejtből klónozott szarvasmarha létrehozása 1998 az első felnőtt testi sejtekből klónozott szarvasmarhák előállítása 1998 az ivarspecifikus sperma gyakorlati felhasználásának kezdete 1999 az első kihalófélben lévő állatfaj a gaur klónozása (Bos gaurus) 2001 mesterséges kromoszómát először építettek sikeresen a szarvasmarha 2002 genomba a banteng (Bos javanicus) klónozása 2003 a Bos taurus adta a recipiens petesejtet 4 fajok közötti hibrid klón 2012-ig előállításához (összesen eddig 7 eset) genomszelekciót segítendő már több mint 160 nukleotid polimorfizmus ismert, ami a takarmányértékesítést befolyásolja a bendőfermentáció hatékonyságának fokozási lehetőségei a bendő mikrobáinak genetikai módosítása révén a tehéntej összetételének megváltoztatása géntechnológiai eljárásokkal
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!