VZSGÁLATOK A VSEGRÁD-HEGYSÉG, ' RAGADOZ6MADARAN* Írta: S O M, O G Y ' (Budapest) P É T E R, Az emberi környezet és a természeti értékek védeme ma már az egész viágon napirenden szerepő probéma. A technikai haadás, vaamint az az óriási tennészetátfórmáó ' munka, ' amey e,gyre nagyobb ütemben foyik, kedvezőten hatást gyakoro bizonyos á?tfajokra, így a ragadozómadarakra (Faconiformes) is. A ragadozómaqa:ak 'pusztuása már a mút században megindut;uapjainkban pedig fegyoqmt: Sajnos a károsító tényezők kiküszöböése,a egtöbh esetben nem történtme,g, sőt számuk tovább növekszik. A Visegrádi-hegység egyik egnagyo,pb természeti értéke gazdag ragadozómadár faun áj a vot. Az utóbbi évtizedek :í'b,hamosáomány-pusztuása azonban mind fajszámb~n, mind egyedszámha,n : nagyon megtizedete a popuációt. Ennek eenére mint fészkeőtertiet a Visegrádi-hegység még ma is j eentős. Mive tudományos értékeink y 'éd.dine 'egyre inkább eőtérbe kerü, tei'vbevettük az értékes fauna pusztuásának Jassíiását, ietve megszüntetését.,., Enpek a rendkívü bonyout és hosszú,távú munkának eső épéseként a fés~keő áomá?-y számbavéteét tűitük ki. Afeniérést KÁLLAY GYÖRGY :és SZ:E'NTE,ND}];;T GEZA muj?katársaimma háran végeztük. Az 967-es évben még ' 'GS'ák:tájé}j;oióqtünk,a terepet,a, fészkeő terüetek eseteges eheyezkedését :vi.isg;á~:\;s:.. '$- iriu,.ri,ka 968-ban ihdí.~,t Fe.g, s azóta rendszeresen foyik. A fei:néí~és iovfo:bh' tart, de a védeem megindítása érdekében szükségesnek t,attott<i.m, a, ta']!asztaatok összefogaását. A három év során Szentendrétő :nömösig fmeg a Duna menti erdőket tártukfe (az egész terüet kiterjedése csa;:'.q:,em. 5'$0'0 ia)., ',. '. A madar:~k számáását a fészkek ' Jekutatásáva, számbavéteéve, va:<:m~nta,:terepen mozgó egyedekmeghgyeéséve végeztük. Mint később igazoódott,, a,; átható madarak nepi, ~driakmegbízható képet a terüeten tényege~erik9:tő áományró, a fajoj~~~gy része ugyanis a kötési' periódusban?körny~~9 ezőgazdasági terüetekrőtiápákozik, s a nap jeentős 'észét ott töti. A femérés így a fészkek a?pján foyik, bár ezek megkeresése és rendszeíeseuenőrzése óriási munkát jeent. ':apasztaataink aapján a kötés ek áapotának áandó ismeretéhez a kéthetenkén;ii," eenő:zés okvetenü s~ü;:séges, s ez nem befoyásoja hátrányosan ~ á f~szkdés efoyását sem~ Az 'een{,>rzés úgy történt, hogy a már ismert fészekt,ő50 -- 00 méterre a feette evő odaban assan tovahaadtunk, s közben fávcsősegítségéve meggyőződhettünk annak ako'tt votáró. Aho * Eoadt~ a szerzo az Áattani Szakosztáy 970. november 6-án tartott 69. üésén. "
'ene n'em vot ehetőség, ott egyéb nyomokbó következtettünk a kötés áapo!' tára, 'vagy távoabb eheyezkedve siemme tartottuk a fészket. A femérés csak az erdőve borított terüeteket fogaja magában, így :nem fogakoztam az agrárterüeteken kötő vércsékke, a bagoyakatúak közü pedig csak az uhut vettem fe a vizsgáaj;dó fajok közé. Viszonyagos 'itkasága: matt figyeemme kísértem a hoók mozgását is, és a tábázatokhan rájuk is kitéree ' '- Megfigyehető, hogy a fészkek túnyomó többsége az idősebb bükkösökben taáható, s ez a szükséges fészkeési magasságga magyarázható. Öreg bükkösökettöbbnyire csak véderdőkéit, ' v 'agy vízmosások meett taáni, s így ezeken a terüeteken kevesébb a zava:rótényező is. A fészkek jeemző adatait az. tábázat tünteti fe. - -/. tábázat. A ragadozómadár-fészek Ti-éh4ny jeemző adata Áomány Fészkeő fa bükkös tögyes vegyes bükk tögy 67 5 6 0 - O u.att \fngns-s[g: egyéb 0-5 m 5-0 ) : 48 A kötő terüéteketőssze és téen rendszeresen végigj ártuk, s fetérképeztük az új fészkeket. Következő évben ezeknek,csak mintegy 0%-a vot akott, de az 'aránya 'tavassza frissen nkótt fészkekke j avut. Jó mutatj a ezt ai 969 c es év,ujikor a ~'itkább eenőrzés,ek miatt a 68 fészek eenére csak keveseb]?, pát kötés ét sikerüt megtaán.. Ez azza magyarázható, hogy az 969-he:iyivántartásba vett fészkeket még 968 őszén, ietve a té foyamán,' ku;tattuk fe. A terüet fészkeinek iagy háborgatoüsága, vaamint soymászo~ áta történő kiszedése foytán i :iadarák nagy része évenként más és más fé~zekben köt. Ez jó pédája annak; hogy az emberi tevékenység einyirehefoy~soja _ a popuáció éetmódját; Azokban a fészkekben, ameye-.' ht. nem ' ~ze~ie( ki, ietve nem háborgattak a következő évben többnyire isní'éttaátupk kötést. A akott, ietve üresen mai'adt fészkek megoszását a:. tábáza-:t'~utatj a. - : -tábázat. A akott és iiresenitarddt fészkek. megoszása 96 970 '~fq'ga!t :,.,.... Uresen ):aradt.... Összesen 0 db 9% db 6% ' 5 db 00% 5 db. % - 5 db -78% 68 db 00% db 8% 57 db 7% - 79 db 00% Ha az' a,c.'atokatmegnézzük, már most kitűnik, hogya Visegrádi-hegység FaconiforÍnes popuációja jóva kisebb, mint amekkorát a terüet ebírna. Ez azért ~s. s~e~hetűnő, mert a Duna és a mezőgazdasági terüetek közesége igen kedvez 'ő fetéteeket teremt szinte minden faj számára. Az egyes évek femé'éseit a.. tábázat szeméteti. A vizsgát"terüeten egnagyobb egyedszámban az egerészöyv köt: afajok mintegy S'O%-át akotja, s ezáta domináns fajnak tekinthető. Viszony- 8.. \.Unttani Közemények
. tábáz(;t.. A ragadoz6madarak kötéseinek femérése! ; Fnj 968 Pernis apivarus (L.) 969 97.0, 968. ' N ivus migrans (L. ' 9'69 970 96.8 Accipiter gen/i/is (L.) 969 970 968 Accipiter nis /. S (L. 969 970 968! Bt/eo buteo L.) 969 970 968 AqUia hei.o,~a (SAv) 969 970.! 968 Facó ch:err-üg {GRAY) 969 970. 968: HieraiúitS :penna/us (GM.) 969 970 968 Biibo bubo (L.) 969 970 968 CO'rvus corax (L.) 969 970... Sikere$kötés ~.,.,8 9 t '- ErCdOéOY- / '. eed kötés 4 Fészkét nem tóthk db db db, db Összesen 4 5 5 0 8 db db db, dh ag eég sok a h~ja is az 5500 hektáros teí:űeten,d e a fiókák áandó ki.szedése foytán ezek száma vaószínűeg roha:mosancsökkenni fog. Jeemző a jeenegi viszonyokra, hogy más fajok ' csak ~gy~egy párban taáhatók, míg p. vándorsóymot,vöröskányát egyátaán' p.ed áttam a Három év aatt, s aigaig haani róuic Fetűnő, hogy barnak'áya viszonyag kis számban köt a terüeten, hoott a víz közesége niegfeeőéetteret biztosít számára. Szóbei közések szerint néhány. évtizede még Ja'z~ koóniákban kötött, dea faj oktaan vadászata - mey még napj airif.?a:n is foyik ~ az áomány rohamos pusztuásához vezetett. Popuáció-dinamikiikövetkeztetéseket még nem ehet evonni.ahárom év anyagábó. A következő évek vizsgáatai éppen az áomány s.zámviszonyainak aakuásairake hogy váaszt adjanak. NEnt. természetvédemi é'dekess.ég,e:tsz~retnék bemutatni egy fészkeő terüetet. Egyeten hegyodaban.; me:ynekte'üete 5 ha, három év aatt hét faj kötését figyetem meg (4,. tábázat). Eeis terüet iyen vonzó hatását egyrészt az oda remek, 00-50 évesbükkáománya magyarázza, mey kitűnő fészekrakási ehetőséget nyújt. Az öreg bükkös az o.da ábátó kezdődik, s a gerinctő mintegy 0 méterre fejeződik be. Ezt a 0 méte'es sávot fiata abb tögy és hárs töti ki. A bükkáomány aatt ajnövényzet nincs, a feszínt sok heyen horpadások szabdaják.. A fő vonzerő azonban az oda fekvésében ke' e sendő. A hegyoda - mint az aábbi vázaton is átható ' -
., f r keetre a Dunára néz" és' az a ~eette eterüő ártérre és agrárterüetekke! J;indenkor gazdagtápák6zási ehetőséget nyújt. A, madarak a tápákozási terüetet rövid idő aattsznt~ egyenes kísikássa eérik. Ezze magyaráz- 4. ábázal A Duna menti bükkös, hegyod{t fészkei fuj Párok.' száma Fészkek száma Év Pernis apivoru.s 967-69- 70 M ivls' migrans ' i,~ 967-68- 69-70 Accipiter gentiis... i 967-68- 69-70 BLteo buteo.... ~ 968-69- 70 Hieraaetus pennatus,. 968 Faco cherrug........ 967 --: 69-70 Corvus corax........ 969 '' ható, hogy hiír a fészkek nagy ' i; é"s~ét a soymászok évrő évre kiszedik, a ' /' ragad~zók ÍJ,égis:r-ag~s:zkodnak kötőheyükhöz. Sokka nagyobh védemet étcie meíe ez a.ritka kötőterüet~. és. ábra).. ábra. A fészke~ő 'terjiet vázata Az eredményeket összefogava ' megáapítható, hogy a megfogyatkozott áománybó viszonyag sok pár fészkeése megy tönkre. Ez a veszteség szinte egészében az emberi tevékenység rovására Írható. Szomorú tény, hogy védett ragadozóink fészkeit ma isiavartaanu fosztogat ják, s az áomány 'pusztuását a fiókák, ietve tojások kiszedése gyorsítja (5. tábázat). 5. \ tábázat. A kiszedettjészekajak száma i US migrcs A ccipier gf'ntiis Eu/co huteo Faco cherr'tg Con/ts cora..'\: 968!' 969 970 " 4, 8* 5
, E uiegengedheietim pusztítás fő oka a fevirágzott soymászat, és a mada~:ak nagy értéke. Azokat a madarakat is,,ameyeket soymászatra nem ehet fehasznáni, hozzá nem éúésbő vagy kereskedemi céa szintén so)' mászok., ietve magukat annak ta,rt6 egyének szedik ki. Sok ' egyéb t ényező,. ábra. A fészkek megoszása a Duna menti :biikkösben (az. ábrán bekeretezett heyen): PeJ'nis. apivorus (5, 4-), Vivus migrans{7}, '4,céipiter gentiis (,,, 5), Buteo bttea (6, 8,, ro, '6), Hieraaetts penna/us (), Fdco cherr.g (, 9) és Corvts corax (8) meett, a ragadozómadarak megfogyatkozásának oka a gyér szaporu!at is. Megindut a. fetárt fészkek védeme, s örvendetes, hogy ehhez a Piisi Aami Parkerdőgazdaság hathatós támogatást nyújt" Egy épés eőre, hogya Visegrádi Erdészet küön akamazottat tart a'" madárvédeem megszervezésére. A tervek ' kidogozása még foyik. Viv'e a, probéma rendkhéü szerteágazó, a védeem eredményessége eőre nem átható. A ragadozómadár-védeem gyakorati m egszervezése úttörő kezdeményei.és,de tudományos és, természetiér.té'k~iik védemében égetően szükséges. Úgy átszi:k, )~?;en a téren a rendekezések nem eegendőek. Reméem, az e,következ.évej{be, ná'kedvezőbb adatokka szogáhatok afiókák kiröpüésérih és az 'egész,piis terüetérekiierjesztett védemérő, és ha szaporodni nem is fog azáhomány, dé további phsztuása megáítható. RODALOM, '.,CSERESZNYÉS Sz. (960): A i\ecsck,ragadozómadarai. Vertebrata Hung.,. -. KEVE A. (960): Magyarország madarainak' névjegyzéke. Budapest. -. NAGY]. (94): Európa ragadozómadarai. Debrecen.,...;,, 4.,P,ETERSON, R. T., MOUNTFORT, G. & HOLLo",r, P. A. D. (969): Európa madarai. Budapest. - S, TAPPFER, D. (968): Megfigyeések a kerecsensóyo m keeti-bakonyi fészkeésérő., Ves'~pi: ém 'Megyei Múz., Közem., 7. UNTERSUCHUNGEN AN DEN RAUBVÖGELN DES VSEGRÁDER GEBRGES " Von P. S O M O G Y n seinem as Vorberichtgeda~hten Aufsatz berichtet Verfasser über seine Beobachtungen, d,ie ' er an den Raubvögen desvisegráder Gebirges durchgeführthat. Unter Hervorhebung der auberordentich, réichén Raubvogefauna' des Gebietes schagt Verfasser var, diese Gegend unter Naturschutz' z steen,und es as so(:hes zu verwa.ten. 6