Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Az OTP Bank Nyrt. technikai és fundamentális részvényelemzése

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet Az OTP Bank Nyrt. technikai és fundamentális részvényelemzése Horváth Márk 2018

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. A technikai és fundamentális elemzés elmélete... 6 2.1. A technikai elemzés... 6 2.1.1. Grafikonok és típusai... 6 2.1.1.1. Vonaldiagram... 7 2.1.1.2. Oszlopdiagram... 7 2.1.1.3. Japán gyertya... 8 2.1.2. Trendek és alakzatok... 9 2.1.2.1. Trendek... 9 2.1.2.2. Alakzatok... 11 2.1.3. Statisztikai eszközök... 12 2.1.4. Indikátorok, kombinált eszközök... 13 2.1.4.1. RSI Relatív erősség index... 14 2.1.4.2. Bollinger szalag... 15 2.1.4.3. Fibonacci vonalak... 16 2.1.4.4. Elliott hullám... 17 2.2. A fundamentális elemzés... 18 2.2.1. Pénzügyi mutatószámok... 20 2.2.2. Makrotényezők és mikrotényezők... 24 2.2.3. DCF modell és DDM modell... 26 3. Az OTP Bank bemutatása... 28 3.1. Történet... 28 3.2. Tevékenységei, tulajdonosi szerkezete... 29 3.3. Stratégia, küldetés... 31 3.4. Pénzügyi termékek... 32 3.5. Az OTP részvényének története... 34 4. Az OTP Bank Nyrt. részvényelemzése... 36 4.1. Technikai elemzés... 36 4.1.1. Árfolyam és trendek... 36 4.1.2. Japán gyertya... 37 4.1.3. Alakzatok... 38 4.1.4. Mozgóátlagok... 39 4.1.5. RSI... 40 4.1.6. Bollinger szalag... 41 2

4.1.7. Fibonacci vonalak... 42 4.1.8. Elliott hullám... 43 4.1.9. A technikai elemzés összefoglalása... 44 4.2. Fundamentális elemzés... 46 4.2.1. Makrohelyzet... 46 4.2.2. Hazai bankszektor... 47 4.2.3. Mikrotényezők... 50 4.2.4. Pénzügyi mutatószámok... 52 4.2.5. Főbb mérlegtételek és az eredménykimutatás elemzése... 55 4.2.6. Összehasonlítás... 56 4.1.7. A fundamentális elemzés összefoglalása... 58 5. Összefoglalás... 61 6. Irodalomjegyzék... 64 7. Táblázatok és ábrák jegyzéke... 68 8. Summary... 70 3

1. Bevezetés A 2017-es évben a tőzsdei indexek sorra döntögették sajt rekordjaikat, a vállalatok részvényeinek ára a válság óta nem látott szinteken járt újra. A tapasztalataim szerint egyre többen választották befektetésként a részvényeket és befektetési alapokat, a világszerte alacsony kamatkörnyezet ugyanis nem kínált elég magas hozamokat más pénzügyi termékek terén. Az emelkedés az idei év elején is folytatódott, újabb és újabb csúcsok elérésével. (The NY Times, 2018) Szakdolgozatom témájaként éppen ezért a részvényelemzést választottam, mert bár a tavasszal kisebb korrekciók és csökkenések vették át a szerepet a tőzsdéken, úgy gondolom, hogy ez a fajta befektetési forma a jövőben is igen népszerű lesz. Célom ezért, hogy bemutassam azokat az alapvető technikákat, eszközöket, amelyek segítségével előrejelzések készíthetőek és következtetések vonhatóak le a részvények árának változását illetően. Az elemzéshez két régóta használt és széles körben elterjedt módszert fogok alkalmazni, a technikai és fundamentális elemzést, melyek két különböző nézőpontból közelítik meg a vállalatokat és azok papírjait. Az eltérő felfogás és eszköztár viszont nagyon jól kiegészítik egymást és átfogó képet adnak az elemzés tárgyáról. Szakmai gyakorlatomat Magyarország egyik legnagyobb bankjánál, az OTP Bank Nyrt.-nél töltöttem. A gyakorlat során lehetőségem adódott megismerkedni az OTP Bank tevékenységével és belső működésével. Mivel a bank egy tőzsdén jegyzett vállalat, így kézenfekvő volt, hogy az elemzésem gyakorlati bemutatásához a hitelintézet részvényeit válasszam. A hazai bankszektor elmúlt tíz éve igen változatosan alakult. A 2008-as gazdasági világválság utáni években súlyos veszteségeket kellett elkönyvelnie a szektor szereplőinek, amelyet nagyrészt a hitelállomány romlásából eredő, nagymértékben megnövekedett kockázati költségek eredményeztek. (Várhegyi, 2011) Aztán az állam által kivetett banki különadók és szabályozások nehezítették az ágazatban tevékenykedőket. Az utóbbi 2-3 évben a kedvező külső környezet és a javuló világgazdaság viszont már eredményességet és újra sikereket hozott a bankoknak 2008 után. A tavalyi, 2017-es év messze kiemelkedő volt a hazai bankszektor számára (Portfolio, 2018) és ez a sikeresség az idei 2018-as évben is tovább folytatódhat. Elemzésem időszakának így 2018 első félévét választottam, hogy az aktuális jelentéseket és információkat felhasználva a jövőre nézve is megállapításokat tehessek. A szakdolgozatom három nagy egységre bontva építettem fel. A dolgozat első szakaszában a két technika elméleti háttere és eszközei kerülnek bemutatásra. A technikai 4

elemzésben szót ejtek az árfolyam különböző ábrázolási módszereiről, alapvető trendekről és alakzatokról, statisztikai eszközökről. A hangsúlyt az indikátorok ismertetésére fektetem, ugyanis ezek már sokkal összetettebb összefüggéseket hordoznak magukban. A fundamentális elemzés során a pénzügyi mutatószámokon kívül néhány szubjektív elemet is leírok, valamint két vállalatértékelésre használható modellt. A következő nagyobb szakaszban magát a bázisvállalatot mutatom be. Kitérek a bank történeti hátterére, tulajdonosi struktúrájára, valamint pénzügyi termékeire is, majd külön foglalkozom az OTP Bank részvényének is a történetével, árfolyamának múltjával és az osztalékfizetési politikájukkal is. A harmadik nagyobb egységben az elméleti részben ismertetett módszereket alkalmazom a gyakorlatban és ábrák, táblázatok segítségével szemléltetem a vizsgálatom eredményeit. A fundamentális elemzés keretein belül összehasonlítom a bankot egy régiós, hasonlóan nagy hitelintézettel is. A dolgozatot egy összefoglalással zárom, melyben összegzem a technikai és fundamentális elemzés során megállapítottakat. A szakdolgozatomban nem kívánom ismertetni magát a tőzsdét és a részvényt, sem a hozzájuk tartozó fogalmakat és jellemzőket. Döntésem hátterében az áll, hogy a teljes körű bemutatásuk az elméleti rész túlsúlyát eredményezné, ezzel felborítva a dolgozat egyensúlyát, valamint jelentősen eltérne a fő témától és a kijelölt céljaimtól. 5

2. A technikai és fundamentális elemzés elmélete 2.1. A technikai elemzés A technikai elemzés gyakorlatilag az árfolyam elemzését jelenti statisztikai és matematikai módszerek alkalmazásával, amely ezáltal előrejelzéseket generál az árfolyamok várható alakulására. Alakzatokat, trendeket, ciklusokat és árhullámokat elemez és von le belőlük következtetéseket. (Kecskeméti, 2006) A módszer alkalmazóit, művelőit chartistáknak is szokás becézni. Ők azok, akik az árfolyamok mozgását és a forgalom volumenváltozásait felhasználva próbálják a jövő tendenciáit meghatározni. A fundamentális elemzőkkel ellentétben úgy vélik, hogy a befektetések alakulásának jóslása sokkal inkább alapszik a pszichológia és a viselkedési minták elméleti alapjain, és kevésbé tartalmaz logikus elemeket. (Malkiel, 2001) Az elemzés pozitívumai közé sorolható, hogy számos technika és eszköz segíti az előrejelzés sikerességét. Emellett erőssége a technikai elemzésnek az is, hogy az alapelveinek megértése nem okoz nehézségeket, mivel azok a piac működése alapján lettek meghatározva. A technika arra épít, hogy az emberek viselkedése kiszámíthatóvá válik, így olyan reakciók észlelhetőek, amelyek sablonosak és ezáltal valószínűsíthetőek is. Mellette szól még ugyancsak az emberek viselkedésével összefüggő érv, ami szerint, ha a múltban már bekövetkezett nagyobb szélsőség újbóli kialakulását látjuk, borítékolható, hogy ugyanúgy fognak reagálni rá a kereskedők, mint a megtörtént eseménynél. Ellene felhozható érv viszont, hogy szubjektív elemeket tartalmazhat, amelyek lehetőséget adnak az egyéni értelmezésre. (Portfolio, 2008) Keynes, a híres közgazdász és egyben sikeres technikai befektető úgy érvelt a technikai elemzés mellett, hogy a valódi értéket eleve reménytelen feladat meghatározni, és ha lehetséges is, az túl sok munkát igényel, és gyenge eredményekkel szolgál. Ezért több értelme van annak, ha az energiát a többi kereskedő viselkedésének megfigyelésére fekteti az ember és annak vizsgálatára, hogy pozitív környezetben hogyan építenek ezek a kereskedők buborékokat és légvárakat. (Vincze, 2014) 2.1.1. Grafikonok és típusai A technikai elemzés az árfolyam mozgásaira, időbeni lefutásaira alapozza következtetéseit, ezért nagyon fontos az árfolyamok vizuális megjelenítése, grafikonokon 6

való ábrázolása. Alapvetően a grafikon vízszintes tengelyén az időt szokták megjelölni, míg a függőleges tengely szolgál az értékek megmutatására. A grafikonok alján a forgalmat is fel szokták tüntetni, aminek szemléltetésére függőleges oszlopokat alkalmaznak. Az árfolyam ábrázolása és a forgalom szintjeinek megjelenítése együttesen alkalmas arra, hogy a trendeket, formációkat felismerjük és a folyamatok vizsgálhatóak legyenek. (Kecskeméti István, 2006) 2.1.1.1. Vonaldiagram 1. ábra Vonaldiagram Forrás: (Marketwatch.com, 2018) Összefüggő vonalból álló diagram, amit a záróárak összekötésével kapunk meg. A folyamatok és alakzatok áttekintésére kiváló, könnyen észrevehetőek rajta a trendek és a különböző formációk. Közérthetőségéből és egyszerűségéből adódóan gyakran használatos a médiában, előadások során, mert tökéletes az árfolyam alakulásának bemutatására. Két alaptípusa a hegy és a sima vonal diagram. (Kecskeméti, 2006) 2.1.1.2. Oszlopdiagram 2. ábra Oszlopdiagram, saját szerkesztés Forrás: (Kecskeméti, 2006) 7

A vonaldiagramhoz képest összetettebb, többlet információval bíró ábrázolás. A záróáron kívül az adott időszakban (nap, hét stb.) tartalmazza a nyitó, záró, maximum és minimum árat is. Az árfolyam jelölésére egy függőleges vonal szolgál, amelynek teteje a maximum, az alja pedig a minimum ár az adott időszakra vonatkozóan. A függőleges vonalon bal oldalt megjelenő vízszintes vonal a nyitó ár, a jobb oldalon a záró ár jelölésére szolgál. Maga a törzs színe is jelentőséggel bír, hiszen jelzi, hogy az adott időszakban növekedett vagy csökkent az árfolyam. (Végh, 2016) 2.1.1.3. Japán gyertya 3. ábra Japán gyertya, saját szerkesztés Forrás: (Kecskeméti, 2006) Az oszlopdiagramhoz hasonlóan tartalmazza a nyitó, záró, minimum és maximum árakat, a különbség csupán annyi, hogy a nyitó és záróár egy oszlopot, testet (gyertyát) képez. A gyertya színe mutatja meg, hogy az időszakon belül az árfolyam emelkedést vagy esést produkált-e. Ha a test színe fehér, a nyitó árnál magasabban van a záróár, azaz emelkedés volt tapasztalható, viszont ha fekete, akkor a nyitó ár van fent és a záró helyezkedik el lent, ami esésre utal. (Kecskeméti, 2006) 8

4. ábra Marubozu, Kalapács és Hullócsillag, saját szerkesztés Forrás: (Kecskeméti, 2006) A gyertya különböző kinézeteire különböző elnevezések születtek a történelem során. Ma már az alakzatok széles tárháza áll rendelkezésre a kereskedők számára, amelyeknek egyik lehetséges csoportosításánál megkülönböztethetünk trenderősítő és trendfordító alakzatokat. Ilyen egyedi gyertya például az ábrán baloldalt található marubozu, aminek nincsen kanóca sem felül, sem alul. Ez azt jelenti, hogy az alakzat keletkezésének napján erős eladási hangulat uralkodott a piacon és a maximum ár volt a nyitó ár, valamint a minimum ár volt a záró ár is egyben. Előfordulásakor általában növekvő trend végét, vagy trenden belül annak megerősítését jelenti. Természetesen ennek ellenkezője is megtörténhet, ilyenkor a gyertya teste fehér színű. A középső alakzatot kalapácsnak nevezik. A kalapács mindkét irányú trendben előfordulhat, de általában csökkenő trendben jelenik meg. ilyenkor a hosszú lefelé nyúló kanóc a trend mélypontja is egyben. A jobb oldali hullócsillag gyakorlatilag egy fordított kalapács. Az alakzat emelkedő trendek esetén jelezhet előre egy fordulatot. Attól függően, hogy milyen erős a jel, a test lehet fekete és fehér színű is, de a fekete színt tekinthetjük erősebbnek. (Kecskeméti, 2006) 2.1.2. Trendek és alakzatok 2.1.2.1. Trendek A trend a technikai elemzés alapja. A piacon uralkodó mozgásirányra utal, amelynek kialakulásában a piaci várakozások és váratlan események is szerepet játszanak. Alapvetően két irányú trendről beszélhetünk, az egyik az emelkedő, a másik a csökkenő trend. Előbbinél a lokális minimumok és maximumok egyre nagyobb értéket vesznek fel, míg a csökkenő trendnél ennek ellentéte történik. Ha nem állapítható meg egyértelmű irány, oldalazásról beszélhetünk. A trendek legalább két csúcspont összekötésével adhatóak meg, emelkedő 9

trend esetén a mélypontok, csökkenő trend esetén a csúcspontok a mérvadóak. (Portfolio, 2008) 5. ábra Emelkedő trend Forrás: (Prohardver.hu, 2009) A Dow elmélet szerint, amely nevét megalkotójáról, az amerikai pénzügyi újságíróról és a technikai elemzés úttörőjéről Charles Henry Dowról kapta, a piacon három trend uralkodik az időtáv függvényében. Így különbséget teszünk elsődleges (primer), másodlagos (szekunder) és kicsi (minor) trend között, melyek egyszerre figyelhetőek meg a piacon. (Végh, 2016) A legnagyobb jelentősége az elsődleges trendnek van, ez jelzi az árfolyam fő irányát, azaz azt, hogy bika- vagy medvepiacról beszélhetünk. Ennek a trendnek a hossza egy évnél több, akár évtizedes is lehet. A szekunder trend az elsődleges trenddel mindig ellentétes, valamilyen jelentősebb csökkenés a bikapiacon vagy növekedés a medvepiacon. Ez a trend pár héttől néhány hónapig szokott tartani. A harmadik trend a napi fluktuációban jelenik meg. Iránya véletlenszerű, egy-két naptól néhány hétig tarthat. Amellett, hogy más-más időtávokon figyelhető meg a három trend, még az is elmondható róluk, hogy csak a minor (kicsi) és a szekunder (másodlagos) trend az, amit képesek az intézményi befektetők befolyásolni. Az elsődleges trenddel ilyenre nem képesek. (Végh, 2016) Az elmélet az elsődleges trendet emellett még három szakaszra bontja, a felhalmozási, felívelési és a kiterjedési szakaszokra. Az egyes részek kialakulása az informáltság eltérő mértékével magyarázható. Az felhalmozási szakaszban vásárolnak a legjobb információkkal rendelkezők, majd őket a technikai elemzők követik, majd a 10

kockázatkerülő befektetők is megjelennek, de ilyenkor már az első szakasz vásárlói kezdenek eladni. (Végh, 2016) 2.1.2.2. Alakzatok Az árfolyamok megfigyelése során a technikai elemzők azt vették észre, hogy a grafikonokon rendre felbukkannak bizonyos minták, alakzatok, amik nagy valószínűséggel képesek előre jelezni a várható mozgásokat. Ezek a geometriai alakzatok két csoportra oszthatóak, egyrészt vannak trendváltó alakzatok, amelyek egy adott trend végét jelzik, ilyenkor érdemes a nyitott pozíciókat lezárni. A másik csoport a trenderősítő alakzatok, amelyeknél a nyitott pozícióinkat tarthatjuk, hiszen a trend folytatódik a jövőben is. Minden alakzat megfigyelhető napon belüli, napi, heti és havi chartokon is egyaránt. (Kecskeméti, 2006) Példák trendfordulót jelző mintákra: 6. ábra Fej-váll alakzat Forrás: (Tankonyvtar.hu, 2013) A fej-váll alakzat egyszerűen felismerhető a két szélső, kisebb és a középső nagyobb csúcsából. A minta kialakulása során a felfelé tartó mozgásokat egy kisebb, a korrekciókat pedig egyre nagyobb forgalom jellemzi. A mélypontokat összekötő egyenest nyakvonalnak is szokás nevezni. (Potori, 2013) 7. ábra Dupla csúcs Forrás: (Tankonyvtar.hu, 2013) 11

Példák trenderősítő mintákra: 8. ábra Ékek Forrás: (Tankonyvtar.hu, 2013) Az ékeknél az árfolyam egyre szűkülő sávban mozog, és a csúcspontokat összekötő vonalak egy irányba mutatnak, amelyek csak a formációtól távol végződnek csúcsban. Az alakzat kialakulása mindig ellentétes a trenddel, emelkedő trendet lefelé, csökkenő trendet felfelé mutató ék tör meg. Az ékek kialakulása egyre csökkenő forgalom mellett történik meg. (Potori, 2013) 2.1.3. Statisztikai eszközök 9. ábra Zászló alakzatok Forrás: (Tankonyvtar.hu, 2013) A statisztikai eszközökön belül a mozgóátlagokról lesz szó, amelyek arra szolgálnak, hogy az árfolyam ingadozásait kisimítsák és jól láthatóvá, felismerhetővé tegyék az aktuális trendet. A trend meghatározásán kívül hasznosak lehetnek még a támasz, illetve ellenállás szintjeinek meghatározására is. (Végh, 2016) Mozgóátlag számításakor egy idősor t-edik eleméhez úgy rendelünk értéket, hogy a t-edik elem körül átlagoljuk az elemeket. Ahogy az időben haladunk előre, a legrégebbi elemek kiesnek és helyüket az idősor új elemei veszik át. A leggyakoribb időtávok, amelyre mozgóátlagot számolnak 10, 20, 30, 50, 60, 100 és 200 nap. (Végh, 2016) A három legismertebb és leginkább használatos mozgóátlag 12

Egyszerű mozgóátlag (SMA - simple moving average) Az egyszerű mozgóátlagot egy egyszerű számtani átlagszámítással kapható meg. Az SMA annak ellenére is az egyik legnépszerűbb eszköz, hogy a piaci folyamatokra csak késve reagál, valamint az időszaki adatokat egyforma súlyozással veszi figyelembe. (Végh, 2016) SMA = P [1]+P [2] P [N] N (1) (N = periódusok száma, P = részvényár) Exponenciális mozgóátlag (EMA - exponential moving average) Az EMA az egyszerű mozgóátlaggal szemben a frissebb adatokat nagyobb súllyal veszi figyelembe. A súlyozásnak nincsen egyértelmű szabálya. Mivel az EMA az új adatokra érzékenyebben reagál, a lehetséges trendfordulókat is hamarabb jelzi. (Végh, 2016) EMA = 2 N+1 2 X[i] + (1 ) EMA[i 1] (2) N+1 (N = periódus száma, X[i] = legutolsó ár, EMA[i-1] = előző napi mozgóátlag) Súlyozott mozgóátlag (WMA - weighted moving average) A súlyozott mozgóátlag hasonlóan az exponenciális mozgóátlaghoz, a frissebb adatoknak nagyobb szerepet tulajdonít. A különbség a súlyoknál van, ugyanis a WMA esetében azok nem exponenciálisan emelkednek. (Végh, 2016) WMA = n t=1 W t V t n t=1 W t (3) (V = jelenlegi érték, W = súlyozási faktor, n = periódusok száma) 2.1.4. Indikátorok, kombinált eszközök Az indikátor egy olyan számsor diagramja, amely a múltbeli adatokból, matematikai formulák segítségével szerkeszthető meg és a múlt törvényszerűségeit figyelembe véve következtet a jövő ármozgásaira. A törvényszerűség fontos szerepet játszik, ugyanis ezek ismeretéből lehetséges a jövőbeli előrejelzéseket elkészíteni. Ugyanakkor nem létezik olyan indikátor, amely teljes egészében kielégíteni a piaci feltételeket. Az indikátorokat különbözőképpen csoportosíthatjuk, jelen esetben a csoportosítás a képzés módja szerint történt. Így megkülönböztethetünk trendkövető, momentum, forgalom alapú és volatilitást mérő indikátorokat. A trendkövető indikátorok múltbeli árakból képződnek, ezért jelzéseik késnek viszont ezáltal nagyon pontosnak is mondhatóak. A momentum indikátorok az árak 13

változásából szerkesztődnek, ezáltal a piaci folyamatokkal egy időben vagy előre jeleznek. A forgalmi alapú indikátorok az árfolyam és a forgalmi adatok együtteséből próbálják felmérni a piaci helyzetet. A volatilitást mérőek az árváltozások nagyságát írják le, viszont nem veszik figyelembe az elmozdulás irányát, csak segítenek annak előrejelzésében. (Kecskeméti, 2006) 2.1.4.1. RSI Relatív erősség index Az RSI (relative strength index) a legnépszerűbb indikátorok egyike, amely nem az árakat, hanem az instrumentum árfolyamának fel le mozgásainak arányát méri százalékos formában kifejezve. Azért kedvelik az RSI-t mert gyors, a piaccal együtt tud változni, viszont ez adja a hibáját is, hiszen emiatt sokszor adhat téves jelzést a befektetőknek. Egy momentum típusú oszcillátor, vagyis a piaci lendületet, hangulatot méri egy 0-tól 100-ig terjedő zárt skálán. Ezen a skálán két meghatározó szintet különböztetünk meg, amelyek jellemzően a 30 és 70 értékekhez kötődnek. Előbbi alatt túladott még utóbbi felett túlvett tartományról beszélhetünk. (Portfolio Trader, 2007) Az indikátort figyelve akkor célszerű vételi pozíciót felvenni, ha az kijön a túladott tartományból. Maga J. Wilder, az RSI kitalálója írta le 1978-ban kiadott könyvében, hogy ha 30-as szint fölé emelkedik az indikátor, akkor az bullish jelenségre utal. Ugyancsak vételt jelez, ha egy emelkedő trend korrekciója után az RSI eléri az 50-es szintet, ami ilyenkor ellenállásnak is tekinthető, és onnan újra elrugaszkodik. (Portfolio Trader, 2007) Az RSI használata során magán az indikátor vonalán is alkalmazhatunk a technikai elemzésből vett eszközöket. ugyanúgy, mint az árfolyamgörbéken. Támaszok, ellenállások, trendvonalak rajzolhatóak az RSI-re, sőt alakzatokat is megfigyelhetünk rajta. Az alábbi grafikonon például látható, hogy a DAX index görbéje alatti RSI-n egy dupla alj alakzat rajzolódott ki, ami így előbb adott vételi jelzést, mint az árfolyamgörbén úgyszintén megfigyelhető hasonló formáció. (Portfolio Trader, 2007) 14

2.1.4.2. Bollinger szalag 10. ábra RSI (Relative Strength Index) Forrás: (Trader.Portfolio.hu, 2018) 11. ábra Bollinger szalag Forrás: (Metatrader.com, 2018) A Bollinger szalag az 1980-as évek elején jelent meg, kifejlesztése John Bollinger nevéhez fűződik. Az indikátor az árfolyamok volatilitását hasonlítja össze a termék árával. Gyorsan reagál az ár mozgásaira, és egyből megmutatja az árfolyamok fel- illetve lefelé történő kilengéseit. (Portfolio, 2007) Maga az indikátor, ahogy az ábrán is látható, három szalagból áll. A középen futó görbe egy egyszerű mozgóátlag, amely általában 20 napos szokott lenni, de a 14 és 25 napos 15

mozgóátlagokkal hasonlóan jól működő jelzésrendszert kaphatunk. A felső, második szalag a mozgóátlag, hozzáadva a termék szórásának kétszeresét, a harmadik, alsó szalag pedig a mozgóátlag, levonva belőle a termék szórásának kétszerese. A szórás ebben az esetben az áringadozás mértékét adja meg, számításánál az adatok átlagtól való eltérésével számolunk. A definíció szerint az indikátor megpróbálja meghatározni a magas és alacsony árak viszonylagos fogalmát. A felső szalag elérésekor magas, az alsó szalag elérésekor alacsony árról beszélhetünk, de a szalagok elérése és az azokból való kilépés önmagában nem jelent sem vételi sem eladási opciót. A trendfordulók előrejelzésére általában más indikátorokkal együttesen használják, leginkább olyanokkal, mint az RSI vagy a CMF (Chaikin Money Flow), de semmiképpen sem trendkövető és volatilitást mérőekkel, mivel ezeket maga a Bollinger szalag is tartalmazza. (Portfolio, 2007) Árcsatorna típusú indikátornak is nevezhetjük, amely maga alakítja ki a csatorna szélességét. A szalag feltételezései közé tartozik többek között, hogy a csatorna beszűkülése általában jelentős elmozdulást valószínűsít, ha valamelyik szélső szalagot eléri az árfolyam, akkor a trend folytatódik, vagy ha az árfolyam átüti a mozgóátlagot, akkor a másik szélső szalagot is eléri. (Portfolio, 2007) 2.1.4.3. Fibonacci vonalak 12. ábra Fibonacci vonalak Forrás: (Traderslaboratory, 2018) 16

A Fibonacci vonalak egy elterjedt és kedvelt technikai elemzési eszköz. Sikere egyszerűségében, és abban rejlik, hogy egyértelmű támasz és ellenállás szinteket jelöl ki. A vonalak a Fibonacci számsorozatból származnak, amelyet úgy képezünk, a nulladik tagot nullának, az első tagot pedig egynek vesszük, majd a következő tagot az azt megelőző két szám összegeként kapjuk meg. A képlete leegyszerűsítve az alábbi. (Portfolio, 2002b) F n = F n 1 + F n 2 (4) (F = Fibonacci szám, n = n-edik elem) Ha a sorozat számait elosztjuk mindig a következő elemmel, a hányados a 0,618 felé konvergál, ha a nagyobbat osztjuk a kisebbel, akkor pedig 1,1618 felé. Ezt a számot aranymetszésként is hívták az ókori görögök és ennek arányai mind a természetben, mind az emberi alkotásokban visszaköszön. Például a virágok alakjaiban, a növények leveleiben vagy az athéni Parthenónban. (Portfolio, 2002b) A Fibonacci vonalak berajzolásához két pont közé húzzuk be a segédvonalat, amit a mélypont és a csúcspont közé szoktak berajzolni. Az ábrán látható emelkedő utáni visszaesés fordulópontjainak meghatározásakor a 100%-os vonalat a mélyponthoz, a 0%-os vonalat a csúcshoz illesztjük. Az ábrán a 38,2 és a 61,8%-os szintek képezték az ellenállásokat, amik természetesen nem áttörhetetlenek, de jelzésértékkel bírnak, és fordulót sejtetnek. Nem tudni viszont, hogy azért működnek ezek a szintek, mert törvényszerűségeket írnak le, vagy, mert mindenki figyeli őket. (Portfolio, 2002b) 2.1.4.4. Elliott hullám 13. ábra Elliott hullám, saját szerkesztés Forrás: (Végh, 2016) Az elmélet megalkotása Ralp Nelson Elliott nevéhez fűződik, aki 1939-ben publikálta a technikai elemzés máig használt hullámelméletét, amely azt mondja ki, hogy a 17

tőke és pénzpiacokon ismétlődő, eltérő mérető és hosszúságú hullámzások figyelhetőek meg, amelyek felismerésével és azonosításával a tőzsdei árfolyam mozgások előre jelezhetőek. (Portfolio Trader, 2010) Feltevése szerint az árak mozgását három elem határozza meg. Az első az alakzat, ami a hullámzási sémákra és a hullámok alakjára utal. A második elem az arányszám, ami lehetőséget teremt arra, hogy a hullámok közötti kapcsolat mérhető legyen. A harmadik, egyben utolsó elem az idő, vagyis a ciklusok hossza, ami az alakzat és az arányszám pontosabb meghatározásához nyújt segítséget. (Elliott, 2012) Az ábrán látható alakzat az Elliott elmélet alapja, ami nyolc szakaszból áll. Az ábrán egy emelkedő és egy csökkenő trend figyelhető meg. Az emelkedő trend 5, az ezt követő korrekció 3 hullámból áll. A lokális csúcspontok az 1,3 és 5 számoknál vannak és mind egy növekvő minor trendet jelölnek, a lokális mélypontok, vagyis a korrekciók pedig a 2-es és 3-as pontnál találhatóak, Az emelkedő hullámot követő korrekciós hullámot az A, B, C pontok mutatják, melyen belül a B pont egy növekvő minor trendnek számít. Az elmélet alaptétele az, hogy a hullámmozgásokat mindig korrekció követi. (Elliott, 2012) A növekedési szakasz 5 hullámát impulzus szakasznak is szokás nevezni, amelyre bizonyos feltételek vonatkoznak. Egyrészt a második hullám nem jöhet vissza az első hullám 100%-ig. A negyedik hullám sem jöhet vissza a második hullám 100%-ig, valamint a harmadik hullám soha nem lehet a legrövidebb hullám. (Elliott, 2012) 2.2. A fundamentális elemzés A fundamentális elemzés a részvények általános állapotát vizsgálja. Nagyobb területre összpontosít, és a technikai elemzéstől eltérően nem a grafikonokból és árfolyammozgásokból, hanem mélyebbre ásva, a számadatokból nyeri az információt és dolgozza fel azokat. Az elemzések során elsősorban arra keresendő a válasz, hogy mi áll az árfolyammozgások hátterében és a társaság működése, eredményessége mellett az adott iparág helyzete és makrogazdasági tényezők is a vizsgálat tárgyát képezik. Az elemzők megpróbálják előre jelezni azokat a tényezőket, amelyek a nyereség jövőbeli alakulásához vezetnek. Ehhez különböző vállalatértékelési eljárásokat használnak, hogy meghatározzák az adott társaság és részvényeinek reális értékét az aktuális vagy egy későbbi időpontra vonatkozóan. A fundamentális elemzők szerint a piacok logikusak, és kevéssé meghatározó esetükben a lélektani tényező. (Malkiel, 2001) Azáltal, hogy a fundamentális elemzés a társaság működését, eredményességét vizsgálja, sokkal jobban képes a spekulatív árfolyammozgások okozta szélsőséges 18

kilengések kezelésére. Általában a fundamentális elemzés hátrányaként a bonyolultságát és jelentős erőforrásigényét szokták említeni. Ehhez az elemzési fajtához sokrétű pénzügyi és vállalatértékelési, számviteli ismeretekre van szükség, s az eredmények tesztelhetősége nehéz. Gyakori negatív kritika még, hogy nem foglalkozik a pszichológiai tényezőkkel. Emellett három potenciális hibaforrást szoktak felhozni az elemzéssel kapcsolatban. Egyrészt azt, hogy megeshet, hogy az információ és az elemzés pontatlan. A mai információtömegben már amennyit nyer a befektető a helytálló híreken, azt mind el is bukhatja a téves információkkal. Másrészt az elemző becslései is hibásak lehetnek a várható értékre vonatkozóan. Ilyen esetben az információk feldolgozása már történhet helyesen, az értékbecslés viszont még mindig lehet téves, amely végső soron ugyanoda vezet, a tényleges és becsült értékek eltéréséhez. A harmadik hibaforrás maga a tőzsdék érzelmi része, a már említett pszichológiai rész, amelyet inkább a technikai elemzés vesz számításba. (Malkiel, 2001) A befektetőket a fundamentális elemzésből leginkább az érdekli, hogy a jövőben hogyan változik a papírok árfolyama. Akadnak olyan helyzetek, amikor látszólag semmi nem történik az adott vállalatnál, mégis a részvény értéke hatalmas növekedést vagy csökkenést mutat egyik napról a másikra. Ez történhet azért, mert a cég a forrásait eszközvásárlásra fordítja, valamilyen tevékenységre vonatkozó jogot szerez meg vagy épp projekteket valósít meg és ezt a befektetők mindegyike a maga módján értékeli. Döntő tényező lehet többek között egy gyorsjelentés, amelyet a tőzsdei társaságoknak jellemzően negyed- vagy félévente kell közzétenniük attól függően, hogy a Budapesti Értéktőzsdén milyen kategóriába vannak sorolva. A jelentések tartalmazzák a társaság adott lezárt időszakra vonatkozó legfontosabb adatait, amelyekből a befektetők fontos információkhoz juthatnak. Ilyen fontos elemek például az eredménykimutatás, cash-flow kimutatás, termelési adatok, tőzsdei bejelentések az adott időszak alatt stb. Az adott vállalattal kapcsolatos várakozások, és a jelentésben szereplő tényleges eredmények közötti különbség az, ami ilyenkor pozitív vagy negatív irányú eltérést okoz az árfolyamban. Amikor a vártnál nagyobb mértékű profitot jelentet meg a cég, valószínűleg emelkedés fog történni, ellenkező esetben pedig árfolyamcsökkenésre számíthatunk. Fontos megjegyezni viszont, hogy egy periódus negatív számai még nem feltétlenül idéznek elő csökkenést, ha azok például egyszeri tényezők miatt történtek, vagy a vállalat jövőbeli kilátásai ezáltal jobbak lettek. Másik döntő tényező a vállalatfelvásárlások, amelyeket megítélni nem könnyű feladat, így az árfolyam mozgása sem éppen egyértelmű. A legfontosabb kérdés természetesen az eredménynövelő hatás, és a megtérülés várható ideje. Általában a nemzetközi piacokon a 19

felvásárló cég árfolyama a felvásárlás bejelentésekor csökken, hosszabb távon viszont ennek ellenkezője tapasztalható. (Portfolio, 2008) 2.2.1. Pénzügyi mutatószámok Egy vállalat esetében számtalan olyan numerikusan leképzett számviteli információ keletkezik, amely önmagában nem hasznosítható, és további feldolgozást, átalakítást igényel, hogy abból a múltra vonatkozó és jövőbeli elemzéseket, kimutatásokat lehessen készíteni és a különböző érdekhordozók számára felhasználható legyen a döntéseik meghozatalakor. Ilyen érdekhordozók például a tulajdonosok, akik kíváncsiak az általuk befektetett tőke hozamára, a társaság osztalékfizetési képességére vagy éppen arra, hogy a vállalat tevékenysége milyen eredményekkel valósul meg. Ugyanígy számos információt igényelnek a potenciális befektetők, a hitelezők, de még a munkavállalók és a kormányzat is. Ezen igények kielégítésére szolgálnak a pénzügyi mutatószámok, amelyek egy általános képet adnak a vállalat gazdálkodásáról, vagyoni -, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetéről. Emellett segítséget nyújtanak az esetleges problémák feltárásában, azok forrásainak megtalálásában, nem szolgálnak viszont megoldással rájuk. (Musinszki, 2016) A bankok üzemgazdasági szempontból vállalkozásoknak tekinthetőek. A piac szereplőiként pénzügyi közvetítő szerepet töltenek be. Üzleti vállalkozásként a cél elsősorban a profitszerzés, a nyereségesség, aminek érdekében kockázatot kell vállalnia a bankoknak, viszont azáltal, hogy a gazdaság szereplőit összekötő egységek is, a biztonságos működés is fontos elem. Ebből adódik az a három elv, amit a leginkább szem előtt kell tartania a bankoknak és amit mágikus háromszög -nek is szokás nevezni, ugyanis egyszerre sohasem tudnak teljesülni ezek az elvek. A jövedelmezőségnél a legfontosabb, hogy a bank nyereségesen tudjon gazdálkodni, és tulajdonosainak osztalékot fizethessen. Likviditás szempontjából egyrészt a rövidtávú likviditás lényeges, hogy a bank elegendő jegybankpénzzel rendelkezzen ahhoz, hogy kielégítse betétesei és hitelfelvevői pénzigényét az adott pillanatban, másrészt a hosszú távú fizetőképesség, hogy kötelezettségeinek hosszú távon is eleget tudjon tenni. (Gál, 2010) Ezen logika mentén kerül bemutatásra a továbbiakban néhány mutatószám, amelyek a jövedelmezőségen és likviditáson túl a fizetőképességet és a részvény értékét mutatják meg. A bankok likviditásánál olyan eszközöket vizsgálunk meg, amelyek gyorsan és egyszerűen pénzzé tehetőek, ezáltal biztosítva a bank fizetőképességét. Ilyen eszközök 20

jellemzően a képletben is megtalálható készpénz, jegybanki betétek, bankközi kihelyezések és az értékpapírok. Ezek arányát nézzük meg a teljes eszközállományon belül. Mutatók szempontjából egy elsődleges és egy másodlagos likviditási mutatóról beszélhetünk. A kettő közötti különbség az, hogy a másodlagos mutató az értékpapírokat is a likvid eszközökhöz sorolja, így az egy tágabb, és ezáltal egy magasabb értéket eredményező mutató. A bank likviditásának helyzete annál kedvezőbb, minél nagyobb számot kapunk a képletek megoldásakor. (Bagaméry, 2011) Elsődleges likviditási mutató: Készpénz+Jegybanki betét+bankközi kihelyezések Összes eszköz (5) Másodlagos likviditási mutató: Készpénz+Jegybanki betét+bankközi kihelyezések+értékpapírok (6) Összes eszköz Ebbe a kategóriába sorolható még, és sokat elárul a bank üzletpolitikájáról a teljes hitelállomány / teljes betétállomány aránya, vagyis a betétfedezet, amely ha 100%-nál magasabb értéket mutat, agresszív üzletpolitikáról beszélhetünk, hiszen ilyenkor több a kihelyezett hitelek mennyisége a betétek mennyiségétől. 100% alatti értéknél a bank működése biztonságosnak tekinthető, viszont jövedelmezősége emiatt rosszabbul alakul. (Nagy & Vonnák, 2012) Fizetőképesség szempontjából a legfontosabb a bank saját tőkéje, ugyanis ez teszi lehetővé a felmerülő veszteségek fedezését. A saját tőke egyik jellemző eleme az általános tartalék, amelyet a Htp. előírásainak megfelelően az adott évi adózott eredményből kell elkülöníteni és mértéke 10%. Emellett a bázeli kritériumok miatt a nemzetközi tevékenységet folytató bankoknak tőkemegfelelési mutatót is kell számolniuk és a Htp. is előír a magyar pénzintézetek számára egy képletet, amelyben a számlálót a szavatoló tőke alkotja. A mutatónak mindkét esetben legalább 8%-nak kell lennie. (Gál, 2010) Bázeli tőkemegfelelési mutató: Alapvető tőke+alárendelt tőke Kockázatokkal súlyozott eszközállomány (7) 21

A tőkeáttételi mutató szintén arra szolgál, hogy általa felmérhető legyen a bank hosszú távú pénzügyi fizetőképessége. A saját tőke és a bank eszközállománya közötti viszonyt fejezi ki. Minél kisebb a saját tőke aránya, annál kevésbé képes a hitelintézet eleget tenni kötelezettségeinek, és működése annál instabilabbá válik ezáltal. (Takács, 2015) Tőkeáttétel: Saját tőke Összes forrás (8) Ahogy a vállalatoknak, úgy a bankoknak is a profitszerzés az egyik legfontosabb céljuk. Ezt a legjobban az eredménykimutatások és jövedelmezőségi mutatók segítségével vizsgálhatjuk meg. A leggyakrabban használt ilyen mutató a tőkearányos nyereség, amely a nyereség és a tőke arányát adja meg. (Gál, 2010) ROE: Adózás utáni eredmény Saját tőke (9) Használatos még az eszközarányos nyereség mutató is, amivel az nézhető meg, hogy a bank vezetése milyen hatékonyan hasznosította a rendelkezésére álló forrásokat. ROA: Adózás utáni eredmény Összes eszköz (10) A ROA és a ROE mutató esetén is használható még a számlálóban az adózás előtti eredmény, ezáltal az országonként eltérő adózási különbségek kiküszöbölhetőek és könnyebbé válhat a vállalatok összehasonlítása. A jövedelmezőségi mutatóknál említhető még a nettó kamatmarzs is, amely a hitelekből származó kamatok és a betétek után fizetendő kamatok közötti különbségből adódik. A kamatmarzs aránya függ a hitelintézet kihelyezési képességétől, és az aktív valamint passzív kamatszínvonaltól, valamint az adott piacon uralkodó versenyhelyzettől és nyomástól is. (Bagaméry, 2011) A hatékonysági mutató, ahogy a nevében is szerepel, a bank hatékonyságát méri, azaz, hogy a menedzsment milyen eredményességgel képes a rendelkezésre álló forrásokat felhasználni, mit tud kihozni az adott eszközállományból. Az alábbi három mutató ezt próbálja egyszerűen bemutatni, összevonva és aztán elosztva egyes 22

eredménykategóriákat egymással. Mindjárt az első mutatónál a bank összes kiadása kerül összehasonlításra az összes bevételével. Természetesen akkor ideális a kapott érték, ha minél alacsonyabb, hiszen az azt jelenti, hogy a banknak kevés kiadása van a bevételeihez képest. A következő mutatónál az mérhet, hogy a bank az eszközállományára mennyit költ, mennyit tesznek ki hozzá képest a működési költségek. A működés költségei közé sorolhatjuk a személyi jellegű kiadásokat, az értékcsökkenést és az egyéb működési költségeket, mint például adminisztrációs, fenntartási költségek stb. Az adózás előtti eredmény és összes bevétel páros hányadosából az derül ki, hogy a bank a bevételeivel hogyan tudott gazdálkodni, mennyi kiadása volt még az adófizetés előtti eredményhez eljutott. Ha magas a kapott érték, azt jelenti, hogy az összes bevételből csak minimális kiadások voltak, és a bevétel nagy része megmaradt a banknál. (Bagaméry, 2011) Kiadás / bevétel: Működési költségek / mérlegfőösszeg: Adózás előtti eredmény / Összes bevétel: Összes kiadás Összes bevétel (11) Működési költségek Mérlegfőösszeg (12) Adózás előtti eredmény Összes bevétel (13) A cég értékelése során bevonhatóak még a tőzsdei árfolyamok is az elemzésbe, ezáltal olyan piaci mutatók keletkeznek, amelyek gyors képet adnak a vizsgált cégről. Ide sorolható az egy részvényre jutó eredmény (EPS), amely a vállalat eredményét osztja le a részvények számával, amiből látható, hogy egy részvényre vetítve mekkora az adott évben a cég eredménye. (Rotyis, 2001) EPS (Earnings Per Share): Adózás utáni eredmény Részények száma (14) Az EPS-t felhasználva kiszámítható a P/E (Price/Earnings) mutató is, ami pedig azt jelzi, hogy hányszoros árat kell fizetni a cég részvényéért az eredményhez képest. Ezt az aktuális piaci árfolyam és az EPS (Earnings per share) hányadosaként kapjuk. Ebből a számból már a kereskedőnek kell döntenie arról, hogy a részvény olcsónak vagy drágának tekinthető-e. A mutatót önmagában általában nem szokták értelmezni, mindig egy adott ágazat többi szereplőjével, vagy ha a részvény egy adott index vagy 23

részvénykosár tagja, annak átlagos P/E mutatójával kerül összevetésre. Az árfolyamot a könyv szerinti értékkel is el lehet osztani (Price/BookValue). Ha minden eszközt pénzzé teszünk, és ebből kifizetjük a fennálló hiteleket, akkor a maradék pénzösszeg a részvényesek tulajdona. A részvényérték általában magasabb, mint az előbb említett pénzösszeg. Ha 1 alatti számot kapunk, elmondható, hogy a vállalat alul van értékelve, mivel kevesebbet ér a részvény, mint amennyi saját vagyoni értéke van a cégnek. (HunTraders, 2018) P/E (Price / Earnings): Aktuális piaci árfolyam EPS (15) P/BV (Price / Book Value): Aktuális piaci árfolyam Könyv szerinti érték (16) A piaci mutatók között említhető még az osztalékhozam, ami a várható osztalék és az árfolyam arányaként adható meg. Segítségével kiszámítható, hogy a részvényeinkre kifizetett osztalék mekkora hozamot eredményezett az adott évben. Adódhatnak olyan helyzetek is egy tőzsdén jegyzett vállalat életében, mikor nem tud az üzleti év eredményéből osztalékot fizetni, ilyenkor az osztalékhozam is 0 lesz. (HunTraders, 2018) 2.2.2. Makrotényezők és mikrotényezők A fundamentális elemzés keretein belül nem csak könnyen mérhető, számokkal kifejezhető információkból vizsgálható meg egy részvény állapota, hanem lehetőség van olyan szempontokat is figyelembe venni, amelyek szubjektív elemeket tartalmaznak, így téve sokkal mélyrehatóbbá és sokrétűbbé az elemzésünket. Ide tartoznak többek között olyan az innováció, gazdasági fejlesztés, a menedzsment színvonala, a vállalat történelme, a múltban bekövetkezett események hatásaira vonatkozó információk, amelyeket egy pénzügyi beszámolóból nem tudhatunk meg, viszont hatással vannak a részvény értékére. Ezek a viszonylag szubjektív elemek csoportosíthatóak, így megkülönböztethetünk makro- és mikrotényezőket, aszerint, hogy azok közvetetten vagy közvetlenül befolyásolják az árfolyamot és a vállalat működését, gazdálkodását. A makrotényezők a vállalat tágabb környezetét mutatják be. Ezen belül a különböző szempontokat három nagy kategóriába sorolhatjuk, amelyek az alábbiak: Nemzetközi gazdasági helyzet Hazai gazdasági helyzet 24

Ágazat helyzete A nemzetközi gazdasági helyzet, ahogy a neve is mutatja, a világ gazdaságának, a globális trendeknek, környezetnek a leírását foglalja magába. A fejlett országok, mint az Amerikai Egyesült Államok vagy Kína és az Európai Unió gazdaságpolitikája, a kereskedelemben meghozott döntéseik és számos lépés, tényező hatással van más országok piacaira is. A várható növekedési kilátások, a kamatok szintje és a tőkeáramlás irányai mindmind befolyásolják a vállalatok működését, taktikai és stratégiai tervezésükben számításba kell venniük ezek alakulását. (Zsombori, 2018) A hazai gazdasági helyzet már egy jóval közelebbi, konkrétabb képet mutat, amely valamivel jobban kiszámítható, mint a világban bekövetkező változások. A dolgot talán az nehezíti, hogy a mai nagyvállalatok, multinacionális cégek már egyszerre több országban is gyártanak, termelnek, kihelyezett tevékenységet végeznek, így több helyen is számításba kell venni a gazdaság várható alakulását. Itt is fontos a gazdaságpolitika, a kamatlábak, de lényeges tényező a mindenkori kormány adópolitikája, a törvényi szabályozások és a munkaerő összetétele, tulajdonságai. (Zsombori, 2018) A harmadik szempont, amely szintén nem elhanyagolható, az az adott ágazat helyzete. Ennél a résznél olyan tényezőkre kell kitérni, mint az ágazat növekedési kilátásai, mekkora a potenciál az adott szektorban, milyen mértékű a versenyhelyzet és ez hogyan alakítja az árazást, milyen innovációk és fejlődési lehetőségek érhetőek el, esetleg az ágazati tevékenységnek vannak-e szabályozó, gátló tényezői. (Zsombori, 2018) A mikrotényezőknél a fókusz a vállalat belső felépítésére és a közvetlen környezetére irányul. Ebből a szempontból már sokkal lényegesebb, hogy a cég milyen döntéseket hoz, hogyan alakítja ki stratégiáját és milyen formában és módon végzi tevékenységét. Ide sorolható tényezők: Vállalat termékei Vállalat vevői, szállítói Vállalat input jellemzése Akvizíciós politika Speciális helyzetek A vállat termékeinél részletesen megvizsgálható, hogy azok milyen piaci részesedéssel bírnak, mekkora a versenyhelyzet az ágazat más szereplőivel szemben. Érdemes-e új termékek kifejlesztésén dolgozni, vagy a meglévőek erősítésével is már 25

előnyre tehető szer. A vállalat vevőinél azt kell vizsgálni, hogy demográfiailag milyen összetételűek, mekkora a vevőkör más hasonló vállalatokéhoz képest és hogyan szerezhető, hogyan csábítható még több új vevő a vállalathoz. A szállítóknál a megbízhatóság és gyorsaság, a szállítókkal szembeni kitettség, és a költségek a mérvadóak. Az input jellemzésnél minden olyan tényező fontos, ami a belső működésre, szerkezetre utal. Ilyen például a munkaerő, a vezetés, a menedzsment színvonala, az infrastruktúra, a technikai fejlettség szintje stb. Megemlíthető még az akvizíciós politika, ha a vállalat felvásárol más cégeket, magába olvaszt egységeket és terjeszkedik, akkor hogyan teszi mindezt, milyen forrásból, milyen irányba és országba, a felvásárlások milyen eredményeket produkálnak a későbbiekben, a cég profitál-e belőle vagy veszteségek érik emiatt. Adódhatnak speciális, nem várt helyzetek is, akár ismétlődően is, amire a vállalat által adott reakciók, döntések is befolyásolhatják a részvényeik árfolyamát. (Zsombori, 2018) 2.2.3. DCF modell és DDM modell A DCF modell, vagyis a diszkontált cash flow modell a cég számára elérhető valós készpénzáramlásból, az FCFF számból indul ki, amiből beruházásokba kezdhet, vásárolhat eszközöket vagy hitelt adhat vevőinek. A hátránya viszont az a módszernek, hogy előre több évre is meg kell határozni ezt az FCFF értéket, ami nagy kockázatot jelent, hiszen számos olyan esemény adódhat (recesszió, adóemelés), amivel az elemző nem számolhat, és ami ezáltal jelentősen megváltoztatja a jövőbeni eredményeket. (Zsombori, 2018) FCFF = EBIT (1 Tc) + Amortizáció + Befektetett eszközök Működő tőke beruházások (17) (EBIT kamatfizetés és adózás előtti jövedelem, Tc adómérték) A számításhoz minimum 5-7 év előrejelzéseit kell előre elkészíteni. A következő lépésben meg kell adni a kiszámított értékek jelenértékét, hogy mennyit ér ma a jövőbeni pénzösszegünk. Ahhoz hogy ezt meghatározhassuk, szükségünk van a diszkontrátára, ami nagyban befolyásolja az elemzésünk végkimenetelét. Ez a diszkontráta a vállalat tőkeköltségével egyezik meg, amit WACC-nak neveznek. Az így kapott jelenértékeket összeadva kapjuk meg a cég értékét, amit ha elosztunk a részvények darabszámával, eredményül egy részvény valós értékét tudhatjuk meg. Bár a modell lehet sosem ad pontos képet a vállalat ténylege értékéről, de néhány dolgot jelez, amire érdemes odafigyelni. Ilyen például, hogy ha csökken a kockázatmentes hozam, nő a részvény értéke, vagy minél alacsonyabb kamatú hitelt vesz fel a vállalat, annál többet ér neki. (Pálinkó & Tóth, 2014) 26

Az osztalék alapú értékelés, vagyis a DDM modell az egyik legelterjedtebb vállalatértékelési módszer, amely a vállalat értékét a jövően elérhető osztalék jelenértékeként határozza meg. A modell az egy évig birtokolt vállalati részvényt veszi alapul. A modell azon a feltételezésen alapszik, hogy az osztalék összegét egy évre előre meg lehet becsülni, ami ezután egyenletesen növekszik. További feltételezés az is, hogy a vállalat nem forgatja vissza a profitot a növekedés érdekében. Ha számolunk egy bizonyos visszaforgatási értékkel, akkor a modell alábecsüli az értéket. (Zsombori, 2018) Részvény értéke = Jövőben kifizetett osztalék Befektetők által elvárt hozam Osztalék növekedési ráta (18) 27

3.1. Történet 3. Az OTP Bank bemutatása A mai OTP Bank jogelődje 1949. március 1-jén jött létre Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalat néven. Az akkori szovjet mintára kiépített bankrendszerben a Magyar Nemzeti Bank egyszerre töltötte be a jegybanki és a kereskedelmi banki funkciókat, azonban három speciális területre külön pénzintézet létesült. Ezek egyike volt az OTP, amely eleinte csak lakossági betétgyűjtéssel és hitelnyújtással foglalkozott, majd tevékenysége fokozatosan kibővült. Az 1970-es években a tanácsok pénzügyeinek kezelésével és ingatlanügyek finanszírozásával is foglalkozhattak. Az 1987-ben bevezetett kétszintű bankrendszerben pedig már a vállalatoknak nyújtott pénzügyi szolgáltatások végzésére is engedélyt kaptak. (OTP Bank, 2018b) 1990-ben alakult részvénytársasággá a bank, melynek során a nem banki tevékenységeket leválasztották a hitelintézetről. Ezáltal létrejött egy teljes körű pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó bankcsoport, amely egyebek mellett jelzálogbanki, faktoring, lízing, alapkezelési szolgáltatásokat is kínált. (OTP Bank, 2018b) A kilencvenes évek közepén változásokon ment át a hitelintézet. Egyrészt több lépésben sor került a hitelintézet magánosítására, másrészt kiépítésre került egy korszerű számítástechnikai rendszer, amely új lehetőségeket nyitott a termék- és szolgáltatásfejlesztés, valamint a hatékony bankműködés terén. Az OTP Bank innentől kezdve jelentős figyelmet szentelt az elektronikus csatornákra. (OTP Bank, 2018b) A bank privatizációja 1999-ben fejeződött be, a részvények külföldi és magyar intézményi befektetők, valamint magánszemélyek kezébe kerültek. A részvények Budapesti Értéktőzsdére való bevezetése 1995-ben történt meg, a bankpapír jelenleg a Prémium kategóriában van, ahova a likvidebb és szélesebb befektetői körrel rendelkező vállalatok részvényei kerülnek. (OTP Bank, 2018b) Az OTP Bank teljesítményét a külföldi terjeszkedése, felvásárlásai is növelték, amelyet 2002-ben egy szlovákiai bankvásárlással indított meg. Ezt további közép- és keleteurópai bankakvizíciók követték Bulgáriában, Romániában, Horvátországban, Szerbiában, Ukrajnában, Oroszországban és Montenegróban is. 2007-ben teljes arculati megújuláson estek át, amit a csoport bővülése és multinacionális jellege indokolt. (OTP Bank, 2018b) Napjainkban az OTP közel 18 millió ügyfelet szolgál ki 1500 bankfiókjában, a legmodernebb csatornákon keresztül és ügynökök által. A Csoport célja, hogy az ügyfelek 28

magas színvonalú, kiszámítható szolgáltatásban részesüljenek. Sikereit mi sem igazolja jobban, mint az évek során elnyert díjak és kitüntetések, amelyek között szerepel többek között az Euromoney magazin által odaítélt Kelet-Közép-Európa és Magyarország legjobb bankja cím, vagy a BÉT által 2017-ben átadott Év legnagyobb forgalmat elért részvénykibocsátója díj. (OTP Bank, 2018b) 14. ábra OTP Bank logók, saját szerkesztés forrás: (OTP Bank, 2018b) 3.2. Tevékenységei, tulajdonosi szerkezete Az OTP Csoport ma már nem csak országosan, de regionálisan is meghatározó szereplő a pénzügyi szolgáltatások terén. Magyarországon kívül 8 országban van jelen, ahol a bank szolgáltatásai leányvállalatokon keresztül érhetőek el. Bulgáriában a DSK Csoport stabil profitot termelt az elmúlt 2 évben, az eredmény-hozzájárulása a második legnagyobb az OTP Csoporton belül. Az orosz leánybanknál javuló tendenciát mutat az adózott eredmény és ezzel együtt a jövedelmezőség, de a Touch Bank működésének immár harmadik évében is veszteséges lett, köszönhetően a magas költségszintnek. Az ukrán, horvát és román teljesítményben is javulás figyelhető meg, még Szerbiában, Szlovákiában és Montenegróban a prudens céltartalékolással összefüggő veszteségeket kellett elkönyvelnie a bankcsoportnak. (OTP Bank, 2018d) A Csoport tagjai: OTP Bank: Magyarország piacvezető hitelintézete, a Csoport alapját képezi. Merkantil Csoport: Gépjármű- és eszközfinanszírozással foglalkozik az egyik legnagyobb autófinanszírozóként az országban. OTP Alapkezelő: A befektetések széles körét kínálja a lakossági és intézményi ügyfeleknek. A befektetési alapok piacán vezető szerepet tölt be. OTP Lakástakarék: Állami támogatásra jogosító lakáscélú megtakarítási lehetőségeket és lakáskölcsönt kínál. 29

OTP Egészség- és Nyugdíjpénztár, OTP Ingatlanlízing, OTP Jelzálogbank, OTP Pénztárszolgáltató, OTP Faktoring Követelés- és Vagyonkezelő 0,85% 0,08% 12,06% Tulajdonosi struktúra 0,97% 24,20% Államháztartás részét képező tulajdonos Vezetők és alkalmazottak Saját részvények 61,84% Egyéb hazai befektetők Külföldi befektetők Egyéb 15. ábra Tulajdonosi struktúra, saját szerkesztés forrás: (OTP Bank, 2018c) A tulajdonosi struktúrából látható, hogy a külföldi befektetők aránya a legmagasabb. Ebbe a 61,84%-os szeletbe külföldi magánszemélyek, külföldi intézményi/társasági befektetők, illetve Nemzetközi Fejlesztési Intézmények sorolhatók. A hazai tulajdon mindössze 26,1%. Az egyéb kategóriában, amely 12,06%, a nem azonosított részvényesek tartoznak bele. 1. táblázat 5%-nál nagyobb tulajdonosok megoszlása Név Részvény darabszám Tulajdoni hányad Magyar Olaj és Gázipari Nyrt. (MOL) 24 000 000 8,57% KAFIJAT Zrt. 22 199 077 7,93% OPUS Securities SA 14 496 476 5,18% Groupama Csoport 14 340 807 5,12% forrás: (OTP Bank, 2018c) Az OTP Bankban 5%-nál nagyobb tulajdonjogot jelenleg négy cég birtokol. A legnagyobb befolyással a MOL Nyrt. rendelkezik, amelynek igazgatósági tagja, korábbi alelnöke Csányi Sándor, aki az OTP Bank elnök-vezérigazgatója is egyben. A KAFIJAT Zrt. egy vagyonkezeléssel, befektetésekkel foglalkozó vállalat, aminek az OTP mellett a MOL-ban is van befolyása, tulajdonosa pedig az a Megdet Rahimkulov orosz milliárdos, aki 2007-ben Magyarország leggazdagabb embere volt. (Forbes, 2018) Az OPUS Securities SA 2016-ban szerzett 5% feletti tulajdonjogot. A vállalatot 2006-ban az OTP alapította, speciális 30

célra létrehozott projektcégként, ami feltehetően tulajdon átrendezés miatt jött létre. (Equilor, 2017) A Groupama Csoport Magyarországon biztosítási tevékenységet folytat, az OTP Bankkal kötött 20 éves partneri megállapodásuk keretében a termékeikkel a bankfiókokban is lehet találkozni. Tulajdoni hányaduk jelenleg éppen 5% feletti, ami tavaly március előtt 8% felett is állt, amíg nem adtak túl 8 millió darab részvényen. (Bloomberg, 2017) A belső struktúrát megvizsgálva az mondható el, hogy a legfőbb irányítási szerv a Közgyűlés, amelynek összehívásáról az Igazgatóság dönt. Az Igazgatóság a Társaság ügyvezető szerve, évente legalább 6 alkalommal ülésezik és legalább 5, de legfeljebb 11 tagból állhat. Az Igazgatóság tagjait a Közgyűlés választja határozatlan, vagy 5 éves határozott időtartamra. Azokban az ügyekben, amelyeket az Alapszabály nem utal sem a Közgyűlés sem az Igazgatóság hatáskörébe, az elnök-vezérigazgató dönt. A posztot 1992 óta Csányi Sándor tölti be. (OTP Bank Alapszabály, 2018) 3.3. Stratégia, küldetés Az OTP Bankcsoport stratégiája két fontos pontból áll. Az egyik a részvényesi érték maximalizálása, a másik pedig, hogy Közép-Kelet-Európa leghatékonyabb és leguniverzálisabb bankcsoportjává váljanak. Az a cél, hogy az európai élvonalhoz hasonlítva is kiemelkedőek legyenek. (OTP Bank, 2018i) A stratégiai célok érdekében mindent megtesznek. Az alkalmazkodás főbb területei a következőek: Stabil tőkepozíció és likviditás: a Csoportot a válság sem viselte meg túlságosan, így a tőkemegfelelése nemzetközi szinten is kimagasló, és ezt állami és piaci tőkebevonás nélkül sikerült elérni. (OTP Bank, 2018i) Hitelportfolió kockázat menedzselése: elsődleges fontosságú a válság miatt kialakult hitelállomány kezelése, a behajtási eljárások eredményességének javítása. Saját forrásból való növekedés: A Csoport pozíciójának megőrzése és erősítése a kereslet kielégítése és óvatos hitelezési politika mellett. (OTP Bank, 2018i) Működési hatékonyág javítása és költségcsökkentés: kiemelt figyelem a költségek racionalizálása terén és a működési hatékonyság javításánál. (OTP Bank, 2018i) Betéti- és más forrásgyűjtési termékek értékesítési fókuszba kerülése: A külső forrásszerzési lehetőségek csökkenése a bankcsoportban is az ügyfélforrások felértékelődését hozta magával. (OTP Bank, 2018i) 31

A szakmai célok és stratégiák megvalósítása mellett a banknál kiemelt fontosságú a társadalmi szerepvállalás is. Az OTP minden évben pénzbeli és tárgyi adományokkal segíti a rászorulókat, önkéntesek von be helyi, többek között környezetvédelmi és egészségügyi akciók megszervezésébe és lebonyolításába. A sport és a művészet támogatása mellett a pénzügyi kultúra fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektetnek, OTP Fáy András Alapítványuk kulcsszerepet tölt be a diákok pénzügyi oktatásában. Fiatalok tízezrei vehetnek részt díjmentes képzéseiken, ahol a pénzügyi tudást saját fejlesztésű, korszerű technikákkal és módszertannal adják át. Felelős munkáltatóként a munkavállalóknak is igyekeznek olyan szervezeti és munkafeltételeket biztosítani, ahol hosszú távon megtalálják számításaikat. Az egyetemről frissen kikerült hallgatókat pályakezdő- és tehetségprogramok várják, a meglévő munkatársakat pedig szakmai továbbképzések és oktatások. Amellett tehát, hogy a bank üzleti vállalkozásként magas szintű pénzügyi szolgáltatásokat nyújt ügyfeleinek, azt is fontosnak tartja, hogy az emberek bizalmát erősítse és az OTP-ről alkotott képükre pozitívan hasson. (OTP Bank Fenntarthatóság, 2018) 3.4. Pénzügyi termékek Az OTP Bank széles ügyfélkört ér el és szólít meg különböző pénzügyi termékeivel. A 362 bankfiók az ország szinte teljes területének lefedettségét eredményezi. A magánszemélyeknek és vállalkozásoknak kínált lehetőségeken túl a társasházak, az önkormányzatok és külön a nagyvállalatok is fordulhatnak a bankhoz, legyen szó hitelről, megtakarításról vagy éppen számlavezetésről. A magánszemélyeknek kínált termékek közül leginkább a hitelek emelhetőek ki. A lakossági hitelezés ugyanis a legdinamikusabban növekvő terület a tavalyi vagy akár az idei évet figyelembe véve. A hiteleken belül két nagy csoport figyelhető meg. Az egyik csoport a lakáshitelek, amelyek további két részre oszlanak, a piaci lakáshitelekre és a támogatott lakáshitelekre. A piaci lakáshitelek alaptermékeinél többek között minősített fogyasztóbarát lakáshitelekkel találkozhatunk, amelyek 5, 10, de akár 20 évig is, azaz a futamidő végéig fix kamattal igényelhetőek, valamint elérhetőek OTP Lakástakarékkal kombinálható, alacsony törlesztésű termékek is. A kamat mértéke és a THM jellemzően az adósminősítéstől és a kamatperiódus hosszától függ. A másik csoport a szabad felhasználású hitelek, ahol az OTP Bank leginkább a folyószámlahitelt, személyi kölcsönt, és a hitelkártyát helyezi előtérbe, de a kínálatban szerepel még az áruhitel, jelzálog- és adósságrendező hitel is. Az egyik leggyakoribb termék ezek közül a folyószámlahitel, ami egy díjmentesen igényelhető hitelkerettel biztosítja az ügyfél számára azt, hogy ha a pénze elfogy, ebből a biztonsági 32

tartalékból költhessen. Amíg az ügyfél nem használja a keretet, fizetnie sem kell érte. (OTP Bank, 2018f) Lakossági szempontból fontosak még a bankszámlák és azok fajtái. A hiteligénylés, a megtakarítások és egyéb banki szolgáltatások akkor elérhetőek az ügyfél számára, ha rendelkezik számlával a banknál. Az ehhez kapcsolódó lehetőségek terén az OTP igyekszik minden korosztályra vonatkozóan kielégíteni az igényeket. A fiatalok körében népszerű Junior számlacsomag már 7 éves kortól igényelhető, és 24 éves korig nyújt kiváló alternatívát. A számlavezetés díjtalan, és a kártya éves díja is 0 Ft. Ezen felül aszerint, hogy az ügyfél mennyire igényli pénzügyeinek személyes intézését, a bank 3 számlacsomag ajánlatot kínál. A Klasszikus csomagot azoknak célszerű választania, akik a bankfióki ügyintézést részesítik előnyben. Azok, akik online szeretnének pénzügyeikkel foglalkozni, a Smart számlacsomaggal ezt kényelmesen megtehetik. A két véglet közötti átmenetet pedig az Aktív ajánlat képezi, egyensúlyt teremtve a személyes és online ügyintézés között. A magasabb jövedelemmel rendelkező ügyfeleknek, akik a banki szolgáltatások teljes körét szeretnék igényelni elsőbbségi kiszolgálással és szakértők által nyújtott tanácsadással, a Prémium+ számlacsomagot ajánlja a bank, korlátlan számú díjmentes sms-sel és egyéb készpénzfelvételi és átutalási kedvezményekkel. Az OTP lehetővé teszi azt is, hogy weboldalukon saját kezűleg összeállítható legyen egy egyedi csomag, amely ezáltal sokkal jobban igazodhat az ügyfél igényeihez. Akinek például nagy számban vannak csoportos beszedései, azok a tranzakciónként felszámított díj helyett egy állandó havi összeget is fizethetnek ezekért a beszedésekért, ezzel is csökkentve banki költségeiket. (OTP Bank, 2018f) A vállalkozásokat a bank két részre osztja, külön foglalkozva a nagyvállalatokkal, akiknek vállalati tanácsadást, beruházási- és forgóeszköz hiteleket nyújtanak a számlavezetésen és treasury szolgáltatásokon túl. A kis- és középvállalkozások igénybe vehetik például a Tempó Vállalkozói Hitelt, amelynek elbírálása akár 3 banki munkanapon belül is megtörténhet, de nekik is járnak a számlavezetési, megtakarítási lehetőségek ugyanúgy. (OTP Bank, 2018g) Külön foglalkozik az OTP a társasházakkal is. Különböző üzemeltetési számlacsomagokat kínál fel a bank aszerint, hogy kis vagy nagyszámú tranzakciót bonyolít le az adott társasház vagy lakásszövetkezet. Lehetőség van korszerűsítési, társasház felújítási hitel felvételére is, ha a saját források nem elegendőek a külső és belső felújításokra, valamint az energia-megtakarítást eredményező beruházásokra. (OTP Bank, 2018h) 33

3.5. Az OTP részvényének története Az OTP Bank 1990. december 31.-én alakult át részvénytársasággá, akkor még 100%-os állami tulajdonnal. Ezután indult el a privatizációs folyamat, és 1992-ben a törzsrészvények átalakítása bemutatóra szóló osztalékelsőbbségi részvénnyé. Ugyanebben az évben az ÁVÜ, majd 94-ben az ÁV Rt. is részvényeket kínált eladásra kárpótlási jegyért cserébe.1995-ben megtörtént a belföldi nyilvános kibocsátás, külföldi körökben pedig kedvezményesen értékesíttette a bank részvényeit. Ennek keretében sikerült eladni az alaptőke 33,43%-át. Az állam részesedése ettől kezdve az alaptőke 25%+1 szavazatelsőbbségi részvényre csökkent. 2 évre rá újabb értékesítésre került sor, ahol az alaptőke 25%-át adta el a bank. Az állam tulajdona már csak 1 db 1000 forint névértékű különleges jogokat biztosító részvényre csökkent. 2001-ben a bank osztalékelsőbbségi részvényből újra törzsrészvényt csinált, így 28 millió darab törzsrészvénnyel és 1 darab szavazatelsőbbségi részvénnyel rendelkezett. 2002 márciusára lezárult a bank részvényeinek dematerializációja, és az addig 1000 forint névértékű részvények felosztásra kerültek egyenként 10 darab 100 forintos névértékű részvényre. 2007-ben, a szavazatelsőbbségi részvény megszűntetéséről szóló törvény következtében az 1 darab, az állam tulajdonában lévő szavazatelsőbbségi részvény 10 darab 100 forint értékű törzsrészvénnyé alakult. Az átalakítást a cégbíróság is bejegyezte, a BÉT Zrt. pedig bevezette őket a tőzsdei kereskedésbe. (OTP Bank, 2018e) A kibocsátás évében, 1995-ben a részvény nyitó árfolyama 1150 Ft-ról indult, de az év végi záróárfolyama már csak 945 Ft volt. Ezzel éves szinten 18%-os csökkenést könyvelhetett el a bank. A következő években, ahogy a BUX index is, úgy az OTP részvényénél is erős növekedés volt megfigyelhető. Az 1996-os és 1997-es évben is rendre több mint másfélszeres emelkedést produkált a papír, és 2001-ben, a kibocsátást követő hetedik év végén már 16 500 Ft-on zárt az árfolyam. Ezután történt meg az 1000 Ft-os részvények feldarabolása 100 Ft-os részvényekre, így 2002-ben 1640 Ft volt a nyitóérték. A kétezres évek eleje nagy sikereket hozott a bank számára, ami rendre 20%-os éves emelkedést eredményezett. A növekvő trendnek a 2008-as gazdasági világválság vetett véget, amikor is egy év alatt harmadára esett vissza az árfolyam. Innen, nagyjából 2800 Ftról kezdett el visszakapaszkodni a bankpapír, de a válság előtti szinteket csak 2016-ban tudta újra elérni. 2018 első félévében rekord magasságokban járt a bankpapír értéke, a piaci kapitalizációja elérte a 3 290 milliárd Ft-ot is (OTP Bank, 2018e) 34

220 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 Elfogadott osztalék-mérték (névérték %-ban) 16. ábra Elfogadott osztalék-mérték (névérték %-ban), saját szerkesztés Forrás: (OTP Bank, 2018a) Az OTP Bank 2000 óta részvényeire osztalékot is fizet, ennek kifizetéséről és mértékéről minden évben a mindenkori közgyűlés határoz. Az erre vonatkozó általános szabályokat az Alapszabály tartalmazza. Az ábráról leolvasható, hogy 4 olyan eset volt, amikor az OTP az üzleti év eredménye után nem fizetett osztalékot. 2002-ben arra hivatkozva döntött így a közgyűlés, hogy az eredményt inkább a tervezett terjeszkedésre fordítsa a bank. (HVG, 2003) 2007-ben a konszolidált adózott eredmény 35,6%-kal kevesebb volt, mint 2006-ban, így a gyenge eredmény volt a nem fizetés hátterében. (Index, 2008) A 2008 és 2009-es években a válság miatt elszenvedett veszteségek miatt maradt el az osztalék kifizetése. 2010-től viszont újra örülhettek a befektetők, sőt, minden évben emelt az osztalék mértékén a bank, így a tavalyi évre már rekord magas, a névértékre vetítve 219%- os osztalék lett kifizetve. (OTP Bank, 2018a) 35

4. Az OTP Bank Nyrt. részvényelemzése 4.1. Technikai elemzés A szakdolgozat e részében a technikai elemzés elméletben bemutatott eszközeit fogom alkalmazni a gyakorlatban, az OTP részvényárfolyamának 2018. évi első féléves grafikonján. A különböző technikai módszereket általában egyetlen árfolyamgörbén szokták használni a kereskedők, a dolgozatomban viszont külön grafikonokon mutatom be az egyes elemzési eszközöket, hogy azok áttekinthetőbbek és könnyebben megérthetőek legyenek. 4.1.1. Árfolyam és trendek 11 900 11 600 11 300 11 000 10 700 10 400 10 100 9 800 9 500 OTP RÉSZVÉNY ÁRFOLYAMA 11 750,00 11 410,00 10 560,00 9 600,00 17. ábra OTP részvény árfolyama, saját szerkesztés Forrás: (Budapesti Értéktőzsde Honlap, 2018) Az OTP részvényének árfolyamáról általánosságban elmondható, hogy a tavalyi év emelkedése 2018 első hónapjaiban tovább folytatódott. A pozitív évkezdés többek között a 2017-ben meghirdetett erős akvizíciós politikának volt köszönhető, amelynek keretében a felhalmozódott készpénzállományt felvásárlásokra költötte és költi a jövőben is a bank. A terjeszkedésnek szemmel látható, bíztató eredményei bizalmat ébresztettek a befektetőkben is, így a bankpapír történelmi csúcsokon járt a januártól márciusig tartó időszakban. A diagramon jól látható, hogy az árfolyam tartósan 11 000 Ft felett mozgott, a tetőzés február 16.-án volt, amikor is 11 750 Ft-ot ért egy részvény, ezzel beállítva a szintén idén elért 11 730 Ft-os csúcsot. Az emelkedő trend április végén ért véget, amikor egy általános negatív befektető hangulat következtében az árfolyam az április 26.-ai 11 400 Ft-ról 12 nap leforgása 36

alatt 7,4%-kal 10 560 Ft-ra esett, és az ezt követő gyors visszapattanás után egy csökkenő trend jellemezte a részvényt, amely során a tavaly szeptemberben látott szintekre esett vissza az OTP részvény értéke. A továbbiakban a technikai elemzés már korábban ismertetett eszközeit felhasználva vizsgálom meg az OTP részvényének árfolyamát az első félévre vonatkozóan. 4.1.2. Japán gyertya 11 900 11 600 11 300 11 000 10 700 10 400 10 100 9 800 9 500 1 4 OTP RÉSZVÉNY JAPÁN GYERTYA 1 2 3 18. ábra OTP részvény japán gyertya, saját szerkesztés Forrás: (Budapesti Értéktőzsde Honlap, 2018) A japán gyertyákból álló grafikon kiváló vizuális segítséget nyújt, hogy egy-egy trend folytatását vagy megfordulását megjósolhassuk és felismerjük a változó piaci hangulatokat. A japán gyertyák ismertetésekor említett Marubozu gyertya több ponton is megfigyelhető az ábrán. A Marubozunak általában nincs vagy csak nagyon kicsi kanóca van. Felfelé menő trendben, ha fehér színű, a trend erősítését jelenti, még lefelé menő trendben ugyanez a szín ellenállást jelezhet. Erre látható példa az 1-es számmal ellátott körökben. Csökkenő trend esetén, fekete színben ugyancsak trenderősítő lehet, emelkedőben pedig ellenállás. Erre a 2-es számú bekarikázott rész a példa. A következő gyertya a shooting star, magyarul hullócsillag, aminek a teste lehet fehér és fekete is, a felső kanóca pedig mindig hosszabb mint a test. Ez a típus felfelé menő trendben szokott megjelenni és egy lehetséges trendfordulást jelez. A 3-as számú kör egy ilyen hullócsillagot mutat meg, ami ezesetben tényleg trendforduló volt. A Hammer, vagyis kalapács, lefelé menő trendeknél tűnik fel mint trendfordító alakzat. Teste a hullócsillaghoz hasonlóan lehet fehér vagy fekete, de a fehér testű gyertyák erősebb jelzést adnak. A kanóc ebben az esetben alul hosszabb felül pedig 37

csak nagyon kicsi lehet. A 4-es számmal bekarikázott gyertya erre ad példát, igaz a test fekete színű, így nem tekinthető jelentősnek. Az félév utolsó kereskedési napján egy szinte tökéletes Marubozu figyelhető meg, ami fehér színben, ahogy azt fentebb írtam, felfelé menő trendben trenderősítő alakzatként van jelen. Az időszak utolsó szakaszát nézve egy kisebb emelkedő trend végén található ez az alakzat, így várható a továbbiakban a trend folytatódása és az árfolyam emelkedése. 4.1.3. Alakzatok 11 900 OTP RÉSZVÉNY ALAKZATOK 11 600 11 300 11 000 10 700 10 400 10 100 9 800 9 500 19. ábra OTP részvény alakzatok, saját szerkesztés Forrás: (Budapesti Értéktőzsde Honlap, 2018) Az első alakzat, amit megfigyelhetünk a grafikonon, az egy emelkedő háromszög, ami egyrészt egy emelkedő trendvonalból, másrészt egy ellenállásból áll. Az ellenállás áttörése egy nagyobb emelkedő trendet vetít előre, ami mint látható, meg is valósul és az árfolyam meredeken növekszik az alakzat után. A következő egy zászlóforma, ahol egy meredek trendet egy korrekciós szakasz tör meg. Ilyenkor az árfolyam a trenddel szemben mozog, de ez csak a trend folytatódását, erősödését jelenti. Az alakzat utolsó része ebből következően egy újabb, trenddel megegyező irányú szakasz. A harmadik alakzatunk egy fejváll alakzat, amely általában trendváltást jelez előre. A középső csúcs a fejrész, ami a trend folytatására irányuló utolsó próbálkozás, míg a jobb váll már a medvepiac első hullámaként értékelhető. Az alakzat mélypontjait az úgynevezett nyakvonal köti össze. A grafikon középső részén egy majdnem szimmetrikus háromszög alakult ki, méretéből adódóan az 38

utána következő elmozdulás is nagynak ígérkezett. Látható, hogy a föl-le hullámzást egy nagyobb árváltozás előzött meg, amit utána követett maga a háromszög, ahol a felső és alsó trendvonalat is egyaránt három csúcs érintette. Az időszak végén egy újabb fej-váll alakzat figyelhető meg, amely fordítottan, az eredeti alakzat inverzeként jelenik meg. A fej és a nyakvonal távolságából következtethetünk az árfolyam alakulására, és meghatározható egy célár is, amely jelen esetben 10 600 és 10 700 Ft közé tehető. 4.1.4. Mozgóátlagok 11 900 OTP RÉSZVÉNY MOZGÓÁTLAGOK 11 600 11 300 11 000 10 700 10 400 10 100 9 800 9 500 Utolsó ár 20 napos 50 napos 200 napos 20. ábra OTP részvény mozgóátlagok, saját szerkesztés Forrás: (Budapesti Értéktőzsde Honlap, 2018) A mozgóátlagoknál a 20, 50 és 200 napos átlagok lettek megvizsgálva, amelyek segítségével meghatározható az árfolyam trendje és a vételi és eladási pontok megadására is használható eszköz. Általánosságban elmondható, hogy minél hosszabb periódusú mozgóátlagot tör át az árfolyam, annál jelentőségteljesebb a jelzés. A mozgóátlagok egymást is metszhetik, amely szintén információtartalommal bír a beszállási és kiszállási pontok megítélésekor. Például, ha a kisebb mozgóátlag fentről metszi a nagyobbat és mindeközben az árfolyam a mozgóátlagok alatt van, a részvény eladás ajánlott. (Portfolio, 2002a) Az ábrán fekete pontok jelzik a vételi pontokat, ahol érdemes volt venni a papírból, és szürkével az eladási pontok figyelhetőek meg. Az első vételi pont február 7.-én figyelhető meg 11 266 Ft-nál, ahol a 20 napos mozgóátlagot alulról metszi az árfolyam, amely ezután egy kisebb emelkedésbe kezd, és egészen 11 750 Ft-ig eljut, ezzel egy 4,3% növekedést produkálva. Ennél erőteljesebb az az eset, amikor a 200 napos mozgóátlagot metszi az 39

árfolyam, 10 688 Ft-nál május 11.-én, ugyanis ezután egészen 11 400 Ft-ig tör fel az érték, ami egy 6,66%-os emelkedésnek felel meg. Ugyanilyen erős jelzésnek tekinthető, viszont eladási pontot jelez, amikor az árfolyam felülről metszi a 200 napos mozgóátlagot pár nappal később, május 16.-án. Az akkori 10 712 Ft-os értékről egészen 9650 Ft-ig zuhan az árfolyam, ami egy 10%-os esést jelent. A vizsgált szakasz végén látható, hogy az árfolyam tartósan az 50 és 200 napos mozgóátlagok alá kerül, és a 20 naposat is csak néhányszor sikerül áttörnie. Újabb lendületet egyértelműen az adna az árfolyamnak, ha az 50 és 200 napos átlagokat tudná újra megközelíteni és áttörni. 4.1.5. RSI 11 900 11 600 11 300 11 000 10 700 10 400 10 100 9 800 9 500 90 80 70 60 50 40 30 20 OTP RÉSZVÉNY ÁRFOLYAM ÉS RSI 21. ábra OTP részvény árfolyam és RSI, saját szerkesztés Forrás: (Budapesti Értéktőzsde Honlap, 2018) Ahogy az az elméleti részben ismertetésre került, a relatív erősség indexnél alapvetően két szint, a 30 és 70-es értékek a meghatározóak. Ha az érték 70 alá esik, azt eladási, ha 30 fölé emelkedik, azt vételi jelnek tekinthetjük. Emellett pedig, ahogy az ábrán is látszik, ha az RSI alul töri át a 70-es szintet, az egy jó beszállási pontnak bizonyul mindaddig, amíg vissza nem esik 70 alá. Ez figyelhető meg balról az első bekarikázott részekben. Jellemző még a relatív erősség indexre, hogy erős piacokon nem biztos, hogy 30 alá visszaesik az indikátor. Ilyen emelkedő trendek esetén az 50-es szintet ellenállásnak tekinthetjük, ahol a korrekció véget ér és innen visszapattan az RSI. Ugyanilyen vételi pontot 40

jelez, amikor az 50-es szintet áttöri a görbe. Az OTP részvényénél mind a kettőre láthatunk példát a következő két bekarikázott részben. Az RSI vonalán jól alkalmazhatóak az árfolyamgörbén ismertetett alakzatok, és az ellenállások is. Az utóbbira a 30-as értéknél láthatunk további mintát a májusi időszakban, ez a negyedik bekarikázott részlet. 4.1.6. Bollinger szalag 12 000 BOLLINGER-SZALAG 11 700 11 400 11 100 10 800 10 500 10 200 9 900 9 600 9 300 Utolsó ár Mozgóátlag Alsó korlát Felső korlát 22. ábra Bollinger szalag, saját szerkesztés Forrás: (Budapesti Értéktőzsde Honlap, 2018) A Bollinger szalag, aminek hirtelen beszűkülése majd tágulása változást jelez, kiválóan alkalmazható egy trend irányát jelző technikai eszközzel. A szalagok meghatározásánál 20 napos mozgóátlagot vettem alapul és ennek alapján számoltam ki az alsó és felső határokat. Az alábbi grafikonon látható is, hogy január 19.-án 10 970 Ft-nál a szalag beszűkült és az árfolyam gyakorlatilag a felső korláttal párhuzamosan emelkedett, sőt át is törte azt és egészen 11 730 Ft-ig felszaladt. Ezután felülről visszaesett a szalagok közé és érintette a középső mozgóátlagot, amely szintén jelzésértékkel bír, hiszen ilyenkor nagy valószínűséggel az árfolyam eléri majd vagy az alsó korlátot vagy egészen a felső korlátig visszapattan. Esetünkben az utóbbi történt meg, és 11 750 Ft-nál elérte majdnem elérte a felső határt a részvény értéke. Azután látható, hogy a középső mozgóátlagon keresztül újra az alsó határig elment az árfolyam és aztán vissza megint a felső határhoz. Pár hónappal később a szalag újra beszűkült, de a változás most ellenkező irányba történt meg, és az április 26.-ai 11 492 Ft-ról leesett az árfolyam egészen 10 550 Ft-ig, majd az alsó korlát érintése után a középső átlagig visszamenve nem emelkedett tovább, hanem újra beszakadt és eljutott 41

az alsó határig. Az időszak végén látható, hogy az alsó határhoz közel újra elindult a görbe és átlépte a mozgóátlag vonalát is, ahonnan felfelé emelkedett tovább. Várhatóan az árfolyam eléri a felső szalagot is, és valahol a 10 500 Ft körüli szinteken fog mozogni. 4.1.7. Fibonacci vonalak 10 700 FIBONACCI VONALAK 10 500 10 300 10 100 9 900 10 200,00 138,2% 100% 76,4% 50% 38,2% 23,6% 9 700 9 500 9 600,00 0% 23. ábra Fibonacci vonalak, saját szerkesztés Forrás: (Budapesti Értéktőzsde Honlap, 2018) A Fibonacci vonalak alkalmazhatóságára kiváló példa játszódott le az OTP árfolyamán június hónapban. A lokális csúcspontból, 10 200 Ft-ból húztam meg lefelé a vonalakat egészen a mélypontig, 9600 Ft-ig. Az árfolyamon ezután az látszódott, hogy nem talált ellenállást egyik nevezetes vonalnál sem, hanem a 76,4%-os szint előtt fordult vissza, hogy utána a 23,6%-os és 38,2%-os vonalak között mozogva kitörjön újra felfelé. A kitörés eredménye az lett, hogy az árfolyam már a korábbi csúcspontot is elérte, ami ha nem bizonyul ellenállásnak, a következő szint, ami megállíthatja, az a 138,2%-os, 10 326 Ft-nál. Úgy vélem ez meg is fog történni, és a görbe visszatér a 0 és 100% közötti tartományba. Emiatt a jelenlegi árszinthez képest nem számítok számottevő emelkedésre, sőt, az árfolyam csökkenése következhet be. 42

A 4.1.8. Elliott hullám 11 900 11 600 11 300 11 000 10 700 10 400 10 100 9 800 9 500 OTP RÉSZVÉNY ELLIOTT-HULLÁM 1 2 24. ábra Elliott hullám, saját szerkesztés Forrás: (Budapesti Értéktőzsde Honlap, 2018) Az Elliott hullámok és azok ismétlődő ritmusa figyelhető meg kétszer is az OTP árfolyam grafikonján a februártól március végéig tartó időszakban. A hullámok felismerése és azonosítása az árfolyam mozgásainak előrejelzésében nyújt segítséget. Esetünkben ez nem valósul meg, mert a bemutatott példák a múltra vonatkoznak. Az időszak végén nem találtam a hullámokra utaló jeleket, így a gyakorlati rész e szakasza csak az elmélet szemléltetését szolgálja. 25. ábra Elliott hullám részlet, saját szerkesztés Forrás: 24. ábra Elliott hullám, saját szerkesztés Az első növekedési szakasz február 6.-a és 16.-a között figyelhető meg. Az első hullám meredeken emelkedik 11 000 Ft-ról, ami után a második, már korrekciós hullám az első 68,42 %-ára esik vissza. Aztán a harmadik megint csak emelkedő hullám után az újabb korrekció már lényegesen kisebb az előzőnél. Az emelkedés vége az ötödik hullám csúcspontján ér véget, ahol az árfolyam már a 11 750 Ft-ot éri el. A növekedés után a ciklust lezáró ABC korrekció következik. 43

26. ábra Elliott hullám részlet 2, saját szerkesztés Forrás: 24. ábra Elliott hullám, saját szerkesztés Március 5.-től egy újabb hullámzás kezdődik, most 11 070 Ft-ról indítva. Az első hullám megint kitörő, a korrekció utána viszont csak minimális. A harmadik hullám igaz nem túl hosszú, de nem is a legrövidebb hullám, így megfelel az elméletben megfogalmazott feltételeknek. A korrekció másodszorra sem túl nagy, ami után a csúcsot a 11 730 Ft jelenti. Az emelkedés mértéke így elmarad az előzőekben vizsgált hullámsorozattól. A ciklus végén újra a korrekciós szakasz látható, hasonló lefutással, mint az előző példában. 4.1.9. A technikai elemzés összefoglalása A vonaldiagrammal ábrázolt árfolyamon látható volt, hogy a részvény május óta egy lefelé tartó trendben van. Ha csak erre az ábrára hagyatkozom, az mondható el, hogy inkább érdemes eladni ebben a helyzetben, ugyanis nem valószínű, hogy az árfolyam áttör majd egy ilyen erős trendvonalat. Ezért ebben az esetben a részvényár további esésére számítok. A japán gyertya diagramnál az időszak utolsó alakzata egy fehér marubozu, amely egy kisebb felfelé menő trendben jelenik meg, ezáltal trenderősítő jelzésnek tekinthető. Emiatt a japán gyertya ábrájából az árfolyam emelkedésére számítok, a részvényt vételre ajánlom. Az időszak végén egy fordított fej-váll alakzat rajzolódott ki az árfolyam grafikonjából, amely egy trendfordulóra, vagyis a részvényár növekedésére utal. A formáció egy célárfolyamot is ad, amelyet a fej csúcsa és a nyakvonal közötti távolság határoz meg. Ezt megvizsgálva az árfolyam 10 600 és 10 700 Ft közötti értéket érhet el a jövőben. A mozgóátlagoknál megfigyelhető, hogy az árfolyam az 50 napos mellett a 200 napos átlag alá került. Mivel a részvény ára felfelé indult el, véleményem szerint áttöri majd a 50 napos mozgóátlagot, ami lendületet adhat egy emelkedéshez és akár a 200 napos mozgóátlag áttöréséhez is. Ez azt is jelenti, hogy az árfolyam 10 400 és 10 700 Ft közé is felfejlődhet. 44

A relatív erősség indexnél a görbe a félév végén áttöri az 50-es szintet, ami az árfolyam grafikonjánál használt támaszokhoz és ellenállásokhoz hasonlóan itt is szolgálhat támaszként. Az eddigi eszközöket megvizsgálva ezért úgy vélem, hogy az RSI görbe tovább fog emelkedni a 70-es szint felé haladva, ami így az árfolyamban is meg fog látszani, és szintén növekedés lesz tapasztalható. A Bollinger szalagnál, ahogy a félév példáiból láthattuk, ha az árfolyam keresztezte a középső mozgóátlagot és túlhaladt rajta, az az ellenkező szalaghoz való eljutást is jelentette egyben. Június végén ugyanez a helyzet áll fenn, a mozgóátlagtól elszakadva felfelé indul el az árfolyam. Ebből arra következtetek, hogy egészen a felső szalagig elmegy majd, ezért növekedés lesz tapasztalható. A Fibonacci vonalak időszak végére berajzolt szintjeiből látható, hogy az árfolyam támaszt talált 9870 Ft-on és az utána következő emelkedés áttörte a korábbi csúcsot is. Ebből következően én azt várom, hogy az árfolyam egészen 10 646 Ft-ig emelkedik majd, itt törhet meg a lendülete. Az Elliott hullám vizsgálatánál nem találtam a hullámmozgásra utaló elemeket, így az előrejelzésben ez a technikai eszköz nem vett részt. A megállapításaimat egy táblázatban is összefoglaltam, minden eszköznél megadva, hogy a vétel, vagy az eladás ajánlható-e az adott módszer szerint. 2. táblázat A technikai elemzés összefoglalása, saját szerkesztés Technikai eszköz Megállapításaim Vétel / Eladás neve Vonaldiagram Hosszabb ideje tartó csökkenő trend. Eladás Japán gyertya Fehér marubozu egy felfelé tartó trendben. A trend Vétel erősödését jelzi. Alakzatok Inverz fej-váll alakzat, a célárfolyam 10 600 és Vétel 10 700 Ft közé tehető. Mozgóátlagok Az árfolyam alulról keresztezheti az 50 napos Vétel mozgóátlagot, ami emelkedést eredményezne. Az ár 10 400 és 10 700 Ft közé növekedhet. RSI Az 50-es szint támaszként szolgál majd, az RSI Vétel növekedésével az árfolyam is nőni fog. Bollinger szalag A középső mozgóátlag áttörése után a részvény ára a felső szalagig elmegy. Vétel 45

Fibonacci vonalak Az árfolyam felfelé mozog, de hamar ellenállásba ütközhet, ami 10 326 Ft-nál megállíthatja. Elliott hullám Nem találtam hullámmozgásra utaló jeleket, így ez az eszköz nem segít az előrejelzésben. Összesítve Eladás - Vétel Az összefoglalás és a táblázat alapján tehát az mondható el, hogy az OTP részvénye a félév végén vételre ajánlható. Az előrejelzésben résztvevő 7 módszer közül 5-nél a vételi opció jött ki eredményül, a vonaldiagrammal ábrázolt árfolyamnál az uralkodó trend miatt vélem úgy, hogy a csökkenés nem fog megállni, és a tendencia folytatódik, hiszen előfordulhat, hogy az elemzés eredménye csak a csökkenésnek egy korrekcióját vagy egy rövidtávú másodlagos trendet jelez, és hosszú távon folytatódik az árfolyam esése. A célárfolyam ennek ellenére, a meghatározott értékekből kiindulva 10 500 Ft-nál lehet majd, de elképzelhető, hogy nem emelkedik tovább, ezért a vételi ajánlat nem mondható túl erősnek. 4.2. Fundamentális elemzés Az OTP fundamentális elemzésében az általános makrogazdasági helyzetet, a hazai bankszektor elmúlt két teljes évét és az OTP-re vonatkozó pénzügyi mutatószámokat, és közzétett jelentéseinek adatait fogom megvizsgálni és bemutatni. Az elemzés végén egy összehasonlítást is elvégzek, ahol a bankot egy régiós, hasonló méretű bankkal mérem össze. 4.2.1. Makrohelyzet A nemzetközi gazdasági helyzetet megvizsgálva azt láthatjuk, hogy a 2017-es évben mind az Amerikai Egyesült Államok mind az Európai Unió tagországai várakozáson felül teljesítettek gazdasági szempontból. Az EU valamivel nagyobb mértékben bővült az év második felében, de a különbség minimális volt. Mindkét gazdaság növekedésének hátterében a lakossági fogyasztás élénkülése állt, de az USA-ban a beruházások is dinamikusan fejlődtek. Emellett a munkanélküliségi ráta is soha nem látott mélypontokat ért el. Ennek eredményeként az EU költségvetési helyzete sokat javult. A világ nagyobb indexei, a Dow Jones Industrial Average, az S&P500, a DAX, és még a Nikkei is történelmi csúcsokat és a válság óta nem látott szinteket értek el. Az indexek 2018 első hónapjaiban tetőztek, azóta viszont hosszabb korrekciók és csökkenések jellemzőek a tőzsdéken. Ennek egyik oka például, hogy az amerikai kötvények hosszú távú kamatai folyamatosan 46

emelkednek, így a tőke inkább abba az irányba vándorol. (OTP Bank, 2018d) A BUX index is hasonló utat járt be, január végén már 41 000 Ft feletti értékkel is bírt, de hamar visszatért a 34 000 38 000 Ft-os tartományba. (BÉT, 2018) Magyarország tavalyi GDP növekedése várakozáson felüli eredményeket produkált (4%), viszont nem számított kiemelkedőnek, régiós szinten Románia, Lengyelország és Csehország is megelőzte országunkat. A növekedéshez és a kedvező folyamatokhoz a monetáris politika és a fentebb kifejtett külső környezet is hozzájárult. A 2018-as évben is a gazdaság egyértelmű növekedése figyelhető meg, az első negyedévben elért 4,4%-os GDP növekedés is ezt igazolja, és éves szinten is 4,3%-os emelkedést várnak az elemzők. Az infláció tekintetében a tavalyi 2,4%-hoz képest idén is a jegybanki cél alatt, 2,6% körül alakulhat majd a mutató. A munkanélküliségről elmondható, hogy történelmi mélyponton van, az április-júniusi időszakot tekintve a ráta mindössze 3,6%-on áll, ráadásul a reálbérek is 9%-ot meghaladó ütemben növekednek, amely meglátszik a lakosság hitelfelvételi kedvén is. Az első félévben a lakáshitelek állománya 24%-kal, a fogyasztási hiteleké 43%-kal emelkedett. Az MNB a 2016 májusában meghatározott 0,90%-os alapkamatán jelenleg nem kíván változtatni, elmozdulás erről a szintről csak 2019 második felében vagy 2020-ban várható. (OTP Bank, 2018d) A Bankcsoport többi országában is kedvezően alakult a helyzet. Romániában csak nem 7%-os, Szlovákiában és Bulgáriában pedig több mint 3%-os volt a GDP növekedése. A régiós gazdaságok motorja is az EU többi országához hasonlóan a lakossági fogyasztás élénkülése volt, amely 2018-ban is kitarthat és 3%-os átlagos emelkedést eredményezhet. (OTP Bank, 2018d) 4.2.2. Hazai bankszektor A hazai bankszektor szereplői 2017-ben egy sikeres évet zárhattak. Hosszú idő után először, a tavalyi évben sikerült számottevő nyereségre szert tenniük, amelyre a válság óta nem volt példa. A gazdaság élénkülése és szereplőinek javuló pénzügyi helyzete jótékonyan hatott a hitelezésre, mind a magánszektorban mind vállalati területen és bár az alacsony kamatszint miatt a bevételek e formája csak mérsékelten nőtt, a díj és jutalék jellegű bevételek kompenzálták ezt a lassulást. A következőkben néhány grafikon segítségével kerül szemléltetésre, hogyan is alakult a magyar nagybankok kiemelkedő 2017-es éve. (Portfolio, 2018) 47

27. ábra Mérlegfőösszeg alakulása a magyar nagybankoknál, saját szerkesztés Forrás: (MNB, 2016-2017) Az OTP Bank, ahogy a grafikonon is látszik, tavaly is dominálta a magyar piacot, ahogy teszi ezt már hosszú évek óta. A 2017-es évben 9,3%-al tudta növelni eszközértékét, amely a legnagyobb növekedés volt a nagybankok között. A K&H Bank 2016-ban visszavett második helyét tudta tartani az UniCredit Bankkal szemben, sőt növelte előnyét, mivel az UniCredit mérlegfőösszege gyakorlatilag nem változott. A Raiffeisen 8,5%-os növekedése az 5. helyre hozta fel a bankot, megelőzve ezzel az MKB Bankot a hazai hitelintézetek mérlegfőösszeg szerint felállított rangsorában. 28. ábra Hitelállomány alakulása a magyar nagybankoknál, saját szerkesztés Forrás: (MNB, 2016-2017) A bankok hitelállományának alakulását bemutató ábrán hasonló helyzet figyelhető meg, mint az előbbi, mérlegfőösszegek változását tartalmazó ábrán. A rangsor ugyan úgy alakul, az OTP előnye ebben a kategóriában is több mint kétszeres, és egy év alatt 333 milliárd Ft-tal tudta bővíteni hitelállományát, amelyben a teljesítő hitelek állománya is 48

javult. Érdekesség, hogy a K&H Banknál ezalatt csökkent az állomány nagysága, de így is tartja második pozícióját. A tendencia viszont egyértelműen pozitív, a 2008 óta csökkenő hitelállományok az utóbbi 2 évben már növekednek, igaz az akkori szintekhez képest még jócskán alulmaradnak. 29. ábra Betétállomány alakulása a magyar nagybankoknál, saját szerkesztés Forrás: (MNB, 2016-2017) A betétállomány tekintetében változás figyelhető meg, az eddig a mérlegfőösszegben és hitelállományban is az öt legnagyobb bank közé beférő Erste Bank helyett az MKB Bank foglal helyet a listán, igaz mindössze 243 millió Ft a különbség. Az OTP Bank ebben a kategóriában is toronymagasan vezet, a legtöbb betéttel ők rendelkeznek, viszont a betétek gyarapodásában az UniCredit és a Raiffeisen is meg tudta előzni az OTP-t, 28,7% és 21,6%- os állomány növekedéssel. Az utolsó szempont, ami szerint összehasonlításra kerülnek a hazai nagybankok az az adózott eredmény. Itt a korábban említett 6 bank mindegyike szerepel. 49

30. ábra Adózott eredmény alakulása a magyar nagybankoknál, saját szerkesztés Forrás: (MNB, 2016-2017) Látható, hogy az OTP Bank fölénye ezen a téren még inkább felerősödik, nyeresége több mint háromszorosa az őt követő Erste Bankénál és nagyobb, mint az utána következő öt bank adózott eredménye összevonva (232 Mrd Ft). Ez a hatalmas eredmény teszi lehetővé azt, hogy a bank akvizíciókat hajtson végre a közép európai térségben és évről évre egyre nagyobb osztalékot tudjon fizetni részvényeseinek. A többi bank által elért eredmény is pozitívan értékelendő, hiszen a válság óta nagyon sok közülük komoly veszteségeket könyvelhetett el és sokszor csak a külföldi anyabankok tőkeemelése volt az, ami kisegítette őket a bajból. Összességében tehát a magyar bankok helyzete az utóbbi években sokat javult, stabilabb és biztonságosabb képet sikerült magukról kialakítani a lakosság és a vállalatok körében. Ez és a növekvő reálbérek, uniós források azok, amik erősítették a keresletet és hozzájárultak a kitűnő eredményhez. Az OTP Bank is élni tudott a lehetőségekkel, és még inkább megszilárdította a már így is biztos hazai pozícióját, így nincs mitől tartania A tervek között a további régiós akvizíciók szerepelnek, amelyek európai viszonylatban is felemelhetik a bankot. 4.2.3. Mikrotényezők A mikrotényezők vizsgálatakor a vállalat közvetlen környezetére és a belső szerkezetére, jellemzőire vagyunk kíváncsiak. Kiegészítve ezzel a makrotényezőket, egy komplett, teljes képet kaphatunk a vállalatról, amely segít a jövőbeni kilátások pontosabb meghatározásában. 50

Az OTP esetében a vizsgálatot nehezíti, hogy több országban is rendelkezik leánybankokkal, ezen országokban pedig eltérő gazdasági környezet és adózási, jogi szabályozások vannak érvényben. Ezért az elemzés során leginkább a magyarországi tevékenységre helyeződik a fókusz, az eredmény jelentős részét egyébként is a hazai bankcsoport teszi ki. Az OTP Fenntarthatósági jelentése alapján, Magyarországon a Csoport 25,7%-os részesedéssel 1 bír, emellett pedig Montenegróban is piacvezetőek, Bulgáriában pedig a lakossági szektorban állnak az élen. Az alábbi képen a három legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező leánybank főbb adatai találhatóak, ahol a lakossági hitelek piaci részesedése alapján került kiszámításra a tényleges piaci részesedés. 31. ábra Külföldi leánybankok Forrás: (OTP Bank Fenntarthatóság, 2018) Ahogy az egy korábbi fejezetben kifejtésre került, az OTP széles termékpalettával rendelkezik, amelyet a lakosság és a vállalatok mellett az önkormányzatoknak és a társasházaknak is ajánlanak. Hazai és külföldi bankfiókjai révén ma már több mint 17 millió ügyfelet szolgálnak ki, ebből Magyarországon mintegy 2 750 000 embert, két és félszer annyit, mint a második legnagyobb magyar bank, a K&H. Ez a hatalmas ügyfélbázis egy biztos alapot, és fejlődési lehetőséget jelent, hiszen a családok felnövő fiataljai követve szüleiket és rokonaikat, az OTP-nél kezdhetik meg a bankolást. A bank tesz is azért, hogy a korral haladva innovatív, digitális megoldásokkal könnyítse meg a banki ügyintézést és egyszerűsítse le a folyamatokat. Az internetbank mellett már telefonos applikáción keresztül is elérhetőek a számlák, és néhány egyszerűbb művelet is végrehajtható rajtuk. A Simple alkalmazás pedig a telefonos fizetést teszi lehetővé, amelyet előszeretettel használnak nem banki ügyfelek is. Az OTP emellett létrehozott egy belső innovációs központot is, ahol a jövő banki termékeit és szolgáltatásait kívánják kifejleszteni. 1 Háztartások hitelei: OTP Bank, OTP Lakástakarék, OTP Jelzálogbank, Merkantil Bank aggregált adatai hitelintézeti rendszerben. 51