A DIGITÁLIS TÉRKÉP ADATAINAK ELŐÁLLÍTÁSA, ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK - két féle adatra van szükségünk: térbeli és leíró adatra - a térbeli adat előállítása a bonyolultabb. - a költségek nagyjából 80%-a - munkaigényes, különleges szakmai ismereteket igényel és potenciális hibaforrás - több módszerrel lehet előállítani - a térbeli adatok digitális formába alakításakor lehetőségünk van az elsődleges leíró információ kódolására is. Adatnyerés térképlapokról - A nyomtatott, analóg formában lévő térképek számszerűsítését, digitális formába alakítását jelenti "digitalizálás" - kézi digitalizálás - a térképen lévő elemeket egy egér és egy megfelelő program segítségével követjük és a megfelelő műveletekkel átalakítjuk - közvetlenül a papírtérképen digitalizáló táblára, "heads down digitizing" - képernyőn történő digitalizálás, "heads up digitizing" - a térkép digitális másolatával dolgozunk, a képernyőn jelenítjük meg - automatikus digitalizálás fejlesztése Adatnyerés földi felméréssel - A közvetlen, terepi felmérés - elektronikus teodolitok, elektrooptikai távmérők vagy mérőállomások
- a mért adatok digitálisan tárolhatók és megfelelő programok segítségével az adatok feldolgozhatók Adatnyerés fotogrammetriai módszerrel - repülőből, néhány kilométeres magasságból készült felvételek - A légifénykép a terep központos, centrális vetítés mérőfényképnek, fotógramm - terepi ellenőrző pontok (ground control points - GCP) torzulások csökkenthetők, - koordinátába helyezés ortofotó - átfedés, sztereofotogrammetria - adatok naprakészen tartása Adatnyerés távérzékeléssel - távérzékelés (remote sensing) - műholdról készült felvételek - a távérzékelés a térinformatika egyik legfontosabb adatforrása - nagy területről nyújt homogén adatokat - a légifotó és a műholdfelvétel részletessége nem azonos - felbontás
- nemcsak a látható fény tartományában készítenek felvételeket - szabályos időközökben ismételhetők - olcsó adatgyűjtési eljárásnak tekinthető - raszteres rendszerben készülnek beilleszthetők egy raszteres térinformatikai rendszerbe Adatnyerés műholdas helymeghatározással - GPS (Global Positioning System) - ismert pályán folyamatosan keringő és a Föld felé adatokat sugárzó műholdrendszer - meghatározható a műhold és egy földi vevőberendezés közötti távolság - háromszög két oldala ismert, a harmadik kiszámítható - 4 műhold kell a pontos helyzethez - 24 műhold működik
SAJÁT ADATBÁZIS LÉTREHOZÁSA Elvi kérdések ANALÓG (Nyomtatott) TÉRKÉP Digitális másolattérkép (raszteres) Szkennelés Digitalizálás tábla segítségével Vektoros objektumtérkép Digitalizálás a képernyőn Vektor-raszter átalakítás Közvetlen felhasználás RASZTERES alkalmazás VEKTOROS alkalmazás Előkészítő műveletek A célok meghatározása - számítógépen rajzolt térképet szeretnénk vagy térinformatikai adatbázist - beszkennelni a térképet kirajzolni belőle a minket érdeklő objektumokat - egy rajzolóprogram számára készített térkép elemei nagyon nehezen tehetők alkalmassá térinformatikai programban történő felhasználásra (példa!) - export-import műveletek dxf (draw exchange format) - a vektoros objektumok a térinformatikai programból bármikor átvihetők a rajzolóprogramba - az elvégzendő elemzések jellege - természetföldrajzi elemzéseket felületek modellezése domborzat, hőmérséklet, csapadék stb. raszteres rendszerek - távérzékelt adat kötelező módon raszteres
- humánföldrajzi jellegű elemzések, kataszteri alkalmazások, hálózat elemzések vektoros rendszer Az adatbázis szerkezetének meghatározása - a megrendelő által feltett, a megválaszolásra váró kérdések segítenek dönteni - az adatbázis réteges szerkezetű - Milyen tematikus rétegekre, fedvényekre lesz szükségünk? - Milyen objektumtípus felel meg a kiválasztott témának? - Milyen rendszerben akarjuk felhasználni? - az egyes rétegeken belül hány objektumot különítünk el egyéni azonosító (ID) - hány különféle szimbólummal akarjuk őket ábrázolni - példák táblázat Kiinduló adatok - A szerkezet alapján el tudjuk dönteni, hogy a keresett adatok milyen térképeken találhatók meg - topográfiai térkép, tematikus térképek - a szükséges térképek nem azonos méretarányúak - digitális formában a méretarány értelmezése más, mint hagyományos értelemben
- egy digitális adatbázis méretaránya alatt az alaptérképnek használt térkép méretarányát szokás megadni - a digitális adatbázis objektumai milyen részletességgel vannak ábrázolva - ha a szükséges térképek méretaránya nem azonos adatbázisunk minőségét, pontosságát mindig a felhasznált legkisebb méretarányú térkép pontossága határozza meg - A térképek megjelenítésekor, nyomatatásakor célszerű grafikus méretarányt alkalmazni - eltérő vetületi rendszerek - térképeink azonos koordináta rendszerben kell legyenek - ha valamelyik térképünk rendszere ismeretlen, vagy nem rendelkezik koordinátákkal szükségünk van olyan pontokra, amelyek az ismert koordinátájú és az ismeretlen koordinátájú térképen is azonosíthatók A geometriai jellemzők meghatározása - a legfontosabb előkészítő művelet, biztosítja a térkép mérhetőségét, a különböző adatok egymásra illesztését és a grafikus méretarány megjelenítését - Egy földfelszíni pont helyzetét meghatározhatjuk, ha ismerjük a pont alapfelületre redukált képének földrajzi koordinátáit és a pont geoidtól mért távolságát vagy magasságát. - A földrajzi koordináták vagyis a földrajzi szélesség (ϕ) és a földrajzi hosszúság (λ) nem képeznek egy mérhető rendszert (miért?) - túl nagy méretarányú földgömb nem szerkeszthető - a felszínt térképen síkban kell ábrázolni nem lehetséges torzulások nélkül - A vetületek olyan matematikai leképezési szabályok, amelyek segítségével egy földfelszíni pont a lehető legkisebb torzulásokkal kerül át a síkra
- az ábrázolni kívánt térség közelében meghatároznak egy ellipszoidot, ez lesz a vetület alapfelülete amely ott a legjobban illeszkedik a geoidhoz, a Föld valódi alakjához - az ellipszoidra átvitt pontokat vetítik síkba a vetületi egyenletek segítségével - a térképen egy olyan derékszögű koordinátarendszert hoznak létre, amely hasonló a matematikai koordináta rendszerekhez Romániában használt vetületi rendszerek - Gauss-Krüger vetületi rendszer, 1951-től - 1960-70-es években kiadott topográfiai térképek - alapfelülete a Kraszovszkij 1940-es ellipszoid X=5183082 Y=4697924 - északi érték - X, 7 számjegyű - keleti érték - Y, 7 számjegyű (első számjegy nem valós)
- 1970-től a Stereo'70-nek nevezett vetület - ferdetengelyű síkvetület - Az alapfelület a Kraszovszkij 1940-es ellipszoid - A vetület középpontja a 46 fokos északi szélességi kör és a 25 fokos keleti hosszúságú délkör metszéspontjában van - a metszési egyben torzulásmentes kör sugara 201,718 km X X=586582 Y=392424 X=500.000 Y=500.000 X=0 Y=0 Y - északi érték - X, 6 számjegyű - keleti érték - Y, 6 számjegyű
- az UTM (Universal Transversal Mercator) vetület - metsző egyenlítői hengervetület - származtatása hasonló a GK-hoz Easting=697721 Northing=5182880 - északi érték - Northing, 7 számjegyű - keleti érték - Easting, 6 számjegyű