A gasztrointesztinálisrendszer élettana 4.

Hasonló dokumentumok
Szekréció és felszívódás II. Minden ami a gyomor után történik

Biológus Bsc. Sejtélettan II. Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban. Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet

Táplákozás - anyagcsere

GASTROINTESTINALIS PHYSIOLOGIA III.

A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1.

6.1. Ca 2+ forgalom - - H-6. Kalcium háztartás. 4 g H + Albumin - Fehérjéhez kötött Összes plazma Ca. Ca 2+ Belsô Ca 2+ forgalom

LIPID ANYAGCSERE (2011)

Az emésztő szervrendszer. Apparatus digestorius

TERMELÉSÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A projekt

A gasztrointesztinálisrendszer élettana 3.

Nevezze meg a számozott részeket!

A GASZTROINTESZTINUM ÉLETTANA

A TÁPCSATORNA ÉLETTANA

Tubularis működések. A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2) (Tanulási támpontok: 54-57)

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (5)

Anyagcsere, táplálkozás

Eredmény: 0/337 azaz 0%

Eredmény: 0/451 azaz 0%

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet

A TÁPCSATORNA ÉLETTANA

Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben

3.2. A tubulusfal szerkezete

A zsírok április 17.

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2)

A tantárgy oktatásának célja: Az utóbbi évtizedekben egyre fokozódó érdeklődés mutatkozik az egészséges táplálkozás iránt. Tudományos kísérletek

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

PE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék

A bélcsatorna általános felépítése

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

A vér élettana 1./12 Somogyi Magdolna. A vér élettana

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (2)

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (3)

Integráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet

A tápcsatorna felépítése, az emésztés és felszívás folyamatai

A vér élettana I. Bevezetés. A vérplazma

A vér élettana I. Bevezetés. A vérplazma

Gyomor-bél rendszer működése

A szervezet folyadékterei A vérplazma és összetétele

A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása

Táplálék intoleranciák laboratóriumi vizsgálata vérből és székletből

Emésztés. Általános felépítés

A vese mőködése. Dr. Nánási Péter elıadásai alapján

Eredmények. Név: Test(férfi) Születésnap: Dátum: Szív és érrendszer Vér sűrűség

PTE ETK 2011/2012. tanév II. szemeszter Élettan tantárgy NORMÁLÉRTÉKEK ÉS EGYÉB FONTOSABB SZÁMADATOK (III.)

Biológiai membránok és membrántranszport


Membrántranszport. Gyógyszerész előadás Dr. Barkó Szilvia

Táplálkozás. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet

Testanyagaink állandóan változnak

Emészt rendszer szövettana 2. Dobó Endre

Gasztrointesztinális fiziológia II.

Az emészt szervrendszer

TAKARMÁNYOZÁSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

1.1. A túlélés szabályozáselméleti biztosítékai

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek

GYOMOR. EGYES SZERVEK ÉS SZERVREND- SZEREK BIOKÉMIAI MŰKÖDÉSEI 1. Az emésztés és felszívódás PEPSZIN GYOMOR 2. PATKÓBÉL, DUODENUM

A koleszterin és az epesavak bioszintézise

térrészek elválasztása transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? Milyen a membrán szerkezete? lipid kettısréteg, hidrofil/hidrofób részek

Az ember fogképlete. Az emésztõrendszer felépítése. zománc. dentin. korona. szájüreg. garat nyelv nyelõcsõ. fogüreg erekkel, idegekkel.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

TAKARMÁNYOZÁSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Humán élettan II. molekuláris biológus MsC A vese szerepe a homeosztázis fenntartásában

Kalcium anyagcsere. A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős:

Gyomor-bél rendszer működése

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

2. ATP (adenozin-trifoszfát): 3. bazális (vagy saját) miogén tónus: 4. biológiai oxidáció: 5. diffúzió: 6. csúszó filamentum modell:

AZ EMÉSZTÉS ÉLETTANA. Fehérjeemésztés kimutatása földigiliszta tápcsatornájában

BIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %)

A koleszterin-anyagcsere szabályozása (Csala Miklós)

Mi a Crohn-betegség?

Sporttáplálkozás. Étrend-kiegészítők. Készítette: Honti Péter dietetikus július

SZÉRUM KOLESZTERIN ÉS TRIGLICERID MEGHATÁROZÁS

Homeosztázis A szervezet folyadékterei

Hús és hústermék, mint funkcionális élelmiszer

Energia források a vázizomban

A TÁPCSATORNA ANATÓMIÁJA TÁPLÁLKOZÁS, EMÉSZTÉS

Vese. TT.-ok: Karcsúné Dr. Kis Gyöngyi SZTE ÁOK Élettani Intézet December 7.

Vércukorszint szabályozás

Lipidek anyagcseréje és az ateroszklerózis (érelmeszesedés)

Hatóanyagok fizikai-kémiai tulajdonságai és a felszívódás összefüggése

A glükóz reszintézise.

1. Lipidek, szénhidrátok, fehérjék felépítése, csoportosítása, jellemzése.

Emésztés. Az emésztőrendszerek típusai

A felszívódási zavarok okai. Felszívódási zavarok, táplálékallergia. Erjedéses hasmenések. A felszívódási zavarok tünetei

BIOKÉMIA GYAKORLÓ TESZT 1. DEMO (FEHÉRJÉK, ENZIMEK, TERMODINAMIKA, SZÉNHIDRÁTOK, LIPIDEK)

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

A másodlagos biogén elemek a szerves vegyületekben kb. 1-2 %-ban jelen lévő elemek. Mint pl.: P, S, Fe, Mg, Na, K, Ca, Cl.

Hogyan működünk? II. dr. Csordás Katalin. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápoló Tanfolyam 8. előadás december 7.

A Ca, P és Mg háztartás szabályozása, mellékpajzsmirigy és D-vitamin szerepe

A tápcsatorna felépítése és mőködésének szabályozása

A gasztrointesztinális (GI) rendszer élettana IV. Táplálkozás élettan.

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet. Lipid anyagcsere. Balajthy Zoltán, Sarang Zsolt

Az intestinalis elégtelenség okai és diagnosztikája. Arató András Semmelweis Egyetem I.Sz. Gyermekklinika

A plazmamembrán felépítése

Klinikai kémia. Laboratóriumi diagnosztika. Szerkesztette: Szarka András. Írta: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Semmelweis Egyetem

1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei

A LIPIDEK ANYAGCSERÉJE

1. Csoportosítsa az élelmiszereket a táplálkozásban betöltött szerepük szerint!

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek

Átírás:

A gasztrointesztinálisrendszer élettana 4. Epe, vékony- és vastagbél TT: 66, 67 68 Prof. Sáry Gyula Funkció: Az epe Lipidekemésztésének és felszívódásának elősegítése (emulgeálás, micellaképzés) Endogén anyagok kiválasztása, pl. bilirubin, koleszterin, hormonok Exogén anyagok kiválasztása (gyógyszerek, nehézfémek) Komponensek: primer és szekunder epesavak foszfolipidek(pl. lecithin) koleszterin bilirubin HCO3 - ban gazdag nedv 2 1

3 Epesav független (HCO 3- és gluthation transzport) aktív transzport: cholesterin, foszfolipid, gyógyszerek stb. GS= epesav, pgs= primer epesav Disse tér epecsatorna hepatocita Disse tér Epesav függő Epesav Export Pumpa MRP-2 4 2

Amfipatikus molekulák micellaképzés Vegyes micellák: epesavas sók + koleszterin + foszfolipidek Epesavas sók enterohepatikus keringése Dekonjugált epesavak 95%-a visszaszívódik az ileumból (primer ÉS szekunder) Vérben albuminhoz kötött Na + -malkapcsolt kotranszport a hepatocytába Konjugáció ABC transzp. kiválasztás De novoszintézis 2-5% Szab.: negatív feedback Epeszekréció: Cholereticushatás ozmotikus aktivitás tf. növelése Epesavas sótól független epeszekréció 3

Az epeszekréció mechanizmusa EPEHÓLYAG Na + Cl - Cl - HCO 3 - Az epehólyagból származó epe: sötétzöld nagyobb epesav-koncentráció ph enyhén savas DUCTUSSEJT Epesavas sók ozmotikus vízáramlás!!! HCO 3 - A májból származó epe: aranysárga ph közel neutrális Na + H 2O Na + Cl - epesav H 2 O K + HEPATOCYTA Na + epesav epesav HCO 3 - epesav 7 Az epeszekréció és ürülés szabályozása Choleretikus faktorok: recirkulált epesav szekretin Cholekinetikus faktorok: CCK n. vagus Egyidejűleg kontrahál az epehólyag ÉS relaxál az Oddi-sphincter 4

Epeszekréciós betegségek Cholestasis elégtelen kiválasztás transzporterek genetikai hibája, mérgek (falloidin gombaméreg) Cholelithiasis=epekőképződés micella alkotóelemeinek koncentrációja megváltozik koleszterin kiválik Hyperbilirubinaemia (icterus sclera, bőr) 5

Hyperbilirubinaemia Plazma bilirubin > 40 µmol/l Magicterus, hepatocelluláris, epeútelzáródásos Ok 1. Túlprodukció 2. Csökkent hepatocytafelvétel 3. Csökkent konjugáció (magicterus) Epeút-elzáródás Májsejtbetegség Bilirubin a vérplazmában Nem konjugált (indirekt) Konjugált (direkt) Konjugált (direkt) Bilirubin a vizeletben Urobilinogén a vizeletben Nincs Többlet Van Van Hiányzik Nincs Van Van, súlyos esetben nincs Epefestékek a székletben Kevés, súlyos esetben nincs A vékonybél motoros működése. Emésztés és felszívás. (Tt. 67.) Motoros működések: perisztaltika, szegmentáció, antiperisztaltika, MMC. Szekréciós működés. Intestinalis mucosa. Szénhidrátok emésztése és felszívása. Fehérjék emésztése és felszívása. Zsírok emésztése és felszívása. Víz, elektrolitok, kalcium és vas felszívódása. 6

Az intestinális mucosa sajátosságai Enterocyták mikrovillusok kefeszegély NAGY FELSZÍN Nem keveredő vízréteg fedi Tight junction a sejtek közt Centrális artéria kapillárisok vénák; centrális nyirokér Ellenáramlásos kicserélődés Megújulás (4-5 nap) Muscular musosae Ektoenzimek Lieberkühn-crypta Enterocyták felszívás Kriptasejtek szekréció Paneth sejtek - immunvédelem Abszorpciós transzporterek: Na + -malkapcsolat másodlagos aktív trp., Na+-H+-cserélő Szekréciós transzporterek: ParacellulárisCl - transzport (elektromos gradiens) Cl/HCO 3- cserélő (lumin.) + Cl - csat. (basolat.) Kefeszegély mikrovillusai 7

Intestinalis szekréció: 2-4 l/nap A szekréciót fokozó tényezők: 1. portális hipertenzió 2. bélfal feszülése (reflexes) 3. a béltartalom fokozott ozmolaritása 4. abszorpciós defektus fokozott ozmolaritás 5. plazmahígulás(fehérjehiány) 6. a mucosa fokozott permeábilitása (pl. toxinok) 7. aktív anion (Cl - ) szekréció, melyet serkent: - citokinek, hisztamin, bradykinin - szekretin, gasztrin, CCK -VIP, substance P - cholera toxin 15 Bélnedvszekréció Celluláris lebontás és felszívás Regeneráció nettó Cl - szekréció a kriptasejtekben elektromos grádiens Lieberkühn-crypta Izotóniás bélnedv (NaCl, NaHCO3) Emésztőenzimeket nem tartalmaz Chymus higítása Szabályozás enterochromaffin sejtek 5HT reflexek (Ach, VIP) - szekréció 8

A tápanyagok luminalis és cellularis lebontása a tápcsatornában Tápanyag Luminalis bontás Végtermék(ek) Celluláris bontás Végtermék(ek) Poliszacharid + Dextrinek, tri-és diszacharidok - Oligo-, tri-és diszacharidok - + Glukóz, galaktóz, fruktóz Fehérjék + Peptidek, néhány aminosav - Oligo-, tri-és dipeptidek - + Tri-és dipeptidek, aminosavak Trigliceridek + Zsírsavak, 2- monogliceridek - Szájüreg szénhidrátok 300-500 g/nap Keményítő és cellulóz Nyál: α-amiláz Ballasztanyag motilitás Bélbaktérium zsírsavak és gázok Oligo-és diszacharidok Maltóz, maltotrióz, dextrinek Gyomor 1. Luminális hidrolízis Vékonybél emésztés Pancreas: α-amiláz 2. Celluláris hidrolízis: Glukoamiláz, izomaltáz, szacharáz, laktáz Vékonybél felszívás Monoszacharidok Monoszacharidok a vérben Glukóz, fruktóz, galaktóz 9

Enterocyta luminális membránja glukóz glukóz galaktóz fruktóz galaktóz fruktóz Véráram Szájüreg Fehérjék 100 g/nap Táplálék (50%), enzimek, levált enterocyták Gyomor HCl, pepszinek Denaturált, részben hidrolizált fehérjék 1. Luminális bontás Vékonybél emésztés 2. Celluláris bontás: Aminopeptidáz, dipeptidáz, dipeptidil-aminopeptidáz rövid peptidek, aminosavak Tripszin, kimotripszin, elasztáz (endopeptidáz) Karboxipeptidáz (exopeptidáz) Vékonybél felszívás Aminosavak, di- és tripeptidek a vérben 10

Vékonybél Véráram Peptidek aminosavak Szabad diffúzió facilitált diffúzió és Na + -malkapcsolt kotranszport Kwashiorkor: fehérjehiányos izomdisztrófia és interstitiális ödéma 11

Szájüreg Nyál lipáz Lipidek 50-100 g/nap Trigliceridek, foszfolipidek, észterifikált koleszterin; levált enterocyták és epe Emulzifikáció fizikai széttöredezés Gyomor Gyomorlipáz(10%) 3 FFA + glicerin Lipidcseppek Vékonybél emésztés Emulzifikáció epesavas sók, lipid metabolitok (<1µm) Pancreaslipázok(KOLIPÁZ!); koleszternészter-hidroláz; PLA2 Mono- és digliceridek Micella képződés (<10nm) Asszociált lipidmolekulák újrarendeződése Vékonybél felszívás Lipid reszintézis az enterocytákban Lipidbontás végtermékei Enzim Szubsztrát(ok) Termék(ek) Pancreaslipáz (kolipázt igényel) Trigliceridek (foszfolipidek) Zsírsavak, 2-monogliceridek (2-acil-glicerofoszfatidok) Nyállipáz Trigliceridek Zsírsavak, glicerin Gyomorlipáz Trigliceridek Zsírsavak, glicerin Pancreas-foszfolipáz A 2 Pancreaskoleszterinészteráz (nem specifikus észteráz) Foszfolipidek Koleszterinészterek Trigliceridek Zsírsavak, lizofoszfolipidek * Zsírsavak, koleszterin Zsírsavak, glicerin 12

Felszívódás feltétele: micellaképződés Amfipatikus molekulák micellaképzés Hidrofób mag + epesavas só burok Vegyes micellák: epesavas sók + koleszterin + foszfolipidek (cholelithiasis) Enterocytafelszínén savas, nem kevert réteg hidrofób alkotóelemek diffúziója zsírsavanionok protonálódása diffúzió az enterocytába Rövid és közepes hosszúságú zsírsavak nem kerül micellába, szabad diffúzió!!! Lipidreszintézis az enterocytákban SER GOLGI Exocytózis nyirokkapillárisok ductus thoracicus véráram Rövid és közepes hosszúságú zsírsavak (C<14) nem reszintetizálódnak, szabadon átjutnak a basolaterális membránon!!!!!! 13

Lipoprotein osztály Összes fehérje Chylomicron 1,5-2,5 97-99 VLDL 5-10 90-95 IDL 15-20 80-85 Összes lipid LDL 20-25 75-80 * HDL ** 40-55 45-60 Legjellemzőbb apoprotein Apo B48 (enterocytákból) Apo B100 (hepatocytákból) Folyamatosan változik a lipoproteinek összetétele! Lipidanyagcsere zavarai Dyslipidaemia Hypercholesterinaemia Lipidmalabszorpció pancreas lipáz hiánya steatorrhoea Epehiány okozta lipidfelszívásizavar nincs micellaképzés; K-vitamin hiány véralvadási zavar 14

a Ca ++ calbindinhez kötve szívódik fel Kalciumfelszívás Duodenum, proximális jejunum Paracelluláris diffúzió Aktív transzcelluláris trp. - Kalcitriol! Luminális Ca++ trp Calbindin szintézis Basolaterális Ca++-pumpa a D vitamin a calbindinés a Ca ++ traszporterek szintézisét is támogatja UV sugárzás Bőr Kolekalciferol (D 3 ) 7-dehidrokoleszterin Máj tápláléká 25-OH-kolekalciferol Vese Szabályozott lépés K Lkl 1α-hidroxiláz lk 1,25-diOH-kolekalciferol 15

Hiánytünetek (rachitis, osteomalacia): puha és hajlékony csontok; csont lágyrészeinek burjánzása, a csontok anorganikus összetevőinek aránya csökken O-láb, tyúkmell, koponya deformitás, hiányos és elhúzódó fogképződés a plazma anorganikus-foszfát- és kalcium szintje csökkent Vasfelszívás Funkcionális vas (3000 mg) vs raktár (1000 mg) Napi bevitel: 10-20 mg/nap Szervetlen (ferro: Fe2+ és ferri: Fe3+) Hemoproteinek- hemooxigenáz Duodenum és proximális jejunum 1. vasbelépés az enterocytába facilitált diffúzió? + elektromos grádiens 2. sejten belüli átalakulás / raktározás 3. vaskilépés a basolaterális membránon 16

Alternatív út raktározás és elimináció apoferritin + Fe3+ Abszorptív út Vasfelszívás zavarai Vashiányos anaemia vérplazma vaskoncentrációja csökken, vaskötő kapacitás emelkedett (szabad transzferrin) Idiopathiás haemochromatosis nyálkahártyablokk zavart működése (szükségletet meghaladó vasfelszívás) Céltábla sejtek 17

A B 12 -vitamin felszívódása az ileumból történik A vízoldékony vitaminok felszívódása Na-mal történő kotranszport vagy facilitált diffúzió. A B12 abszorpciója különleges: B12 a táplálékban Körforgás! savas ph, pepsin fehérje haptocorrin (R protein) intrinsic faktor lizosoma ileum 35 Lumen Ileum, Colon Na + A Na + - abszorpció mechamizmusa Elektrogén K + ~ Na + Interstitium Glukóz Aminosav Epesav Vitamin Na + Kotranszport szerves molekulákkal K + ~ Na + Glukóz Aminosav Epesav Vitamin Distális jejunum, Ileum Na + Cl - Kotranszort Cl - -dal K + ~ Na + Cl - Colon Na + H + Cl - HCO 3 - H 2 O OH - + Szénsavanhidráz CO2 K + ~ Na + Cl - Na-H-csere netto NaCl abszorbcióval 36 18

lumen Interstitium aldosteron Na + felszívódás a colonban 37 Vastagbél nyálkahártya: Villusok nincsenek Crypták kehelysejtek mucin szekréció Megújulás: 4-8 nap 19

Vastagbél motoros működése Késleltetés, lassú továbbítás, ürítés Körkörös és hosszanti izomréteg (teniae coli) 1. Coecum, colon ascendens, colon transversum kezdeti szakasza Antiperisztaltika 10-15 percenként (ileocoecalis billentyű) 2. Disztális haránt vastagbél, colon descendens Lassú anális továbbítás haustraképződés (~szegmentáló mozgás) 3. Colon sigmoideum, rectum Tónusos, hosszabb szakaszra kiterjedő kontrakciók ürítés Tömegperisztaltika: haustrációkeltűnése, majd hosszabb szakaszok erőteljes kontrakciója gyors továbbítás (~perisztaltika) hausztráció tömegperisztaltika hausztráció tömegperisztaltika hausztráció 20

Cajal-sejtek Vastagbélmozgások szabályozása EIR gátló neuronjai Hirschsprung-betegség - megacolon Receptor: anus csatorna mechanoreceptorai Afferensek: EIR érző rostjai Központ: sacralis gv., nyúltvelő, hypothalamus, cortex Efferensek: n. pudendus, n. pelvicus Effektor szervek: Vázizom székelési pozitúra Mellkas belégzési állapotban rögzül, hasűri nyomás emelkedik Gátizmok ellazulnak Anus sphincterek ellazulnak 21

inkontinencia Sacralis gv. Kéreg, hypothalamus Mechanoszenz. afferens PSY ideg n. pelvicus Colon descendens Motoros ideg n. pudendus Colon sigmoideum Belső anus sphincter Külső anus sphincter Gasztrointesztinális reflexek Gastro-intestinalis, gastro-colicus reflex Evés gyomor disztenzió colon, vékonybél motilitás (CCK, gasztrin?) Duodeno-colicus reflex Duodenum disztenzió colon motilitás Enterogastricus reflex Savas ph a duodenumban gasztrin elválasztás gyomorban Ileogastricus reflex Ileum disztenzió - gyomormotilitás 22

Baktériumflóra bélnyálkahártya születéskor steril; szoptatás, tárgyak szájba vétele, belégzések folyamatosan épül fel a normál flóra Emésztőrendszerben élő mikroorganizmusok összessége (500 faj): gyomor, vékonybél, VASTAGBÉL Baktériumok (99% anaerob), gombák Nyálkahártya mechanikai védelme Emészthetetlen szénhidrátok (cellulóz) fermentációja - gázok Biotin, K-vitamin, folsav és rövid szénláncú zsírsavak szintézise Segítik a nyomelemek felszívását Epesavak bontása Kórokozók növekedésének megakadályozása; Immunrendszer erősítése (tréningje) Pl. Bifidobacterium törzsek, Lactobacillusok, Streptococcus termophilus, Enterococcus faecalis 23