0005 Jelentés a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt 1997-1998. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Részletes megállapítások 1. A párt gazdálkodásáról szóló 1997-1998. évi beszámolók valódisága 2. Az 1997. és 1998. évi beszámolókat megalapozó könyvvezetés 3. A Párt bevételszerző, gazdálkodó tevékenysége 4. A Párt gazdálkodásának belső ellenőrzése 5. Az előző ellenőrzés megállapításaira tett intézkedések II. Összefoglaló megállapítások, Felhívás a törvényes állapot helyreállítására, javaslat 1. Összefoglaló megállapítások 2. Felhívás a törvényes állapot helyreállítására 3. Javaslat Melléklet A VIZSGÁLAT CÉLJA, MÓDSZERE, IDŐSZAKA, KÖRÜLMÉNYEI Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 5. -a, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított - 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Párttörvény) 10. (1) bekezdése alapján a pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék (továbbiakban ÁSZ) jogosult. A törvényi felhatalmazás alapján az ÁSZ 1999. évi ellenőrzési tervének megfelelően vizsgálta a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (továbbiakban: Párt) 1997-1998. évi gazdálkodása törvényességét. Az ellenőrzött szervezet neve: Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Címe: 1056. Budapest, Belgrád rkp. 24. Jogállása: önálló jogi személy (6.PK. 60862/4./1990.)
Az ellenőrzött időszak: 1997. január l. - 1998. december 31-ig pénzügyi beszámolóval lezárt gazdasági évek Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy ˇ a Párt által készített és a Magyar Közlönyben közzétett éves beszámolók a törvényi előírásoknak megfelelnek-e, és a könyvvezetéssel, a valósággal megegyező adatokat tartalmaznak-e, ˇ a könyvvezetés és a gazdálkodás során betartották-e a vonatkozó jogszabályi előírásokat, ˇ a párt működéséhez szabályszerűen igénybevehető forrásokat használt-e fel, nem folytatott-e a párttörvény által tiltott gazdálkodó tevékenységet, illetve nem fogadott-e el tiltott adományt. Az ellenőrzés módszere: törvényességi ellenőrzés, szúrópróba szerinti kiválasztás alapján, a Magyar Közlöny 1997. évi 42. számában közzétett ÁSZ általános ellenőrzési program szerint. A helyszíni ellenőrzés időpontja: 1999. október 25. - december 3. A vizsgálati jelentés megállapításai a Párt Országos Központjában rendelkezésre bocsátott számviteli bizonylatok (iratok, dokumentumok) alapján lefolytatott ellenőrzés tapasztalatain alapulnak. I. Részletes megállapítások 1. A párt gazdálkodásáról szóló 1997-1998. évi beszámolók valódisága 2. Az 1997. és 1998. évi beszámolókat megalapozó könyvvezetés 3. A Párt bevételszerző, gazdálkodó tevékenysége 4. A Párt gazdálkodásának belső ellenőrzése 5. Az előző ellenőrzés megállapításaira tett intézkedések 1. A párt gazdálkodásáról szóló 1997-1998. évi beszámolók valódisága 1.1. A teljes vizsgálati időszakra érvényes megállapítások A párttörvény 9. (1) bekezdése alapján a pártok kötelesek minden év április 30-ig az előző évi gazdálkodásukról szóló beszámolót a Magyar Közlönyben - a törvény 1. sz. mellékletében meghatározott tatalommal - közzétenni.
A Párt az 1997. évi beszámolóját 1998. április 22-én a Magyar Közlöny 33. számában, az 1998. évi beszámolóját 1999. április 21-én a Magyar Közlöny 33. számában jelentette meg (1., 2. mellékletek). A Párt december 31-i fordulónappal készít beszámolót, a végleges zárás időpontja a tárgyévet követő év március 30. A közzétett beszámolók az 1., 5., 8 és 9. számlaosztály adatai alapján készülnek. A Párt rendelkezik mindkét évre vonatkozó hatályos számviteli politikával, számlarenddel, amely rögzíti a beszámoló-készítés feladatait is. A közzétett beszámolók a Párt számviteli egységei - az Országos Központ, a megyei és helyi szervezetek - gazdálkodásának összesített adatait tartalmazzák. A gazdálkodás decentralizáltan a szervezeti egységeknél történik, a gazdálkodás egészének számbavétele azonban centralizáltan, az Országos Központban történik. A szervezeti egységek bevételeikről és kiadásaikról analitikus nyilvántartást vezetnek, amelyet a megyei szervezetek havonta, a helyi szervezetek féléves gyakorisággal a megyei szervezet útján az alapbizonylatokkal együtt átadnak a központi könyvelésnek. A főkönyvi könyvelés az Országos Központban az eredeti bizonylatok alapján, azok felülvizsgálatát követően történik. A könyvvezetés módja kettős könyvvitel, a bizonylatok számítógépes feldolgozásával. A Párt éves beszámolóit a számviteli rendjében szabályozott módon készült számítási anyag alapján állította össze. A beszámolókban szereplő adatok a főkönyvi kivonatokból és a főkönyvi számlákból készített, rendelkezésre álló számítási anyagokból visszakereshetők, megállapíthatók. A Párt a számvitelről szóló - többször módosított - 1991. évi XVIII. törvényben (a továbbiakban: Szt.) megfogalmazott alapelvek közül a könyvvezetés és a beszámoló-készítés során mindkét évben megsértette a teljesség alapelvét, mivel az 1997. évi beszámoló nem tartalmazza teljes körűen a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezethez tartozó helyi szervezetek adatait. Az év során működött 119 alapszervezet közül csak 34 szervezet készített teljes körű, éves adatokat tartalmazó pénzügyi elszámolást. Az 1998. évi beszámolóban a Borsod-Abaúj- Zemplén megyében nyilvántartott 85 helyi szervezetből az éves forgalomról csak 36 számolt el. A Komárom-Esztergom megyei összesítőből két helyi szervezet, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei összesítőből 10 helyi szervezet I. félévi alapbizonylatai hiányoznak. A Pest megyében nyilvántartott 133 helyi szervezetből 107 számolt el éves gazdálkodási adatairól. A Párt gazdasági igazgatójától kapott tájékoztatás szerint az időközben bekövetkezett személyi változások miatt az adatok nem pótolhatók.
1.2. Az 1997. és az 1998. évi beszámoló 1.2.1. Bevételek A beszámoló Tagdíjak sora 1997. évben 7.782 E Ft, 1998. évben 7.800 E Ft bevételről ad számot a tagdíjak főkönyvi számla egyenlegével egyezően. A központi költségvetésből eredő bevétel 1997. évben 182.300 E Ft, 1998. évben 287.984 E Ft volt. Ebből 9.966 E Ft az 1998. évi országgyűlési képviselőválasztásra kapott összeg, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. tv. alapján. Ezen összeg felhasználásának ellenőrzéséről az ÁSZ a V-1010-80/1998-99. sz. jelentésében külön beszámolt. Az Egyéb hozzájárulások, adományok soron közölt bevétel 1997. évben 7.578 E Ft, 1998. évben 48.774 E Ft volt. Az összeg megoszlása a következő: E. Ft-ban 1997. 1998. Belföldi jogi személyektől 530 1 088 Külföldi jogi személyektől - 11 326 Jogi személynek nem 2 062 2 211 minősülő gazdasági társaságoktól Belföldi magánszemélyektől 4 923 34 066 Külföldi magánszemélyektől 63 83 7 578 48 774 A Belföldi jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságtól soron 1997. évben két tétel helytelenül szerepel, 26 E Ft egy nótakörtől, 3 E Ft pedig magánszemélytől származik. A Belföldi magánszemélytől beszámolósor esetében a párttörvény 1. sz. melléklete szerinti minta 500 E Ft összeget jelöl meg, amely felett nevesíteni kell az adományozókat, az 1997. évről készített beszámolóban a 100 E Ft feletti adományozók szerepelnek nevesítve. E beszámolósoron 1997-ben szerepel egy 1 M Ft-os összeg, amely azonban nem pénzbeli hozzájárulás, hanem tárgyi adomány. Az Szt. 2. sz. melléklete 24/h/ pontja szerint az ajándékba kapott eszköz piaci értékét a rendkívüli bevételek közt kell elszámolni. Ennek megfelelően az adomány értékét az Egyéb bevételek soron kellett volna szerepeltetni. A Külföldi magánszemélyektől származó adományok beszámolósoron 1997. évben 62.971 Ft összeg szerepel, az azonban nem tárgyévi befizetés, 1991-ben fizették be, a bankszámlán lévő tőke átszámított összege 62.655 Ft, az 1997. évre járó kamat 316 Ft. A Párt számviteli politikájában a beszámoló főösszegének 1%-ában határozta meg a
jelentősebb összegű hiba mértékét, így csak a tárgyévre járó kamat összegét kellett volna a beszámolóban szerepeltetni. Az Egyéb bevételek soron 1997. évben 99.014 E Ft, 1998. évben pedig 24.717 E Ft található. Az összegek részletezése a beszámoló alapjául szolgáló főkönyvi kivonat alapján: Ingatlan és tárgyi eszköz értékesítésből Saját tulajdonú E. Ft- 1997. 80 771 5 004 ingatlan és ingó hasznosításból Költségtérítések 2 917 Propaganda 598 tevékenységből Kamat és egyéb 9 317 pénzügyi bevétel Rendkívüli bevétel Ö s s z e s e n: 407 99 014 Az 1997. évi ingatlan és tárgyi eszköz értékesítéséből származó összegből 80 M Ft az ingatlanértékesítés bevétele. 1.2.2. Kiadások A Párt közzétett kiadásai 1997. évről 198.026 E Ft, 1998. évről pedig 460.716 E Ft a következő megoszlásban: E. Ft-ban 1997. 1998. Támogatás egyéb szervezeteknek 2 835 20 928 Vállalkozások alapítására fordított összegek 1 000 - Működési kiadások 135 086 207 728 Eszközbeszerzés 16 469 66 339 Politikai tevékenység kiadásai 25 454 161 707 Egyéb kiadások 17 182 4 014 A kiadások főösszege és részösszegei mindkét évben megegyeznek a
könyvelés adataival. A párttörvény 1. sz. melléklete szerinti beszámoló mintához magyarázatot, kitöltési utasítást nem készítettek a jogalkotók, így ennek kitöltése pártonként eltérő lehet. A beszámoló minta nincs összhangban az Szt. rendelkezéseivel, sem az eredménykimutatás, sem pedig a mérleg követelményének nem felel meg, pl. az eszközbeszerzés az Szt. szerinti mérleg eszközállományát növeli, az eredménykimutatásban pedig nem jelenik meg. Az ellenőrzés csak a jogszabályokat sértő gyakorlatot kifogásolja. A Párt által 1997. évben a működési, politikai tevékenység kiadása és eszközbeszerzésként közölt összegek, az Szt. 35. (2) bekezdése c) pontjával ellentétesen nem tartalmazzák az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adót. A beszámolóban az általános forgalmi adó összege az egyéb kiadások soron jelenik meg, 1998. évben a Párt megszüntette a helytelen gyakorlatot. A Vállalkozások alapítására fordított összegek 1997. évi 1 M Ft összege a Párt által alapított Arculat egyszemélyes Kft törzstőke befizetése. Az ÁSZ ellenőrzés nem kifogásolja, de jelzi, hogy a terv szerinti értékcsökkenési leírás összegét egyik évben sem tartalmazza a beszámoló, mivel az értékcsökkenési leírás nem kiadás. A Párt a számlarendje előírásával ellentétesen mindkét évben megbontotta a külföldi kiküldetések költségeit, a napidíjak a működési, a dologi költségek pedig a politikai tevékenység kiadásai beszámolósoron találhatók. 2. Az 1997. és 1998. évi beszámolókat megalapozó könyvvezetés 2.1. A könyvvezetés szabályozottsága, gyakorlata A Párt az Szt. rendelkezésének megfelelően és sajátosságaira figyelemmel körültekintően határozta meg számviteli rendjét. A számviteli politikában meghatározták a könyvvezetés rendszerét, a párt a kettős könyvvezetést alkalmazza, a megyei, helyi szervezetek beküldik bizonylataikat az Országos Központba, ahol számítógépes programmal történik a főkönyvi könyvelés, a bizonylatok kontírozását követően. Rögzítették a könyvviteli zárlat időpontját, a Párt könyveit évente egyszer, a beszámoló elkészítése előtt zárja le. A zárlati munkák során elkészítik a főkönyvi kivonatot, illetve a könyvekből kigyűjtik a beszámoló elkészítéséhez szükséges adatokat. A zárlat során egyeztetik a főkönyvi számlákat a leltárakkal és az analitikus nyilvántartásokkal.
A befektetett és forgóeszközök megkülönböztető ismérveit az Szt.-vel egyezően rögzítették. Meghatározták az amortizációs politikát, ennek keretében az értékcsökkenési leírás módszerét és a mértékeket. Rögzítették az értékvesztések kezelésének szabályait. Elkészítették a számviteli politika keretében a törvény által kötelezően előírt szabályzatokat, így ˇ az eszközök és források értékelési szabályzatát ˇ az eszközök és források leltározási szabályzatát ˇ a pénzkezelési szabályzatot. A számviteli politika rendelkezik továbbá a szokásos és rendkívüli események megkülönböztető ismérveiről, valamint arról, hogy mit tekint a Párt jelentősebb összegű hibának. A Párt rendelkezik az egységes számlakereten alapuló számlarenddel, amely tartalmazza valamennyi alkalmazásra kijelölt számla számjelét és megnevezését, továbbá a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartások kapcsolatát. A számlarend általában megfelel a követelményeknek, hiba azonban, hogy: ˇ az egyéb szervezetek támogatása főkönyvi számla helytelenül szerepel az 5. számlaosztályban, mivel az Szt. 2. sz. mellékletének 25/h/ pontja alapján ezt a 8. számlaosztályban, a rendkívüli ráfordítások között kellene nyilvántartani, ˇ nincs kijelölve a 8. számlaosztályban rendkívüli ráfordítások főkönyvi számla, ˇ nincs kijelölve a 9. számlaosztályban rendkívüli bevételek számla, holott az Szt. 2. mellékletének 24/h/ pontja szerint az ajándékba kapott eszközt ily módon kell elszámolni, ˇ a munkaadói járulékot a párt a 8. számlaosztály 867. számláján számolja el, az Szt. 47. (1) bekezdése alapján azonban ez egyéb költség, így az 5. számlaosztályban kellene rögzíteni, ˇ a számlarend szerint a le nem vonható általános forgalmi adót a 8. számlaosztályban számolja el, az Szt. 35. (2) bekezdése c) pontja alapján azonban ez a beszerzési ár része, ˇ az 5. számlaosztály és a beszámoló kapcsolatát rögzítő előírásokból nem derül ki, hogy a Párt a terv szerinti értékcsökkenési leírást nem tekinti a beszámoló részét képező költségnek. {1997. évben 77,7 E Ft, 1998. évben 69 E Ft} továbbá az sem, hogy az 569. egyéb költségek a beszámolóban a működési kiadások során szerepelnek,
A könyvvezetés gyakorlata a Párt belső előírásoknak megfelelő, a szabályozás hibái folytán a könyvvezetés ezeket tükrözi. A szabályozási hibákon kívüli helytelen kontírozások a beszámolók bevételi és kiadási adatát érintő megállapításoknál felsorolásra kerültek. 2.2. Analitikus nyilvántartások és bizonylati elv érvényesülése 2.2.1. Analitikus nyilvántartások A Párt a főkönyvi számlákhoz kapcsolódóan analitikus nyilvántartásokat vezet, amelyek a következők: ˇ eszköznyilvántartás, ˇ követelések, ˇ pénzeszközök, ˇ értékpapírok, ˇ rövid lejáratú kötelezettségek, ˇ elszámolási előlegek, ˇ szigorú számadás alá vont bizonylatok. Az analitikus nyilvántartások vezetése és egyeztetése - a vizsgált időszakban - a jogszabályi és belső előírásoknak megfelelt. A nyilvántartások tartalma, összege a vizsgált esetekben a főkönyvi számlákon rögzítettekkel megegyezett. 2.2.1.1. Eszköznyilvántartás Az eszköznyilvántartáson belül a tárgyi eszközök között felsorolt ingatlanokról, gépjárművekről, hírközlő berendezésekről egyedi nyilvántartó kartont vezettek. A kartonok vezetése az előírásoknak megfelelt, azok a szükséges adatokat tartalmazták. Az értékpapírokról, immateriális javakról az Szt.-nek megfelelő analitikus nyilvántartást vezettek. A főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok közötti egyeztetés lehetősége zárt rendszer révén biztosított. 2.2.1.2. A készpénzforgalom nyilvántartása A központi pénztár elszámolásra pénzösszegeket és elszámolási utalványt a vizsgált időszakban szabályosan utalványozott és ellenőrzött pénztárbizonylatokra adott ki. A Házipénztár Pénzkezelési Szabályzat rögzíti az ellátmány jellegű elszámolási összegekkel való elszámolás szabályait. Az elszámolási összegekről a pénztár személyenkénti részletezésben külön nyilvántartást vezetett, amelyből kitűnt a kiadás tételszáma, felvétel időpontja, a felvett összeg, az elszámolás határideje, a tényleges elszámolás időpontja, a felvétel jogcíme.
2.2.1.3. Szigorú számadás alá vont bizonylatok A szigorú számadás alá volt nyomtatványok nyilvántartását és felhasználásának gyakorlatát a Házipénztár Pénzkezelési Szabályzat tartalmazza. Szigorú számadású nyomtatványként kezelik a: ˇ pénztárbevételi- és kiadási bizonylatot, ˇ pénztárjelentést, ˇ készpénzcsekket ˇ elszámolási utalványt. A megyei irodáknak és a kerületeknek a központ adja ki - az általa hitelesített - szigorú számadásúként kezelt bizonylatokat. A szigorú számadású bizonylatok nyilvántartását az előírásoknak megfelelően folyamatosan vezetik. 2.2.1.4. Szállítók és vevők A Párt mindkét vizsgált évben vezetett részletes szállítói és vevői analitikus nyilvántartást. Az analitika részletezi a vevőre, szállítóra vonatkozó adatokat, amelyet havonta a főkönyvi könyveléssel egyeztettek. 2.2.1.5. A Párt és a saját Kft-je pénzügyi kapcsolatainak nyilvántartása A Párt 1997. évben egyszemélyes Kft-t alapított Arculat elnevezéssel 1 M Ft törzstőkével. Az összeg a főkönyvi kivonat megfelelő számláján szerepel, a párt és a Kft között egyéb pénzmozgás nem volt a vizsgált időszakban. 2.2.2. A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem érvényesülése A vizsgált időszakban a Párt egészének gazdálkodási rendjét az Szt. és a párttörvény előírásainak megfelelően, szabályzatokban határozták meg. Ezekben szabályozott a bizonylatok köre, előállítási és tárolási helye, a bizonylatok útja, a központ és a szervezeti egységek pénzügyi, számviteli feladatai. 2.2.2.1. Kötelezettségvállalás, utalványozás A pénzeszközök és anyagi eszközök feletti rendelkezésre, utalványozásra jogosultak körét a Párt Központjára, valamint a megyei, illetőleg helyi szervezetekre vonatkozóan külön szabályzatban határozták meg. A Párt központi pénzeszközei feletti rendelkezési jogot a Párt elnökének felhatalmazása alapján 1994. évtől a gazdasági igazgató gyakorolja értékhatár nélkül. A központi bankszámlák felett rendelkezési joggal felruházottak nevét a banki aláírásbejelentő kartonok tüntetik fel. A megyei illetőleg helyi szervezetek vezetői kötelezettségvállalási joggal nem rendelkeznek, a szokásos mértékű működési kiadásokon felüli tételeket a megyei elnökök engedélyezik. 2.2.2.2. Bizonylatolás
A Párt könyvviteli nyilvántartásai alapvetően az Szt. 83-85. -ai előírásainak megfelelően kiállított bizonylatok alapján bejegyzett adatokat tartalmaznak. A Párt központi pénztárának 1997. 07-09. havi összesen 481 bizonylata közül l, az 1998. évi 02., 07. és 11. havi összesen 2100 db bizonylata közül 6 db nem felelt meg a törvényi előírásoknak. 2.3. Személyi jellegű kifizetések 2.3.1. Külföldi kiküldetések A Párt nem rendelkezik a külföldi kiküldetések teljesítésével kapcsolatos költségek elszámolásának rendjét tartalmazó hatályos jogszabályoknak megfelelő szabályzattal. A rendelkezésre álló - külföldi kiküldetés költségeinek elszámolását magában foglaló - belső szabályzat ugyanis elavult, mert a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény végrehajtásáról rendelkező 161/1995. (XII. 16.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte azt a kormányrendeletet, amely az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítők devizaellátmányáról intézkedik, nevezetesen a 30/1992. (II. 3.) Korm. rendeletet. E rendelet alapján szabályozta 1993. évben a Párt a külföldi kiküldetést teljesítők devizaellátmánnyal történő elszámolását. A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 168/1995. (XII. 17.) Korm. rendelet ugyanakkor már 1997. évben is hatályos volt, amelynek 1. a. pontja - a személyi jövedelemadóról szóló törvény 27. c) pontjához igazodóan - legfeljebb napi 10 USD-nek megfelelő Ft összegben határozta meg a naponta igazolás nélkül elszámolható összeget. Ezzel szemben a Párt mind 1997-ben, mind 1998-ban a korábbi, már nem hatályos rendelkezés szerint adózott a napidíjak után, ezért indokolt, hogy visszamenően önrevíziót hajtson végre. Az önrevízió 1997. évet illetően 10, 1998. évet illetően pedig 7 személyt érint, akik mindegyike önadózó volt. A kifizetett napidíjak összege - mint adószámítási alap - mindkét évben 1 M Ft alatti nagyságrendet jelentett. Mindezek mellett alkalmazták azon nyomtatványokat, melyek révén az elszámolás nyomon követhető és zártkörű. Így minden egyes kiküldetést elnökségi határozat rendel el, vagy meghívólevél támaszt alá; alkalmazták a devizaigénylési és a külföldi kiküldetési és elszámolási lapot. 2.3.2. Gépjármű üzemeltetés A Párt feladatai ellátása érdekében - a tömegközlekedési eszközök igénybevételén kívül - a tulajdonában álló gépkocsik és magántulajdonú gépkocsik hivatali célú használatát engedi meg.
A Párt a gépkocsik használatával kapcsolatos költségtérítést és az elszámolás ügyvitelét ugyan szabályozta 1993. évtől kezdődő hatállyal, de az ezt követően megjelent - és a gépjármű használatot érintő - személyi jövedelemadó rendelkezések változásával nem egészítette ki. A magántulajdonú gépjármű hivatali célú használatával kapcsolatos jogszabályi előírásokat - belföldi kiküldetési rendelvény alkalmazásával - betartotta. A költségtérítések során a 60/1992. (IV. 1. ) Korm. rendelet - amely az üzemanyag elszámolásáról és térítéséről rendelkezik - szerint jártak el. A Párt tulajdonában és használatában álló gépkocsik - a vizsgált időszakban összesen 13 darab - futásteljesítményének nyilvántartására, illetve elszámolására útnyilvántartást vezettek be. Az útnyilvántartás vezetése - a vizsgált esetekben - az Szt. 82.-85. (1) bekezdésében, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 5. sz. melléklet II. 7. pontjában leírt követelményeknek megfelel. A Párt tulajdonában lévő személygépkocsik után - mindkét évben - a cég autóadót befizették. 2.4. Az adózásra, illetőleg járulék fizetésre vonatkozó jogszabályok betartása A Párt a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben, illetőleg az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényben előírtaknak - egy kivétellel - eleget tett. A kötelező nyilvántartások vezetése és az előírt adatszolgáltatás mellett a kifizetett munkabérekből és bérjellegű jövedelmekből az adóelőleget és a járulékot levonták, továbbá teljesítették adóbevallási és befizetési kötelezettségüket. A napidíjként felvett valuták személyi jövedelemadózásával kapcsolatban ugyan az adóelőlegeket levonták, bevallották és befizették, azonban nem a hatályos törvényi előírások szerint. Nem vették figyelembe, hogy a devizatörvény, illetőleg annak végrehajtási rendelete módosításával az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítők devizaellátmányáról szóló korábbi rendelkezések hatályukat vesztették, és változtak a devizaellátmányokra vonatkozó adózási, adóelőleglevonási szabályok is. Annak megállapítására, hogy a jogszabályi változásoknak a személyi jövedelemadó megállapítására, levonására vonatkozóan milyen nagyságrendű hatása van és ennek következtében milyen intézkedéseket kell tenni, a Pártnak önrevízió keretében lehetősége van. 3. A Párt bevételszerző, gazdálkodó tevékenysége
A Párt 1997. és 1998. években a párttörvény 6. (1) bekezdésében engedélyezett alábbi gazdálkodó tevékenységet folytatta: ˇ propaganda anyagok értékesítése ˇ tulajdonában álló ingatlan bérbeadás útján történő hasznosítása ˇ tárgyi eszközök értékesítése. A szúrópróbaszerű ellenőrzés tapasztalata alapján a Párt a vizsgált időszakban tiltott gazdálkodási tevékenységet nem folytatott, részvényt nem vásárolt. Többszemélyes Kft-ben vagy egyéb gazdasági társaságban részesedést nem szerzett. A Párt 1997. évben Arculat Kft. néven egyszemélyes Kft-t alapított, a Kft-től a Pártnak bevétele nem volt. A Párt által rendelkezésre bocsátott adatok alapján megállapítható, hogy a Párt a Nyíregyháza, Hősök tere 1. sz. alatti, önkormányzat tulajdonában lévő 120 m2 nagyságú ingatlant 1995. 11. 01-től ingyenesen használta. Az ingyenes használat a párttörvény 4. (2) bekezdésébe ütközik, mivel párt részére költségvetési szerv vagyoni hozzájárulást nem adhat. A párttörvény 4. (4) bekezdése szerint Az a párt, amely a (2)-(3) bekezdésben foglalt szabályt megsértve vagyoni hozzájárulást fogadott el, köteles annak értékét - az Állami Számvevőszék felhívására - tizenöt napon belül az állami költségvetésbe befizetni. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani. A párt költségvetési támogatását ezen kívül az elfogadott vagyoni hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkenteni kell. Az ingatlan használatára vonatkozó szerződés 1999. július 13-ával megszűnt, a törvénysértő állapot az említett két időpont közt állt fenn. A nem pénzben nyújtott vagyoni hozzájárulás tiltott bevételnek minősül, amelynek nagyságrendje megállapítása iránt - mivel az ügyben több párt is érintett - az ÁSZ külön eljárás során intézkedik, illetve állapítja meg. 4. A Párt gazdálkodásának belső ellenőrzése A Párt belső ellenőrzési rendszerét kialakította. Az ellenőrzési rendszer keretében működik az Országos Ellenőrzési Bizottság (továbbiakban: OEB) és a Megyei Ellenőrző Bizottságok. Az OEB és a megyei ellenőrzési bizottságok feladata - a Párt Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint - a következő:
ˇ évi egy alkalommal általános vizsgálat megtartása, ˇ a központban és a megyéknél célellenőrzés elvégzése, ˇ továbbá eseti ellenőrzéseken túlmenően a központ éves zárómérlegének felülvizsgálata. Az OEB és megyei ellenőrzési bizottságok vizsgálati megállapításaikat jegyzőkönyvben rögzítik, amelyekre - hiányosságok és szabálytalanságok esetén - az érintett terület vezetője megadott határidőn belül köteles intézkedni. Az OEB mindkét vizsgálati évre vonatkozóan - 1997-98. évek - megfelelő gyakorisággal hajtott végre ellenőrzést, amelyek során a szervezetek pénzügyi gazdálkodását, nyilvántartásait és pénztári tevékenységét ellenőrizték. Az OEB ellenőrzési megállapításait soros ülésen a vezetőség minden esetben megtárgyalta és a szükséges intézkedéseket meghozta. A folyamatba épített és vezetői ellenőrzés gyakorlása is biztosított. Mindezek mellett foglalkoztatnak okleveles könyvvizsgálót, aki havi rendszerességgel végez ellenőrzéseket, bezárólag pedig értékeli a Párt éves beszámolójának teljességét. 5. Az előző ellenőrzés megállapításaira tett intézkedések Az 1995-1996. évek gazdálkodását érintő előző ellenőrzés felhívta a Pártot, hogy: ˇ A párttörvény 1. sz. mellékletében foglalt követelményekkel ellentétes gyakorlatot számolja fel, azaz az alapszervezetek adatszolgáltatását bontsa meg jogi személyekről, jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságoktól és magánszemélyektől kapott adomány, hozzájárulás rovatokra. ˇ A párttörvény 6. (1) bekezdésébe ütköző gazdálkodó tevékenységeket szüntesse be. A párttörvény 6. (5) bekezdése, valamint a 4. (4) bekezdése értelmében összesen 895.991 Ft tiltott gazdálkodásból származó bevételnek megfelelő összeget a jelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessék be a központi költségvetésbe. A felhívásnak a Párt eleget tett, a helyi alapszervezetek adatszolgáltatását 1998. évtől kezdődően - a párttörvény 1. mellékletében foglaltakkal egyezően - megbontotta. A párttörvény 6. (1) bekezdésébe ütköző gazdálkodó tevékenység felszámolása érdekében ismételten körlevelet bocsátott ki alapszervezeteinek. A tiltott gazdálkodási bevételből származó összeget, összesen 895.991 Ft-ot határidő lejárta előtt a központi költségvetésnek befizette.
A Párt költségvetési támogatását a pénzügyminiszter a fenti összeggel csökkentette. II. Összefoglaló megállapítások, Felhívás a törvényes állapot helyreállítására, javaslat 1. Összefoglaló megállapítások 2. Felhívás a törvényes állapot helyreállítására 3. Javaslat 1. Összefoglaló megállapítások A Párt a vizsgált évekről a párttörvényben előírt módon és határidőben eleget tett beszámolási kötelezettségének. A beszámoló készítése során mindkét évben megsértették a teljesség számviteli alapelvét, egyik év beszámolója sem tartalmazza teljes körűen a helyi szervezetek gazdálkodási adatait. A számviteli törvény 15. -ában meghatározott többi alapelv érvényesült. Az időközben bekövetkezett személyi változások nem teszik lehetővé az adatok pótlását, ezek nagyságrendje a megbízható és valós kép kialakítását nem befolyásolja. A párt rendelkezik számviteli politikával, számlarenddel, egyéb belső utasításokkal amelyek rögzítik a beszámoló-készítés, a gazdálkodás szabályait. A számlarend, az eszközök és források értékelési szabályzata és a deviza-elszámolási szabályzat továbbá a gépjárműhasználat költségtérítésének szabályozása azonban korszerűsítést igényel. A Párt könyvvezetési kötelezettségének kettős könyvvitel alkalmazásával tett eleget, a könyvvezetésben az általános forgalmi adó 1997. évi helytelen elszámolásától eltekintve csak kis számú és jelentőségű kontírozási hiba tapasztalható. A Párt a számviteli törvényben előírt és a belső szabályzatokban rögzített analitikus nyilvántartásokat vezette. A bizonylati fegyelem általában megfelelő volt, érvényesültek a számviteli törvény előírásai. Az adózásra és a járulékfizetésre és az azokhoz kapcsolódó nyilvántartások vezetésére és a beszámolásra vonatkozó követelményeknek a Párt eleget tett. A külföldi kiküldetést teljesítők adóelszámolása nem megfelelő.
A gazdálkodás során a Párt betartotta a gazdálkodással összefüggő egyéb jogszabályi előírásokat. Számviteli bizonylatai alapján megállapíthatóan nem folytatott a párttörvény által tiltott gazdálkodó tevékenységet. A vizsgálat az ellenőrzött időszakban egy esetben tárta fel, hogy a Párt a párttörvény 4. (2) bekezdésébe ütköző tiltott nem pénzbeni vagyoni hozzájárulást fogadott el azáltal, hogy - más pártokhoz hasonlóan, ahogy azt korábbi ÁSZ vizsgálatok megállapították - az önkormányzattól ingyen fogadott el irodahelyiséget. A Nyíregyháza Hősök tere 1. sz. alatti ingatlan 1995. 11. 01. - 1999. 07. 13. közötti ingyenes használata tiltott vagyoni hozzájárulásnak minősül, amely mértékének számszerűsítése az ÁSZ által külön folytatott eljárás során történik meg, hasonlóan mint más pártok esetében. 2. Felhívás a törvényes állapot helyreállítására A vizsgálat megállapításai alapján az Állami Számvevőszék felhívja a Párt elnökét, hogy: 1. A Számlarend, az eszközök és források értékelési szabályzata és a deviza-elszámolási szabályzat, továbbá a gépjárműhasználat költségtérítésének szabályozása korszerűsítésére, a hatályos jogszabályokkal történő összhangba hozására. 2. A külföldi kiküldetések napidíja után bevallott és befizetett személyi jövedelemadóval kapcsolatosan hajtson végre önrevíziót. 3. Vizsgálja meg a Párt által használt valamennyi nem tulajdonában álló helyiség használati jogviszonyának a párttörvény előírásaival való összhangját, a feltárt törvénysértő gyakorlatot szüntessék meg. 3. Javaslat Az Állami Számvevőszék javasolja a Kormánynak, hogy: a) Az Állami Számvevőszék korábbi pártvizsgálatai alapján tett jelzésekre is figyelemmel gondoskodjon a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított - 1989. évi XXXIII. törvény, valamint a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény - a pártok nyilvántartási és beszámolási rendszerét érintő - ellentmondásainak feloldásáról. b) Az Állami Számvevőszék korábbi pártvizsgálatokkal kapcsolatos jelentéseiben és jelen Jelentés I.3. pontjában megfogalmazott ingatlanhasználattal kapcsolatos anomáliák
feloldására szükséges lenne a pártok ingatlanhasználatának jogszabályi rendezése Melléklet A jelentés mellékletei nyomtatott formában olvashatóak.