ZÁRÓVIZSGA JAVASOLT TÉMAKÖREI Közigazgatási jog 1. A jog és a jogrend fogalma. Az alkotmányos állam. Az alkotmányos elvek részletes ismertetése: a népszuverenitás és népképviselet, a hatalmi ágak megosztásának elve, a jogegyenlőség elve, a jogállamiság elve, a törvények uralmának elve, a közhatalom törvényhez kötöttségének elve, a végrehajtó hatalom felelőssége a törvényhozó hatalom előtt, a bírói függetlenség elve, az alapvető jogok érvényesítésének elve. 2. A hatalommegosztás gyakorlati érvényesülése. Az Országgyűlés szabályozási tevékenysége, szavazási eljárása, a képviselők mentelmi joga. A Kormány megalakulása, tagjai, a kormányfő megválasztása, megbízatásának megszűnése. A köztársasági elnök választásának feltételei, megbízatásának megszűnése esetei, hatásköre. A bíróságok rendszere Magyarországon, a bírák függetlensége, az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve. 3. A hatalmi ágak megosztásának alkotmányos alapelve a modern korban. Az ügyészség tevékenységi köre, az ügyészi szervezetrendszer. Az Alkotmánybíróság legfőbb feladata. Az Alkotmánybíróság tagjainak választása. Az alapvető jogok biztosa és helyetteseinek feladata. A helyi önkormányzatok fogalma. A helyi önkormányzatok szervezeti autonómiájának garanciái. A helyi önkormányzatok jogai, kötelező és önként vállalt feladatai. A helyi önkormányzatok szervezeti felépítése. 4. A jogforrás fogalma és csoportjai. A jogszabályok köre, a jogszabályi hierarchia. Az Alaptörvény, szabályozási körei. A törvényhozás joga, megalkotásának lehetséges kezdeményezői. Az alkotmányossági és a politikai vétó. A kormányrendelet típusai. A rendeletek kibocsátói és szabályozási tárgyköreik. A közjogi szervezetszabályozó eszközök, a normatív határozatok és utasítások. A jogszabályok kötelező ereje. 5. A közigazgatás fogalma. A közigazgatás alapvető formája. Általában a szervek és ehhez képest a közigazgatás szerveinek jellemzői. A központi igazgatás szervei. A Kormány fogalma, ülése, szervei. A minisztériumok szervezeti felépítése, a miniszter feladat- és hatásköre, az államtitkárok tevékenysége. Az autonóm államigazgatási szervek, a kormányhivatalok, a központi hivatalok a rendvédelmi és az önálló szabályozó szervek megnevezése, fő jellemzőjük rövid leírása. A fővárosi megyei kormányhivatalok szervezeti felépítése, feladatainak rövid ismertetése. A járási hivatalok szervezete, illetékességi területe, irányítása.
6. A közszolgálati jogviszony jellege. A közszolgálati és a munkajog egymástól való elhatárolása. Az alkalmazási feltételek, a kiválasztási eljárás, a kinevezés. A közszolgálati jogviszony megszűnése és megszüntetése. Összeférhetetlenség és előmenetel a közszolgálatban. A teljesítményértékelés és a minősítés. A munkavégzés szabályai. Az illetményrendszer. A fegyelmi és a kártérítési felelősség. A személyzetről a Magyary Programban. Közigazgatási eljárásjog 7. A közigazgatási hatósági eljárás. A jogalkalmazás fogalma, típusai. A közigazgatási jogalkalmazás, a bírói jogalkalmazás, a közigazgatási és a bírói jogalkalmazás, a kettő közötti hasonlóságok és különbségek. A hatósági eljárás fogalma, fogalmi részletezése (Patyi András nyomán). A közigazgatási eljárásjog kialakulása, a közjog és a magánjog elhatárolása. A közigazgatási eljárásjog helye a jogrendszerben. A közigazgatási eljárásjog szakaszai. Az alapelvek funkciói. Az alapelvek felsorolása és rövid kifejtésük. 8. A Ket. személyi és szervi hatálya. A természetes személy, a jogi személy. A cselekvőképesség, eljárási képesség, a jogutódlás. Az ügyféli képviselet formái. A szakhatóság. A Ket. tárgyi, időbeli és területi hatálya. A joghatóság, a hatáskör, az illetékesség. Eljárás az illetékességi területen kívül, a nemzetközi és a belföldi jogsegély. 9. Az elsőfokú eljárás megindítása, a megindítás módozatai. Értesítés az eljárás megindításáról, az eljárás megindításának időpontjai a kérelem előterjesztésének helye, a kérelem tartalmi elemei. A kizárás intézménye, abszolút és relatív kizárási okok. Az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás intézményének lényege, eseteinek felsorolása (rövid magyarázattal). Az eljárás felfüggesztése intézményének lényege, esetei (rövid magyarázattal). 10. Az eljárás lefolytatása során az általános eljárási határidő és szabályozása, az eljárási határidő számításának módjai, az eljárási határidők mulasztásának jogkövetkezményei. A tényállás tisztázásának célja. A bizonyítási eljárás, különösen a tanúmeghallgatás szabályai, az okirati bizonyítás, a lefoglalás, a szakértő alkalmazása, a tárgyalás lefolytatása. 11. A hatósági döntések típusai, az egyes típusok egymástól való megkülönböztetése. Alaki és taralmi szabályaik. A döntés közlése, a kézbesítés, a sikertelen kézbesítés következményei, a hirdetményi közlés. A határozatok jogereje. A döntés kijavítása, kiegészítése. A hatósági bizonyítvány, a hatósági igazolvány. A hatósági ellenőrzés. 12. A jogorvoslat és a döntés-felülvizsgálat célja és szerepe. A kérelemre és a hivatalból induló jogorvoslati lehetőségek felsorolása és ismertetése. A halasztó hatály és az azonnali végrehajthatóság lényege. A másodfokú hatóság döntéseinek lehetséges tartalmi elemei, közlése, jogerejének beállta.
Államháztartási számvitel 13. Az új államháztartási számvitel bevezetésének indokai, céljai Az új államháztartási számvitelről szóló jogszabály alanyi hatálya. A költségvetési és a pénzügyi számvitel legfontosabb jellemzői. A kincstári és az elemi költségvetés, a közöttük lévő összefüggések. 14. A költségvetési számvitel főbb jellemzői. A "hármas" nyilvántartás elemei, azok tartalma. Az egységes rovatrend lényege, felépítése, tagolása. A fő kiadási és bevételi rovatok tartalma. 15. A pénzügyi számvitel főbb jellemzői. Az egyes számlaosztályok főbb elemei, azok jelentése. Az eredmény-számlák bemutatása. Az egységes rovatrend és a számlaosztályok kapcsolata, összefüggései. A nyilvántartási számlák tartalma, jelentősége. 16. Az államháztartási szervezetek beszámolási kötelezettsége, fajtái, határidői. Az államháztartási szervezetek adatszolgáltatási kötelezettségei, határidői. A költségvetési és a pénzügyi számvitelhez kapcsolódó beszámolási kötelezettségek bemutatása. A költségvetési jelentés fontosabb űrlapjai, azok tartalma. A kiegészítő melléklet fontosabb űrlapjai, azok tartalma. A részletező analitikus nyilvántartások jelentőségének ismertetése, a kötelezően vezetendő analitikák felsorolása. 17. Az államháztartási számvitelben alkalmazandó alapelvek felsorolása, azok tartalma Az államháztartási számvitelben a Számviteli törvénnyel egyezően, azaz teljes körűen, illetve a Számviteli törvénytől eltéréssel alkalmazandó alapelvek meghatározása. Az államháztartási számvitel szerinti számviteli politika főbb elemei. Számlarend és egységes számlakeret az államháztartásban. A könyvviteli zárlatok típusai, az egyes időszaki zárlatok során kötelezően elvégzendő feladatok ismertetése. 18. A mérlegszámlák ismertetése. Az eszközök bekerülési értékének meghatározása. Az eszközök értékcsökkenése, értékvesztése, értékhelyesbítése. Az eszközök és források értékelése. Követelés jellegű és kötelezettség jellegű sajátos elszámolások bemutatása. EU szakpolitika 19. Foglalja össze az EU közös és közösségi politikáinak lényegét. Mutassa be az EU közös és közösségi politikájának elveit és kereteit 2014-2020 közötti időszakra vonatkozóan. Ismertesse az uniós és a tagállamok szakpolitikákhoz kapcsolódó hatásköreinek rendszerét, kiemelten szóljon a koordinációs mechanizmusról. Mutassa be az uniós szakpolitikák tervezési és megvalósítási folyamatában szerepet játszó intézményrendszeri struktúrákat, azok feladat- és hatásköreit. Fogalmazza meg, hogy az uniós szakpolitikák milyen csoportokba sorolhatók, ismertesse azok tartalmát.
20. Ismertesse az EU Európa 2020 stratégiájának Stratégia a foglalkoztatásért és növekedésért - prioritásait, célkitűzéseit. Mutassa be az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés elveit, eszközeit és módszereit. Mutassa be azt a kapcsolatrendszert (egységes piac, befektetés, külső szakpolitikai eszközök területén), amely az Európa 2020 stratégai és az EU szakpolitikai területei között működik a 2014-2020 közötti időszakban. 21. Mutassa be az EU külkapcsolati rendszerét. Foglalja össze, a közös kül- és biztonságpolitika, fejlesztés, bővítés, együttműködés, külpolitika, humanitárius segítségnyújtás, emberi jogok, külkereskedelem szakterületek milyen szabályozási keretek és szabályozási mechanizmusok alapján működnek, melyek a szakpolitikai területek legfőbb beavatkozási területei és eszközei. 22. Ismertesse a gazdaságpolitika, pénz- és adóügyek területéhez kapcsolódó szakpolitikák tartalmát és azok összefüggéseit. Mutassa be a gazdasági szakpolitikák legfontosabb elemeit, kiemelten a vonatkozó szakpolitika területei közül az EU pénz- és tőkepiaci szabályozási mechanizmusát, az EU költségvetésének legfontosabb elemeit. Mutassa be az EU társadalmi fenntarthatósági elveihez kapcsolódó szakpolitikai területek tartalmát, legfőbb jellemzőit. Foglalja össze a foglalkoztatás és szociális jogokra vonatkozó főbb uniós előírásokat. Mutassa be a fejlesztési célok megvalósulását szolgáló pénzügyi alapokat és azok eszközrendszerét. 23. Ismertesse az EU környezeti fenntarthatóságra vonatkozó hosszú távú céljait. Foglalja össze a környezetvédelem, a megújuló energiák és az egészségügy, mint szakpolitikai területek legfőbb célkitűzéseit Európa 2020 stratégai vállalások figyelembe vétele mellett. Mutassa be, hogy a környezeti fenntarthatósági célok teljesüléséhez milyen pénzügyi eszközök állnak rendelkezésre az uniós és tagállami szinten. 24. Mutassa be az EU régiókra és a helyi fejlesztésekre vonatkozó szakpolitikai területeit. Ismertesse az EU regionális politikájának célterületeit és fejlesztési forrásainak struktúráját, mechanizmusát a 2014-2020 költségvetési időszakra vonatkozóan. Mutassa be, hogy az uniós elveknek megfelelően a tagállami gyakorlatban, hogyan jelennek meg a regionális és helyi fejlesztési elvek. Közcélú szervezetek menedzsmentje 25. Mutassa be az új közszolgálati menedzsment szemléletét, céljait és összetevőit. Mutassa be az új közmenedzsment lehetséges eszköztárát. Ismertesse a fő tudnivalókat az alábbi új irányokról: közkormányzás, hálózati kormányzás. 26. A stratégiaalkotás szükségessége a közszektor szervezeteiben. Mutassa be a stratégiai tervezés folyamatát és azon módszereket, amelyek segítik a stratégiaalkotást. Említsen gyakorlati példát a stratégiai szemlélet megvalósulására.
27. Mutassa be az emberi erőforrás menedzsment fő feladatát. Melyek az EEM rendszerei? Ismertesse ezek fő jellemzőit. Mutassa be a közszolgálati foglalkoztatási rendszereket és azok fő jellemzőit. Ismertesse a teljesítményértékelés célját, a menetét és a rendszerét a közigazgatási gyakorlatban. Ismertesse a kompetencia menedzsment lényegét. Mutassa be a coaching és a mentorálás szerepét. 28. Határozza meg a minőség fogalmát, valamint a minőségmenedzsment célját, a minőségvédelem szintjeit. Ismertesse a minőségkép tartalmát. Sorolja fel a közigazgatásban használatos főbb minőségértékelési eszközöket. Mutassa be az EFQM és a CAF kiválóságmodelleket. 29. Értelmezze a teljesítményorientáció kategóriát, és ismertesse a 4E koncepciót. Mutassa be a teljesítménymenedzsment értelmezési keretrendszerét a közszférában. Ismertesse az indikátorok lényegét, típusait. Említsen gyakorlati példákat az indikátorokra. Mutassa be a BalancedScorecard modelljét. Sorolja fel, hogy milyen egyéb többdimenziós teljesítménymodelleket ismer. 30. Fogalmazza meg az ügyfélmenedzsment szerepét. Határozza meg az alábbi fogalmak jelentését: ügyfél-centrikusság, ügyfélnek nyújtott érték, ügyfél által létrehozott érték, ügyfél hűséglétra, lojalitás. Mutassa be a közigazgatási ügyfélszolgálat feladatrendszerét és főbb jellemzőit, és az ügyfélszolgálati teljesítmény követelményeket. Ismertesse az ügyfél elégedettség fogalmát és mérésének lehetőségeit. Mutassa be a CRM eszközrendszerét, továbbá azon tevékenységeket, folyamatokat, amelyekhez a CRM rendszerek támogatást nyújtanak a közigazgatásban. Közpénzek ellenőrzése 31. Az ellenőrzés kialakulása, fogalma, csoportosítása. Az ellenőrzés általános jellemzői. Magyarország ellenőrzési rendszere. Az államhatalmi, a népképviseleti és az igazságszolgáltatási szervek ellenőrzési feladatai. Az Országgyűlés, a köztársasági elnök ellenőrző tevékenysége. A helyi önkormányzatok, az Alkotmánybíróság, bíróságok, a cégbíróság, az ügyészségek ellenőrzési feladatai. Az államigazgatási szervek ellenőrzési feladatai. Az adóellenőrzés. A Gazdasági Versenyhivatal ellenőrző tevékenysége. A fogyasztóvédelmi ellenőrzés. A munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzés. Pénzintézeti ellenőrzés - az MNB ellenőrzési feladatai. 32. A tulajdonosi ellenőrzés. Az igazgatóság, a felügyelőbizottság, az audit bizottság, a könyvvizsgálat szerepe az ellenőrzésben. Az állami vagyon kezelése, és annak vizsgálata. A belső ellenőrzés, a belső kontrollrendszer. A függetlenített belső ellenőrzés. A költségvetési szervek belső ellenőrzése. A belső ellenőrzés nemzetközi standardjai. A belső ellenőrzés folyamata.
33. Az Állami Számvevőszék jogállása, hatásköre és feladatai, szervezeti rendszere. Az Állami Számvevőszék ellenőrzési feladatai. A számvevőszéki ellenőrzés szabályai, sajátosságai, végrehajtása, kapcsolódó feladatok és a megállapítások realizálása. Az Állami Számvevőszék külső szakmai kapcsolatai. 34. Az államháztartás belső kontrollrendszere és külső ellenőrzési rendszere. Az államháztartás kontrollrendszerének főbb intézményei: Magyar Államkincstár, Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a kontrollrendszer egyéb szereplői. 35. A költségvetési gazdálkodás vizsgálata, a pénzügyi ellenőrzés, a pénzügyi ellenőrzési jelentés. Az önkormányzatok ellenőrzésére vonatkozó speciális szabályok. Az önkormányzati gazdálkodás sajátosságai, az önkormányzati bevételek rendszere. 36. Az európai uniós támogatások pénzügyi ellenőrzésének jellemzői, hazai intézményi struktúrája. Az európai uniós pénzügyi támogatások igénybevételének, felhasználásának irányítása és ellenőrzése az intézményi háttér bemutatásával. A támogatások kifizetését megelőző költségigazolási tevékenység (hitelesítés és igazolás). Ellenőrzési feladatok az európai uniós követelmények szerint (első, második és harmadik szintű ellenőrzés). Zalaegerszeg, 2015. február 5.