A város, v mint élőhely Városi vadgazdálkod lkodás II. előad adás: A város, v mint élőhely A természetes eltűnése ás átalakulása. Ma M.-on 1% a természetesnek tekinthető aránya. Az gyors és s erőteljes változv ltozása minden fajra negatívan hat. A búvóhely b és s táplt plálékválasztásban sban generalista fajok alkalmazkodnak hamarabb. Az emberek és s a lakott többst bbsége városivá válik. A város v beton-dzsungel? Élőhelyek a városbanv Magánkertek Közparkok Sportpály lyák iskolai kórházi - főiskolai zöldterz ldletek Útpadkák felhagyott ipar Temetők változatos többnyire t pionír r társult rsulásoksok zöld letek további növekedn vekedése várhatv rható. belvárosi keménymag: aszfalt rengeteg: víz v z nem jut a talajba, iható víz z nincs, a kisebb parkok tavacskái i erősen eutrofizálódtak dtak; fa csak az út t mellett, kicsi parkok, virágtart gtartók, házak h előtti kis előkertek; erősen tömörödött, t tt, degradálódott dott talaj, minimális lis talajélettel, lettel, lecsökkent O2 térfogat t százal zalékkal (erdőben 18%, városban v 1%!); 1
Élőhelyek a vá városban külvá lvárosi lakó lakókörzet: változatosabb élőhely, mint a belvá belváros; nagyobb parkok, lakó lakókertek, iskolai kertek, játszó tszóparkok; ritká ritkás fá fás vegetá vegetáció ció, nem őshonos fajokkal, alatta nyí nyírt gyep, szintezettsé szintezettség nincs; a ví vízellá zellátás jobb, de hő hőmérsé rséklete magasabb, O2 tartalma alacsonyabb, mint a normá normálisé lisé; Élőhelyek a vá városban a kü külvá lvárosi és a mű művelt agrá agrárzó rzóna hatá határa: jellemző jellemzően a mező mezőgazdasá gazdasági mű művelé veléssel felhagyott terü : termé természetes szukcesszió szukcessziós folyamatok, melyek irá iránya a ré régi klimax tá társulá rsulás (honos fajokbó fajokból álló lló kemé kemény lombos erdő erdő); három kü különfé nféle tá társulá rsulás: termé természetes nö növénytá nytársulá rsulások maradvá maradványai, alacsony diverzitá diverzitással gyomfajokbó ó l kialakuló ó pioní í rtá á rsulá gyomfajokb kialakul pion rt rsulások ültetett nö növények; Élőhelyek a vá városban városi globalizá globalizálódnak városi en mindenhol a vilá világon ugyanazon fajok, vagy hasonló hasonló ökoló kológiai nicheniche-t betö betöltő ltő fajok jelennek meg. városi jobban hasonlí hasonlítanak egymá egymásra, mint a kö környezetü rnyezetükben lé lévő termé természetes re. A vá városi jellegzetessé A nagy sű sűrűségben jelenlé jelenlévő népessé pesség ökoló kológiai dominanciá dominanciája mó módosí dosítja a termé természetes rendszereket, és folyamatos ökoló kológiai és kö környezeti hatá hatást jelent. JELENTÉSTERVEZET a városi környezetre vonatkozó tematikus stratégiáról 2006/2061(INI) Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, Európai Parlament városkö rosközpontoknak vonzó vonzó lakó lakóhelyekké helyekké kell vá válniuk. Ehhez tö több zöldre van szü szüksé kség a belvá belvárosokban. Aká Akár egy tí tíz né négyzetmé gyzetméternyi zö zöld szigetecske is feldobja a belvá belváros hangulatá hangulatát, felté feltéve persze hogy vannak a közelben nagyobb parkok és kertek is. 2
JELENTÉSTERVEZET a városi környezetre vonatkozó tematikus stratégiáról 2006/2061(INI) Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, Európai Parlament A központon k kívül k l elhelyezkedő nagyobb parkok, városi erdők, tavak és s más m s zöldterz ld letek fontos részei r egy élhető városnak. Számos állatfaj is otthont talál l az urbanizált élettérben, és s a biodiverzitás helyenként nt növekszik a városainkban. v Az állatok - bizonyos mértm rtékig - alkalmazkodnak a városi élettérhez. A városlakv roslakó gyermekek többst bbségének ők k jelentik az állatvilágot. A szórakoztat rakoztató tájékoztató poszterek, az állatok a városban jellegű színesen bemutató előad adások, vagy a tanárok, illetve állatgondozók által tartott kültk ltéri biológia órák hozzájárulhatnak egy környezettudatosabb generáci ció kineveléséhez. A nagy metropolisok élővilága általában változatos környező természetes fajai a létrehozott l mesterséges társult rsulások sok alkotói felaprózódott változatos tulajdonviszonyok intenzív v emberi jelenlét gyors változv ltozások Élőhelyi szigetek kialakulása degradálódott dott talajok, kémiai k hatások és s erős izoláci ció A nagy metropolisok élővilága általában változatos csak nagyon mobilis egyedek és s nagyon életképes fajok lakják. k. A legsűrűbben beépített en is nagyszámban fordulhatnak elő exotikus betelepített, tett, vagy betelepülő fajok. A legjobban beépített re kevés s faj jellemző, amik viszont nagy egyedsűrűségben gben fordulnak elő. Hiányoznak a nagy mozgásig sigényű,, az emberi zavarást nem tűrőt és s az élőhelyükre érzékeny fajok. A városlakv roslakó fajok mortalitásának okai: leggyakoribb ragadozó a kutya és s a macska A legtöbb fajnak nincs természetes ragadozója A legtöbb fajt az ember sem irtja közlekedési balesetek csatornák, a magas feszülts ltség és s egyéb mesterséges hatások Az emberek különbsk nbségeket tesznek a városlakó fajok között: k Segítik a jelenlétet etetés, búvóhely b amit az egyes egyedek hamar megtanulnak. Az emberek valós s fajismerete gyenge: a madarakat általában kedvelik az éjszakai életmódot folytató emlősökt ktől l félnekf a betegségek gek terjesztésétől l akkor is félnek, f ha egyébk bként ezek a fajok jelenlétükkel nem zavarják őket. 3
zöldfelz ldfelületek letek jellegzetes kezelése intenzív v gépi g munkára és s kemikáli liára alapozott csinos, exotikus szép p de élettelen lettelen kert. Folyamatos, rendszeres fűnyf nyírás, száll llítás Játszó és s sport városi folyamatosan rombol két-három fűfélef Százszorsz zszorszép Feketerigó Földigiliszta néhány ny rovar zöldfelz ldfelületek letek változatosságának javítása a fűnyf nyírások között k eltelő időtartam milyen növények n nyek tudnak virágozni és s magot hozni; a talaj típust pusát-termőképességét milyen növények n nyek várhatv rhatók és s melyek a legagresszívabb versenytársai; rsai; milyen fajok természetes megjelenésére számíthatunk; Milyen fajok betelepítése javasolt 4
Értékelés s az emberi használat alapján Pl. temetők, sportpály lyák, parkok Mesterséges Nem mutatja az biológiai és ökológiai jellemzőit. A környk rnyék k lakosságának társadalmit rsadalmi- gazdasági gi státusza tusza befolyásolja az biológiai jellemzőit Fajgazdagság és s az egzotikus fajok száma a hozzáférhet rhető táplálék Például a házi h egér, vagy a vándorpatkv ndorpatkány ny gyakrabban jelenik meg szegényebb környékhez közeli k en Az egyes fajok megjelenését t elsősorban: sorban: nem az emberi használat és nem a zöldterz ldterület let nagysága ga hanem az előfordul forduló fafajok és s egyéb biológiai jellemzők k határozz rozzák k meg. A természetes fokozatosan négyfn gyféle városi v élőhely típusra t csérélődnek ki, melyek a város v magja, belseje felé haladva egyre gyakoribbak: Épített élőhely: épületek és s szigetelt felületek, letek, mint az utak, parkolók, k, melyek a város v ros központjk zpontját t 80%-ban borítj tják k (Városi szürke ). Kezelt zöld z : kertek, közparkok, k és s egyéb intenzíven kezelt zöldfelz ldfelületek. letek. Magára hagyott : üres telkek, elhagyatott ipari és s olyan zöld z ld, melyeken kivágt gták k a növényzetet, nyzetet, majd előbb bb-utóbb elhagyatott lettek. Természetes maradvány vegetáci ció 5
Épületek, ablakok és tornyok Az épületek szerkezeti kialakítása (pl.:tágas, ritkán használt padlás) vonzza a vadállatokat. bekölt ltöznek, búvó-, b, pihenő-,, fészkelf szkelő,, utódnevel dnevelő helynek használj lják ugyanakkor veszélyforr lyforrássá válhatnak: A kivilágított épületek megtéveszthetik, megzavarhatják, és maguk felé vonzzák k a madarakat. A madarak repülés s közben k nem érzékelik akadálynak az ablakokat: az ablakban tükrt kröződő eget, fákat f látva l úgy vélik v lik tovább tudnak repülni. ütközés s következtk vetkeztében: eszmélet vesztés, s, vagy csonttörést st szenvednek, vagy belső vérzés s alakul ki, ez okozza a madarak pusztulását Megoldási lehetőség: ablakok környk rnyékén n csökkentj kkentjük k a madarak sűrűségét, s megszűntetj ntetjük a vonzó tényezőket -- a madáretet retetőket a madarak számára láthatl thatóvá tesszük k az ablakokat Szemétlerak tlerakó helyek, konténerek, nerek, kukák A szerves hulladék k felhalmozódása az urbanizált életközösségek velejárója ja átlagos háztarth ztartás: naponta kb. fél f l kg ételmaradékot dobnak ki, ez évente eléri a 200 kg-ot jelentős s vonzó tényező. Felhalmozódik, mert a városlakv roslakók, k, házi h kedvenceik és a városi v vadállatok kis helyre sűrűsödnek s tovább bbá az újrahasznosítás s nem megoldott. Szeméttelepek bárhol b előfordulnak, ahol valamilyen emberi csoportok is vannak, így gyakorlatilag bármilyen szárazf razföldi ldi élőhely típuson. t Szemétlerak tlerakó helyek, konténerek, nerek, kukák Veszélyforr lyforrások: egy vadállat élelem forrással köti k össze az ember jelenlétét, t, függeni f kezd ettől l a forrást stól -- fellép p az ember és állatok közötti k konfliktus. kisebb mértm rtékű konfliktus: ha egy mosómedve medve által feldúlt lt kukát és s szétsz tszóródott szemetet kell feltakarítanunk tanunk nagyobb probléma: egy medve akár r komoly sérülést s st is okozhat koldulás közben. egészs szségügyi gyi veszély: a szemétben turkáló állatok különbk nböző kórokozókat kat szedhetnek össze, ezeket az emberek közelk zelébe vihetik. az egyes fajok egymást stól l kapott fertőzésének is nagyobb a kockázata, mivel a szemétkupacok nagy sűrűségben s vonzzák az állatokat, ezáltal a zoonózisok zisok terjesztésének lehetősége is megnő. Repülőterek, mint a városokhoz v hasonlóan an változatos v élőhelyet jelentenek (élelem,( víz v és s búvóhely). b Néhány reptér r ráadr adásul bizonyos vándorlv ndorló madár r fajok vonuló útjában létesl tesült. Sok reptérnek rnek nincs megfelelő szemét t tárolt rolója, Gyakran repterek közelk zelében létesl tesítenek tenek szemétlerak tlerakókat. kat. Az elszórt szemét, papírtasakok, vonzzák k a madarakat - föntről fajtársuknak hiszik Repterek tartós s vízfelv zfelülete lete (parkosítás, s, árvízvédelem, vagy szennyvízelvezet zelvezetés s miatt) vízi madarakat vonzza Nagy kiterjedésű,, nyílt füves f : a ludak számára vonzó. Maradvány ny-élőhelyi foltok Nem építettek be, a város v megjelenésével viszonylag érintetlenül l maradtak olyan fajok élnek rajta, amelyek az adott földrajzi f környezetre jellemzőek ek Megmaradhattak mert: felépítésük k akadályozhatja a kiépülésüket ket (pl. vízfolyv zfolyások menti ár). az erdő mentén n terjeszkedő város egyre jobban beépül l az erdőbe is, de egy-egy erdőfoltot meghagynak érintetlen rintetlenül. Maradvány ny-élőhelyi foltok az urbanizáci ció során n a maradványter ny szigetszerűen en ágyazódnak be a városi/ v külvk lvárosi útépület hálózatba. h tudatos emberi beavatkozás, kezelés s nem éri a szomszédos mesterséges környezet k rnyezet hatással van a foltokban megjelenő fajokra és s egyedszámukra A megjelenő fajok függenek: f a folt nagyságától más s természetes élőhelytől l való távolságától a foltot körülvevk lvevő környezet (mátrix) rendeltetésétől. l. 6
Maradvány élőhelyi foltok Barko és s munkatársai (2003) Dél-Illinois-ban vizsgált lták k azokat az élőhely tulajdonságokat, amelyek meghatározz rozzák k a fehér-lábú egér egyedszámát a legnagyobb egyedszámban azokon a foltokon éltek, amelyek lakott kel voltak körül k l vévev ve a városi v hez közeli k élőhely foltok megfelelőbbek a faj számára (?) a lakott területi elszigetelődés s miatt a fajtársak foltok közötti vándorlv ndorlása megszűnt adott területen nagyobb egyedsűrűség Szukcessziós élőhelyi foltok Felhagyott spontán n kezdődő szukcessziós s folyamatok elősz ször r a jól j l terjedő növényfajok nyfajok jelennek meg Majd elméletben letben a területen őshonos fajok jelennek meg Szukcessziós élőhelyi foltok De nem őshonos, invazív v fajok is megjelenhetnek a szukcessziós s folyamat kezdetén Az elősz ször r megtelepedett fajok befolyásolj solják k a később megjelenőket Nitrogéngy ngyűjtők Árnyékolók a szukcessziós s társult rsulás és összetétele tele a kolonizáci cióhoz szüks kséges forrás-fajok közelségétől és s számától l függf Kezelt élőhelyi foltok olyan, melyeken intenzív gazdálkod lkodás, kezelés, emberi beavatkozás folyik temetők, parkok, golf pályp lyák, lakókertek kertek nagyobb temetőkben maradvány élőhely foltot is lehet találni lni Kezelt élőhelyi foltok fizikai és s biológiai tulajdonsága számos tényezt nyező együttes hatására alakult ki lakosok kultúrája Történelme ökonómiai tényezt nyezők az adott terület flórája és s faunája A terület nagysága ga a forrás-t helyektől l való távolsága a foltot körülvevk lvevő városi környezet. k Kezelt élőhelyi foltok a városi v kezelt en gyakran van maradvány élőhely folt biológiai megőrz rző helyek Kent városi v golf pályp lyák k vizsgálata a pályp lyákon füves f pusztákat Dűnéket ritka orchidea, vajvirág g (Orobanche( Orobanche) és s moha populáci ciókat találtak ltak veszélyeztetett fajok is megtalálhatj lhatják életfeltételeiketteleiket 7