59/2013.(VIII.9.) EMMI

I. BEVEZETÉS 2010. márciusában készítettük el pedagógiai programunkat, meghatároztuk pedagógiai irányelveinket, célkitűzéseinket, kijelöltük az elvégzendő feladatokat. Bár az alapvető célok, feladatok nem változtak, mégis szükségessé vált, hogy felülvizsgáljuk intézményi dokumentumunkat. Ennek okai: 1. A közoktatás területén elfogadott törvények, s az erre épülő rendeletek előírják, hogy 2013. augusztus 31-ig felülvizsgáljuk és átdolgozzuk pedagógiai programunkat, mivel módosult a kollégiumi nevelés országos alapprogramja, megjelent az 59/2013.(VIII.9.) EMMI rendelet. 2. Egyéb jogszabályi változás: A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012.(VI.4.) Korm. rendelet tartalmi iránymutatásként szolgál a kollégiumok pedagógiai programjának elkészítéséhez, meghatározza a kiemelt fejlesztési feladatokat. A pedagógiai programnak meg kell valósítania a Nemzeti Alaptantervvel való koherenciát. A Nat. a köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg. Feladata továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése. Célja továbbá, hogy a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. Figyelembe kell venni a 2011. évi CXC. törvényben megfogalmazott változásokat. A működést szabályozó 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendeletet, valamint a 326/2013.(VIII.30.) Kormányrendeletet. 3. Intézményünk a 2008/09-es tanév kezdete óta két telephelyen működik. Attól a tanévtől kezdve megváltoztak a tárgyi és személyi feltételek a kollégiumon belül. Akkor a pedagógiai programunkban megfogalmaztuk az egyes telepegységekhez kapcsolódó feladatokat is. 4. Mivel a 2000/2001-es tanévtől részesei vagyunk az Arany János Tehetséggondozó Programnak, kollégiumunkban ez évtől nevelünk aranyos diákokat. Ezzel elősegítjük a hátrányos helyzetű társadalmi rétegekből érkező, tehetséges gyermekek felkészülését egyetemi, főiskolai továbbtanulásra. Az Arany János Tehetséggondozó Program 2006-ban emelkedett jogszabályi szintre: Miniszteri Rendeletben jelölték ki a Program feladatait. A kollégiumi nevelés országos alapprogramjának módosítása pedig elvárja, hogy az Arany János Tehetséggondozó Program kollégiumi feladatai részletesen kidolgozva szerepeljenek a kollégium pedagógiai programjában. 1

5. Folyamatosan változnak a partneri elvárások: szülők, partneri intézmények igényei. Mivel a társadalmi, gazdasági változások következtében a megyében élő családok nehezebb helyzetbe kerültek, sokkal nagyobb szerepet kap a tanulók nevelése a kollégiumon belül. Egyre fontosabbá válik a személyiségközpontú nevelés. 6. A társadalomban és közvetlen környezetünkben is egyre nő az erőszak, ezért a diákok védelme és személyiségének fejlesztése kiemelt szerepet kell, hogy kapjon a kollégiumi nevelés során. 7. Egyre több a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermek. Számukra speciális foglalkozásokat szervezünk az intézményben dolgozó pszichológus segítségével. 8. A modern európai létre nevelés elengedhetetlen eleme a pályaorientáció, az egyéni karriertervezés, az önmenedzselés elsajátíttatása. A pedagógiai program módosítása során építenünk kell: 1. A 2011. évi CXC. törvényre. 2. Az 59/2013.(VIII.9.) EMMI rendeletre. 3. A 20/2012.(VIII.31..) EMMI rendeletre. 4. A 326/2013.(VIII.30.) Kormány rendeletre. 5. Az intézmény partneri igényeire: diákok, szülők, partner intézmények. 6. A kollégiumi hagyományokra. A kollégium adatai Neve: Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium Címe: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 35-37. Tel: 42/318-091, 42/500-428, 42/500-429 Fax: 42/318-091 Telephely: 4400 Nyíregyháza, Tiszavasvári u.12. Tel: 42/504-688, 42/504-689 Fax: 42/504-689 Fenntartó: A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor u. 32. Nem önálló középfokú kollégium. 2

II. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS ALAPELVEI 2.1. A kollégium társadalmi szerepe A kollégium a köznevelési rendszer szakmailag önálló intézménye. Alapfeladata, hogy biztosítsa a megfelelő lakhatási és tanulási feltételeket azon tanulók számára, akiknek a lakóhelyén nincs lehetőség a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való jog érvényesítésére, a nemzetiségi oktatásra, illetve akiknek a családja nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy fenntartsa a társadalmi mobilitást: esélyeket teremtsen, biztosítsa a hozzáférést a jó minőségű tudáshoz, segítse a szociális, kulturális hátrányok leküzdését, a társadalmi integráció folyamatát. Fontos szerepe van az egész életen át tartó tanulás megalapozásában, a tanuláshoz szükséges készségek és képességek, a Nat.-ban meghatározott kulcskompetenciák erősítésében, a tehetség felismerésében és fejlesztésében, a tanulók felzárkózásának segítésében. A kollégium a tevékenysége során megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok sikeres folytatásához, kiegészíti a családi és iskolai nevelést és oktatást, egyúttal szociális ellátást, biztonságot, valamint érzelmi védettséget is nyújt. A kollégium - megfelelő pedagógiai környezet biztosításával - elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszerveződése során kialakuló közösségekben az együttélés, az együttműködés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását; ezzel a kollégium hatékony támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. A kollégium: - a helyi társadalom elvárásait, a nevelési-oktatási környezet lehetőségeit is figyelembe véve végzi munkáját, - részt vehet az Arany János programokban, speciális eszközeivel elősegíti azok céljainak megvalósítását; - valamely szakma, tantárgy, művészet, sport területén a minőségi fejlesztés érdekében - a pedagógiai programjában kidolgozott szabályozás alapján, a fenntartó hozzájárulásával - szakkollégiumot hozhat létre. A kollégium adottságainál fogva alkalmas lehet arra, hogy egy lakóközösség pedagógiai, kulturális központjává válhasson. 2.2. A kollégiumi nevelés célja és alapelvei A kollégiumi nevelés célja legfőképp a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. A kollégium - céljai elérése érdekében - diákközpontú, az egyén és a közösség harmóniáján alapuló környezetet és tevékenységrendszert alakít ki, melynek főbb alapelvei: 3

a) az alapvető emberi és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; b) demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása; c) a tanulók és közösségeik iránti felelősség, a bizalom, a szeretet, a segítőkészség; d) szakmai és intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében; e) az alapvető erkölcsi normák érvényesítése; f) az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembevétele; g) építkezés a tanulók aktivitására, öntevékenységére, önszerveződő képességére; h) az integrált nevelés, az integrációt elősegítő pedagógiai módszerek alkalmazása; i) a szülőkkel, a kollégiumhoz kapcsolódó iskolákkal, a társadalmi környezettel való konstruktív együttműködés; j) a nemzeti hagyományok megőrzése, a nemzeti azonosságtudat fejlesztése; k) a nemzetiségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása. Fontos, hogy a nevelési folyamatban részt vevők szülő, tanuló, tanulói csoportok és közösségek, a kollégiumi és iskolai tantestület, a küldő és befogadó környezet számára elfogadott norma- és követelményrendszert alkalmazzunk, melynek jellemzője a rendszeresség és következetesség. 2.3. A kollégium nevelési céljai A kollégiumban eltöltött évek alatt minden tanulóra vonatkozóan el kell érnünk, hogy: Ki-ki képességeinek megfelelően maximális tanulmányi előmenetelt érjen el. Olyan képességek birtokába jusson, mely alkalmassá teszi őt az egy életen át tartó tanulás megvalósítására és az önmegvalósításra. Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy felnőttként helyt tudjanak állni Magyarországon, Európában. Ehhez elengedhetetlen a különféle hátrányok (szociális, anyagi; kulturális, műveltségi; földrajzi, lakókörnyezeti) kompenzálása, az esélyegyenlőség megteremtése. E cél megvalósításában segít, hogy intézményünk bekapcsolódott az Arany János Tehetséggondozó Programba. A tanuló legyen művelt; nyitott az esztétikum, a kultúra iránt. Legyen igénye az önművelésre. Ismerje meg más népek kultúráját, szokásait, ezzel egy időben erősödjön nemzettudata. Rendelkezzen megfelelő önismerettel. Legyen szilárd erkölcsi alapokon nyugvó belső tartása. Jellemezze testi-lelki egészség, érzelmi harmónia, pozitív életszemlélet. Legyen életkorának megfelelő, praktikus ismeretek birtokában. A tanuló közösséghez való viszonyát jellemezze a pozitív hozzáállás, demokratizmus, tolerancia, empátia, felelősségérzet, együttműködési készség. Gondolkodásmódját, viselkedését hassa át a környezetéért érzett felelősség. 4

Rendelkezzen reális pályaképpel, jövőképpel. Ez a jövőkép egy teljesítmény elvű társadalom programjába való bekapcsolódást jelent, melyben a sikerorientált személyiség kap egzisztenciális kifutási lehetőséget. Tehát a siker mint motivációs tényező kialakítása meg kell, hogy jelenjen a nevelési célok között. 2.4. A kollégiumi nevelés feladatai A kollégiumi nevelés feladata különösen: A tanulás tanítása A kollégiumi nevelés feladata a diákok egyéni fejlődésének elősegítése, a hátránnyal küzdők felzárkóztatása, a gyermekek tehetségének kibontakoztatása. Ennek érdekében a kollégium lehetőséget biztosít az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztésére, valamint arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Ezzel fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motívumokat, az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Fontos, hogy a tanulók elsajátítsák az információkeresés különböző formáit a kollégiumi könyvtárban az egyéni fejlesztés elmélyítése érdekében, az információk megtalálásának célravezető útjain keresztül. Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges helyes énkép, a pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. A kollégiumnak gondot kell fordítania arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény ébredjen a tanulókban, mindennapi életük részévé váljon a tanulás. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést elősegítő beállítódások kialakítása hatással lesz a tanulók egész felnőtt életére, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése során, el kell érni, hogy a műveltség; a tudás megszerzése; a művészet, a tudomány különböző területeinek ismerete, befogadása (általános műveltség; önképzés; önművelés; nyelvtanulás; nyelvismeret ) igényként jelentkezzen a diákok életében és életprogramjuk részévé váljon. Ennek megvalósításában segít az Arany János Tehetséggondozó Program is, melynek során az ebben résztvevő osztályok tanulói 5 éven keresztül tanulásmódszertani órán vesznek részt. A többi kollégista a tematikus csoportfoglalkozások keretén belül sajátíthatja el a praktikus ismereteket; fejlesztheti a már megszerzett képességeit. A megfelelő színvonalú tanulmányi munka érdekében elsődleges feladatunk, hogy a beköltöző tanulók között felkutassuk a hátrányos helyzetűeket. A csoportvezető tanár feladata (a gimnáziumi tanárok segítségével) megtalálni azt a területet, ahol a diák segítségre szorul. Ha tantárgyi felzárkóztatásra van szükség, akkor a kollégiumban dolgozó kollegák korrepetálásait lehet igénybe venni, amelyeket saját szaktárgyaikból tartanak. A csoportvezetők rendszeresen és folyamatosan figyelemmel kísérik a tanulmányi munkát. Kapcsolatot tartanak a tanulók osztályfőnökével és szaktanáraival. A kollegák ösztönzik a diákokat a különböző versenyeken való részvételre és segítik a felkészülést. A tehetséges tanulók felkutatása, tudásuk bővítése, képességeik fejlesztése, valamint a hátrányos helyzetű tanulókkal való fokozott egyéni törődés kiemelt 5

feladat kollégiumunkban, hiszen részesei vagyunk az Arany János Tehetséggondozó Programnak. Két kollegánk is részt vett a Tehetség és fejlesztése, 2 éves képzésben. Az ott megszerzett ismereteket kiválóan tudják hasznosítani, alkalmazni egyénre szabottan. Az erkölcsi nevelés A kollégium feladata az alapvető erkölcsi normák megismertetése, elfogadtatása, valamint ezen normák beépülésének elősegítése a tanulók mindennapi életébe, személyiségükbe. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű, készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra valamint azok kezelésére, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési kérdéseire, problémáira. A kollégiumi közösség élete, a kollégiumi nevelőtanárok példamutatása segítse elő a tanulók életében az olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás, az empátia, a szociális érzékenység. A közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése során törekszünk az elfogadott értékekre támaszkodó erkölcsi nevelés, a jellem, a jellemesség fejlesztésére, az egyéni fegyelmezettség, az akaraterő, valamint a közösségi fegyelem kialakítására. Különösen fontosnak tartjuk: a tudatos erkölcsiség (viselkedési szabályok betartása; becsületesség; igényesség önmagával és másokkal szemben; a jó-rossz, helyeshelytelen felismerése; őszinteség; egyenesség; nyíltság; felelősségvállalás; felelősségtudat; önfegyelem; társas együttélési szabálytudat) az igazságosság, lelkiismeretesség, szeretet (empátia; tolerancia; segítőkészség; segítségnyújtás; együttérzés; segítő együttműködés) a hűség (elvekhez; barátokhoz; társhoz; kötődés családhoz, vállalt közösséghez) fogalmának tisztázását és ezek gyakorlását. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A kollégium, az iskolai tanulmányokra alapozva, azt kiegészítve segítse elő a nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományaink megismerését. A kollégiumi foglalkozások keretében a diákok tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. A nevelés révén alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár 6

kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Ezt segítik elő azok a 9. osztályban megtartott foglalkozások, bemutatók, melyeken a tanulók beszámolnak lakóhelyükről, az ottani hagyományokról, kultúrkincsekről. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A kollégiumi nevelés elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését, az abban való állampolgári részvétel jelentőségét. Ezzel is erősíti a diákokban a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremtve az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A kollégium megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A közügyekben való aktív részvétel megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának folyamatában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diák-önkormányzati rendszer. A csoportfoglalkozások, a diákönkormányzati munkába való bekapcsolódás kitűnő lehetőséget nyújt a demokráciával való ismerkedésre, a döntési szabadság és felelősség összhangjának megteremtéséhez, a vezetésképesség elsajátításához; az egészséges és kulturált vita és kritikai szellem, érdekérvényesítő képesség kialakításához. Az egyéni-, csoport- és közösségi érdekek közötti összhang megteremtéséhez. A harmonikus társas kapcsolatok, az együttműködési készség kialakulása alapja a zökkenőmentes működésnek. Ezen a területen eddig is szép eredményeket értünk el, hiszen a kollégiumban, mindkét épületben diákönkormányzat működik. Épületenként a három vezetőségi tagból és a csoportképviselőkből, valamint további önkéntes segítőkből álló csoport a működési szabályzatban rögzített elvek szerint végzi munkáját. Minden évben munkatervet készítenek és ennek alapján szervezik, irányítják, bonyolítják a különböző programokat. (Az új kollégisták patronálása; verébavató; Mikulás est; szalonnasütés.) Évente két diákgyűlést tartanak, ahol beszámolnak tevékenységükről, értékelik a végzett munkát. A közösséghez tartozás érzésének kialakítása során fontos lépés a beilleszkedés a kollégiumi közösségbe, csoportba, a kollégiumhoz való pozitív viszony kialakítása. Ehhez hozzájárul minden együtt - kis és nagyobb csoportban - végzett tevékenység, rendezvény. Néhány ezek közül: közös helyiségek szépítése, rendbetétele (esztétikus mikro és makro környezet kialakítása) kirándulások; hagyományőrző rendezvények; sportversenyek rendezése, szervezése. Ezt erősíti a szinti felelősök munkája is. A segítő életmódra nevelés szép példája, amikor az elsős kollégisták elhelyezését, beköltözését, beilleszkedését felsőbb éves patronálók is segítik. Igyekszünk minden kollégistát felkészíteni a közösséggel való pozitív viszony, a harmonikus társas kapcsolatok és az együttműködés kialakítására. 7

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. Kiemelt feladat a tanuló helyes, reális énképének, illetve önértékelésének kialakítása; elő kell segíteni a kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését; hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. Az önismeret folyamatos fejlesztése minden életszakaszban fontos, de különösen az, a középiskolás korosztálynál. A reális énkép, önelfogadás, önbizalom, társismeret nélkülözhetetlen a harmonikus, kiegyensúlyozott társas kapcsolatokban (család, barátság, szerelem, kollégiumi közösség) ugyanúgy, mint a pályaválasztásnál. Nem véletlen, hogy a tematikus kollégiumi foglalkozások körében is a kiemelt témakörök között szerepel az önismeret. Minden évfolyamon előkerül ez a téma, önismereti játékok, tesztek formájában. Az Arany János Tehetséggondozó Programban résztvevő osztályokat is végigkíséri ez 5 éven keresztül. Az úgynevezett Arany János blokkban heti 2 órában foglalkoznak erre felkészített tanárok segítségével ember és társismerettel. E témakörben szakszerű segítséget kapnak mind a tanárok, mind a diákok a már említett pszichológustól. - önismeret; önelfogadás; önbizalom; reális énkép (magabiztosság; céltudatosság; alkalmazkodni tudás a változó feltételekhez; életterv; karrier-terv; önmenedzselésigény) - konfliktuskezelés (kudarctűrés, a szorongások - iskolai szorongás, félelem: tanóráktól, tantárgyaktól, tanároktól, dolgozatoktól; feszültségek oldásának képessége). - céltudatosság, következetesség, kitartás - igényesség a tanulásban, munkában, kreativitás - pályamódosításra való képesség - nyitottság a felsorolt fogalmakat minden tanulónak ismernie kell és gyakorolnia az ehhez kapcsolódó technikákat. Ehhez kitűnő lehetőséget nyújtanak a csoportfoglalkozások. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Ezért a kollégium kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. Ez segítséget nyújt a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a tanulók családi életében 8

felmerülő konfliktusok kezeléséről. A kollégiumnak foglalkoznia kell a Nat.-ban meghatározott szexuális nevelés kérdéseivel is. A családi életre való felkészítés, egészséges életmód kialakítása (a helyes életvezetési ismeretek elsajátítása). A munkába állásra való felkészítés (munkalehetőségek felkutatása; pályázatírás; interjú; hivatalos ügyek intézése; nyomtatványok kitöltése; vállalkozás indítása; banki ügyintézés; adózási alapismeretek stb.). Az önálló életkezdést elősegítő tevékenységek; eddig is kiemelt témái voltak a csoportfoglalkozásoknak. A állampolgári szerep, dolgozói szerep, fogyasztói szerep; az ezekhez kapcsolódó magatartásformák megismerése; jogok, kötelezettségek; önismeret, önfejlesztés, önmenedzselés, szintén fontos fogalmak, melyek megismerése elengedhetetlen. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A kollégium ösztönözze a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek megismerésére és alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. A kollégiumi pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete járuljon hozzá az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. Fontos, hogy a kollégium a diákok számára otthonos, egészséges, kulturált, esztétikus közeget biztosítson, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti ízlésüket, igényességüket. A testi, a mentális egészség védelméhez, megőrzéséhez, fejlesztéséhez szükséges: A rendszeres életvezetés, az egészséges bioritmus kialakítása. Az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás és a hozzá kapcsolódó szokásrendszer kialakítása. A rendszeretet belső igénnyé válása. Ebben segít a kollégiumban működő takarítási értékelési rendszer. A tanárok által végzett, napi ellenőrző tevékenységét követő értékelés, valamint jutalmazás. A testedzés, a sportolás, a szabad levegőn tartózkodás fontosságának tudatosítása. A rendszeres mozgás, sport kiemelkedő szerepet kell, kapjon a kollégisták életében. Fő cél az egyoldalú szellemi leterhelés ellensúlyozása. Célunk a kollégiumi kondicionálótermek, a 35 db kerékpár használatával; az úszás (rendszeres), aerobik, esti futás, valamint a sportcsarnokban való csapatjátékok szervezésével a mindennapos mozgás igényének kialakítása. Igyekszünk azok körét bővíteni, akik már felismerték ennek jelentőségét, és szorgalmazzuk a mozgás életszükségletté válását. A betegség megelőzése. A túlzott gyógyszerfogyasztástól való tartózkodás, a fogyókúrázás mellőzése. Italozástól, dohányzástól való tartózkodás, a szenvedélybetegségektől való elhatárolódás. A drogok teljes elutasítása, kortárssegítők bevonása. Fertőző-, és nemi betegségek ismerete, megelőzése. 9

Tiszta párkapcsolatok, a nemi élet megkezdésének minél későbbre halasztása, az AIDS megelőzése, családalapítás. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit, élethelyzetét. Ez a segítő magatartás fejleszti a diákokban az együttérzést, együttműködést, problémamegoldást és az önkéntes feladatvállalást, mely elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. A segítő magatartás kialakítása az AJTP-s csoportokban már szépen működik. Az osztályok rendszeresen járnak az ÉLIM-be(sérült fiatal felnőttek lakóhelye), az Állatparkba, a kutyamenhelyre illetve a Nyírerdőhöz önkéntes munkavégzésre. Igyekszünk a többi tanulónál is elérni, hogy bekapcsolódjanak az önkéntes munkákba. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanulónak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A kollégiumi nevelés során fel kell készíteni a tanulókat a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, melyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. A környezettudatos magatartás kialakítása érdekében el kell érni, hogy a diákok igényesek legyenek közvetlen és tágabb környezetük kialakításával szemben. Aktívan részt kell hogy vegyenek szobájuk, a kollégium közös helyiségeinek, udvarának otthonosabbá tételében, szépítésében, rendben tartásában. Szemléletük formálásával érzékenységüket növelni kell a környezetvédelem iránt. Ki kell alakítani bennük a környezet védelmét szolgáló felfogást és életmódot. A közvetlen környezet, szobabelső takarítása minden szobaközösség feladata. A rendszeres ellenőrzés, a hetenkénti értékelés, jutalmazás eredményeképpen javult a rend a kollégiumban. Meg kell ismertetnünk a tanulókkal, hogy mit tehetnek szűkebb és tágabb környezetük megóvása érdekében. Beszélgetni kell a védett növényekről, állatokról, tájakról. Ha lehetőség nyílik rá el is kell menni megnézni ezeket. Fel kell hívni a figyelmet a környezetre káros hatást kifejtő eszközökre, el kell érni ezek használatának mérséklését, illetve megszüntetését. Eredményként könyvelhetjük el a már több éve folyó szelektív hulladékgyűjtést a kollégiumban. 10

Pályaorientáció A kollégiumnak - a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket (szakkörök, érdeklődési körök) kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. A kollégium - a kollégium pedagógiai munkájával kapcsolatban álló iskolákkal együttműködve - valamennyi tanulója számára lehetővé teszi egyes kiválasztott szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a tanuló által választott életpályára való felkészülést. Pályaorientációs tevékenységünk célja a tudatosan vállalt, végiggondolt, felelős pályaválasztási döntés megalapozása, kreatív, problémamegoldó, a változásokhoz alkalmazkodni tudó ember nevelése. Előtérbe kerülnek olyan szakmai, személyes és társas kompetenciák, mint a magabiztosság, a kockázatvállalás, vagy az együttműködés. A diákok a kollégiumból kikerülve a felsőfokú tanulmányok és elhelyezkedési lehetőségek pontos ismeretében képesek legyenek az önmeghatározásra, illetve a megfelelő képzések kiválasztására. A pályaorientációs munkafolyamat tartalma: - a folyamatos információszerzés iránti igény kialakítása - a reális önismeret kialakításához gyűjtött információk átadása, az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése - a környező világ lehetőségeiben történő eligazodáshoz kapcsolódó információk átadása, a realitásban való tájékozottság (realitásorientáció) kialakítása - a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzá vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése - a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása Megvalósulási formái: - pályaorientációs csoportfoglalkozások - egyéni pályaválasztási tanácsadás - életúttervezés - életvezetési tanácsadás - konfliktuskezelés - képességfejlesztés - önismereti foglalkozások - a munkába állásra való felkészítés (lehetőségek felkutatása, pályázatírás, interjú) - öregdiák találkozó élménybeszámolók, tájékoztatók, személyes példák - természettudományos, műszaki, vállalkozói és gazdasági ismereteket feldolgozó és fejlesztő foglalkozások - tanácsadó intézményekkel való együttműködés - a Debreceni Egyetemmel és a Nyíregyházi Főiskolával való együttműködés 11

A feladathoz kapcsolódóan a következő készségek fejlesztése valósul meg: anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, kifejezőkészség, hatékony, önálló tanulás, digitális kompetencia. Gazdasági és pénzügyi nevelés A kollégiumnak - a bentlakásos köznevelési intézmény sajátos adottságaiból adódóan - segíteni kell, hogy a tanulóik felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Fontos, hogy tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. A kollégium a diák-önkormányzati tevékenység működtetésén keresztül segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. A kollégiumi nevelés segíti az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában. A kollégium kötelező és szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozásai a súlyt a gyakorlatorientált tanulási módszerekre helyezik. A természettudományos, műszaki, vállalkozói és gazdasági ismereteket feldolgozó és fejlesztő foglalkozások keretein belül megismerkedünk olyan tevékenységekkel, amelyek növelik a társadalmi, gazdasági jártasságokat, pl. hivatali és banki ügyintézés, nyomtatványok kitöltése, hivatalos levél és pályázatírás, adózási alapismeretek, vállalkozás indítása, vállalkozási formák stb. A diákönkormányzat tevékenysége segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. Tevékenységeink által hatékonyan fejleszthetőek: - kezdeményezőképesség - a lehetőségek meglátása és kihasználása - kitartás - elkötelezettség a magas színvonalú munkára - önbizalom - a folyamatok kézben tartása - módszeres tervezési és problémamegoldó képesség - irányítás - kontroll - hatékonyságra törekvés - az információ felkutatásának tudása 12

Oktató-nevelő munkánk eredményeként a tanulók személyiségfejlődésében elérendők: - a változáshoz való pozitív viszonyulás - az egyén (pozitív és negatív) cselekedetei iránti felelősség vállalása - a célok kitűzése és megvalósítása - sikerorientáltság. Médiatudatosságra nevelés Fontos, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés során az értelmező, kritikai beállítódás kialakításának nagy jelentősége van. A diákokkal ismertetni kell a média működésének és hatásmechanizmusának főbb törvényszerűségeit, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokat, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módját. A számítógépek és az online média világában könnyen tájékozódó, jártas diákok figyelmét fel kell hívni a jogtudatos használatra, az adatbiztonságra és a veszélyekre (különösen a függőség kialakulására). III. A KOLLÉGIUM MŰKÖDÉSE 3.1. Személyi feltételek A kollégium dolgozóinak száma 33. A nevelőtestület létszáma: 16 fő, ebből 1 intézményegység vezető (kollégiumvezető), 1 intézményegység vezető helyettes, 1 könyvtáros. A 16 főből 13 nő és 3 férfi. Végzettségüket tekintve egy kivételével valamennyien egyetemi diplomával rendelkeznek. (Magyar, biológia, kémia, történelem, matematika, fizika, földrajz, angol nyelv, francia nyelv, könyvtár, környezetvédelem, pedagógia, rajz, egészségtan szakokon végeztek.) A nevelőmunkát egy félállású pszichológus segíti. A tantestület önképzése, továbbképzése folyamatos. A kollégiumi nevelőtestület tagjai az Arany János Tehetséggondozó Program révén olyan képzéseken, tréningeken, posztgraduális továbbképzéseken vettek és vesznek részt, melyek hozzájárulnak további szakmai ismeretek megszerzéséhez, újabb pedagógiai módszerek elsajátításához, megismerkednek a közoktatás aktuális kérdéseivel, a sajátos nevelési igényű diákok fejlesztéséhez szükséges módszerekkel, a családból hozott magatartási problémák kezelésének lehetőségeivel. Ennek köszönhetően ketten elvégezték a Tehetségfejlesztés képzést. Többen vettek részt tanulásmódszertan, önismeret-társismeret valamint a tanulási nehézségek diagnosztizálása továbbképzésen. 13

Bár egyre több az adminisztratív jellegű feladat, az érdemi nevelő, fejlesztő feladatokra kell koncentrálnunk. Nevelőmunkánk nem lenne sikeres, ha nem tartanánk állandó kapcsolatot a szülőkkel, diákönkormányzattal, külső szakemberekkel: gyermekvédelmi szakemberekkel, szabadidő szervezővel, drog-prevenciós szakemberekkel, a rendőrség bűnmegelőzéssel foglalkozó szakemberével, ÁNTSZ szakemberével. A kollégium működését segítő technikai dolgozók létszáma 18 fő (gondnokok, takarítók, karbantartók, kertész, udvari munkás, portások). 2013 január elsejétől, a közoktatás átszervezése miatt, valamennyien a Középfokú Köznevelési Intézményeket Működtető Központ (Közim) munkatársai lettek. A kollégiumban dolgozó, nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkáját is a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása kell, hogy jellemezze. Jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényezőként hat a kollégisták mindennapjaiban. Kapcsolatuk a nevelőtestület tagjaival és a tanulókkal közvetlen, jó szellemű, mindent megtesznek annak érdekében, hogy az itt folyó munka zavartalan legyen és az itt lakó diákok kellemes, tiszta környezetben éljenek. 3.1.1. A nevelőmunka jellemzői, elvárások A kollégiumban a nevelési feladatokat - az Nkt.-ben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező, pedagógus munkakörben foglalkoztatott - kollégiumi nevelőtanár látja el, aki a) a nevelőtestület tagjaival és vezetőivel szoros szakmai együttműködésben végzi munkáját, b) rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkezik, c) képes a nevelési folyamat megtervezésére, megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére; jártas a különböző pedagógiai eljárások, módszerek alkalmazásában, d) egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével, műveltségével, életmódjával követendő példaként szolgál a diákok számára, e) megfelelő empátiával rendelkezik, nevelői eljárásaiban, pedagógiai kommunikációjában a tanulók iránti tiszteletet, szeretetet, elkötelezettséget és bizalmat helyezi előtérbe, f) képes a diákok helyzetének, személyiségének megismerésére, megértésére, g) képes a diákokkal őszinte, bizalmon alapuló viszonyt kialakítani, h) képes a konfliktusok eredményes kezelésére, i) munkája során folyamatosan együttműködik a tanulók közösségeivel, a nevelésükben részt vevő személyekkel, szervezetekkel. 14

A kollégiumi nevelőtanár munkáját a jogszabályokban foglaltak szerint végzi, tevékenységét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint az egészséges életmódra és a fenntartható fejlődésre nevelés határozzák meg. 3.1.2. A tanulók összetétele: A két épület összesen 321 fő befogadására alkalmas, koedukált kollégium. A kollégisták többsége gimnáziumi tanuló, legtöbben a Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégiumban tanulnak, de vannak diákok a város más középiskoláiból is. A Kölcsey Ferenc Gimnáziumból (20%), néhányan a Vasvári Pál Gimnáziumból, a Krúdy Gyula Gimnáziumból, a Művészeti Középiskolából, valamint a Wesselényi Miklós Szakközépiskola és Szakiskolából.) A diákokat 13 tanulócsoportra osztottuk, melyből 5 csoportban az AJTP-ben tanuló hátrányos helyzetű diákok vannak. A kollégiumban 228 lány és 93 fiú helyezhető el. Azok a tanulók, akik tanulmányaikat a IX. évfolyamon emelt óraszámú, intenzív nyelvi képzéssel kezdik illetve az AJTP osztályokba járnak, 5 évet töltenek a kollégiumban, a többiek 4 évig laknak itt.. 3.2. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban A kollégium belső és külső környezete biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, a kollégisták biztonságát, kényelmét, megfelel az otthonosság általános kritériumainak. Megteremti - a jogszabályi előírásoknak megfelelően - a nyugodt tanulás, az önálló ismeretszerzés, a kulturális, a sport- és egyéb szabadidős tevékenységek, valamint a diákkörök, szakkörök működésének feltételeit. A kollégium gondoskodik a tanulók nyugodt pihenéséről, az egyéni visszavonulás lehetőségéről. A kollégium két épületből áll. A régebbi - a felújítás után - 1995 nyarán került átadásra, a telepegység épületét pedig 2008 augusztusában vehettük birtokba. 1995-ben fejeződött be a gimnázium épületének felújítása és bővítése, melynek eredményeképpen az intézmény korszerű konyha-étteremmel és kollégiummal gazdagodott. Így az 1995/96-os tanévet a kollégisták új épületben kezdhették. A kollégium épületének elhelyezkedése nagyon kedvező; a gimnáziumtól pár percre található, az étterem mellett. A MÁV pályaudvar és az autóbusz-állomás is közel van, könnyen megközelíthető, ami nem közömbös, hiszen a tanulók hetente hazautazhatnak a kollégiumból. 15

A tervező és kivitelező igényes munkája jelenik meg minden helyiségben, az épületen belül és kívül is. Semmi nem emlékeztet már a régi munkásszállásra, amiből a kollégiumot létrehozták. Az épület négyemeletes. Az I-III. emeleten a lányok, a IV. emeleten a fiúk laknak. A földszinten található a tanári szoba, az ügyeletes tanári, a stúdió, a gondnoki iroda, társalgó, orvosi szoba, elkülönítő, mosó- és vasaló- szoba valamint a kondicionáló terem és ettől a tanévtől kezdve a Közim irodái is. Az emeleteken kerültek kialakításra a diákszobák, szám szerint 29. Ezek nagyon komfortosak, kényelmesek, praktikusan berendezett lakóegységek. Szobáink ikerszobák, egy közös előtérből két szoba nyílik, ahol 3-3 fő lakik. Minden 6 főnek külön zuhanyozó, WC-kézmosó áll rendelkezésre a lakóegységen belül. A szobákban minden tanulónak külön íróasztala, szekrénye, könyvespolca, éjjeliszekrénye van. A bútorok az évek során elhasználódtak, ezért cserére szorulnak. Az elmúlt hónapokban sikerült a lakószobák bútorainak egy részét kicserélni, így színesebbé, otthonosabbá váltak. A szobák világosak, jól fűthetők, kedvező életteret, nyugodt tanulási feltételeket biztosítanak lakóiknak. Minden emeleten teakonyha található, benne villanytűzhely és annyi hűtőszekrény, ahány szoba van az adott szinten. Így minden szobaközösségnek jut egy zárható hűtőszekrény. A teakonyha mellett tv-szobákat alakítottak ki, ezekben 35 fő kényelmes fotelekből nézheti a színes tv-n a kábel tv adásait, illetve igény szerint a video-, DVD lejátszót is itt lehet használni. Az első emeleten tanulószobát rendeztünk be, ahol egyszerre 20 fő tanulhat kényelmesen. A második emeleten önismereti-relaxációs szobát alakítottunk ki. Ez segít majd a tanulóknak a rekreációban illetve a pedagógusoknak az önismereti órák megtartásában A harmadik emeleten számítógép-termet hoztunk létre (20 géppel) annak érdekében, hogy a kollégistáknak is legyen lehetőségük az IKT kompetenciájukat fejleszteni, felkészülni az ECDL vizsgákra és az internetet használni. Igyekszünk a gépeket folyamatosan fejleszteni. Az elmúlt tanévben sikerült a teljes gépállományt korszerűbbre cserélni. Minden szinten a folyosóra felszerelt telefonok biztosítják, hogy a tanulók a belső vonalon a tanárokat, a portát és egymást is elérjék, ha szükséges, illetve ide lehet felkapcsolni minden külső hívást. Közel 1600 kötetes könyvtára van a kollégiumnak. Gondot jelent a könyvek tárolása, nincs elegendő szekrény ahhoz, hogy a kölcsönzés folyamatos, zökkenőmentes legyen. A kollégiumi stúdió viszonylag jól felszerelt. A rádió, magnó, CD lejátszó, keverő alkalmassá teszik különböző műsorok szerkesztésére. A szobákban elhelyezett hangszóró pedig lehetőséget biztosít arra, hogy ezek a műsorok el is jussanak azokhoz, akiknek készült. A házimozi rendszert és projektort nem csak a filmklub tagjai veszik igénybe, hanem a kollégiumi nevelők is. Beszereztünk egy elektromos zongorát is, mely a kollégiumi műsorokat színesíti illetve azok a kollégisták akik zenét tanulnak gyakorlásra is használhatják. A társasjátékok kedveltek a diákok körében, ezek között van olyan pszichológiai társasjáték, mely a nevelőmunkát segíti. A szabadidő tartalmas eltöltését szolgálja a fent felsoroltakon kívül a kondicionáló terem, melyben súlyzók, futópad, bordásfal és egy kondicionáló gép áll 16

rendelkezésre a sportolni vágyóknak. Az idén új eszközökkel bővítettük a kínálatot, elliptikus trénert, kültéri ping-pong asztalt, tollas készletet sikerült vásárolni. Az évek során 35 db kerékpárt vásároltunk, melyek nagy népszerűségnek örvendenek a diákok körében, kora tavasztól késő őszig ezzel közlekednek a városban, illetve kerékpártúrákat is szervezünk. Sajnos a kollégium udvara igen kicsi, ezért nem alkalmas sportpályák kialakítására. Ha a tanulóknak ilyen jellegű igényeik vannak csak a gimnáziumban található pályák és tornatermek használhatók erre a célra. A kollégium új épületét 2008 augusztusában adták át. Egy laktanya legénységi szállását alakították át a kollégiumi feladatellátásnak és igényeknek megfelelő módon. A kollégium könnyen megközelíthető helyi járatú autóbuszokkal, amelyek az iskola előtti megállótól a kollégiumi megállóig viszik a diákokat és vissza. A kollégium épületében tálalókonyha működik, amelyben felszolgálják az iskolában működő konyhában készült ételeket. A kollégium épületéhez kapcsolódik egy D kategóriás tornacsarnok, amely lehetővé teszi, hogy edzéseket, mérkőzéseket bonyolítsunk le benne, és rendelkezésére álljon a sportolni vágyó kollégistáknak. Ennek előterében asztaliteniszezhetnek is a diákok. A kollégium épülete szinteltolásos szerkezetű, 7 db félemelet található benne az alagsortól, a legfelső szintig. A diákok lakószobái 4 félemeleten találhatóak, a többi szinten kiszolgáló helyiségek vannak. Egy szinten laknak fiúk, három szinten lányok. Összesen 31 diákszoba van, melyek közül 4 szoba 3 fős, 27 szoba pedig 5 fős. Minden szoba tartalmaz külön WC helyiséget, külön zuhanyzót, kézmosót. A szobákban minden tanulónak külön íróasztala, széke, polca, szekrénye van. Minden szobában hűtőszekrény található. A szobák kényelmesek, világosak, jól fűtöttek, megfelelő, otthonos környezetet biztosítanak a diákoknak. Minden emeleten teakonyha található villanytűzhellyel, mikrohullámú sütővel. Szintén emeletenként társalgó áll a diákok rendelkezésére, ahol szabadidejüket társasjátékkal, beszélgetéssel tölthetik el. A társalgók mellett kényelmesen berendezett tv-szobákat találunk, ahol a kábel tv adásait nézhetik szabadidejükben. Három nagy tanterem, egy informatika szaktanterem és két csoportszoba biztosítja a nyugodt tanuláshoz a megfelelő környezetet. Rendelkezünk a legmodernebb oktatási eszközökkel is: interaktív tábla, projektor, számítógépek. Könyvtárunk egy városi méretű könyvtár (több ezer kötettel, CD-vel, DVD-vel), amely lehetőséget nyújt kutatómunka végzésére és kölcsönzésre is. Fontos szerepet játszik a diákok nevelésében a művészeti oktatás. Ezért két hangszigetelt szobát is kialakítottunk a kollégiumon belül, ahol elektromos zongorán, szintetizátoron, gitáron és furulyán tanulnak játszani az érdeklődők. Grafikus szakkörön rajzasztalok mellett tanulják meg lerajzolni az előttük álló kompozíciót, illetve járnak kiállításokra. Az alagsorban található sportolásra is alkalmas szobában tanulják a néptánc és a társastánc elemeit. Szintén az alagsorban található a kondicionáló terem, amely a benne lévő gépek segítségével kielégíti a mozogni, erősödni vágyók igényeit. Mosó és szárítóhelyiséget is találunk a kollégium alagsorában, amit a diákok is használhatnak. A földszinten találhatók az irodák, betegszobák, vendégszobák és a technikailag jól felszerelt stúdió. Az itt készített műsorokat a diákszobákba lehet eljuttatni hangszórókon keresztül. A szintek között telefonhálózat biztosítja a kommunikációt. 17

A kollégium hatalmas nagy területen fekszik, szépen kialakított belső udvara, parkja kiválóan alkalmas a pihenésre, a szabadban való főzésre, az elhelyezett padok a szabadban való tanuláshoz vagy játékhoz is tökéletes feltételeket biztosítanak. 3.3. A kollégiumi élet megszervezése A kollégium - belső életének szabályozása során - biztosítja a diákok optimális testilelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres és egészséges étkezést, a tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. Figyelembe veszi a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi hagyományokat, szokásokat is. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső arányai - a jogszabályi keretek között - a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A kollégium kiemelt feladata a diákok optimális testi-lelki fejlődésének biztosítása. A diákok életrendjét, időbeosztását napi- és heti rend szabályozza, melyet a kollégium házirendjében fogalmaztunk meg. A diákok étkezésének biztosításához a START Rehabilitációs Vállalat szolgáltatásait vesszük igénybe. A kollégistáknak lehetőségük van választani, hogy a napi háromszori étkezést milyen formában veszik igénybe (csak ebéd; reggeli - vacsora; reggeli ebéd - vacsora). A tanév megkezdése előtt a szülőnek erről írásban nyilatkozniuk kell. A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. A diákok választott tisztségviselőik révén részt vehetnek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. Lehetővé tesszük, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerjék és a mindennapi gyakorlatban felelősen alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés, a problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit. A kollégiumi egységekben az érdekvédelmi munka mellett, a nevelőtestület támogatásával, változatos programokat szerveznek és bonyolítanak le. 3.4. A kollégium kapcsolatrendszere és az együttműködés formái 3.4.1.Kollégium gimnázium A kollégiumvezető és a kollégiumvezető helyettes tagja az iskola vezetői körének, akik minden hétfőn munkaértekezleten tárgyalják meg az aktuális feladatokat, szakmai és pedagógiai teendőket, problémákat. Ez a körülmény az információáramlást segíti és biztosítja a folyamatos, rendszeres kapcsolattartást. E kapcsolatot a kölcsönös megértés, segítőkészség jellemzi. 18

A kollégium vezetője és a a kollégiumvezető helyettes a félévi illetve az év végi munkaértekezleten tájékoztatja a tantestület tagjait a kollégium eredményeiről, tevékenységeiről, gondjairól. A csoportvezető tanárok napi kapcsolatban vannak a csoportjukba tartozó diákok osztályfőnökeivel, szaktanáraival. Figyelemmel kísérik a diákok tanulmányi előmenetelét, hiányzásait. Az osztályfőnökök számára is fontos, hogy ismerjék a kollégium belső életét, programjait. Különösen szoros ez a kapcsolat az Arany János Tehetséggondozó Programban tanuló gyerekek osztályfőnökei és csoportvezető tanárai között. A program jellege meg is követeli ezt a közös együtt gondolkodást. 3.4.2.Kollégium szülők Hasonlóan jó kapcsolat kialakítására törekszünk a szülőkkel is. Évente két szülőértekezletet tartunk, egyet a tanév kezdetekor az új kollégisták szüleinek; a másikat évközben valamennyi szülőnek. Ezenkívül a családlátogatások, a fogadó órák (a gimnáziumihoz csatlakozva), az egyéni beszélgetések, a telefonon vagy személyesen lebonyolított egyeztetések, a szülőknek tartott karácsonyi műsor mind az egységes nevelési elv kialakítását szolgálják. Nagyon sok szülő rendszeresen érdeklődik, figyelemmel kíséri gyermeke életét itt a kollégiumban. Szeretnénk elérni, hogy ez a létszám egyre nagyobb legyen, ezért tervezünk több olyan rendezvényt is, melyeken még több lehetőség nyílik a szülőkkel történő találkozásra. Jó lehetőség a szülő-nevelő kapcsolat elmélyítésében a csoportonként szervezett találkozók, beszélgetések, tea-délutánok, családi nap. 3.4.3.Kollégium Nyíregyháza további középiskolai kollégiumai A városban található többi középiskolai kollégiummal igyekszünk kapcsolatot tartani. Tanulóink látogatják a különböző rendezvényeiket, részt vesznek a versenyeken és sportvetélkedőkön, tapasztalatot cserélnek a diákönkormányzat tagjaival. 3.4.4.Kollégium a megye további középiskolai kollégiumai A vásárosnaményi Babus Jolán Kollégiummal, mint referencia intézménnyel évek óta tartó szoros kapcsolat alakult ki. Rendszeresen részt veszünk az általuk szervezett továbbképzéseken, szakmai napokon és a diákok számára hirdetett versenyeken. A megyei kollégiumok vezetőivel, illetve tanáraival rendszeres a szakmai tapasztalatcsere. 3.4.5.Kollégium települési önkormányzatok Kollégium települési általános iskolák E két kapcsolatrendszer az Arany János Tehetséggondozó Programba delegáló önkormányzatokkal és általános iskolákkal működik. A tanulók szülőföldhöz való kötődését segítik azok az önkéntes munkák, melyet volt iskolájukban végeznek illetve a volt osztályfőnökök meghívása a családi napra. 3.4.6.Kollégium az Arany János Tehetséggondozó Programban résztvevő intézmények A program indulásától számított 13 év alatt nagyon jó kapcsolat alakult ki a gimnáziumokkal, a kollégiumokkal, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettel, 19

valamint az Oktatási Hivatal Észak-magyarországi Regionális Igazgatóságával. Ezt a munkakapcsolatot rendszeres találkozások, egyeztetések, fejlesztő munka; segítőkész, baráti hangulat jellemzi. IV. A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉG SZERKEZETE 4.1. A kollégium által kötelezően biztosított foglalkozások 4.1.1.Felkészítő foglalkozások 4.1.1.1.Tanulást segítő foglalkozások a) A hét első négy napján rendszeres iskolai felkészülést biztosító foglalkozásokat (13 óra/hét) tartunk minden nap: 16,00-18,30-ig, illetve szerdán 17,00-18,30- ig (közben szünettel), valamint 19,00-20,00. b) Minden tanévben felzárkóztató foglalkozást indítunk magyar nyelvből, matematikából, idegen nyelvből (tantárgyanként 1 óra/hét), ezek igény szerint tarthatók egyéni, vagy csoportos formában. c) A kiemelkedő képességű tanulóknak tehetség-kibontakoztató foglalkozásra van lehetőségük. Az ilyen típusú foglalkozások egyénre szabottan, az egyéni képességeket figyelembe véve történnek a kollégiumban. Ez azt jelenti, hogy vagy egyéni törődés keretein belül vagy kis létszámú csoportos felkészítés alapján kerülnek lebonyolításra. Természetesen az igények tanévenként változnak. A tanulók a szobákban saját íróasztal mellett tanulhatnak. A csoportos tanuláshoz tanulószoba áll rendelkezésre. A 9. osztályos tanulók az első félévben tanári felügyelet mellett, tanulószobában tanulnak. A kollégiumi nevelők rendszeresen segítik a diákok munkáját szaktárgyaikból. d) Tematikus csoportfoglalkozások. A rendelet 2. 9. pontjában meghatározott tematikus csoportfoglalkozások keretterve és éves óraszáma TÉMAKÖRÖK 1. A tanulás tanítása 2. Az erkölcsi nevelés 3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 20