VEZETŐI PÁLYÁZAT Az Emberi Erőforrások Minisztere a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. alapján meghirdetetett Kontyfa Középiskola, Szakiskola és Általános Iskola (1156 BUDAPEST, KONTYFA U. 5.) IGAZGATÓI MUNKAKÖRÉNEK BETÖLTÉSÉRE BUDAPEST, 2014. ÁPRILIS 16. PUSZTAI SÁNDOR 1149 BUDAPEST, EGRESSY U. 27-29. D ÉP. 2/2 + 36 30 2 972 820 ALEXFIELD76@GMAIL.COM
Tartalomjegyzék 1. Pedagógiai hitvallás 2. Helyzetelemzés 2.1. Az iskolastruktúra felépítése 2.2. Az intézmény működésének tárgyi feltételei 2.3. Az intézmény működésének személyi feltételei 2.4. Az iskola tanulóinak létszáma 3. Arculattervezés 3.1. Művészeti nevelés 3.2. A sport, mint a nevelés eszköze 3.3. A nyelv, mint a nevelés eszköze 3.4. Tehetséggondozás 4. Hagyományok ápolása 4.1. Állami ünnepek, megemlékezések 4.2. Túrák, kirándulások 4.3. Bálok 4.4. Korábbi kollégákkal való kapcsolattartás 5. Vezetői program 5.1. Az iskola szerkezeti felépítése, és annak változásai 5.1.1. A tagozatok 5.1.2. A vezetőség 5.1.3. A munkaközösségek 5.1.4. A tanárok 5.1.5. A technikai dolgozók 5.2. A nevelés 5.2.1. A művészeti nevelés 5.2.2. A sport szerepe a nevelésben 5.2.3. A környezeti és környezettudatos nevelés Ökoiskola program 5.2.4. A tehetséggondozás 5.2.5. A szabadidős tevékenység 1/29
5.3. Az átmenetek 5.4. Motiváció 5.4.1. Diákok 5.4.2. Tanárok 5.4.3. Szülők 5.5. Az Alapítvány 5.6. A marketing 5.6.1. A média 5.6.2. Az iskolai honlap 5.6.3. Kopogtatók bemutató órák 5.7. Innováció 6. Záró gondolatok Mellékletek Szakmai önéletrajz Nyilatkozatok Diplomamásolatok Erkölcsi bizonyítvány 2/29
1. Pedagógiai hitvallás Navigare necesse est Hajózni muszáj Egy igazi pedagógus lelkében mindig pedagógus marad, bármit hoz az élet, bármerre fújja vitorláját a szél. Annak, aki a tanári pályát választotta, nagy a felelőssége abban, hogy helyesen és reálisan ítélte-e meg önmagát, mert nem pusztán a saját életéért felelős a döntés megszületése után, hanem azokért a gyerekekért is, akik tanárként kapcsolatba kerülnek vele. Mit jelenthet a pálya fogalma? Lehet szakma, hivatás, vagy életpálya. Hivatalosan természetesen ez egy szakma, egy speciális munka, amihez kapcsolódnak specifikus tudományok, tudományterületek. Hivatás is, hiszen a szó magában hordozza az elhivatottságot valami iránt. De leginkább életpálya, mert magába foglalja a szakmát és az elhivatottságot is. Egy életpálya, amiben nem az a fontos, hogy hány évet töltünk el benne, hanem az, hogy milyen tartalommal töltjük meg azt. Nyitottnak kell lennünk az újításokra, kísérleteznünk kell azok elsajátításában, próbálkozni kell az alkalmazással, és ha valami nem sikerül, tudnunk kell önreflexiót alkalmazni és újra és újra kísérletezni. Meg kell ismernünk a gyerekeket, a hozzájuk vezető utat, felismernünk értékeiket, fejleszteni azokat képességeik és készségeiknek megfelelően, terelgetni a helyes úton, miközben mi is példát mutatunk. Ahhoz, hogy hatni tudjunk, nekünk, magunknak kell hordoznunk a tartalmakat, értékeket, gondolatokat, tapasztalatokat, érzéseket. Ahhoz, hogy hatni tudjunk, lépést kell tartani a fejlődéssel pályánk minden területén. Alapvető oktatási és nevelési elveinkben módszerbeli különbözőségeink ellenére is meg kell egyeznünk, s ehhez az egyezséghez mindenkinek tartania kell magát. 3/29
Szigorúaknak kell tehát lennünk önmagunkkal szemben és nevelési elveink érvényesítése tekintetében. Alapelvnek kell tekinteni: a humanista értékek közvetítését és a személyes példamutatást az egyéni képességek kibontakoztatása mellett a toleranciára, az együttműködésre való képesség tanítását is a segítőkészséget és türelmet az oktatás-nevelés folyamatában a pontosságot a szó szűkebb és tágabb értelmében a másik emberrel szemben tanúsított korrekt magatartást az igazságosságot és a következetességet. Eredményességünk alapfeltétele a hitelességünk. A mai diákság sokrétű, mind szellemi, mind fizikai, mind motivációs teljesítőképességük alapján. Vannak átlagos képességűek, kiemelkedők és lemaradók. Mindhárom réteghez meg kell találni a megfelelő oktatási stílust, még egy tanórán belül is ( hármas nevelés ). A diákok motiválása és teljesítőképességük növelése önmagukhoz mérten, kell, hogy a pedagógus célja legyen. A mai gyerekeknek már nem lehet megtanítani a világot, sokkal inkább megmutatni, hogy miként tudják azt folyamatosan tanulni. Nemcsak lexikális tudást kell elsajátítaniuk, hanem képességeket, készségeket. Rendelkezniük kell azokkal a kompetenciákkal, amelyekkel megállják a helyüket az élet különböző területein. Minden gyermekben van tehetség valami iránt, csak sok türelemmel meg kell találni és ki kell bontakoztatni. A diákokat folyamatos sikerélményhez kell juttatni. Mindezt úgy, hogy nap, mint nap a már meglévő pozitívumokra építünk, a kevésbé sikeres területeket pedig lehetőség szerint erősítjük. 4/29
Mindehhez figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat, a testi és lelki teljesítőképességet, kellően motiválni a diákot az erőfeszítésre, megfelelő kereteket biztosítva a siker eléréséhez. A diákokat egyenként, önmagukhoz kell mérni. Ezt tartom a pedagógus és így magam legfőbb feladatának. Az iskola eredményei sok-sok ember közös munkája. Az iskola eredményessége, vagy eredménytelensége azonban nagyban függ azoktól, akik döntési helyzetben vannak, s döntéseikért felelősséget vállalnak. És miért muszáj hajózni? Mert a világ, a tudomány a kultúra és minden, ami körülvesz bennünket folyamatos mozgásban van, mindig változik, esetenként új és újabb ismeretek, illetve elsajátítási módszerek, követelmények és mérések látnak napvilágot. Ezen területeken naprakésznek kell lenni, mindig készen állni a változó követelményeknek való megfelelésre. 5/29
2. Helyzetelemzés 2.1. Az iskolastruktúra felépítése Az iskola a XV. kerületben, közlekedés szempontjából viszonylag jól megközelíthető helyen, a Szentmihályi út, a Nyírpalota utca, a Páskomliget utca és a Sárfű utca által határolt lakótelep közepén található, a Pólus Center és az Ázsia Center szomszédságában. Ezek az utcák által közrefogott terület az intézmény kötelező beiskolázási körzete. Az Intézmény jelenleg Kontyfa Középiskola, Szakiskola és Általános Iskola néven működik. Jelenlegi struktúráját akkor nyerte el, mikor 2012 ben összevonták a Károly Róbert Középiskolával. Alsó tagozat, felső tagozat, középiskolai képzés és OKJ s képzés folyik jelenleg az intézményben. Emellett Ecl és Ecdl vizsgaközpont is. Alsó és felső tagozaton 2-2 párhuzamos osztály tanul évfolyamonként. A középiskolai oktatás jelen helyzete nem ideális. A gimnáziumi tagozat kapott csak a következő tanévre új osztály indításához engedélyt, de ez csak megfelelő létszám esetén tehető meg. Az egyéb középfokon tanuló osztályok és az OKJ s képzés kifutóban van. Ennek okai a kevés jelentkező illetve a fenntartó törekvése, amelyet törvényi szabályozás is alátámaszt, a profiltisztítás. A kerületi gyermekek és a férőhelyek számát figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy egy lokális intézmény kb. 50 75 % - os kihasználtsággal működik. A Kontyfa Iskola kihasználtsága sem éri el a megfelelő szintet. Jelen helyzetben, a legutóbbi ismert adatok alapján az összes képzési formában 608 diák tanul. Tagozat Alsó Felső Gimnázium SZKI és SZI OKJ Diáklétszám 179 182 91 143 13 Kontyfa Középiskola, Szakiskola és Általános Iskola létszámmegoszlása 2014 6/29
Az iskola szakmai és gazdasági szempontból külön irányított, azaz nem önállóan gazdálkodó intézmény. A fenntartási működtetési költségek megoszlanak. A munkaügyi részt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) XV. Tankerületének Gazdasági Szervezete, az intézmény épületének fenntartását pedig a XV. Kerület Önkormányzat felügyeli. Jelenleg tart az intézmény külső megújítása, amelyet 2014. áprilisában kezdtek meg, s 2014. október elején fejeznek be. Ezalatt az idő alatt a tanításnak zavartalanul kell folynia. Jelenleg két igazgatóhelyettes segíti az intézményvezető munkáját. Az általános iskolai igazgatóhelyettes és a szervezési igazgatóhelyettes. Az oktató nevelő munka összehangoltsága érdekében 10 munkaközösség működik: - Alsó tagozat 1-2. évfolyam - Alsó tagozat 3-4. évfolyam - Felső tagozat - Középiskolai - Reál - Humán - Nyelvi - Testnevelés - Szakmai - Mentálhigiénés Az intézményben 70 pedagógus dolgozik, többségük főállású, kisebb hányaduk 75 % - os vagy 50 % - os részmunkaidős, esetenként óraadó. Az intézmény iskolaotthonos rendszerben működik, délelőtt és délután is folyik oktatás. Részt vesz a TÁMOP ban bázisiskolaként, a tanárok egy része pályaorientációs tréner. Kerületi külsős rendezvényeken nagy számban vesz részt az iskola, de a szervezésben kevésbé. 7/29
Az intézmény tanulóinak tanulmányi eredményei gyengék, a kompetenciamérés adatai alapján jóval átlag alatt teljesítenek. Ezért sürgős intézkedésre van szükség, hogy megközelítsék az átlagot. Külön foglalkozások, újabb módszerek, jó gyakorlatok átvételével. Az iskola összlétszámához képest (más iskolákkal egybevetve) viszonylag magas az SNI s BTM es tanulók száma. Az intézmény összkapacitását tekintve az iskola kihasználtsága nem éri el a 75 % - ot. Ennek okai lehetnek a környéki konkurens általános iskolák, a nyolc ill. hat évfolyamos középiskolákba való felvételizés, a középfokú oktatás kimenő rendszere, egy óvodával való közvetlen kapcsolat, elöregedő vonzáskörzet. 1999 óta működik az iskola közhasznú alapítványa, amely többszöri átalakulást követően újabb szakmai megújítás előtt áll. Az eddig vállalt kiváló feladatai (nevelési és oktatási, képességfejlesztési, ismeret-terjesztési stb.) mellé újakat is fel kell vállalni. A Kuratórium tagsága rég nem kötődik az iskolához, ezért ajánlatos lenne új kuratóriumot is választani. 2.2. Az intézmény működésének tárgyi feltételei Az iskola a kerület egyik jól felszerelt intézménye, de ez nem jelenti azt, hogy nincs szükség folyamatos bővítésre, megújításra illetve felújításra. Mind műszaki szempontból (számítógép hálózat), mind pedig tornatermi és szabadtéri feladatok (műfüves focipálya) ellátása szempontjából. Szemléltetőeszközök vásárlására csak korlátozottan volt lehetősége az intézménynek az elmúlt években. A hagyományos tárgyi, képi szemléltetés mellett fokozatosan megjelent elsősorban a felső tagozaton és középiskolai szinten az IKT eszközök használata. Ügyelnek az intézmény dekorációjára, a barátságos esztétikus környezetre. Nagy eredménynek tartom, hogy az épület külső megújítása a fenntartók (KLIK és a XV. kerületi Önkormányzat) összefogásával április elején megindult, s várhatóan 2014. október elejére be is fejeződik. 8/29
További felújításként az intézmény belső rendszere és a könyvtár bővítése is tervbe lett véve. A technikai dolgozók gondos munkája, a folyamatos és azonnali együttesen járulnak hozzá ehhez. A tornaterem kihasználtsága délelőtt szinte maximális. A tanulók számára más helyszínen is (pl. korcsolyázás, úszás) szerveznek testnevelés órákat. Jó idő esetén a sportolásra alkalmas pálya enyhíti a problémákat, illetve a nemrégiben létrehozott asztalitenisz terem segíti a mindennapi testnevelésórák ellátását. 2.3. Az intézmény működésének személyi feltételei A tantestület (jelenleg 70 fő körül mozog) egy része kicserélődött az elmúlt évek során. Ennek számos oka volt. Többek között nyugdíjazás, külföldi munkavállalás, elhelyezkedés más, jobban fizető állásban, iskola összevonások. Néhány esetben pedig a munkavállaló és a munkáltató elképzelései a feladat elvégzéséről, a pedagógiai koncepcióról nem egyezett. A heterogén tanulói összetétel, az innovációk, továbbképzések, tantestületi tréningek, iskolai rendezvények többletidőt, többletmunkát és többlettudást várnak el a pedagógusoktól. Elvárás, hogy tudjanak csapatban dolgozni, jól kezeljék a konfliktusokat, kreatívak legyenek, azonosuljanak a fenntartó és az intézmény koncepciójával. A tanárok speciális ismereteikkel, kompetenciáikkal nemcsak színesítik, de módszertani szempontból is megújítják, gazdagítják a pedagógiai munkát. A tantestület kohézióját, a tagozatok közötti együttműködést erősítik a szerveződési formák (pl. munkaközösségek, munkacsoportok), ugyanakkor rendkívül időigényesek, és a párhuzamosságok miatt egyenlőtlenné tehetik a munkamegosztást. Az iskola pedagógusainak motiváltsága különböző. Megfigyelhető egy bizonyos fokú beletörődés, szakmai sikertelenség, ezek fakadhatnak morális elismerés hiányából is. Át kell állítani a szemléletet, mit is nevezünk sikernek. A diákság jelenlegi tanulási eredményei gyengék, lépésről lépésre kell előbbre jutni. Minden kis eredményt sikernek kell elkönyvelni, ennek a szemléletnek a megvalósítása az intézmény vezetőségén múlik. 9/29
2.4. Az iskola tanulóinak létszáma Egy intézményben életében mindig sarkalatos kérdés, mind vezetői, mind oktatói, mind fenntartói szempontból a tanulók létszámának alakulása. Jelenleg, a kifutó rendszer miatt csökken a tanulói létszám, az összkihasználtságot tekintve a közel 900 fő helyett kb. 608 tanuló jár a Kontyfába. A létszám szinten tartása és kismértékű növelése a cél az engedélyezett oktatási formákban. Elsősorban az általános iskolai osztályokat kell megerősíteni, illetve az első osztályok létszámát biztosítani. Ehhez segítséget nyújthat az óvodából iskolába átvezető program, amely során az elsősök visszalátogatnak az óvodájukba, az óvoda nagycsoportosai pedig több lehetőséget kapnak arra, hogy jobban megismerjék az intézményt, programjait és pedagógusait. 10/29
3. Arculattervezés Egy jól működő intézmény, a fenntartó személyétől függetlenül akkor működik jól, ha eltér az átlagostól, valami egyedit tud nyújtani tanulóinak, kiemelt képzési formákat működtet, s viszonylag szélesebb palettán mozog. Mai, folyamatosan változó világukban pedig egy intézmény akkor érhete el sikereket hosszú távon, ha egyszerre több arcát is tudja a diákjai felé fordítani. 3.1. Művészeti nevelés A művészi alkotás az ember legősibb kifejezési formája. Már az ősközösségben megjelent és az idők változásával mindig fontos szerepet játszott az adott társadalom értékeinek a közvetítésében. A XX. század elején nagy változások történtek a pedagógiai szemléletmódban. Az addig túlnyomórészt reduktív emberkép helyett megjelentek olyan pedagógiai iskolák, melyek a gyermek komplex személyiségének fejlesztését tartották fontosnak. Ez a tendencia nem az objektív, illetve transzcendens értékek közvetítését helyezi előtérbe, hanem a gyermek szubjektumát, önkifejezését. A művészetek csak intellektuális befogadása, az esztétikai verbalizmus helyett előtérbe kerültek az érzéki benyomások, szubjektív élmények is és teret kapott a gyermeki alkotás is. A művészetpedagógiai irányzat az intellektuális megközelítés helyett a gyermeki cselekvést, önkibontakoztatást tartja céljának. Az ember absztrakt gondolkodásából született a tudomány, a szemléletes, konkrét gondolkodásból pedig a művészet. Mindkettő fontos az ember számára. Ezért a művészet, mint a valóság megismerésének sajátos formája fontos nevelőeszköz is. Elősegíti az élet értékeinek, szépségeinek felfedezését, kellemessé teszi az ember környezetét, gondolatokat, érzéseket örökít meg kőben, szóban, hangban, színekben. A hétköznapok fölé emeli az embert, feleletet keres az élet nagy kérdéseire, s teszi ezt konkrét módon, érzéki benyomások, élmények alapján. 11/29
3.2. A sport, mint a nevelés eszköze A testnevelés nem más, mint a lélek- és főleg a jellemnevelés leghatásosabb eszköze. Egy jól működő tanrendszerben a sportnak, mint a test és a testen át a lélek nevelőjének tág tere kell, hogy legyen, amely összhangban áll nemcsak a pedagógia, de az egyszerű emberi ész és természet követelményeivel is. Csak az egészséges ember lehet igazán hasznos tagja a társadalomnak. A sport fogalma azonban nem tévesztendő össze puszta testi ügyességgel, a rekordhajhászással, a nyereségvadászással. Az utóbbiaknak nemcsak, hogy a sporthoz semmi közük, de a sportnak egyenesen ellenségei. A sport elsősorban szellemi fogalom. Egy sportcsapat a társadalomnak kicsinyített képe, a mérkőzés az életért való nemes küzdelem szimbóluma. Itt a játék alatt tanítja meg a sport az embert rövid idő alatt a legfontosabb polgári erényekre: összetartásra, az önfeláldozásra, az egyéni érdek teljes alárendelésére, a kitartásra, a tettrekészségre, a gyors elhatározásra, az önálló megítélésre, az abszolút tisztességre és mindenekelőtt a "fair play", a nemes küzdelem szabályaira. Aki ezeket tudja, és akiből a lélek férfiasságát, az érdeklődést, az önállóságot és az alkotási vágyat nem töröljük ki, az meg fogja állni a helyét az életben. 3.3. A nyelvoktatás, mint a nevelés és képzés eszköze A XXI. század elvárt kompetenciaként jelöli meg legalább egy idegen nyelv ismeretét. Ha lépést kívánunk tartani az Európai Unió tagállamaival, ezt a szintet minimum hozni kell, de inkább ki kell bővíteni. Ehhez jó nyelvtanárokra és motivált diákokra van szükség. Feltétel még az anyanyelv jó ismerete is. Nyelvet nemcsak azért jó tudni, mert ahány nyelv annyi ember, hanem mert a nyelvtudással kinyílik egy kapu, amely a könnyebb boldogulást segítheti elő. Belföldi munkakeresés kiszélesedése, idegen országok ismeret és munkalehetőség külföldön, mind a diák érdeke, csak el kell jutnia erre a felismerésre. A nyelvoktatás sokszínűsége (az alap angol mellett) esélyt adhat magának az intézménynek is a továbbélésre illetve a megújulásra. 12/29
A földrajzi fekvésből adódóan illetve a világpiaci trendeket figyelembe véve új nyelvek oktatása lehet a jövő záloga mind a diákság mind az intézmény szempontjából. 3.4. Tehetséggondozás XX. század utolsó harmadában egyfelől világszerte sokasodtak a kutatások a tehetség-témakörben, másfelől egyre több fejlesztő program indult iskolákban, valamint más tehetséggondozó műhelyekben. Mostanra kialakult egy olyan bázisa az ismereteknek, módszereknek, amelyek biztos alapot jelentenek a magyarországi tehetséggondozó programok továbbfejlesztéséhez. A tehetséget leíró teóriákból sokféle látott napvilágot, ma legáltalánosabban a Renzulli-féle az elfogadott. Ez a modell négy összetevőjét emeli ki a tehetségnek: átlag feletti általános képességek, átlagot meghaladó speciális képességek, kreativitás, feladat iránti elkötelezettség. Az átlag feletti általános képességek közé tartozik például a magas szintű elvont gondolkodás, fejlett anyanyelvi képességek, jó memória, hatékony információfeldolgozási stratégiák stb. Ezek szerepe természetesen más és más az egyes speciális tehetség-területeken. A speciális képességek adják meg a jellegzetességét a tehetségnek. Ezekből sokféle van, a Gardner-féle csoportosítás általánosan elfogadott. E szerint hétféle speciális képességcsoport különíthető el: nyelvi, zenei, matematikai-logikai, vizuális-téri, testimozgásos, szociális-interperszonális, intraperszonális. Ezek a speciális tehetségfejlesztéshez kiindulási alapként szolgálnak. A kreativitás is több elemből épül fel: originalitás, flexibilitás, fluencia, problémaérzékenység stb. Ez az összetevő is meghatározó a tehetség funkcionálásában, hiszen a tehetségre egyebek között éppen az jellemző, hogy problémahelyzetekben új megoldásokat talál, s ez kreatív képességek nélkül elképzelhetetlen. A feladat iránti elkötelezettség olyan személyiség-tényezőket foglal magába, amelyek a magas szintű teljesítményhez az energiát biztosítják: érdeklődés, versenyszellem, kitartás, emocionális stabilitás. A képességek bármilyen magas szintre is fejlődnek, e háttértényezők fejlettsége nélkül nincs magas szintű teljesítmény. 13/29
Tehetségesnek tehát azok tekinthetők, akik kiváló adottságaik a négy fenti összetevő ötvözeteként alapján magas szintű teljesítményre képesek az élet bármely tevékenységi területén. A tehetségfejlesztés mindkét alapvető módszerét alkalmazni kell: 1. A bővítés során jellemzően új, kiegészítő többletfeladatokat adunk a tanulónak. 2. A gyorsítás a tananyagnak az elvártnál rövidebb idejű elvégzését jelenti (például előrehozott vizsgára, nyelvvizsgára készüléskor). Mindkét esetben lehetőségünk van a következő szervezési módokra: 1. differenciált tanórai munka, 2. otthoni plusz feladatok 3. tanórán kívüli foglalkozás. Mivel a tehetséggondozás legjellemzőbb formája az utolsóként említett, ezzel érdemes külön is foglalkozni. 14/29
4. Hagyományok ápolása Egy intézmény sem működhet hagyományok nélkül. Ezek között vannak kötelező programok, régi programok, de nem szabad elzárkózni új hagyományok teremtése elől sem. Ez adja meg egy intézmény végső arculatát. 4.1. Állami ünnepek, megemlékezések Nagyon sok intézmény az ünnepségeket és megemlékezéseket csupán az iskola falain belül valósítja meg, s azokba sem visz semmiféle változatosságot. Az általam elképzelt és vezetett intézményben nagy hangsúly helyeződne az ünnepségek kreatív megvalósítására. Többek között drámapedagógiai elemekkel, külső helyszínen megtartott rendezvénnyel, múzeum, színház ill. mozi látogatással, s ezt követően osztályfőnöki órán közös feldolgozással. 4.2. Túrák, kirándulások, klubélet Egy intézmény tanulói számára kiváló szabadidős tevékenység a kirándulás, a túrázás. Mindehhez persze megfelelő légkört és társaságot kell teremteni. Az iskolában már működnek különböző klubok, melyek hatásfoka kiváló. Esetenként lehetne több szülőt is bevonzani a programokra. Általam tervezett újonnan indítható klubok lennének: pl. gyűjtői klub, filmklub természetjáró klub, töriklub, stb. 4.3. Bálok Egy iskolán belül a kulturális élet egyik fontos eseménye a bál. Elképzelésem szerint ebben a műfajban négy különböző típus megrendezésére van lehetőség, amely a négy évszak mintájára szerveződne meg. Ősszel az új tanulók játékos befogadására Gólyabál, télen a télűző Farsangi Bál, tavasszal a Jótékonysági Bál, a nyár köszöntésére pedig a nyárra való készüléssel Tanévbúcsúztató megrendezésére kerülhet sor. 15/29
4.4 Korábbi kollégákkal való kapcsolatápolás Az idős embereknek nagy szükségük van kötődésre, legyen az emberekhez vagy korábbi munkahelyhez való kötődés. A korábban az intézményben tanítók nyugdíjas kollégáknak nyugdíjas találkozó szervezése, a nyílt napokra való meghívás élménybeszámoló illetve egy régi típusú bemutató óra megtartásának lehetőségének formájában. Arra is lenne lehetőség, hogy olyan bemutató órát szervezni, amit egy régi és egy jelenlegi tanár közösen irányít. A már köreinkbe meg nem invitálható, de korábban meghatározó tanáregyéniségének szellemiségét pedig teremnév adományozással lehet átmenteni az utókor számára. 16/29
5. Vezetői program A folyamatosság és a kiszámíthatóság jegyében a KLIK és a XV. Kerületi Önkormányzattal szoros együttműködésben és egyetértésben a hatályos törvényi jogszabályok, rendeletek betartása mellett elsődleges célom, hogy a Kontyfa Iskola, mint szellemi műhely az elvárásoknak megfelelően, közmegelégedésre, nyugodt légkörben, kiegyensúlyozott módon, zavartalanul működjön. Elsődleges cél az intézmény és a munkahelyek minél nagyobb számú megtartása a profiltisztítás folyamatában. A megmaradást követi a megerősödés, majd lehetőség szerint fenntartói engedéllyel új struktúrák kiépítése. De ez már egy következő ciklusban valósulhat meg. Emberi - és munkakapcsolataimat a pedagógia sarkalatos követelményeinek tekintendő személyes példamutatás elvi - és gyakorlati posztulátumaiból kiindulva az őszinteség és a kölcsönös bizalom alapján kívánom kialakítani az intézményi egységek valamennyi szellemi és fizikai állományú dolgozójával, a fenntartó Önkormányzat munkatársaival és a szülői munkaközösség tagjaival. Az egységes szemlélet és szellemiséget megtestesítő értékalkotó tantestületi közösséggel kooperálva, azt egyben tartva arra törekszem, hogy erkölcsileg, szellemileg fejlett, testileg pedig olyan egészséges gyermekközösséget fejlesszünk tovább, amely megfelel a XXI. századi európai normáknak. További célként jelölöm meg a jól kialakított és sikeresen működő iskolatípus erkölcsi-, szellemi-, és pedagógiai hagyományainak értékrendjének a színvonalas megjelenítésért valamint innovatív módon való továbbfejlesztését. Olyan kompetencia alapú minőségi oktatás elérésére törekszem, hogy az iskolapadban és azonkívül megszerzett tudás ne csupán valamilyen szintű ismeretek halmazának a megértését tegye lehetővé, hanem sokoldalú és munkaerőpiacon hasznosítható alapokat biztosítson, illetve lehetőséget arra, hogy jobb középiskolába illetve keresett és hiányszakmák felé irányíthassa a tanulókat. 17/29
De, ne is csak abban merüljön ki a tanulók felé közvetített és általunk megértett ismeretanyag, hogy azt csupán feldolgozva alkalmazzák, hanem hogy a sokoldalúan kiművelt személyiségük képessé tegye őket a prioritások felismerésére az önálló ítéletalkotásra, illetőleg a döntéshozatal felelősségére. Ezen okból kifolyólag kívánatosnak tartanám a differenciált gondolkodás és oktatás (SNI s, BTM s, hiperaktív) előtérbe állítását, a kritikai szellem erősítését. Ehhez szorosan kapcsolnám a problémamegoldó gondolkodás általánossá tételét. Ehhez nyújt segítséget az utazó gyógypedagógusi rendszer, az AYRES terem, a kialakítandó sószoba és a mozgásterem. Mindemellett szükségesnek tartanám egy olyan motivációs rendszer továbbfejlesztését, amely a belső késztetésből fakadó tudás megszerzését tűzi ki elérendő célként. Az ily módon szerzett sikerélmény birtokában a tanulókból bizonyítottan pozitív attitűdök, boldogsághormonok szabadulnak fel. Ez végső soron nagyban elősegíti társadalmi beilleszkedésüket, s erősíti identitásukat. A felsoroltakon kívül természetesen keresni kívánom azokat a legeredményesebb megoldásokat, amelyek oktatási rendszerünk átszervezéséből, megújulásából adódóan újabb és újabb kötelezettségek fejlesztését várja el az intézményi egységek vezetőitől, pedagógusaitól, illetve a technikai személyzettől. Szükségesnek tartom az iskola kapcsolatrendszerének a bővítését, mind határainkon belül, mind pedig azokon kívül. Ehhez a Testvériskola hálózat kiépítése és a Határtalanul pályázati programban való részvétel nyújthat támpontot. Kapcsolatrendszer bővítése arra is nyújt lehetőséget, hogy leendő tanárokat vonzzunk az intézménybe, gyakorlati oktatási helyet biztosítva. Ennek egyik lehetősége az ELTE PPK val való együttműködés. Az intézményfejlesztés terén meglévő tartalékok kiaknázása mellett a hangsúlyt az átlátható, nyílt, reális, racionális költségtakarékos feladatellátásra helyezném. Az intézményi egységek életét napi szinten befolyásoló fejlesztési terveket azonban csak alaposan átgondolt és szakmailag megalapozott vélemények összegzése után lehet napirendre tűzni. 18/29
5.1. Az iskola szerkezeti felépítése és annak változásai 5.1.1. Oktatási szintek Az intézményben kimenő rendszerben megszűnik a középfokú oktatás, a fenntartó oktatási koncepciója szerint az intézmény szerkezete középtávon általános iskolává válik. Jó lenne, ha az ebből adódó elbocsátásokat a Kontyfa Iskola tanárainak többsége elkerülné. Főbb feladatok: - A középfokú oktatás és OKJ s képzés zökkenőmentes kifuttatása, az ott tanító tanárok munkahelyének lehetőség szerinti megőrzése - Az alsó tagozaton szinten tartani a 2 osztályt évfolyamonként - A felső tagozaton továbbvinni a 2 évfolyamot (a 4. 5. osztály közötti átmenet elősegítése programokkal, közös szülői óralátogatásokkal, leendő osztályfőnök áttanítása esetenként és később az alsós osztályfőnök feltanítása - Az általános iskolai képzés lezárása (Mestermunka) 5.1.2. A vezetőség Az intézmények számára a törvény lehetővé teszi, hogy 400 tanulónként helyettest nevezzen ki. Az eljövendő struktúrában ez úgy valósulna meg elképzelésem szerint, hogy lenne egy felső tagozatért felelős, ún. képzési igazgató helyettes, aki a kifutó középfokú oktatásért is felel, és egy alsó tagozatért felelős, ún. nevelési igazgató helyettes. Alapvetően más és más életszakaszért lennének felelősek, önállóságuk megnő, de az átmenetek során szükség lenne a kooperatív munkájukra is. Nagyobb hangsúlyt kapnának a munkaközösség vezetők, velük megnövelve a havi ill. éves nagyprogramokról döntene a kibővített vezetőség. A szűk vezetőség hétfő délelőtt tartaná előkészítő, és péntek kora délután tartaná értékelő heti rendszeres megbeszélését. 19/29
A kibővített vezetőség pedig a hónap utolsó hétfőjének délutánján tartana egyeztetést. A tantestületi üléseke havonta kerülne sor a hónap első hétfőjén. Ez azért lenne szerencsés, mert mindig az aktuális hét elején lennének az egyeztetések, mindenki előre tudná és csak egy napra kellene rendszeresen előre tervezni. A munkaközösségek feladatai kiszélesednének. Törekedni kell arra, ha csak informális beszélgetés keretében is, de minél több visszajelzést tudjunk begyűjteni partnereinktől. A Kukucska hét, Kopogtatók, Kóstolgatók és egyéb iskolai rendezvények egyben visszajelzéseket is jelentenek a szülőktől, óvónőktől, külső szakemberektől. A rendezvényeink egy része értékelő körrel zárulna, amelyet érdemes kiterjeszteni valamennyi programra. Ezek lehetnek team megbeszélések, négyszemközti és nevelőtestületi egyeztetések illetve elégedettség mérési jegyzőkönyvek is. A partneri elégedettség mérésére alkalmas eszközök rendelkezésre kell hogy álljanak, a belépő évfolyamok szülői körét érdemes rendszeresen monitorozni. A visszajelzések beépítése a napi munkába még nem elégséges. Új elem, a tanulók elégedettségének mérése egy-egy program kapcsán (maratoni filmklub, akadályverseny, ÖKO-nap), a tanulságok felhasználása, a rendezvények tökéletesítésének érdekében. A fenntartó elvárásaival kapcsolatban több információval kell rendelkezni, a teljes körű partneri elégedettség méréséhez ez elengedhetetlen. Iskolán belül a munkaközösség-vezetők és a vezetőség között hatékony együttműködési formákra van szükség (mérés, tájékoztatás, döntés, végrehajtás, ellenőrzés, visszacsatolás). 20/29
5.1.3. A munkaközösségek Véleményem szerint egy intézmény oktatási és nevelési tevékenysége akkor sikeres, ha a munkaközösségek jól és eredményesen működnek. Ehhez kiváló munkaközösség vezetőkre és munkaközösségi tagokra van szükség, illetve arra, hogy az éves nagy feladatok egyenlő mértékben legyenek elosztva. Az tanév egy egy kiemelt rendezvényét munkaközösségek szerveznék meg. A jelenleg működő 10 munkaközösség száma a struktúraváltás eredményeképp csökkenni fog. 5.1.4. A tanárok A tantestület munkaformáit folyamatosan igyekezni kell tökéletesíteni. A munkaközösségek mellett működnének az egy osztályban tanítók közösségei (esetmegbeszélők, nulladik!, ill. negyedévi megbeszélések) és a feladatra, projektre, pályázatra szervezett munkacsoportok. A tantestület kohézióját, a tagozatok közötti együttműködést erősítenék ezek a szerveződési formák, ugyanakkor rendkívül időigényesek, és a párhuzamosságok miatt egyenlőtlenné teheti a munkamegosztást. Tervezném a munkaközösség-vezetők önállóságának megerősítését, és több döntési lehetőség biztosítását a munkaközösségek számára. Az iskolában mentálhigiénés szakember segítségével szupervíziós csoportot működtetnék, alkalmanként esetmegbeszélő csoportot tartanánk. Lehetőség lenne videotréningre, egyéni tanácsadásra is. A minőségirányítási csoport támogatásával tökéletesíteni kell a pedagógusértékelési rendszert. Az Alapítvány Teljesítmény-motivációs alapjából jelképes összeggel és emlékéremmel jutalmaznám a kiváló minősítést kapott a pedagógusokat. A rendszer sajátos eleme lenne a tanulók visszajelzése a pedagógusok munkájáról (Aranykréta) és a munkatársak visszajelzése a saját kollégáik felé (Az év pedagógusa). Tervezném a Vezetői dicséret bevezetését, amely a pedagógusok mellett a diákok kiemelkedő munkáját is elismerné. 21/29